Új Szó, 1963. március (16. évfolyam, 60-90.szám)

1963-03-04 / 63. szám, hétfő

A^J Á érem egy táncra... A — A barátnője? J^p szemközt ülő, cstnos, — ö is. gömbölyű kislány elpl- A zene elhallgat. Visszamegyünk pTL rul, mint egy tetten ért az asztalhoz. Feloldódik a hangulat, (jj kisgyerek. Apró szála Viccekkel szórakoztatom őket. Neve­mosolyra húzódik és tünk. Osipčáková Ružena és megmozdul a széken. • Kocánová Anička, harmad­Miért éppen ehhez az asztalhoz éves mezőgazdasági tanulók. No meg kaptam jegyet? Nagy ritkán járok Józsi, ö ts ide tartozik. De még meny­Treblíovon. Most ts csupán szolgá- nyírei Különösen ' Aničkához. Józsi lati úton. Remélem, a jőnök megbo- Košicén egy látszerészeti műhelyben csátja, hogy itt vagyok. Meg hát va- dolgozik. Munkás-paraszt szövetség, sárnap van. Természetesen még csak lesz. Anička A teremburáját, a kislány csino- mindössze tizenhat éves. Még ráér­sabb, mint gondoltam. Hogyan kezd- nek. Jem a beszélgetést? Persze, ha más — Ha már annyira kíváncsi, elárül­asztalnál ülnék, az más lenne. Még hatom, mikor döntöttem úgy, hogy udvarolnék is neki tánc közben. De mezőgazdasági iskolába megyek — így? Valószínűleg az egész estét villantja elő gyöngyjogalt minden együtt töltjük. Mármint az asztalnál, szónál Ružena. No, nem is olyan nagy baj. Csinos Így mindja — döntöttem. Tizenöt teremtés. De hát hogyan kezdjem? éves Jej jel. Ezek a mai fiatalok! — ÖTÓRAI TEA mondhatná valaki. — A nagybácsim a cukorgyár egyik gazdaságában az állattenyésztést # jf^Mjjj vezette. Gyakran '"""'"'"% jártam hozzá. Se­'< gítettem neki. Az­| tán... betratkoz­| tam a mezőgazda­sági iskolába. — Nálunk a ta­nulók kétharmad része lány. . . — ??? tálnál, éppúgy le- RUZ E\A ANICKA ~ l9 e n- KÖRÜ H het főiskolás is. belül kétszázan va­Meg ő is. Orvostanhallgató, filozófus, gyünk, ebből vagy százharminc lány vagy... — ismétli meg csodálkozó tekinte­Megkockáztatom. Hogy is hívják? temre Anička. Hogy mondta? Ružena? Szép név. Es én eddig azt hittem, hogy a nők Lassan múlik a lámpalázam. A zene a divatnak élnek, jó, a ritmus... Milyen szép ívelésű _ Agronómus leszek! — mondja szája van. Jó lenne meg... megkér- ki elhatározását Ružena. — Hát van dezni, mivel foglalkozik. annál szebb, ha az ember folyvást a — Nagyon kíváncsi. Megmondha- szabadban lehet. A széles határban... tom. Mezőgazdasági iskolába járok A zene újra kezd. Sečovcén. . PALÄGYI LAJOS Miért vagyok új­ságíró? Amikor kell, nem tudok beszélni. Persze, ha géplakatos lennék, akkor ... termé­szetesen a gépek­ről beszélnénk. De hát így? Vajon kl lehet? Külsejéről ítélve határozottan állí­tom, hogy gimna­zista. Igaz, a ba­rátnője, az a feke­te hajú, aki egy fiúval ül az asz­Ünnepi gyűlés a szovjet hadsereg megalakulása és a szokolovói harcok évfordulója alkalmából (ČTK) — A prágai Csehszlovák Hadsereg Színházban szombaton, március 2-án ünnepi gyűlésre jöttek össze a csehszlovák néphadsereg képviselői, a szokolovói harcok részt­vevői és Prága főváros dolgozói, a szovjet hadsereg megalakulásának 45. és a szokolovói harcok 20. évfordu­lójának alkalmából. A gyűlésen részt vett pártunk és kormányunk küldöttsége Bohumír Lomský hadseregtábornoknak, a CSKP KB tagjának, nemzetvédelmi minisz­ternek vezetésével. Jelen voltak to­vábbá a szovjet katonai küldöttség tagjai K. V. Krajnjukov altábornagy vezetésével, A. M. Kuscsev altábor­nagy, a Varsói Szerződős hadseregei közös parancsnokságának képviselő­je, valamint M. V. Zimjanyin, a Szov­jetunió prágai nagykövete. Hadseregünk szokolovói hagyomá­nyairól' és mai feladatairól Bohumír Lomský hadseregtábornok, nemzetvé­delmi miniszter mondott beszédet. K. V. Krajnjukov, a szovjet katonai küldöttség vezetője a szovjet fegyve­res erők nevében üdvözölte a gyű­lés résztvevőit. Az ifjúság és a falu Országjárás közben többször hall- mennyire becsülik, milyen mértékben en­hatja az ember: „szökik az ifjúság gedlk érvényesülni őket. A kameníni szö­a faluból" vagy „nem akarják már v e*kezet évzáró gyűlésén az elnöki be- * ezek a földet túrni". Nagyon helyes "ámolő szintén fájlalta, hogy a fiata- { és érdemleges dolog, hogy a szövet- ! o k elmennek a szövetkezetbűi. Tény. kezet és a fiatalság kérdéséről a « szövetkezetben kevé. pártszervezetek és szövetkezet év- "ľľ < * ­M * • i * ... « * hogy a falu fiataljainak többségé ide záró gyűlésein is sok szó esett. A vé- gK nkednék a mezőgazdaságtél. Ezt külö lemények azonban nem egyöntetűek, nősen azok bizonyították be, akik kü­mint ahogyan a felületes szemlélő el- lönböző fokú mezőgazdasági iskolákba könyveli. A fenti , na^—i——m, jelentkeztek. A baj megállapítást na- AmirÄl h c-»*l ol azonban ott kezdő­gyon is helytelen Hmiroi o eszeineK dik hogy mos( am i volna általánosíta­ni. A fiatalság döntő többsége hű ma­radt a földhöz. Tény azonban az is, hogy még ma ls akadnak olyanok, akik hátat fordítanak a szövetkezet­nek. Ezt a jelenséget nem lehet csu­pán azzal magyarázni, hogy az ifjú­ság nem becsüli, nem szereti a me­zőgazdaságot. Ha valaki utána néz a dolgoknak, kiderül, hogy nem is annyira a fiatalokban, mint inkább a közös vezetőiben van a hiba. Az sem fedi teljesen a valóságot, hogy nak" el tőlük a fiatalok? Ám addig az egyéb munkahelyeken kilátásba i s "elárulhatunk annyit, hogy azért helyezett nagyobb kereseti lehetőség nean, mert megbecsülik őket, olyan kulturális és szórakozási lehetősége­ket teremtettek számukra, amely ve­tekedik egy kisebb város nyújtotta lehetőségekkel. Míg a kameníniek ide­kor mint kész me­zőgazdasági szakemberek kezdenek visz­szatérni, a szövetkezet vezetősége nem tud, vagy inkább nem akar számukra megfelelő munkakört biztosítani. Több­ségük azonban még így sem szakít a mezőgazdasággal, hanem a környékbeli szövetkezetekben helyezkedik el, ahol kapva-kapnak a szakemberen. Ajánlatos lenne, ha a kameníni szö­vetkezet vezetői alkalomadtán felke- i resnék a búöi szövetkezet vezetőit és J megkérdeznék, miért nem „vágyód- } „csábítja" el őket a szövetkezetből. Az országos hírű Vyškovce nad Ip­Tom-i szövetkezetben például évek hosszú során 30—40 koronát ér egy­egy munkaegység. Ez pedig azt je- genkednek a képzett fiatal szakem­lenti, hogy a szövetkezeti tagok jö- berektől, a búčiak igen nagyra be­vedelme nemcsak vetekedik, hanem csülik őket. Megbecsülésük, szerete meghaladja az iparban dolgozók át­lagkeresetét. A jólét szinte szemláto­mást növekedett a faluban. Ennek el­lenére — ha nem is oly mértékben, mint a gyengébben gazdálkodó szö­vetkezetekben — náluk is gondot tük a legkülönbözőbb formákban lép­ten-nyomon megnyilvánul. Még jófor­mán el sem végezték az iskolát, a szövetkezet máris iparkodik számuk­ra olyan lehetőségeket teremteni, hogy igazában gyökeret eresszenek okozott a fiatalok megtartása. Hogy a szövetkezetben. Jelenleg is két va miért? Azért, mert a szövetkezet ve­zetői megfeledkeztek egy alapvető igazságról, arról, hogy manapság már nemcsak kenyérrel él az ember. Évek hosszú során elhanyagolták a kultúra ápolását, nem fordítottak kel­lő gondot a kulturális lehetőségek megteremtésére. Elfelejtették ezt, hogy az anyagi jólét törvényszerűen magával hozza a szellemi javak utáni fokozottabb érdeklődést. A szórako­donatúj lakás várja a mezőgazdasági főiskoláról hazakerülő mérnöki ok­leveles mezőgazdászokat. Az elmondottakból láthatjuk: az az állítás, hogy a szövetkezetekből „szö­kik" az ifjúság, nem is annyira álta­lános jelenség, mint ahogy egyesek állítják. Falusi ifjúságunk nem hűtlen a földhöz, szereti, jövőjét látja a szö­vetkezetben. Tudását, erejét szívesen a közös szolgálatába állítja, s ezért zás, a kulturáltabb élet utáni vágy nem kér egyebet, mint egy kis meg X _ Ä^t/ef i különösen az ifjúság soraiban mutat kőzik, állít fel elódázhatatlan köve­telményeket. Helyesen oldották meg ezt a kérdést — mondjuk — a Maié Trakany-1 szövet­kezetben (trebiäovl járás). Habár ez a szövetkezet az anyagi javak juttatásá­ban még nem érte el azt a szintet, mint a vySkovcel. mégis olyan helyzetet te­remtett, hogy a falu fiataljai nem vá­gyódnak el a szövetkezetből. A közös vezetősége megértette a fiatalokat, meg­teremtette számukra a szórakozás, a ma­gas színvonalú kulturális élet lehetősé­geit. A szövetkezet ma már nemcsak az anyagi javak forrása, hanem a falu kul­turális életének is központja. A kulturális lehetőségeken túl akad­nak még egyéb tényezők is. melyek nagyban befolyásolják a fiatalok elha­tározását. Ezek közül első helyen kell megemlíteni azt, hogy a szövetkezet ve­zetői miként viszonyulnak a fiatalokhoz, értést, jóakaratot, megbecsülést. SZARKA ISTVÄN A tej és a tojás felvásárlása (CTK) — A tej felvásárlását az év kezdetétől 91,7 százalékra, a tojásét 82 százalékra teljesítik. A felvásár­lásra a takarmányhiány mellett igen kedvezőtlen hatást gyakorol a hosz­szantartó kemény hideg. Arra szá­mítottunk a tervben, hogy ebben az időszakban már nagyobb lesz a to­jáshozam. Ez azonban nem követke­zett be, úgyhogy a felvásárlás lema­radása fokozódott. Február utolsó dekádban csak az észak-csehorszá­gi, a kelet- és a közép-csehországi kerületben volt valamennyivel jobb a helyzet. A Dártunk Központi Bizottsága ja­^ nuár első napjaiban megtár­gyalta az idei terv fő feladatait és kitűzte a teljesítésüket elősegítő irányelveket. Az idei terv szerint az ipari termelés egy százalékkal nö­vekszik. Szlovákiában — az általános fejlődés gyorsabb lesz az országos fejlődésnél — több mint két száza­lékkal növekszik az ipari termelés. Ezt elsősorban a vegyi és élelmiszer­ipar lényegesebb fejlődése teszi le­hetővé. Aki ezt a növekedést össze­hasonlítja az elmúlt években elért­tel, azt mondaná, könnyűszerrel meg­valósítható. Helytelen ez az álláspont. Á XII. kongresszus célkitűzései óva intenek attól, hogy lebecsüljük az idei tervnövekedés irányszámait, me­lyek arra ösztönöznek, hogy számol­juk fel azt az elképzelést, miszerint az Idei év valamilyen „pihenést" je­lent. Az idei terv alapos elemzés eredmé­nye s különbözik az előző éviektől. En­nek ellenére az idei terv jelentős fel­adatokat tartalmaz. A kongresszus ha­tározataibői kiindulva magában foglalja népgazdatágunk fejlődésében megnyil­vánuló aránytalanságok fokozatos meg­szüntetésére irányuló teendőket. A fő cél az, hogy az idén megszilárdítsuk gazdaságunkat s megteremtsük a hét­éves terv sikeres megkezdésének nélkü­lözhetetlen feltételeit. Ebből következik, bogy lényegesen jobban ki kell hasz­nálnunk a forrásokat s növelnünk kell a termelés hatékonyságát. Elsőrendű kö­vetelmény tehát, hogy a termelés struk­túrájában változásokat eszközöljük. Ha azt akarjuk, hogy a népgazdaság fejlő­désében megnyilvánuló egyenlőtlensége­ket kiküszöböljük, akkor elsősorban a villamos energia, a nyersanyag és egyéb anyagok termelésének növelését kell fo­koznunk, ugyanakkor a feldolgozó ipar­ban a termelés ütemét lassítanunk keli. Az idei terv feltételezi az alap­vető nyersanyagágazatok gyorsabb fejlődését. Szlovákiában a termelés­nek 3,2 százalékkal kell növekednie, ugyanakkor a feldolgozó ágazatokban a növekedés 1,8 százalékot tesz kl. Különösen a vegyi iparra hárulnak nagy feladatok. Ebben az Iparágazat­ban az Idén 10,6 százalékos gyarapo­dást kell elérnie. Természetesen a bá­nyaipar fejlődése is gyorsabb lesz az ki idei terv és Jelentősége átlagos ipari termelésnél. A terv arra számít, hogy — országos viszonylat­ban — a barnaszén-termelés 2,3, a kőszén-termelés pedig 2,9 százalékkal növekszik. A múlt évhez viszonyítva ez a növekedés kb. két és fél millió tonna szénnel jelent többet, (Szlová­kiában a barnaszén jövesztése 7 szá­zalékkal növekszik). Ebből arra le­het következtetni, hogy a szénellátás megjavul. Csakhogy figyelembe kell venni egy más dolgot is. Éspedig: a vegyi iparban, az energetikában, a kohászatban stb., ahol a legtöbb szénre van szükség — a termelés sokkal gyorsabb ütemű, mint a bá­nyaiparban. Ezért továbbra is érvé­nyes az a követelmény, hogy nép­gazdaságunk valamennyi szakaszán takarékoskodni és hatékonyabban kell gazdálkodni a szénnel. Az eddig elmondottakból következ­tethetünk a fémkohászat jelentőségé­re is. Ezen a szakaszon a termelés növelése mellett arra kell töreked­nünk, hogy a választék megfeleljen a fogyasztói! szükségleteinek. Ezért gondoskodni kell a gépsorok legna­gyobbmérvű kihasználásáról és za­vartalan menetéről. Szlovákiában kü­lönösen nagy súlyt kell helyezni a Kelet-Szlovákiai Vasmű építésére. A gépiparban általában meg kell javítani az anyagi-műszaki ellátást és a vállalatok közötti együttműködést. Fontos, hogy megteremtsük a terme­lés jobb előkészítésének feltételeit főként a szerkesztés és a tervezés terén. Ugyanakkor lói átgondolt in­tézkedéseket kell tennünk a termelés szervezésének megjavítására, a ter­melés összpontosítására és ésszerűsí­tésére. A gépipar fejlődésének átme­neti lassulása — a nehéz gépipar ter­melése Szlovákiában 1,7 százalékkal növekszik — az idén lehetővé teszi az említett kérdések gyökeresebb megoldását. A beruházási építkezés te­rén az idei terv elsősorban arra Irányul, hogy meggyorsítsuk az épttkezések be­fejezését. A terv arra számít, hogy az idén 197 jóváhagyott építkezés befeje­zésére kerül sor — országos viszonylat­ban —, és csak 83 építkezést kezdünk meg. Az előző években az ilyen épít­kezések megkezdésének a száma nagyobb volt. Ez évben csak olyan építkezése­ket kezdik meg, melyeknek elhalasztása kedvezőtlenül hefolýásolná népgazdasá­gunk fejlődését. Szlovákiában — a múlt évhez viszonyítva — a beruházási épít­kezés 1.8 százalékkal növekedik. Az ipa­ri beruházások kétharmada a kohászati, az energetikai és a vegyipari ágazatokra jut. A beruházási építkezések ütemének csökkenése mellett azonban az építé­szeti szervezetekre igényesebb feladatok hárulnak. Teljesítésük rendkívüli erőfe­szítéseket követel az építőipari, vala­mint a kompletizáló gépipari ágazatok dolgozóitól. Ezt főként az teszi szüksé­gessé, hogy megnövekedett a terv sze­rint befejezendő építkezések száma. Itt kell említést tennünk a lakásépítésről is. Az állami, szövetkezeti és a vállalati építkezés keretében az idén Szlovákiá­ban 17 327 lakást kell bafe|eznl. E fel­adat teljesítésére kedvező feltételek ala­kultak ki, mert már az év elejéig meg­kezdték a lakások 87 százalékának épí­tését. A terv célul tűzi ki, bogy a la­kások legalább 45 százalékát az első félévben adják át rendeltetésének. E fel­adat teljesítése érdekében a magasépítő vállalatoknak intézkedéseket kell foga­natosítaniuk, főleg a munkaszervezés te­rén. Csökkenteni kell a túlórák igen magas számát, hasonlóan a veszteség­időket is, melyek a múlt évben töbh mint 14 ezer munkanap elvesztését okoz­ták. Jó példát mutatnak ezen a téren a Nltrai Magasépítő Vállalat dolgozói, akik nemrégiben kötelezettséget vállal­tak. hogy a tervezett lakások 50 száza­lékát az első félévben átadják rendelte­tésüknek s egész évi tervüket november végéig teljesítik. Hasznos lenne, ha a nitraiak példáját az építőipar valameny­nyl dolgozója követné. A kemény tél nagy nehézségeket okozott a vasúti közlekedésben. Ter­mészetesen ez csak a kérdés egyik oldala. A nehézségek másik oka ab­ban keresendő, hogy, a vasúti köz­lekedésben az irányítás alacsony színvonalú, s az utóbbi években hát­ráltatta népgazdaságunk fejlődését. Ha figyelembe vesszük, hogy a szál­lításnak Szlovákiában több mint 4 százalékkal kell növekednie — ak­kor vasutasainknak arra kell töre­kedniük, hogy meggyorsítsák a vasúti kocsik körforgását és jobban kihasz­nálják a vagonokat és a gépállo­mányt. Az őszi rendkívüli szárazság és leg­utóbb a kemény fagyok nagy mérték­ben csökkentették a vízierőművek teljesítőképességét. Hogy az áram­fogyasztás terén bizonyos korlátozá­sokat kellett eszközölni az másrészt annak rovására írható, hogy az agg­regátok késedelmesen épülnek s mi­nőségük nem felel meg a követel­ményeknek. A tennivaló világos: a terv alapján 31,4 milliárd kWó vil­lanyáramot kell fejlesztenünk s en­nek érdekében biztosítani kell az erőművek — különösen az újak — megbízható működését. Végül még egy kérdés, amelyet a terv teljesítése érdekében meg kell olda­nunk: a termelés gazdaságos­sá tétele valamennyi szakaszon. Vo­natkozik ez nemcsak a villanyárammal való takarékosságra, hanem valameny­nyi nyersanyagra és anyagra is. Kell, hogy az anyagtakarékosság kérdését üze­meinkben napirenden tartsák. Fontos to­vábbá a túlméretezett anyagkészletek felszámolása. Ennek szükségességét fo­kozza az a tény Is, hogy például az el­múlt két év folyamán az iparban és az építészetben kb. 4,3 milliárd korona veszteséget okoztak az üzemek raktárai­ban „elrejtett" anyagok, melyek feldol­gozásával népgazdaságunk legkevesebb kilenc milliárd korona értékű terméket nyerhetett volna. Ezen a téren leltározá­sokkal kell véget vetni a káosznak. Mint látjuk, az idei év nagy jelen­tőségű a hétéves terv sikeres előké­szítése szempontjából. A feladatok teljesítése azonban megköveteli, hogy munkánkban következetesen érvénye­sítsük a CSKP XII. kongresszusán ki­tűzött feladatokat. Az idei terv telje­síthető, sőt túl Is szárnyalható, ha va­lamennyien -megértjük jelentőségét és becsületes, önfeláldozó munkával já­rulunk hozzá, KEREKES ISTVÁN E napokban helyeztek próbaüzembe Kelet-Szlovákiában Kanaš községtől nem messze egy új felszíni bányát, amely nyersanyaggal látja el a Prešov melletti új építőanyagot gyártó üzemet. (G. Bodnár — CTK — felv.) ťr -tr -Ct A LENGYEL TELEVlZIÖ nagysza­bású terveket akar megvalósítani a következő öt évben. Megkezdik az új TV adó építését a második műsor közvetítésére, üzembe helyezik a szí­nes vetítések kísérleti adóját. Siegen nyugatnémet város egyik bérházában gázrobbanás történt már­cius elsején. A robbanás következ­tében a falak összedőltek s a ro­mok között 6 ember lelte halálát. FEBRUÁR UTOLSÓ HETEBEN 19 súlyosabb közlekedést baleset történt országútjainkon. A balesetek követ­keztében 16 személy életét vesztette, közöttük két gyermek — 8 személy súlyosan, 34 könnyebben megsebesült. Az anyagi kár 631 950 korona. AZ ENSZ HATALMAS NEW YORK-I PALOTÁJÁNAK pincéjében hangle­mez-felvevő műterem van berendez­ve, ahol az ülésteremben elhangzó min­den szót megörökítenek. A lemezek száma már elérte a 100 000-t. Állandóan emelkedik Romániá­ban a takarékbetétkönyv tulajdonosok száma. 1962-ben a betétek 33,1 szá­zalékkal voltak nagyobbak, mint az előtte való esztendőben. JAPÁNBAN 16 000 bányász lett halálos baleset áldozata 15 év alatt. Minden egymillió tonna szénre 12 bányászhalott jut. 1947 óta négyszeresére emelkedett Angliában azoknak a száma, akik pszichiátriai kezelésre jelentkeznek. Az emberek félnek a munkanélkü­liségtől, a hidrogénbombától stb. GEORGIJ DIMITROV egykori vád­lottársa a Reichstag perben B. Po­pov, részt vett Lipcsében a német parlament felgyújtásának 30. évfor­dulója alkalmából rendezett megem­lékezésen. Milyen idő vcrhoíó? A meteorológia szerint december 1-tSl február utolsó napjáig tart a téli év­szak. Így tehát a meteorológiai naptár szerint már véget ért az idei tél. Nálunk azonban nem ritka eset, hogy az időjá­rás nincs kellő összhangban az évsza­kokkal* Ez különösen tél utóján és ta­vasz elején szembeötlő, amikor is na­gyon rendszertelen és változékony az időjárás. Az évek hosszú során át fel­jegyzett statisztikai adatok azt bizonyít­ják, ho-gy a hosszan tartó kemény tele­ket rendszerint csak igen lassan követi a tavasz, vagyis csak fokozatosan kerül sor a levegő felmelegedésére. így volt ez az 1928—29-es évben is, a rendkí­vül hideg tél után aránylag hűvös ta­vasz következett, amelyet csak rövidebb tartamú melegebb időközök tettek némi­leg kellemessé. Az idei tél, február utolsó napján „adta ki dühét". Az említett napon a reggeli órákban Ostie nad Oravouban 33 fokig, Orlov PiaveC­ban 36 fokig süllyedt fagypont alá a hő­mérő higanyszála. Szlovákiában ez idén az említett napon volt a leghidegebb időjárás. A múlt hét vége felé némi­leg enyhültek a fagyok és napközben kissé felmelegedett a levegő. jelenleg a Skandináv félsziget déli te­rülete fölötti légitérből Közép-Európa fö­lött elhaladva egész a Balkán félszi­getig terjedő hatalmas és nagyon ma­gas légnyomás határozza meg az idő­járás jellegét. E magas légnyomás kö­vetkeztében nálunk is túlnyomórészt felhőtlen az időjárás. A magas légnyo­más mentén a Skandináv félsziget észa­ki területe felől a Szovjetunió keleti részei fölött légnyomás zavarok nyo­mulnak tovább, amelyek az említett eurőpai területeken változékony Időjá­rást hoznak magukkal. E hétre reggeli ködökre és eloszlásuk után csekély felhőze<tre számíthatunk. Az eleinte több­nyire 10—15 fok körüli éjjeli fagyok fokozatosan enyhülnek s a nappali hőmérséklet valamivel fagypont fölé emelkedik s többnyire eléri a plusz 2—8 fokot. Később mind sűrűbb felhő­zet és helyenként csapadék — hó vagy esű várható. p­Üj SZÖ 2 * 1383. március i.

Next

/
Thumbnails
Contents