Új Szó, 1963. március (16. évfolyam, 60-90.szám)

1963-03-20 / 79. szám, szerda

Olvadás előtt Zatínhan „... és kijelentjük, hogy az 1963-as évben önellátóvá lettünk minden ta­karmányból, beleértve a szemes, szá­las, valamint nedvdús takarmányt is. így minden feltételt megteremtettünk, hogy az 1983-as tervet az állatte­nyésztés ne csak teljesítse, hanem túlszárnyalja" — hangzott el a za­tíni szövetkezet évzáró taggyűlésén. Hogy kellőképpen értékelni tudjuk e kijelentést, ismernünk kell a he­ly: viszonyokat. Zatín közvetlenül a Latorca bal partján fekszik. A zabo­látlan foiyr legjobban a zatíni föl­deket sarcolja meg. Ügyszólván az egész határ, beleértve a falut is, az árterületbe tartozott. Ezek a körfll­mények szinte lehetetlenné tették az intenzív gazdálkodást. Extenzív gaz­dálkodást folytattak, amíg a védőgát fel nem épült. A több mint másfél ezer hektár mezőgazdasági terület­nek alig a fele volt szántó. A többi sovány rét és legelő. Még most ls — miután nagy darab terméketlen te­rületet feltörtek — csupán 900 hek­tár szántóterületen gazdálkodik a szövetkezet. Az összterület mindmáig 1404 hektár. A gyakori árvizek kilúgozták a földet, amely aztán gyengén fizetett. Vagy éppen egy-egy hirtelen áradás elvitte az egész termést. Ezt legjob­ban az állattenyésztés sínylette meg. Nem volt takarmány. A jószág a hosz­szú téli hónapokat alig vészelte át, ha ugyan takarmány híján el nem pusztult. Tavaly kora tavasszal pél­dául 83 marha hullott el így. Az emberekben nem vol hiba. Min­dent elkövettek, ami tőlük tellett. Csak a Latorca nem értékelte igye­kezetüket. Változás csak akkor állt be, amikor felépült a védőgát, amely a kelet-szlovákiai síkság talajjavító munkáinak egyik szerves része. Meg­szűnt az árvízveszély. Az emberek fellélegeztek. Visszanyerték önbizal­mukat. A hektárhozamok egyik évről a másikra szinte duplájára növeked­tek. A nemrégen megtartott zárszá­madáson már kijelenthették: önel­látóvá lettünk takarmányból. Az alábbi táblázatból láthatjuk, hogy milyen értékeket rabolt el egy­kor a Latorca. Hektárhozamok mázsákban: 1961 1962 búza 20,8 35,8 árpa 20,8 32,— rozs 19,1 24,6 kukorica 16,— 30,,— cukorrépa 247,5 302,— burgonya 118,— 120,— Szívügyük a mezőgazdaság A galántai járás fiataljai sok szép eredményről számoltak be konferenciájukon. A járási bizott­ság beszámolója többek között megemlítette: a trsticei fiatalok felhívása nyomán mintegy 60 ezer hektár kukoricát gondoztak a fia­talok. A komposzt készítésre tett felajánlásukat teljes mértékben nem teljesítették, de még így is mintegy 55 ezer köbméter kom­poszt elkészítésével járultak hoz­zá a föld termőképességének nö­veléséhez. A „Szemfüles" akcióban is szép eredményeket értek el. Az ifjúsá­gi „Fényszórók" mintegy két és fél millió korona értékű kihaszná­latlanul heverő gépre és nyers­anyagra „világítottak" rá. Ezt a hasznos akciót — állapította meg a beszámoló — ki kell szélesíte­ni a mezőgazdasági üzemekre is. A küldöttek örömmel hallgatták az eredményekről szóló szavakat, de csalódást okozott, hogy a já­rási bizottság beszámolója nem minden eseben volt konkrét. Kü­lönösen a hibákra, problémákra csak nagy általánosságban muta­tott rá. Nem elemezte mélyreha­tóan az ifjúság politikai nevelé­sének jelenlegi helyzetét. A konferencia foglalkozott a tagsági alap kiszélesítésével is. Tavaly a járásban hat új alap­szervezet alakult s ugyanakkor hat feloszlott. A járási bizottság­nak minden tőle telhetőt meg kel­lett volna tennie, hogy az utób­bira ne kerüljön sor. Bár a járásban két hatalmas ipari üzem van — a seredi Nik­kel Kombinát és a šaľal Duslo — a felszólalók nagyobb része még­is a mezőgazdasági termelés prob­lémáiról beszélt. Különösen a komplex gépesítésről nyilatkoztak elismerőleg. Ezért is fogadták el azt a határozatot, hogy 3—5 éven belül a CSISZ járási bizottsága a JNB és a gépállomás segítségé­vel eléri, hogy a mezőgazdaság­ban dolgozó összes fiatal megsze­rezze a gépesítő képesítést. A közelgő IV. kongresszusukat is méltó felajánlással köszöntik. Többek között elhatározták, hogy az idén 60 ezer köbméter kom­poszttal segítik mezőgazdasá­gunkat. Bővítik a szocialista mun­kaversenyt s az idén 35 ifjúsági munkacsoport kel versenyre a szocialista munkabrigád címért. A tavalyi év tapasztalatai alap­ján a járás fiataljai 50 ezer hek­tár kukorica gondozását vállal­ták. Jelszavuk: 50 mázsa szemes és 500 mázsa silókukorica egy­egy hektáron. Hogy ezt el is ér­jék, elhatározták, öntözőbrigádo­kat alakítanak. A konferencia lezárult. Most az 1 a fontos, hogy a szavakat tettek kövessék. Nem kétséges, hogy ez így is lesz. N. J. A tervezett 81 vagon helyett 88 vagon gabona termett. Az eladást ter­vet búzából például 8 vagonnal túl­szárnyalták. Ezenfelül bővep jutott a takarmányalapba is. Persze nemcsak az előbb felsorolt körülmények játszottak közre, hanem az emberek, a tervszerű munka is. Tavaly télen alapos nitratáciőt ka­pott a vetés. Nem kellett félni, hogy az ádáz folyó elpu§zítja a munka gyümölcsét. Az idén se takarékos­kodnak a műtrágyával, mert a tava­lyi eredmények még távolról sem je­lentik a felső határt. * A tömegtakarmányokból ís többet fognak termelni. Ezt biztosítja a 180 hektár elvetése. Az idén az évelő takarmányok vetésterületét 80 hek­tárra terjesztik ki, s a lóhere ter­mesztéséről áttérnek a lucernára, amely több termést ad. Az állomány — kevés híján — megfelel a tervezettnek. Minden fel­tétel biztosítva van tehát, hogy az állattenyésztés rövidesen elérje a növénytermesztés színvonalát, amely szép sikerekről adhat számot. Palágyi Lajos A norvégok nagy drámaírója ..Ibsen születésének 135. évfordulójára Norvégia kiváló költője és dráma­írója jyógyszertanoncként kezdte pályáját. Bár tekintélyes család sar­ja, fiatal korában sok megpróbálta­tás érte. A pénzkeresés és nyomor­gás gondjai mellett azonban nem fe­ledkezett meg mindinkább alakot öltő vágyáról: író akart lenni, s ennek érdekében minden szabad idejét olvasásra, tanulsára fordítot­ta. Évekig tartott, míg az iskolás kísérletek után magára talált, hogy aztán egyre megrázóbban ábrázolja kora társadalmát. Műveiből sugárzó bírálatával főleg a hazugság, a képmutatás és az er­kölcstelenség ellen harcolt. Az egyé­niséggel já.ró jogok és kötelességek kérdése úgyszólván minden darabján végigvonul. Mint a polgári moralis­ták általában: a nagy társadalmi kérdések megoldását a felelosségtu­cló szabad egyéntől várta. Ifjúkori versei és Norvégia nem­zeti múltjából merítő drámái (Östraa­ti Inger asszony, Trónkövetelök) ro­mantikus lázadást fejeznek ki az ak­kori idők kicsinyes, álszent társadal­mával szemben. Ez jellemzi első, az érzelmek szabadsága mellett szót emelő mai tárgyú darabját, A sze­relem komédiáját is. Ibsent az Olaszországban és Né­metországban töltött évei alatt szer­zett tapasztalatai formálták a realiz­mus kimagasló képviselőjévé. Kül­földön írt műveiben is mindig népé­nek gondjai, problémái foglalkoztat­ták. Az első nagy sikert a Brand, majd a Peer, Gynt című verses drámákkal aratta. A Brand: a társadalom és az Antónia Michelčíková, a Slovnaft vállalat dubovai Petrochema üzemének 55 éves szakmunkása a szocialista munkabrigáct és a CSKP XII. kongresszusnak nevét viselő kollektíva tagja. J6 munkájával az üzemnek évente mintegy 35 000 koronát takarít meg. (Fr. Kocián -felvétele) egyén összeütközésének, a homokra épített nagyratörő elképzélések ösz­szeomlásának a drámája. A norvég folklór gazdag terméséből merítő Peer Gynt — szatirikusán bírálva az egyéniség kultuszát — az egyéniség szabad kibontakozásának kudarcát mutatja be az emberi jellemet el­torzító környezetben. Számos írásában foglalkozott a nc-kérdéssel — a XIX. századvégi társadalomnak egyik kiemelkedő problémájával. Ezt feszegeti a ha­zug alapokra épülő polgári házasság csődjét feltáró — a maga idejében rendkívül hatásos és nagy vitákat kiváltó — Nóra című darabja is. Ibsen a Nórában egy korszerű új asszonytípus alakját megrajzolva tulajdonképpen újjáértékelte a há­zasságot. A Nóra „probléma" azon­ban ma már elvesztette időszerűsé­gét. A női egyenjogúság, amiért Nóra küzd — a mi társadalmunk­ban megvalósult és természetes. A Kisértetek című müvének kö­zéppontjában a megalázó házassági kapcsolatban kitartó asszony és ál­dozatának értelmetlensége áll. Az átörökléssel foglalkozó mű azonban ma, — mint Ibsen legtöbb írása — kissé szintén porosnak tűnik... Alapjában realista művészetében itt kap először komoly szerepet a szim­bőlikus ábrázolásmód, mely később egyre kiábrándultabb szemléletű al­kotásain teljesen eluralkodik. (Vad­kacsa, Solness építőmester stb.) Ibsen könyörtelen igazságszeretet­tel leleplezve az emberi kapcsola­tokban megnyilvánuló hazugságokat^ főként a társadalom erkölcsi nor­máit és az egyéni törekvések ösz­szeütközését rajzolja, szerkesztés­módja a görög sorstragédiákkal ro­kon: műveinek szereplői legtöbb esetben a múlt egyszerre rájukzú­duló következményeit^ élik át. írá­sait a jelenetek művészi felépítései mesteri párbeszédek, a figurák elmé­lyült ábrázolása jellemzi. Ez a nagy drámaíró különösen az átöröklésnek tulajdonit túlzott szere­pet. De annak ellenére, hogy több műve helytelen nézetet sugall és szimbolizmusa is egyre elvontabbá vált, Ibsen a realista drámaírás ki­emelkedő egyénisége. Minket magyarokat személyes em­lék is fűz hozzá. Miután az 1848-as európai forradalmak mély hatást gyakoroltak rá, a magyar szabadság­harc bukását követően A magyarok­hoz címmel szenvedélyes hangú ver­set írt, együttérzését kifejezve a szabadságért és a haladás ügyéért harcolókkal. Emlékünkben klasszikus művein kívül hozzánk írt versét is szeretet­tel őrizzük. Balázs Béla HiiiiiiuuiiiHiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiHiiiiiiiHiiHHiiHiHiHiiimiiMi HNifmmiimimmimiiMisiiiHiiimiHHHmimuiuimiiH^^ Az Izvesztyija nemrégen beszámolt egy szovjet ten­szomol) nevű tengeralattjárójának bravúros északi-sarki geralattjáró-raj Lenyinszkij Komszomol (Lenini Kom­útjáról, melyet a vastag jégpáncél alatt tott meg. Riadó! A Leni;-.' Komszomol már napok óta az egyik északi öbölben horgonyzott. A legénység a szokásos hadgyakorlatra készült. Megszokták már a tengerészélet viszontagságait, az öreg „tengeri medvék" máskor egykedvűen vették az ilyesmit, de most... Különös izgalom, feszültség lett úrrá a hajó személy­zetén. Tudták, hogy hajójukat nagy feladat végrehajtására szemelték ki, s ez izgatta képzeletüket. Csak éppen ?z indu­lás időpontját és a pontos feladatot nem tudták. Ezért nem lepte meg őket a riadó, melyet Lev Zsilcov sorhajókapitány, e tengeralattjáró parancsnoka rendelt el, miután a vezérkar­tól megkapta a pontos utasításokat. A parancsnok rövid beszédet intézett a felsorakozott ten­gerészekhez. Ismertette a feladat komolyságát és lelKes pél­damutatásra szólította fel a hajó személyzetét. — Elvtársak! Hajónknak most nagyon nehéz és felelösseg­teljes feladató/ kell végrehajtania. A sarkvidéki jég alatt el kell jutnunk az Északi-sarkhoz és ott harci álláspontot elfog­lalnunk. A gyakorlat feltételezése szerint meg kell akadályoz­nunk az ellenség rakétahordozó tengeralattjáróinak, hogy a sarkvidéki jégpáncél alatt a szovjet partok közelébe jussa­nak." Pár perc alatt mindenki elfoglalta helyét. Ki a posztokon, ki a műszereknél, ki a hajó szívénél — az atomreaktor ve­zérlőpultjánál, A hajó lassan elindult. Csak a kapitány maradt a fedélzeten, ő zárta le utolsóként a fedélzeti nyílást. Irány az Északi-sark A hajó lassan távolodott a kikötőből és merülni kezdett. A legénység fegyelmezetten végezte teendőit. Nem először hajózlak jégpáncél alatt, többszöi vettek részt ilyen szokatlan „utazáson" a Viktória és a Ferenc József sziget között, .lyen nehéz és hosszú útra azonban még nem kaptak megbízást. A tengeralattjáró néhány órai út után találkozott az első jégtáblákkal. Zsilcov végigjárta a posztokat, figyelte a legény­ség hangulatát. A szálláshelyekre, a társalgóba is benézett. Ki-ki végezte a maga dolgát, legényein nyoma sem volt az izgalomnak. „Különös — tűnődött Zsilcov —, tudják, hová megyünk, mégis egykedvűen veszik." Nemcsak a tapasztalt „rókáknál", hanem az újoncoknál is nagy lelki nyugalmat észlelt. Benézett a konyhába, gondolta itt inkább talál „nyúl­szlvűeket", de Gleb Sztolbtjskin főtörzsőrmester, hajószakács a legnagyobb lelki nyugalommal kérdezte, mit parancsol a legénység reggelire.'Leonyid Kolomijcsenko_ mérnök, sorha­jóhadnagy,- a reaktorra felügyelő „atomszem' közölte a pa­rancsnokkal a hajó működésére vonatkozó műszaki adatokat. Zsilcov elégedetten távozott. Modern Odisszea a jégmezők alatt Nincs semmilyen természeti akadály a szovjet atommeghajtású tengeralattjárók előtt • Különös hajóút • „Ellenség" a lát­határon • Születésnap az Északi-sarkon • A szovjetország felségvizeinek megbízható őrei A derűs percek után bosszúság érte a tengerészeket: átiz­zott az egyik szivattyú villanymotorjának golyóscsapágya. So­káig tanakodtak, mitévők legyenek, hisz a megrongálódott alkatrész újonnan beszerelt csapágy volt, de mit tehettek: ki kell cserélni. A feladat nem is volt olyan nehéz, mint ami­lyennek látszott, ott, ahol a legénység 83 százaléka nagy szakképzettséggel rendelkezik. Metyelnyikov, Vorobjov matró­zok Anatolij Surigin tiszt vezetésével egy-kettőre kijavították a hibát. A pillanatnyi bosszúságot feledtette a haditanács és a, tengeralattjárók vezérkarának üdvözlő távirata. Egyúttal közölték, hogy Rjurik Tyimofejevet, az elektromechanikus osztag parancsnokát korvettakapitár\nyá léptették elő. A Leni­ni Komszomol zavartalanul folytatta útját. Jéghegyek a láthatáron — NATO-repülőgép a magasban Néhány nap múlva összefüggő jégkolosszusokat észlelt a pe­riszkóp. Vastagságuk a 15—20 métert is meghaladta. A Nor­vég-tengeren két esetben felderítő NATO-reptilőgépet pillan­tottak meg. Olyan tökéletes volt a szovjet tengeralattjáró álcázó és hangszigetelő berendezése, hogy a 200 méter" ma­gasan szálló gép egyetlen alkalommal sem fedezte fel a Le­nini Komszomolt. A tengeralattjáró hidroakusztikai műszerei és egyéb berendezései teherszállító gőzösök közelségét is jelezték. Az adatokat manőverezési gyakorlatok céljára hasz­nálták fel. Múltak a napok az összefüggő vastag piszkoszöld jégpáncél alatt. A Lenini Komszomol elérte a 83. szélességi kört. Zsilcov összeköttetésbe lépett az Északi Flotta vezérkarával. Most kezdődött ugyanis feladatuk nehezebbik része: szabad vízterü­leten kellett találniuk, hogy felszínre jöhessenek. A 83. szélességi kör után nagyszerű alkalom nyílt arra, hogy bebizonyítsák a szovjet műszerek kifogástalan működé sét. Az amerikaiak ugyanis folyton azt állították, hogy a meg­jelölt szélességi fok után a girokompasz és egyéb irányjelző műszerek csődöt mondanak, nem megbízhatók, ezért felette szükséges az óvatosság. Az új, különleges .szerkesztésű szovjet műszerek kiállták a próbát. Természetesen, a feladat nehe­zebbik részének megoldásánál a periszkópon kívül a televíziós műszerek is nélkülözhetetlen szolgálatot tettek. Különböző pontokon beszerelt több műszer segítségével kellett meggyő­ződniük a jégmentes szabad vízterület megfelelő nagyságáról, hisz egy nem kívánt találkozás a jéghegyekkel végzetes kö­vetkezményekkel járt volna. Feszült várakozás. A televízió képernyőjén eltűnt a sötét­zöld jégtakaró, a periszkóp a kék égre mosolyog. Felragyog a legénység arca. Korai öröm, még szerencse, hogy a tenger­alattjáró idejében'visszamerült a reá zúduló jéghegy elöl... Háromszor kísérelte meg a Lenini Komszomol a felemelke­dést. Mind a három esetben az utolsó pillanatban merült visssa a halálos veszély elől. Ez is a szovjet atommeghajtású tengeralattjárók gyors manőverezési képességét bizonyítja, Végre negyedszerre sikerült jégmentes szabad vízre jutnia. A feladatot teljesítettük. .„ Végre.'A legénység teli tüdővel izívta magába a frfss leve­gőt. Egyesek kisebb sétát tettek a környező jégmezőkön. Meglett emberek pajkosan hancúroztak, mint kis iskolások a hóban, Zsilcov 12 tengerészt a jégtáblákra küldött különféle mérések végzésére ... A rövid pihenő után a tengeralattjáró folytatta útját, hogy teljesítse feladatának második részét. Nagyobb sebességgel haladt, hogy mielőbb elérje a 360 mérföldre levő Északi­sarkot ... Nagy hurrával köszöntötték a tengerészek az Észa­ki-sarkot. Örömre és vígadozásra több ok volt. Először is értékelték szocialista munkaversenyüket és megállapították, hogy méltó a „kommunista legénység" elnevezésre. Hat ten­gerészt az Északi-sarkon vettek fel tagjelöltként a pártba, Rusztam Sangorajevet, a hajó vegyészét és egy személyben „mókamesterét" pedig felvették a Komszomolba. Születésna­pot is ünnepeltek: Pavel Csikin őrmesternek, a hajó Komszo­mol-szervezete titkárának ,,keresztlevelet" nyújtottak át arról, hogy ilyen és ilyen szélességi és hosszúsági fokon ülte meg 23. születésnapját. A legénység nemcsak vigadozott. Becsülettel teljesítette a tengeralattjáró taktikai^feladatait, majd a jól végzett mup­ka után irányt vett a hazai kikötőkbe ..'. * * # Zsilcov,ot a Szovjetunió Hőse érdemrenddel tűntették ki. A Lenini Komszomol legénységének valamennyi tag)a kapott valamilyen kitüntetést a feladat sikeres végrehajtásáért. Volo­gya Reznyik, az újonc, akiről valahogy megfeledKeztek, Hrus­csov elvtárs személyes közbenjárására kapta meg a Legfelsőbb Tanácstói A bátorságért kitüntetést. Hruscsov elvtárs néhány­szor vendége volt Zsilcov legényeinek. Elismeréssel nyilat­kozott róluk, akik a nap bármelyik órájában készek kockáza­tos hőstettekre, hogy védjék a szovjet hazát a meglepetés­szerű támadás ellen. Feldoigozta: L. L. Ú1 SZÖ 4 * 198 3 március 20.

Next

/
Thumbnails
Contents