Új Szó, 1963. február (16. évfolyam, 32-59.szám)

1963-02-15 / 46. szám, péntek

Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOYAKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1963. február 15. péntek • 30 fillér • XVI. évfolyam, 46. szám. A nemzeti bizottságok és a központi irányítás Ä pártnak a központi vezetés megszilárdítására irányuló törek­vése és ezzel kapcsolatban a CSKP XII. kongresszusának intéz­kedései közvetlenül érintik a nem­zeti bizottságok életét. A nemzeti bizottságok képviselői és dolgozói örömmel fogadják ezeket az intéz­kedésket, hiszen közülük nem egy­ben saját javaslataikra Ismernek. Pártunk XII. kongresszusa hatá­rozatában hangoztatja: „A nép­gazdaság valamennyi jelenlegi problémájának megoldása és a XII. kongresszuson kitűzött fel­adatok teljesítése megköveteli az állami és gazdasági szervek irá­nyító és szervező munkájának ha­tározott megjavítását." Ez az egyetlen mondat tömören össze­foglalja, miért került előtérbe az irányítás problémája, miért fon­tos a központi vezetés megszilár­dítása. A nemzeti bizottságok irányító munkájának fogyatékosságairól már sokszor nyíltan beszéltünk. Ezeket azonban sohasem válasz­tottuk el a nemzeti bizottságok munkasikereitől. A nemzeti bizott­ságok nagy érdemeket szereztek a népgazdaság fejlesztésében és felbecsülhetetlen jelentőségű po­litikai munkát végeznek a lakos­ság körében. A sikerek és a jó eredmények ellenére a nemzeti bizottságok irányító munkájának egyes prob­lémáit nem sikerült kielégítően megoldani. A nemzeti bizottságok sokban felelősek például a mező­gazdasági termelés és az építő­ipar lemaradásáért, s azért, hogy a lokálpatriotizmus következtében ismét növekedett az építkezések szétforgácsoltsága. Más példákról is szólhatnánk, de nem a fogyatékosságok fel­hánytorgatása a fontos, hanem az, hogy határozottan leküzdjük a hibákat és megteremtsük a felada­tok teljesítésének legkedvezőbb feltételeit. Kétségtelen, hogy ezen a téren a színvonalasabb irányí­tásnak van a legfontosabb szere­pe. A központi irányítás megszilár­dítása magában a gyakorlati élet­ben kezdett megvalósulni. A gép­és traktorállomások irányítása például már tavaly a kerületi nemzeti bizottságok hatáskörébe ment át, hogy biztosítsák a mező­gazdaság gépesítésének fejleszté­sében és a gépek kihasználásában az egységes állami politika érvé­nyesítését. A Központi Mezőgaz­dasági Technikai Vállalat meg­szervezése ezen a téren megszi­lárdította a központi irányítást. A felvásárlásban a központi veze­tést a Felvásárlási Központi Igaz­gatóság létesítése erősítette meg. Az állami gazdaságok irányításá­ra is nagyobb hatást gyakorol a kerületi nemzeti bizottság és a Földművelésügyi Minisztérium. Mindaz, amit itt felsoroltunk, egyetlen ágazaton belül történt. Az ilyen irányú fejlődés ellenére számos ellentmondás továbbra is fennmaradt. A CSKP XII. kong­resszusa leszögezte, hogy a terv az irányítás legfontosabb eszköze. A mezőgazdasági termelési és fel­vásárlási terv összeállításának ed­digi gyakorlata erősen csorbította ennek az eszköznek hatékonysá­gát. Ezt a tervet négy helyen állí­tották össze : az Állami Tervbizott­ságban, a Földművelésügyi Minisz­tériumban, a Központi Felvásárlá­si Igazgatóságon és a kerületi nemzeti bizottságokban. Ez a szét­forgácsoltság egyik fő oka volt annak, hogy nem tudtuk elérni a mezőgazdasági termelés komplex tervezését s a terv komplex meg­tárgyalását a nemzeti bizottságok­kal és a mezőgazdasági üzemek­kel. A helyi gazdaságban az utób­bi időben megközelítőleg 10 szá­zalékkal növekedtek a teljesítmé­nyek, a szolgáltatások pedig en­nél gyorsabb ütemben. Ennek el­lenére nem tartottak lépést a la­kosság szükségleteivel. Megmutat­kozott annak szükségessége, hogy a helyi gazdaságban a technika és az anyagellátás kérdésével s az árakkal központilag foglalkozza­nak. Társadalmunkat a demokratikus centralizmus alapján építettük és építjük a jövőben is, amely a köz­ponti irányítás megszilárdítása mellett is széles teret biztosít a szocialista demokrácia további fej­lődésének. Meghatározott feltéte­lek közepette - a demokratikus centralizmusnak mindig az az ol­dala kerül előtérbe, amelyet a fej­lődés megkövetel. Pártunk jelen­leg azért szorgalmazza a közpon­ti vezetés megjavítását, hogy tár­sadalmunk minden erejét a szo­cialista építés legfontosabb fel­adatainak teljesítésére összponto­síthassa. A helyi irányítás nem képes erre, hiszen nem rendelkez­het teljes áttekintéssel a társada­lom szükségleteiről és ezeket te­vékenységi körén túl nem is tud­ja érvényesíteni. A nemzeti bizottságok tevékeny­ségében a központi irányítás meg­szilárdítása a gyakorlatban több­ségükben már ismert intézkedé­sekben nyilvánul meg. A nemzeti bizottságokat közvetlenül a kor­mány fogja irányítani. A mezőgaz­daság irányítása a párt közvetlen vezetése alatt egy központban összpontosul — a CSKP KB és a kormány mezőgazdasági termelést irányító bizottságában. A jövőben a tervezésnél elhagyjuk az úgyne­vezett globális gyakorlatot, foko­zódik a minisztériumok felelőssé­ge a nemzeti bizottságok által irá­nyított szakaszokért, s központi igazgatóság létesül a helyi gaz­dálkodás fejlesztésére. Bár a központi irányítás erősö­dik és a döntési jog némely kér­désben magasabb szerv hatásköré­be kerül, a nemzeti bizottságok továbbra is sok szakasz munkájá­ért tartoznak felelősséggel. Azért szükséges erre rámutatni, mert a nemzeti bizottságoknak a társada­lomban betöltött szerepét gyakran csak annak alapján ítélik meg, dönthetnek-e arról, hogy mire mi­lyen összeget fordítsunk. A jog­kör azonban nemcsak így nyilvá­nul meg. A szovjet és a hazai ta­pasztalatok alapján megállapít­hatjuk, hogy a dolgozók Irányítás­ban való részvételének egyik leg­fontosabb formája áz ellenőrzés. A XII. kongresszus rámutatott: a nemzeti bizottságok jogköre mindenekelőtt abban rejlik, hogy következetesen érvényesítsék a társadalmi érdekeket és szükség­leteket. Ezt tartja szem előtt az az irányelv, melynek értelmében növekszik a választott szervek el­lenőrzési tevékenysége és a kö zösség érdekeinek védelméért vi­selt felelőssége. A központi irányítás megszilár­dításának feltételei közepette megerősödik a nép és a nemzeti bizottságok kapcsolata és fokozó dik részvételük a társadalmi ér dekek következetes érvényesítésé­ben. A Szakszervezeti Világszövetség tiltakozása (CTK) — A Szakszervezeti Vi­lágszövetség titkársága csütörtö kön, február 14-én nyilatkozatot tett, amelyben az egész világ dol­gozóinak és szakszervezeteinek figyelmét felhívja a megtorló in­tézkedések hullámára, amelyeket Dél-Afrikában alkalmaznak a de­mokratikus szervezetek ellen. A Szakszervezeti Világszövetség el­ítéli a dél-afrikai kormány önké­nyét, s felhívja a dolgozókat és a szakszervezeteket, hogy tiltako­zásukkal és szolidaritásuk nyilvá­nításával támogassák azt a harcot, amely az alapvető emberi és de­mokratikus jogok felújításáért fo­lyik Dél-Afrikában. A Szakszervezeti Világszövetség továbbá táviratban fejezte ki szo­lidaritását a finn építőmunkások sztrájkjával. A Kelet-Szlovákiai Vasmű építkezésén Juraj Litvin ácskollektívájának tagjai, a Hydrostav melléküzemének dolgozói, e napokban fejezték be a villanyvezeték csatornáinak burkolását. Képünkön az ácskollektíva tagjai. (M. Tuleja — CTK — felv.) i AM/VWWWVWW^VWWWVWWUWWW/^VWMWUVŕWňVAVW.'/yVWiW.'.WM Továbbra is napirenden az országos vita javaslatainak megvalósítása Minden ésszerű gondolat előrehaladásunkat gyorsítja Mindaddig időszerű újra és újra felvetni a XII. kongresszust meg­előző országos vita során elhangzott javaslatok megvalósításának kér­dését, míg csak egyetlen ésszerű ötlet, gondolat is figyelmen kívül maradt, illetve nem érvényesült. A vita óta eltelt hónapok folyamán mindenütt elég idő jutott arra, hogy az illetékes szervek felmérjék az elhangzott javaslatok életrevalóságát. Tapasztalataink bizonyítják, hogy sok helyütt valóban gondosan felülvizsgálták az elhangzott ja­vaslatok létjogusultságát, s érvényesítésükért határozptt intézkedéseket tettek. Választ minden felszólalónak! Ez a jelszavuk a martini gépgyár azion pártszerveinek, melyek a javas­latok intézését végzik. Meglepő, mi­lyen gondosan, mennyire körültekin­tően kezelik a dolgozók javaslatait. A pártbizottságok pontos kimutatást készítettek, amelyben feltüntették a javaslatot tevő dolgozók nevét, mun­kabeosztását, magát a javaslatot, azt is, hogy felülvizsgálása kinek a ha­táskörébe tartozik, mi az illető vé­leménye, mikor válaszoltak a javas­latra, milyen volt a válasz stb. Ezt nem vártuk! — mondogatják a gyárban egyes pár­tonkívüliek. Nem várták, hogy a párt­szervek ilyen nagy figyelmet szentel­jenek javaslataiknak, hogy minden dolgozót külön levélben értesítsenek javaslata „sorséról", s hogy ezt a válaszlevelet vissza is lehessen uta­sítani, ha a dolgozó nincs vele meg­elégedve. Ilyen esetben — mert elő­fordult — az illetékes pártalapszer­vezet bizottsága újra felülvizsgáltatja a javaslatot és a dolgozó részvéte­lével határoznak. Mondanunk seflr kell, hogy a gépgyár pártfunkcioná­riusainak ez a módszjere teljesen megfelel a kívánalmaknak. S vajon kifizetődik-e ez a nagy gondoskodás? Imrich Daniš elvtárs, a váillalati párt­bizottság elnöke így válaszolt erre a kérdésre: „Kétségtelenül. Az ésszerű javaslatok megvalósítása már most kedvező hatást gyakorol termelési eredményeinkre. Egyébként valódi ér­téküket csak később tudjuk majd felmérni." Több szem többet lát Hasonló javaslatintézést tapasztal-, t un k a Bánovce nad Bebravou-i Tatra gépkocsigyárban. A vita során körül­belül 300 javaslat hangzott el, és a gyár pártszervei egyetlen egyet sem hagytak figyelmen kívül. A vitában több dolgozó kifogásolta például, hogy nem helyes az új termelési fo­lyamatok átvételének jelenlegi meg­oldása. Az anyaüzemtől, a Kopriv-. nicei Tatra gyártól ugyanis a bánov­ceiek gyakran átveszik egy-egy szer­kezet gyártási folyamatát, s miután ott, Koprivnicén csak egy-két bánov­cei munkás ismerte meg az új tech­nológiát, az átvételt követő hónapok­ban csak nehezen tudnak beilleszked­ni az új feladatkörbe. A dolgozók ja­vasolták, hogy hasonló alkalomkor ne csak egy-két embert, hanem ha le­het, egész munkacsoportokat küldje­nek begyakorlásra a koprivnicei üzembe. A javaslat meghallgatásra ta­lált. Napjainkban 180 bánovcei dol­gozó tanulja Koprivnicén az új — át­vételre szánt — munkafolyamatokat. Nem mindenki barátja az újnak A Tatra gépkocsigyár dolgozói kö­zött azonban akadtak olyanok is, akik a vita során nem a népgazdaság meg­segítése mellett emeltek szót. A 8347­es munkahely egyes dolgozói például kifogásolták, hogy miután új, nagy teljesítményű marógépeket kaptak, normáikat is megszilárdították. Pedig, mint ők maguk is bevallották: az új gépeken kisebb munkaráfordítással sokkal többet lehet gyártani. A vál­lalati pártbizottság helyesen döntött, amikor elhatározta, hogy a munka­hely dolgozóinak politikai tízpercek keretében magyarázzák meg a na­gyobb teljesítményű gépek előnyeit, a műszaki vívmányok minél hatható­sabb kihasználásának szükségességét és jelentőségét. Ami késik, nem múlik Az említett esetben reális, műsza­kilag indokolt normától volt szó, s LETELT A LATOLGATAS ID EJE A LELEMÉNYES EMBE REK VÁLASZRA VÁRNAK • MAR­TINBAN A JAVASLAT NEM FAL­RA HÁNYT BORSÓ • EGYE­SEKNEK SAJÁT ÉRDEKÜK AZ ELÓBBREVAL6 • AZ EGÉSZ TÁRSADALOM KÖVETELI: CSE. LEKEDNI KELLI ezért helytelen volt kifogásolni. A Žiar nad Hronom-i alumíniumgyár kohászai azonban jogosan panaszkod­tak a villanyáram-fogyasztás normá­jának tavalyi túlságos leszállítása, miatt. Az esztendő folyamán bebizo­nyosodott, hogy ezt a normát lehe­tetlen betartani. A kohászok sehogy sem tudtak megbirkózni vele. Elke­seredtek, hiszen ha az áramfogyasz­tást csak fél százalékkal lépték is túl, prémiumuk 5 százalékától kel­lett búcsút venniük. A felsőbb szer­vek helyesen mérlegelték az országos vita során felvetett követeléseiket, s az idén már olyan normát szabtak meg a részleg számára, melyet be le­het és a kohászok be is tudnak tarta­ni. Ami késik, nem múlik. A reális norma kiküszöbölte annak lehetősé­gét, hogy a részleg ez idén is 39 mil­lió kW-al lépje túl áramfogyasztási normáját. Mert a túllépés tavaly sem lett volna akkora, ha a normát va­lószerűen állapítják meg. Ugyanis a dolgozókat elkedvetlenítette a túlsá­gosan szigorú keret és miután úgy is tudták, betartani nem lehet, nem so­kat törődtek az áramtakarékosság­gal. A javaslat figyelembe vétele azonban végül is mind a társadalom­nak, mind a kohászatnak hasznára válik. (szó) • • • • A hatékonyabb segítség Genf (CTK) — A genfi ENSZ-értekez­let, amelyen a tudománynak és techni­kának a fejletlen országok szolgálatá­ba állításáról tárgyalnak, kedden a nemzetközi együttműködés és a tudo­mányos műszaki ismeretek terjesztésé­nek problémáit vitatta. Romanov szov­jet küldött beszédében arról a segítség­ről beszélt, amelyet ezeknek az brszá-' goknak a Szovjetunió és a szocialista tábor nyújt. A továbbiakban az ENSZ közvetítésével nyújtott müszalci segít-,, ség jelenlegi helyzetével foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy a segélynyújtás eb­ben a formájában nagyon szétforgácsolt 1 és szükséges lenne azokat a legfonto­sabb stakaszokat támogatni, amelyek valóban elősegítik a gazdasági fejlő-; dést. Továbbá hangsúlyozta annak szük­ségességét, hogy a műszaki segítséget nyújtó ENSZ-szerveket a hatásosság ér­dekében egyszerűsítsék. A bratislavai Štrkovec lakótele­pen a kedvezőtlen téli időben is folynak a munkálatok. A Magas­építő Vállalat dolgozói itt nemré­gen átadták az idei terv kereté­ben az első hatvan lakást. Képün­kön Michal Molnár hegesztő mun­ka közben. (V. Pfibyl — CTK — felv.)

Next

/
Thumbnails
Contents