Új Szó, 1963. február (16. évfolyam, 32-59.szám)

1963-02-28 / 59. szám, csütörtök

Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOYAKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1963. februfir 28. csütörtök • 30 fillér • XVI. évfolyam, 59. szám Äz atomfegyverek korában 01 egyedüli ésszerű poli tika A BÉKÉS EGYMÁS MELLETT ÉLÉS Nyikita Szergejevics Hruscsov választási beszéde Moszkva—Kalinyin kerületében František Sorm akadémikus ötven éves (CTK) — František Sorm kiváló cseh­szlovák tüdős, a CSKP KB tagja, a Csehszlovák Tudományos Akadémia el­nöke, akadémikus ma tölti be 50. élet-, évét. Sorm akadémikus lőieg a termé­szetes szerves anyagok vegytana terén fejtett ki érdemes munkásságot. E sza­kaszon áj iskolát nyitott, amely világ­szerte ismert. Sorm akadémikus tevékenységének egy másik fontos szakasza a szerves szintézis, elsősorban a gyógyszerterme­lés, mint a chlnranfeninol és a cyklo­serin előállítása. Kezdeményezésére munkacsoportok létesültek a szerves technológia szakaszán. Az utóbbi idő­ben Sorm akadémikus elsősorban bio­kémiával, a fehérjék és a nukleinsavak kutatásával foglalkozik. Nyikita Szergejevics Hruscsov, az SZKP KB első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke szerdán beszédet mondott a főváros Kalinyin választókerületében. Beszédében a következőket mondotta: Nem először találkozom Önökkel. Valahányszor képviselőjükké jelöl­nek, átérzem, mindig többet kell dolgoznom, hogy kiérdemeljem bizal­mukat. Elvtársak; az a bizalom, ame­lyet irántam, tanúsítanak, mindenek­előtt a kommnista párt iránt nyilvá­nul meg, melynek tagja vagyok, ez Honosítsuk meg a jó tapasztalatokat Szövetkezeteinkben már a befe­jezéshez közelednek a zárszám­adások, mezőgazdasági üzemeink nagy előkészületeket tesznek a tavaszi munkák sikeres elvégzésé­re. Az időjárás azonban azt mu-, tatja, hogy néhány hetet még kényszerpihenővel kénytelenek el­tölteni mezőgazdasági dolgozóink, mert vastag hótakaró borítja a ha­tárt és a nappali felmelegedés igen lassú. A tavalyi tapasztalatok — figye­lembe véve a szélsőségesen aszá­lyos évet és a tavaszi talajelőké­szítés elhúzódását — azt mutat­ják, hogy azon H!6žôgôzdasági üzemeink, amelyek jól felkészül­tek a feladatok teljesítésére, ki­állták a próbát és a nehéz felté­telek mellett is sikeresen megbir­kóztak az 1962-es év minden ne­hézségével. Amint az időjárás alakulása mu­tatja, az idei feladatok teljesítése sem lesz könnyű A korai tél meg­nehezíte 'e a betakarítási munká­kat, hátráltatta a mélyszántás el­végzését. Szlovákiai méretben e ta­vaszon csaknem négyezer hektá­ron kell elvégezni a mélyszántást, még nagyobb területen kell hely­rehozni az őszi gabonaneműeknél a fagykár okozta kieséseket. A me­zőgazdasági üzemek vezetőinek és a JNB illetékes szerveinek éppen ezért idejében meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket, hogy a talajelőkészítés és a vetés meg­kezdésével elejét vegyék a mun­katorlódásnak, teljes mértékben biztosítsák a tavaszi munkák si­kerét. Az állam sokoldalú támogatás­ban részesíti a szövetkezeteket, állami gazdaságokat, hiszen ez idén lényegesen bővíthetik gép­parkjukat, több műtrágyát és vegy­szert kapnak Ez a nagyarányú segítség azonban csak akkor hoz­hatja meg gyümölcsét, ha a szö­vetkezetek tagságának egyetérté­sével, nagyobb szorgalmával talál­kozik. A tavaszi munkák sikerét, noha a gépek és a munkaszerve­zés döntően befolyásolják, csak az emberek, a traktorok, csoport­vezetők, vagyis az egész tagság biztosíthatja.' A dubníki szövetkezet z|rszám­adó közgyűlésén igen szép kezde­ményezés született a tavaszi mun­kák idejében történő elvégzését illetően. Az első komplexbrigád traktorosai versenyre hívták ki a második csoport tagjait és vállal­ták, hogy a tavaszi kalászosok ve­tését öt nap alatt befejezik. Pal­kovics János brigádja a verseny­felhívást elfogadta, s bejelentette a közgyűlésen, hogy a vetés ide­jének lerövidítésén kívül üzem­anyag megtakarítására ls kötele­zettséget vállalnak. A szövetkezet vezetősége és a helyi nemzeti bi­zottság nagyra értékelik és támo­gatják a komplexbrigádok páros­versenyét, s prémiumok kiírásával segítik elő igyekezetüket. Hasonlóképpen jártak el a sell­ceU vlčanyi és más szövetkezetek­ben is, ahol a tavaszi munkákban az anyagi érdekeltségnek, az anyagi ösztönzőknek igen nagy jelentőséget tulajdonítanak En­nek köszönhetik egyebek között, hogy traktoraik, a vetéshez, a szántáshoz Szükséges szerszámaik kijavítva várják a munka megin­dulását. Sokkal rosszabb a hely­zet a nítrai járásban, a hosfovái szövetkezetben. Az őszről csaknem 200 hektár mélyszántás vár á traktorosokra, de mindeddig nin­csenek kijavítva a gépeik, és ha ezekben a hetekben be nem hoz­zák a lemaradást, az idén is ko­moly terméskiesések keletkezhet­nek. A pohranicei szövetkezetben sikerült befejezni a gépjavítást, de itt meg a prémiumokról és a mun­kaverseny megszervezéséről fe­ledkeztek meg, ami semmiképpen sem vet jő fényt a vezetőségre, valamint a helyi nemzeti bizottság tanácsának munkájára. A zárszámadások szövetkeze­teinkben nemcsak a múlt év gaz­dálkodását vizsgálták, hanem ösz­szegyűjtötték azokat a tapasztala­tokat is, amelyeket az idei tervek megvalósításánál hasznosítani le­het. Ezek közé sorolhatjuk a szo­cialista munkaverseny megszerve­zését, melyben sok szövetkezetünk igen nagy jártasságra tett szert. Most az a legfőbb feladat, hogy bátrabban honosítsuk meg a jó tapasztalatokat, küzdjünk azért, hogy az 1963-as esztendő valóban a mezőgazdasági termelés fellen­dítésének sikeres éve legyen. a szovjet kormány iránti bizalom — mondotta Hruscsov elvtárs beszéde bevezető részében. Az idén az SZKP XXII. kongresz­szus-a határozatának és a Szovjet­unió kommunista építési programjá­nak szellemében folynak a szövetsé­gi köztársaságok legfelsőbb tanácsai­nak és a helyi szovjeteknek válasz­tásai. A kongresszus dokumentumai és a párt programja óriási világító­toronyhoz hasonlítanak. Ez teszi le­hetővé, hogy a nagy mű, a kommu­nizmus építésében tudományos terv szerint járjunk el. A jelenlegi választások a hétéves terv ötödik évének kezdetére esnek. Március a tavasz első hónapja. Ha­zánknak vannak olyan vidékei, ahol már földbe került a vetőmag. A me­zőgazdasági dolgozók az ipari dolgo­zókkal egyetemben élmunkás módon akarják köszönteni a tavaszt. Sokat várunk ettől az évtől, és nem tétlen­kedünk. A kapitalista országokban a par­lamenti választások idején a burzsoá pártok jelöltjei rendszerint fűt-fát ígérnek. Az emberek már hozzászok­tak ehhez. A politikai életben ls érvényesül a kapitalizmus adás-vétel törvénye, Q csalás. (Folytatás a 3. oldalon) A gottwaldovi gépipari üzemben február 20-án tartották' áz Üj Technika Napját, a „Mindenki újító módon" mozgalom keretében. Képünkön: František Strnka marós, az Oj Technika Napja résztvevőinek bemutat egy új megmunkálási módszert. * (Nesvadba felv. — ČTK) CSÚCSFEJTÉS az Ostrava-Karviná-i körzetben (ČTK) — Az Ostrava-Karviná-i.kör­zet vájárjai kedden, február 26-án ér­ték ei az eddigi legnagyobb napi szénfejtési eredményt — 102,7 száza­lékra teljesítették a tervet. Emellett több mint 45 000 tonna szenet jövesz­tettek kombájnokkal. A karvinái Má­jus 1. Bányában 10 730 tonna szenet fejtették kombájnokkal, ami napi csúcseredményt jelent. Február kez­detétől már 20 52B tonna szenet jö­vesztettek terven felül s így a ja­nuári-hiányt 88 044 tonnára csökken­tették. Az időjárás újabb rosszabbodása azonban kihat a bányák munkájára is. Kedden részben csökkent az üres vasúti kocsik beállítása a délutáni műszakban. Szerdán azonban — a mí­nusz 22 fokos éjszakai fagy után, — már délelőtt hiány mutatkozott az üres vagonokban. Kedden az Ostrava­Karviná-i körzetből 10 000 tonnát te­herautókkal szállítottak el, szerdán azonban az országúti szállítással sem tudták pótolni a vasúti kocsik hiá­nyát. Ha a vasutasoknak, a kohóknak és más ostravai vállalatoknak sike­rülne jneggyorsítaniuk a vasúti ko­csik körforgását, hogy a bányászok továbbbi sikeres eredményeket ér­hessenek el, akkor ez a bányakörzet az első negyedév végéig kiegyenlít­hetné januári tartozását. Az építők felhívása (ČTK) — A farkastoroki Hydrostav segédüzem építői, akik a Slovnaftot építik, szerdán, február 27-én, felhí­vással fordultak a vállalat valameny­nyi testvérüzeméhez, a košicei, a Jaslovské Bohunice-i, a šalai, a Tren­čianske Bohuslavice-i és a bratislavai építészeti szerelési üzemekhez, hogy legkésőbb az első félév végéig egyen­lítsék ki az idei kemény fagyok okoz­tá lemaradásukat. A farkastoroki Hydrostav kollektívája felhívást tett, elsősorban a Kelet-Szlovákiai Vasmű érdekében, a kölcsönös segítség és elvtársi együttműködés kibővítésére. Nagy tettek evébe léptünk Megcsordult az eresz s habár a meteorológusok szerint még hideg idő várható, az ember és természet - egyaránt készül a közelgő tavasz­ra. Az utolsó gépek is kikerülnek a műhelyekből, hogy készen vár­ják az offenzívát, amely minden eddiginél fontosabb, mert az új gazdasági év a nagy tettek éve lesz a mezőgazdaságban. Ennek alapja a CSKP XII. kongresszusá­nak határozata, amely célul tűzte ki, hogy 1970-ig a mezőgazdáságot az iparral egy szintre emeljük. Takarmányt, takarmányt, takarmányt... Ha a trebišovi járás mezőgazdasági termelését • elemezzük, önkéntelenül két ellentétes vonást figyelhetünk meg. A fejlett virágzó növénytermesz­tést és az ezzel szemben lényegesen visszamaradt állattenyésztést. Az ál­lati termékek eladási terve, vagyis LÉNYEGESEN BÖVUL A TAKARMÁNYNÖVÉNYEK TERMESZTÉSE • A KUKORICA DÖNTÖ SZEREPE • A SZAKOSÍTÁS HELYÉN­VALÓ • AZ EMBEREK MAGATARTÁSA MINDENNÉL FONTOSABB az árutermelés az idén a tavalyihoz képest alacsonyabb (a valósággal szemben magasabb, mivel a járás, ta­valy nem teljesítette a felvásárlási tervet). -Vajon mi ennek az oka? Részben az, hogy az állattenyésztés­ben a technika, a gépesítés nem hó­dít annyira, mint a növénytermesztés­ben. Lényegesen fontosabb tényező azonban a takarmány. De a járás me­zőgazdasági üzemei — néhány kivé­tellel* — fönnállásuk óta még egy ízben sem biztosították a téli ta­karmányalapot Ezt az áldatlan álla­potot elsősorban az okozza, hogy a mezőgazdasági üzemek nem fordíta­nak különösebb gondot a takarmány­növények termesztésére. Annak elle­nére, hogy Slovenská Lupča, 1963. február. Amint megvirradt, talpon voltak. Mohó szemmel kémleltek ki a jégvi­rágokkal csipkézett ablakon: hava­zik-e? ' Havazott! Sűrűn, kitartóan, állhata­tosan ... és csontvelőig ható, der­mesztő szél jurulyázott a házelőtti fe­nyőágain. Felcsatolták a sítalpakat, féloldal­ról hátukra emelték a batyukat, a puskát nyakukba akasztották és: — Induljunk! Vlasta Holík, a társaság gondnoka siklott el elsőnek. Utána a sorrend így alakult: Jaroslav Snírer, Rudolf Pipích és Dušan Roháč. A lélekfagyasztó szél vad erővel csapta arcukba az apró hópelyheket, botjaik „derékig" merüllek a laza fe­hér takaróba. Sikoltozott, jajgatott a táj... „Nyolcszázharminc méter... Eget­verő magasság!" — fohászkodott ma­gában Holík. — Azokat a nyavalyás etetőket lej­jebb is megtalálnák a vadak — kiál­totta Šnírer. „Nem igaz, már oda szoktak" — Vxtddóz áecóüíet válaszolt Holík gondolatban. Aztán, hogy ne unatkozzék, s ne érezze az ítéletidő nyűgét, kitalálta: felsorolja a vadállományt. Csak úgy, magának. Régen látta már a listákat, s kíván­csi volt, emlékszik-e. Természetes — hogy emlékezett, melyik vadász ne tudná, mi van a területén? Huszon­öt szarvas, hatvan őz, három medve, tizenkét hiúz, néhány vadmacska és egy sereg vaddisznó! Nesze neked! Megy ez mint 'a miatyánk...! Es mennyi a széna? Ősszel 200 mázsa lehetett... Ez az utolsó adag Nincs több! Majd kosarazunk, vagy megint összedobjuk a pénzt, mint tavaly ... Nem tartott k k Átkozott idő ... Októ berben azt hittük elég lesz! Hirtelen Snírer hangja ütötte meg a fülét: — Figyeled? Már várnak! Jobbra, vagy száz méternyire a fe­nyők közt imbolygó agancsrengeteget pillantott meg. — Majd követnek, — kiáltotta visz­sza. — Gyere segíts a batyumat meg­igazítani! Táncol a hátamon, mintha twistet járna! Az orkán egyre dühöngött... Fél­úton pihenőt tartottak, aztán a hatal­mas termetű Dušan vette át a veze­tést. — Menj előre, te jobban bírod! — mondta Holík. Hatszáz méter magasban már azt hitték, mázsányi szénát visznek a há­tukon... Egy-egy batyu alig lehetett több 30 kilónál. ' „Sohasem érünk ' fel" — gondolta Holík. „Hagyjuk itt a szénát? Nem találják meg, kárba vész!" — Kitartás! — mordult félhango­san. A többiek nem hallották, egyre nőtt köztük a távolság. A célnál Dušan negyedórát várt a többiekre. Mikor együtt voltak, ha­nyatt dőltek a batyukra és tíz percig tartott, amíg kifújták magukat. Snírer szólalt meg: — Hát száz koronáért nem jöttem volna! Holík nevetett: — Hiszen „ingyen" jöttn?' — Az más! Vadászok vagyunk! SZABÓ GÉZA a kukorica úgyszólván a járás egész területén kitűnően megterem, eddig a szántó­területnek csak elenyésző részén ter­mesztették. Kivételt talán csak a po­ľanyi, Zemplínske Hradište-i,, Nižný Žipov-i és még néhány szövetkezet képez, amelyek az előző évek jó ta­pasztalatai után a kukorica <retéste­rületét a szántóterület mintegy . 20 százalékára terjesztették kl. Az idén végleg szakítanak e hely­telen gyakorlattal. A kukoricatermelő körzetben (idetartozik a vidék túl­nyomó része) a szántóterület 23 szá­zalékán, a répatermő körzetben 18 százalékán, a burgonyatermő körzet­ben pedig a föld 7 százalékán termel­nek kukoricát. Cukorrépával — ta­karmányozási célokra — a szántóte­f rület 1,5 százalékát, vetik be, takar­mányhüvelyesekkel 4 százalékát. 1964­ig el akarják érni, hogy a szántóte­rület 18 százalékán termeljenek éve­lő takarmányokat. Lényegesen na­gyobb figyelmet kell szentélni az őszi keverékek vetésének. Egyrészt a föld jobb kihasználása érdekében, másrészt azért, mert az őszi keveré­kek már kora tavasszal, amikor pe­dig a legtöbb szövetkezet takarmány­készlete már teljesen elfogy, jó ta­karmányt nyújtanak. Sajnos a múlt ősz. folyamán is 1796 hektárral keve­sebbet vetettek be a tervezettnél, s ami a legrosszabb, éppen azok a szövetkezetek, amelyek örökös takar­mányhiányban szenvednek. A sečovceí körzetben például Stankovce csupán 21 százalékra, M. Ozorovce 23 száza­lékra, Drahov 25 százalékra teljesítet­te a vetési tervet. Helyes a kukorica termelésének kibővítése, ezt bizonyítják a múlt év eredményei. A járás mezőgazdasági üzemei az 1961. évi terméshez képest 1667 vagonnal több kukoricát termel­tek. "i (Folytatás a 2. oldalon}

Next

/
Thumbnails
Contents