Új Szó, 1963. február (16. évfolyam, 32-59.szám)

1963-02-19 / 50. szám, kedd

Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOVÁKIA KOHHUNISTAPÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Bratislava 19B3. február 19. kedd • 30 fillér • XVI. évfolyam, 50. szám A kommunista nevelés múlhatatlan feladatunk KOMPLEXBRIGÁD — GYORS MUNKA • A TAGSÁG TÁJÉKOZOTTSÁGA — JÓ MUNKA • TERMÉSNÖVEKEDÉS — NAGYOBB JÖVEDELEM (Tudósítónktól) — Az időjárás — bár nehezen enged téli voltából — már sejteti a tavasz közeledtét. A napok hosszabbodnak, s mintha gyorsabban váltanák egymást. Előbb-utóbb arra ébredünk, hogy a szán­tókat, vetőket hívja a határ. Igaz, sok gazdaságban már annyira elő­rehaladott a gépek javítása, hogy máris kezdhetnék a vetést. Így van ez a palárikovói szövetkezetben (Nové Zámky-i járás) is, ahol a gépek már készenlétben állnak s a traktorosok kőzött a múlt héten sor ke­rült a tavaszi munkák időtervének megvitatására is. Nem véletlen, hogy manapság ez a gondolat egyre inkább elő­térbe kerül. Maga az élet, a fejlő­dés hozza magával. És ha ez a kérdés kerül szóba, az emberek általában az iskolára, az iskolai oktatásra, nevelésre gondolnak. Ez érthető ís. Letagadhatatlan, hogy az iskolák tudást nyújtó, jel­lemet, gondolkodást, világnézeti felfogást formáló szerepét semmi egyéb társadalmi szervezet, illet­ve intézmény nem helyettesítheti. Ezzel persze távolról sem akarjuk azt állítani, hogy az új emberek formálásában lebecsülendő áz isko­lán kívüli szervezetek tevékenysé­ge, csupán azt akarjuk hangsú­lyozni, hogy képtelenek helyet­tesíteni az iskolai nevelést, csu­pán pótolhatják azt, amivel az is­kola adós maradt. Az iskolai oktatás és nevelés olyannyira fontos tényező a jövő emberének kialakításáért folyta­tott küzdelemben, hogy pártunk már nem egy esetben foglalko­zott az iskolarendszerünket érin­tő kérdésekkel. A múlt esztendő szeptemberében például pártunk Központi Bizottsága „A kommu­nista nevelés színvonalának eme­lése az Iskolákban" — címmel határozatot hozott, amely leszö­gezi az oktatás színvonalával szemben tanúsított követelmények fokozásának fontosságát, de egy­úttal múlhatatlan feladatként szabta meg az ifjúság kommunis­ta nevelését. Ez a határozat fel­adatul adta az iskolai pártszerve­zeteknek: hassanak oda, hogy az iskolákból egész emberek kerül­jenek ki, olyanok, akik magas szaktudással, és megfelelő politi­kai, világnézeti felkészültséggel rendelkeznek, akik határozott célt látnak maguk előtt, tudják mit miért tesznek, szilárdan áll­nak a munkásosztály, a kommu­nizmus ügye mellett, akik min­den vonatkozásban hasznára vál­nak a társadalomnak. A követelmények tehát nagyok. Novotný elvtárs pártunk XII. kongresszusán megtartott beszá­molójában ezt a követelményt új­ból hangsúlyozta. Aláhúzta azt a fontos szerepet, amely a nevelés­ből a különböző fokú iskolákra hárul. Kiemelte, hógy a jövőben még nagyobb súlyt kell helyezni arra, hogy az általános műveltsé­gen, a mélyreható szakismerete­ken túl valamennyi iskolán na­gyobb fokú politikai öntudatos­ságra, a tudományos világnézet, a kommunista erkölcs, a kollekti­vizmus elsajátítására kell nevelni a tanulókat, illetve a hallgatókat. Az eszmei nevelésnek teljes mér­tékben át kell hatnia az iskola egész munkáját, életét, nem sza­bad megtörténnie, hogy egyes pe­dagógusok esetleges politikai szűk látókörűsége, könnyelműsége következtében az oktatás mellett az eszmei nevelést lebecsüljék, másodrendű feladatnak, felesle­ges „megterhelésnek" tekintsék. Ellenkezőleg) A kommunista ne­velésnek, a marxizmus—leninizmus sokoldalú magyarázásának fontos szerepet kell az iskolákban, és általában valamennyi nevelő irányzatú intézményben, társadal­mi szervezetben betöltenie. Hogy ez a körülmény mennyire fontos, az abból is kitűnik, hogy az egyes pártszervezetek, amikor gyűléseiken mélyreható elemzés alá vetették az ifjúság tevékeny ségén keresztül az iskolai neve lés problémáit, megállapítottál, hogy sok még a kifogásolni való Nem egy pártszervezet fordull olyan irányú javaslattal pártunk Központi Bizottságához, hogy már a középiskolák magasabb évfolyamaiban, mint kötelező tan­tárgyat újból vezessék be a mar­xizmus—leninizmus tanítását. Lényegében ez a követelmény már meg is valósult a polgári ne­velés fokozatos bevezetésénél. Ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy a neveléssel szemben támasztott követelmények is tel­jesen megoldódtak. Súlyos félre­értés történnék, ha valaki most már azt gondolná: a tanulóifjúság politikai és eszmei nevelése az említett tantárgy bevezetésével véglegesen megoldódott és kizá­rólagosan csakis ennek a feladata kommunista szellemben nevelni a hallgatókat. Ilyesmiről szó sincs. A tanulók, illetve hallgatók, mar­xista—leninista szellemben történő nevelése továbbra is valamennyi pedagógus múlhatatlan kötelessé­ge. Az állampolgári nevelés fon­tos és nélkülözhetetlen része az egész iskolai nevelésnek. Felada­ta elmélyíteni és összegezni a ne­velés célkitűzéseit. Egymagában azonban nem pótolja és nem is pótolhatja az egyes társadalom­és természettudományi tantárgyak nevelő hatását. Az említett párt­határozat tehát azért hangsúlyoz­za, hogy valamennyi tantárgynak oktatást, szakismereteket nyújtó rendeltetésén túl nevelőszerepet is kell betöltenie. Valamennyi tantárgynak a maga szakaszán, a maga módján bizonyos mérték­ben hozzá kell járulnia, hogy a hallgatók minél szilárdabban áll­janak a tudományos materialista világnézet talaján. A történelem tanítása során például szükséges, hogy a pedagógus megvilágítsa a néptömegek, a dolgozók törté­nelmet formáló szerepét. Bemu­tassa a munkásosztály harcát a kizsákmányolók ellen és e harcban a párt szerepét, a kommunisták áldozatkészségét, stb. A biológia — ha nem csak oktató, de nevelő céllal is tanítjuk — a mélyreha­tó szakismereteken túl lehetővé teszi, , hogy a tanuló, illetve hall­gató helyes képet nyerjen az em­ber és a természet közötti vi­szonyról, felismerje a szerves és a szervetlen természet közötti dialektikus egységet, tisztán lás­sa az ember emberré válásának folyamatát, megértse azt, hogy az embert maga a természet hozta létre, nem pedig az isten gyúrta agyagból. így vehetnénk sorba bármelyik tantárgyat és nem kerülne nagy fáradságba bemutatni, hogy a ne­velés lehetőségei valamennyinél adva vannak. A pedagógusok használjanak fel minden alkalmat, lehetőséget, hogy az iskolákból kiváló szaktu­dással, a kommunizmus ügyéhez hű, öntudatos emberek kerüljenek ki. J61 sikerült tervezés A kis parasztcsaládokban ls úgy volt, hogy mielőtt valamilyen munka kezdetét vette, összeült a család és a gazda ismertette, mit hogyan haj­tanak majd végre. Tehát terveztek ők ís, mert az előrenézés minden tekintetben előnyösnek bizonyult. Ma sincs másképpen, csak annyiban vál­tozott a dolog — mivel a gazdaságok nagyok —, hogy az elképzelést pa­pírra fekteti a szövetkezet vezetősé­ge. A 2500 hektáros palárikovói szö­vetkezetben Štefan Zelenák tölti be a gazda szerepét, s irányításával va­lóban jó tervet készített a vezetőség. A két komplexbrigád minden egyes tágjánál? meghatározta és papírra fektette feladatát. Érdemes megjegyezni; a brigád ke­retén belül olyan a munkabeosztás — már amennyire lehetséges —, hogy egy traktoros csak egyfajta munkát végez, mégpedig olyat, amelyikben a legjártasabb, mert például nem mindenki tud egyenes sorokba vetni. Előnyei: a munka jobb minőségű és a traktoros gondjaira bízott szerszám­nak gazdája van, aki felel karbantar­tásáért. Nehezen született munka­értekezlet A tervet, amint tudjuk, megfontol­tan dolgozta ki a vezetőség. Meghatá­rozta a napot is, mikor vitatják meg a komplexbrigádokkal. Igen ám, csak­hogy a kitűzött napon nem valósult meg és másnapra halasztották az ér­tekezletet. A traktorosoknak akkor ís csak a fele jelent meg a gyűlésen. — Nehéz összehozni a traktorosokat — állította Zelenák elvtárs —, mert trágyát hordanak és igyekeznek vele, meg keresni ls akarnak. A szorgalo­mért dicséret illeti a traktorosokat, az állítást illetően azonban kilóg a ló­láb. A traktorosok közül kevesen tudták, illetve csak az utolsó órák­ban értesültek róla, hogy mire készül a vezetőség. Ogy áll a dolog, hogy az időterv kidolgozására nagy súlyt fek­tettek, a gyűlés szervezésére azon­ban nem gondoltak kellő időben, pe­dig van mit megbeszélni a komplex­brigád tagjaival. Tizenhét százalékkal növekedik a termelés A XII. pártkongresszus célul tűzte ki a mezőgazdasági termelés ipari szintre való emelését (1970-ig) Eb­ben fontos szerepet játszik az idei esztendő, a palárikovóiak esetében — mint ahogy azt megállapították — 17 százalékkal kell növekednie a nö­vénytermesztésnek, márpedig az nem kis dolog. Az eredmények nem szü­letnek maguktól. Mindenekelőtt a ta­vaszi munkáknál szükséges, hogy a jól felkészült brigádok minél előbb fejezzék be a vetést. Ez lényegesen befolyásolja a hozamokat, s nem utol­sósorban az önköltség csökkentésit. A termelő a fő tényező A brigád munkájára nem lehet pa­nasz, hiszen a múltban a kora tavaszi és a későbbi vetések között soha nem volt szünet, most meg például az árpa vetése mindössze csak 4—5 napig tart. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem lehetne gyorsítani a mun­kát. Štefan Valášek traktoros köte­lezettségvállalása bizonyítja, hogy le­het. Megfogadta: Az árpa vetését agg­regátokkal végzi el, ami meggyorsít­ja és olcsóbbá teszi a termelést. Le­het, hogy azok között a traktorosok között is van ilyen kezdeményező, akik nem vettek részt a gyűlésen. Jól tenné a vezetőség, ha az időtervet a komplexbrigád összes traktorosa jelenlétében még egyszer megvitatná. Ez nemcsak a kezdeményezők szám­bavétele szempontjából fontos, hanem a munka ismertetése és ezáltal az emberek felelősségérzetének növelése szempontjából is, mert az az ember, aki tudja, hogy milyen feladat áll előtte, jobban be tudja osztani a munkát. TILTAKOZUNK az iraki haladd erők üldözése ellen (CTK J — Prágában a Szláv-szige­ten a prágai tanulóifjúság és a kül­földi diákok hétfőn, február 18-án tiltakozó gyűlést tartottak az iraki demokraták és hazafiak üldözése el­len. A gyűlésen részt vett Moham­med Mahdí Dzsaváhirl iraki költő, a Béke-világtanács tagja. A csehszlovák diákok szolidaritá­sukat fejezték ki az iraki nép har­cával és tiltakoztak azon erők ellen, amelyek az antikommunizmus jelsza­va alatt meg akarják semmisíteni az 1958. július 14-i forradalom ered­ményeit. Felhívták a világ közvéle­ményét, emelje fel tiltakozó szavát az iraki hazafiak tömeges legyilko­lása és üldözése ellen. A gyűlésen felszólaltak az iraki és a kurd diákok képviselői. Az iraki hazafiakkal szolidaritásukat nyilvání­tották az arab diákok is, valamint a Csehszlovákiában tanuló afrikai diá­kok szövetségének képviselője és a latin-amerikai diákok képviselője. A prágai és a külföldi diákok til­takozó gyűlésének végén egyértelmű határozatokat hagytak jóvá az Iraki Köztársaság elnökének címére, vala­mint valamennyi afrikai, ázsiai és latin-amerikai ország prágai képvi­seleti hivatalainak címére. E határo­zatokban elítélik az iraki hazafiak legyilkolását, és tiltakozásra szólítják fel valamennyi ország haladó közvé­leményét. A határozatokat a csehszlovák és a külföldi diákok küldöttsége átad­ta az Iraki Köztársaság prágai nagy­követségének. » # * A bratislavai főiskolákon tanuló arab és más külföldi diákok U Thant­nál, az ENSZ főtitkáránál táviratban tiltakoztak az iraki haladó erők ül­dözése ellen. „Sürgősen kérjük, — írják határozatukban — az emberies­ség nevében tegyen meg mindent, ami erejében áll, hogy a jelenlegi rendszer beszüntesse az iraki haza­fiak ellen alkalmazott megtorló fa­siszta módszereit". # « * A Fasisztaellen,es Harcosok Szövet­ségének Központi Bizottsága is fel­háborodottan tiltakozott a brutális terror és az üldözés ellen, amelyet az iraki új rendszer indított az or­szág haladó és demokratikus erői ellen. „A Fasisztaellenes Harcosok Szövetsége tagjainak tízezrei a náci megszállás kegyetlen idején saját bőrükön tapasztaltak hasonló kegyet­len megtorló intézkedéseket, ame­lyeknek az egész világ előtt jelképe lett Lidice. Mint ahogy a hitleri hó­hérok e barbár tette akkoriban fel­rázta az egész emberiség lelkiisme­retét, ma világszerte a harag hulláma emelkedik az iraki reakció és fa­sizmus legsötétebb elemeinek garáz­dálkodása miatt — hangzik a tilta­kozó táviratban. A terv módosítása A szövetkezet vezetősége felülvizs­gálta az évi termelési tervet és meg­állapította, hogyha módosít rajta, na­gyobb jövedelemhez jut a gazoaság. 20 hektár zab termesztését törölte és takarmányrépát 30 helyett csak 10 hektáron vetnek. Az így nyert 40 hektáron 10 hektár lóbabot, 20 hek­tár cukorrépát és 10 hektár takar­mánykeveréket (lóbab, kukorica, bor­só, napraforgó) vetnek. A módosítás­nak az az előnye, hogy így 4480 kiló fehérjével többet termel a szövetke­zet. Ennyi fehérje 89 800 liter tej elő­állítását teszi lehetővé, ami több mint 181 000 koronával nagyobb bevételt jelent a gazdaságnak. A vezetőség idejében felülvizsgálta a termelési tervet és a módosítást végre lehet hajtani, ám előnyét beszélje meg a tagsággal is, hogy tudja, miről van szó. Elvégre rajta múlik, milyenek lesznek a terméshozamok, illetve a terv valóra válik-e. (bj) A zvoleni vasútállomás legjobb nozdouyvezetői a Munka- és Köztár­sasági-érdemrenddel kitüníeíBti Pa­'Ol Mat'as kollektívájának á tagjai, skik elnyerték a CSKP XII. kcngresz­zusának brigádja címet is. Képünkön a brigádvezető (jobbról az első) és csoportjának néhány tagja. (Kocian — CTK felv.J A galantai GTÄ járási mezőgazda­sági laboratóriumának dolgozói a já­rás 62 mezőgazdasági üzeme részére kipróbálják az egyes vetömagfajták mintáinak csírázóképességét és tisz­íaságúti Képünkön Zita Štefčíková laboránsnő a vetőmag csírázóképes­ségét vizsgálja. (K. Cich — CTK felvétele) Közlemény a chilei dolgozók küldöttségének látogatásáról (CTK) — A Chilei Dolgozók Egy­séges Szakszervezeti Központjának (CUT) küldöttsége február l-e és 15-e között hazánkba látogatott. A kül­döttséget Juan Campos, a CUT nem­zeti irányító tanácsa titkárságának tagja vezette, tagjai pedig a követ­kezők voltak: Manuel Ovalle Quiro­ga, a CUT nemzeti irányító tanácsé­nak tagja, a rézbánya dolgozói szö­vetségének elnöke, Pedro Cifu Entes Bastidas, a tanítók szakszervezeti szövetségének funkcionáriusa és Re­né Rozas, az ipariskolai tanárok szakszervezeti szövetségének funk­cionáriusa. Csehszlovákiai időzése folyamán a küldöttség a kelet-csehországi kerü­letbe látogatott, ahol ipari üzeme­ket, egységes földművesszövetkeze­teket, szociális és egészségügyi in­tézményeket tekintett meg. A chilei szakszervezeti dolgozókat fogadták a Nemzeti Front központi titkárságán, ahol elbeszélgettek a Nemzeti Front feladatairól és külde­téséről hazánkban. Az Iskola- é? Kulturális Ügyi Al­kalmazottak Szakszervezeti Szövet­sége Központi Bizottságával, valamint a Kohászati és Ércbányászati Dolgo­zók Szakszervezeti Szövetségének és az Energetikai Dolgozók Szakszerve­zeti Szövetségeinek képviselőivel is beszélgettek. A beszélgetésen részt vettek a KSZT egyes osztályainak vezető dolgozói is, és rámutattak a szakszervezeti munka fő kérdéseire. A chilei szakszervezeti küldöttség tagjait fogadta František Zupka elv­társ, a Központi Szakszervezeti Ta­nács elnöke. A csehszlovák szakszer­vezeti képviselőkkel folytatott baráti beszélgetés keretében a küldöttség eszmecserét folytatott a két ország szakszervezeti mozgalmának problé­máiról és a nemzetközi szakszerve­zeti mozgalom fontos kérdéseiről. Mindkét szakszervezeti központ kép­viselői kifejezték ama meggyőződé­süket, hogy a chilei küldöttség cseh­szlovákiai látogatása hozzájárult a kölcsönös baráti kapcsolatok további szilárdításához, valamint a chilei és csehszlovákiai dolgozók és szakszer­vezetek együttműködésének elmélyí­téséhez.

Next

/
Thumbnails
Contents