Új Szó, 1963. január (16. évfolyam, 1-31.szám)

1963-01-09 / 09. szám, szerda

Mindennapi munkánkban valósítsuk meg o XII. kongresszus határozotoit Viliam Široký elvtárs beszéde a CSKP KB 7963. január 4-i ülésén Pártunk XII. kongresszusának határozata hangsúlyozta, milyen jelentős az 1963. év szerepe népgazdaságunk jelenlegi nehézségeinek leküzdésében. Az 1963. évi terv sikeres teljesítésével teremtjük meg az 1964—1970 évekre szóló hétéves terv szilárd alapját. Az ez évi terv előkészítése rendkívül nehéz volt, tekintettel az utóbbi években felgyülemlett problémákra. A terv szilárdítása megköveteli, hogy a Központi Bizottság plenáris ülésének tárgyalása hatékonyan befolyásolja a vállalati tervek összeállítását és az évzáró párttaggyűlések előkészítését Az évzáró taggyűlések előkészítését össze kell kapcsolni az idei tervfeladatok teljesítésével, mert a párt alapszervezetei igen fontos szerepet játszanak abban, hogy minden vállalat terve a lehető legteljesebben fejezze ki a XII. pártkongresszus Irányvonalát. Már a novemberi ülésen jelentést terjesztettek a Központi Bizottság elé az idei terv előkészítésével kapcsolatos problémákról és nehézségekről. Rámutattak, hogy a népgazdaság fejlődésében belső és külső befolyásokra keletkezett aránytalanságok az erőforrások és a szükségletek között erős feszültséget teremtettek. A feszültséget még Inkább növelte, hogy nem teljesítettük az 1962. évi termelési tervet, főként az ipar alapvető nyersanyag- és anyagágazataiban és a mezőgazdaságban. A tervet a múlt év negyedik negyedében sem sikerült teljesíteni. 1962ben az ipari teljes termelés az előzetes becslések szerint 6,2 százalékkal emelkedett a tervezett 7,5 százalék helyett és a tervet 98,8 százalékra teljesítettük. A tervet csak a fűtőanyagipar, a vegyipar és a közszükségleti ipar teljesítette globálisan. A tervet elsősorban a nehézipar alapvető nyersanyagágazatai, főként a kohászat, továbbá a nehézgépipar és az elégtelen mezőgazdasági nyersanyagforrások következtében az élelmiszeripar nem teljesítette. A mezőgazdasági teljes termelés tavaly az 1961. évi színvonalnak nem egészen 94 százalékára süllyedt. A tervhez viszonyítva nem került felvásárlásra 383 millió liter tej és a felvásárolt termékek mennyisége csaknem 7 százalékkal volt kevesebb, mint 1961-ben. A cukorkampányban a termelés a tervezettnél 318 ezer tonnával volt kisebb. A beruházási építkezés tervét csak körülbelül 93—94 százalékra teljesítettük. A befejezetlen építkezések száma tovább növekedett, úgyhogy csak kis mértékben került sor a termelőhelyek tervezett kibővítésére. Az építkezési munkák tervét csak 96,2 százalékra teljesítettük. Az iparban nem értük el a munka termelékenységének tervezett növekedését, az 1961-es évhez viszonyítva a munkatermelékenység csak 3,2 százalékkal növekedett. Az építőipar a termelékenység tervét 95,6 százalékra teljesítette, a növekedés itt 2 százalék. A terv 1962. évi teljesítése kedvezőtlenül befolyásolja a népgazdaság ez évi fejlődését, főként ami a nyersanyag és anyagtermelést illeti, beleszámítva a mezőgazdasági nyersanyagokat ls, valamint a termelőhelyek üzembehelyezését. A népgazdaság fejlődésében felmerült problémák megoldása rendkívül erőfeszítést követel az irányító szervek részéről, hogy a CSKP XII. kongresszusának irányelvei alapján biztosítsák szocialista gazdaságunk harmonikus fejlődését. Teremtsük meg a népgazdaság további fejlődésének feltételeit A XII. kongresszus határozata alapján az idei tervnek a népgazdaság eddigi túlnyomórészt extenzív fejlesztéséről az erőforrások intenzív kihasználására, az 1964—1970. évi hétéves tervben a termelőerők sokoldalú hatékony fejlesztésére való átmenet szervezett erőfeszítésén kell alapulnia. Az alapvető problémák megoldásában kifejtett minden erőfeszítés ellenére a kitűzött célt nem értük el teljesen. Az Idén továbbra is arra kell törekednünk, hogy biztosítsuk az arányos és hatékony fejlődés megfelelő feltételeit a tervfeladatok teljesítése során. Az 1963. évi terv javaslatát pozitívnak tartjuk, mert kifejezi az eddigi kedvezőtlen fe|lődés okainak leküzdésére, az arányosság helyreállítására irányuló erőfeszítésünket. Az ipari termelésnek körülbelül 1 százalékkal' kell növekednie, a beruházási építkezés tervezett terjedelme alacsonyabb az 1962. évi színvonalnál, s csupán a mezőgazdaság és a közlekedés tervezett fejlődése számit a termelés és a teljesítmények gyorsabb ütemére. A népgazdaság arányos fejlődésének biztosításéra irányuló törekvés következtében tehát szükségszerűen csökken a nyereségfelhalmozás, s általában kisebb lesz a beruházási építkezés terjedelme. Emellett azonban — a XII. pártkongresszus határozataival összhangban — a tervjavaslat azt az Irányvonalat tartja szem előtt, hogy kisebb beruházásokkal is a fontos építkezések gyors befejezésére s az új építkezések számának lényeges csökkentésére törekszünk. A beruházási építkezés terén a terv azt a törekvést fejezi ki, hogy jobban biztosítsuk az épílkezések befejezését. Arra számltunk, hogy az idén befejezünk 197 név szerint jóváhagyott építkezést 16,8 milliárd korona költségvetési értékben, míg az előző években 70—150 építkezést fejeztünk be. Ennek ellenére az 1964es évet a beruházási építkezés területén nagy számú befejezetlen építkezéssel kezdjük meg. Másrészt az építkezések gyorsabb befejezésére irányuló törekvésünkért adót fizetünk azáltal, hogy kénytelenek vagyunk ideiglenesen korlátozni, vagy beszüntetni egyes építkezéseket. Némelyik építkezés ütemének lelassítása, vagy építésük elhalasztása nagyon is kedvezőtlen hatással lesz az elkövetkező években a népgazdaság szükségletelnek fedezésére. Az Idén csupán 85 név szerint jóváhagyott építkezés megkezdésével számolunk 5,3 milliárd korona költségvetési értékben. A múlt években ez Ilyen építkezések száma mindig sokkal nagyobb volt. Most csak a legfontosabb építkezések építését kezdjük meg, amelyeknek elhalasztása különösen kedvezőtlenül hatna gazdaságunk jövőbeni fejlődésére. A befejezetlen építkezések számának csökkentése és a termelőhelyek üzembe helyezése megkövetelné, hogy a beruházások egész terjedelmét, beleértve a fő javításokat, a tervezett 19,5 milliárd koronánál nagyobb öszszegben tűzzük ki. A beruházások terjedelmét azonban a gépszállítások teljesítésének reális lehetőségei szabják meg. Emiatt a beuházások terjedelmét az tdei tervben a tavalyi helyzethez viszonyítva még mintegy 6 százalékkal csökkenteni kellett. Emellett nyíltan meg kell mondani, hogy az említett 197 építkezés üzembe helyezése is nagy erőfeszítést követel elsősorban a gépipartól, hogy idejében és teljes mértékben biztosítsa a gépek szállítását. A XII. kongresszus határozatával összhangban az 1963. évi terv feltételezi, hogy megszűnik a beruházások eddigi központilag irányított és decentralizált beruházásokra való felosztása. A beruházásokat név szerint jóváhagyott és limitált beruházásokra osztjuk fel, s ez utóbbiakat a minisztériumok a megszabott limitek keretében hagyják jóvá A beruházási politikában feltételezzük a központi irányítás további erősödését azáltal is, hogy jóváhagyják az előző ügynevezett decentralizált építkezések nagyszámú kötelező mutatóját. A befejezetlen építkezések csökkentésére Irányuló erőfeszítésünk kifejezésre jut a limitált építkezések területén ls. Arra számítunk, hogy 1 millió koronát meghaladó építkezéseket adunk át rendeltetésüknek (a lakásépítésen és a bányamunkákon kívül, de beleértve a mezőgazdasági építkezéseket) összesen 17 milliárd korona költségvetési értékben, míg ilyen építkezéseket csak 5,6 milliárd korona ériékében kezdünk építeni. Az ipari termelés és a beruházási ép'tkezés növekedési ütemének csökkenése ellenére az idén az. anyagmérlegekben Jelentős feszültség marad a források és a szükségletek között mind az energia, nyersanyagok és alapvető anyagok, mind pedig a mezőgazdasági termékszükséglet fedezése terén. Az ipar és a népgazdaság többi -ága ellátásában a tervezett mérlegekben nincsenek olyan tartalékaink, amelyek blziosítanák a folyamatos anyagszállítást abban az esetben, ha a termelésben, a behozatalban vagy a közlekedésben nem kívánatos kilengésekre kerül sor. Igen feszült a helyzet a villanyárammal való ellátás és a szénfogyasztás terén. Az a sürgető szükségesség, hogy biztosítani kell a kiviteli gépszállítmányok gyors ütemét, lényegesen csökkenti a beruházási építkezésekre szállított gépek és berendezések mennyiségét Ez a vegyipari és kohászati beruházási építkezést érinti, mert a korlátozott beruházási eszközök főként a fűtőanyag- és energetikai alap erősítésére és a közlekedés kiépítésére Irányulnak. Helyes lesz arra törekednünk, hogy a vállalatok műszaki-gazdasági terveinek előkészítése és a készletek leltározása alapján olyan újabb anyagforrásokat találjunk, amelyekkel növelhetjük a gépipari termelés tervezett terjedelmét, főként a nehézgépiparban. Ez nagyon kívánatos lenne mind a behozatali alapok erősítése, mind a döntő fontosságú beruházások számára, mert kezeskedne a gépek és berendezések pontos szállításáról. A gépiparban rendkívül nagy súlyt kell helyezni az anyagfogyasztás csökkentésére és az aránytalanul nagy anyagkészletek jó kihasználására. A gépipari termelés ez évi terve előkészítésének konkrét feltételei között máris arra törekedtünk, hogy elérjük ez első eredményeket a termelés hatékonyabb összetételében, vagy legalábbis megteremtsük a kedvező eredmények feltételeit. Ezen a téren jó hatású például, hogy lényegesen növekedett a termelés a gépipar olyan szakaszain, mint — elsősorban — a szabályozóműszerek, a kapcsolóberendezések és mérőműszerek gyártása. Egyelőre azonban az 1963. évi terv sem oldja meg következetesen az olyan komoly szakaszok problémáit, mint a turbokompreszszorok, transzformátorok, szivattyúk stb. gyártása, amelyek lényeges befolyást gyakorolnak beruházási építkezésekre. Az idén feltétlenül elő kell készíteni a termelés szerkezetének alapvető megváltoztatását, amint ezt a népgazdaság érdeke megköveteli. Ugyanakkor meg kell teremteni a termelés jobb előkészítésének feltételeit, főként a szerkesztés és a tervezés területén. Ezzel egyidejűleg megfontolt Intézkedéseket kell foganatosítani a termelés szervezésének megjavítására, a termelés ésszerűsítésére és összpontosítására s ezáltal az alacsony technikai színvonalon álló részlegek felszámolására. A kohászatban az idén elsősorban azt kell szem előtt tartani, hogy a választék a lejhetö legteljesebben megfeleljen a fogyasztók konkrét szükségleteinek. Ezért gondoskodnunk kell a döntő fontosságú gépsorok legnagyobb mérvű kihasználásáról és zavartalan menetéről. Ezt kell szem előtt tartani a hengersorok havi programjaiban és később — ha már ismeretes lesz a hengerdei anyagkészletek leltározásának eredménye — a programokban fel kell tüntetni e készletek összetételét. 1963-ban be kell vezetni a kohászati termékek bővített jegyzékét, amely az Irányítás valamennyi fokán egységes, meg kell kezdeni a kohá szatl termékek negyedévi tervezését és elosztását az állami terv szfnvo na Ián. Ezenkívül biztosítani kell, hogy a kohászati anyagok útját állandóan figyelemmel kísérjék a népgazdaságban és szervezésileg mielőbb meg kell oldani a kohászati termékek készletei alakulásának központi' irányítását. A Kohóipari- és Ércbányaügyi Minisztériumot arra kell vezetni, hogy a kohászati termelés valamennyi szakaszán mielőbb megkezdjék a könnyebb és gazdaságosabb Idomok teljes sorozatainak gyártását. A kohászati termelés növelésének döntő részét és az anyagválaszték jobb öszszetételét (a lemezek részarányának növelését) a következő években a Kelet-Szlovákiai Vasmű fogja biztosítani. A Nehézgépipari és Kohászati Minisztérium vállalataiban legkésőbb 1963 január végéig felül kell vizsgálni a folyamatban levő munkálatokat és biztosítani kell a technológiai berendezések szállítását a Kelet-Szlovákiai Vasmű részére. Ennek alapján kell kidolgozni az építkezés időbeli előrehaladásának tervezetét abból a célból, hogy a vállalatot a komplex kohászati ciklussal az eredeti határidőn belül üzembe helyezzék. Ebben a szakaszban alapvető fontosságú feladat megszüntetni a villanyáram-szállítás korlátozását és szabályozását. Az áramellátás helyzeie az 1963-as év kezdetén igen komoly. A tavalyi őszi rendkívüli szárazság és az utóbbi Időben a fagyok nagymértékben csökkentették vízi erőműveink teljesítőképességét. A vízkészletek idő előtti kimerítését továbbá az okozta, hogy az ú] energetikai forrásokat nem helyeztük idejében és megbízhatóan üzembe. A villanyművek elégtelen teljesítménye tovább tart, s összesen már 500 megawattot tesz ki. Ezért az egész első negyedévben rendkívüli intézkedéseket kell foganatosítanunk az áramfogyasztás, terén. A legközelebbi napokban valamennyi minisztériumnak és a nemzeti bizottságoknak fokozott Intézkedéseket kell tenniük, hogy még jobban csökkentsék a villanyfogyasztást a nappali és az esti órákban, hogy ne kerüljön sor az energetikai hálózat egész szakaszaínak kikapcsolására. A gyakorlati szervezési intézkedéseknek az egész társadalom érdekeit kell szem előtt tartanluk, hogy az első negyedévben biztosítsuk az állami terv termelési feladatainak teljesítését. A helyzet megköveteli, hogy haladéktalanul olyan konkrét lehetőségeket találjunk, amelyekkel a nyersanyagágazat üzemeiben az egész napi áramfogyasztást 3 százalékkal, a feldolgozó-ágazatokban pedig 10 százalékkal csökkenthetjük. Az adott helyzetben az áramfogyasztás Irányításában eszközölt intézkedések, szükségintézkedések. Fő feladatunk továbbra ls az, hogy minden téren gondoskodjunk valamenynyl energetikai forrás megbízható üzemeltetéséről és legteljesebb kihasználásáról. Erőnket mindenekelőtt az új berendezések megbízható működésére kell összpontosítanunk és e célból a legrövidebb Időn belül gondoskodnunk kell ezek automatizálásáról és e fogyatékosságok kiküszöböléséről. A Nehézgépipari Minisztérium vállalatai műszaki-gazdasági terveinek kidolgozása folyamán — de a további munkák során is — újból felül kell vizsgálni az Energetikai Minisztérium villanyműveiben és az üzemi villanyművekben az új termelőhelyek üzembe helyezése terén kitűzött eredeti feladatok maradéktalan teljesítésének lehetőségét. Feltétlenül biztosítani kell, hogy a tuSimlcel villanymű három új blokkját és a novákyi III. villanymű egy új blokkját még az 1963—1964-es téli csúcsfogyasztási időszak kezdete előtt próbaüzembe helyezzék. Komoly feladatokat tűz kl az 1963. évi terv a kőszénfejtés terén. E feladatokat nem lehet csak a fejtés abszolút növelésének szempontjából megítélni, melynek a múlt évhez viszonyítva 2,3 százalékkal kell növekednie. Figyelembe kell venni, hogy 1962-ben vasárnapi műszakokban 620 ezer tonna szenet fejtettek, s a vasárnapi fejtés leszámítása után a munkanapokon történő tervezett kőszénfejtésnek 1,25 millió tonnával kell növekednie az 1962-es évvel szemben. Ez az átlagos napi fejtésnek minegy 6 százalékos emelkedését jelenti. Az idén döntő harcot kell vívni a kokszolható szón fejtési tervének teljesítéséért. Az ostrava-karvinai körzet széndúsítólban az 1962. évi fogyatékosságok, a tervezett teljesítmények be nem tartása, ez új szénmosóberendezések késedelmes üzembe helyezése és a pótalkatrészek hiánya több ezer tonna kokszolható széntől fosztotta meg népgazdaságunkat. Az idén e fogyatékosságokat maradéktalanul kl kell küszöbölni és emellett gondoskodni kell arról, hogy az új szén mosóberendezéseket idejében üzembe helyezzék a Hlubina, jeremenko és a Zápotocký Bányában. A fíiiöanyagágazat építése számára nem teljesitik kielégítően a gépek és berendezések gyártását. Ennek kö-^ vetkeztében számos fontos építkezés hosszú idetg tart. Ez sürgőssé teszi azt a feladatot, hogy a gépipar tel-: jesítöképességét kibövíisük a fűtő-: anyag-, energetikai- és gázipari gé-. pek szállításának teljesítése érdekében, hogy megfelelő időelőnnyel biz-: tosítsuk a népgazdaság 1970-ig fej-: lesztéséhez szükséges termelőhelyeit átadását. A barnaszénfejtés területén az ez évi feladatok 2,9 százalékkal növekednek. Tekintve, hogy a mélybá-i nyákban csökken a fejtés, a felszín ni bányák fejtési feladatai 5 száza-í lékkai növekednek. Ezzel aránybaií kell fokozni a külszíni munkák üte-; mét és gondoskodni a kitermelt széli elszállításáról. Ennek érdekében Is kell küzdeni a közlekedésben felmer rülo zavarokat. A vasúti közlekedésben az irányi-: tás alacsony színvonala következté-i ben sok ezer tonna szén, építőanyag, érc és más nyersanyag és anyag vár, elszállításra. A közlekedés emiatt akadályozza a népgazdaság fejlödé-: sét. Arra kell törekednünk, hogy megjavítsuk a vasúti kocsik körforgását és jobban kihasználjuk a vas-, úti kocsi- és gépállományt. Ezért a közlekedésben ls gondoskodnunk kell a munkaszervezés megjavításáról és a munkafegyelem megszilárdításáról. A közlekedésnek az eddiginél jobban együtt kell működnie a szállítókkal és a veszteséges szállttások radikális csökkentésével gazdaságosabbá kell tennie munkáját. Emellett nemcsak a vasúti közlekedésre gondolunk. Az országúti közlekedésben is sokkal nagyobb mértékben biztosítani kell e szállító-: eszközök jobb kihasználását. A vegyiparban a terv a teljes tern melés 5,4 százalékos növekedésére számit a múlt évhez viszonyítva. E növekedést elsősorban a kőolaj-; feldolgozás és a műtrágyagyártás fokozásával érjük el. A CSKP XII. kongresszusának irányelvei alapján' a terv szem előtt tartja a mezőgazdasági szükségletek kielégítését. A nitrogénműtrágya gyártása 15,4 százalékkal, a foszforos trágyáé 8,6 százalékkal növekszik, vagyis lényegesen gyorsabban, mint az egész vegyipari termelés. A terv egyúttal mezőgazdasági vegyipari üzem építésének megkezdésére számít Bratisla-: vában. A vegyiparban az idén meg kell teremteni annak feltételeit, hogy ez az ágazat a -párt XII. kongresszusa határozatainak megfelelően fejlődjék. Ezzel kapcsolatban újból meg kell vizsgálni a vegyipari beruházási épít-: kezés teljesítésének problémáit E problémákat az idei terv még nem oldja meg úgy, hogy a hétéves terv első éveiben létrejöjjenek a feltételek a vegyipar szükséges fejlődéséhez. Elsősorban a Salai nitrogéngyár második szakasza és a bratislaval Slovnaft második szakasza építéséi nek meggyorsításáról van szó. Végezzünk el minden munkát a mezőgazdaságban Az idei terv teljesítése nagymértékben attól függ, hogyan valósítjuk meg a mezőgazdasági termelés és a terményfelvásárlás feladatalt. Ha a mezőgazdasági termelés tervezett terjedelmét összehasonlítjuk a múlt évi helyzettel, a növekedés 9,5 százalék. sőt a növénytermelésben 18,4 százalék. E feladatokat természetesen befolyásolják a múlt évi kedvezőtlen éghajlati feltételek. Ha összehasonlítjuk őket az 1961-es évvel, az idei feladatok már reálisabbak. 1963-ban az 1961-es évhez viszonyítva 2,9 százalékos növekedést tervezünk, ebből a növénytermelés 7,5 százalékos növelését. Az Idén a mezőgazdaság 12 százalékkal több műtrágyát kap, mint tavaly, és tovább javul műszaki ellátottsága. A mezőgazdasági termelésben tervezett feladatainak teljesítése elsősorban a növénytermelés eredményeitől, főként a takarmány termeléstől függ. Ezért gondoskodni kell arról, hogy Ä tavasz! munkákat idejében és jól elvégezzük, a gépek teljes kihasználásával és a falusi lakosság segítségével, hogy ne ismétlődjenek meg a tavaly ősszel előfordult esetek, amikor Dél-Szlovákiában még pártunk XII. kongresszusának Idején sem takarították be a szemes kukoricát, Dél-Morvaországban pedig a cukorrépát. Tekintettel a takarmányalap, főként a szarvasmarhák száméra szükséges takarmány terén fennálló ne-: héz helyzetre, a kormány a múlt év szeptemberében a vágómarha, súlygyarapodásának hatékony biztosítása érdekében javaslatot hagyott jóvá, amely szerint a vágómarha felvásárlása 20 ezer tonnával meghaladja az egész évi terv teljesítésében feltételezett mennyiséget. A szarvasmarha fokozott felvásárlásának kitűzött feladatát azonban több mint 13 ezer tonna élősúly terjedelmében nem teljesítették. így kihasználatiari maradt az a lehetőség, hogy a szarvasmarha -állományok differenciált módosításával oldják meg a nehéz takarmányhelyzetet és az egyes mezőgazdasági üzemekben biztosítsák a további állattenyésztési termelést. E helyzet megoldását éppen úgy, mint a megnövekedett sertésállományok bizonyos szabályozását ezért számításba keil venni az idei terv teljesítésére irányuló intézkedéseke ben. A magas fokú hatékonyságért Az 1963. évi terv jellemzésekor végül rá kell mutatni, hogy a népgazdaság fejlesztése hatékonyságának növelésére Irányuló irányvonal érvényesítése szempontjából is hézagos e tervjavaslat. A termelés növekedése lassú ütemének feltételei között a munkatermelékenység fokozódása nem kielégítő, alacsony és az iparban csak • 0,7 százalékot tesz ki. Az iparban az egy korona értékű áru(Folytatás a 4. oldalon) 1963 Január 9. • (JJ SZÓ 3