Új Szó, 1963. február (16. évfolyam, 32-59.szám)

1963-02-10 / 41. szám, vasárnap

KUTATOK A TERMELÉSBEN A vegyészmérnök jelesre vizsgázott A gyomor savhiányban szenvedő emberek gyógyszerének — az ACIPEPSOL nak — hagyományos nyersanyaga a cukorgyártás egyik mellékterméke, a melasz. Az apró fehér ACIPEPSOL-tablettákig azonban hosszú út vezet. A szeszfőzdékben előbb alkoholt párologtatnak a me­laszból, s a visszamaradó seprőt gyógyszergyárakba — de nagyobb r é szét műtrágyakészitőkbe — szállítják, <ihol belőle betain-hldrokloridot állí i'anak elő. E vegyi folyamatnak ket­tős küldetése van; különleges és bo­nyolult vegyi berendezések segítségé­vel belőle készítik az ACIPÉPSOL-t, másrészt nyersanyaga a baromfite­nyésztésben takarmánydúsítóul hasz­nált aminosavnak. Az ACIPEPSOL szülőhazájában, a hlohoveci Slovakofarmában járva azt hallottuk, hogy a közeljövőben nem melaszseprőből, hanem hulladékból fogják, mind az ACIPEPSOL-t, mind a takarmányozási célokat szolgáló aminosavat előállítani. Ezzel kapcso­latban Pavel Vlöko mérnök, az üzem termelési vezetője szolgált közelebbi felvilágosítással. — A' betain hidrokloridból készülő két gyártmány iránt olyannyira meg­növekedett a kereslet, hogy képtele­nek vagyunk a jelenlegi berendezé­seinkkel — és gyártási technológiá­val — annyit előállítani, hogy fedez­ni tudjuk a szükségletet. Ezért vált sürgőssé új alapanyag jelkutatása, melyből olcsóbban, de ugyanakkor jobb minőségű ACIPEPSOL, valamint aminosav nyerhető. Az igényes fel­adatot úgy kellett megoldani, hogy az új gyártási technológia ne kerül­jön sokba, de mindamellett növelje a munkatermelékenységet, vagyts a betain-hidroklorid gyártását. A mű­szaki fejlesztést tervünkbe is beikta­tott probléma megoldására egyik szakemberünk és kiváló, újítónk, jo­zef Černý mérnök vállalkozott... / ozef Černý 1953-ban, a bratisla­vai Műszaki Főiskolán szerez­te meg vegyészmérnöki diplomáját. Az idén lesz tíz éve, hogy elhagyta az iskolapadot, de a tanulást tovább folytatta. Minden érdekelte, ami a vegytannal kapcsolatos, de legjobban a technika kötötte le. Milyen ember is ez a 32 éves ve­gyészmérnök? A gyógyszergyárlak így beszéltek róla: — A mi Jóskánk magábazárkózott, de nagyon jóindulatú ember. Vezető­je a kodeinsókat gyártó részlegnek. Munkatársai kedvelik, tisztelik és be­csülik ... Nős, egy aranyos fiúgyer­mek édesapja. Felesége tanítónő ... Vlöko mérnök is jellemezte: \ » — Pártonkívüli kommunista, s vég­telenül szerény. A szóban forgó prob­léma megoldásáért állami kitüntetés­re javasoltuk... E szavakra lépett be az- Igazgató műszaki helyettesének Irodájába Jo­zef Černi} Meglepődve állt meg, az­tán csak ennyit szólt mérnök kollé­gájához: — Miért akartok belőlem minden­áron híres embert csinálni? — Még mit nem? Hogy elbizakodj? — Meglásd, hogy egyszer jaképnél hagylak benneteket... — Te mondod ezt, akinek minde­ne ez az üzem, akinek mindene a kutatás!? Így mutatkozott be a hallgatag, a munkáját szerető vegyészmérnök. Az az ember, akinek mindene a kutatás, akit csak úgy emlegetnek az üzem­ben, hogy a „mi jóskánk", aki hű barát és kitűnő munkatárs is. Amikor erre terelődött a szó, ezt mondta: — Az emberek mindig szerettek túlozni. Munkájáról kezdtük jaggatni. Arról, hogyan lett újító, s miképpen jutott el odáig, hogy kutatóvá vált. — Nem vagyok kutató, csak ve gyészmérnök. Szeretem hivatásom és egyáltalán nem igaz. hogy individua­lista volnék — tört jel belőle heve sen a szó, és talán akaratlanul ts igazolta, hogy „magábazárkózottsága" nem más a hivatásszeretetnél. Szótalanul ültünk. Černý vegyész­mérnök magas homloka ráncba hú­zódott. Szemlátomást bosszankodott, mivel „elvontuk" munkájától. Hiába Igyekeztünk szólásra bírni... Nem marad! más hátra, mtndhogy felidéz­zük Vlíko mérnök korábban mondott szavait: — Černý elvtárs már több újítási és ésszerűsítési javaslatot nyújtott be. 1961-ben például ioncserélőberen­dezés segítségével morfiumot és ko­deint állított elő a különböző orvos­ságok és vegyszerek gyártásánál mel­léktermékekként keletkező lúgokból, amelyeket egyébként a hulladékba szoktuk kiengedni. Csupán ez az újí­tási javaslata 356 ezer korona évi megtakarítást ered/nényez az üzem­nek ... Zberný mérnök sokáig kutatott ^ a megfelelő nyersanyag után. A „kincsre" aztán mégis véletlenül bukkant rá. Egyszer ugyanis valami elintéznivalója akadt a hulladékdomb körül. Egyszer csak a gyártól jó tá­vol megcsillanó tócsára tévedt tekin­tete, mely nem volt más, mint a gyárból elvezetett ketoltartalmú szennyvíz, mely az efedrin nevű vegy­szer gyártásánál keletkezik. „Ebből lesebb alapokra fektetnék az alapfokú kilencéves Iskolákból kikerülő Ifjú­ság megnyerését. A múltban több változást eszközöltek a mezőgazda­sági szaktanintézetek tevékenységé­nek megjavítására, de a jövő iskola­évre változtatni kellene a tanrenden, hogy a szakiskolák kérdését gyöke­resen megoldhassuk. Különös súlyt fektetünk a komplex­csoportokra. Nyilvántartásuk a mező­gazdasági üzemek önköltsége fi­gyelemmel kísérésének egyik legfon­tosabb alapját képezi. A pontos nyil­vántartáshoz azonban képzett köz­gazdászokra van szükségünk. A szak­emberképzés megjavítására — főleg a felsőbbfokú iskolákban — további intézkedéseket kellene foganatosíta­ni. Kevés képzett közgazdásszal ren­delkezünk és ebből fakad, hogy eb­ben az ágazatban sok nemkívánatos személy, hajdani jegyzők és egyebek tevékenykednek. A helyzet tehát megköveteli, hogy a központi szer­vek segítsenek a szakemberképzés­ben vagy technikumi fokú iskolák vagy pedig hasonló egyéves tanfolya­mok létesítésével, mert a komplex­brigádok, amelyek 1500—2000 hektár megműveléséről gondoskodnak — kell hogy megfelelő képzettségű köz­gazdásszal rendelkezzenek. Űj alapokra az irányítást Járásunk termelési feltételeihez mérten csak üdvözölhetjük a mező­gazdasági termelés irányításának új rendszerét. Jelenleg igen szerteágazó az irányítás, többé kevésbé adminiszt­ratív jellegű. Járásunk szövetkezetei fejlődésükkel már kinőttek ebből a rendszerből, noha nem becsüljük le az elvtársak tevékenységét, akik a JNB-n minden tőlük telhetőt elkövet­tek, legjobb tudásuk szerint dolgoz­tak. Most már maguk is látják, hogy a mezőgazdasági termelés irányítá­sának eddigi rendszere elavult, és nem felel meg az újabb követelmé­nyeknek. A Járási pártbizottság Irány­elveket ad a JNB elnökének, aki ezeket átruházza a JNB szakbizottsága elnökére, ő pedig a szakosztály ve­zetőjére, aki további utasításokkal látja el az állatorvosokat, zootechni­kusokat. A határozatok hosszadal­mas úton, esetenként kiforgatva ke­rülnek le a szövetkezetekbe. Mi a kérdéseket operatívan akarjuk meg­oldani, éspedig az új technológia, — mint a nitratáció esetében — alap­elveivel összhangban. Nem célunk, hogy helyettesítsük az Illetékes szer­veket, ám egységes szerv létesítésére törekszünk, mely teljes felelősséggel és nagyüzemi módon segít a mező­gazdaság legidőszerűbb problémáinak megoldásában. Az új szerv létesítése nem csor­bítja a szövetkezeti demokráciát, sőt, ennek megszilárdítását eredményezi. Azáltal, hogy a haladó munkamód­szereket gyorsabban érvényre juttat­juk, jelentősen fokozzuk a termelést, emeljük a szövetkezetesek életszín­vonalát, s ez szükségszerűen a szö­vetkezeti demokrácia megszilárdítá­sára vezet. Senki sem vonhat le eb­ből olya n következtetést, hogy ezzel a szövetkezet vezetőségét akarjuk helyettesíteni. Jelenleg olyan helyzet alakult ki, mint ahogyan Dömény Já­nos, a topolníkyi szövetkezet elnöke a járási pártkonferencián helyesen Jellemezte, hogy szövetkezetüknek legalább 82 vállalattal kell kooperál­nia, ha valamit be akarnak szerez­ni. A legutóbbi átszervezés sem volt a legszerencsésebb, mert a mezőgaz­dasági szakbizottság például a terve­zést a tervbizottság feladatkörének tekintette és fordítva, úgyhogy az egyik fórumon sem érvényesült és vert gyökeret a felelősség. A mezőgazdasági termelés irányí­tásának új rendszere nagyban előse­gítheti a párt XII. kongresszusa ha­tározatainak teljesítését. Ehhez ter­mészetesen szükséges, hogy az új szervnek ne legyen 5—6 közbeeső szerve, ha a feladatok teljesítéséről van sző. Közeledik a tavaszi munkák meg­kezdésének ideje és mi úgy készü­lünk a reánk váró feladatok elvég­zéséré, hogy minél jobb feltételeket teremtsünk a mezőgazdasági terme­lésnek az ipari szintre történő eme­lésére. f STEFAN FERENCEI, A Dunajská Streda-i járási pártbizottság vezető titkára fogom elöállítant..." kiáltott fel örö­mében és nem ls volt már nyugta attól a naptól kezdve. Még aznap este munkához látott. A rajzok készítése közben nem egy­szer gondolt a késő éjszakákba nyúló tanulmányokkal járó másnapi fáradt­ságokra, de egy pillanatig se" saj nálta az átvirrasztott éjszakákat. Sőt, örült, mert ha nem fokozza éveken át tudását — villant meg az agyá ban —, akkor aligha találja meg a „távolban megcsillanó szennyvízben" a régóta keresett nyersanyagot. A gyártási technológia kidolgozása, mivel figyelembe kellett vennie, hogy az üzem bővítése nélkül, a meglevő berendezések korszerűsítése révén kell eredményt elérnie, nem kis fel adat elé állította a vegyészmérnököt A gyártási eljárást annak ellenére, hogy szabad idejében foglalkozott ve­le, egy év alatt kidolgozta. — Mennyi betain-hidrokloridot nyernek majd évente az eddig hul­ladékba került ketolszennyvízből? — kérdeztük Černý elvtárstól, az irodá jában jelállított modell megtekintése közben. — Szerény számítások szerint — válaszolta —, mintegy 15 ezer kilót — Mennyi ACIPEPSOL-t és aminosa­vat jelent ez? Az idén az elmúlt évhez viszo­nyítva mintegy 96 százalékkal növel­hetjük a két gyógyszer gyártását... 71, J lelőtt elhagytuk volna a Slo­vakofarmát, felkerestük Vlöko mérnököt. A következőket mondta: — Černý mérnöknek sikerült úgy megoldani a problémát, ahogyan azt a műszaki fejlesztési tervünkben megszabtuk. Az igazat megvallva, nem is számítottunk ilyen sikerre, főként, ami az új nyersanyagból ké­szült gyártmányok minőségét illett. Ha pedig azt is tekintetbe vesszük, hogy a Černý mérnök által kikísérle­tezett gyártási folyamat olcsóbb és hatékonyabb is, mint az előző — elmondhatjuk, hogy mérnökünk helytállt. Az újítása több százezer ko­rona megtakarítást jelent... Vlčko mérnök elgondolkozott, majd Jegyzetfüzetet húzva kl zsebéből, új­ra folytatta: — černý elvtárs újítása más okok miatt ts értékes. Például, nincs szük­ségünk többé melaszseprőre. A mű­trágyakészítő üzemeink .így több mű­trágyát adhatnak a mezőgazdaság­nak. Igaz, hogy ez nem jelent több ezer tonnát, de szerintem a kis hal is hal... Szóval Černý mérnök de­rekas munkát végzett. ... S nem csak derekasat, hánem szakmájából is jelesre vizsgázott. Megérdemelten javasolták az állami kitüntetésre. ' KEZES JÖZSEF Z ULOK, VELŐK A gyermek beszédhibáiról A HANGOS BESZEDET formai és tartalmi részre \oszthatjuk. A beszéd formai részéről sokan nem gondolják, hogy milyen nagy szerepet tölt be a gyermek testi és lelki fejlődésében A szülő aggódó gondoskodással fi­gyeli gyermekének minden új érzelmi megnyilatkozását. így van ez a be­széddel is. A gyermek a gagyogásától az első szóig, az emlékezetből elmon­dott első kis versikétől az önálló, fegyelmezett gondolkodásig, a vilá­gos és szabatos beszédig, nagy utat tesz meg. E természetes beszédfej­lődés során a gyermek beszédében különböző eltéréseket tapasztalha­tunk. Ennek oka abban rejlik, hogy egy-egy nehezebben képezhető hang helyes kiejtésének elsajátításához rö­videbb-hosszabb időre, begyakorlásra van szükség. A gyermek ilyenkor, ahogy azt mondani szokás, „beszélni tanul". „Kérek" helyett „kéjek", „szánkó" helyett „sánkót" mpnd. Ezek az eltérések nem mondhatók beszédhibáknak, mert idővel, amikor már a gyermek nagyobb beszédkész­ségre tett szert — elmúlnak, a gyer­mek önmagát korrigálja, javítja A gyermek egyéni beszédfejlődésének kísérő jelenségei ezek, ezért ponto­san a kort nem lehet meghatározni. Vannak gyermekek, akik későn kez­denek beszélni, ezért 3—4 éves ko­rukban még selypítenek, még abban az esetben is, ha ennek más oka nincs. A gyermek természetes, egyéni beszédfejlődésének bizonyos feltéte­vannak, mint pl. a jó hallás, jó beszédpélda stb. Ezeknek a feltéte­leknek híján nem fejlődhet ki a gyermek helyes kiejtése, vagy külön­böző betegségek következtében elve­szítheti azt. Nemcsak a beszédkész­ség hiánya okozhat hibás kiejtést. A tejfogak kihullása idején ^ metsző­fogak hiánya következtében a gyer­mek nem tudja az „sz"-t, a „c"-t ké­pezni stb. Ilyenkor a szülők maguk felismerik a beszédhiba okát és nem aggódnak gyermekükért. Vannak be­szédhibák, amelyek nem ilyen átme­neti jellegűek, s amelyek joggal okoz­nak gondot a gyermeknek, s szülők­nek egyaránt. MELYEK A LEGGYAKORIBB BE SZÉDHIBÁK? A pöszeség (a gyermek némely hangot helytelenül, hibásan képez, vagy helyébe más hangot mond), a dadogás és a hadarás. E beszédhibák lényegükben nagyon különböznek egymástól, okaik is sok­félék lehetnek. Nagyjából szervi és működésbeli okokra vezethetők visz­sza. Ehhez alkalmazkodnak a beszéd­hiba javítási módszerek is. Ha a szülő beszédhibát tapasztal gyermekénél, menjen a gyermekkel * - -ídk „< > w,-, : ; » Minden évben, a téli hónapokban is dolgozóink ezrei üdülnek a hegyek­ben. Az FSZM-üdülői jól felkészültek a téli idényre. Elég hó van, és a sí­oktatók tele vannak munkával, hogy a kezdők is elsajátítsák e sportág elemeit. Képünkön a Špindlerúv Mlyn-i felvonó. (ŰTK — Havelka felvétele) orvoshoz. Szükséges esetben a poli­klinika fonjátriai osztályán kivizsgál­ják a gyermeket, ahol az orvos meg­adja a tanácsokat, megkezdi a gyó­gyítást. Indokolt esetekben a gyerme­ket speciális Iskola látogatáséra ajánlják: beszédhibás gyermekek is­kolájába, nagyothallók iskolájába stb. A szülő ebben az esetben ne ide­genkedjen a gyermekének ajánlott iskolától és ne késlekedjen oda be­íratni. Ezekben az Intézményekben a gyermekek orvosi felügyelet alatt vannak, gyógypedagógusok tanítanak. Sok gyermek rövid idő múltán visz­szatérhet a családi környezetbe és a rendes iskolába. Különben a szü­lő nyugodjék meg, bízza gyerme­két a különleges gondozást nyújtó iskola pedagógusaira, akik a lehető legtöbbet tehetnek a gyermek gyó­gyulása és további fejlődése érdeké­ben. A különleges gondoskodást nyúj­tó (speciális) iskolákról részletes felvilágosítást nyújtanak a JNB isko­lai szakosztályán, illetőleg a polikli­nikák foniátrial osztályán. A legtöbb esetben nincs arra szük­ség, hogy a beszédhibás gyermek ilyen különleges iskolába kerüljön. Minden járási székhelyen, de szükség szerint több helyen is, tanfolyamo­kat szerveznek beszédhibás gyerme­kek részére. A tanfolyam rendszeres látogatása, a szülők érdeklődése és együttműködése a gyógypedagógussal és az osztálytanítóval előfeltétele a beszédhiba kiküszöbölésének, a gyer­mek megrázkódtatásoktól mentes to­vábbfejlődésének. A SZÜLÖK sok esetben megelőzhe­tik a beszédhibák keletkezését. Ne hanyagolják el a gyermeken jelent­kező, különösen krónikus betegsége­ket, kóros tüneteket (fülfájás, orr­polip stb.). Gondoskodjanak a gyer­mek rendszeres, vitamindús táplálko­zásásról; testmozgásról, friss levegő­ről, higiénikus házirendről, pihenés­ről stb. Egyszóval a gyermek helyes életmódjáról Különösen az óvodás­korban, de egyébként is ne szolgáljon senki rossz beszédpéldával a gyer­meknek, mert azt a gyermek utánoz­za (hadarás, dadogás; ha a gyermek selypít, ne selypítsünk mi is). Két­nyelvű környezetben sok ember él. A korai kétnyelvűség veszélyes lehet, dadogást, szellemi elmaradást okoz­hat; 7—8 éves koráig a gyermek lehe­tőleg anyanyelvét tanulja; a 2. osz­tályos gyermek kezdhet még egy nyelvet tanulni. Beszédhibájáért a gyermeket sose szidjuk. Feleslegesek az ilyen ismét­lődő intelmek is: „Ňe hadarj, kis­fiam!", '„Szépen beszélj", „Ejnye, már megint csúnyán beszélsz"! Többet használ, ha a szülő az Ilyen esetek­ben szakemberhez fordul tanácsért. A dadogó gyermeket soha se figyel­meztessük hibájára, de igyekezzünk elterelni róla a figyelmét. Bármilyen beszédhibáról is legyen szó, ne le­gyen a szülő türelmetlen a gyógype­dagógus munkája iránt. Sokszor csak a hosszú, rendszeres és fáradságos munka hozza meg a várt sikert. Eb­ben a munkában nagy jelentősége van az orvos vagy a gyógypedagógus tanácsai szerinti szülői közreműkö­désnek. Hazánkban az egészségügyi és Is­kolai szerveink nagy gondot fordí­tanak a különleges gondoskodást igénylő ifjúság oktatására-nevelésére is. A jelentős anyagi eszközök, me­lyeket államunk a szakintézetek léte­sítésére, továbbfejlesztésére, az in­gyenes kezelésre és oktatásra fordít, fényes bizonyítékai a szocialista hu­manizmus megvalósulásának. MATUSKA ANDRÁS, Bušince A verseny eredményei Annak érdekében, hogy minél több tej kerüljön a dolgozók asztalára, a Dunajská Streda-i Járási Nemzeti Bi­zottság a múlt évben versenyt hirde­tett, melynek meg is volt az ered­ménye, mert több mezőgazdasági üzemben az eladásra kerülő tej mennyisége Jelentősen növekedett. Így a Vrakuüi Állami Gazdaság a múlt év végén 20 nap alatt 2593 liter tejjel adott el többet a szokottnál. Mivel a legjobb eredményt ez a gaz­daság érte el, elnyerte a 2000 koro­nás díjat. A Dunajský Klatov-i Állami Gazdaság, a čalovói EFSZ, a gabfiíko­vói EFSZ, az okoči EFSZ, a samorlni EFSZ pedig 1300—1300 korona díjat nyert a tejtermelés növeléséért. A ČI­lizská Radvaň-i, a kutníkyi, a janíkyi, a Michal na Ostrove-i és a mlieínól szövetkezet szintén a nyertesek kö­zött szerepelt. Komáromy Dezsőné, Dun. Streda 1963. február 10. * ÜJ SZÖ 3

Next

/
Thumbnails
Contents