Új Szó, 1963. február (16. évfolyam, 32-59.szám)

1963-02-03 / 34. szám, vasárnap

Közlemény a Csehszlovák Szocialista Köztársaság népgazdaságának 1962. évi fejlődéséről • (Folytatás a 3. oldalról) KOttságok egyes felelős dolgozói és a mezőgazdasági üzemek egyes vezetői nem jártak el következetesen és nem tanúsítottak kellő felelősséget a betakarítás meggyorsításának kérdésében, főként a munka utolsó szakaszában a burgonya, a cukorrépa s a szemeskukorica betakarításánál, úgyhogy azoknak betakarítása még decemberben is folyt. A legtöbb terménynél a tervezett hektárhozamokat nem érték el. Ez alól csak az árpa kivétel, amelynek hozama 25,2 mázsa volt, vagyis 1,7 mázsával több a tervezettnél. A többi gabonaféle hektárhozama kisebb volt, mint 19Bl-ben, a búzáé 24,3 mázsa, a rozsé 20,3 mázsa és a zabé 20,1 mázsa. Az előzetes adatok szerint burgonyából 103 mázsás, cukorrépából 248,7 mázsás hektárhozamot értünk el. A növénytermesztésben jelentős tartalékok rejlenek a hektárhozamok növelésében, amint ezt a legjobb mezőgazdasági üzemek eredményei bizonyítják, amelyeket az 1962. évi növénytermesztési országos szocialista munkaversenyben értékeltek. Például a košicei járásban levő pederik EFSZ gabonából 39 mázsa hektárhozaoiot ért el, sőt a levicei járásban levő Tekovské Lužianky-i EFSZ 43 mázsa hozamot. A Sumperki járásban levő kopfivnai EFSZ burgonyából 275 mázsa Ijek tárhozamot és a žďári járásban levő jamyi EFSZ 253 mázsa hozamot ért el. A komáj-nól járásban levő Ifjúsági Falu EFSZ cukorrépából 550 imázsa hektárhozamot, s a michalovcel járásban levő palíni EFSZ 480 mázsa hozamot ért el. A tervezett termést egészben véve csak árpából és zabból értük el, a gabonatermés összesen 1,3 százalékkal volt nagyobb, mint 1961-ben. Növekedett a szemeskukorica, a hüvelyesek, a komló, a takarmányrépa és káposzta, valamint a zöldtakarinány kukorica betakarítása is. Mivel azonban elsősorban a fő takarmányfélék termése nem-érte el a kívánatos színvonalat, a takarmánymérleg hiányos. Ezért szükséges, hogy a mezőgazdasági üzemek a legnagyobb mértékben takarékoskodjanak a takarmánnyal és megfelelő módosítással gondoskodjanak a takarmányfélék legcélszerűbb kihasználásáról. Az őszi szántás és vetés a késői betakarítás miatt késedelmet szenvedett. Az 1961-es évhez viszonyítva az őszi búza vetésterülete 105,8 százalékra, a repcéé 106,7 százalékra emelkedett, ezzel szemben csökkent ä rozs és az őszi árpa vetésterülete. Jóllehet a betakarítás késedelmes volt, a gabonafelvásárlás általában sikeresnek mondható és a felvásárolt gabona minősége jó. A gabona felvásárlása tervét valamennyi kerület túlszárnyalta, egészben véve 101,1 százalékra teljesítették. Az 1961-es évhez viszonyítva a felvásárlás 1,2 százalékkal alacsonyabb volt. A kerületek lemaradtak a rozs felvásárlásában a dél-csehországi és a nyugatszlovákiai kerületen kívül. Az egyénileg gazdálkodó parasztoktól a gabona felvásárlása jelentős késedelmet szenvedett, s az év végéig a felvásárlás feladatait csak 78,2 százalékra teljesítették. Egyes termények egészben véve késedelmes felvásárlását s a felvásárlási feladatok nem teljesítését nem lehet csupán a kedvezőtlen vegetációs feltételeknek tulajdonítani, hanem ennek oka a nemzeti bizottságok és a felvásárlási szervezetek munkájának fogyatékosságaiban is keresendő. Késett a burgonya felvásárlása, habár az időjárás kedvezett e munkának. A burgonya felvásárlása egészben véve nem érte el az 1981-es év színvonalát, fűként a kisebb termés következtében. A felvásárlást csak az észak-csehországi, a kelet-csehországi és a nyugat-szlovákiai kerület teljesítette, a burganyafelvásárlás teljesítésében a legkisebb eredményt a dél-csehországi kerület érte el (71,8 százalékot). A legnagyobb burgonya mennyiséggel az EFSZ-ek maradtak adósak (214 000 tonnával), mégpedig elsősorban a dél-csehországi kerületben (a felvásárlást 89.8 százalékra teljesítették), és az észak-morvaországi kerületben (89,5%). Az egyénileg gazdálkodó parasztok 42 000 tonnával maradtak adósak és a felvásárlást csak 74,1 százalékra teljesítették. A tervezett betakarítás nem teljesítése következtében nem tettek eleget a cukorrépa felvásárlási tervének, s az 1961-es évhez viszonyítva egymillió tonnával kevesebbet vásároltak fel. Az állattenyésztési termelésben nem értünk el lényeges javulást, s az egyes szakaszokon a múlt évhez viszonyítva csökkent a termelés színvonala. A gazdasági állatok állománya az év folyamán gyarapodott, de számuk 1962. január elsejéhez képest csökkent: a szarvasmarhaállomány összesen 11000, a juhállomány 79 000, a baromfiállomány 772 000 darabbal, ezzel szemben a sertések száma növekedett. A gazdasági állatok számának csökkenése összefügg a nehéz takarmányhelyzettel és szükséges volt a vágómarha hatékony súlygyarapodásának biztosítása érdekében. 1962-ben az előző évhez képest 31 ezerrel növekedett a borjak száma. A 100 tehéntől felnevelt borjak száma 4,8 százalékkal emelkedett, ezzel szemben 29 000-rel csökkent a malacok száma, és az egy anyasertéstől elválasztott malacok száma ls enyhe csökkenést mutat (0,5 %). A borjak és a malacok számának csökkenését a mezőgazdasági üzemek elégtelen gondoskodása okozza, mert a született borjak számának 5,9 százaléka hullott el, mig 1961-ben csak 5,7 °/o-a. A legnagyobb számban a kelet-szlovákiai kerületben pusztultak a borjak (9,2%), de az északcsehországi és a nyugat-szlovákiai kerületben Is magasra rúgott az elhullott borjak száma. Fokozódott a malacok elhullása is, országos viszonylatban 7,7 szá-zalékról 8,6 százalékra emelkedett, emellett a legnagyobb számban ismét a kelet-szlovákial kerületben'pusztultak a malacok, mégpedig 11 százalékban. A tehenek 4,72 liter átlagos napi tejhozama az 1961-es évhez viszonyítva 0,4 literrel kisebb. Ennek oka a zöldtakarmány és a többi szálas takarmány hiánya a téli hónapokban. Az átlagos tojáshozam körülbelül azonos színvonalon maradt. A vágómarha átlagos vágősülya nem érte el a tervezettet, s 1961-hez viszonyítva 7 kg-mal csökkent. A piaci vágósertések átlagos tervezett vágósúlya 3 kg-mal növekedett s nagyobb volt a tervezettnél. A vágómarha hizlalása hosszadalmas volt azonban, s ezáltal az alacsony vágósúly mellett aránytalanul nagy volt a takarmányfogyasztás. Az állattenyésztési termékek termelése 1961-hez viszonyítva a vágómarhánál 10,6 százalékkal, a borjúnál 23,2 százalékkal és a tojásnál 1 százalékkal növekedett. A vágósertés termelése nem érte el az 1961. évi szinvonalat sem, s ugyanez a helyzet a tejtermelésnél. 1961-hez viszonyítva 44 000 tonnával, vagyis 5,5 százalékkal több vágóállatot vásároltunk fel. A felvásárlás tervét 98,4 százalékra teljesítettük, ebből a vágómarha felvásárlását 103,9 százalékra, a vágóborjakét 101,5 százalékra túlszárnyaltuk. Ezzel szemben a vágósertés felvásárlását csak 93,8 %-ra teljesítettük. A sertéshús felvásárlását csupán a nyugat-csehországi kertilet teljesítette, a legrosszabb eredményeket a keletszlovákiai kerület érte el 83,3 százalékra teljesítve csupán a felvásárlás feladatait. A tejfelvásárlás mélyen a terv alatt maradt, s az 1961-es évhez viszonyítva 6,8 százalékkal volt alacsonyabb. A tojásfelvásárlás sem volt kielégítő, a tervet csak 91,5 %-ra teljesítették, 1961-hez viszonyítva 9 millió tojással többet vásároltak fel. Az erdőgazdálkodásban a hosszan tartó téllel és a jelentős szárazsággal összefüggő nehézségek ellenére is az állami erdészeti üzemek az erdősítés feladatát 97,2 százalékra teljesítették, s összesen 70 910 hektárnyi területet fásítojtak be. Jő minőségű tlltetőanyag hiánya miatt azonban az erdősítés minősége a múlt évi alatt maradt. III. Beruházási építkezés s az építkezési munkák A népgazdaságba 1982-ben ősszegen 43,9 milliárd koronát ruháztunk be, ebből az állami igazgatás szervei 38,7 milliárd korona befektetést esz közöltek. Az állami Igazgatás szervei nem teljesítették az évi beruházási tervet. Elsősorban a kohóipari és ércbányászati, a nehézgépipari, a közlekedési és a vegyipari minisztériumok ágazataiban maradt le az építkezés. A nem zetl bizottságok által tervezett építkezésben is lemaradás mutatkozik. A lakásépítés tervének teljesítése 1962-ben nem volt egyenletes. Míg az első felében a lakások tervezett s'/ámának csak 34,6 százalékát fejezték be, a második félévben a lakások tervezett számának 62,4 százalékát fejezték be. Ennek ellenére az évi tervet nem teljesítették. Összesen 84 535 lakást fejeztek be a lakóházakban és családi házakban, ebből a lakásépítés legfontosabb formái — az állami, szövetkezeti és vállalati lakásépítés — keretében 57 137 lakás s az egyéni építkezés keretében 26 381 lakás épült. Az évi tervet csak az egyéni lakásépítésben teljesítették, mégpedig 118,6 százalékra, míg az állami, szövetkezeti és a vállalati lakásépítés tervét nem teljesítették (91,2%). A lakásépítés tervét 1962 ben is a legrosszabbul az EFSZ-ek teljesítették, a tervezett 2693 lakásból csak 1016 lakást fejeztek be, ebből az ország belterületén lévő EFSZ-ek 575 lakást, a határvidéki EFSZ-ek 441 lakást. 1963-ba összesen 101,8 ezer befejezetlen lakással léptünk, ebből 47,5 ezer az állami, szövetkezeti és vállalati építkezés, és 54,3 ezer az egyéni lakásépítés, s az EFSZ-ek lakásépí tése keretébe tartozik. Az építkezési vállalatok saját dolgozói 1962-ben 24,6 milliárd korona értékű építőmunkát végeztek, vagyis csak 0,7 százalékkal többet, mint 1961-ben. Az építkezési vállalatok saját dolgozóikkal végzett munkáik évi tervét 95,6 százalékra teljesítették, emellett tervfeladataikat csak a ttizelőanyagIparl minisztérium vállalatai és az építészeti termelőszövetkezetek szárnyalták túl. Komoly fogyatékosság továbbra is a befejezetlen építkezések nagy száma, ami kedvezőtlen befolyást gyakorolt az építkezési munkák tervének teljesítésére. Az építkezési munkák tervének nem teljesítését az irányítás és a munkaszervezés számos fogyatékossága okozza. A fogyatékosságok következtében nem teljesítették a munkatermelékenység tervét (95,6%), és túllépték az önköltség tervét 2,8 százalékkal. Az építkezési munkákban a munkások munkatermelékenysége 1961hez viszonyítva csak mintegy 2,3 %kai emelkedett. IV. Közlekedés és posta A közlekedés tervének teljesítésében az év folyamán komoly nehézségek merültek fel. A szállítás tervét nem teljesítették, 1961-hez viszonyítva a szállítás térfogata tantiákban kifejezve 2,8 százalékkal és tonnakilométerekben 3,5 %-kal növekedett. A vasút mint fő közlekedési ágazat nem teljesítette a teherszállítás tervét és így lényegesen befolyásolta az egész nyilvános szállítás eredményeit. Az év folyamán nem sikerült kiküszöbölni azokat a fogyatékosságokat, amelyek már 1980 végén megmutatkoztak. Ellenkezőleg e fogyatékosságok tovább mélyültek. A szállított áru terjedelme körülbelül az 1981-es év színvonalán mozgott. A tervvel szemben nem szállítottak el mintegy 18,8 millió tonna árut. Ez az állapot kedvezőtlen hatást gyakorolt a népgazdaság többi ágára. A vasúti kocsik elégtelen beállítása fékezte a barnaszénjövesztést, nehézségeket okozott az építészetben, az üvegiparban stb. A népgazdaság szállítási szükségleteinek nem megfelelő kielégítésének okai főként a vasúti munka irányításában rejlenek, amely nem ér! el a megfelelő szinvonalat, de hozzájárul ehhez a vasúti teherkocsi állomány megfelelő kapacitásának hiánya is, a vasúti kocsik gyors javítását biztosító javító helyek hiánya, az űj technika lassú bevezetése, s a munkaerő-hlány, aminek következtében nincs elég vonatkezelő, mozdonyvezető és más vasúti dolgozó. A vasúti szállító eszközök tervezett szállítását nem teljesítették, főként nem kielégítő a négytengelyes, magasfalű vasútikocsik és a Diesel-motorok gyártása. A vasúti közlekedés tehermentesítéséhez hozzájárult a Barátság Olajvezeték üzembehelyezése. E vezetékben 1982-ben csak Csehszlovákia számára 2,3 millió tonna olaj érkezett a Szovjetunióból. A ČSAD közúti gépkocsi szállítása, habár lS61-hez viszonyítva lényegesen növekedett, nem tett eleget a teherszállításban tervezett feladatoknak, sem pedig az átlagos szállítási távolság meghosszabbításának. A folyami szállítás 196^-hez viszonyítva tonnákban kifejezve 4,7 százalékkal, tonnakilométerekben 4 százalékkal növekedett, de az alacsony vízállás és az irányításban lévő fogyatékosságok miatt tervfeladatait nem teljesítette. Az autóbusz közlekedés terén az utasszállitás tervét teljesítették. Az év folyamán 116 új járatot létesítettek, s az összeköttetések száma 3 százalékkal bővült. Ennek ellenére még mindig zsúfoltak az autóbuszok, főként a dolgozókat első műszakba szállító vonalakon. A vasúti közlekedésben a tervezett feladatokat nem teljesítették, s az utazás kultúrájának színvonala sem javult. A csehszlovák légiforgalmi társaság teljesítette évi tervét. Az utasszállítás terén azonban a légi közlekedés a szállított személyek és a megtett kilométerek számának nagyarányú növekedése ellenére nem érte el tervezett feladatait. A légiforgalom fejlődéséhez 1962-ben egyrészt hozzájárult a repülőgépállomány további IL-18-as és TU-104-es repülőgépekkel való kiegészítése, valamint a külföldi repülővonalak hálózatának bővítése. A posta fejlődését a távbeszélő állomások résztvevő! számának 92 662vel való növekedése jellemzi. 1962. december 31-ig összesen 996 000 telefonállomás működött, ennek 84,3 százaléka automata központra van kapcsolva. Még mindig nehézségek mutatkoznak a távbeszélés minőségének javítása terén. V, A külkereskedelmi forgalom 1982ben külkereskedelmi árakban 31,2 milliárd koronát tett ki. Az előző évhez viszonyítva 5 százalékkal növekedett. A nemzetközi szocialista munkamegosztás elmélyülése következtében elsősorban a szocialista tábor országaival folytatott kereskedelem bővült, mégpedig 11 százalékkal. A szocialista országok részvétele a csehszlovák külkereskedelmi forgalomban 73 százalékot tett ki. 1961 '1962 1962 1961-hez viszonyítva %-ban forgalom kivitel behozatal rnill. koronában 29 831 15 261 14 570 31223 16 319 14 904 104,7 106,9 102,3 A csehszlovák népgazdaság jelenlegi helyzetével és távlati fejlődésével összhangban további feltételek alakultak kl gépek, gépi berendezések és beruházási egységek kivitelére, főként a szocialista tábor országaiba és azokba a fejlődő országokba, amelyekkel kereskedelmi szerződéseket, tudományos műszaki együttműködésről szóló egyezményeket stb. kötöttünk. VI. Életszínvonal Az egyéni fogyasztás 1962-ben mintegy 2 százalékkal növekedett, a kulturális ás szociális intézkedésekre fordított kiadások a beruházások nélkül mintegy 6 százalékkal voltak nagyobbak. A szocialista szektor (EFSZ-ek nélkül) dolgozóinak átlagos száma 1962-ben az előző évhez viszonyítva 154 000-rel emelkedett, vagyis 3,1 százalékkal és 5154 000 személyt tett ki. A legtöbb termelési ágazatban, főként az iparban és az építészetben a termelés növekedését a tervben feltételezettnél nagyobb mértékben biztosította a fokozott foglalkoztatottság. A nők foglalkoztatottsága 1961-hez viszonyítva mintegy 5 százalékkal növekedett, s a népgazdaság szocialista szektorában (EFSZ-ek nélkül), az egész foglalkoztatottságnak 42 százalékát tette ki. A műszaki fejlesztésben š á legújabb tudományos és műszaki ismereteknek a termelési folyamatban való érvényesítése terén jelentős szerepe van a szak- és a főiskoláknak 1962-ben a népgazdaságban 896 000 szak- és főiskolát végzett szakember, ebből 172 000 főiskolát végzett szakember dolgozott. 1962-ben (a szeptember 30-1 beiratási statisztika szerint) 271 000 tanoncviszonyban levő tanuló késziMt fel a szakképzett munkáshivatásra, vagyis 50 000-rel több mint 1961-ben. A munkások és alkalmazottak 1962-ben bér címén 86,1 milliárd koronát, vagyis 3,8 százalékkal többet kaptak, mint 1961-ben. A népgazdaság egy alkalmazottjának átlagos bruttó havi bére 1392 korona volt. Mint az előző években, 1962-ben is tovább gyarapodtak a lakosság takarékbetétjei az állami takarékpénztárakban. A takarékbetétek 1962ben 2,6 milliárd koronával növekedtek. A kiskereskedelmi forgalom 1962ben 101,8 milliárd koronát tett ki, és összehasonlítható árakban 3,5 százalékkal növekedett az 1961-es évhez viszonyítva. A kiskereskedelmi forgalom évi tervét 99,0 százalékra teljesítették. Az élelmiszercikkek eladása gyorsabban növekedett (5,6%-kai), mint az ipari árucikkeké (0,8%). A mezőgazdaságban a termelési felvásárlási terv nem teljesítése meg., nyilvánult abban, hogy nehézségek mutatkoztak a növekvő élelmlszer-i kereslet, elsősorban az állati termé-i kek Iránti kereslet kielégítésében. Csehszlovákia a táplálkozás szlnvo-i na la tekintetében a világ egyik első helyén áll. A táplálék kalória értéka személyenként eléri a napi 3100 ka-; lóriát, és jelentősen nagyobb, mint például az NSZK-ban, Franciaország-* ban, Olaszországban stb. 1982 folyamán tovább folyt a kereskedelmi hálózat korszerűsítése, 1500 önkiszolgáló bolt, 650 szabadválasztékú üzlet épült, úgyhogy 1982 végén a kereskedelmi hálózatban 9600 önkiszolgáló bolt és 4800 szabad választékú elárusító liely működött. Fokozatosan megvalósult a közétkeztetési hálózat korszerűsítése és átépítése is. 1962 végén több mint 23 400 közétkeztetési üzemünk volt, ebből 7600 vendéglő, s ebből 400 önkiszolgáló és 300 félkészárut árusító üzlet, illetve vendéglő. Ezenkívül a közétkeztetési hálózatban mintegy 8500 üzemi étkezde és kantin működött. 1962-ben gyorsan növekedett a he-: lyi gazdasági szervezetek és a termelőszövetkezetek által a lakosság** nak nyújtott fizetett szolgáltatások terjedelme. E szolgáltatások a múlt évhez viszonyítva 8,6 százalékkal gyarapodtak, de ennek ellenére fejlődésük lemaradt a szükségletek mö-: gött. Az életszínvonal emelkedését 1962ben a társadalombiztosításra fordí-: tott fokozott kiadások is biztosították. Betegbiztosítási illetékekre, beleszámítva a gyermekpótlékot is, 8,7 milliárd koronát, vagyis 8,2 százalékkal többet fizettünk ki, mint 1961-ben. Ebből gyermekpótlékokra 4,4 milliárd koronát, vagyis 1,7 százalékkal többet. Táppénzekre és a családtag ápolásának költségeire 1962-ben 16,4 százalékkal többet fizettünk ki, mint 1961-ben. 1962-ben a szövetkezeti parasztok társadalombiztosítására mintegy 745 millió koronát fizettünk állami eszközökből. 1962 végén a szövetkezeti parasztok 173,4 millió koronát kaptak nyugdijjáradék címén. A Cseh-: szlovák Szocialista Köztársaság dol' gozóinak társadalombiztosítása a szövetkezeti parasztok biztosítása teréa megvalósított új intézkedésekkel együtt a világ leghaladóbb társadalombiztosításai közé tartozik. Az FSZM üdülő létesítményeiben és üzemi üdülőiben 1962-ben 953 000 dolgozó és családtagjaik töltötték szabadságukat, illetve pihenőjüket. Az iskolás ifjúság pionírtáborokban, természeti Iskolákban és más akciókban való üdültetésén 1962-beri 5-30 000 gyermek vett részt. Az állami egészségügyi létesítményekben (a bölcsődéken kívül) az ágyak és férőhelyek száma 1962 végén elérte a 173,9 ezret és a imúlt évi állapothoz viszonyítva 1,3 ezerrel növekedett. 1962 végén ezer lakosra 12,5 ágy esett ezekben a létesítené-, nyekben. Az állami egészségügyi intézményekben az orvosok és fogor-i vosok száma a múlt évl^z viszonyít-: va 580-nal, vagy 2,4 százalékkal gyarapodott. Egy orvosra mintegy 538 lakos jutott. így a kórházi ágyak, valamint az orvosok számát tekintve — az év végén az orvosok száma 25,8 ezret tett ki — a Csehszlovák Szocialista Köztársaság a világ legfejlettebb országai közé tartozik. 1982 végén a bölcsődékben 50 282 gyermek számára volt hely, ebből 10 880 hely volt ez üzemi bölcsődékben. A bölcsődékben lévő helyek száma 1961-hez viszonyítva 11,5 százalékkal gyarapodott, ebből az üzemi* bölcsődékben 26,8 százalékkal. 1962 végén a három éven aluli gyermekek 8 százaléka bölcsődékben volt elhelyezve. Az 1962—83-as tanévben az óvodákban 309 000 gyermeket írtak be, közülük 259 üüü gyermek anyja dolgozik. Az 1962—63-as tanév elején az alapfokú kilencéves iskolákba 2273 ezer gyermek iratkozott be, vagyis 5000-rel kevesebb, mint a múlt évben. 1962-ben 2328 tankönyv jelent meg 17 millió példányszámban. Az 1962-63-as tanév elején főiskoláinkon 124 182 csehszlovák állampol-: gárságú főiskolás tanult, közülük 32,3 százalék alkalmaztatása mellett tanul. Az 1962-es év folyamári 39 egész estét betöltő és 786 rövid és híradó-, film készült. a a % A CSKP XII. kongresszusa határozatainak következetes teljesítésével, valamennyi tartalék felhasználásával, a szocialista munkaverseny kibontakoztatásával nemcsak a felgyülemlett fogyatékosságokat küszöbölhetjük ki, hanem biztosítani tudjuk szocialista társadalmunk további fejlődését is 1963-ban, és így megteremtjük a népgazdaság 1964—1970 közötti fej-, lődésének szilárd alapját. Ű] SZÖ 4 * 196

3' február 3.