Új Szó, 1963. március (16. évfolyam, 60-90.szám)

1963-03-25 / 84. szám, hétfő

Két levél egy témáról Kucik Pál Streda pad Bodrogom-i levelezőnk panasz­I A PANASZ sza i fordult szerkesztőségünkhöz. Levelében elmondja, hogy 4 km hosszú községükben egy füszerbolt kivéte­lével valamennyi üzletet a falu közepére csoportosították. „Már évek óta ígérgetik, hogy a „Fittyencsi negyed" is kap egy üzletet, de az ígéret mindmáig csak ígéret maradt," — írja többek közt Kucik elvtárs. — ,A vasútállomáshoz közeli bolt kerítése összedőlt, bejárata ízléstelen, az önkiszolgáló bolt pedig egy régi pincekocsmához hasonlít. Az áruháznak nincs raktára, azaz hogy van, de tető nélkül. A bútorokat pedig két ki­lométerre az üzlettől egy dohánycsűrben raktározzák." * s <t Egyébként az áruház már több hónapja zárva van, mert az ellenőrzés komoly fogyatékosságokra bukkant. A tetteseket végül is elcsípték. Nem az üzlet alkalmazottai voltak ... Viszont a kivizsgálás túlságosan sokáig húzódik, s így a lakosoknak a szomszédos falvakban kell vásárolniuk. Kucik Pál panaszát a fogyasztási szövetkezetek szlovákiai bizottságára továbbítottuk, ahonnan a Fogyasztási Szövetkezetek Prešovi Kerületi Szö­vetségének kivizsgálása alapján a következő felvilágosítást kaptuk: A VÁLASZ - „Annak ellenére, hogy a község kiskereskedelmi há­lózata nincs arányosan kiépítve, tekintettel a beruhá­zási eszközök hiányára, új üzletek létesítését itt nem tervezzük. Az önkiszolgáló bolt helységeit és környékét kifestettük, illetve rendbehozattuk. Az áruház állapotát illetően a panaszosnak igaza van. Az áruházhoz 1960 ban kezdtek raktárt építeni, de fa hiánya miatt nem fejezték be. A Horovceí Helyi Gazdálkodási Üzem dolgozói azonban már megkezdték a befejező munkálatokat, és a szerződés szerint ez év május végéig teljesen rendbehozzák az áruházat, raktárát és környékét. Az áru­házat lopás gyanúja miatt 1962. október 30-án zárták be. A kivizsgálás 1963. március 9-ig tartott, amikor az üzletet ismét a vásárlók rendelke­zésére bocsátották." < < • Amint a levélből kitűnik, a fogyasztási szövetkezetek Illetékes szervei, ha késve is, megtették a szükséges intézkedéseket a hibák kiküszöbö­lésére. A postás M ap mint nap teli táskával Indul ** körútjára Várady Győző. Esőben, sárban Járja a falut. Az egyik helyre levelet, a másikra újságot visz. Minde­nütt szívesen fogadják, elbeszélgetnek vele. Itt született Gemeren, negyvennégy esztendővel ezelőtt, a cigánysoron. — Tizenegyen voltunk testvérek — emlékezik vissza — Nyolcan marad­tunk életben. Nyolc gye- t rek ... Keserű gyermek­évek .. Az Iskolából sok­szor elkéstem, éhesen nem akaródzott otthonról elin­dulni A legtöbbször meg­vártam anyámat, míg „kör­útjáról" visszatér. A kö­tőjében mindig hozott va­lamit . . . Iskolába járni nagyon szeretett. Fogott az esze. Tanítói szívesen foglalkoz­tak vele. Az édesapja napszámba járt. Hol volt fiiunkája, hol nem. Tankönyvre nem telt. -Más könyvéből tanult. — A szüleim nagyon meglepődtek — mondja —, amikor azzal álltam elő, hogy szeretnék polgáriba Járni. Jól tudtam, miért lepődtek meg. Nem egy éjszaka hallottam, hogy egymásnak mondogatták: „A Győző gyerek Jövőre már nem megy iskolába, munkába állhat. Majd csak könnyebb lesz így a sorsunk . .." Nehezen, de eleget tettek fiuk kérésé­nek. S a gemerí '„polgáristák" száma egy mokány, barna arcú gyerekkel szaporo­dott. Győző elvégezte a polgári iskola há­rom osztályát, örült neki, de egyben csa­lódás is érte. Nem tudott elhelyezkedni, bár semmilyen munkától sem félt. Hoz­zászokott gyermekkorában. Nagynehezen aztán a kőműveseknél kapott helyet. Mai terhordő lett. S orozás, katonaság. Ebből nem hagy­ták ki. A katonaságnál gúnyoltak, lebecsülték. Ö pedig tűrt. Leszerelése után alig volt otthon két hétig, űjből be­hívták. Kiküldték a frontra. Három hő­nap múlva megsebesült. A bal karja bé­na maradt. Később Diósgyőrött kapott munkát. Itt dolgozott'a felszabadulásig, majd ismét alkalmi munkás lett. Hol a kőműveseknél, hol szőlőben dolgozott. Béna karját min­denütt rejtegetnie kellett, mert különben csak „fél embernek" számított volna — Ötvenháromban egy ré­gi Ismerős elvtárssal talál­koztam össze — meséli Vá­rady Győző. — Tudta, mi a baja a kezemnek. Furcsa javaslattal lepett meg; azt kérdezte, nem volna-e ked­vem postásnak beállni. Cigányból postás?! Az Ju­tott az eszébe, hogyan fo­gadnák őt azok < akiknek a leveleit kézbesítené majd? Kellemesen csalódott. El­ső munkahelye Safarlkovó volt. Aitán HrkáCra kerütt, két év múl va pedig szülőfalujába helyezték. Azőta ott hordja a postát, levelét, pénzt. Az elmúlt másfél évtized alatt sok min­den megváltozott az életében. Ma már nem a cigánysoron, hanem benn a falu ban lakik. Oj házban, a sajátjában. Tíz­szer tíz méteres, két szoba, konyha, für­dőszoba. — Ötvennyolcban kezdtem hozzá az építkezéshez — mondja. — Ogy ahogy be ís rendezkedtünk. A konyhában új bútor. A szobában még a régi, de nem sokáig marad ott. ŰJat vesznek. Futjai Míg ő a postát hordja, felesége a szövetkezetben dolgozik. Ta­valy 150 munkaegységet írtak a Javára. V érady Győző már nem „fél ember". Szorgalmáért, becsületességéért a kommunisták is magük közé fogadták. Társadalmunk egyenrangú polgára. Németh János Jíidtáta A Drezdai Képtár kincsei a Nemzeti Galériában A MŰVÉSZET egyesíti a nemzete­ket, — vallja Seydewitz professzor a több mint 400 éves drezdai mű­gyűjtemény főigazgatója. Ennek az eszmének jegyében, és országunk va­lamint a Német Demokratikus Köz­társaság között fennálló kulturális cserekapcsolat keretében Bratislavá­ban 5 éven ' belül most másodszor üdvözölhetjük a Drezdai Képtárnak az egyetemes művészet kincseihez sorolható alkotásait. Ezeket 1945-ben a szovjet hadsereg mentette meg a fasiszta barbárok pusztításától és a amely gyöngéd rajongással, elmé­lyültséggel és a párás tengeri leve­gő megtört fényeinek játékában fog­ja képbe a hazai természetet. De­mokratikus szellemükre vall a népi életkép nagy elterjedtsége. A flamandok festészete inkább arisztokratikus jellegű, hiszen a spa­nyol királysághoz tartoztak. Az erő; és életteljes, barokk szenvedélyessé­gű Rubens a színek és képszerkesz­tés nagy mestere. Egy eredeti váz­lata érezteti a képben mozgatott tö­meg áradó hullámzását, heves sodró­szovjet állam juttatta vissza a lebom- dását. Iskolájából került ki a lírai érzékenységű V. Dyck, akit egy fi­nom fogalmazású férfi arcmás képvi­sel. — A falu életének, a népszoká­soknak krónikása a rendkívül termé­keny ifj. Teniers, aki ízesen, humor bázott és 1955-ben újra épített Drez­dai Galériának. Az április végéig nyitva tartó kiállítás anyaga jóval bővebb az előzőnél. 60 festőnek 70 műve szerepel, keletkezésük ideje a 16. századtól a 18. sz. végéig terjed. Átfogó ral egyre gazdagodó színekkel, eleve­képet ad a festészet történetének három nagy fejezetéről, az olasz, a holland és flamand piktúra fejlődé­séről, és futó bepillantást nyújt a francia és a német képi alkotásba is. • Az olasz reneszánsz XVI. századi vi­rágkorái, a velenceiek művészetét fényes nevek képviselik. Tizian pik­turájának Ismérve: minden festői elem összhangja, utánozhatatlan fi­nom jellemzése az embernek. Ezt tükrözi a Fehérruhás hölgy harmóni­kus szépsége. — Tanítványa Tinto­retto arra törekedett, hogy mestere koloritját Michelangelo rajzával erős drámai előadásban egyesítse. Való­ban remek színkeverő és a termé­szetnek éles megfigyelője. Óriási méretű monumentális alkotásai van­nak. — A pompaszerető Vernnésenek az életöröm festőjének csupán műhe­lye egyik alkotását mutatják be. A 17-ik század itt szereplő legna­gyobb képzőművészeti értékel a bo­lognai Strozzi ragyogó színű életképe a Gordonkás nő és a nagy erejű gazdagon formált Dávid és Góliát kompozíciók jelzik. Méltón sorakozik mellé D. Fetti Szent Ágnese ís. — Bassano Filiszetusokat legyőző Sám­sona dinamikus feszültségű, megra­gadó alkotás. Két különböző művé­szi temperamentum L. Giordano és Guercino egyazon témát . feldolgozó festményeinek (Lót és leányai) ér­dekes a szembeállítása. A XVIII. szá­szadi Belotta drezdai városképei a kor lékgörét éreztetik. Guardi kisebb méretű, összefogottabb velencei vá­rosképe ma többet mond nekünk. A spanyol festészetről a nagy valóságlátó, lélekismerő mester Velázquez remeke, egy férfi arcmás ad hírt. A VILÁGMÜVÉSZET egyik legbecse­sebb fejezetét a holland festészet képezi, mely fejlődésének legmaga­sabb fokát Rembrandt-ban éri el, ki­nek legfőbb problémája a fény. A valóság mélyen emberi és költői ábrázolója, aki a lelki kifejezést mindenkor a festői hatás felé helye­zi. Sorsára és fejlődésére utaló ön­arcképei közül szomorú késői évei­ből származó vázlatkönyves portréja néz velünk szembe, valamint a cso­dálatos barna tónusokból szőtt Aranyait mérő asszony. Tehetséges tanítványa. G. Flinck (Dávid és Uriásj. — A polgárosult kor leg­gyakoribb műfaja az arckép, a cso­port és családi portré, mely az új osztály öntudatát, előretörését érez­teti, aminek jó példáját szemlélteti Codde alkotása. — A nemzeti és ha­zafias érzés táplálja a tájfestést, iiiiiiiiieiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiigiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiaiiEiisBiiiiiiiiaiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiBiiiiiiiiiiEBin JA, AZ MÁS... Egy ártatlan utazássál kezdődött. Dehát manap­ság annyian utaznak! Miért éppen' az iskolai sportlövészen kör vezető­jének mindössze napi távolléte okozna feltű­nést? A kör tagjai pontosan érkeztek. A vezető azon­ban sehol. A fiúk türel­metlenek. j Az dobja meg őket kővel, aki az érettsé­gi előtti időszakban nem volt türelmetlen.) A szer­tár előtt ácsorognak. Majd egyik próbaként le­nyomja a kilincset. En­ged. A szertárban senki. De ott vannak a légpus­kák és a sörét. — Mi lenne, ha elvin­nénk. Nos, mi is lenne? Sem­mi. A vezetőtől úgy ls megkapnák a fegyvereket. Elvégre nélküle is elvihe­tik. így is tettek. Meg­kezdték a „foglalkozást". A folyosó falán egy fény­kép. Gyönyörű célpont! Ehhez képest a céltábla kismiska. Az egyik fiú megcélozza. Á sörét a képen pat­tan. Nagyszerül Tehát lő­ni már tudnának. Nemhiá­ba járnak a szakkörbe! Ojább kép. A sörétek sza­porán kopognak a falon, képeken. Legalább negy­ven pompás találat tanús­kodik a mesterlövészek nagy haditudományáról. Az esetnek híre terjed a Duna menti városkában. Ám az ifjonc lövészeket nem terjesztik fel kitünte­tésre, nem veregetik meg nállukai elismerőleg. Ösz­szeül a haditanács. A kör vezetője kér szót. — HallatlanI Ha he­lyettesem késett is, ilyen nagy fiúknak igazán le­hetne magukhoz való eszük. De még ilyet! A legszigorúbb büntetést kö­vetelem! A tanács tagjai össze­dugják a fejüket. Egyesek bólogatnak. — Megérdemlik a bün­tetést. — Néhány hónap múlva érettségi vizsgára men­nek ... Borzasztó! Éretlen tacskók. — Tehát megbüntetjük őket? — Meg! A tanácselnök emelke­dik szólásra. — Támogatom a javas­latot. De egy kiegészítés­sel ... — Halljuk! Halljuk! Az elnök lassan, szóta­golva beszél. A tekinte­tek rátapadnak. _ Ilyen esetekben szaktekintély­nek számít. — A gyerekek megér­demlik a büntetést. De felteszem a kérdést. Ki hagyta, nyitva a szertárt? Ki hagyta kinn a puská­kat? Holott a fegyvere­ket minden esetben el kell zárni. Es ki hagyta kinn a sörétet? A körvezető sápadozik. — Kérem.... Az elnök tűzbe jön. — Hallatlan mulasz­tás! Felügyelet nélkül, szabadon hagyni fegyve­reket! Kl felelne ezért, ha történetesen nem a képeket, hanem valaki­nek — egészen véletle­nül — a szemét találták volna el? A tanács tagjai újra összedugják a fejüket. — Igaza van az elnök elvtársnak. — Legyen ez példa nen jellemzi a társadalom kis embe­reit. A virág és gyümölcs-csendéletek színvonalát Heem műgonddal festett vászna és Beyeren halas képe bizo­nyítják. A hazai hagyományt az ola­szos tájfestés sajátosságaival P. Brill egyesíti, Balén a mitológiát a termé­szettel kapcsolja össze, Momper sziklás táját sok apró figura népesíti be. A francia iskola a királyi udvart kiszolgáló szigorúan akadémikus ízlésű festői közül Le Brun, — kasté­lyok patétikus és pompázatos ékesí­tője —, egy hangos színű, hatásos, de hideg bibliai tárgyú képpel szere­pel. A német festészetet a minden stí­lushoz egyforma készséggel illeszke­dő Dietrichnek egy rokokós levegőjű pásztorl'épe és Seybold finoman fes­tett leíró arcmásai meg Tischbein rokonszenves protrévázlata jellemzi. A DREZDAI KÉPTÁR rangos alkotá­sai művészi hjradás három századról, országok és korok gondolatvilágáról és életérzéséről. Az ember és egyé­niség felszabadítását hirdető rene­szánsz humanista szelleme, a barokk izzó szenvedélye, lángoló pátosza csupa realista műben fejeződik ki. A nagy művészegyéniségek tudatán kereszülszűrt valóság nem torzítva, hanem a lényeget keresve és kidom­borítva tükrözi a realitást. Az élet­nek effajta rögzítése a múló idővel sem válik a múzeumok holttá mere­vedett emlékévé, hanem élő, mara­dandó érték, amely ma is és a jövő­ben ls az emberi értelemhez és ér­zéshez szól. S egyre több emberhez, hiszen új réndünkben a művészet va­lamennyiünké: a szocialista huma­nizmust és a békét szolgálja. Ennek az élményt adó tárlatnak egyik fontos célja, hogy erősítse bennünk a béke akarását, ami „mindennek a táplálója, éltetője, és felvirágoztat­ja". BÄRKÄNY JENŰNÉ Oj lexikon egyszer s mindenkorra! A körvezető elvörösö­dik. — Tiltakozom! Holmi diákcsínyért a pedagó­gust akarják elüélni? Megbüntetni? Ez kollegia­litás? Szégyellem magam. Ahelyett, hogy a bűnösök­re elrettentő büntetést ró­nánk ki, a vezetőjük fe­lett bíráskodunk. Külön­ben is... Az a néhány kép? Hát megfizetik... Fiatalok, meggoňdolatla-' nok ... Talán ml külön­bek voltunk! A tanács tagjai behú­zott nyakkal ülnek. — Nos? — szólal meg újra az elnök. A tanács tagjai a föl­det nézik. Az elnöknek ugyan igaza van, de hát a kollégájuk ellen fordul­janak? Végül az egyik megszó­lal. — Elvtársak, javaslom az ülés elhalasztását. Ko­moly dologról van szó., meg kell fontolnunk, ne­hogy elhamarkodjuk... Ebben megegyeznek. Csak a körvezető mél tatlankodik. — Ilyen semmiségért még egy ülés? (zs. 1.) A Csehszlovák Tudományos Aka­démia Könyvkiadó kiadásában e na­pokban jelent meg az első csehszlo­vák enciklopédia első kötete. A le­xikon szerzői arra törekedtek, hogy a mai világ teljes képét nyújtsák, átte­kintést adva a tudományos ismeretek­ről, a természetről és a társadalom­ról egyaránt. 1945-óta nem adtak ki hazánkban ilyen igényes művet. A lexikon, me­lyet Vladimír Procházka akadémikus vezetésével szerkesztenek — négy­kötetes lesz. Csaknem 3300 oldalon, körülbelül 60 ezer fogalmat tartal­maz, amelyet 5500 Szövegközti il­lusztráció és több mint 300 térkép, illetve fényképmelléklet egészít ki. Az első részt 50 ezer példányszám­ban jelenik meg és az F-betűig jut el. Az utolsó kötet kiadására 1965­ben kerül sor. Bővül együttműködésünk az NDK-val (CTK) — Prágában szombaton írta alá S. Vlna és dr. G. Mittag, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság s a Német Demokratikus Köztársaság küldöttségének vezetője a közös cseh­szlovák—német gazdasági, és tudo­mányos-műszaki együttműködési bi­zottság V. üléséről szóló jegyzőköny­vet. A közös csehszlovák—német bizott­ság prágában március 22-én és 23-án tartott V. ülésén elhatározta, hogy további intézkedéseket foganatosít a két baráti ország együttműködésének elmélyítése érdekében. A bizottság egyidejűleg jóváhagyta az 1963. évi munkatervét, amely konk­rét utasításokat tartalmaz a népgaz­daságfejlesztési tervek s a tudomá­nyos kutatómunkák összehangolására, a két ország gépipari, kohó- és vegy ipari, valamint könnyűipari termelé­sének szakosítására, Illetve összehan­golására s megjelöli a közlekedés legfontosabb feladatait is. A Szovjetunióban továbbra is nagy figyelmet szentelnek a hőerőművek építésének, mert építésük gyorsabb és olcsóbb. A Tatár Köztársaságban üzembe helyezték a zajinskei hőerő­mű első aggregátját. E kolosszus 200 ezer kilowatt teljesítményű. Befeje­zése után a hőerőműnek 6 ilyen agg­regátja lesz. (ČTK — TASZSZ — felv.) A SZOVJETUNIÓ Állami Politikai Könyvkiadója megjelentette Nyikita Hruscsov beszédei gyűjteményének 5. kötetét „A kommunizmus építése a Szovjetunióban és a mezőgazdaság­fejlődése" címmel. A kötet Hruscsov elvtárs 1961 februárjától októberig mondott beszédeit és leveleit tartal­mazza. HATALMAS HOMOKVIHAR zúdult Ku­waitra és környékére.. A város utcái teljesen elnéptelenedtek s a számum miatt hosszabb időre leállt a légi köz­lekedés ís. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN növek­szik a hastífuszmegbetegedések száma. Los Angelesben 18 eset fordult elő, több esetet jeleztek New Yorkbúi is. A tífuszt állítólag a svájci Zermaítból hurcolták be. A DÉL-MORVAORSZÁG! KERÜLET­BEN a mezőgazdasági és erdészeit társaság a kerttulajdonosokkal, az if­júsági és a pionírkörökkel együttmű­ködésben az idén tavasszal ezer édes­gyümölcsű berkenyefát akar kiültet­ni. A berkenye évente 80—100 kg C-vitaminban gazdag gyümölcsöt te­rem. HÁROM FÖLDLÖKÉS rázta meg a görögországi Tharana helység környé­két. A földrengést követő hegyomlás 37 házat és egy kolostort rombadön­tött, emberéletben esett kárról nincs jelentés. A SZOCIALISTA ORSZÁGOK divat­kongresszusa március 31-én kezdődik Varsóban. A 9 napig tartó találkozón 7 ország divattervezői vonultatják fel legújabb modelljeiket. A KUBAI NEMZETI TANÁCS tervet szerint az idén Kubában 5 új színját­szó társulatot és négy táncegyüttest szerveznek. Atommeghajtású óceánkutató hajót épít Japán. A 6350 brutto-regíszterton­na súlyú hajó 1968-ra készül el. HÓVIHARBA ÉS JEGES ORKÁNBA ke­rült egy 16-tagú szovjet Antarktisz-ku­tatócsoport mintegy 250 km-nyire a Mologyezsnája állomástól. A csoport egy része idejében visszajutott az ál­lomásra, 8 kutatót egy II—14-es gép vett fel — nehéz körülmények között — és átmenetileg, az Ausztráliai Mawson állomásra szállította. HAZÁNKBAN a március 15-e és 23-a közötti héten 23 súlyos közúti baleset fordult elő. A balesetek kö­vetkeztében 17 személy meghalt, 20 súlyosan és 40 könnyebben megsé­rült. Az anyagi kár 923 300 korona ; AUSZTRÁLIAI KUTATOK megszün­tették a cukor forgonáló hatását. A cukrot — finomítás közben — olt­ható foszfáttal „keverik". Nyugatnémet egyetemi tanárok az igazságügyminiszterhez Intézett le­vélben kérik az NSZK-ban Ismét fel­lángolt diákpárbajok betiltását. STATISZTIKAI ADATOK SZERINT Spa­nyolországban mindössze 600 000 pél­dányban fogy a napi sajtó, tehát kö­rülbelül 50 lakosra jut egy újság. Ez az arány egyedülálló Európában. EURÖPA egyik legnagyobb és leg­régibb könyvtárának, a Prágai Egye­temi Könyvtárnak a könyvállománya elérte a kétmillió kötetet. Üj SZÓ 2 * 1383. március 23,

Next

/
Thumbnails
Contents