Új Szó, 1963. március (16. évfolyam, 60-90.szám)

1963-03-30 / 89. szám, szombat

Világ proletárjai, egyesüljetek! Bratislava 1983. március 30. szombat • 50 fillér • XVI. évf., 89. szám. • •• " / 1 • / I jovo erdekeben Aligha mondható véletlennek, hogy a lapok hasábjain egyre sűrűbben bukkanunk olyan írásokra, melyek az iskola és a család, a fiatalság és a fövő problémáival foglalkoznak. A kérdés fontossága egyrészt az okta­tó-nevelő munka elmélyítésében, másrészt a jövőből, terveinkből adódó feladatokban rejlik. Michal Lune, a kiváló lengyel tudós szerint a XX. század egyik legna­gyobb vívmánya, hogy az álmodozás helyére a tervezést állította. Ez a mélyértelmü igazság nemcsak a termelő munkára, hanem az új, szo­cialista ember nevelésére, jövőre való jelkészítésére ls vonatkozik. Fej­lett szocialista társadalmunkból adódó igényként áll előttünk a követel­mény, hogy sokoldalúan képzett, nemes jellembeli vonásokkal rendelkező fiatalokat neveljünk. Olyanokat, akikben harmonikusan egyesül a lelki gazdagság és az erkölcsi tisztaság az egészséges fizikummal. S ez az igény — legyen bár szó iskoláról, vagy munkahelyről, egyaránt köve­telmény. A korszellemből eredő feladat, s napjaink valósága követeli meg, hogy a' társadalomnak feflett, öntudatos polgáralt neveljük. Az a tény pedig, hogy iskoláink már a kommunista társadalom építőit — a jövő nagy terveinek valóra váltóit — nevelik, nemcsak tartalom, de forma tekintetében is meghatározó kritérium. Indokolt hát, ha ezt a gondolatsort a pályaválasztás és a hivatástudat kapcsán ts felelevenítjük. Mert a tervezés, ilyen párhuzamban sem ide­gen. Nemcsak az ország tervez, hanem a legtöbb család is. Az álmodozás légvárai helyett ma a valóságra építenek. Az állam, a népgazdaság prog­ramját bontják tovább, „írják szét" — saját életükre. S abban pedig, hogy ez a folyamat ne nélkülözze a realitást, célkitűzéseink, közös gondjaink alapos ismeretére van szükség. Az öröm és megnyugvás érzésével veszik ma már tudomásul a szülők, hogy a múlt létbizonytalanságának súlyos gondfellegei végképp eloszlot­tak életünk egéről. Egykor, évtizedekkel ezelőtt milliók dühe morajlott a költői vádban: „Mondd, mit érlel annak a sorsa, akinek nem jut kapanyél; kinek bajszán nem billeg morzsa, ki setét gondok közt henyél..." Ma pedig az emberi érvényesülés és boldogulás garmada között válogat­hat a jelnövekvő nemzedék. Felszabadulásunk tizennyolc esztendeje Óta tanuló ország, tanuló nép lettünk. Társadalmi rangra emelkedett a tudás, s korunk eszméjének velejárójaként együtt emlegetjük a szakértelmet és a tudományos világ nézetet. S bár gyakran hallhatunk fenntartásokat, sőt nem egyszer elma­rasztaló megjegyzéseket a mai fiatalokról, mégis egyértelmű lehet a meg­állapítás: az ifjúság körében sohasem kapott oly magasra a tanulási láz, mint éppen napfalnkban. S ha azt mondjuk, olyan lesz a fövő, amilyenné fiatalságunkat neveljük, ez a megállapítás csak aláhúzza a felnőtt nem­zedék felelősségét. Pártunk fő jelszava: „Mindent az emberért, az ember jólétéért" — meghatározza a nevelés konkrét tartalmát is. Olyanná kell nevelni a ma fiatalságát, hogy az élet értelmét a közösség, a társadalom javára vég­zett munkában lássa, s ezen keresztül építse egyéni boldogulását. Ha­zánkban ma már ezrekre rúg azoknak a fiataloknak száma, akik lelkes munkaigyekezetükkel segítik a társadalmi célok megvalósulását. Az ifjú­sági építkezések rengetege erre éppen úgy bizonyító példa, mint a kra­lupyl Kaucsukgyár, a tušimicei hőerőmű, vagy a vítkovicet Klement Gottwald Kohómű negyedik és hatodik nagyolvasztójának építése —, hogy csak néhány példát említsünk. Most, amikor a fiatalok tízezrei állnak ismét a pályaválasztás mond­hatni életre szóló problémái előtt — csak Szlovákiában 81 ezren végzik el az alapfokú kilencéves iskolát, — ugyancsak fontos hangsúlyozni a tár­sadalmi igényeket. Egy pillanatra sem jelenti ez azt, hogy az egyéni érvényesülés lehetősége korlátozott volna. A probléma lényege épp abban van, hogy kielégítsük azt a sokirányú keresletet, mely a munkaerők szem­pontjából fennáll. S ebből a szempontból nem egy probléma merül fel. Elsősorban is a „divatos" szakmák hódítanak. Alapvető hiányos­ság a pályaválasztásnál, hogy a tanulók és a szülők meglehetősen szűk­körűén értelmezik a pályaválasztást. Nem ismerik eléggé a választási lehetőségeket, nem tudfák azt, hogy hazánkban a dolgozó emberek több ezer különféle foglalkozásban, s ezen belül több száz speciálisabb szak­ismeretet és kiképzést kívánó szakmában tevékenykednek. Márpedig éppen a tervgazdálkodásból következnek azok a népgazdasági igények, melyek megszabják, hogy egy-egy foglalkozást ágban mennyi dolgozóra van szükség. Nem l?he't mindenki géplakatos, bolti eladó, órás, borbély, vagy varrónő. Ily módon az elképzeléseket a követelményekhez kell mérni, felfedezve s megszerettetve más szakmák szépségét ls. Az a tény, hogy a fiatalok túlnyomó része átlagos képességű, igen sokféle pályára egyaránt alkalmas, megkönnyíti, hogy az érdeklődést a lehetőségeken belülre irányítsuk. Feltűnően szűk például a lányok pályaválasztása. Kü­lönösen a vasas szakmától idegenkednek, holott a finom-esztergályos, mű­szerész, műanyag vagy vegyipari szakma — női munka isi S ezért e téren éppen a pályaválasztást tanácsadókra hárul a feladat, hogy a szülők gya­korta megnyilvánuló konzervativizmusával — meggyőzés révén — meg­birkózzanak. Egészségtelen és káros az a jelenség is, amikor a szülők, gyermekeik elhelyezésekor „összeköttetéseikre" számítanak. A mi világunk erkölcsétől Idegen ez a felfogás, könnyelműségre, képmutatásra nevel, s ezért idefe, hogy száműzzük a gyakorlatból. Ahhoz azonban, hogy fiataljaink célt érjenek, sok esetben a munkahely konzervatívizmusát is száműzni kell. Több gondot, felelősséget kell vál­lalniuk gazdasági vezetőinknek, s akkor nem fordulhat elő olyan eset, mint például a levtcei járásban, ahol a mezőgazdasági üzemek 416 ta­noncviszonyba jelentkezőből 125-nél elutasították a felvételt. A mezőgaz­dasági termelés fellendítése nagymértékben a fiatal, szakképzett erőktől ts függ, ahhoz azonban, hogy ifjaink jövőt lássanak ebben a szakmában, nemcsak a szakma megszerettetése szükséges, hanem megfelelő környe­zetet, kulturális és szórakozási lehetőséget is biztosítani kell számukra. A több felelősség és nagyobb megértés lehet az egyedüli célravezető. A lapunk hasábjain folyó ankét számtalan problémát vet fel, s ezeknek, valamint a továbbiaknak, nem kívánunk elébe vágni. Azt azonban szük­séges hangsúlyoznunk, nem a könnyű életre nevelés a cél, hanem a be­csülettel, tudással, hivatásérzettel végzett munka. Erre kell nevelni a fia­talokat, s tudatosítani, hogy a tudás megszerzésének nehéz útját — szak­mában, iskolában egyaránt — ma is végig kell járniuk. Végeredményben társadalmi érdek, hogy fiataljaink megtalálják azt a munkahelyet, ahol Egyéni érdekeik és a közösség igénye találkozik, ahol egyéni képességeiket a közösség javára gyümölcsöztethetik. Ahhoz azonban, hogy ez ne csak igény, hanem valóság is lehessen: társadalmi összefogásra, mindannyiunk segítőkészségére van szükség... Éspedig b'jövő, a közösségért végzett munka érdekében. FÖNOD ZOLTÁN A szlovákiai szénbányák teljesítették a negyedévi fejtési tervet (ČTK) — A szlovákiai szánbá­nyák csütörtökön teljesítették a szénjövesztés első negyedévi fel­adatát. A terv határidő előtti tel­jesítése elsősorban a novákyi bá­nyák és az űj Cígeľ Bánya dolgo­zóinak érdeme, akik az év kez­detétől jőval túlszárnyalják terv­feladataikat. A mezőgazdaság segítése — az egész társadalom feladata (CTK) — Az SZNT földművelés­ügyi bizottsága és .a Szlovák Szak­szervezeti Tanács plénuma csütörtö­kön, március 28-án és pénteken, már­cius 29-én együttes ülést tartott.' A pénteki ülés vitával folytatódott, amelyben felszólalt Michal Chudík, az SZNT földművelésügyi megbízott­ja is. Többek között hangsúlyozta, hogy a szovjet tapasztalatokból kell nálunk is kiindulni a termelési me­zőgazdasági igazgatóságok létesíté­sét illetően. Az új igazgatóságok, mint a járásban a mezőgazdaság irányításának szuverén szervei kell, hogy behatóan ismerjék hatáskörük­ben a mezőgazdasági termelés pilla­natnyi szükségleteit. Chudík elvtárs továbbá azt mondotta, hogy a mun­kásosztály a legjobban azzal segíti a mezőgazdaságot, ha elsősorban sa­ját termelési feladatainak tesz ele­get; így például a vegyszerek, a mű­trágya, a mezőgazdasági gépek és szerszámok, termelési tervének idő­beni teljesítésével. Az ipari üzemek mezőgazdasági védnökségi tevékeny­ségét mentesíteni kell a formalizmus­tól, a eablonosságtól, s elsősorban a termelési problémák megoldására kell irányítani. A Slovnaftban a napokban helyezték próbaüzembe a motorolaj hidro­génes finomító részlegét. (St. Petrás — ČTK — felv.) IIIIIMIIIIIIIIIIIHIIIIIIIIIIIIflIllillMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII Egyre élénkül a munka a határban Hivatalosan már több mint egy he te, a valóságban azonban csak teg­i nap köszöntött be a napsugaras ta vasz a komárnói járásban. A nappali 1 hőmérséklet egyes helyeken tegnap 15 fok fölé emelkedett. Minden szö­) vetkezetben és állami gazdaságban megindult a munka. A vetéssel t agyes helyeken néhány napig még így is várni kell, de az őszi gabo­1 naneműek fejtrágyázása, az évelő ta karmányok feljavítására minden al­1 kalmas pillanatot megragadtak a járásban. Négy reflektor fényében A chotíni szövetkezet határában is megélénkült a munka. A bel- és talajvizeket átemelő szivattyúmotorok duruzsolásába a traktorok dohogása vegyül. 120 hektár mélyszántást most kénytelen pótolni a szövetkezet. Csintalan Béla és Zajos Kálmán trak­torosok, a komplexbrigád tagjai nem sajnálják a fáradságot. A napokat meghosszabbítják, erőgépük reflek­torfényénél pirkadásig dolgozik. Ilyenkor jól „jön" a váltás. Kora reg­gel Luca Balázs és Száló Lajos ülnek helyettük a gépek nyergébe. A szán­tás jól szárad, a jövő hét elején a vetést ls megkezdheti e szövetkezet. Sok bajt okozott az árvíz Ilyenkor Marcelován ls korán kel­nek a szövetkezetesek. Határuk mé­lyebben fekszik szomszédaikénál. Víz áll még közel 200 hektáron,' ezért csak részben kezdhetik el a talaj előkészítését. Csak ne lenne annyi szántanivaló — sopánkodnak a trak­torosok. De nem félnek az előttük álló feladatoktól. A Pécsi Valent ve­zette ifjúsági brigád tagjainak azon­ban, ha kissé késve ls érkezik a ta­vasz, nem okoz nagy gondot a reá­juk váró munka. Mindössze 20 hek­tárt kell felszántanunk, — újságol­ja Kálasdi József helyettes brigádve­zető, aki egyben ezt ls megígéri, hajlandó kisegíteni a második számú brigádot, hogy 280 hektáron — amint a talajviszonyok engedik —, minél előbb pótolhassák a mulasz­tást. Két műszak szervezésével itt is jól felkészültek a tavaszi nagy „csatára". Oj feltételekkel Akárcsak egyes ipari üzemeink, a radvani szövetkezetesek is új terme­lési gondokkal kezdték el a tavaszi munkát. Az állattenyésztés és a ga­bonatermesztés helyett törekvésüket adottságaikhoz mérten a zöldség- és a gyümölcs termesztésére összponto­sítják. 1970-ig folyamatosan 104 hek­tár szőlőt, és 41 hektár gyümölcsöst telepítenek. — th — Hét hektárt bevetettek . A eičovi EFSZ dolgozói a tavaszi munkák gyors elvégzése érdekében minden percet kihasználnak. A mun­kából derekasan kiveszik részüket a Gál Viktor vezetésével dolgozó nem­rég megalakult gépesített brigád tag­jai. Vörös Károly és Kustyán József a simítozást végzik és a talajt ké­szítik elő a vetéshez. A szövetkezetben 160 hektár tavaszi árpát, 10 hektár borsót és 10 hektár lencsét vetnek el. A jó munka eredményeként 7 hektáron vetették el a tavaszi árpát. Egyébként a szövetkezet a múlt év­hez hasonlóan ez idén is négy nap alatt akarja befejezni a vetést. Ép­j>en ezért úgy határoztak, hogy va­sárnap is dolgoznak. — kl — KET MŰSZAKBAN Tegnap a michalovcei járás mező-: gazdasági üzemeiben Is megkezdték a kora tavaszlak vetését. Fedor Pavel, a Sobraneci Állami Gazdaság trak­torosa a járásban az elsők között indult a földekre, hogy megkezdje az árpa vetést. Traktoros társa, Val­kovič elvtárs a talajelőkészítést vég-: A radvani szövetkezetben (komárnói járás) mindig a leghamarabb kezdhetik a tavasziak vetését. Az idén is így történt. Táirnok András komplexbrigádja már a hét derekán megkezdte a talajelőkészítést. Azon­nal elvetették a tavaszi takarmánykeverékeket. Képünkön a brigád veze­tőjét, Tárnok Andrást láthatjuk talaj előkészítés közben. (K. Cích - CTK felv. J zi. Szükség van erre, mert a mai nap folyamán már a szóban forgó ál-, laml gazdaság minden részlegén tel-, jes ütemben hozzálátnak a vetéshez. A szövetkezetek közül a paliniek és a baSkovceiek kezdték meg elsőként a tavaszi munkákat. A járás szövetke­zetei elhatározták, hogy 5—7 nap alatt végeznek a kora tavasziak ve­tésével. A michalovcei járás parasztságá­nak az idén többszáz lánctalpas és kerekes traktor segít. A télen 310 traktorost és 33 gépészt képeztek ki. Ezek alapján minden lehetőség meg­van arra, hogy a traktorokat két műszakban a leggazdaságosabban kihasználják és gyorsan elvégezzék a. tavaszi munkákat. (t—kJ Nagyszerű eredmény (Tudósítónktól) A Tekovské Lužianky-i szövetkezet (levicei járás) marhahúsbó) 104, ser­téshúsból 197, tejből 135, tojásból 102 százalékra teljesítette első ne­gyedévi tervét. Ezek szerint 72 má­zsa húst és 20 000 liter tejet adtak el terven felül. E nagyszerű eredményt annak köszönhetik, hogy elegendő takarmányt készítettek a Jószág ré­szére és egész télen át szakszerűen etették az állatokat. Ennek eredmé­nyeképpen most, amikor már eléggé fogytán van a takarmány, még min­dig 8 literes fejési átlagot érnek el. (nj)

Next

/
Thumbnails
Contents