Új Szó, 1963. január (16. évfolyam, 1-31.szám)

1963-01-05 / 05. szám, szombat

Dicsekvés és panasz DICSEKSZÜNK, HOGY MI MINDENT értünk el kulturális téren az elmúlt években, és milyen szép eredménynyel dolgozó együtteseink vannak. Ugyanakkor gyakran panaszkodunk, hogy mennyi fogyatékossággal találkozunk a kulturális é* nevelőmunka terén. Bár egyik sem zárja ki a másikat, a látszólag ellen Hes vélemények sokakat megtévesztenek. Különösen az, aki alapos helyzetismeret és egyéni tapasztalat htján próbál eligazodni, jöhet könnyen zavarba. Mi tulajdonképpen az igazság? Az, hogy szépek az eredményeink, vagy az, liogy kulturális téren is sok még a teendő? Véleményünk szerint nincs Itt se félreértés, se félremagyarázás. Az egymásnak „ellentmondó" vélemények tulajdonképpen nem ellentétesek. A tényleges helyzet az. hogy a sok siker ellenére a kulturális életben is van még hiba, és fogyatékosság. A dicsekvés és panasz tehát egyaránt, jogos. Ha a két tény közül mégis csupán az egyiket, vagy a másikat tudatosítjuk, ez azért történik, mert nemcsak egyesek, de néha a sajtó is egyoldalú: hol az eredményt, hol a hibát veszi csupán figyelembe. Pedig a realitás és a közvélemény helyes befolyásolása érdekében a kettőt egymással mindig öszszefüggésben kellene tárgyalni és bemutatni. Annál Inkább, mivel előfordulásuk is közösen jelentkezik: a legszebb eredmény sem olyan, hogy ne lehetne még szebb, a hiányosság ellenére viszont mindenütt születik siker ls. Ám elég az okoskodásból. Ezt ls csupán azért mondtuk el, mert az utóbbi időben több Ilyen ellentétes tudósítást olvastunk és mert a honismereti körökről szóló alábbi beszámolónk szintén „ellentmondó": dicsekszik és panaszkodik. Dicsekszünk, mert vannak jól dolgozó honismereti köreink. Panaszkodunk, mert ezen a téren se tesszük meg mindazt, amit megtehetnénk. Nem akarjuk egyik tényt sem előtérbe helyezni a másik rovására. A dicséret és panasz együtt adja majd a helyzetképet: íme így állunk a honismereti körökkel. NÉPMŰVELÉSÜNKNEK EZT AZ Ü| FORMAJAT az utóbbi években kezdtük szorgalmazni. A honismereti körök tulajdonképpen egyidősek az irodalmi színpadokkal. Más-más eszközökkel céljuk is azonos: a mai viszonyoknak megfelelően nevelni, gyarapítani az Ismereteket. A honismereti körökkel szintén ^nagyon életképes mozgalom Indult meg. S bár a feladat — a részletmunkát illetőleg még nem mindenütt tisztázott (néhol csupán kérdés-felelet formájában Ismerkednek a hazával és térképen „utazgatnak", gml nem baj, csakhogy nem ez a kör elsődleges feladata), az elért eredményekből máris arra következtethetünk, hogy a honismereti kör a szakköri munkának és általában a népművelésnek nagyon tág és nagyon életképes lehetőségét teremtette meg. A Jól dolgozó körök munkája általában kétirányú. Az egyik gyűjtő-kutató, a másik az ismeret-gyarapító népművelő munka. A gyűjtő- kutatómunka során a honismereti kör tagjai feldolgozzák vidékük politikai és kulturális eseményeit, összeszedik az ezzel kapcsolatos cikkeket, fényképeket, gyűjtik a régészeti leleteket, a népdalokat, u népszokásokat, a nép elbeszéléseit, szólás-mondásait, összeírják a környék nevezetességeit, fényképeket készítenek természeti jelenségekről, vidékük :elentősebb eseményeiről: megőrzik, ápolják a múlt és a jelen történelmi, kulturális értékeit. Munkájukkal felbecsülhetetlen segítséget nyújtanak egyrészt a múzeumoknak, másrészt a nép művészetét feleleveníteni és tovább fejleszteni szándékozó népi együtteseknek. A honismereti kör a múzeumokon és a népi együtteseken kívül kincsesbányája az iskoláknak és a történészeknek Is. Munkájuk hasznos és értékes, mert tervszerű, tudatos és a munka eredménye a szakkört jobb esetben a helyi múzeumba^ nyer elhelyezést és megőrzést. Ha az értékeket nem tartanák nyilván, ha nem őriznék és nem kezelnék féltő gonddal, hetek, esetleg hónapok munkájának pótolhatatlan értékei vesznének kárba. A múzéum azonkívül, hogy a legjobb megőrzőhely, tanáccsal is ellátja a kör tagjait és ráirányítja a figyelmet arra, hol és mit érdemes gyűjteni. Az lsmeretgyarapltő- népművelő munkával a honismereti kör társadalmi küldetést teljesít s ezen a téren talán még az előbbinél is dicséretre méltóbb a munkája. A KÖR TAGJAI TANULMANYI kirándulást szerveznek, meglátogatják a kiállításokat, az üzemeket, a szövetkezeteket, a sztrájkok és munkástüntetések, valamint a felszabadításáért folytatott dicső harcok színhelyeit és még sok sok más gazdasági, történelmi, kulturális és földrajzi nevezetességű helyet. Más alkalommal előadásokat, kérdés felelet-estet és más ismeretterjesztő öszszejövetelt rendeznek. Népművelő munkájuk során felhasználják a hangszórót, az üzemi és járási újságot; röplapokat, tablókat, vitrineket, honismereti térképeket szerkeszted nek. A kérdés-felelet estekkel, valamint az ismeretterjesztő előadásokkal összefüggő képet és bőséges ismeretet n újtanak egy-egy faluról, városról, esetleg az egéfcz járásról. S ami a lényeg: a kör tagjai akár a gyűjtő-kutató, akár a ismeretgyarapító-népművelő munka szakaszán dolgoznak, legfontosabb faladatuknak a szocialista hazafiságra, és a proletár nemzetköziségre történő nevelést tartják. Ezzel azonkívül, hogy elősegítik a helves irányé politikai tájékozódást, nagyszerűen szolgálják népeink közeledésének az ügyét. A kör feltárja és bemutatja a szlovákok és a magyarok közös harcát, az évszázados együttélés beszédes emlékeit: népeink egymásra utaltságénak tárgyi bizonyítékait. A proletár nemzetköziségre és a szocialista hazafiságra nevelés tulajdonképpen gerincét képezi a honismereti kör munkájának. Legjobban jelenleg a rožňavai múzeum mellett hat szakcsoporttal működő, mintegy 120 tagú honismereti kör dolgozik. Elsősorban ennek a körnek a munkáját dicsérjük: ezzel dicsekszünkl E csoport jó munkájának egyik legbeszédesebb bizonyítéka a környék munkásmozgalmának történetét tartalmazó, a közeljövőben megjelenő dokumentum-kiadvány, amelyet •Csehszlovákia Kommunista Pártja megalakításának 40. évfordulója alkalmából saját gyűjtésükből állítottak össze. Ez az Immár országos hírű honismereti kör példamutatója lehet a magyarlakta vidékeken működő, és a jövőben megalakuló többi honismereti körnek. ELISMERÉST ÉRDEMEL a štúrovól, valamint Podunajské Biskupice-i honismereti kör is. És rajtuk kívül még több kör munkájával dicsekedhetnénk. Ugyanakkor azonban panaszra ls van okunk bőven. Annak ellenére, hogy példásan dolgozó honismereti körökkel rendelkezünk és minden feltétel megvan arra, hogy sok jól működő honismereti körünk legyen — a szakköri munkának ez a formája valahogy még mindig nem eresztett annyi helyen gyökereket, hogy elégedettek lehetnénk. A honismereti körök például megközelítőleg sem érik el a többi szakcsoportok (tánc, ének, zene, fényképészeti körök stb. stb.j számát. Pedig a honismereti körnek bármelyik más szakcsoportnál nagyobb a munkalehetősége. SOKAN A MÚLTBAN nem tanulhattak s nemcsak földrajzi, de helytörténeti ismeretük iá hiányos. Ezek azért vesznek részt a honismereti kör munkájában, hogy pótolják azt, amit a múltban elmulasztottak. A fiatal agronómus a föld értékelt, a vidék talajában rejlő lehetőségeket szeretné felkutatni. Egyesek a régi földmüvelés kultúrájának nyomalt keresik, mert a kor színvonalára szeretnék emelni földrajzi és régészeti ismereteiket. Mások utazni akarnak, hogy megismerjék az ország tájait, nevezetességeit. A szülőfalu, a szülőváros, a közvetlen környezet megismerése az első lépés. Aztán országjáró utak sok, sok élménnyel, gazdag ismerettel kecsegtető társas kirándulások következnek. Más-más iránt érdeklődik az ipari munkás, a szövetkezeti tag, az értelmiségi, a háztartásbeli: a honismereti kör megannyi foglalkozású és különféle előképezettségű tagja. A sokféle érdeklődés sokféle „munkalehetőséget teremt. S a végső cél: gazdagítani az ismeretet, jobban megismerni a hazát, a környezetet, a mindannyiunkat körülvevő világot — erőt szabadít fel, cselekvésre ösztönöz. A jól működő honismereti köreink mutatják, milyen sokirányú és milyen eredményes lehet a szakköri munkának ez az új formája. Miért olyan kevés mégis a honismereti kör? Mint az irodalmi színpadok esetében, miért oly lassú itt is a kibontakozás? Lehetőség van. Nemcsak a múzeumok, de az iskolák És a társadalmi és tömegszervezetek keretében is működhetne a mostaninál sokkal több honismereti kör. A dicsekvés mellett azért panaszkodunk, mert mint a kulturális és nevelőmunka más szakaszén, ezen a téren is hiányosságaink vannak. A helyzet tehát a honismereti körökkel kapcsolatban az, hogy vannak szép eredményeink ezen a téren is, de lehetnének még szebbek. S hogy a jövőben ezzel kapcsolatban már ne keljen panaszkodni, mindenütt, ahol régóta tervezik, de máig sem alakítottak honismereti kört, nagyobb kezdeményezésre, jobb szervező munkára lenne szükség. A TERMÉSZETBARÁTOKRA és a történeleniszakos tanítókra gondolunk. Elsősorban ők kezdeményezhetnének, ők tehetnék meg az első lépést. Egy kis szervező és Irányító munkával, valamint ismereteik átadásával nagyon sokat segíthetnének a honismereti köröknek s ezen keresztül a népművelésnek. A szervező-vezető fáradságát bőven kárpótolná a honismereti kör tagjainak munkája és megbecsülése. BALÁZS BÉLA MOSZKVA LAKOSSÁGA körében közkedveltségnek örvendenek a szocialista országok könyvkiadványai. A csehszlovákiai könyvkiadó vállalatok is nagy mennyiségben szállítanak könyveket a szovjet fővárosba. Nagy figyelmet keltett a szocialista országok könyvpiacán is forgalomba hozott tíz nyelven írott társalgási szótár. Hanzelka és Zikmund Afrika az álmok világában és a valóságban című könyvének orosz fordításából eddig több mint ötvenezer példányszám fogyott el. Felvételünkön a Barátság könyvkereskedés Moszkvában. (TASZSZ felvétele — CTK) ÚJ VERSEK GÄLY OLGA: Jöjjetek hát, új emberöltők! ^ Sokan hiszik és sokan vallják: fc a versírás s a fiatalság ^ ha párban járnak — összeillők, $ s a versírást, e bohó tettet, S át kell vészelni, mint a himlőt. ^ Ifjúra illik e szó: költő. ^ De kinek vállán emberöltő, ^ lobogó hajjal, zászlós szóval | ne kérkedjen. Csak hangfogóval ma elküldjem köszönetem ^ vegye a dallamot, csak mollban, azért a tartós, izzó tüzért ^ Írjon novellát kétszáz sorban, ^ vagy írja élete regényét, ^ mentse maradék tüze fényét ^szélesen hömpölygő vizekre. I s mert mások szívverését érzem, ^ azért kell ritmust, rímet lelve ^ megzengetnem a húrokat, ördög vigye az éveket. Engem senki sem kérdezett, mikor akarok megszületni. Nem is tilthatja hát meg senki, fc hogy múzsámnak, ki hisz nekem, £ amely akőr rőt viráglüzér fonja át éjem s nappalom. E tűztől melegszik dalom, ^ , ... , s e tűzben olvad nemes fémmé ^ de versbe, jaj, versbe ne szedjel bennem öröm és fájdalom. > Nem azért, mert az emberöltő Jöjjetek, hát, új emberöltők, ^mögöttem már, s mert szembeötlő, tegyétek gazdaggá a költőt, ^ hogy amit írók szűrtebb, csendes, hogy mindig adni, adni tudjon, ^ és lángszavam eget nem verdes, s bár mollban — tiszta i hanem azért mert láttam, éltem, I | OZSVALD ARPAD: 1 TÉLI ŰT hangot ^ fogjon. ^ A moszkvai Konzervatórium nagytermében nagy sikerrel adták elő D. Sosztakovics XIII. szimfóniáját. A szimfónia öt részből áll, Jevgenyij Jevtusenko öt különböző versére komponálva. Felvételünkön (balról jobbra) D. Sosztakovics, J. Jevtusenko, V. Gromadszkii az eevüttes nagytehetségű fiatal énekese és K. Kondrasin karmester. (TASZSZ felvétele — CTK) AZ INTERNACIONÁLÉ ZENESZERZŐJÉNEK EMLÉKEZETE A Les Lettres Francaises a közelmúltban terjedelmes cikkben emlékezett mog — halálának harmincadik évfordulóján — Pierre Degeyterről, az Internacionále zeneszerzőjéről! A lulle-i esztergályos tagja volt egy munkáskórusnak, ő maga gyermekkart szervezett, és számos kisebb zenedarabot szerzett, melyekkel városában díjakat is nyert. Halhatatlan forradalmi énekét 1888-ban írta egy munkásdalkör vezetőjének felkérésére. Művét 1899-ben ismerte el himnuszává a francia szocialisták kongreszszusa. Pierre Degeyter harminc esztendeig mint lámpagyújtó kereste meg kenyerét, utolsó éveiben a Kommunista Internacionálétól kapott támogatást. 1927-ben az egykori kommünárok küldöttségével Moszkvában Járt. Temetésekor ötvenezren kísérték el utolsó útjára. Harmóniumát szülővárosa, Saint-Deriis őrzi múzeumában. A „Svájci Robinson" világsikere Majd 150 évvel ezelőtt adta ki Bernben Johann Rudolf Wyss apjának, Johann Davld Wyss luteránus papnak Svájci Robinson című ifjúsági regényét, amelyet a pap Pestalozzinak, a nagy svájci pedagógusnak a szellemében írt meg. Ezt a könyvet később angol nyelvre fordították le, s az angolszász nyelvterületen csaknem olyan olvasott lett, mint a Defoe-féle Robinson. Most az amerikai Walt Disney-studió színes filmet készített a regényből, amelyet egyelőre nyolc nyelven játszanak. Fényesre dermedt csillagok (között rezes bundában bóbiskol a Hold. Az égről minden csillag megszökött, zúzmarát lehelnek a fák, a tó nádszakálla megremeg a szélben, jég-bőre alatt borzong a víz is... Kegyetlen téli éj! Nyugtot adó békét, szerelmet ne adj te nékem! Hődarát söpör előttem a szél, fagy-verte úton koppan -a léptem. Ügy megyek most el dúdoló kedvvel, feltűrt gallérral, mint vándorlegény, ki otthagyta részeges mesterét, kis batyuját nagy botra akasztva, hátra se nézve nekivágott, § hogy felfedezze a világot. & % e 5 « y////////////////////////////////^^^^ IRODALOM ÉS AZ ÉLET A szovjet vasutakon dolgozó munkások, mérnökök, szakiskolások közül kerül ki az a sok száz író és költő, akik a Magisztral elnevezésű irodalmi kör tagjai. A Kultura i Zsizny legújabb száma beszámol a kör tagjainak tevékenységéről. A Magisztral hét tagját vették fel eddig a Szovjet Írószövetségbe; negyven tagjának jelent már meg önálló kötete. A kör legismertebb tagjai közül való Dmitrij Szpaszkij mérnök, negyven technikai újítás kidolgozója, aki egy bábszínházat vezet és lát el darabjaival, Szergej Szokur fűtő novelláinak cselekményét mindig a saját munkaélményeiből válogatja ki. Nyikoláj Mlronenko mozdonyvezető verseket- ír; Alekszej Csizsov, pályaépítő, akinek új munkamódszerét az egész Szovjetunióban ismerik, szabad óráiban esszéket ir. Anatolij Guszarev állomásfőnök-helyettes most került egy napilap szerkesztőségébe; Vlagyimir Vojnevics vasúti munkás dalát Jurij Gagarinról gyakran sugározzák a szovjet rádióállomások. Sztaniszlav Kunajev vasútépítő munkásnak, aki a Taskent-Abokoni vonalon dolgozik, most jelent meg az Úttörők c. verseskötete. Adolf Slikovics mérnöknek több meséskönyve látott napvilágot. S mindehhez csak anynyit tegyünk hozzá, hogy a Magisztral nem az egyetlen „szakmai" irodalmi kör a Szoyjetuntóban; e körök számának növekedése és tevékenységük fokozódása is jelzi a kommunizmus építőinek egyre növekvő kulturális tevékenységét. • • • • • • • • Ján Kodét: Az élő forrás (Bronzplasztika) (Foto: Karel Hájek felv.) 1963. január 5. * (jj SZÓ 7