Új Szó, 1963. január (16. évfolyam, 1-31.szám)

1963-01-30 / 30. szám, szerda

FENYVESEK ALATT Ilyenkor télen, mikor a hótakaró egyszínűre fest mindent, a hegyek között is egyhangúbbá válik a táj. Nyáron sokkal vonzóbbak az ezer féle színt öltő hegyek. Az egyik hegyoldalon a gulya, a másikon a juhnyáj csilingel legelészés közben, most azonban olyan csendes a környék, mintha cáfolni akarná a nyári valóságot. Tomáš Martinček, a szövetkezet elnöke nem hiába mondja — jöjjenek akkor, ha majd kizöldül a határ, nem bánják meg. MÁSKÜLÖNBEN Martinček elvtárs Szövetkezete négy kisebb szövetkezetből egyesült, ami többféle szempontból előnyös. A gbelanyi néven Ismert gazdaság így is csak 1112 hektáros területet mondhat magáénak. Az igaz, szép terület, csakhogy ezzel a kis gazdaságok külön-külön nem sokat értek. Ha mindenből akartak termelni, szétaprózták erejüket, amire pedig s hegyek között kétszeresen szükség Van. Az egyesülés után ez a szétôprózás elesik. A mojši telepen, amelynek környékén sok a szántóföld, csak hízósertéseket tartanak, ugyanakkor a Kotrčná Lúčka-i telepen — ahol a tengerszint fölötti magasság meghaladja a 750 métert — a növendék szavasmarha kapott helyet. A fiatal állomány egész nyáron a fenyvesek alatt legel, jól érzi magát a szabadban, s amint a súlygyarapodás is mutatja, van harapnivalója. A nededzai udvar fejőstehenei is szívesebben tartózkodnak a legelön az Istállóban topogás helyett. Olyankor több tejet is adnak, mert kedvük szejint jóllaknak. Télen hiába várnak tőlük hasznot, sovány a koszt, a nyári hozamnak csak a negyedrészére futja. — Szerencsénkre jövő ilyenkor már több jut a jószágnak is — mondja Ondrej Ďuríček, a könyvelő — 70 hektár rétet és legelőt trágyaléval fogunk öntözni. Okos megoldás, mert akármilyen jó minőségű is"a hegyi széna, az eddigi hozam mellett télen koplalhat a jószág. Olykor-olykor, mintha az eső — aminek a mennyiségére egyébként nem lehet panasz — sem segítene, a fű nem akar nagyobbra nőni. Bezzeg másképpen lesz, ha trágyalével serkentik, kétszerte magasabbra nyúlik majd. A hígtrágyás öntözéssel nagyobb értelipet kap a gazdaságon belüli szakosítás is, mert ami az állomány elosztását illeti, az csak az elaprózottság megszüntetésére irányult és a régi takarmányadagokkal nem oldhatja meg a többtermelést. A több tej- és hústermelést a fű hozamának növelése teszi majd lehetővé. Szóval legfőbb tényező a takarmánytermesztés növelése, mert az állomány sűrűségére nem lehet panasz. A juhállományon kívül 1J30 hektáros területre 53 szarvasmarha jut, amit bizony síkságon gazdálkodó szövetkezetek is megirigyelhetnek. A SOK ÁLLATTAL, amint tudjuk, nyáron nincs baj, hiszen ellegelész és szép hozamot ad, mert különösebb befektetés nélkül a 7—8 literes napi fejési átlag nem kicsiség. Äm annál nagyobb gondot okoz az állomány télen, amikor a szénát ugyancsak jól be kell osztani, hogy az újig kitartson. Éppen ezért az ember azt véli, hogy a hígtrágyázás, öntözés csupán a szénagond megszüntetésére irányul. A gbelanyi szövetkezetesek azonban ennél többre számítanak. Az öntözőberendezés még jóformán el sem készült, máris az állomány szaporításáról beszélnek. A közeljövőben 60 szarvasmarhát akarnak 100 hektáronként. Ennyi állatnak jobban termő legelőre is szüksége lesz. Nos, a szövetkezetesek gondoskodnak róla, hogy több legyen a fű, meg a széna is. A teheneket — mivel haza kell járniuk fejésre — a telep közelében legeltetik, s hogy az aránylag kis terület győzze fűvel, öntözni fogják. Tehát a berendezés egy része a fű, másik része a széna hozamának a növelését szolgálja. Ogy fest a dolog, hogy egy csapásra két legyet fognak a gbelanyiak. Szó, ami sző, a két fogással nagy fába vágják a fejszéjüket és felvetődik a kérdés, vajon nem lenne-e biztosabb a termelés növelése, ha az egvik célkitűzésről, teszem azt az állománv szaporításáról egyelőre lemondanának? Mert jobb téli takarmányozás mellett a termelés és ezzel együtt a jövedelem úgyis növekedne. A szövetkezet elnöke — aki különben azt az érzést kelti az emberben, hogy mielőtt valamit kimond, kétszer ls megfontolja — megvédi állásfoglalásuk helyességét. — Az állomány szaporítása nem egyik nanról a másikra éri el a kívánt szintet — mondja Martinček elvtárs. — Ez két-három év kérdése, a szövetkezet viszont nemcsak szénából. hanem gabonafélékből is már az idén növeli a hozamokat. A rendelkezésünkre álló területnek több mint a fele szántóföld. Bár tavaly a búzatermés csak 18 mázsa volt hektáronként, ez nem jelenti azt, hogy az idén is ennvi lesz. Bízom tagságunk és Štefan Vaško agronómus törekvésében. VALÖBAN, a 66 éves agronómusbari nagv az akarás, s a žilinai járásban kevés agronómiisról mondhatják el azt, amit róla. Érettségizett ember, s mint IIven, sokat akar kihozni a földből, de nem sajnálja a fáradságot sem. Topoľčany környékére utaz'k és megfigyeli az ottani gazdálkodást. Tó vetőmagot szerez be és az ősziek fej trágyázásával is foglalkozik. Elérte fbár még csak kis területen 1. hogy a német búza 37.49 mázsás termést, a kašticei pedig 30 mázsás termést adott hektáronként. Ä kísérleti eredmények alapján a szövetkezet búzából 24—25 mázsás átlagtermést takaríthat be hektáronként. Ez pedig — akárcsak a szénatermés növelése — nagy lépés, mert a téli takarmányozást még a felszaporított állománynál ls jelentősen megszaporítja. Ilyen körülmények között igaza van az elnöknek és helyesen járnak el, ha egyszerre mind a két dolgot orvosolják. Kétség kívül a gbelanyi szövetkezet útja sok más hegyaljai szövetkezet útjától egyenesebb irányban halad. Az akarat, a törekvés szabta meg irányát, s aki egyenes úton megy, hamarább oélba ér. Több hegyaljai szövetkezet a téli takarmányozási gondot úgy igyekszik megoldani, hogy a csallóközi gazdaságokból fogad el növendékállományt legeltetésre, aminek fejében abraktakarmányt kap. Nem rossz megoldás ez sem, mert hiszen mind a két fél jól jár vele. Az egyiknek nem vész kárba a fű, mert abraktakarmányt kap érte, a másik viszont több fehérj_é tartalmú takarmányt tehet el télre. Äm ez az eljárás mégis költséges és sokkal jobb a gbelanyak útja, akik a fejtrágyázással nemcsak hogy több takarmányt csikarnak ki a földből, hanem az állomány sűrűségét is a síkságon gazdálkodó szövetkezetek szintjére emelik, még akkor is, ha nem könnyű a feladatuk. — E MÖGÖTT a hegy mögött van mojši telepünk — mutat az egyik magaslatra az elnök, mikor kikísér az udvarra s hozzá teszi azt is, hogy ezen a hegyen egészen a fákig húzódnak a szántóföldek. A lejtő meredeken ereszkedik a falu széléig, s a traktorosnak ugyancsak résen kell lennie, hogy szántás közben fel ne boruljon. És mégis, ahol csak lehet, a szövetkezetesek szántanak, feltörik a legelőt, mert így többet terem a föld. BENYUS JŰZSEF liiiimmmiHiimmmiiiiHiimiiiiiini Eredmények és gondok Rimavská Sobotának mintegy 11000 lakósa van. Ilyen helyen jócskán akad munkája a városi nemzeti bizottságnak. Törődnie kell a város fejlesztésével, a polgárok ügyes-bajos dolgaival, stb. Ezért nem tartottuk véletlennek, hogy Ragan Gyula titkárt Sedíák Michal elnök szobájában találtuk. Azokról a problémákról beszélgettek, amelyek megoldásra várnak, s nem tűrnek halasztást. A Zncjinóban ez év elején létesült járási mezőgazdasági számitóközpont különleges gépekkel nyújt segítséget a mezőgazdasági üzemeknek gazdasági mérlegek és termelési-pénziigyi tervek összeállításában. (E. Bican felv. — ČTK) Hogyan él* a kapitalista vrszágok parasztsága? Iiiiovaiiiii Crispino fletbölcseleíe AZ ÚJ SZÓ SZÁMÁRA IRTA: I L J A SETLIK (RÓMA) • Miről árulkodik a bérleti szerződés Az élénk beszélgetés folytatódik. A parasztok azon vitatkoznak, ki mennyit kapott az idén a burgonyáért. Érthetetlen nápolyi tájszólásban beszélnek, de ez engem nem zavar, mert közben valamit kiírhatok a bérleti szerződésből Én, alulírott Giovanni Crispino Nápoly melletti pozzuoli lakos szerződést kötök három hektár föld négy évi bérbevételére évi 225 ezer líráért, melyet két részletben kell törlesztenem .. Ezen felül kötelezem magam, hogy természetbeni járandóságként évente 6 hordó bort (44 literes hordókban), húsvétkor 4 tyúkot, karácsonykor 4 pulykát, 50 tojást, 50 kg sárga szőlőt, 50 kg narancsot, 50 kg mandarint, 25 kg citromot, 50 kg indiai fügét, 75 kg különféle gyümölcsöt, 10 kg olivát, 1 mázsa burgonyát, 50 kg borsót szállítok a tulajdonosnak, mindén cikkből elsőrendű minőséget.. Tehát ez a „mezzadria", amely ellen évek óta küzdenek az olasz parasztok. A „mezzadriában" a hűbériség a kapitalizmussal, a régi hűbéri tulajdon a „szabad paraszttal" találkozik. Lényege Olaszországban mindenütt ugyanaz. A „mezzadro" bérbe vesz' a földet, a fákat, az épületeket és a többi Ingatlant. Jövedelme felét (ha a szerződés nem határozza meg másképpen] köteles bér fejében átadni a földbirtokosnak A „mezzadro" köteles elvégezni min den munkát, beszerezni a szükséges szerszámokat, műtrágyát stb., természetesen saját költségére. Ugye, olvasóink is látják, hogy a „mezzadria" intézménye nagyon előnyös a földbirtokosoknak. Ujjukat sem kell mozdítaniuk, nem kell beruházniuk, nem kell félniük a mostoha időjárástól, ök csak mások munkájának gyümölcsét szüretelik. Minél több munkát és költséget fordít a „mezzadro" a földre, annál nagyobb haszna van belőle a tulajdonosnak is. Egyes vidékeken évszázadok óta „öröklődnek" a bérleti szerződések, melyek nemrégen még különleges előjogokat' is biztosítottak a földbirtokosnak. Ide tartozott például az első éjszaka joga. Tilalmat is tartalmazhatott a szerződés: megtilthatta, hogy a bérlő más faluból nősüljön stb. Í Szeretem ezt a földet Hiába próbálkozom Crispinóból kiszedni, mennyit fektet be évente a három hektár földbe, mennyi hasznot hajt a föld, s mennyit kell fizetnie érte stb. Szóval családi költségvetése érdekelne, de ő megközel'thetetlen. Mintha attól tartana, hogy kellemetlensége támad az adóhivatallal. Mindenképpert megkerüli a kérdéseket, kitér a felelet elől, csűri-csavarja a dolgot. Azért valamit csak megtudunk életéről, gondjairól, problémáiról. Négytagú családja műveli meg a bérelt földet, ezenkívül családtagjai más birtokokra is járnak napszámba. — „Miért Irt alá olyan szerződést, amelyet a társai a szokásosaknál sokkal rosszabbnak tartanak?" Kérdésemre nyíltan és érthetően válaszol: — Azért, mert szeretem, ha tető van a fejem fölött és nem kell lakbért fizetnem. Ha nem írtam volna alá a „padrone" feltéteftit, másnak adta volna bérbe a földet. így van biztos munkám. A sorsom is javult. Azelőtt „bracciante", bérmunkás, alkalmi napszámos voltam, vagy munkanélküli segélyt kaptam ... Itt jó a föld... Ha néha nem terem, nem a föld hibája. Szereti ezt a földet, mint a szülőföld rögét. Ha kisebb a termés, akkor az időjárás a ludas. Nápoly környékén termesztik a „primizia"-t, egész Olaszországban itt terem a legkoraibb zöldség. A tavaszi napsütés egyenesen kicsalogatja a terményeket a földből. Persze ez kockázattal jár. Ha tavasszal, márciusban nincs elég csapadék, a zöldség lassan fejlődik. Akkor pedig a zöldség, a borsó, a bab, a burgonya nem „primizia", nem korai, későn kerül a piacra, nem fizetnek érte annyit, keveset jövedelmeznek. „Az Idén például megfagyott a burgonya és sokat vesztettünk rajta" — jegyzi meg kiegészítésként Cris^'ro. így vezet végig bennünket három hektárján, meredek örvényeken, sűrű sorok és fák között. Elbűvölő látvány az öböl, háttérben a Vezu' al. — „Ha szállodát építene itt, mindig zsúfolt lenne" — jegyzem meg tréfásan. Bár ne mondtam volna. Tiltakozott. Érvei arra vallottak, hogy már benne is felvetődött ez a gondolat. — A közszolgáltatási üzem bizony gondot okoz — mondja Ragan elvtárs. — Épp arról beszélgetünk. A CSKP XII. kongresszusának határozata leszögezi, hogy a lakosságnak nyújtott szolgáltatásokat bővíteni, javítani kell. Mi pedig egy helyben topogunk. Az előtte lévő papírra tekint. A közszolgáltatási üzem tavalyi munkájának értékelése. Piros ceruzával aláhúzva: az évi terv 82 tonna szenynyes kimosása. Kimosva: 81 tonna. Ebből a lakosságnak csak 23,3 tonna, pedig az évi terv 32 tonnát irányozott elő. — Kicsi a mosodánk — veszi át a szót Sedlák elvtárs. — A mosást csak győznénk, de a szárítást és a vasalást nem. Amint a tervteljesítésből látszik, ennek a lakosság látta kárát. A szocialista szektorok részesültek előnyben. Hasonló a helyzet a ruhatisztításnál is. Mintegy 6 tonnával kevesebbet tisztítottunk ki a lakosságnak, mint amennyit a terv meghatározott. A számok elgondolkoztatók. Tetejében pedig Itt hever az asztalon a kerületi egészségügyi szolgálat végzése, amely arról ad hírt, hogy április 1-vel bt kell zárni a mosodákat, mert nem felelnek meg az egészségügyi előírásoknak: a munkahely egészségtelen. — Ogy határoztunk, hogy csökkentjük a mosoda teljesítményét — töri meg a csendet a titkár. — Ds nem a lakosság rovására. Ezt a kerületnek is meg kell értenie ... Arra gondolok, hogy a szocialista szektorok más mosodát vegyenek igénybe. A mosás és a tisztítás egyike azoknak a szolgáltatásoknak, amelyet a lakosság a leginkább igénybe vesz. A Rimavská Sobota-i közszolgáltatási üzem a vidékre nem fordít gondot. Senki sem kételkedik abban, hogy nehézségekkel küzdenek és ez akadályozza munkájukat. A vidéket elhanyagolni azonban még akkor sem szabad. Helyes az a döntés, hogy mivel kicsi a mosóda, csak a lakosság igényelt elégítik majd ki. Ha már eddig nem is, de az elkövetkező időben a közszolgáltatási üzem dolgo,zói tekintsék feladatuknak, hogy munkájukat a vidék is élvezze. Nem fogadható el ugyanis az a régi érvelés, hogy a falusiak nem mosatnak a közszolgáltatási üzemben. Lakáskérdés A CSKP XII. kongresszusa nagy figyelmet szentelt a lakáskérdés meg„Szálloda annyi van Nápolyban, mint szemét. Vége lesz az idénynek, mind kiürül. Én pedig paraszt vagyok" — vetette oda büszkén. • Új agrárpolitikát követelnek a paraszttömegek Maradjunk tehát a parasztoknál. Olaszországban nagyon bonyolult a parasztkérdés. Nincs olyan tanulmánygyűjtemény, mely alaposan meg tudná világítani, pedig sok gazdasági és társadalmi tanulmány jelenik meg. Vannak bérmunkások — állandó és idénymunkások, bérlők, kisparasztok és más csoportok, amelyeket más eurőpai nyelveken nem lehet megfelelően kifejezni, mert máshol ilyenek nem léteznek. A parasztság minden kategóriájának megvannak a maga problémái. Äm egyetlen kategórián belül sem beszélhetünk „országos olasz" problémákról. Egészen más a kisparaszt helyzete a Pő termékeny síkságán, mint Kalabriában vagy Szicíliában. Más a mezőgazdasági munkás helyzete Toszkána fejlett tőkés gazdaságaiban, mint Nápoly környékén. Néhol nagy vívmányokat jelentenek a bér- és munkafeltételek (megközelítik az ipari viszonyokat, amennyire ezt a kapitalizmus „megengedi"), máshol csak napi néhány órára vesznek fel munkásokat. i Foglalkozzunk csak a bérlőkkel. El be a kategóriába tartozik Giovanni Crispino is. Ma mindenki tudja Olaszországban, hogy a „mezzadria" csökevény, a falu régi társadalmi viszonyainak maradványa, a mezőgazdaság fejlődésének kerékkötője. A társadalmi igazságtalanság szembetűnő megnyilvánulása: a tulajdonos munka, kockázat nélkül, jómódúan él a városban, miközben más reá dolgozik. Ezt pedig csak azért teheti, mert örökölte a földet. Ma már csak a sok ezer hektáros földbirtokosok, mint például Torlonia gróf ragaszkodnak a „mezzadriá"-hoz. Makacsul védelmezik a hatalmasok, oldásának. A lakáskérdés Rimavská Sobotán is gondot okoz. Mintegy 600 lakáskérvény vár elintézésre. Mindezt betetőzi még az a tény is, hogy az építő vállalat sok lakást nem adott át idejére. A határidőt mintegy fél évvel kitolták. — Ez évben az állami építkezés 45, a lakásépítő szövetkezet pedig 130 lakást ad át rendeltetésének, — mondja az elnök. — A szövetkezeti lakásoknál azonban tizenkettőnek még nincs gazdája. — A városi nemzeti bizottság foglalkozott a lakáskérdéssel — tájékoztat a titkár. Mérlegeltük, kerestük a kivezető utat. Olyan elhatározásra jutottunk, hogy felülvizsgáljuk' a lakáskérvényezőket, s azokat, ahol egy családból ketten is dolgoznak, meggyőzzük, hogy iratkozzanak be a lakásépítő szövetkezetbe. Nem helyes, hogy autót vásároljanak, lakást pedig az államtól várjanak. A nevelés is fontos A kongresszusi határozatok megvalósításából minden szervnek, szervezetnek és polgárnak aktívan kl kell vennie a részét. Helyesen értelmezte ezt a városi nőbizottság. Ugyanis a pártdokumentum megvitatásakor a nevelést tűzték ki egyik fő feladatuknak. — A nőbizottság egyik ülésén —• mondja az elnök — a bizottság titkárnője — aki egyébként tanítónő — panaszkodott, hogy az Iskolában több gyermeken észrevehető az otthoni nevelés hiánya. A nőbizottság tagjai megTiányták-vetették a dolgokat és elhatározták, hogy elbeszélgetnek a szülőkkel. — Bizony magam sem hittem, hogy az asszonyok munkája eredményes lesz — veszi át a szót a titkár. — De tévedtem. Igaz, hogy 9 behívott szülők először tiltakoztak a „kioktatás" ellen, de végül is belátták, hogy elhanyagolták a gyermeknevelést. Az eredmény pár hét' múlva máris megmutatkozott, a nőbizottság az édesanya segítségére sietett. Az üzem vezetőségével elintézték, hogy az iszákos családapá fizetését csak a feleségének adhatják ki. A Rimavská Sobota-i nőbizottság eddigi munkája eredményes. Felismerték azt is, hogy nem elég csak a fiatalok nevelésével foglalkozni, mitagadás néha a felnőttek is rászorulnak erre. S a nöbőziottság e téren is helyesen értelmezte pártunK kongresszusának határozatát. N. J, a befolyásosak és gazdagok, meg* vannak hozzá jó kapcsolataik. Ezért nem csoda, hogy eddig néni szüntették meg a „mezzadriá"-t, bár ezt nemcsak a kommunisták és S szocialisták, hanem a szociáldemokraták, a republikánusok, sőt részben a kereszténydemokraták, a katolikus kormánypárt tagjai is követelik. A jelenlegi „balközép" kormány iá szavát adta programjában 1962 tavaszán, hogy megszünteti a „mezzad* riá-"t. Tíz hónap telt el a kormányprogram kihirdetése óta, de a „mezzadria" megszüntetése még mindig csak programpont. Az őszi „agrártörvények" előterjesztésekor egy szóval sem említették. Ezért is tüntetett november 15-én és 16-án a tartományi székhelyeken négymillió paraszt az „új agrárpolitikáért", a „mezőgazdaság demokratikus fejlesztésének" politikájáért. Mit jelentene számukra a „mezzadria" megszüntetése, lássuk Crispino példáján. Kérdem, mit ért a mezőgazdaság demokratikus fejlesztésének politikáján és mit vár tőle. Maga sem tudja. Nem tudja, miért követeli ezt a három legnagyobb olasz szakszervezeti központ és mit értenek ezen. Crispino senkinek sem hisz. Életbölcselete szerint minden olasz, akár kommunista, akár keresztény, tolvaj. Amikor azonban a többi paraszt magyarázgatni kezdte a dolgok lényegét, Crispino bólogatóan ráhagyta: „Miért ne, miért lennék ellei.e, nem is lenne rossz, én egyetértenék vele." • Mi nem lenne rossz? Jó volna, ha: 9 a „mezzadro" örökbe kapná l? általa megművelt és bérelt földet, ® munkája eredménye, egész jövedelme őt illetné meg. © lehetővé válna számára alacsony fii SZÖ 4 * 196

3 í

anuár 30

1