Új Szó, 1963. március (16. évfolyam, 60-90.szám)

1963-03-24 / 83. szám, vasárnap

Világ proletárjai, egyesül jeiele ! UJSZO SZLOYAKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSA6ÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1963. március 24. vasárnap 30 fillér • XVI. évf., 83. szám így igen - úgy Az ember lát és hall. Nem szereti a fekete szemüveget és fülében a vattát. Az élet a maga teljességében szép, ha mindenben nem is olyan, ahogy azt terveink, elképzeléseink szerint látni akarnánk. Ez a felismerés hajtómotor bennünk. Előbb gondolkodásra serkent... Van már elég élettapasztalatunk, meg tudjuk állapítani — ha sejtetjük, az is elég —, hogyan lehetne ezen vagy azon javítani, nehogy terveinkben, elképzeléseinkben csorba essék. És megérlelődik az elhatározás. Szólnunk kell, mert lelkiismeretfurdalást okozna a ki nem mondott szó. Mert, ha engem érdekel a dolog, mást is érdekelhet. Tehát a véleményem nem lehet csak az egyén véleménye. És kimondjuk: így látom a helyzetet. Javaslatokat vagy panaszt teszünk. Mindegy. A cél ugyanaz: jobb munkavégzést akarunk a magunk munkahelyén vagy másutt, ahol láttuk, tapasztaltuk, hogy nem cselekszenek úgy, ahogy cselekedniük kellene ... Már sokan gondolkodunk így. Mert az, amit életünk céljának tartunk, az egyén és a társadalom boldogulását megtestesítő szocializmus élteti és sokszorozza bennünk a tettvágyat, hogy mindig azt tegyük, ami segít közös ügyünknek. Pártunk tanított erre bennünket. Azt kívánté és kívánja, mindig mondjuk meg őszintén, hol szorít a cipő s mit kellene tennünk, hogy elgördítsük az akadályokat építőterveink megvalósításának útjából. A párt nemegyszer hívott bennünket tanácskozásra, hogy mondjunk véleményt országos érdekű kérdésekben. A párt nemcsak bizonyos időszakokban tanácskozik a néppel, hanem tagjai, a kommunisták révén minden nap minden órájában összeköttetésben áll vele — figyelmesen hallgatja szavát és hallatja szavát. Nem túlzás, ha azt állítjuk: a párt állandóan tanácskozik a néppel s a „legpirinyóbbnak", túlságosan kicsinynek vélt személyes ügyet is fontosnak tart. Megtanultunk véleményt mondani, javaslatokat tenni, s ha azok a köz érdekét szolgálják, magunkévá tesszük, valóra váltjuk. Ezt úgy is mondhatnánk, társadalmasítottuk a közügyek intézését. De nem mindenütt találtuk meg a legjobb formát a felvetett problémák megoldására. Ez az ügyintézők öntudatának, érettségének fokától ls függ. Az öntudat, a politikai és szakmai fejlettség igen nagy szerepet játszik a dolgozók javaslatainak, észrevételeinek, panaszainak emberséges, elvtársias és hozzáértő intézésében. Az, aki nem fogja fel azok értelmét, aki az emberben csupán bábut lát és nem tudja a javaslat- és panasztevőből kiaknázni mindazt, ami a lelkét nyomja (nem tudja az ember válláról levenni a gondzsákokat, vagyis nem derít fényt a munka megjavítására tett javaslatok indítóokára és céljára, vagy az egyéni sérelmek előidézőire), az árt a köz ügyének, még akkor is, ha kicsiny kollektívában, „kicsiny" javaslatot, panaszt intéz ily módon. Árt, mert elégedetlenséget vált ki magatartásával. Ha pedig segíteni tud, szárnyat ad az embernek, szárnyat ad a cselekvőkészségnek S ez az * ügyintéző számára a legszebb jutalom. A példa minden szónál ékesebben beszél. Csak egyet-kettőt a sok ezerből A közszolgáltatás, a kereskedel mi hálóza. kiépítése terén még nem megy minden úgy, ahogy annak mennie kellene. Banská Bystricán is van erre elég panasz. A körzeti gyűléseken a városi képviselők meghallgatják a lakosok véleményét s a legközelebbi gyűlésre — bár addig is tesznek intézkedéseket — meghívják a bírált üzemek vezetőit, s így szólnak hozzájuk : Mondjátok meg az embereknek, mit tesztek a javulás érdekében I Így érvényesül a társadalmi érdek, a társadalmi ellenőrzés. A prešovi járás kommunistái is jó példát mutatnak. A járásban sok javaslat, észrevétel hangzott el a kongresszusi dokumentumokkal kacsolatban. Ezeket nem lehet egyik napról a másikra elintézni, de a fiókokba sem lehet zárni, mert a dolgozók választ várnak javaslataikra. Mit tett a járási pártbizottság? Amiben lehetett, levélben adott választ. De lehetetlen mindent levélben megválaszolni. A járási pártbizottság tagjait, funkcionáriusait kiküldte az üzemekbe, intézményekbe és a falvakra, hogy a dolgozókkal együtt tárgyalják meg a javaslatokat, észrevételeket s velük együtt „keressék a megoldás módját. Ez alapos, eredményt érlelő kommunista munkastílus. Nem titkoljuk, előfordul, hogy a dolgozók véleményét falrahányt borsónak veszik. Sőt, ennél tovább is mennek. A bratislavai Hegesztő Kutatóintézetben történt. Az egyik, tisztségekkel elhalmozott osztályvezető már úgy vélte, övé a világ! Nagyképű, gőgös lett, felfuvalkodott, mirrt a mesebeli béka. Beosztottjaival durván bánt. Ez a munka rovására ment. Munkatársai figyelmeztették. Megsértődött. A személyét érintő „támadást" a szocialista rendszer elleni támadásnak vette. A beosztottak nem hagyták magukat. Javaslatokat tettek : vizsgálják felül a helyzetet, mert azt már nem lehet tovább tűrni, hogy az osztályvezető elnyomja a kollektíva érdekét szolgáló egyéni kezdeményezést. A pártszervezet elnöke meg is kezdte a vizsgálatot. Azonban közelebb állt hozzá a funkciókkal teleaggatott osztályvezető. S itt következik az elrettentő példa. Az igazságot kimondó, a javaslatot tevő dolgozók után kezdett „nyomozni". Ilyesminek nincs helye társadalmunkban 1 Az ügyet a felsőbb pártszervnek kellett elintéznie. Az osztályvezetőt megfosztották tisztségeitől, a pártszervezet elnökét leváltották. Ebből is kitűnik, nem a funkció teszi az embert emberré, nem az szerzi meg számára a tekintélyt és megbecsülést, hanem a bánásmód, a becsületes, lelkiismeretes ügyintézés, melyben sohasem keresheti saját egyéni érdekét, hanem mindenekelőtt a kollektíva, a társadalom, a szocializmus építésének érdekét helyezi előtérbe. Az ilyen lenini munkastílus a legjobb módszer a dolgozók javaslatainak, észrevételeinek és panaszainak intézésében. Ez hozzáértő és alapos munkát igényel. Mert tudnunk kell és tudjuk is, a dolgozók segítő szándékú javaslataikkal és panaszaikkal rámutatnak gyengéinkre, hibáinkra, hogy ezzel is még eredményesebbé tegyék építőmunkánkat. Ezeket pedig csak egyféleképpen lehet intézni — úgy, ahogyan a jó példák mutatják s nem úgy, ahogyan az elrettentő példa szól. Próbaüzemeltetés SaFán Ezekben a napokban megkezdték a Salai Nitrogénművek egyik fontos részlegének, a földgázbontó-berendezésnek próbaüzemeltetését. Többek között a részleg kompresszorait, valamint a szabályozó- és mérőberendezéseket próbálják ki. A Nitrogénművek szerelésén szovjet szakemberek is részt vesznek. Az ö útmutatásaik alapján szerelik majd be a szinte 100 százalékos tisztaságú oxigént és nitrogént gyártó készülékeket. Ezek az elemek ugyanis a műtrágya legfontosabb alapanyagai. A gyár dolgozói már elsajátították a nirogénsav gyártását. A tervek szerint a salai gyár dolgozói a közeljövőben a többi gyártási folyamatnak is mestereivé válnak. (CTK) A košied vasutasok sikere (CTK) — A koäicei vasútvonal vasutasai és szállítói sikeresen dolgoznak a kedvezőtlen tél következményeinek leküzdésén. Ez legjobban a vasúti kocsik ki- és berakásának javulásából látható. A košicei vasútvonal körzetében a szállítók szombatig háromszáz vasúti kocsival többet raktak be, mint amennyit az ütemterv szerint kellett volna. A vasúti kocsik be- és kirakásának feladatait 107,3 százalékra teljesítették. Az év kezdete óta ez a legjobb eredmény. A sikerhez elsősorban azok a szállítók járultak hozzá, akik a trebušicei—komoFányi felhívás értelmében teljesítették a vasúti állomásokkal kötött szerződéseket. A košicei Üjváros-negyed építkezésén Tarnóczy József mester szerelőcsoportja a panelházakat szereli. (G. Bodnár — CTK — felvétele.) Ä jó termés érdekében Az SZNT mezőgazdasági bizottsága és a szakemberek a tavaszi mezőgazdasági teendőkről tárgyaltak Mezőgazdasági dolgozóink nagyon föl tudják, hogy a szokatlan kemény tél sok kárt okozhat a mezőgazdasági termelésnek, ha idejében nem teszik meg a legszükségesebb intézkedéseket. Hiszen sok helyen víz áll a vetéseken, megközelítőleg 100 000 hektár földön nem végezték el az őszi mélyszántást Szlovákiában, és csaknem negyedmillió hektárba nem szántották be a trágyát s éppen a legfontosabb növények, a cukorrépa, a kukorica és a burgonya alá. Ha ezekhez még hozzátesszük, hogy az idei tavaszi munkák kezdése DélSzlovákiát véve alapul — csaknem egy hónapot késik, akkor világosan láthatjuk, hogy az idei tavaszi jeladatok minden eddiginél nagyobbak. A tavaszi mezőgazdasági munkáknál mezőgazdasági dolgozóinkra váró feladatokat, teendőket e hónap 22-én az SZNT mezőgazdasági bizottsága is megtárgyalta az illetékes szakemberekkel. A jelenlegi helyzet részletes elemzése alapján az SZNT mezőgazdasági bizottsága és a jelenlevő szakemberek javasolják, hogy szövetkezeteink és állami gazdaságaink dolgozói tegyenek meg minden tőlük telhetőt, hogy a tél okozta - károkat kiküszöböljék, vagy a lehető legkisebbre csökkentsék. Miről is van szó? Már többször Irtunk arról, hogy a száraz ősz után a hirtelen beállt és hosszú zord tél lényegesen megváltoztatja az idei tavaszi munkák jellegét. A tennivalók mindenek előtt azzal kezdődnek, hogy a földekről, elsősorban az ősziekről és az évelőkről mielőbb eltávolítsuk a hőiét és a talajvizet. Az árkos víz elvezetésre persze nem mindenütt nyílik alkalom. Ilyen helyeken feltétlenül munkába kell állítani az öntözőberendezések szivatytyúit. Ugyancsak különleges intézkedést követél az a tény, hogy sok a szántatlan és trágyazatlan föld. Nem lenne célszerű, ha mezőgazdasági üzemeink most arra törekednének, hogy valamennyi szántatlan földet felszántsanak. A talajszerkezet javítása megköveteli, hogy ahol csak lehetséges, a szilárd tárcsát alkalmazzák az eke helyett, de ezt legkevesebb 8—10 cm mélyen. Főképp a koratavasziak talajelőkészítésénél lesz erre szükség. A trágyázás természetesen szük-. ségszerű a talajjavítás szempontjából. Ám hiba lenne, ha pl. a szalmás istállótrágya miatt ott is szántanánk, ahol e nélkül is megoldható a koratavasziak/ vetése. A cukorrépa tápanyag szükségletét pedig főképp műtrágyákkal, esetleg jó minőségű komposzttal pótoljuk, de semmiképpen sem most beszántott istálótrágyával. A későbbi vetemények alá is inkább csak az érett trágyát vagy a komposztot használjuk, s az így beszántott tápanyagot is kövesse megfelelő hengerezés, talajtömörités. Az is nagyon fontos teendő, hogy a később vetésre kerülő, ősszel felszántott területeken mielőbb elvégezzük a talajegyenlítést, boronálást, hogy ezzel is védjük a talajnedvességet. Nem kevésbé fontos feladat a gyengén áttelelt őszi kalászosok, a repce és az évelők ápolása. Először is a jelenleg víz alatt álló terüle(Folytatás a 2. oldalon) Sürgős feladat a belvízveszély elhárítása Vetés helyett vízlecsapolás • Az öntözőberendezéseknek keletjük van • kerül a rétek és a legelők karbantartására Sor A földműves úgy szeretné, ha ilyenkor már vethetne. A kemény tél, a vastag hótakarőból visszamaradt víz azonban elodázza a tavaszi munkákat. A hőié a még most is fagyos altalaj miatt nem tud elszivárogni, az egyenetlen dűlőkön tócsákat alkot, s nemcsak hogy késlelteti a munkát, hanem pusztulással is fenyegeti az őszieket és az évelőket. A Dunajská Streda-i járás — bár aránylag nem nagy terület áll víz alatt — szövetkezeteiben arra törekednek, hogy a vetés nagy részét ezen a területen is megmentsék. A baloriiaknak okozott a belvíz, elég nagy több mint gondot 190 HEKTÁR FÖLDET ÁRASZTOTT EL. Amint Lacza Sándor gépesítő mondja — nem nézték tétlenül a víz szaporodását. Két szivattyúval szivatytyúzták, hogy megmentsék a termést. A szántóföldekről egy hét alatt eltávolították a vizet. Most már csak a legelőt borítja 50—60 centi magasan, de ezt a területet sem hagyják sorsára. Az egyik szivattyú éjjel-napal üzemben van és előreláthatólag PÁR NAP ALATT EZ A TERÜLET IS FELSZABADUL. — Hogy a víz milyen kárt tett az ősziekben, még nem tudjuk megállapítani — mondja Vörös Vendel, a szövetkezet elnöke —, de amit lehet, helyrehozunk. Tavaly a rossz telelés miatt szintén ritka maradt a búza, mégis segítettünk a bajon. Árpát és zabot vetettünk közé és 25 mázsás termést takarítottunk be hektáronként. Lehet, hogy az idén is Így járunk el. A Horný Bar-i szövetkezetben jól átteleltek az ősziek, a belvíz azonban itt is kárt okozott. Csaknem 100 hektárt árasztott el. A LECSAPOLÁST CSATORNÁK ÁSÁSÁVAL SEGÍTIK ELÜ Az eláraszott területnek több mint a fele már felszabadult, napról napra kisebbek a tócsák, mert állandóan mélyítik a levezető csatornákat. — Amelyik vetésről sikerült levezetnünk a vizet, azzal nem lesz baj, az már szépen zöldül — mondja Világi Ferenc agronómus. Egyelőre nem tudjuk, mi lesz a többivel, mert már két hete víz alatt áll. Legrosszabb esetben újból bevetjük. Vetőmagunk van. Az agronómus újságolja, hogy MEGKEZDTÉK A LEGELÖK JAVÍTÁSÁT. Kétszáz hektár legelőt tisztítanak meg a bokroktól és egyengetik el a talajt. Igaz, árterület, de ezt sem hanyagolhatják el, mert sok takarmányt jelent a szövetkezetnek. A blažoviak 430 hektár szántójából '30 hektárt öntött el a víz, ami elég nagy területnek számít, s szeretnék megmenteni az őszieket Legrosszabb a dologban az, hogy csatornákkal nem vezethetik le a vizet, nincs hová, mert a környező területek magasabbak. Ezért más eszközökhöz folyamodtak. VASRUDAKKAL LYUGGATJÁK ÁT A FAGYOS RÉTEGET, hogy a viz leszivároghasson. Ez a munka is eredményes, fogy a víz, persze lassan, mert időhként még az eső is szaporítja. — Sajnos, a nyolc hektár őszi repcét komolyan veszélyezteti a víz — mondja Novoszák Béla, a padáiíi szövetkezet agronómusa. Azzal nyugtatja magát, hogy a többi őszit megmentik. Ahol lehet, csatornáznak s ahol ez nem segít, AZ ÖNTÖZŐBERENDEZÉST VESZIK IGÉNYBE. Hasonló módon járnak el a járás többi szövetkezetében is, ahol a belvíz veszélyezteti a bevetett területet. A Dunajská Streda-i járásban 1750 hekár vetemény került viz alá, ami a szántóterületnek 2,6 százalékát teszi ki, és a gazdaságok ebből is sokat megmentenek. (bjj