Új Szó, 1963. január (16. évfolyam, 1-31.szám)
1963-01-12 / 12. szám, szombat
A szovjet ember otthagyja nyomát a távoli bolygók poros útjain, [Andrej Szokolov rajza a moszkvai Pravdában) MONOSZLÖY M. DEZSŐ: 3iiô/zek a äéňéäen Hogy ne görbüljön vissza az a grafikon, mely fölfelé kapaszkodva bizonyítja, eljutunk a Holdra, Venusra, Jupiterre, Marsra, — hissem és vallom a békét. « Hogy nyavalyáktól szabadulva a rák ne legyen már oly betegség, amelynek titkát kémcsövekbe zárva a tudósok majdan meg ne lessék, — hiszem ás vallom a békét. Hogy napfény süssön a hieroglifákra, s a végtelenség telkét felparcellázni készülő elmét a félelem tébolya meg ne rontsa, tüzét a vulkán csak gyárkéményekbe ontsa, — hiszem és vallom a békét. Hogy a fejlődéstörténelemnek ne legyen örökké váltóláza, ember az embert többé meg ne alázza, hogy folytonosan épüljön az emberi okosság egyháza, — hiszem és vallom a békét. Több figyelmet érdemelnek! Ismert dolog, hogy Bratislavában ehhez járul még a művészi élőszó. «E utóbbi években több (íj kisebb E külsőségeknek a maximális kihaszszínhás nyitotta meg kapuit, mint a nálása persze abból ls ered, hogy a Nemzeti Színház Kis Színpada, a Ho- társulat kevés emberrel dolgozik, rizont, s ide sorolhatjuk a nemrégi- mindössze 4—5 állandó szereplője s ben új otthonába költözött Irodalmi egyetlen rendezője van. Színpadot is (Divadlo poézie). AZ Irodaim* Színpad idei műsorában Az Irodalmi Színpad új jelenség a Ján Kostra szerelmes versekkel, Vojtech bratislavai színházi életben. Nemcsak MlJiálik legújabb verseivel, a fiatal mint új létesítmény, ahol főleg ver- szlovák költölc fVálek, Feldek, Stacho) sek és rövidebb lélegzetű modern "erepetnek egy-egy egész estét bet81darabok kerülnek bemutatásra, de " "J^Lfm,*? £ ,. „ , . „ .' . verses összeállítás es egyfelvonásos újszerű, modern versek, müvek fel- « ín<lar ab is szerrel műsorukban fogfisa, íendezése is. Kis színpad, kis AZ elmúlt 19B?-es év utolsó premiernézőtér, alig 50—60 férőhelyes, ké- jén Pavol Hnrov: Vysoké letné nebu nyelmeS fotelokkal, közvetlen, intim (Magas nyári ég) nemrég megjelent hangulatot teremt a színházban. Ne- verseskötetét mutatták be. A Vötet egész héz így általánosságban megfogal- esté t, költeményeinek előadása mázni azt a melegséget, feszélyezel- egy k e, rek egységat aIk o„ t o»' m e'y e t, »»• , " - ," gyon ügyesen a versek hangulatának len hangulatot, arait ez a kis szín- megfelel&en cimbalom-zene kisért. A ház képes megteremteni előadásai- versmondók Hilda MIehalíko<vá és Imef val. Annyit mégis le kell írnom, Hajdučík kitűnő teljesítményt nyújtothogy az előadások rendezésénél ma ta*, akik Igor Lembovi£ rendezésében, ximálisan igyekszenek kihasználni a b ár csak mindössze ketten tolmácsolták fény, szín és mozdulatok hatását, a költeményeket, kellemes és szép élrengeteg reflektorral dolgoznak. Min- raén ny e I gazdagították a közönséget, den mozdulatnak kompozicionális Végül még azt szeretném elmondajelentősége van, amely új • és foko- n i> h°sy e lelkes kis színésztársaság zott hangulatot teremt a néző és és m a8 a az ügy amelyet hivatottak színész között. És még valami, ami- szolgálni, az irodalom és főleg a ről maidnem megfeledkeztem, az a v ers közvetítése, több figyelmet érdezene és az élőszó Mindeh mozdula- melne részünkről, nézők részéről, tot fény és zene aláfestés kísér és TANKÖ LÄSZLÔ A Csemadok hely i szervezetei évzáró közgyűlése elé Megbecsülést csak a munka, a z eredmények adhatnak QHUUUUIUUI VUUII U # |||j||j)||||!lll|Flf!l|||ffl|tj|||f|||tjfli!IIHI|||!lHI||||tlllHlíllIltinnill!llttnilll[íintl: TÖBB MINT ÖTSZÁZ községben és városban közel negyvenezer CSEMADOK tag és további sok tízezer magyar dolgozó készül ezekben a napokban a CSEMADOK évzáró közgyűlésére. A helyi szervezetek vezetőségei most állítják össze és tárgyalják meg azt a beszámolót, melyben a CSEMADOK tagsága és a kulturális kérdések iránt érdeklődő dolgozók előtt adnak számot arról, hogy a CSEMADOK kulturális népnevelő munkája mennyiben segítette elő dolgozóink szakmai, általános és politikai színvonalának emlését, a nemzetgazdasági feladatok teljesítését, az adott hely kulturális életének fellendítését, a proleár nemzetköziség és a csehszlovák szocialista hazafiság elmélyítését. Az 1962-es év statisztikai adatai azt igazolják, hogy a helyi szervezetek vezetőségének túlnyomó többsége méltó volt a CSEMADOK tagságának bizalmára. A népművelési munka hatékonyságának fokozódását, a kulturális tömegmozgalomban a műsorpolltika állandó javulását, a helyi szervezetek vezetőségének önálló átgondolt munkája eredményezte. A falusi szervezetek nagy része munkája fő céljául az egységes földművesszövetkezet termelési feladata biztosításának elősegítését választotta, s a többi társadalmi szervezettel együtt pártunk vezetésével és a nemzeti bizottság irányítása mellett járult hozzá a fejlett szocialista társadalom felépítéséhez. E helyi szervezeteknek a vezetői nyugodt lelkiismerettel állhatnak a tagság elé, mert a bizalomra méltók voltak, a lehetőségekkel jól gazdálkodtak. Vannak azonban olyan szervezetek is, ahol a munkát izoláltan, e helyi szükségletek és körülmények figyelembe vétele nélkül, mintegy légüres térben végezték. Egyesületesdit játszottak, öncélú, tehát céltalan volt létük. Akadnak olyan szervezetek is, melyek az egész év során, semmit sem tettek. Főleg ez utóbbi típushoz, illetve azoknak a falvaknak és városoknak a CSEMADOK tagságához, dolgozói? hoz, nemzeti bizottsági és szövetkezeti vezetőihez, kommunistáihoz, és párton kívülieihez kívánunk szólni most, a CSEMADOK évzáró közgyűléseinek időszakában. CSEHSZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJÁNAK XII. kongresszusa meghatározta hazánkban a szocialista társadalom továbbfejlesztésének fő irányvonalát. ^A cél nagyszerűsége és a feladatok nagysága minden ember, minden szervezet és minden szerv ektív, tudatos és odaadó munkáját igényli. Senki sem állhat félre, senki sem lehet passzív szemlélő! Nem létezhet olyan szervezet, amely figyelmen kívül hagyja a fő gazdasági és politikai feladatokat, dolgozóink politikai és szakmai ismereteinek gyarapítását, érzelmi életünknek, szépérzékünknek és ízlésünknek fejlesztését. Nem tűrhetik el a CSEMADOK tagjai sem, hogy a helyi szervezet vezetői egy-egy színdarab betanulásában lássák egész évi munkájának lényegét A község vezetői sem nézhetik tétlenül, hogy náluk a CSEMADOK csak papíron legyen. Nem lehetnek közömbösek a CSEMADOK helyi szervezete passzivitása iránt, hisz ezzel a dolgozók nevelésének, szervezésének és művelésének egyik — s mint több példa igazolja — hatékony eszközét vesztenék el. A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete a Nemzeti Front része, annak egyik tagszervezete, melyet Csehszlovákiai Kommunista Pártja hívott létre, hogy a szocialista társadalom építését iegítse a csehszlovákiai magyar dolgozók között. Tehát azokban a községekben és városokban, ahol magyar nemzetiségű dolgozók nagyobb számban élnek fontos, hogy a CSEMADOK működjön és hatékony, a helyi viszonyoknak megfelelő, eredményes munkát végezzen. A CSEMADOK-nak, mint a csehszlovákiai magyar dolgozók kulturális élete egyik szervezőjének léte, Csehszlovákiai Kommunista Pártja helyes lenini nemzetiségi politikájának egyik bizonyítéka is. Persze nem formális és üres bizonyító, hisz munkájának tartalma a csehszlovákiai magyar dolgozók kultúrájának, népművészetének fejlesztése általános, szakmai és politikai színvonala emelésének elősegítése, szép és gazdag lehetőségeket biztosít. E lehetőségek feltételeit pedig mindenütt meg kell teremteni. Ez az egyik fő kérdés-csoport, melyet a CSEMADOK idei évzáró közgyűlései alkalmából meg kell oldani. A MÁSIK Fö KÉRDÉS-csoport, hogy milyen feladatok megvalósítását tűzze az évzáró közgyűlés a szervezet elé az 1963-as évben. E kérdés megválaszolásánál ismét Csehszlovákia Kommunista Pártja XII. kongresszusa határozatából kell kündulnunk. A határozat tizenegy tő pontjából kettő, — a tizedik és tizenegyedik — közvetlenül a nevelés és a kulturális munka kérdéseivel foglalkozik és bár e kettő az előző kilenctől, sem a kilenc a kettőtől el nem választható, mégis induljunk csak ki ezekből. „Biztosítsuk a nép műveltségének és ideológiai színvonalának növekedését a marxista—leninista világnézet szellemében .,. Fejlesszük a művészet és a kulturális munka valamenynyi ágát, a szocialista társadalom érdekeinele, a kommunista nevelés szükségleteinek megfelelően." — mondja a határozat. Tehát a kulturális és nevelő munka fé feladata: a szocialista társadalom építésének segítése. De mi a szocialista társadalom építésének däntó tényezője — vagyis mire irányuljon a nevelés? E kérdésre Lenin szavaival válaszolhatunk: „A munka termelékenysége, ez végeredményben az új társadalmi rend győzelme szempontjából a legfontosabb, a legtöbb dolog. A kapitalizmus a munka termelékenysége olyan fokát hozta létre, aminőt a feudalizmus nem tsmert. A kapitalizmust az győzheti le véglegesen és az is fogja legyőzni, hogy a szocializmus a munkának sokkal nagyobb, magasabb, termelékenységét hozza létre. A kommunizmus a kapitalizmussal szemben az önkéntes, az öntudatos, az egyesült, a modern technikát felhasználó munkások magasabb fokú munkatermelékenységét jelenti." TEHÁT A FÖ CÉL, a nevelő munka fő célja is, a munka termelékenységének emelés®, vagyis a munka iránti kommunista viszony kialakítása, a közösségi tulajdon megbecsülése, a társadalmi érdekeknek az egyéni érdekek fölé helyezése. A CSEMADOK kulturális tömegmozgalmi munkája is elősegítheti és kell, hogy nagy mértékben elősegítse, hogy dolgozóink a kommunizmus építője erVöleai k6dax3t magokévá tegyék. Min , * ii x- M«MMMMB <" ™ w. I. Bindlerajte-Danyilova (Szovjetunió): Hegesztő (linoleummetszet) Fokozottabb mértékű agitációs munkát kell kifejteni abból a célból, hogy munkaviszpnyban álW dolgozóink nagyobb tömege kapcsolódjék bels a rendszeres tanulásba, az esti iskolákon, szakiskolákon és főiskolákon. Az iskolán kívüli alkotó munka egységes rendszerének jobb kiépítésével, szervezésével és felhasználásával kell segíteni a szakképzettség növelését. A CSEMADOK helyi szervezete keretében működő szakcsoportokat, a kommunista együttélés szabályainak önkéntes betartására való nevelés hatékony tényezőivé és az esztétikai nevelés eszközeivé kell tenni, hogy fellépéseikkel legyenek az igazi kultúra megszerettető! és terjesztői. A SZOCIALIZMUS ÉPÍTÉSÉNEK elengedhetetlen feltétele népünk politikai és ideológiai egységének további erősítése a marxizmus—leninizmus szellemében. A CSEMADOK a proletár internacionalizmusból íakadó szocialista hazafiság alapián ápolja és mélyítse el a magyar nemzetiségű dolgozóknak a cseh és szlovák néppel való szilárd egységét. Kulturális értékeink kölcsönös megismerésével segítsük elő nemzeteink és nemzetiségeink természetes közeledését és erősítsük dolgozóinkban ez együvétartozás tudatát a Csehszlovák Szocialista Köztársaság minden dolgozójával. Csehszlovákia Kommunista Pártja a magyar dolgozók között végzendő politikai-nevelőmunka vonalán két alapvető, kölcsönösen elválaszthatatlan feladatot tűzött ki: • szocialista társadalmi rendszerünk és alkotmányunk szelleméből kiindulva következetesen ügyelni arra, hogy a magyar nemzetiségű polgárok részére az egyenjogúság szellemében minden lehetőség biztosítva legyen alkotótevékenységük ktfeftésére-; • ezzel összefüggően és ennele alapján elmélyíteni a proletár nemzetköziség és csehszlovák szoctaltstn hazafiság szellemében történő nevelő munkát. A CSEMADOK tagsága az évzérő közgyűléseken úgy válassza meg az öj vezetőségi tagokat, hogy bennük biztosítékot nyerjen arra, hogy a szervezet munkája e faladatok teljesítését szolgálja. NINCS HELYE a vezetőségben s „papír" vezetőségi tagoknak, a kis» polgári ízlés és világnézet terjesztőinek, és a mindennel megalkuvóknak, A helyi szervezeteknek megbecsülést és tekintélyt a munka és az eredmény ad. Ez pedig főként a vezetőségtől függ. Legyenek a vezetőség tagjai a becsületes, tennivágyő és tenni tudó munkások, szövetkezett dolgozók és értelmiségiek, akik tovább mélyítik az együttműködést a többi szervezettel és a helyi' viszonyokból kiindulva, az adott helyi problémák megoldásának elősegítését tartják a CSEMADOK helyi szervezete legfőbb feladatának. Majd negyvenezer CSEMADOK tag, több mint ötszáz községben, így válhat a szocialista társadalom építésének aktfv tényezőjévé. DR. SZABÖ REZSŐ, a CSEMADOK Központi Bizottságának vezető titkára nimiminiimiiimiimiiiiiHfliinitiiK Kitüntetések, irodalmi díjak az NDK-ban A Német Demokratikus Köztársaság Nemzeti Dijával ez évben Wolfgang Io» hot és Maximiilian Seheert tűntették kl. johonak időszerű témákat népies elbeszélömtívészattel ábrázoló műveiért, Scheernek egész munkásságáért, különösképpen mesteri tudással, szocialista pártossággal megírt szenvedélyes riportjaiért adományozták a IdtBntetést. A Haza Érdemrendjével tüntették ki Marianne Brnnsot, Haas I.eonhardot (a Dle Weltbühne elmfi lap sierkesrtSjét), Angnste Wieghard-Laxart, a lipcsei PhiIipp-Reclam jun. Verlagot és a lipcsei Oentsehe Bfiehereh. Weimar város művészeti Díjával Harry Türköt és Wolfgang VulpiuM jutalmazták. toso-kiáffítás Atiiénfean A napokban első ízben nyílt meg kiállítás Pablo Picasso müveiből Görögországban. 45 művet állítottak kt, mégpedig különböző — rég! és új — sorozatokból. 30 közülük litográfia, 9 tintarajz, a többi pedig fehérfekete és színes linóleum. A legrégibb eze-k köefil a művek közül 1934ből, a legújabb 1962-ből való. Közöttük van a híres „Faun", továbbá a nagy művész fiának arcképe, két darab a csodálatos bikaviadalokból, a legendás „galamb", Balzac arcképe, valamint a nagy festő reprodukciókból jól ismert más művei. 1963. január 12. • (JJ SZÖ 7
