Új Szó, 1963. január (16. évfolyam, 1-31.szám)

1963-01-31 / 31. szám, csütörtök

Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOVAKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1963. január 31. csütörtök * 30 fillér • XVI. évf. 31. szám. A szövetkezet érdeke is megköveteli NOVOTNT ELVTÁRS BEFEJEZTE DÉLKELET-ÁZSIAI LÁTOGATÁSÁT Szilárdulnak a csehszlovák—burmai kapcsolatok BURMAI—CSEHSZLOVÁK KÖZÖS NYILATKOZAT A mezőgazdaság szocialista átszervezésének időszakában jelentős szerepet töltöttek be a szövetkezeti munkaiskolák. A kisparcellás gazdálkodáshoz szokott parasztember a hároméves tanfolyam keretében elméletben is elsajátította « nagyüzemi gazdálkodás szervezésének, irányításának művészetét és a tanultakat hasznosan kamatoztatta a közös gazdálkodásban. Azóta azonban lényegesen megnövekedtek a mezőgazdasági termelés iránti követelmények és joggal elvárja az ország, hogy a mezőgazdaság egyre nagyobb mértékben járuljon hozzá a közellátáshoz, több nyersanyagot adjon az iparnak. Mire alapozza társadalmunk ezeket az igényeket? Népgazdaságunk fejlődésével párhuzamosan a mezőgazdaságban is megjavultak a termelés anyagi feltételei. Iparunk a tökéletes gépberendezések, erő- és munkagépek mellett számos kisgéppel, műtrágyákkal, vegyi anyagokkal látja el a mezőgazdaságot. A XII. pártkongresszus tehát jogosan állapította meg, hogy mezőgazdasági üzemeink nem használják ki kellőképpen az adott lehetőségeket, a nagy támogatás ellenére sem képesek elérni a termelés tervezett színvonalát. A hibát elsősorban a mezőgazdaság hiányos irányításában, valamint a szövetkezetek vezetőinek. tagjainak szakmai felkészültségében kell keresnünk. A legtökéletesebb irányítás is eredménytelen, ha a mezőgazdaság dolgozói nem ismerik jól feladataikat és nem állnak hivatásuk magaslatán. Ezen a téren főleg szövetkezeteinkben akad sok pótolni való. Az esetek többségében sikeresen befejezték a szövetkezeti munkaiskolák hároméves tanfolyamát és most a szakmai oktatásnak egy magasabb formáját, a népi egyetemeket választották. Ezeken a tanfolyamokon kiváltképpen a szövetkezetek szakemberei, vezető dolgozói bővítik szakismereteiket, hogy ezáltal is közelebb kerüljenek a termelés szakosításának helyes megértéséhez, gyakorlati alkalmazásához. Természetesen ez az éremnek csak az egyik oldala, mert az akadémiák mellett nem hanyagolhatjuk el a szövetkezeti tagok tömeges szakmai nevelését sem. A szövetkezeti munkaiskolákat továbbra is támogatnunk kell. Az új iskolai törvények értelmében a szövetkezeti munkaiskolák közvetlenül az EFSZ-ek hatáskörébe kerültek, tehát semmi akadálya annak, hogy a termelési programnak magfelelően még magasabb szintre emeljük a szövetkezetesek szaktudását. Ezen a téren helyesen jártak el a zvoleni járásban, ahol az akadémiákkal párhuzamosan a szövetkezeti munkaiskolák megszervezését sem hanyagolták el. A járás szövetkezeteiben több mint 15 ezer mezőgazdasági dolgozó látogatja a tanfolyamokat, ahol a kísérleti kutatóintézetek szakembereinek, a mezőgazdaság leggyakorlottabb vezetőinek előadásait hallgatják. A JNB mezőgazdaság! szakosztálya szakmai, politikai és a tudományos ismeretterjesztő egyesületekkel karöltve hatékonyan támogatja a szövetkezetek irányítása alatt működő iskolákat. Tanácsokkal látja el a tanfolyamok vezetőit, gondoskodik előadókról és tanulmányi segédeszközökkel is ellátja a szövetkezeti munkaiskola hallgatóit. A Zvolenská §latina-i szövetkezetben még ennél is magasabb színvonalra emelték a tagság szakmai nevelését. A szomszédos magnemesítő állomás és az állami gazdaság szakemberei a szövetkezet termelési adottságaiból kiindulva a környék szövetkezeteinek több mint nyolcvan hallgatójával ismertetik meg az állattenyésztés, a talajerőgazdálkodás és növénytermesztés legfontosabb alapelveit. Az oktatásnak ez a formája igen hasznos a szövetkezetesek számára, hiszen az elméleti tudás elsajátításán kívül a tapasztalatok kölcsönös kicserélésére is kedvező alkalmat nyújt. Mezőgazdaságunknak egyre több szakmailag felkészült szakemberre van szüksége, hogy a párt által kitűzött célokat mielőbb elérhessük. A szakemberképzés terén azonban nem mindenütt egyformák az eredmények. Esetenként maga a szövetkezet vezetősége gátolja a tanfolyamok sikeres menetét. Ilyen jelenségek kiváltképpen a nitrai és a lučeneci járásban tapasztalhatók, ahol a legkevesebb szövetkezeti munkaiskola működik. A hosťovái szövetkezetben például (nitrai járás) a vezetőség közönye, kényelmessége miatt maradt el a téli oktatás. A szomszédos Dolné Obdokovce-i szövetkezetben ennek éppen az ellenkezőjét tapasztalhatjuk. Munkaegységet is számítanak a részvételért, ennek ellenére sem látogatják a tanfolyamokat. A tagság a szakképzést — helytelenül — még mindig feleslegesnek, megterhelésnek tekinti. Pedig sokkal jobban boldogul az az ember, aki munkájának célját, társadalmi jelentőségét is fel tudja mérni. Ezen a téren tehát még nagy harcot kell folytatnunk a közöny ellen, mert ezt a szövetkezet érdeke is megköveteli. Népgazdaságfejlesztési terveink számítása szerint el kell érnünk, hogy 1970-ig a mezőgazdaságban dolgozó ezer ember közül legalább száz felsőbb, vagy középfokú szakmai képzettségre tegyen szert. Nemcsak arról van szó tehát, hogy szövetkezeteinket, állami gazdaságainkat mérnökökkel, ökonómusokkal lássuk el — noha ez is fontos kérdése további sikeres fejlődésünknek —, hanem arról is, hogy a növénytermesztés számára kellően felkészült szakembereket, kiváló traktorosokat, kombájnvezetőket, javítómestereket neveljünk, Minden jel arra mutat, hogy már 1965-ben legalább 300 ezer szakmailag kellően felkészült dolgozóra lesz szüksége mezőgazdaságunknak, akik a legkülönbözőbb mezőgazdasági gépek kezelésében, javításában egyaránt jól kiismerik magukat, szerkezetileg is értenek a gépekhez. A növénytermelésben hasonló a helyzet. Éppen ezért mind szövetkezeteinknek, mind az állami gazdaságoknak minden tőlük telhetőt el kell követniük, hogy káderszükségletüket saját erejükből biztosítsák. A szövetkezeti munkaiskolák ezen a téren hatalmas lehetőségekkel kecsegtetnek, mert a mezőgazdasági üzemek saját feltételeikhez igazíthatják dolgozóik nevelését s ezt az igyekezetüket a gépállomások, a tudományos intézetek is támogatják. A mezőgazdasági termelés továbbfejlesztésének egyik döntő tényezőjét társadalmunk a dolgozók nevelésében látja, és teljes okkal, mert szakmai felkészültség nélkül távolról sem érhetnénk el céljainkat. Rangoon (ČTK) — Antonín Novotný köztársasági elnökünk burmai láí togatásának befejezése alkalmával a j következő közös nyilatkozatot fogadták el: Antonín . Novotný, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke, felesége, Otakar Siműnek miniszterelnökhelyettes, Václav Dávid külügyminiszter, Jozef Lenárt, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke és más személyiségek kíséretében január 27—30-a kü| zött a Burmai Szövetség vendége volt. ! Barmában Antonín Novotný és kísé! retének tagjai megtekintették Ran| goon történelmi, kulturális és gazdaI sági nevezetességeit, valamint ManI dalan és Pugan városokat. A CsehI szlovák Szocialista Köztársaság elnö; két és kíséretét burmai látogatásnk alatt mindenütt szívélyes és vendégszerető fogadtatásban részesítették. A vendégek meggyőződtek a bnrmai népnek a csehszlovák nép iránti őszinte rokonszenvéről és forró barátságáról. A látogatás idején a csehszlovák vendégek közvetlen és nyílt beszélgetéseket folytattak a burmai vezetőkkel a két országot érintő kérdésekről. A beszélgetések mindig szívélyes és baráti légkörben zajlottak le. Mindkét fél egyetért abban, hogy valamennyi államfő jelenlegi legfőbb feladata a világbéke megőrzése. Kifejezték azt a mély meggyőzödésüket, hogy a vitás nemzetközi problémák békés úton, tárgyalásokkal és kölcsönös egyezményekkel oldhatók meg. Mindkét fél kifejezte azt a véleményét: szükséges, hogy valamennyi állam vezetői továbbra is a józan ész és a felelősségérzet sugallta úton ! haladjanak, s ezek szellemében tár! gyaljanak a nemzetközi problémák! ról. Az államfőknek fokozottan kell törekedniük a problémák rendezésére és az egészségesebb nemzetközi légkör megteremtésére. A beszélgetések során a csehszlovák vendégek pozitfvan értékelték a Burmai Szövetség aktív semlegességi politikáját. Megelégedéssel állapítot| ták meg, hogy a semleges országok pozitív szerepet játszanak a világban, Ne Vtn tábornok, a burmai forradalmi tanács elnöke szerdán reggel búcsút vett Novotný elvtárstól és kíséretétől. A csehszlovák vendégek Burmából hazautaznak. (ČTK f elv.) politikájuk nagyban hozzájárult a világbéke és a nemzetközi biztonság megerősítéséhez. Ne Vin tábornok, a Burmai Szövetség forradalmi tanácsának elnöke nagyra értékelte Csehszlovákia hozzájárulását a világbéke megőrzéséhez és megszilárdításához és a népek közti kapcsolatok, valamint a nemzetközi biztonság megszilárdításához. Mindkét fél egyetértett azzal, hogy a tartós világbéke biztosítása megköveteli az általános és teljes leszerelést. A mindenfajta atomkísérletek betiltását fontos lépésnek tartja az általános és teljes leszereléshez. Felhívással fordulnak az atomfegyverekkel rendelkező országokhoz, kijssenek egyezményt az atomkísérletek megszüntetésére. Mindkét fél örömmel fogadja (Folyatás a 3. oldalon) A szakosítás a termelés növelésének eszköze Napirenden az évi termelési tervek jóváhagyása • A komárnói JNB mezőgaz^ dasági osztályán sok a munka • A szakosítást előnyösnek tartják a szövetkezetek Nem kis feladat áll előttünk, amennyiben a mezőgazdasági termelést 1970-ig az ipari termelés színvonalára kell emelnünk. A kitűzött cél eléréséhez nagyban hozzájárul a nagyüzemi termelés újabb formája, azaz a gazdaságok szakosítása. Ennek értelmében készültek el az évi termelési-pénzügyi tervek, amelyeknek jóváhagyására a napokban került sor. A Komárnói Járási Nemzeti Bizottság mezőgazdasági osztályán több csoportban vizsgálják felül a szövetkezetesek által benyújtott terveket. Alapot munkát követel a felülvizsgálat, mert a járás mezőgazdasági üzemei életében az idén jelentős változás állt be. Az ötvenegy közül 27 szö vetkezet a szakosítás útjára lép. Ugyanakkor a járás területén 34 komplexcsoport alakult, ami a tervek ellenőrzését illetően szintén figyelmes munkát követel. — A hónap végéig kellett volna elkészülnünk a tervek jóváhagyásával — mondja Bakács Béla szervező —, de a jelek szerint 3—4 napot késünk, pedig vasárnaponként is dolgozunk. Vagy mi megyünk.ki a gazdaságokba, vagy azok képviselőit hívjuk be. Megtörténik azonban az is, hogy a tervvel egyik-másik szövetkezet nem jön be a meghatározott napra. Megszólal a telefon. A radváfíiak kérnek halasztást, mintha csak Bakács elvtárs előbbi szavait akarnák alátámasztani. Ök sem jönnek be a meghatározott időre. Hogy miért? ... A pezinoki Járási Építészeti Vállalat dolgozói a pezinoki Cajla negyedben az idén befejezik a baromfinemesítő és szaporító üzemet Képünkön az 5000 tojóstyúk számára szolgáló csarnok belső berendezése látható A mély almozású, automatikus etetőkkel és Hatókkal ellátott csarnokban három dolgozó gondozza az 5000 tojóstyúkot. (K Cích. felv. — CTK) A sürgős munka közben nem kérdik a részleteket, de mindenesetre iparkodhatnának, mert az idő eljár. A búéi szövetkezetesek dicsérik a szakosítást. Ezután a tej és tojás termelésre, 111. malacnevelésre térnek át. A sertéshústermelés rovására növelik a tojástermelést. Az 500 férőhelyes automatikus hizlaldát ugyan kihasználják, mert 10 vagon sertéshúst adnak el, de ez a mennyiség hét vagonnal kevesebb a tavalyinál. Tojásból azonban a tavalyi 422 000 helyett 1 milliót adnak el, s tegyük mindjárt hozzá, előnyösnek tartják ezt a változtatást. Retkes Lajos, a szövetkezet elnöke ezt így indokolja meg: — A múltban egy mázsa sertéshús előállításához hat mázsa takarmányt használtunk fel. Ennyi takarmányon felnevelünk 15 tyúkot. Az általuk termelt tojásért is több a jövedelem, mint egy mázsa sertéshúsért, s ugyanakkor 30 kg tyúkhúst is nyerünk, ami a szövetkezeteknek többletbevételt jelent. A szövetkezet elnöke a malacnevelést illetően is hasonlóan vélekedik, mivel kevesebb takarmány fogyasztásával e téren is növelhetik a bevételt A tejtermelés terén azonban van helyrehozni való, mert a tej önköltségi ára jelenleg 2,4 korona. Persze, a jövőben javul a helyzet, mert a szövetkezetesek arra törekszenek, hogy takarmányuk legyen bőven, ami az önköltség csökkentésében az alaptényező. — Az idén annyira növeljük a tejhozamot — mondja az elnök — hogy a termelési ár ne legyen nagyobb az eladási árnál. Jövőre pedig már nyelünk a tejtermelésen, mert tulajdonképpen az olyan áru előállítása jövedelmező, amelynek a 'befektetése még aznap megtérül. (b. /./