Új Szó, 1963. február (16. évfolyam, 32-59.szám)

1963-02-09 / 40. szám, szombat

jjfdg proletárjai, egyesüljetek ! UJSZO SZLOVAKIA KOHHUNIS1A PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1963. február 9. szombat * 50 fillér • XVI. évfolyam, 40. szám A Szlovák Nemzeti Tanács határozata Csehszlovákia Kommunista Pártja XII. kongresszusának határozata és Szlovákia Kommunista Pártja kong­resszusának múlt év novemberében ho­zott határozata a dolgozók fű figyel­mét a mezőgazdasági termelés gyor­sabb iitemü fejlesztésére irányítja. A mezőgazdasági termelés lényeges nö­velése nélkül nem fejlődhet arányo­san a népgazdaság, s uem emelkedhet a nép élmszínvujiala sem. E cél telje­sítése megkívánja, hogy a mezőgazda­ság a legnagyobb mennyiségű élelmi­szert termelje a lakosság élelmezésé­re. a legnagyobb mennyiségű nyers­anyagot termelje az ipar céljaira és saját forrásaiból fedezze a takarmány, a velőmag és az ültetőanyag-szükség­letet. beleértve a szükséges tartaléko­kat is. A Szlovák Nemzeti Tanács szüksé­gesnek tartja, hogy már az idén fo­kozzuk a föld termővé tételéről valő gondoskodást — mert a föld a mező­gazdaság fő termelőeszköze —, és ha­tékony talajjavítás! és agrotechnikai intézkedésekkel megteremtsük a nö­vénytermesztés és az egész mezőgazda­sági termelés tervszerű fejlesztésének előfeltételeit. A Szlovák Nemzeti Tanács a CSKP XII. kongresszusának határozata és az SZLKP kongresszusának határozatából kiindulva szükségesnek tartja, hogy a tavaszi munkák során és a föld termő­vé tételének biztosítása folyamán a mezőgazdasági dolgozók, a nemzeti bi­zottságok, a vízgazdasági szervek és az SZNT képviselői figyelmét a követ­kező fő feladatokra összpontosítsa: — Mentsünk meg minden hektár szántóföldet, s törekedjünk a földterü­let bővítésére és belterjes kihaszná­lására, — a rétek és legelők gondozásával, trágyázásával, újra megművelésével, trágyáié-öntözéses gazdaságok, kará­mos legeltetés stb kiépítésével növel­jük a réteken és a legelőkön a ter­melés belterjességét, — 1963-ban a szántóföld minden hektárjára három köbméter komposz­tot, s a rétek minden hektárjára 2 köbméter komposztot kell készíteni, — a legnagyobb mértékben hasz­náljuk ki az összes hozzáférhető víz­forrásokat és az.öntözőberendezéseket az öntözés céljaira az EFSZ-ekben és az állami gazdaságokban, — céltudatosabban irányítsuk a ta­lajjavítási siövetkezéteknek, mint a föld termővé tételére irányuló munkák szervezőinek a tevékenységét, — minden EFSZ-ben és állami gaz­daságban dolgozzuk ki a föld termővé tételének komplex tervét, gondoskod­junk róluk a termelési-pénzügyi tervek­ben és a szövetkezetesek, valamint az állami gazdaságok dolgozóinak aktív részvételével, a védnökség! üzemek és a CSISZ hatékony segítségével bizto­sítsuk következetes teljesítésüket, — végezzük el jól és idejében a me­zőgazdasági gépek, szerszámok javí­tását, készítsük elő a vetőmagvakat és Ultetőanyagokat, képezzünk kl ele­gendő traktorost és gépesítőt, s a gé­pek maradéktalan kihasználása érde­kében fokozzuk a komplex brigádok és csapatok szervezését, — idejében kezdjünk hozzá a tava­sz! munkákhoz, minden munkát agro­technikai határidőn belül, a haladó agrotechnika széleskörű érvényesíté­sével végozzünk el. A tavaszi munkák idejében történő és jő elvégzése érde­kében bontakoztassuk ki a szocialista munkaversenyt. A Szlovák Nemzeti Tanács a föld termővé tételében adódó feladatok tel­jesítése érdekében feladatává teszi: I. a Szlovák Nemzeti Tanács föld­művelésügyi bizottságának: 1. nyújtson a kerületi és járási nem­zeti bizottságoknak segítséget az 1963. évi talajjavítási munkák és a tavaszi munkák feladatainak teljesítésében, elsősorban — a mezőgazdasági gépek idejé­ben és jó minőségben való előkészí­tése, a vetőmagvak, 'ültetőanyagok és a műtrágya előkészítése, a komplex brigádok és csapatok szervesésének terén, — műszaki szervezési Intézkedések és időharmonogramuk kidolgozásában a föld termővé tételének 1963. évi biz­tosítása érdekében. — az öntözés fejlesztésében, az ön­tözés céljaira szolgáló vízforrások biztosításában, az öntözőberendezések kezeléséhez s2ükséges szakemberek oktatásában, — a megkezdett trágyáié-öntözéses berendezések befejezésében úgy, hogy azok már a második negyedévben cél­jukat szolgálják, — az ifjúság nyári segítségének megszervezésében. 2. Kidolgozni a hegyvidéki és hegy­aljai körzetekben a minta trágyáié­öntözéses gazdaságok létesítésének javaslatát, és meg kell oldani ezek célszerű építését és komplex gépesí­tését az új technika és technológia felhasználásával a növényi és az ál­lattenyésztési termelésben. 3. Meg kell állapodni a kerületi nemzeti bizottságokkal — a földalap védelméről szóló tör­vény betartására Irányuló intézkedé­sek tekintetében. 4. Meg kell állapodni a Mezfi . Er­dő és Vízgazdasági Minisztériummal, — a nagy területek öntözésére szol­gáló nagyubb teljesítőképességű üntö­zőberendezések fejlesztésének meg­gyorsítása, — a folyószabályozások és a nagy területeket öntöző berendezések ter­veinek gyors jóváhagyása tekinteté­ben, 3. rendszeresen ellenőrizni kell a föld termővé tételére irányuló intéz­kedések teljesítését. II. Felszólítja 1. a kerületi és járási nemzeti bi­zottságokat, — hogy 1963 február végéig minden szocialista mezőgazdasági üzemben vizsgálják felül a gépek, a vetőmag­vak. az ültetőanyagok, a műtrágya elő­készítését. Külön ellenőrizzék a trak­torosok és egyéb dolgozók megfelelő számban való biztosításit, — vizsgálják felül és pontosan ha­tározzák meg a föld termővé tételé­nek egyes feladatait, az 1963-as évre vonatkozóan az egyes mezőgazdasági üzemek alapján és dolgozzák ki vala­mennyi munka, beleértve a talajjavi­tási Intézkedések Időharmonogramját, — gondoskodjanak arról, hogy * föld termővé tételének feladatait a mezőgazdasági üzemek belefoglalják egész évi termelésl-pinzügyl terveik­be, s hogy e feladatok az 1963. év! terv teljesítésére irányuló műszaki­szervezési intézkedések részét képez­zék, — fordítsanak nagy gondot az ön­tözési technika felhasználására. Vizs­gálják feliil valamennyi öntözőberen­dezés üzemképességét, idejében keres­senek és határozzanak meg számukra vízforrást. Az öntözéshez szükségei víz biztosítására minden alkalmas for­rást, talajvizet, kavicsgödröt, kis víz­tartályt, a patakok és folyók vizét fel kell használni. A szakemberekkel együttműködésben már most javasol­niuk kell a víznyerés módozatait úgy, hogy tavasszal minél több vizet nyer­hessenek öntözési célokra. Az EFSZ-ek és az állami gazdaságok gazdasági központjai mellett nagyobb mértékben kell hozzáfogni trágyáié­öntözéses berendezések és farm mel­letti vetésforgók létesítéséhez. — Minden mezőgazdasági üzemmel meg kell állapodni az öntözésre szánt kultúrák fajtájában és méreteiben. Gondoskodjanak arról, hogy a szövet­kezetek és az állami gazdaságok meg­határozzák az öntözőberendezést keze­lő dolgozókat és a csapatvezetőket ki­képzésben részesítsék. Minden mező­gazdasági üzem részére, ahol számí­tásba jön az öntözés, a járásból szak­embereket kell kijelölni, akik kezes­kednek az öntözés elvégzéséről. Az öntözést a komplex brigádok gondjára kell bízni. — E feladatok teljesítésére teljes mértékben használják fel a GTÁ-k dol­gozóit. különösen az öntözőberendezé­sek javításának és kompletizálásá'nak megoldásánál. — Gondoskodjanak a talajjavítási feladatok tejesítésének rendszeres el­lenőrzéséről, tartsanak ellenőrző na­pokat. A tervteljesítést havonta rend­szeresen értékeljék a föld termővé té­telét irányító bizottságokban. Javítsák a bizottságok tevékenységét, hogy azok teljes mértékhen részt vegyenek a ta­lajjavító mozgaltim célkitűzéseinek megszervezésében és biztosításában és a problémák megoldásában. A fontos építkezések számára védnököket kell kijelölni a szervezetek, vállalatok és az üzemek részéről és tevékenységü­ket a felmerülő problémák megoldá­sában nyújtandó konkrét segítségre kell irányítani. A lakosság tömeges részvételével meg kell szervezni a komposztkészítés, valamint a rétek és legelők gondozásának napjait. — A földalap védelmében biztosít­sák, hogy a mezőgazdasági földterü­leteket, amelyeket beruházási építke­zés vagy kavics : és homokbányászás következtében tönkretettek, újra meg­művelés céljából adják vissza a me­zőgazdasági üzemeknek. — Dolgozzák ki az országos moz­(Folytatás a 2. oldalon) A talajjavítás a mezőgazdasági termelés növelésének legnagyobb tartaléka Befejeződölt a Szlovák Nemzeti Tanács iüése A Szlovák Nemzeti Tanács tegnap mezőgazdaságunk fejlet­lése problémáinak elemzésével folytatta munkáját. Az Ülést Ľu­dovít Benada elvtárs, az SZNT alelnöke nyitotta meg. A mező-, erdő- és vfzgazdasági minisztérium részéről Josef Nágr elvtárs, miniszterhelyettes vett részt, továbbá jelen; volt néhány járási nem­zeti bizottság elnöke. A megnyitó beszéd után a talajjavítás 1963. évi feladatairól Jozef Lenárt elvtárs, az SZNT elnöke tartotta meg a beszámolót. A • vitában elsőnek a galantai já­rás küldötte, Tomaskovics Károly, a selicei szövetkezet elnöke szólalt fel. A beszámolóra utalva hangsú­lyozta, hogy a galantai járás me­zőgazdasági üzemei az 1963 as év­ben legfontosabb feladatuknak a ta­lajjavítást tartják. Különösen nagy figyelmet fordítanak az öntözésre, mi­vel a múlt évi példák bizonyítják hogy ezen a téren a befektetések nagyon kifizetődnek. Az idén 6100 hektárt fognak a járásban öntözni. Hangsúlyozta a kidolgozott tervek rendszeres ellenőrzésének fontossá­gát, mert mint mondotta, az már hi­ba lenne, ha az év végén kellene megállapítani a fogyatékosságokat. A közép-szlovákiai kerület részé­ről Alexander PauloviC, a kerületi nemzeti bizottság elnöke szólalt fel. Mivel kerületük jelentős része hegyvidéki és hegyaljai terület, ná­luk a talajjavítás elsősorban a trá­gyaleves gazdálkodáson alapul. Ki­emelte, hogy az öntözőberendezé­sek- építésénél már eddig is jelen­tős segítséget nyújtott az ifjúság és támogatására az idén ís számítanak. Felszólalásában jelentős részt szen­telt annak bizonyítására, hogy a ta­lajjavítás, illetve az öntözőberende­zéseknek költségei néhány év alatt megtérülnek. Hangsúlyozta, hogy a további talajjavítás! munkálatok ha­tékonyabb segítséget kívánnak a víz­gazdasági, kutatóintézetek részéről, továbbá azt, hogy már az idén bizto­sítani teli az. öntözőberendezések kezelőinek iskoláztatását, mert enél­kül gyakran kihasználatlanul hever az értékes berendezés. A žilinai járásból Vilma Duratná képviselőnő szólalt fel. A többi kö­zött a juhtenyésztés fontosságéról be­szélt. Járásuk mezőgazdasági föld­területének 42 százaléka rét és lege­lő és rendszerint távol van a la­kótelepektől. Helytelennek tartom — mondotta —, hogy 1960 óta 5000-el csökkent a juhállomány, holott ezek a távoli legelők kiválóan alkalmasak a juhtenyésztésre. Jozef Nágr, a mező-, erdő- és víz­gazdasági miniszter helyettese hang­súlyozta, hogy, a beruházási épít­kezések közül éppen a meliorációra fordított milliók a leggazdaságosabb befektetés. Megemlítette, hogy az utóbbi években tovább csökkent tala­jaink humusztartalma, mégpedig el­sősorban ezért, mert mezőgazdasági üzemeink nem fordítanak kellő gon­dot az istállótrágyára és a komposzt­készítésre. Sőt, azt a lehetőséget sem használják ki, hogy iparunk és me­zőgazdaságunk évi 3,800 000 tonna hulladékból Szlovákiában minden hektár fűidre 2 tonna jó minőségű szerves trágyát készíthetnének. Kü­lönösen kiemelte azt a tényt, hogy mezőgazdasági üzemeinknek a talaj­javítás problémáival már az évi ter­melési-pénzügyi terv készítésénél fog­lalkozniok kell. A talajjavítás nem egynapi feladat — hangsúlyozta a miniszterhelyettes — hiszen távlati tervünkben Szlovákiában 270 no hektárt föld talajjavítása szerepel. Részletesen beszélt Nágr miniszter­helyettes azokról a feladatokról is, melyek a talajjavítás terén a nem­zeti bizottságokra várnak. Anton Ťažký, a kelet-szlovákiai KNB elnöke arról beszélt, hogy min­den' eszközzel meg kell akadályoz­ni a termőföld további csökkenését. 1965-ig a kerületben a talajjavítással 45 000 hektár szántóföldet nyernek. A nyugat-szlovákiai KNB elnöke, Ján Janik elvtárs vitafelszólalásában hangsúlyozta, hogy 1963-ban a ke­rület mezőgazdasági üzemeinek 14,8 %-al kell növelniük a mezőgaz­dasági termelést, ezen belül 25,5 szá­zalékkal a növénytermesztést F. terv reálisságában — mondotta — sokan kételkedtek, de korábbi eredmé­nyeink azt bizonyítják, hogy a tarta­lékok felhasználásával és kihaszná­lásával ez az igényes feladat is meg­valósítható. A -vitafelszólalások után Vojtech Choleva képviselő felolvasta az SZNT mellett működő mezőgazdasági bi­zottság határozatát a talajjavítás fel­adatairól, melyet az SZNT egyhangú­lag elfogadott. A határozat elfogadása után Jozef Lenárt elvtárs az SZNT 11. ülését befejezettnek nyilvánította. Jozef Lenártnak, a Szlovák Nemzeti Tanács elnökének beszámolója Tisztelt Szlovák Nemzeti Tanács! Tegnap Szlovákia 1963. évi gazda­ságfejlesztési feladatairól s ezzel kap­csolatban a mezőgazdaság fejleszté­sének feladatairól is tárgyaltunk. Ezek & népgazdaság fejlesztésének állami tervéből eredő feladatok ki­fejezik azokat a konkrét célokat, amelyeket a CSKP XII. kongresszusán és az SZLKP kongresszusán kitűzött irányelvek szerint az idén Szlová­kiában a mezőgazdaságban el kell érnünk. Mindnyájan jól tudjuk, hogy a me­zőgazdaságban a fő termelőeszköz a föld. Elsősorban a talaj minőségétől a mesteri módon való, céltudatos kihasználásától, a korszerű technika és technológia érvényesítésétől függ azon feladatok sikeres teljesítése, amelyeket a CSKP XII. kongresszu­sa tűzött a mezőgazdaság elé. Szlovákiában a mezőgazdasági föld­terület több mint 40 százalékán szük­ség van talajjavítási munkálatokra. Ezeket a munkákat gyakorlatilag csak 1956-ban kezdtük meg, mégpe­dig igen kis méretekben. Felszaba­dulásunktól 1959-ig a mezőgazdaság­ra szánt beruházási eszközöknek csak 1,2 százalékát fordítottuk a talajjaví­tási munkäkra. Még kevesebbet tet­tünk ebben az Időszakban a talaj Dobrinyin eszmecseréje Dean Ruskkal Washington (ČTK) — Anatolij Dob­rinyin, a Szovjetunió washingtoni nagykövete február 7-én felkereste Dean Rusk amerikai külügyminisz­tert. Ismertette vele, a Szovjetunió­nak a német—francia együttműködési szerződésre vonatkozó, az NSZK és Franciaország kormányaihoz intézett jegyzékeinek tartalmát. humuszt® rtalmának agrotechnikai in­tézkedések útján való növeléséért, pedig Szlovákia egész földalapjának 62 százaléka rosszul- termő és ter­méketlen föld. 1959 és 1981 között Szlovákiában több mint 745 millió koronát ruház­tunk be a föld termővé tételére. A nemzeti bizottságok, a mezőgazda­sági dolgozók fokozott aktivitásával, az -üzemt dolgozók és az ífjűsúg se­gítségével szélesebb méretekben lát­tunk hozzá a föld termővé tétele problémáinak megoldásához és jó eredményeket értünk el. A brigádok tőbb mint 1 millió 700 ezer műszakot dolgoztak le. A végzett talajjavítási munkák méretei megfelelnek az egész volt burzsoá köztársaság és az úgynevezett szlovák állam alatt vég­zett talajjavítási munkák terjedelmé­nek 40 000 hektárnyi földet csapol­tunk le alagcsövezé&sel, 8500 hektá­ron öntözéses gazdálkodás folyik és 4500 hektárt trágyalével öntöznek. A folyómedreket több mint 1500 km hosszúságban szabályoztuk. A terv­feladatokat túlszárnyaltuk és Szlo­vákiában első ízben kezdtük ínég na­gyobb méretekben a komposzt készí­tését és felhasználását. Sajnos, l«62-ben nem tudtuk foly­tatni e törekvésünket és nem tudtuk tovább fejleszteni- az előző évek ak­tivitását. A kezdeményezés és az ak­tivitás csökkenése kedvezőtlenül ha­tott a talaj termővé tétele tervének múlt évi teljesítésére. Csak a kerü­leti mezőgazdasági talajjavítási vál­lalatok majd 20 millió korona érté­kű munkával maradtak le. Főként az öntözőberendezések építéséről gon­doskodtak elégtelenül. Igen csekély méretekben teljesítet­tük múlt évben a komposztkészltés feladatait. A komposztkészltés tervét rsálí 44 százalékra, a mésztartalmú anyagok fejtési tervét 57 százalékra s a homokos talaj termővé tételét 91 százalékra teljesítettük. Csak a ke­véshozamú és parlagon heverő föl­dek újra megművelésének feladatát szárnyaltuk túl. A múlt évben nem értünk el kielé­gítő eredményeket a mezőgazdasági termények öntözésében. Jó eredmé­nyeket elsősorban a Dunajská Stre­da-i járásban értek el, ahol 329 hor­dozható öntö2ő berendezés állt ren­delkezésükre 6120 hektár öntözésére. Jó szervezéssel azonban több mint 10 500 hektárt öntözlek, s ezáltal köztársaságunkban az első helyre ke­rUltek. Sikeresen végezték az öntö­zést a galantai, a komárnói, és a Nové Zámky-i járásokban is. Amint az említettekből kitűnik, a föld termővé tételében a múlt év fo­lyamán elért eredményekkel nem le­hatlink elégedettek. A legrosszabbul azokat a feladatokat teljesítettük, amelyek maguktól a mezőgazdasági dolgozóktól függ. Milyen feladatok várnak ránk a föld termővé tételében az idén? Az állami terv és a föld termővé téte­léért folyó országos mozgalom cél­(Folytatás a 2. oldalon) Az olasz ipari munkások általános sztrájkja Róma (CTK) — Pénteken, február 8-án délután a baloldali, a katolikus és a szociáldemokrata szakszervezeti szövetségek felhívására négyórás ál­talános sztrájkba léptek, az olasz ipar dolgozói. Ezzel az ipari prole­tariátus kifejezte szolidaritását azzal a 950 vasmunkással, akik már 9 hó­napja követelik az új kollektív szer­ződések megkötését, amelyek nem­csak bér- és munkafeltételeiket Javí­taná meg, hanem biztosítaná alapvető szakszervezett Jogaikat is. Torinóban és Palermóban az álta­lános sztrájk egész nap tartott. A nagyobb ipari központokban tünte­tések zajlottak le és gyűléseket ren­deztek a sztrájkoló munkások. A vetőmag nemesítéséről és új fajták kitenyésztéséről gondoskodnak a vetőmagnemesítő üzemek. Közéjük tartozik a stránčicei vetőmagtisztító ál­lomás is. Képünkön Jaroslav Jelinek (baloldalt) és Vratislav Slavík az elektromágneses vonalon történő tisztítást ellenőrzik. (CTK — Nősek felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents