Új Szó, 1963. február (16. évfolyam, 32-59.szám)

1963-02-26 / 57. szám, kedd

Február örökének teljesítése o CSKP 1 kongresszusa határozatának megvalósítását jelenti (Folytatás az L oldalról) nem elsősorban az állam, a társadal mi érdekek figyelembe vételével. Ed dig éppen ez a legnagyobb gyengéje számos gazdasági szerm üzem és nemzeti bizottság munkának. Február örökének teljesítése ma és a következő években a CSKP XII. kongresszusa határozatainak megva­lósítását jelenti, azt, hogy minden erőnket szocialista társadalmunk to­vábbfejlesztésére összpontosítunk. Az utóbbi időben népgazdaságunk fejlődésében számos komoly nehéz­ség és fogyatékosság merült fel. Az 1963-as évet a kedvezőtlen időjárás miatt nem a legjobban kezdtük. A hosszan tartó fagyok, hóviharok, számos járásban a vízhiány legérzé­kenyebb pontjainkat érintette: a köz­lekedést, az anyagszállítást e kohók­ba, a villanyerőművekbe és az üze­mekbe. jelentős termelési vesztesé­geink vannak. Az állami tervhez vi­szonyítva február 17-ig nem termel­tünk 200 000 tonna vasat, 238 000 ton­na acélt, nem bányásztunk ki 144 000 tonna kőszenet és 154 000 tonna bar­naszenet. Gazdaságunk alapvető szek­torainak ilyentén lemaradásai érthe­tően kihatnak a terv teljesítésére a többi ágazatokban is. E komoly nehézségek ellenére, me­lyeket semmiképp sem szabad lebe­csülnünk, meggyőződésünk, hogy si­kerül leküzdenünk őket és elérjük azokat a célokat, amelyeket erre az évre a XII. pártkongresszus kitűzött: sikerül megteremtenünk a népgazda­ság arányos fejlődésének jő feltéte­leit és az alapokat az 1984—1970 kö­zötti hétéves terv megkezdésére. E meggyőződésünk annak felisme­résén alapul, hogy az emberek fe­gyelmezettsége és áldozatkészsége gyakran Igazi hőstettekre képes a ne­hézségek leküzdésében, a csikorgó fagy és hóvihar közepette végzett munkában. A párt vezetősége és a kormány már e nehéz természeti fel­tételek kezdetétől több intézkedést hozott, amelyek az emberek áldozat­készségével párosulva lehetővé tet­ték közlekedésünk és termelésünk 6 súlyos időszakának áthidalását. Ostravában az egész idő alatt bizott­ság működött, amely segített népgaz­daságunk e bonyolult csomópontjának Irányításában, a kohászati termelés, a bányák és a közlekedés menetének biztosításában. Más szakaszokon és tielyeken is közvetlen tntézekedéseket foganatosítottunk. Forró köszönetünk illeti mindazo­kat az elvtársakat, valamennyi dol­gozót, akik a közlekedés fenntartá­sáért, a szénjövesztésért és más anya­gok kitermeléséért, s az ipari terme­lésért harcoltak e kedvezőtlen felté­telek között, akik munkájukkal a le­hető legnagyobb mértékben enyhítet­ték a kedvezőtlen Időjárás következ­ményeit. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának nevében e helyről forró köszönetemet fejezem ki mindazoknak, akik e nehéz Időben segítik fenntartani a népgazdaság menetét. Ez az áldozatkészség újból megerősíti azt, hogy köztársaságunk valamennyi ügye egész népünk ügyé­vé vált, s ez megerősíti a párt iránti nagy bizalmat Akármilyen súlyos következményei voltak ls a csikorgó fagyoknak ás a hóviharoknak, a termelési vesztesé­geknek nem csupán a kedvezőtlen időjárás az oka. Hatása azért i3 érez­hető 1 5 annyira, mert a múltból számos fogyatékosság maradt ránk, főként a tervezésben, a termelés Irányításában és szervezésében A XII. kongresszus rámutatott, elsősorban azért kell küz­denünk, hogy az Irányító munkában helyesen érvényesüljenek a demokra­tikus centralizmus és a rugalmas te­vékenység alapelvei. Novotný elvtárs a továbbiakban ar­ról beszélt, milyen károkat okozott az úgynevezett „decentralizáció" amely ténylegesen a központi irányí­tást gyengítette, s helyet engedett különféle helyi érdekek érvényesíté sének. A párt és valamennyi irányító szerv erőfeszítését elsősorban arra kell irányítani, hogy az üzemek és vala­mennyi munkahely dolgozóival szoros együttműködésben a lehető legjobban biztosítsák az idei terv teljesítését mind az Iparban, mind a mezőgazda ságban. Ezzel egyidejűleg az üzemek ben és a falvakban az 1963. évi nép­gazdaságfel jesziésí tervet pontosan rögzíteni kell, hogy reális alapul szol gáljon az 1964 évi terv hétéves ter­vünk első évi tervének kidolgozásá­ra. Novotný elvtárs ezután újból ki­emelte gazdaságunk két fő ágának jelentőségét, amelyekre a XII. kong­resszus is rámutatott Elsősorban a mezőgazdasággal foglalkozott. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a XII, kongresszus feladatul tűzte ki: a mezőgazdasági termelési 1970-ig az ipari termelés színvonalára kell emel­ni. Ennek a törekvésnek — mondot­ta — meg kell nyilvánulnia a mező­gazdasági munkák kezdetétől fogva. Míg az Iparban, a közlekedésben és a népgazdaság többi ágában a rend kívül nagymennyiségű hő nehézsége ket okoz, a mezőgazdaság számára ez elegendő talajnedvességet biztosit Ugyanakkor emlékeznünk kell a ta­valyi hűvös tavaszra, s fel kell ké szülnünk minden eshetőségre. Az Idei tavaszi s általában vala­mennyi mezőgazdasági munkára ügy kell felkészülnünk, hogy e munkákat a lehető legrövidebb idő alatt s a legjobban végezzük el. Ez elsősorban maguktői a mezőgazdasági dolgozók­tól függ majd, hogyan készítik elő a gépeket és a vetést, hogyan szervezik meg a munkát, hogy jól kihasználják az Időt és a munkaerőket. A mező­gazdaság irányításáért felelős szer­veknek azonban fel kell készülniük arra ls, hogy a szövetkezeti tagoknak és az állami gazdaságok dolgozóinak segítséget nyújthassanak mindenütt, ahol késés fenyeget a tavaszi mun­kákban. A mezőgazdasági munkákra, — amennyiben szükséges lesz — más erőket ls mozgósítani fogunk, főként adminisztratív erőket. Most pártunk Központi Bizottsága széles aktíva segítségével a XII. kong­resszus határozata szellemében kidol­gozza a mezőgazdasági termelés irá­nyításának új módszerét. Már meg­kezdte működését a CSKP Központi Bizottságénak s a köztársaság kormá­nyának a mezőgazdaságot lrányítő bizottsága. A mezőgazdaság kerületi irányításának, a termelési vállalati alapon dolgozó járási mezőgazdasági termelési Igazgatóságok kiépítésének kérdéseiről a legközelebbi időben fog tárgyalni a Központi Bizottság plénu­ma. Ojből hangsúlyozom, szükséges, hogy e termelési igazgatóságok dol­gozói tehetséges szakemberek, s ügyünk iránt odaadó Jó szervezők ls legyenek, mert a' párt és az egész társadalom előtt felelősek lesznek a mezőgazdasági termelésért. Hangsú­lyozom, hogy a mezőgazdaság irányí­tásának eddigi adminisztratív módsze­rével végleg felhagyunk s e szervek munkáját következetesen a termelési eredmények alapján fogjuk értékel­ni. Magától értetődik, hogy a nemzeti bizottságok továbbra ls felelősek lesz­nek a mezőgazdasági termelésért és a terményfelvásárlásért. A nemzeti bizottságok fogják jóváhagyni a me­zőgazdasági termelés évi tervét s a mezőgazdasági járási igazgatóság szá mára az anyagi és pénzeszközöket. Ugyanakkor ellenőrzik, hogy minden tervszerűen megy-e. Ugyancsak ők hagyják jóvá a termőnyfelvásárlás évi tervét ls. Igaz, hogy a közvetlen irá­nyítás és döntős a jóváhagyott tervek alapján a földművelési igazgatóság kezében lesz. Az új irányítás lehetővé teszi a me­zőgazdasági termelés konkrétabb irá­nyítását, fokozza a dolgozók anyagi érdekeltségét a termelés eredményei­ben. De ne gondoljuk, hogy ez meg­oldja mezőgazdaságunk valamennyi problémáját. Novotný elvtárs ezután a fogyaté­kosságokról beszélt. Rámutatott, hogy segítséget kell nyújtani a szövetkeze­teknek az egészségtelen Irányzatok leküzdésében. Elsősorban abban, hogy néha a terveket inkább a minél na­gyobb munkaegység szempontjából ál­lítják össze, mintsem a termelés reá­lis lehetőségeinek és a társadalmi szükségletek biztosításának a szem­pontjából. Ugyancsak meg kell szün­tetni az olyan jelenségeket, amikor tavaly egyes szövetkezetek már a ta­vaszi munkáktői kezdve nem tartották be a mezőgazdasági termelés kitűzött tervét. Az eltitkolt területen olyan növényeket termesztettek, amelyeket nagy nyereséggel adhattak el feke tén. Az ilyen eljárás ellenkezik a szo­cialista társadalom érdekeivel Ezzel kapcsolatban Novotný elvtárs újból nyomatékosan felhívta a figyelmet a tavaszi munkák fontosságára. Ezután a közlekedés problémáival foglalko­zott. Az utóbbi időben a vasúti közleke­dés komolyan fékezi a népgazdaság fejlődését — mondotta. Másrészt vi­szont még mindig sok a felesleges áruszállítás, amiatt hogy nem han­golják össze az egyes ágazatok kö­zötti és ágazatokon belüli együttmű ködést. A felelősség kérdésével kap csolatban Novotný elvtárs rámutatott, hogy éppen a rendkívül kedvezőtlen téli időjárás Idején újból meggyőzöd tünk róla, milyen nagy jelentőségű egész társadalmunk számára az, ha mindenki öntudatosan és felelősség teljesen teljesíti a párt politikájának feladatait. Novotný elvtárs beszéde következő részében a Szovjetunióhoz és a többi szocialista országhoz fűződő barátsá gunk, szövetségünk és kölcsönös gaz daságl együttműködésünk kérdéseivel foglalkozott. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa közötti együttmű ködés — mondotta — megteremtette a feltételeket a tagállamok együtt­működésének és kölcsönös segítségé­nek, gazdaságuk további közeledésé nek elmélyítésére. E közeledésben nagy jelentőséget tulajdonítunk a KGST közös tervezési szerve megala­kításának, melynek feladata, hogy fokozatosan kialakítsa a szocialista országjk egységes gazdaságát. Ez az üt vezet a szocialista országok terme­lő erői és lehetőségei hatékonyabb kihasználáshoz valamennyi szocialis­ta ország népének javára. Ez az út vezet végleges győzelmünkhöz is a kapitalizmus felett a gazdasági ver­senyben. Csehszlovákia a KGST keretében folyó együttműködést és szakosítást főként azért támogatja, mert Iparilag nagyon fejlett ország vagyunk. Hisz mi többfajta árut termelünk mint Franciaország, Olaszország és számos más tőkés ország. Ez egyrészt ugyan számunkra előnyt és dicsőséget Je­lent, másrészt azonban gazdaságilag semmiképp sem válik javunkra. Azt Jelenti, hogy mint olyan ország, amely nem rendelkezik nagy nyersanyagle­lőhelyekkel, erőnket kis sorozatban gyártott termékekre forgácsoljuk szét, s ezért nagy a termelési költség. Ez­ért szívesen átadunk egyes termelési ágakat más szocialista országoknak, s átvesszük tőlük termékeiket, mint ahogy ezek az országok viszont szük­ségletüket bizonyos termékekben tő­lünk vett árukkal fedezik. Elvtársak, számunkra ez az egyedüli út, amelyen haladni fogunk és haladnunk kell. Mint mindig a múltban, most is segít a Szovjetunió, amely támogatja a szakosításra és a nagy sorozatok gyártásának bevezetésére irányuló törekvésünket. Nemcsak termékeink fő vásárlója lesz, hanem ugyanakkor elsősorban a Szovjetunió szállít majd számunkra gépeket és berendezése­ket. Segítséget nyújt iparunk anyag­és nyersanyag szükségleteinek fede­zésében ls. Ml a szovjet elvtársakkal egyetértésben úgy véljük, hogy ma megvannak a feltételek ahhoz, hogy hazánk és a Szovjetunió együttműkö­dését konkrétan egyes ágazatok alap­ján fejlesszük. Ha a régi gazdasági­termelési koncepciónkhoz ragaszkod­nánk, nem tarthatnánk meg az élet­színvonalat, nem biztosíthatnánk a munkaidő lerövidítését, s nem tart­hatnánk fenn az utóbbi Időben elért számos szociális vívmányunkat. A mezőgazdasági termeléssel kap­csolatban Novotný elvtárs hangsúlyoz­ta, minden erőnket latba kell vet­nünk, hogy a mezőgazdasági terme lést helyes gazdasági és szervezési alapokra helyezzük, s ezzel megköny­nyitsük a külkereskedelem dolgát is, amely az eddiginél jobb eredménye­ket érhet el a külföldi piacokon. Az­után Így folytatta: „Szeretném elvtár­sak e gyűlésen hangsúlyozni, hogy Ázsiából visszatértünkkor Moszkvában folytatott megbeszéléseink Hruscsov elvtárssal és más vezető tényezőkkel igaz baráti szellemben folytak le, s igen gyümölcsözőek voltak. Gjból megerősödött nézeteink egysége a Je­lenlegi nemzetközi problémákkal kap­csolatban, bebizonyosodott, hogy vé­leményünk teljesen azonos a kommu­nista mozgalom egysége és az orszá gaink közötti együttműködés további elmélyítése kérdésében. Számos to­vábbi gyakorlati kérdésben állapod­tunk meg együttműködésünk bővité sét Illetően. Kommunista pártjaink és országaink egysége szilárd, mert a marxizmus—leninizmus helyes érvé­nyesítésén és a proletár nemzetközi­ség elvein alapul. Novotný elvtárs hazánk nemzetközi kapcsolataival foglalkozva rámutatott, hogy a világ valamennyi nemzetével jóbarátl, békés kapcsolatokat óhaj­tunk a békés együttélés politikája szellemében. Nem hallgathatunk azon­ban arról, hogy nyugati határunk mögött, a Német Szövetségi Köztár­saságban aggasztó a fejlődés, amely már évek óta veszélyezteti a világ­békét. Ezért a békeszerződés aláírásá­ra törekszünk mind a két német ál­lammal. A bonni kormány jelenlegi politikája azt bizonyltja, távol állnak tőle a békeszerető nemzetek meg­egyezésre irányuló törekvései, s ez újabb akadályokat gördít a megegye­zés útjába. A nemrégen aláirt francia —nyugatnémet együttműködési szer­ződés nem járul hozzá az európai helyzet nyugalmához. E szerződés a Német Szövetségi Köztársaság atom­felfegyverzésével számol, megszegi az összes eddigi ez irányú nemzetközi megállapodást, s Nyugat-Berlint a Né­met Szövetségi Köztársaság részének tünteti fel. Mindkét kormány e cse­lekedetővel és szándékaival növeli a nemzetközi feszültséget, veszélyezteti a békét és a nemzetek békés együtt­élését. Nemzetközi helyzetünk ma szilárd és szocialista államunk aktiv ténye­ző a nemzetközi kapcsolatok terén — mondotta a továbbiakban Novot­ný elvtárs. Szocialista köztársasá­gunk támogatja a nemzetközi feszült­ség enyhítésére tett lépéseket, tevé­kenyen részt veszünk az általános és teljes leszerelésről szóló tárgya­lásokon. A nemzetek közötti barátság elve­in alapuló politikánk szellemének megfelel az a segítség, amelyet a nemzetek felszabadító harcában füg­getlenségük és nemzeti szuverenitá­suk megszilárdításáért, a gyarmati rendszer ellen vívott harcukban nyúj­tunk, mondotta Novotný elvtárs. A továbbiakban elítélte az iraki demok­ratikus és haladó erők elleni terrort, és vérengzéseket. Beszéde további ré­szében az ázsiai baráti országokban tett látogatásával kapcsolatban No­votný elvtárs a következőket mon­dotta: Mint tudják, nemrégen több ázsiai országban jártunk, Indonéziá­ban, Kambodzsában, Burmában és a Vietnami Demokratikus Köztársaság­ban. E látogatások során nemcsak tárgyalásokat folytattunk a legfonto­sabb nemzetközi kérdésekről, hanem pontosabb elképzelést nyertünk a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és az említett országok közötti jobb gazdasági együttműködés jövőbeni irá­nyairól is. Együttműködésünk hozzá­járul ezeknek az országoknak gaz­dasági fejlődéséhez, ami pedig számos iparunk számára és népünk élelme­zésének biztosítására szükséges árut Importálunk tőlük. Novotný elvtárs a következőkben a nemzetközi kommunista mozgalom s a szocialista országok egységének kérdésével foglalkozott. Ezzel kapcso­latban a következőket mondotta: Pártunk politikája mindig azokon az elveken alapult, amelyeket a kom­munista és munkáspártok tanácsko­zásain hagytak jóvá. Ezek az elvek a nemzetközi forradalmi munkásmoz­galom egységes Irányvonalát képezik a béke és szocializmus világgyőzel­méért vívott harcban. Figyelembe kell venni azt, hogy a szocialista rendszer országai a gazdasági és tár­sadalmi fejlődés különböző fokán, el­térő feltételek között kezdték meg a szocializmus építését, Így tehát konk­rét tapasztalataik vannak az ország belső építése és a nemzetközi kap­csolatok terén. De így sem lehetsé­ges, hogy az egészséges vélemény­és tapasztalatcsere a nemzetközi komunista mozgalom egységes vona­la elleni támadássá fajuljon. Ezért a szocialista országok egységének és a nemzetközi kommunista mozgalom egységének érdekében egyetértünk Hruscsov elvtárs ama javaslatával, amelyet a Szovjetunió Kommunista Pártja nevében a Német Szocialista Egységpárt VI. kongresszusán tett a nyilvános polemika beszüntetésére. Célszerűnek tartjuk, hogy megfelelő előkészítés után összehívják a mar­xista—leninista pártok nemzetközi tanácskozását, amely hozzájárulna az időszerű kérdésekben az egységes né­zetek kialakulásához. Mindent meg­teszünk e tanácskozás előkészítése érdekében. Pártunk mindig a kommu­nista mozgalom és a szocialista or­szágok marxista egységének megszi­lárdítására törekedett a marxizmus­leninizmus elveinek alkotó érvénye­sítése alapján. Ennek megfelelő ál­lásfoglalásunk Jugoszláviához, mint szo'cialista országhoz. Mindazoknak a fenntartásoknak ellenére, amelye­ket a Jugoszláv Kommunisták Szövet­ségében hirdetett egyes nézetekkel kapcsolatban nyilvánosan megmon­dottunk, úgy véljük, hogy helyes ba­ráti kapcsolatokat fenntartani Jugosz­láviával és népével. Elsősorban abból kell kiindulni, ami közelhoz ben­nünket egymáshoz. Novotný elvtárs beszéde végén hangsúlyozta: ahogyan februárban a munkásosztály a párt vezetésével harcba indult a reakció ellen, s vele együtt a dolgozók nagy többsége, ma a teljes egységnek ebben a szellemé­ben harcol a szocializmusért és a kommunizmusért. A bratislavai dolgozók nagygyűlése (Folytatás az 1. oldalról) Hruscsov elvtárs az SZKP XX. kongresszusán leleplezte a személyi kultusz káros voltát, és ennek kö­szönhetjük, hogy levonhattuk a kö­vetkeztetéseket saját hibáinkbői s megkezdhettük helyrehozásukat, mint­ahogyan erről Novotný elvtárs is be­számolt a CSKP XII. kongresszusán. Ismét helyreállt a tömegek pártunk­ba vetett bizalma, népünknek meg­győződése, hogy pártunk helyes úton halad s helyesek a célkitűzései, ame­lyek a dolgozók óhaját Juttatják ki­fejezésre. Népünk elismeri a párt vezető szerepét és megbízik pártunk­ban. A februári győzelem kivívásában rendkívül nagy szerepet Játszott pár­tunk helyes lenini nemzetiségi poli­tikája is. Az 1945—1948-as évek poli­tikai fejleményei bebizonyították, hogy a hazánkban élő két nemzet — a cseh és a szlovák nemzet — testvéri együttműködése objektív szükségszerűség, ami kedvezően be­folyásolja mind a két nemzet "-ejlő­dését. Ennek az elvnek Határozott érvényesftése elsősorban azt ered­ményezte, hogy jelentős előrehala­dást értünk el Szlovákia és a cseh országrészek gazdasági színvonalának kiegyenlítése terén. Hála pártunk bölcs, megfontolt po­litikájának, a szocializmus győzelmet aratott hazánkban, köztársaságunk szocialista köztársaság lett. Létrejött népünk erkölcsi-politikai egysége s iparunk és mezőgazdaságunk lendü letes kiépítésével, kultúránk fejlesz­tésével megkezdtük az előkészülete­ket a kommunizmusba valő átmenet­hez. A CSKP XII. kongresszusa mély rehatóan elemezte fejlődésünket és egyik legfontosabb feladatunkként tűzte ki, hogy a közeljövőben oldjuk meg a legégetőbb gazdasági problé­! mákat. Elsőrendű feladat egész nép­gazdaságunk összetételének módosí­tása lesz. Számos gazdasági probléma megol­dásában döntő fordulatot kell elér­nünk az 1963-as évben. Az erre az év­re előirányzott tervnek népgazdasá­gunk lehető legnagyobb fokú ki­egyensúlyozását kell eredményeznie, és kiinduló pontul kell szolgálnia ah­hoz, hogy lefektethessük hétéves ter­vünk alapjait. Az idei tervteljesltésben jelentősek a fogyatékosságok, amihez nagymér­tékben hozzájárult az is, hogy ez év első hónapjaiban Igen kedvezőtlen a téli időjárás. Ennek következtében népgazdaságunk legfontosabb ágaza­taiban nem teljesítették a tervet. Aggasztóak a fogyatékosságok a vas­úti közlekedés terén is, ami viszont gátolja több Ipari ágazat tervteljesi­tését is. A gazdaságfejlesztés bonyolult és nagy feladatai szükségessé teszik az oktató és eszmei nevelőmunka lé­nyeges javítását is. Az emberek döntik el azt, hogy az irányelvek valóra vál­nak-e a gyakorlatban. Ma nem elég, ha valaki a párt politikáját megérti, s megvan győződve annak helyessé­géről. A lehető legnagyobb szakmai és politikai tudásra van szükség ah­hoz, hogy e politikát maradéktalanul valóra váltsuk. E feladat számunkra Szlovákiában különösen fontos. Nagy szükségünk van szakképzett munká­sokra, mérnöki, közép- és műszaki káderekre, közgazdászokra, műszaki-, természet- és társadalomtudományi téren működő tudományos dolgozók­ra. De egyáltalán nem becsülhetjük le a dolgozók politikai és eszmei nevelé­sét. Rendkívül fontos- a párt minden­napos nevelőmunkája, a szakszerve­zetek és a CSISZ által történő sze­mélyes meggyőzés és kollektív neve­lés, a szocialista munkaverseny meg­szervezése és a szocialista munkabri­gádok mozgalmának fejlesztése. A XII. kongresszus hangsúlyozta a pártosság elvét az Irodalomban, a művészetben s az egész ideológiai te­rületen. A párt nagyra becsüli az iro­dalmi és művészeti alkotókat, de ugyanakkor íróinktól és művészeink­től megköveteli, hogy világos eszmei, művészi elveket valljanak, aktívan harcoljanak a kommunizmusért, s a kommunista eszmények győzelméért. Minden igazi művész tudja, hogy alkotó munkája nem lehel független attól a társadalomtól, amelyben él és alkot. A szocializmus építésének mai sza­kaszában íróinktól és művészeinktől pártos, társadalmunk szocialista fej­lődése szükségleteinek megfelelő mű­vészetet kívánunk. Művészeinknek vi­lágosan megmondjuk: alkalmazzatok bátran új formákat. De e formák le­gyenek a nép számára érthetők, s nemzetiek. Bacílek elvtárs végül a nemzetközi kommunista mozgalommal, s a jelen­legi nemzetközi helyzettel kapcsolat­ban hangsúlyozta: Pártunk és egész országunk a for­radalmi és haladó erők .nemzetközi frontjának szilárd részeként rendület­lenül halad előre a szocialista társada­lom további fejlesztése felé. Az út irá­nyát a XII. kongresszus határozatai mu­tatják. A marxizmus-leninizmus esz­méi diadalmaskodtak 15 évvel ezelőtt, s ezen alapult a reakció felett ara­tott dicső februári győzelem. Ezek az eszmék világítják meg további előre­vezető utunkat; hazánk, s az egész emberiség boldog, békés jövőjéhez ve­zető utat. 0] SZÖ 2 * 19B3. február 22.

Next

/
Thumbnails
Contents