Új Szó, 1963. január (16. évfolyam, 1-31.szám)

1963-01-06 / 06. szám, vasárnap

Párton kívüli kommunista Miroslav Valešt, a libereci Textilana üzem egyik anyagfestő mesterét, az üzem kapuján kivQl még alig ismerték. Ma már sokan tudják róla hogy példás, lelkiismeretes szakember. Alaposan megfontolja mit tesz mit mond. A legkörülményesebb problémák megoldásánál is számíthatnak rá. Ezért tanakodott teljes három napig önmagával, amíg sikerült megvála szólnia, eldöntenie a fogas kérdést: menjen, ne menjen? Harmadik éjszaka tudta már, mi a kötelessége. Népgazdaságunk élenjáró dolgozóinak a felhívása nem találhat süket fülekre. Neki is segítenie kell. .. Reggel első útja az üzemi pártbizottsághoz vezetett. Együttesen megvitatták az elvtársakkal Valeš mester elhatározását, bevonták a tanácskozásokba a szakszervezeti bizottságot is. Néhány órán belül kész tervvel állt a kis küldöttség az üzem vezetősége elé:a fogyatékosságok, hibák eltávolítása érdekében Miroslav Valeš késznek mutatkozik átvenni a filmfestőde veze tését. Amikor huszonnégy évvel ezelőtt, a háború előszelétől terhes, vésztjósló, puskaporos Időkben a textilfestést választotta hivatásul, ezt gondolta magában: mindegy, hol dolgozik, a fő, hogy kenyere legyen. Azóta hej, de megszerette az üzemet, a munkát, mindent, ami vele jár és különösen a körülötte szorgoskodó társalt. Összeforrtak, elszakíthatatlan barátokká váltak. Mondtuk rílár, hogy Valeš mes ter nem barátja a sok beszédnek Ügy méri a szót, akárcsak az aranyat. Bizony, nem könnyű kiszedni belőle a részleteket munkájáról, életéről. Inkább a tettek embere. — Mindenki a maga módján — mormolja, miközben gyorsan fogy keze alatt az asztalon kifeszített 60 m hosszúságú anyag. Testének teljes súlyával nyomja a kelmére a festékkel átitatott, rámába foglalt mintát. De máris tovább lép, hogy szakértelemmel folytassa megkezdett művét. Mert bizony a munkában nem ismei*tréfát. Ezt a tulajdonságát felettesel már másfél évvel ezelőtt felismerték. Azért helyezték a kézifestődébe, hogy tapasztalataiból, tudásából a fiatalok merítsenek. így biztosították a terv minőségi és mennyiségi mutatóinak a teljesítését. Valeš elvtárs beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Kollektívája megszerezte a szocialista munkabrigád büszke címét, őt magát pedig a múlt év februárjában a szocialista munka úttörője kitüntetéssel jutalmazták. Jól érezte magát a kézifestődében. Negyvenkét éve ellenére ls úgy megszerette ezeket a fiatalokat, akárcsak a saját fialt. Ezért nem is gondolt rá, hogy megváljék tőlük, e megszokott, kellemes környezettől, hogy a begyakorolt jól Ismert munkát fárasztóbb, számára szokatlan munkával cserélje fel. Míg azután váratlanul közbe jött valami: válaszolt a felhívásra ... A kézifestődében már jól dolgoznak, szinte magától megy itt minden, akárcsak a karikacsapás — latolgatta, fontolgatta magában — de a filmfestődében koránt sincs minden rendjén. A minőségi tervet a szerény gyakorlattal rendelkező fiataloknak mindössze 91 százalékra kellett volna teljesíteniük, de még így is lemaradtak. A munkatermelékenységről legjobb nem is beszélni... így ragadta magával Valeš elvtársat a felhívás és Valentina Gaganovának, a jól ismert szovjet szövőnőnek példamutatása Így kézifestődében nagyobb a fizetés és mindössze egy műszakban dolgoznak. A filmfestődében két műszakban folyik a munka. Súlyosbítja a helyzetet a bejárás. Hiszen az otthonából — Český Dubtól a libereci üzem 26 kilométernyire van. Az utazás eléggé fárasztó, megviseli az embert. Hát még az esti, éjszakai döcögés az utóbuszban ... Nem, nem futamodhat meg a kezdeti nehézségektől. Ezt nem teheti. Mindig becsületesen megállta a helyét, most is meg kell mutatnia, mire képes az, akitől — a szocialista munka úttörőjeként — oly sokat várnak. Elhatározása után a helycsere csak napok kérdése volt. Karel Mráz átvette eddigi munkáját a kézifestődében. Miroslav Valeš pedig múlt év november 5-től a filmfestőde nyolctagú kollektívájának a vezetője. Hogyan fogadták az új embert? Ugyanolyan szeretettel és bizalommal, mint amilyen jó érzésekkel ő maga Idejött. — Hiszek az emberekben — vallja meghatottan. —. A tavaly mulasztottakat ez év első negyedében mindenképpen behozzuk — csillan fel szemében a meggyőződés. — Célkitűzésünk teljesítésének biztosítéka, hogy a múlt hét óta versenybe léptünk a szocialista munkabrigád címéért, így azután nem maradhatunk le. A brigád tagjai hálásan tekintenek mesterükre. Tudják, érzik, hogy jót akar neIs, az üzemnek is. Végeredményben pedig a társadalomnak. A beléjük helyezett bizalmat mindenképpen ki akarják érdemelni. Miroslav Valeš a fiatalokat tanítja okoskodott: A kézifestődében ls kik voltak eleinte problémák, ma már egyenesben vannak. Nincs már itt szükség rám. A filmfestődében nagyobb hasznomat veszik. Igaz, a A libereci Textilana hazánk legnagyobb textilüzeme. A tiszta gyapjú kasmír és egyéb jó minőségű anyagok előállításán kívül nagy gondot fordítanak az üzem dolgozói a csinos, ízléses és divatos minták tervezésére és a kelmék szakszerű festésére. Erről ismeretes a Textilana országszerte, ezért oly keresett az innen exportált áru a világ minden részében. Es ezeket az eredményeket jutalmazta meg a kormány és a Központi Szakszervezeti Tanács, amikor tavaly novemberben már harmadszor ítélte oda a Vörös zászlót az üzemnek. KARDOS MARTA A megfélemlítés nem nevelési módszer — PERSZE HOGY rosszak manapság a gyerekek — magyarázta meggyőződéssel egy szülő. — Neim félnek sem otthon, sem az iskolában. A ml időnkben reszketve hallgattunk, ha a tanító előhúzta a pálcát. De a rosszakat el is nadrágolta kegyetlenül. Most is így kellene. Alaposan ráijeszteni a gyerekekre. Nagyon sok szülő még mindig hasonlóan vélekedik. A napokban tettem egy próbát. Fiam 11 éves, de egyetlenegyszer sem vertem meg. Egymásután tlz szülővel beszélgettem erről. A tízből csak egy nyilatkozott úgy, hogy ő is így neveli a fiát. Kettő helyeselte módszeremet, de nyomban hozzátette, ha elönti őket a méreg, nem állják meg, hogy oda ne sózzanak a gyerkőcnek. Ebben rejlik a dolog visszás oldala. Legtöbbször akkor verjük a gyereket, amikor az indulat erőt vesz rajtunk. Elverjük, mert nem tudunk uralkodni magunkon. A gyermek ezt észreveszi, s bár meghúzza magát, azonban tekintélyünk ahelyett, hogy növekedne előtte, inkább csak csökken. És ugyanakkor a testi fenyítés dacot is szül a gyermekben. Nevelőmunkánkban minden körülmények között törekednünk kell arra, hogy a fegyelemre nevelés, a gyermek öntudata kialakításának szerves része legyen. Inkább több meggyőző szót, mint elhamarkodott pofozkodást. Természetes, ez a nevelési mód következetességet követel a szülőtől, elsősorban azt, hogy szeretve nevelje a szülő gyermekét, azonban a szeretet mellett, ha a szükség úgy kívánja, ne mellőzze az indokolt szigort. Ha N kicsit mélyebben vizsgáljuk, milyen hatást gyakorol a testi fenyítés a gyermekre, akkor alapjában véve, egészen leegyszerűsítve a dolgot, két típust különböztethetünk meg. Vannak gyermekek, akik megszokják a verést, fenyegetést, hozzádurvulnak, tűrik, gyakran csikorgó foggal, konok daccal. Ugyanakkor azonban a bosszúvágy ls erősödik bennük. A gyermekek másik típusa a testi fenyítés hatására állandó levertségben él. Minden pillanatban a szitkok és ütlegek zúdulását várja. Az ilyen gyermek a gyermekkor játékos derűje nélkül nő fel, mint az árnyékban levő növény. Sokszor ügyetlenségből, kapkodásból, rettegésből követi el a nem kívánatosat, és annál inkább lesújtja a fenyítés. Az így nevelt gyermek egyre inkább elveszti önbizalmát, kezdeményező képességét, nem egvszer önállótlanná válik, amolyan teddide-teddoda emberré, aki mindig 'igyekszik magát kivonni a felelősség alól. Az ilyenekből azután nehezen lesz jó közösségi ember. Nagyon helyesen állapltja meg a szovjet pedagógia: „A testi fenyítés, ijesztgetés, megfélemlítés, összeegyeztethetetlen a szocialista társadalmi renddel, amelyben az ember megszabadul a rabszolga lélektantól... A testi fenyítés sohasem javítja meg a gyermeket, egyáltalán nem alkalmas a nevelésre, ellenkezőleg: oda vezet, hogy a gyermek hibái még szaporodnak. A büntetéstől való félelem konokká, hazudozóvá teszi őket... SZÍVLELJÜK MEG a szovjet nevelés nagyjainak gondolatait. Ne alkalmazzuk sohasem az ijesztgetést, megfélemlítést, illetve ennek legdurvább eszközét, a testi fenyítést. Mindezek ma már elavult módszerek. Minél Inkább visszamegyünk a múltba, annál többször találkozunk vele. Iskoláinkból teljesen száműztük ezt a módszert, s helytelen az a nézet is, amikor a szülő, ahelyett, hogy többet foglalkozna gyermekével, csupán arra serkenti a pedagógust, hogy ha „úgy látja, ne kímélje a gyereket". Kétségtelen, hogy nemegyszer türelme határához érkezik szülő-nevelő egyaránt. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a testi fenyíték aligha nevezhető célravezetőnek. Az otthon ily módon nevelt gyermek sok gondot okoz az iskolai nevelésben. Nehezen illeszkedik a közösségbe, önző, rendbontó, konok, veréshez szokott. A szülők viszont hajlamosak arra, hogy mihelyt iskolába jár a gyerek, minden rossz szokásáért, viselkedéséért az iskolát, Illetve a pedagógusokat okolják. Felindultságukban nemegyszer gyermekeik előtt becsmérlik a tanítót, márpedig ez nagyon nehezíti az iskola! nevelést, csökkenti a pedagógus tekintélyét. Bár napjainkban erősen apad azok száma, akik még mindig istenveréssel, ördöggel, pokollal, szellemekkel és kísértetekkel ijesztgetik a gyereket, elvétve azonban még mindig találkozhatunk ilyenekkel. Az ilyen szülők elfelejtik, hogy ezzel a tettükkel fölösleges félelmet, babonás hiedelmet plántálnak gyermekükbe, amit a pedagógusoknak sokszor csak fáradságos munkával sikerül kigyonn lálniuk, hogy utat nyithassanak a tu* dományos világnézetre való nevelésnek, a félelem nélküli, öntudatos fegyelemnek és a meggyőződéses tanulási vágynak. Befejezésül még pár szóval annyit, hogy az Ijesztgetés, megfélemlítés és testi fenyítés helyett jó példával, meggyőzéssel, következetességgel neveljük gyermekeinket. Nagyon helytelenül jár el az a szülő, aki egyszer mindent megenged gyermekének, máskor pedig rabszolgai engedelmességet követel tőle. MINDENEKELŐTT ismerjük meg a gyermek egyéniségét. Ha káros tulajdonságokat veszünk észre, keressük ennek okait, legyen az akár egészségi, akár lelki eredetű. És segítsük kiküszöbölni ezeket a káros' tulajdonságokat. Előzzük meg, hogy a gyermekben rossz tulajdonságok fejlődjenek ki. Figyeljük játékait, olvasmányait, barátait. Érdeklődjünk problémái iránt. Hallgassuk meg és irányítsuk. Ha szükségesnek látjuk az intést, dorgálást, egyszóval valamilyen büntetést, lehetőleg mindig higgadtan, megfontoltan cselekedjünk. Ne feledjük el, hogy a nevelés komoly, összetett, mondhatni alkotó folyamat. Eredménye mindig minket, idősebb nemzedéket tükröz,vissza. LÖSKA LAJOS A helyi gazdálkodás fejlődése kalmaznak a néppel szemben, elkerülhetetlenné válik a szocializmusra való nem békés átmenet. Aki megfeledkezik arról, hogy az urolkodó osztályok uralmuk megtartása végett adott esetben a legvéresebb erőszakhoz folyamodhatnak, aki nem készíti fel a munkásosztályt a harc nem békés formáira, az árt a forradalom fejlődésének. A kommunisták hűségesek Leninnek ahhoz az útmutatásához, hogy a munkásosztály köteles elsajátítani a társadalmi tevékenységnek kivétel nélkül minden formáját, illetve oldalát, felkészülni e formák leggyorsabb és legváratlanabb váltogatására. A szocializmusba való átmenet különféle formáira vonatkozó tétel legfőbb Jelentősége abban áll, hogy a munkásosztály, a dolgozó tömegek előtt tág teret nyit erőik összefogásához, a kapitalizmus elleni aktív harchoz, valamint ahhoz, hogy minden helyzetben olyan harci eszközöket alkalmazzanak, amelyek a legbiztosabban vezetnek a szocialista forradalom győzelmére. A moszkvai értekezletek egyik legfőbb érdeme, hogy megvilágították a fiatal nemzeti államok fejlődésének útjait, s kidolgozták a marxista-leninista elméletnek a nemzeti demokratikus államról szóló új tételét A hatalmas arányú nemzeti felszabadító forradalom, amely megingatta a nemzetközi imperializmus egyik legfőbb pillérét, nem fullad el, s nem áll meg félúton. A kolonializmus jár ma alól felszabadult országok történelmi válaszút előtt állanak: el kell dönteniük, milyen úton fejlődjenek tovább. A nemzeti felszabadító forradalom fejlődése előtt kedvező távlatokat nyit meg a nemzeti demokratikus állam megteremtéséért vívott harc. A felszabadult országok természete sen nemcsak a már kipróbált formák között térhetnek és térnek rá a szo cializmus útjára, hanem olyan formák között is, amelyeket a nép moz galma ezután fog felfedezni. A

moszkvai értekezletek olyan időben ültek össze, amikor már sok kommunista párt uralkodó pár! volt, s amikor a kommunistáknak nincs egységes nemzetközi szervezetük. Ilyen körülmények közt óriási jelentősége volt annak, hogy kidolgozták a szocialista országok, a kommunista pártok közti kapcsolatok alapelveit. Az értekezletek által kidolgozott alapelvek biztosítják a szocialista világrendszerhez tartozó országok és valamennyi kommunista párt testvéri barátságát, szolidaritását és szoros egységét. Az értekezletek által kidolgozott minden egyes tétel nem más, mint a marxizmus—leninizmus a gyakorlatban. Az értekezletek következtetései összességükben új szakaszt Jelentettek a maratsta—leninista elmélet fej lődésében, meghatározták a kommu nista mozgalom stratégiáját és takti káját. Érthető, hogy ez elképzelhetetlen lett volna a kommunista pártok intenzív elméleti munkája nélkül Korunk sarkalatos problémáinak marxistaleninista kidolgozásához, mint a testvérpártok egyhangúlag megállapították, különösen nagymértékben Járult hozzá az SZKP XX. kongresszusa, amelynek határozatai termékenyltően hatottak a kommunista világmozgalom marxista—leninista elméletének alkotó továbbfejlesztése szempontjából. A moszkvai értekezlet részvevői nem véletlenül szögezték le a nyilatkozatban: „Az SZKP XX. kongresszusának történelmi határozatai nemcsak az SZKP és a Szovjetunióban folyó kommunista építés szempontjából nagy jelentőségűek, hanem új korszak kezdetét jelentették a nemzetközi kommunista mozgalomban is, előmozdították további fejlődését a marxizmus—leninizmus alapján." A

moszkvai értekezletek következtetéseit, a nemzetközi kommunista mozgalom új stratégiai irányvonalát olyan körülmények közt dolgozták ki, amikor harcolni kellett a dogmatikusok ellen, akik nem akartak szakítani a Sztálin körül kialakított személyi kultusz időszakának káros módszereivel, s az elkeseredett ellenállást tanúsító revizionisták ellen. A dogmatikusok és a revizionisták ma sem hagytak fel az értekezletek határozatai elleni támadásaikkal, igyekeznek meghamisítani, kiforgatni ezeket a határozatokat. De a történelmi fejlődés menete félre fogja söpörni mind a dogmatikusok szűk látókörű, szemellenzős korlátozottságát, mind a revizionista opportunizmust, s meg fogja erősíteni az értekezletek marxista—l«nlnlsta következtetéseinek nagy igazságát. Megjelent a moszkvai Pravdában A CSKP XI. kongresszusa óta eltelt időben a lakosság igényeinek megfelelő mértékben emelkedett a helyi gazdálkodási üzemek szolgáltatásának színvonala a nyugat-szlovákiai kerületben. A helyi szolgáltatási üzemek vezetősége elsősorban a mosodák s a tisztítóüzemek számának gyarapítására összpontosította figyelmét. Létrejöttek a vidéken szükséges szolgáltatások kellő feltételei is, ami lehetővé teszi, hogy a háztartásokban megszűnjön a fárasztó és sok időt igénylő mumka jelentős része. Sereden üzembe helyeztek egy gyorsmosodát, Bratislavában, Galantám, Nitrán, Sládkovičovóban, Holíčon és további városokban szolgáltatások házait rendezték be. A nyugat-szlovákiai kerületben 1960 óta 27-ről 38-ra növekedett a mosodák és 15-ről 23-ra a tisztítóüzemek száma. Egyidejűleg a falvakra rendszeresen kijáró mozgó begyűjtők száma is növekedett. Míjjf a nyugat-szlovákiai kerületben két évvel ezelőtt egy lakosra számítva 1,13 kg fehérneműt mostak közüzemi mosodákban, ez idén már csaknem 2 kg-ot. Rendkívül sikeresen működnek a bratislavai helyi szolgáltatási üzemek, ahol több mint 8 kg az említett üzemekben kimosott — egy lakosra jutó — fehérnemű mennyisége. A helyi ipari vállalatok jelentősen kibővítették a gyorsjavító, valamint az új kisüzemek hálózatát. Egyben fokozott gondot fordítanak arra, hogy egyre jobb legyen a szolgáltatások minősége. Ami a gyártmányok választékának sokféleségét illeti, nagyobb mértékben gondoskodnak a különböző bútordarabok, az apró közszükségleti árucikkek gyártásáról, továbbá fehérnemű és készruhák készítéséről bel- és külkereskedelmi célokra. A mezőgazdasági termelés meggyorsítása érdekében Trnaván termelő-géptervező központ létesült a fejlesztési és műszaki munkálatok elvégzésére. 1983. január 8. • 0} SZÖ 5