Új Szó, 1963. március (16. évfolyam, 60-90.szám)

1963-03-26 / 85. szám, kedd

Világ -proletárjai, egyesül je f ele ! LEGYŐZTEK A TERMESZETET UJSZO SZLOVAKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTIBCOTTSAGANAK NAPILAPJA -i ! ^ ' : jgí; -, : . . • s f ŕ : ? % % • Brati4Mvá, 1963. március 26. kedd 30 fillér • XVI, évfolyam, 85. szám A közszükségleti ipar fejlesztéséről Mint ismeretes, a közszükségleti Ipar tavaly sikeresen teljesítet­te termelési feladatait. Az Idei terv összeállításával kapcsolatban azonban olyan hírek hallatszottak, hogy az elért eredmények ellené­re csökkentik a közszükségleti ipar tervfeladatait, s ezzel párhu­zamosan a beruházási építkezések terjedelmét. Nyomban meg kell jegyeznünk, hogy ezek a „feltéte­lezések" indokolatlanok, különö­sen Szlovákiát illetően. Miről is van szó? — Pártunk XII. kong­resszusa behatóan foglalkozott a közszükségleti ipar fejlesztésével, s arra figyelmeztetett, hogy a nyersanyagellátás terén a lehető­ségekkel, a reális feltételekkel kell számolnunk. Mint tudjuk, a közszükségleti ipar nagy igénye­ket támaszt a külkereskedelem­mel szemben. Országos viszonylat­ban például a behozatal 13 száza­léka a textilipari nyersanyagok behozatalára esik. Lehetőségeink azonban korlátozottak, különösen a gyapjú, gyapot, bőr és a kau­csuk behozatala terén — ezért az idén sor került az említett nyers­anyagok behozatalának csökkenté­sére. Ezzel azonban szorosan ösz­szefügg egy másik kérdés is; ugyanis a belkereskedelem nem teljesíti a textilipari gyártmányok eladási tervét. Ennek pedig az a következménye, hogy a készletek felhalmozódtak, s így a belkeres­kedelemnek csökkentenie kellett igényét a termeléssel szemben. Ez meg maga után vont egv másik problémát: a textilipari üzemekből már ez év első negyedében 1500 dolgozót kellett volna áthelyezni más iparágazatokba. Természete­sen erre nem került sor, mert homlokegyenest ellentétbe kerül­tünk volna a távlati tervvel. Szlo­vákiában például 1970-ig — a múlt évhez viszonyítva — a köz­szükségleti ipar termelésének 155 százalékkal kell növekednie. A fel­vetett problémák megoldásában ismét a Szovjetunió nyújtott segí­tő kezet. Termelésének egy részét — nyersanyagfedezettel együtt — átadta a ml üzemeinknek, úgy­hogy ezen a téren nem csökken a termelési terv. A nyersanyag-behozatallal kap­csolatban két kérdést kell meg­említenünk. Az első a közszükség­leti Ipar kemizálása. A vegyipar­ra ezen a szakaszon nagy felada­tok hárulnak. Számos probléma megoldása éppen a vegyipartól függ. így például a textilipar nyersanyag-behozatala lényegében megoldódna, ha a vegyipar gyor­sabban fejlesztené a szintetikus műszálak gyártását. Ugyanez vo­natkozik a plasztikus anyagok gyártására is. Ezért reális az a követelmény, hogy a műszálak gyártására már a közeljövőben új kapacitásokat építsünk. Ezek lehe­tővé teszik majd, hogy a hétéves terv folyamán mintegy félmilliárd koronával csökkentsük behozata­lunkat a kapitalista országokból. Egyben javulást érnénk el a gyárt­mányok minőségében, s ami szin­tén lényeges: a szintetikus mű­szálak alkalmazása a technológiai eljárások tökéletesítését jelenti. Ez pedig közvetlen hatást gyako­rol az új technika fejlesztésére, s ezáltal lényegesen növekedik a munka termelékenysége is. De az a tény sem lebecsülendő, hogy a termelés kemizálása lényegesen csökkenti a beruházási költsége­ket. A gyapotiparban például leg­kevesebb 25 százalékkal. A másik dolog, ami segíthetne a behozatali problémák megoldá­sában, a hulladék gyűjtésének és feldolgozásának kérdése. Ogy vél­jük, ezen a téren nem használjuk ki eléggé a nyersanyag-forrásokat. Gondolunk Itt elsősorban a textil­hulladékra, bőrre, tollra stb. Míg a hulladékgyűjtést a minisztérium irányította, elég kedvező volt a helyzet. (Évi ezer tonna gyarapo­dást értek el.) Amióta azonban a hulladékgyűjtést a nemzeti bizott­ságok irányítják, nem elégíti ki a követelményeket. S hogy a gyűjtés­nek megvan a maga jelentősége, a következő adatok igazolják: fel­dolgozó üzemeink számára — a kapitalista országokból — kétezer tonna textilhulladékot kell behoz­nunk, s kilóját öt paritkoronával fizetjük. Mindezt megtakaríthat­nánk, ha a nemzeti bizottságok jobban megszerveznék a hulladék­gyűjtést 1 Köztudomású, hogy a beruházási építkezések terén bizonyos korlá­tozásokra került sor, mert igen sok volt a megkezdett építkezés, s ez az erők és eszközök szétfor­gácsolására vezetett. Az erre vo­natkozó intézkedések — az egyes építkezések ideiglenes leállítása — azt a célt követi, hogy előtérbe helyezzük a népgazdaság további fejlesztése szempontjából legfon­tosabb építkezések befejezését. A közszükségleti ipar keretében 46 építkezést állítottak le ideigle­nesen, azonban az idén 31 új épít­kezést kezdenek meg, amelyek — a népgazdaság feljesztése szem­pontjából — fontosabbak. Mind­ennek ellenére Szlovákiában nem kerül sor a beruházási építkezések korlátozására. Szlovákia közszük­ségleti iparának előnyös fejlesz­tését szemléltetik a következő adatok is: tavaly az ország köz­szükségleti iparának fejlesztésére előirányzott beruházási eszközök­ből a szlovákiai beruházásokra 22,6 százalékot juttattak, ez idén pedig már 26 százalékot. Ennek megfelelően növekszik a termelés aránya is. Az idén a közszükség­leti ipari gyártmányok 16 száza­lékát Szlovákia szolgáltatja. A beruházásokkal kapcsolatban azonban feltehetünk egy kérdést': Hogyan gondoskodnak a tervezett beruházási építkezésekről? A vá­lasz sok esetben egy szóval meg­adható: elégtelenül. Vannak gaz­dasági dolgozók — és nemzeti bi­zottságok is, — akik, illetve ame­lyek nem ismernek fáradságot, amikor valamilyen beruházást kell kiharcolniuk, ha azonban megkap­ják, úgy vélik megtették a magu­két, s az építkezés sorsával tovább már nem törődnek. Az ilyen ma­gatartásnak tudható be az is, hogy a zlatnái és az utekáči üveggyár építése már évek óta húzódik. Púchovon és Rybárpolen sem tel­jesítik a tervszett feladatokat, ami azt jelenti, hogy nem használják ki a tervezett beruházási eszközö­ket. A XII. pártkongresszus határo­zatának negyedik pontja leszöge­zi : „Az elért életszínvonalnak és feltételezett emelésének megfele­lően biztosítsuk a közszükségleti ipar arányos fejlődését úgy, hogy a piacon elegendő mennyiségű, kívánt választékú, kiváló minősé­gű áru legyen." Ennek az iparág­nak dolgozóira tehát az a feladat hárul, hogy — a korlátozott nyers­anyag-lehetőségek mellett — cél­szerűen gazdálkodjanak a nyers­anyaggal, s a lakosság követelmé­nyeinek megfelelően az áruk ter vezett választékának és minőségé­nek betartására törekedjenek. A krasznojarszki vízierőmű, a világ legnagyobb vízierőműve építői hétfőn nagy győzelmet könyvel-; tek el. Reggel 2D0 billenőkocsi, földgyalu, daru és egyéb gépek megkezdték a hatalmas folyam, a Je­nyiszej elrekesztését. A művelet a feltételezett 2 nap helyett hat és fél óráig tartott. A szovjet építők a vízműépítés világgyakorlatában első ízben birkóztak meg ilyen bonyolult hidrotechnikai feladattal. Nyikita Hruscsov, az SZKP KB első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke szívélyes üdvöz­letét és szerencsekívánatait küldte a krasznojarszki vízierőmű építőinek a nagy mnnkagyőzelem al­kalmából. A képen: A krasznojarszki vízierőmű látképe a felső gátról. (ČTK — TASZSZ — felvétel) A tavasz parancsa A mezőgazdasági munkák sürgős intézkedést követei nek MÄR IRTUNK RÓLA, HOGY AZ SZNT MEZŐGAZDASÁGI BIZOTT­SÁGA ÉS A MEZŐGAZDASÁGI SZAKEMBEREK, TEHÁT AZ ELMÉ­LET ÉS A GYAKORLAT EMBEREI MÁRCIUS 22-ÉN A MEZŐGAZDA­SÁG LEGÉGETŐBB PROBLÉMÁI­RÓL TANÁCSKOZNAK. EZT A SZAKMAI BESZÉLGETÉST AZ IS SZÜKSÉGSZERŰVÉ TETTE, HOGY AZ IDEI TAVASZ KÖZEL EGY HÖ­NAPOS KÉSÉSSEL NEHEZÍTI A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓK MUNKÁJÁT. Az egyik legsürgősebb és legfonto­sabb teendőről, a bel- és talajvizek elvezetésének szükségességéről alig­ha kell részletesen beszélnünk, hi­szen ez annyira napjaink feladata, hogy mezőgazdasági dolgozóink ter­mészetesnek veszik és a példák szá­;sai bizonyítják, hogy a legtöbb szö­Mai számunkban közöljük ANTONÍN NOVOTNÝ elvtársnak az ostravai kerületi pártaktíván mondott beszédét vetkezetben és állami gazdaságban már eddig is mindent megtettek a károk csökkentésére. Nehéz lenne receptet írni arra, mit tegyenek és hogyan oldják meg a legsürgősebb tavaszi tennivalókat a mezőgazdasági üzemek dolgozói. De talán nem lesz felesleges, ha az SZNT mezőgazdasági bizottsága és az ille­tékes szakemberek március 22­i ülé­sén hozott javaslataikról, a legsürgő­sebb feladatokról és intézkedésekről legalább röviden tájékoztatjuk olva­sóinkat. Az SZNT mezőgazdasági bizottsága a szakemberekkel karöltve a tavaszi munkák idejére a következő legsür­gősebb intézkedéseket javasolja: • A lehető legrövidebb időn be­lül árkokkal és az öntözőberen­dezések szivattyúinak bevetésével mielőbb mentesítsük a talajt a bel- és talajvizektől. • Ahol a talaj tisztasága és mi­nősége megengedi kerüljük el a tavaszi szántást, helyette a tárcsá­zást és a kapálógépekkel valő fel­színi talajmüvelést alkalmazzuk. • Különös gondot fordítsunk a gyengén áttelelt őszi kalászosok és az évelők ápolására. Ezen a té­ren feltétlenül kérjük ki a szak­emberek véleményét és tegyünk meg mindent, hogy a növényzet számára biztosítsuk a szükséges tápanyagot. • A talaj tápanyagszükségleté­nek pótlására az istállótrágya helyett a lehetőség szerint műtrá­gyákat és komposztot alkalmaz­zunk, hogy a tavasszal frissen b8­szántott trágyával ne rontsuk a talajszerkezetet. Különös gonddal készítsük elő a vetőmagvakat. A tavalyi példák bi­zonyítják, hogy a nem eléggé ellen­őrzött vetőmagvak és ültetőanyagok nagy kárt okozhatnak a hektáronként tervezett egyedekben. Tavaly sok helyen nem érett be a kukorica. Ez arra figyelmezteti me­zőgazdasági dolgozóinkat, hogy a ve­tőmag csíraképességének fokozott el­lenőrzésére van szükség. Ha a vető­mag csíraképessége nem éri el a kí­vánt szintet, számolni kell azzal, hogy egy-egy hektárba néhány kilóval több kukoricát kell vetnünk. Hasonlóképpen szükség van a bur­gonya csíraképességének 'megállapí­tására. Mezőgazdasági üzemeinknek ezen a téren szorosan együtt kell mű­ködniük a kísérleti intézetekkel, a gépállomások és mezőgazdasági labo­ratóriumok dolgozóival. Nagyon fontos feladat, hogy a ta­laj táperejének növeléséhez szüksé­(Folytatás a 2. oldalon) Az önköltség csökkentése elsőrendű feladat A rožňavai bányászok kezdeményezéséről ® Fillérekből milliók • A mozga­lom kampány volt • Meddig lepi por az értékes tapasztalatokat? maradásból az év végéig sokat be lehet hozni. Ezek után hozzáláttak a termelési problémák alapos elem­zéséhez. javítottak a munkaszervezé­sen és egy hónap alatt az átlagter­melésben 3 millió koronával csök­kentették a lemaradást. Igyekezetük a további hónapokban sem lankadt, s végül is eredményesen zárták az évet. & Volt... befejeződött... megszűnt... ? § Pártunk XII. kongresszusának előkészületi időszakában Kelet-Szlovákia & számos üzemében értékes, a tervfeladatok eredményes teljesítését, túl­fc szárnyalását .szem előtt tartó kezdeményezés született. Ezek közé tarto­* zik a Rožňavai Vasércbánya is. A Béke-bánya bányászai célul tűzték, ^ hogy minden tonna kitermelt vasércnél két koronával csökkentik a költ­>5 ségeket • A feltárt tartalékok eredménye Tonnánként két korona, ez is va­lami? — teheti fel a kérdést a be­avatatlan. A kezdeményező bányá­szok viszont tudatában voltak, mit jelent ez. Nem csoda hát, hogy egyik üzemrészleg a másik után jelentette be csatlakozását a mozgalomhoz. A pártszervezetek kezdettől fogva foko­zott figyelmet szenteltek a kihasz­nálatlan tartalékok feltárásának. Az üzemek kommunistái kezdeményező­en mutattak rá a két koronára és a fillérekre, amelyek — képletesen mondva — ott feküdtek eldobva a munkahelyeken, növelve a termelés költségeit... A kezdeményezésből fakadó első eredmények már szeptemberben je­lentkeztek. A rožňavai bánya öt rész­legép a bányászok csaknem 200 ezer korona megtakarítást mutattak ki. A termelési költségek csökkentése te­rén az István-bánya bányászai érték el a legjobb eredményeket, akik min­den tonna vasérc kitermelésénél 15 koronát takarítottak meg. Elsőségü­ket a következő hónapokban is meg­tartották. Figyelemre méltő eredmé­nyeket értek el a rotációs kemencék dolgozói ls, akik az elmúlt év utolsó három hónapjában 130 ezer koronát takarítottak meg. Nem vallottak szégyent a mozga­lomba bekapcsolódó Rudňanyi Vas­ércbánya és a Lubeníki Magnezit Üzem dolgozói sem. Tavaly az utolsó negyedévben több mint egymillió koronát takarítottak meg a terme­lési költségeken. A vasérctermelés gazdaságosabbá tétele terén különö­sen a rudňanyi bányászok voltak eredményesek, akik októbertől de­cemberig 550 ezer koronával csök­kentették a költségeket. Hasonló si­kereket értek el Nižná Slanán és Svá­bovcén is. • Fontos és nagy feladatot teljesített a takarékossági mozgalom. Mozgal­mat említünk, mert a rožňavai bá­nyászok kezdeményezése üzemük ha­tárán túl is visszhangot keltett. Még szeptember elején, amikor az üzem kedvezőtlen gazdasági hely­zete felett sok vita folyt, nem bíz­tak abban, hogy ez jóra fordulhat. A pártszervezet azonban egy tapodtat sem hátrált. Előbb a gazdasági fele­lősöket, majd az üzem dolgozóinak zömét meggyőzte arról, hogy a 6 millió korona értéket meghaladó le­. Sok lenne felsorolni mindazokat az üzemeket, amelyekben a rožňavai bá­nyászok példája nyomán kedvező eredményeket értek el a termelés gazdaságosabbá tétele terén. Egyről azonban megfeledkeztek. Arról, hogy egy takarékossági mozgalom seni minősíthető kampánynak, amely a pártkongresszus előtti időszakban született, volt, a kongresszus után befejeződött és megszűnt. Sajnos, ez a Ijelyzet, ami nagy hiba. A mozga­lomról megfeledkeztek még ott is, ahol bölcsője ringott. Itt-ott már csak szakadt plakátok emlékeztetnek a nagyszerű kezdeményezésre ... Bízunk abban, hogy az üzemi párt­szervezetek újonnan választott bizott­ságai megint a kezdeményezés élére állnak, előhúzzák a fiókokból a ta­valyi eredményexet, tapasztalatokat, és nemcsak hogy felújítják azt az időszakot, amikor a kiváló mozgalom keretén belül túlteljesítették a terme­lési feladatokat, hanem a feledésbe ment mozgalmat továbbfejlesztik. Kulik GeDért

Next

/
Thumbnails
Contents