Új Szó, 1963. március (16. évfolyam, 60-90.szám)

1963-03-15 / 74. szám, péntek

Viszonylag rövid idő alatt három olyan film köuetl egymást a mozi-' vásznon, mely témáját a második világháború. IdefébOl, pontosabban a\ koncentrációs táborok életéből meríti. Gondolunk itt a KAPÓ ctmü nagy-' szerű olasz filmre, továbbá a cseh SZÁLLÍTMÁNY A PARADICSOMBÓL és • a szlovák. A BOKSZOLÓ tS A HALÁL alkotásokra. Ez utóbbit már vetítik \ filmszínházaink. A bemutató , mozik műsorán szereplő új filmek közül mü- \ vészi megformálásával kitűnik a SZENT LUCIA GYÖNGYEI című mexikói < film, a labdarúgás kedvelői számára pedig csemege a 89 GÚL CHILÉBEN I című riportfilm. HOLD ELSŐ TELEPESEI A bokszoló és a halál A P. Solan rendezésűben bemuta tásra került film alapját /. Hen lengyel író novellája képezte. A forgató könyv ff. Hen, T. Vichta és P. Solan munkája) agy koncentrációs tábor .keretén belül ábrázolja azt a drámai harcot, mely a táborpara'ncsnok — líraft — és az egyik fogoly — korábban hivatásos bokszoló — közt folyik. A sportszenvedélyének hódoló parancsnok a kellemes Időtöltés jó alanyát látja a fogoly-bokszolóban. Előnyökben részesíti őt, hogy felkészülhessen a tisztikar és a vendégek előtt sorrakerülő nagy összecsapásra. S bár Kraft a tréningek során hozzászokott ahhoz, hogy a küzdelemből mindig győztesen kerüljön ki, a látványos fellépésen azonban a vereség elkerülhetetlen számára. A film meseszövése ösztönzi a felismerést, hogy a tét itt nem a j ó és a rossz küzdelme, hanem két ember magatartásának, erkölcsiségének érzékeltetése. A koncentrációs tábor csupán háttérként szerepei a filmben. A filmkockák érzékeltetik ugyan a tábor lakóinak rendkívül nehéz sorsát, kilátástalan helyzetüket, s a fasizmus barbarizmusát, a lényeg azonban mégis Kraft és az általa megtestesülő brutáli? hatalom feletti erkölcsi győzelem. Ezt érzékelteti a film befejező jelenete ls, amikor a táborparancsnok — a sport tisztaságára hivatkozva — szabadon engedi ugyan „partnerét", azonban az adott szót megszegve, a „szökésre" ellenintézkedéseket foganatosít, a fegyvertelen foglyok ellen. A bokszoló részéről felkínált szabadságra adandó egyértelmű válasz így csak egy lehet: visszautasítani a kegyet, s vállalni a kimért sorsot. A film témája lényegében nem új — példát rá nemcsak a cseh filmgyártásban. hanem a külföldiben is találhatunk —, feldolgozása azonban mégis újszerű. S bár kínálja magát a kétség, hogy a csupán két személyre szorítkozó összecsapás és történés gyengíti a film eszmei telítettségét, végső kicsengésében azonban mégis egyértelműen a kiszolgáltatottak és az elnyomottak Igazát érezzük. Peter Solan rendezése és Tibor Bíat operatőri munkája eredményeként a koprodukcióban készült film — len- s gyei, német, ós sílovák színészek ala- ^ kítják a szerepeket —, vonalvezetése ' egységes, s az alkotás elismerést érdemlő müvéSzi szintet képvisel. A színészi alakítások közül M. Krug táborparancsnokáig E. Marian Wllly-jét és a bokszoló szerepében Štefan Kvietok játékát emelhetjük ki. W. Bukowy kísérőzenéje fáradtnak, felszínesnek tűnik. 89 gól Chilében Az 1962-es labdarúgó világbajnokságot megörökítő film — német felvételekre és a „Chilei pillanatok" anyagára támaszkodva — felöleli a $ bajnokság legérdekesebb mozzanatait. Elsősorban azokat a pillanatokat mutatja be, melyek döntően befolyásolták az egyes csapatok szereplését. A rendezés F. Papouiek munkája. Szent Lucia gyöngyei v A vallási hiedelmek béklyóiba vert; mexikói falu problémáit láthatjuk ! Luis Alcorlza alkotásában. Nem érdektelen filmalkotás ez, kimagasló; művészi értékeket képvisel. A film történeté egy mexikói faluba ágyazott, ahol gazdagok és szegények, becsületesek és csalók, a vallási fanatikusok egymást maró küzdőimé az élet. A legnagyobb hatalom: a nyomor és szegénység, s amikor a gyermek élete múlik a pénzen — nem tehet mást a kétségbeesett apa — vallásos hiedelmében és megszorult i helyzetében, vélt „égi jelre", kölcsön veszi Szent Lucia egyik drágagyöu gyét. Az ezt követő bonyodalom azután nemcsak a lelki és testi gyötrelem ábrázolásában ad sikeres alkotást, hanem a táisadalomkritlkában és az egyházat leleplező finom sza tírában ls. S ha egészében nem Is fogadhatjuk el a film minden következtetését, egyes részleteiben a kiemelkedő kritikai realista filmek magaslatára emelkedik A filmben kiváló alakítással tűnik kl julio Áldatna -»- Eufemio, és Norma Angelica — Chabela szerepében. A Szent Lucia gyöngyeit egyébként a tavaly megrendezett Karlovy Vary-i nemzetközi filmfesztiválon láthattuk első ízben. FŰNOD ZOLTÁN Szovjet film Jaroslav Hašekrol A közelmúltban fejezték be Moszkvában Jaroslav Hašek Ifjúságáról szó ló film forgatását. A film Hašek poli tikai fejlődését örökíti meg és sze relmét. Surához, egy orosz lányhoz. A film forgatását Prágában kezdték Először a Habsburg trónörökös meg érkezését, az első világháború kezde tét, Hašek, Sura és Strašlipka (Svejk elődje! megérkezését forgatták Az ukrán sztyeppéken és Kijevben készültek a fogságot, forradalmat megörökítő jelenetek, a többi pedig a moszkvai Filmstúdióban. A film kísérlet, hogyan beszélhetünk komoly dolgokról vidáman, A fiatal Hašekot majdnem az egész történetén keresztül Strašlipka — Svejk kísért. Ez már maga Is vidám hangulatot kölcsönöz az olyan jeleneteknek, mint Hašek találkozása a Vörös Hadsereg parancsnokaival. A filmben többször találkozunk rajiolt betétekkel, melyek még jobban kiemelik groteszk jellegét. A film slején és másutt is Hašek önmagáról beszél, s itt nehéz komolynak lenni. A film a barandovl Filmstúdif) együttműködésével készült. A fősze repeket cseh és szovjet művészek ala kítják s csehül és oroszul beszélnek. — V. V. — JUBILÁLÓ SZÍNJÁTSZÓ EGYÜTTES Dedina Mládeže színjátszói a napokban ünnepelték csoportjuk megalakuld sának ötödik évfordulóját. Az elmúlt öt év munkában és sikerekben gazdag időszakot leient s falu színjátszóinak életében Al elmrtll években többek kti zrttt a Cigány, h Hús'g év illán, H Siiáľ házas lakodalom és a Virágzik a hám címil s'ínmílvnket mutatták be jelenles I'ehP

r Klára: Nem vagyunk angyalnk című színművével vendégszerepelnek. A lövőben Kónya József: Senki fia Imfl müvét tanulják be. A színjátszók •íz előadásokon szerzett bevételből nyáron balatoni kirándulásra mennek. A jubiláló együttesnek minden tagja dicséietet érdemel, de külön ki kell emelni Földes Lajos Iguzgntó-tnnitót, aki fáradságot nem ismerve tanítja a darabokat és vezeti a csoportot. lozef Kilián, Dedina Mládeže N

apirenden a Hold meghódítása! Talán évekbe telik, s az első ember először körülrepüli a Hol dat. Majd megvetjük a lábunkat égi kísérőnk felszínén is. S mi lesz azután? Nyilván először ls megkezdődik majd a Hold tudományos „átkutatása" Expedíciót küldünk kl a Holdra, amely módszeresen hozzálát majd égi szomszédunk beható geológiai, fizikai, biológiai, meterológiai. csillagászati vizsgálatához. Hogyan élnek majd a Hold első telepesei? Az első, embert ls szállító űrhajó még el sem Indult a Hold felé, de a világ számos kutatóintézetében máris a szakemberek légiója foglalkozik annak vizsgálatával, hogyan biztosíthatunk majd normális életfeltételeket a Hold első telepesei számára. Tudjuk, a Hold felszíne kietlen, nappal tűzforró, éjjel csontot dermesztően hideg, sivár porslvatag. Mégis, a legtöbb kutató egyetért abban, liogy ugyan föld! segédeszközökkel, de ott a Holdon kell biztosítani az élelmet, vizet, oxigént, építőanyagot az első telepesek számára. Mindez érthető. is, hiszen minden grammnyi súlynak a Holdra valószállítása órifisi összegekbe kerülne, egyetlen kilogramm élelmiszernek a Holdra való átszállítása például 1000 kilogramm" rakétahajtó-üzemanyagot emésztene fel. Ezért törekszenek, tehát arra e, kutatók, hogy a holdtelepeseket a lehető legteljesebb mértékben önellá tásra rendezzék ' H

onnan szereznek teliát majd például vizet? Úgy tervezik, hogy a holdexpedíció számára a Hold közeleiben lekötött oxigéni és hidrogént vonják ki, s ebből készítenek ma|d vizet. A számítások szerint 24 óra alatt egy szoba nagyságú berendezéssel 2(1 ember számára elegendő hidrogént és oxigént lehet majd előállítani oly módon, hogy a Hold egyes kőzeteit a napsugárzás segítségével felhevítik De á vízzel még így is csinján kel! majd bánni. Ezért azt tervezik, hogy a holdtelep szennyezett vizét különböző eszközökkel megtisztítják és 70 százalékát ú|ra felhasználják. Ha víz, oxigén és hidrogén áll rendelkezésre. máris terveket leltet kovácsolni a tápláléktenmelés megoldására A fiziológia és a televízió A szibériai Irkntszkban a televízió nézőit nemrég nagy meglepetés érte: televíziós képernyőjükön háromdimenziós — kép jelent meg! Világosan látható térhatású kocka, kúp és henger táncolt valahol a képernyő mélyén A nézők még jóformán magukhoz sem tértek az ámulattól, amikor készülékük színes képeket kezdett közvetíteni. A megszokott kékesszürke téglalap helyett piros, barna, sárga, Illa színárnyalatok mutatkoztak. Hogyan ruházták fel a közönséges televíziós készülékeket a tér és szinhatás képességével? A csodálatos közvetítés Mogiljovnak, az irkutszki egyetem docensének nevéhez fűződik, aki a látás fiziológiáját tanulmányozva arra a következtetésre jutott, hogy az emberi szem a technika által ki nem használt nagy tartalékokkal rendelkezik. Bizonyos körülmények között túrt és színt látunk ott is, ahol az voltaképpen nincs. A szokatlan közvetítés tér- ás színhatásait a fekete tussal fehér papírra húzott, matematikailag pontosai) kiszámított rajzok idézték elő A kísérleti közvetítés alapján a nézők ezrei ellenőrizhették a tudós elgondolását. A felfedezés kétségtelenül nagy lehetőségekkel kecsegtet. Kitűnő „alanyok" erre például az algák; ezek az egysejtű élőlények, amelyek a napsugárzás segítségével a szennyvízből és a kilélegzett levegőben levő széndioxidból oxigéni és fehérjéket termelnek. A termelt fehérje közvetlenül is felhasználható a Holdra szállított sertés-, szárnyasés nyúltelep takarmányozására is Persze, gondoskodni kell megfelelő épületekről is az expedíció száméra. Ügy tervezik, hogy először ls gázzal töltött papírvékony, I de kettősfalú üreges gömbökéi szállítanak a Hold ra. A gömbök gáztöltése a Hold ritka atmoszférájában pillanatok alatt elillanna, s a gömbfalak közötti térség holdporra! töltődne ki, !ly módon hatásos szigetelőréteg jönne létre a világűrből áradó káros sugárzások és a nagy hömérsékletkülönbségek ellen V

égső soron azonban az expedíció állandó szállása a holdfelszín alatt épülne fel, s már vizs

J gálják is, hogyan lehetne a Hold kőzeteit építőanyagok előállítására felhasználni. Ogy gondoják. mintegy 20—30 különböző építményre lenne szüksége az első holdexpedlciónak; ezeket az építményeket föld alatti folyosókkal kötnék össze, mesterséges úton előállított levegővel töltenék ki, a különleges biztonsági berendezésekkel akadályoznák meg, hogy egy esetleges meteoritbecsapódás hatására az életet adó levegő elszökjék a felszín alatti labirintusból. Ezért az egyes épületeket — a lakóhelyiségeket, rádió, televíziókbapontokat, tudományos laboratóriumokat, alga- és állatfarmokat — kettős légzslllpekkel zárnák el egymástól. M

l valósul meg ezekből az elképzelésekből? Rövidesen elválik, talán még mindannyian megéljük. V. T. Fagyasztva repülünk a csillagok felé ? Í

A világűr meghódítására törekvő ember tudományos és technikai sikerei annak az elgondolásnak reális voltát bizonyítják, hogy az ember egyszer eljuthat naprendszerünk különböző bolygóira. Távlatailag olyan lehetőségek is kiirvnnalozódnak, hogy eljuthat ^ más naprendszerek bolygóira is Mivel roppant távolságokról van £ szó, feltétlenül szem előtt kell tartanunk az ember biológiai lehe* tőségeit is. Kérdés például: eljut-e az ember tettek, és belőlük virágot hajtó nöl élve a lávoli csillagokra? Útközben vények fejlődtek. Az Ural-hegységugyanis balesetek érhetik, szeren- ben levő bereznyiki Káliumtermelő ós Feldolgozó Kombinát központi laboratóriuma vegyészeinek eredményei még ennél is elképesztőbbek, igen nagy mélységben kibányászott sótömbökbcl a 20 millió éve bennük levő vízt moszatokat szedték kl, és hosszan tartó kísérletezések után végül „fel Is élesztették". Mindez azt bizonyítja, hogy szerves anyagok olyan állapotban juthatnak, amikor megszűnik bennük az anyagcsere, az öregedés folyamata, és bizonyos kedvező feltételek között csétlen véletleneknek lehet kitéve stb. A sarkalatos kérdés azonban az, hogy Jtehintettel a rendkívül hosszú utazásra, megélliatl-e a megérkezés napját? Tudvalevő, liogy a munkaképes ember átlagos életkora 65 év. Az űrhajósok kiképzése természetesen bizonyos Időt Igényel, úgyhogy | körülbelül 25 éves korukban Irtduli hatnak útnak Eszerint útközben átj lag 40 évig „munkaképesek". ; A bolygónk s a messzi csillagzatok közötti óriási távolságokat azonban 10, 20, néhány száz, sőt több ezer fényévvel mérjük! A jelenleg Ismert típusú űrrakéták kabinjában utazó ombernek eszerint 150 eze révig kellene repülnie, ba csupán egy fényévnyi távolsággal akarna megbirkózni a világűrben. Ha sikerül a fény gyorsaságát megközelítő sebességű fotonrakéta megszerkesztése, még akkor Is néhány sžáz évig kellene a legközelebbi csillagzatokra utaznia Miként válhat tehát lehetővé, hogy az ember ennek ellenére is eljusson a távoli bolygókra? Bizonyos tudományos elgondolás szerint az eredményezheti a szükséges megoldást, ha az űrhajósok több nemzedéke tenné meg a távoli csillagok felé vezető utat, és- nz első nemzedék remélhetné, hogy utódat el Is érnek a kitűzött célhoz. Ez nz elgondolás azonban okot ad kételkedésekre, A tudományos dolgozók ezért más-' ként, éspedig az anabiózis (új életre keltés) segítségével törekszenek a legmegfelelőbb megoldásra. A szovjet tudósok állandóan behatóan tanulmányozzák az élő szervezetek anabiózlsát, vagyis azt az állapotot, amikor az életfolyamatok annyira lelassulnak, hogy csaknem teljesen megszűnnek a szervezet életmegnyllvánulásai. Nugyon alacsony hőmérséklet következtében pl. a kígyók és különböző kétéltű állatok Is Ilyen állapotba |utnak Bizo nyos feltételek között más élőlények szervezetében ls lehetséges az életmegnyilvánulások Ilyen lelassulása. Tudományos dolgozók nem rég „életre keltettek" 2000 éves sírok feltárása közben talált lótuszmagokat, amelyeket elülismét visszatérhet életképességük. Az anyagcsere-folyamat lelassítását kiváltképp a lehűtés teszi lehetővé. Nem ritkák a Szovjetunióban — s más országokban sem — az olyat sebészeti műtétek, amelyek hlpothonnlával egybekötve, azaz úgy hajlanak végre, hogy jelentősen lehűtik a beteg szervezetét és ezzel lelassítok életműködését. A 10—28 fokig lehűtött szervezetben annyira lalassul az anyagcsere, hogy csaknem megszűnik s ugyanakkor rohamosan csökken a szervezet oxigénfogyasztása is. Az űrhajózás problémáivá .foglalkozó tudományos dolgozók állandóan figyelemmel követik a hipöthermiával elért sikereket Ugyanis az a gondolat foglaloztatja őket, hogy . különleges hűtési módszerrel miként szakíthatnák (élbe — hosszabb időre — a szervezet anyagcsere-folyamatát, vagyis hogyan „fagyaszthatnák" az űrhajósokat az űrrepülés idejére, s mily utódon kelthetik életre akkor, amikor céljukhoz — az adott csillagzatlioz — közelednek A tudományos dolgozók e fáradozásait már eddig Is bizonyos sikerek koronázzák Egy narkotizált egoret mínusz ?Ö0 C fokig hütöttek le, úgyhogy szervezetében lálszóiag minden életfolyamat megszűnt. Hosszabb idő utón meleg helyiségbe vitték, ahol az egér ismét magához tért. Ezentúl éppúgy élt, mint más egerek. Ezek a kísérletek rendkívül hasznosak, mert mind közelebb hozzák azt a napol, amikor teljesülhet az ember vágyálma, és útra kelhet a t.ávoli csillagok felé. mrnmmm Košice mellett a Bankón megnyílt •> nagy hozamok mesterei iskolájának második évfolyama E népi egyetem első ciklusában, amely 8 napig tart az EFSZ ek 57 elnöke, valamint H kerület szövetkezeteinek és állami gaz úaságalnak agrunómusai vesznek részt. Képünkön Miroslav Bobek, a brnó Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Kísérleti Intézet dolgozója a szövet kezeli elnököknek és agronómusoknak az árpafajtákró) tart előadást. (G. Bodnár felvétele — CTK) Admira filmfelvevő-gép Az Admira 8 Il-a keskenyfilmfelvevő kamera amatőrök számára készült. A felvételekre 2x8 filmszalagot használunk. A felvételek 2 sorban egymás mellé kerülnek és előhívás után a filmet egész hosszúságában a közepén kettévágjuk és így két önálló jilmszalagot nyerünk. ' Ezek az összeragasziás után normális 8 mm szélességű filmet adnak 15 m hosszúságban, mely a! kálmas a vetítésre. Az Admira 8 ll-a-hoz jekete-felwr, színei filmet használnak, ami annyit jelent, hogy •a exponált film megfelelő eljárás után közvetlenül •ilkalmas a vetítésre. A filmszalag továbbjutása a készülék mechanizmusa iltal történik. Az egyenletes menetet és az állandó gyorsaságot a fordulatok centrifugális szabályozója biz tosítja. Ebből következik, hogy a felvétel gyorsaságát szabályozhatjuk. Ez lehet 12,, vagy 48 jelvétel egy perc alail. Az exponált film hosszúságúi a számláló szerke zet segítségével a számlálólápon leolvashatjuk méle rekben, vagy lábakban. A kamera mechanizmusát elin áthatjuk a rendes, egyenletes menetre, vagy beállíthatjuk egyenkénti felvételre A készüléknek 2 objektlvja van. A kezelés megkönnyítése céljából úgy konstruálták a kamerát, hugit az egyik objektlu élesreálli'ása által a másik obfektív is élesre állítódik A joto és keskeny f Hm felvevőgépek technikai fejlesztése terén az utói bi időben kifejezetten az. automatizálás felé haladó törekvéseket tapasztalhatunk A gyárak igyekeznek a jotóamatörök számára olyan fotó és keskenyfilmfelvevő kamerát adni, ahol a kezelés a minimumra csökken. Ezt a törekvést láthatjuk az Admira F keskeny film jelvevögépnél. ahol az exposimeter - megvilágításmérő - be van épiive mac/ába a felvevőgépbe. Ennék működését a fényelzárókar biztosítja. A j elvevő objektív beépíts 1

1 irisz,-fény rekesszel bír, amelyet egy fogaskerék hoz működésbe.' A lény áthatol a lencserendszeren és az írisz-jényrekeszen át a fémjelemre jut Villamasáram keletkezik és bele jut a galvanométerbe. Az áram elmozdítja a mutatót a kereső 'átómezejében. Egy függőleges tengelyen., ahol a galvanométer jel van erősítve, található, egy csap, amely körül elhajlik az Index, a filmérzékenység beállított értéke szerint. Az itt említett Újítások arra mutatnak, hogy ď foto és jilmjelvevögépeink tervezői lépést tartanak u műszaki jejlödés vonalúval és ezért gépeink a külföldi piacon ts igen jó hírnévnek örvendenek. VÖRÖSMARTY GÉZA 1983. március IS. * Uj SZO 5 I