Új Szó, 1963. február (16. évfolyam, 32-59.szám)

1963-02-13 / 44. szám, szerda

Bővül a csehszlovák—kubai kulturális együttműködés f CTK) - Prágában kedden, feb­ruár 12-én aláírták a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Kubai Köztársaság közötti kulturális egyez­mény 1963-ra szőló végrehajtó ter­vét. A tervet a csehszlovák kormány nevében dr. Václav Kfístek, az isko­la- és kulturálisügyi miniszter első helyettese, a Kubai Köztársaság kor­mányának nevében Gaspar Jorge Garcia Gallo, az oktatásügyi minisz­térium kollégiumának és a Nemzeti Egyetemi Tanácsnak tagja Irta alá. A Kolovrat palotában lefolyt ünnepi aktuson részt vettek a külügyminisz­térium vezető dolgozói, főiskoláink, kulturális és testnevelési Intézmé­nyeink és a művészszövetségek kép­viselői. Jelen volt Adolfo Marti, a Kubai Köztársaság prágai ügyvivője is. A pferovi gépipari dolgozók a múlt év végén megkezdték gépi techno­lógiai berendezések szállítását az Indonéziában lévő tonassai cementgyár részére. A prerovi gépgyár a berendezés fő részét ebben az évben ké­szíti el és szállítja. Képünkön Josef Roslanovský speciális gépen eszter­gályozza a cementgyár forgókemencéjének alkatrészét. (CTK — Nesveld felv.) T u dósítónk jelenti! A jó vezetésen és a szorgalmon múlik... Megszokottá vált, ha valamelyik szövetkezet az átlagnál jobban gaz­dálkodik, a gyengébb termelést elér ő közös gazdaságokban rendszerint azzal igyekeznek „kimagyarázni" a saját lemaradásukat, hogy más ott a föld összetétele, jobb a határuk. Ebben van némi igazság. A természe­ti adottságok között vannak és lesznek eltérések. De azt hisszük, nem járunk messze a valóságtól, amikor azt állítjuk, hogy a jó és rossz termés­eredmények közti különbségek legfőbb okát a szervezésben és a dolgo­zók szorgalmában kell keresni. Hogy ez az állításuk fedi a valósá­got, példa erre a trebišovi járás. E napokban minden EFSZ-ben befeje zést nyert az elmúlt gazdasági év mérlegének elkészítése. Megkezdőd­tek a falu társadalmi-gazdasági éle­tére kiható, nagy jelentőségű esemé­nyek, a szövetkezetek évzáró taggyű­lései. A JÁRÁSBAN 25 MILLIÓ KORONÁT FIZETNEK KI I ' RÉSZESEDÉS FORMÁJÁBAN. öriásl összeg. De ha alaposan meg Vizsgáljuk ennek a temérdek pénz­nek elosztódását a járásban akkor megállapíthatjuk, hogy ebből 22 mil­lió korona — tehát a zöme — a Král. Chlmec-i és Vef. Kapiišany-i körzet­ben dolgozó szövetkezetesek zsebé­be kerül, a trebišovi és a seŕ.ovcei körzet sznvetkezetesei ezzel "szemben csak hárommillió koronát oszthat­nak ki tagjaik ledolgozott munka­egységeire. A Bodrogközben és a Latorca men­tén nincs egyetlen szövetkezet sem, amely mérleghiánnyal zárta volna a múlt esztendőt. Pedig a föld a trebišovi körzetben épp oly jó minőségű, mint Bodrog­közben vagy a Laborc mentén, jól megterem benne a búza, kukorica, cukorrépa, zöldségfélék stb Az elma­radozó, veszteséggel záró szövetkezo­tek körzetében is elérhették volna azt a termelési szintet és gazdasági eredményt, mint a Járás falvainak többségében Hiszen nemcsak a Bod­rog mentén vannak értelmes és szor­galmas emberek, hanem a járás töb­bi községében is. Csak ehhez vala­mivel jobb vezetésre, munkaszerve­zésre és szorgalomra lett volna szük ség. Legalább olyanra, mint amilyet a Vei. Horeš-i szövetkezetesek tanúsí­tottak. Évzáró taggyűlésükön ezért nem hiányzott a jókedv és az elért gazdasági eredmények feletti öröm sem. EZ A SZÖVETKEZET ELÉRTE A TERVEZETT 20 KORONA MUNKAEGYSÉGÉRTÉKET. Nem csoda tehát, hogy a falu kul­túrháza a kedvezőtlen, zimankós idő­járás ellenére zsúfolásig megtelt Mint ahogy nagy ünnepeken egybeül + A kremnicai állami pénzverdében kedden, február I2-én megkezdték a Já­nošík halála 250 évfordulója alkalmából kiadásra kerülő emlékérmek és jelvé­nyek készítését. a család, úgy ülték körül a nagy szövetkezetesek az asztalokat. Ma­gukkal hozták fiaikat, leányaikat, a jövő földműves nemzedéket. Ezt azért tették, hadd hallják, miként dolgoz­tak egész éven át apáik, anyáik és osztozzanak az örömben, tanulják megbecsülni és szeretni a mezőgaz­daságot. Hiszen a számukra ls ez lesz a jövőben a kenyérkereset biztos for­rása. A jelenlevők nagy érdeklődéssel figyelik az évzáró beszámolót. A nagy kiterjedésű szövetkezeti határt 140 állandó és a csácsmunkák idején 70 családtag műveli. Jelenleg 14 millió korona értékű a vagyonuk, EGY-EGY SZÖVETKEZETI TAGRA SZÁZEZER KORONA ÉRTÉKŰ VAGYON JUT. Szorgalmas, Igyekvő munkájuk ered­ménye megmutatkozik abban is, hogy évről-évre többet hoznak kl a föld­ből. Azzal, hogy általában törődnek a talaj termőképességének növelésé­vel, átlagon felüli terméseredménye­ket értek el. Búzából átlagban 28,8, árpából 24, kukoricából 40 inázsát ta­karítottak be hektáronként. A horešiek a hús, tej, tojás és más mezőgazdasági termékek termelésé­nek kérdését becsületbeli ügyüknek tartják, s ezzel együtt a termelés fo­kozását és a szerződéses eladási ter­vek hiánytalan teljesítését is. A pa­rasztember szégyenének tartják, hogy a mezőgazdasági termékekből nem jut elegendő az ipari központoknak és városoknak. — Mi vagyunk arra hivatottak — mondotta Osoko Berta­lan — hogy megtermeljük a lakos­ság szükségleteinek megfelelően a mezőgazdasági termékeket. Ezt bizo­nyította több felszólaló is. Az ipar, a város dolgozói szállítják a gépeket és más ipari szükségleti cikkeket, ami könnyebbé és szebbé teszi az életet a falun ls. A taggyűlés után átlapoztam a ki­fizetési Iveket. Egész sor 15—25 EZER KORONÁT KERESŐ SZÖVETKEZETES NEVÉVEL TALÁLKOZTAM. Mit jelent ez? Nem mást, min.t azt, hogy ma már nemcsak, hogy meg le­het élni, de jobban élhetnek dolgozó parasztjaink, mint ezelőtt. Mit ls le­hetne még ehhez hozzáfűzni? Talán csupán annyit, hogy ahol a jó veze­tés párosul a szorgalommal, még szebb és öröm teljesebb távlat áll szö­vetkezeteseink előtt. MÖZES SÁNDOR Osztrák lapvélemények a TASZSZ nyilatkozatáról Bécs (CTK) — Több bécsi lap elő­kelő helyen közli a TASZSZ nyilatko­zatát az amerikai földalatti atom­kísérletek felújításáról. Az új ameri­kai kísérleteket mint vészhozó fel­hőket jellemzik, amelyek rávetik ár­nyékukat a genfi 18 hatalmi érte­kezletre ls. A Volksstimme azt írja, hogy az Egyesült Államok akciói el­lentétben vannak a népek békeóhajá­val. A TASZSZ nyilatkozata — hang­súlyozzák a lapok — kizárólag az amerikai kormányra hárítja a felelős­séget, ha a kísérleteknek újabb fegy­verkezési hajsza lesz a következmé­nye. tapzárfaRor érKezettf Számolják lel a nukleáris fegyverhordozók külfifdi lámasľpontjait Új szovjet javaslat Genfben Genf (CTK) — V. V. Kuznyecov, a 18-hatalmi leszerelési bizottság ér­tekezletén résztvevő szovjet küldött­ség vezetője a szovjet kormány ne­vében a következő javaslatot terjesz­tette elő: Nyilatkozat arról a kötelezettség­ről, hogy idegen terUletet nem hasz­nálnak fel stratégiai atomfegyver­hordozók elhelyezésére. A MOSZKVAI PRAVDA szerkesztőségi cikkének visszhangja Budapest (ČTK) — A moszkvai Pravda „A kommunista mozgalom marxista—leninista egységéért, a szo­cializmus országainak összefogásá­ért", című cikkét február 12-én vala­mennyi magyar lap közölte. A Nép­szabadság cikkének alcímében írja: — Minden helyzetben abból kell ki­indulnunk, amely bennünket össze­köt. A Népszava kiemeli a moszkvai Pravda cikkének nagy jelentőségét a nemzetközi kommunista és mun­kásmozgalomra. Stockholm (ČTK) — A Ny Dag cí­mű svéd lap február 12-1 számában közölte a moszkvai Pravda szerkesz­tőségi cikkének tartalmát. Bécs (ČTK) — A Volksstimme, Ausztria Kommunista Pártjának lapja február 12-én „A Pravda a kommu­nista világmozgalom egységéről" cí­mű cikkében közölte a moszkvai Pravda szerkesztőségi cikkének rész­letes tartalmát. A Volksstimme meg­állapítja, hogy ez a cikk felszólít a marxi—lenini pártok egységének megszilárdítására és a szocialista or­Az OAS a kormánykörökben is támogatókra talált Folytatódik a bírósági tárgyalás De Gaulle merénylői ellen Párizs (CTK) — A Párizs melletti Vincenneben, ahol a különleges ka­tonai bíróság ülésezik, folytatódik az eljárás a De Gaulle elnök elleni me­rénylet szervezői és elkövetői ellen. A kéthetes ügyrendi mesterkedések után, amellyel a védők fékezni akar­ták a tárgyalásokat, a bíróság végül ls folytathatta a vádlottak kihallga­tását. Február 11-én Bastien Thiryt, az OAS tagját a De Gaulle elleni me­rénylet közvetlen szervezőjét hallgat-! ták ki. Kijelentette, hogy a rnerény-. let célja nem az elnök meggyilkolá­sa, hanem elhurcolása, majd bíróság elé állítása volt. Azután részletesen tájékoztatta a bíróságot arról, hogy az OAS banditák De Gaulle elnök közvetlen környezetéből is kaptak tájékoztatást. Kiviláglott, hogy az OAS-t még az elnök hozzátartozói is tájékoztatták. Azonkívül az OAS szo­ros kapcsolatokat tartott fenn a je­lenlegi rendszer sok jelentős szemé-, lyiségével: képviselőkkel, süt minisz­terekkel is. A mostani minisztereik közül — jelentette ki Bastien Thlry, ketten, vagy hárman még most is kapcsolatban vannak az OAS-szal. Giscard d'Estaing, pénzügyi és gaz­daságügyi miniszteren kívül a többi nevét neim mondom meg, jelentette ki Thiry. A pénzügyminiszter a 12-b szám alatt szerepelt az OAS gépe­zetében, a pénzügyminisztérium egyik magas rangú hivatalnoka pedig a 12-a szám alatt. Ez az illegális csoport ál­landó kapcsolatot tartott fenn Salan tábornokkal, az OAS vezérével és részletesen tájékoztatta őt a kormány tanácskozásairól. Bastien Thiry állí­tása szerint a jelenlegi pénzügymi­niszter azt remélte, hogy De Gaulle letartóztatása után ő lesz annak a kormánynak a miniszterelnöke, amely államfordulat útján magához ragadja a hatalmat. Partizánharcok Portugál Guineában A portugál Guineai hazafiak a leg­utóbbi csatározások folyamán meg­öltek 130 portugál katonát. A portu­gál csapatok megtorlásként lemészá­rolták két falu lakosságát és felper­zselték házaikat. Bár a gyarmati ha­tóságok kegyetlen megtorló Intézke­déseket foganatosítanak, egyre na­gyobb méreteket ölt a Portugál Gui­neai hazafiak partlzánmozgalma. A partizánok lanuár 17-én mintegy 30, január 25-én mintegy 100 portugál katonát -r- közöttük két tisztet — öl­tek m6g és nagy mennyiségű fegyvert zsákmányoltak. szágok összefogására. Hangsúlyozza, hogy ez napjainkban sokkal fonto­sabb, mint bármikor ezelőtt. . A Neues österreich, az österrei­chische Neue Tageszeitung és a Volksblatt című burzsoá lapok ls közük a szerkesztőségi cikk tartal­mát. Kennedy üzenete a 18-hatalmi leszerelési bizottsághoz Washington (CTK) — J. F. Kenne­dy, az Egyesült Államok elnöke feb­ruár 12-én üzenetet intézett a 18-ha­talmi leszerelési bizottsághoz, amely­ben kifejezi azt a nézetét, hogy a nukleáris fegyverkísérletek betiltásá­ra vonatkozó egyezmény megkötésé­nek kilátásai reméinyteljesebbek, mint ezelőtt, „feltételezve, hogy minden fél valóban törekedni fog az együtt­működésre, és szilárdan elhatározza, hogy beszünteti a mostani veszedel­mes fegyverkezési versenyt." Kennedy üzenetében egy szóval sem tett említést arról, hogy az USA az utóbbi napokban felújította a föld alatti nukleáris fegyverkísérleteket, s ezzel jelentősen elmérgesítette a légkört, amelyben a genfi tanácsko­zásokat folytatják. A nyilatkozatot aláíró államok ere­jük teljéből törekedve a nemzetközi feszültség enyhítésére, a béke meg­szilárdítására, az általános és teljes leszerelés legelőnyösebb feltételei­nek megteremtésére, rendkívül, fon­tosnak tartják az atomhatalmak há­borús összetűzésének veszélyét csök­kentő intézkedések elfogadását. Ezért ünnepélyesen kötelezik magukat, hogy záros határidőn belül (pontos meg­jelölés) olyan intézkedéseket érvé­nyesítenek, amelyek lépést jelente­nek előre az átfogóbb leszerelési in­tézkedések irányában: 1. Felszámolják az idegen terüle­ten elhelyezett, rakéta- és atomfegy­verekkel felszerelt tengeralattjárók támaszpontjait és idegen kikötőket nem használnak fel erre a célra. 2. Az idegen kikötőkből kivonják azokat a repUlógépanyahajókat, ame­lyek fedélzetén atomfegyverhordozó repülőgépek vannak. 3. Felszámolják az idegen terüle­ten elhelyezett stratégiai nukleáris berendezést és saját területükre von­ják vissza az 1500 kilométerrel na­gyobb hatósugarú rakétákat és azok­nak nukleáris tölteteit. 4. Az idegen területen elhelyezett támaszpontokról saját területükre he­lyezik át a stratégiai bombázó gépe­ket, amelyek alkalmasak atombom­bák célba juttatására. Ugyanez vo­natkozik az atombombákra is. A nyilatkozatot aláíró államok kö­telezik magukat, hogy a jövőben nem helyeznek el Idegen területen az 4 sz. pontokban megjelölt atomfegy­verhordozókat, ' nukleáris tölteteket és atombombákat, s nem létesítenek idegen kikötőikben ily fegyverek szá* mára támaszpontokat. • • • • • NEW YORKBAN az ENSZ székhelyén február 11-én egy füzetet adtak kl, amelyben az ENSZ magyarázatokat fűz kongói eljárásához. A 19 oldalas kiad­vány bevezetője hangsúlyozza, hogy az ENSZ meg akarja magyarázni az úgy­nevezett kongói műveleteinek egyas összefüggéseit. (ČTK) KOMMENTÁRUNK: Üj lehetőségek Walter Ulbricht, Németor­szág Szocialista Egységpártja Köz­ponti Bizottságának első titkára és a Német Demokratikus Köztársaság államtanácsának elnöke, 1963. feb­ruár 8-án Nyugat-Berlin lakosságá­hoz intézett televíziós beszédében kijelentette, hogy az NDK kormá­nya hajlandó egyezményt kötni a nyugat-berlini szenátussal a kölcsö­nös kapcsolatok rendezéséről. Az ilyen egyezmény kétségkívül nem­csak hozzájárulna a nyugat-berlini kérdés körül uralkodó feszültség enyhítéséhez, hanem megkönnyíte­né Nyugat-Berlin két millió lakosá­nak életét is. Hiszen a jelenlegi helyzetben pang a nyugat-berlini gazdasági ílet, a nyugat-berlini sze­nátus politikája miatt a lakosság létfeltételei kedvezőtlenek és a la­kosság szabad mozgása korlátozott. Tárgyalások és egyezmény útján mindezt ki lehetne küszöbölni. Willy Brandt, nyugat-berlini polgármester, már hosszabb Idő óta azt a látszatot' igyekszik kelteni, hogy a nyugat-berlini szenátus őszintén törekedett egyezmény meg­kötésére az NDK szerveivel, a kap­csolatok rendezéséről. Ez rend­kívül hamis játék, amellyel # meg akarják, nyugtatni a „frontváros" létfeltételeivel elégedetlen nyugat­berlini lakosságot. Elsősorban ls szem előtt kell tartani, hogy e kér­dések megtárgyalására a Német De­mokratikus Köztársaság kormánya illetékes, nem pedig kisebb hatás­körű szervek. Brandt azonban ma­kacsul ellenzi a tárgyalásokat az NDK képviselőivel. Egyúttal azon­ban figyelembe kell venni, hogy az NDK és a Nyugat-Berlin közötti kapcsolatok normalizálása nem kor­látozódhat csupán a lakosság élet­körülményei megkönnyítésének kér­déselft. A kapcsolatok rendszere­sítése szükségképp megköveteli a Nyugat-Berlinben uralkodó viszo­nyok megváltoztatását. A kapcsola­tok formalizálására vonatkozó egyezmény megkötésének érdekében feltétlenül szükséges, hogy felszá­molják a 80 nyugat-berlln' kártevő és kémközpontot és hogy RIAS é«. Freies Berlin leadóálloir sok he szüntessék az uszítást az NDK el len és hogy Nyugat-Berlin politikai képviselői megszűnjenek az NDK „felszabadításának" szükségességé­ről szóló nyilatkozatokat tenni. Amint azonban az az emlékirat mu­tatja, amelyet Brandt állítólag N. Sz. Hruscsov elvtársnak akart átad­ni, az NSZEP VI. kongresszusának idején tervbevett összejövetel al­kalmával, a nyugat-berlini szenátus még nem jutott el annak felismeré­séhez, hogy pozitív változásokat a nyugat-berlini kérdésben csupán ak­kor lehet elérni, ha Nyugat-Berlin megszűnik az NDK ellen irányuló uszítás-kémkedés és kártevés köz­pontja lenni. Brandt azt állítja, mindenképpen arra törekszik, hogy a nyugat-ber­lini lakosság mozgási szabadságát lehetőleg megkönnyítse. Hogy mi­lyen hamis Brandt állítása, azt a szenátusnak 1981 augusztusában elfoglalt álláspontja mutatja. Az NDK szervei akkoriban Nyugat-Ber­linben két Irodát nyitottak, ame­lyek nyugat-berlini polgároknak engedélyt adtak, hogy a demokrati­kus Berlin területére léphessenek. A liyugat-berllni rendőrség ezeket az irodákat 1961. augusztus 26-án lezárta. A szenátus ezt a lépést az­zal Indokolta, hogy Nyugat-Berlin területén nem tűrheti meg az NDK „félhivatalos Intézményét". Hason­ló állásfoglalás csirájában fojtja meg az NDK és a Nyugat-Berlin kö­zötti kapcsolatok normalizálásának lehetőségét. Az NDK most újra megmutatta az NDK és a Nyugat-Berlin közötti kapcsolatok rendszeresítésének le­hetőségeit és a normalizálás eléré­sének feltételeit is. A jelenlegi sze­nátus e tekintetben nem tanúsított megértést és mindent a provoká­ció és hidegháború kártyájára tett fel. Vasárnap, február 17-én, meg­választják az új nyugat-berlini köz­Igazgatási szervet. E szerv állás­foglalásától függ majd, vajon fel­használják-e az újabb lehetősége­ket a nyugat-berlini kérdésben, amelyek az NDK arra irányuló kész­ségéből erednek, hogy Nyugat-Ber­linnel szerződést kössön a kapcso­latok normalizálásáról. Az ilyen egyezmény jelentősége minden bi­ípnnyal messzemenő lenne. Jan Blanský 0] SZÖ 2 * 1983. február 13.

Next

/
Thumbnails
Contents