Új Szó, 1963. január (16. évfolyam, 1-31.szám)

1963-01-29 / 29. szám, kedd

Ä leleményes EMBER A seneci Elektrovod üzem, amely vasbeton villanypóznákat gyárt, az országban majdnem egyedülálló léte­sítmény (még egy kisebb méretű, ha­sonló üzem működik Csehországban). Alig néhány éves múltra tekinthet vissza, de már eddig is nagy szolgá­latot tett az erdővédelemnek. Tavaly októberben készítette el a 100 000. be­tonpóznát, s azóta már jónéhány ezerrel növelte számukat. Eddig több mint százezer, szép, örökzöld fe­nyőfát mentett meg a pusztulástól. Az üzem dolgozói jól tudják, hogy népgazdaságunk érdekében milyen fontos és hasznos munkát végeznek. Ezért nem ritka az olyan eset, hogy önerejükből, saját leleményességük alapján fokozzák, gyorsítják a ter­melést. E téren mindenekelőtt az üzem újítói végeznek eredményes munkát. Juraj Polgár mérnöktől, az FSZM keretében működő műszaki fejlesztést ellenőrző bizottság elnö­kétől tudtuk meg, hogy tavaly 49 újítási javaslat született a gyárban. Ezek közül 19-et meg is valósítot­tak. Az általuk megtakarított érték megközelíti az 100 000 koronát. Ter­mészetesen ez nem véletlen ered­Štefan Janečko elvtárs Mit eredményezett Janečko elvtárs­nak pl. a formagyűrűzésre kidolgo­zott újítási javaslata? A betonpózná­kat ugyanis hatalmas acélcső-for­mákban készítik. -A forma hosszában hasított, s mielőtt elhelyeznék ben­ne az oszlop acélvázát és betonnal telítenék, acélgyűrűkkel szorítják meny. Az üzem vezetősége, az üzemi ös sz e, hogy a beton kl ne fol yj o n. bizottság és (mindenekelőtt az üzemi Elképzelhető, milyen erő kell ahhoz, pártszervezet nagy figyelmet szentel hogy a másfé l centiméteres nyílást az újítók tevékenységének. Tavaly karnyi va stagságú acélgyűrűkkel ösz­tobbek között megszervezték az újí- szeszorítsák. Egy-egy formára kb. tók versenyét. A legjobbakat: Ru- 20-25 gyűrűt húznak, amit régebben dolf Krchüákot, Dušan Skalskýt, Vi- négy erabe r szakadatlan kalapácso­sam Cimborát pénzjutalomban és i ás sal végzett. Ez olyan zajjal járt, értékes tárgyi ajándékokban részesí- hogy a csarnokban egymás szavát tették. Az üzem vezetősége 3000, az se m értették. S mikorra egy-egy üzemi bizottság pedig 1000 koronát formára felverték a gyűrűket, a négy szánt erre a célra. A gyár vezetői ember csuromvizes volt az izzadtság­tudják, hogy egy-egy újítási javas- tói. Ma már másként van. Janečko lat, ha holnap nem is, de holnapután elvtárs egy középen csukló, félkör már biztosan segíteni.fogja, sőt meg- ai akúj ké t fogantyúval ellátott ún. könnyíti, meggyorsítja a tervteljesl- vaspántot szerkesztett. Ezt a formára tést. A munkások is így vélekednek, csúsztatott gyprűk elé helyezik és Dusán Suchanský, a formagyűrűző ké t hosszú drótkötél segítségével műhely egyik fiatal munkása pél- gombnyomásra egy motor a megfe­dául saját tapasztalatait így össze- lelő helyre húzza a gyűrűket. A gyű­gezte: — Egy-egy új műszaki megoldást kezdetben bizalmatlanul fogadunk, de ha beválik, megbarátkozunk ve­le, hiszen lehetővé teszi, hogy job­ban, könnyebben dolgozzunk, mint eddig. Az Elektrovodban akadnak olyan dolgozók is, akik újítási javaslatal­kat azonnal kipróbálják és miután jóváhagyta a bizottság, megvalósít­ják. rűzéshez tehát már csak két emberre van szükség: egy, aki a műszertáblát kezeli, és egy, aki a vaspántot a gyűrűk elé illeszti. Ez az újítás tel­jesen feleslegessé tette négy ember nehéz fizikai munkáját, és megszűn­tette a fülsiketítő zajt. Janečko elvtárs töbhi újítása is ilyen ésszerű és lényegében egyssze­rű. Ha az ember elgondolkodik fö­löttük, csak azon csodálkozik: hogy vr ~ ,» x j , , lehet az, hogy mások nem jöttek át"* S U ^ Í t e ZVTt, VeS r á ezekre-a távolról sem bonyolult át a szót Stefan Janečko újító -, * s trtkelfites mp D n,riJnv™ mert csak a napi munkánk elvégzé­se után kerülhet rá sor. De megéri. Nemcsak azért, mert jutalmat ka­punk az újításért! Amikor valami­lyen újításon töröm a fejem, soha nem gondolok' arra, mennyit kapok érte. Emberi, kommunista köteles és mégis tökéletes megoldásokra. Persze, nem olyan könnyű egy-egy ilyen javaslatot „kiagyalni". Idézzük csak az újító szavait: — Türelem és kitartás kell hozzá. Nekem — úgy ls mondhatnánk — a véremben van a gondolkodás. Nem ségemnek tartom ott segíteni, ahol tudo k haszontalan dolgokkal foglal­tudok, segíteni azokat, akik nem ér­tenek annyira a technikához, a gé­pek szerkezetéhez ... Azért vadunk mechanikusok, karbantartók. Persze a pénz is jól jön. Többnyire otthon tervezgetek és ha az asszony észre­veszi, hogy nagyokat hallgatok, meg­kérdezi: Már megint rágódsz valamin, ugye!? De nem rosszalja a dolgot. A család is hasznát látja. Vagy hét ezer koronát vittem már haza újítá­sokért. Autót is vettünk, összerakos­gattuk rá a pénzt. Janečko elvtársról egyébként azt tartják az üzemben,- hogy a legjobb újító, a legleleményesebb ember. Nem a tavalyi értékelés alapján, hanem a gyár üzembe helyezése óta össze­sen hat újítási javaslatot nyújtott be és mindegyik bevált. Ha valame­lyik gépnél megjelenik és hosszab­ban nézelődik, a munkások már mondják: Megint valami jár a fejé­ben. kőzni. Otthon is vagy valami jó re­gényt — de inkább szakkönyvet — olvasok, vagy újításokról gondolko­zom Sok éjiéit átvirrasztottam már. Ha valami jó dolog jut az eszembe, felkelek és írok, rajzolok. Az em­ber ne csak a kezét, hanem az eszét is használja, hogy egyre többet ter­melhessünk és jobban éljünk. A kommunista Štefan Janečko, mintegy hitvallásként mondta eze­ket a szavakat, A néhány órás isme­retség elég volt ahhoz, hogy • meg­lássuk benne a ma emberét, a köte­lességét teljesítő kommunistát. Más szóval, Janečko elvtárs tudja, hogy a műszaki fejlesztés napjaink leg­nagyobb követelménye. Tudja, hogy nem az embert, hanem a gépet akar­juk mindjobban „befogni". Tudja hogy a gépekben van az a tartalék, amelynek kiaknázásával több be­tonpóznát gyárthat az üzem. Szabó Géza Akik áttörték a frontot... EGY FONTOS PROBLÉMA VÉGÉRE JÁRUNK • AZ ANTIBIOTIKUMOS HIZLALASNAK NINCS TÖBBÉ AKADALYA • NAPI 18 MÁZSA HÚS TITKA • AKI SZERETI A JÓSZÁGOT, NEM FÉL AZ ÚJTÓL M ég a múlt évben, június 22-én egyik cikkünkben bíráltuk, hogy „hosz­szú az út a tudóstól a szövetkezet zootechnikusáig". A probléma akkor az volt, hogy a világviszonylatban is kiváló csehszlovák antibiotiku mos takarmánydúsító nem jut el rendeltetési helyére, az állattenyésztők höz. A hiba ott volt, hogy a szakszerűtlen kezelés veszélye miatt miniszté riumi rendelettel megtiltották az antibiotikumos koncentrátumok szabad árusítását és csak a kerületi takarmánykeverő-telepek és az állatorvosok kaphattak belőle. Az intézkedést akkor túlzottnak véltük. Persze, az an­tibiotikumos gyorshizlalás tömeges elterjedésének útjában más akadá lyok is álltak — bizalmatlanság az újjal szemben, a keverőüzemek ki­fogásolható munkája, egyes zootechnikusok szakképzettségének fogyaté­kosságai, felelőtlen bánásmód a tömény dúsítókkal, ami azután sok állat­tenyésztőt elrettentett az új módszertől. Most, fél év elteltével utánajár­tunk, változott-e valamit a helyzet, kibírta-e a hibák frontja az új előre­törést? Örömmel jelenthetjük olvasóinknak, hogy a frontot áttörték Lá­togassanak el velünk azokhoz, akiknek — s ma már nincsenek egyedül — ez sikerült. dasági üzemében megkezdték Aureovit használatát. • Törvényszegés? Nemi Kezdeményezés. Tavaly májusban törték ily módon § Hogyan kezdődött? Bajjal, dögvésszel. A smrdákyi (se­nicai járás) szövetkezet állatgondozói szinte kétségbeestek. De nemcsak itt, hanem a járás sok más falujában is. Pusztítottak a vírusos megbetegedé­sek, meglíüléses bajok, sőt a paratí- át e frontot 'az' antibiotikumos ~ híz fa­fusz is felütötte a fejét a jószág kö- • lás terén )Ha ne m árulnak szabadon, zött. A járási pártbizottság „rávetet- kapunk a z állatorvos útján" — mond­te magát a dologra. A járási zootech- tôk a senicai járásban. És kaptak, nikus és a járási állatorvos éjt nap- Nem f éi tek > hogy valaki szabálysérté­pallá téve dolgozott. A legkorszerűbb sér t felelősségre vonja őket. Nem orvosságokkal kellett dolgozni, hogy >t£ éitek" a járási funkcionáriusok idejében elejét vegyék a fenyegető sem sôt ! ^ antibiotikumos nevelés katasztrófának. Antibiotikumokat a jo- eredményei eljutottak Lenárt elvtárs­szágnak! Az Aureovit-20 a leghatáso- nak> az SZN X elnökének a fülébe is. sabb antibiotikumok egyike. Kidolgoz- Dehog y j Uto tt eszébe, hogy ő most ták az adagolás módját az egyes ál- a minisztériumi rendelet paragrafu­latfajták és takarmányfélék szerint. sán lovag oljon. Megdicsérte a kezde­Napok kérdésé volt csupán és a ve- ménye zést, el is jött megnézni az szélyeztetett falvakban már tudták, eredményeket. Szarkiszov szovjet pro­mi a bajok orvossága. Az állatorvo­sok nagy munkát végeztek. Az ered­mény nem váratott sokáig magára — szinte szemlátomást épült fel a jó­szág. Az Aureovit, az önfeláldozó or- A senicai járásban az antibiotiku- üszőkön. Ugyanez a kép fogad mind vosok, a jól megszervezett segítség mok használata nagyon elterjedt. Ma a sertéshizlaldában, mind a fiazta­győzelmet aratott. már egyetlen háztáji gazdaság sincs tóban. Itt nagy gondossággal bánnak Smrdákyban, amelyben ne kapna an- a fiatal malackákkal. Sok szövetke-. tibiotikumot a hízó, vagy a szárnyas zetes tanulhatna tőlük. Egyes helye­fesszort is elhívta, nézze meg, mit lehet az antibiotikumokkal elérni... ... A gyógyszertárban ma szabadon vehetnek Aureovit C-20-at az állatte­nyésztők. • Hát az emberek? Szervezésileg, mint láttuk, megöli dódott a probléma, a kezdeményezés útjából elhárultak az akadályok. Hét az emberek hogyan tekintenek az -íj­ra? Jellemző erre Bacula bácsi kije­lentése: „Aki a jószágot szereti, nem fél attól, ami szemmel láthatóan használ az állatnak". Beszéltünk pél­dául Valéria Srámkovával, a fiaztató dolgozójával. Nemcsak örül az egész-, séges állománynak, hanem az Aureo­vit adagolásában olyan gyakorlatra tett szert, hogy az ember munka köz­ben ápolónőnek nézné. A sertésgon-: dozó asszonyok különféle fogásokat tanultak már meg, mércéket készí­tettek maguknak az adagoláshoz. Eb-! ben igen fegyelmezettek és pontosari az állatorvos előírására, a zootechni­kus utasítása szerint dolgoznak az Aureovittel. Van köztük olyan is, aki már az ujja közé vett csipetnyi antii biotikum mennyiségét csak úgy „fo-í gásra" meg tudja állapítani. „Csak tegye be, kérem a imércébe, amit az ujja között tart, hadd lássuk, pon­tos-e?" Beleszórja. Pontosan másfél deka. A szakképzettség és a szakszerű kezelés terén sincsen már hiba a smrdákyi EFSZ-ben. Az antibiotiku­mos hizlalás tömeges elterjedésének útjából elhárult minden akadály. Mit hoz mindez a konyhára? jószág. Véleményünk szerint a leg­jobb, a legkézenfekvőbb bizonyíték éppen ez. Smrdáky szövetkezetesei a gyógyszer hatásáról úgy vélekednek, mint valami „csodaszerről". Mit hozott azonban az antibiotiku­ken a fiatal, főként a szopós malacok tartózkodási helye nem felel meg a kívánalmaknak. Gyakran megfeled-, keznek arról, hogy a szűk, sötét; szellőzetlen istállóban tartott fiatal állat nem fejlődhet rendesen, még mos hizlalás a szövetkezet konyhájá- ha elegendő és megfelelő táplálékot • Egy kis borjú felépül Smrdákyban Nándor bácsi — teljes nevén Ferdinand Bacula — emléke­zik a dologra. Amikor a jószágról be­szél, borostás arcán ellágyulnak a vonások. Rövidre nyírt bajusza mö­gött elégedett mosoly bujkál, amikor felmondja egy borjú felépülésének tör­ténetét. A hosszú lábú, szomorú sze­mű jószág nem akart szopni. Szőre fénytelen maradt, életkedve nem volt. Ez bizony elpusztul — volt az egy­öntetű vélemény. Az orvos tanácsára este beadtak neki másfél deka Aureo­vitet, reggel még egy fél dekát... Még aznap felvidult, szopni kez- baromfinál a napi súlygyarapodásT ak- lanypárnán fekszenek, összebújnak s dett... Nándor bácsi szívesen meg- kor is sokat jelent. Megszűnt az el­mutatná az istállóban a felépült bor- hullás, egészséges a jószág. Ez pedig jút, de nem találja... Éppen olyan aranyat ér, nem beszélve a napi 68 ra? Erről hadd szôljôn a mindenes, a számok embere, Ján Bernát köny­velő. Beletúr feljegyzéseibe, lapozgat a számokkal telt füzetekben. — Mit hozott a konyhára! Igen so­kat! Annyit, hogy számokkal azt ne­Is nyújtanak neki. Ebben a szövetke­zetben mindenre ügyelnek. A szellőzi tetést a falakon hagyott szabályoz­ható réseken végzik. Nem kell tehát hosszabb ideig a nagy hidegben ki­tárni az ajtót. A szopós malaooknak héz kifejezni. Ha egy grammal sem sem kell hideg talajon feküdniük. A emelkedett volna a hízóknál, vagy a „meleg sarok" igazán jó hely. Vil* már, mint a többi. A fényes szőrű, jóétvágyú állatok között ápolója sem Ismeri fel. Ezzel azonban nem ér véget a tör­ténet. Az orvosi előírásra kapott Au­reovittel a többi, azelőtt beteg állat is jó étvágyra kapott. Szépen gyara­podtak, nem fogott rajtuk a betegség. És megszületett a gondolat — rend­szeresen etetni az állatokat antibio­tikumos dúsítóval. De hogyan szerez­zék be a gyógyszer számba menő Aureovitet, ha már nem betegek az állatok? dekás súlygyarapodásról. Sőt, mi több, a hizlalás nem tart kilenc hó­napig mint azelőtt, hanem hat — hét hónap alatt eladásra hízik a sertés. • „Nálunk csak vendég az állatorvos" jól érzik magukat a kis állatkák. A kemény tél sem tesz kárt bennük. Előrelátó, jó gazdák a smrdákyi szövetkezetesek. Bár a járáson köze-; pes gazdálkodókként emlegetik őket j sokan — a jobban gazdálkodók is — tanulhatnának tőlük. Eláruljuk azt ls, hogy a zárszámadás sem lesz sze­gény. A 12 koronás előlegre még 5 korona jut egységenként. S ha az időjárás nem lett volna olyan mosto­ha, több is jutna. Nos, majd jövőre. Nem maradtak egyedül • Naponta tizennyolc egymázsás sertés Ennyi hústöbblet jut a konyhára, az ország konyhájára, mert a senicai járás 30 mezőgazdasági üzemében mintegy 30 000 jószág fogyasztja az antibiotikumokat. A mostani szűkös — vélekedik a könyvelő. Azóta, ami­óta Aureovitet kap a sertés, a borjú, és a baromfi, fokozatosan „kipusz­tul" a betegség. Ezt példákkal is bi­zonyítja. Még a gyógyszer használata előtt hoztak a keltetőből napos-csi­béket. Ezerötszáz közül egy hónap alatt hetven-hetvenöt is elpusztult. „ A gyógykezelés eredményeire fel- Legutóbb már csak 10—15 volt az el- " a kä7mányczás"eilenéré is egy Járás-: figyeltek a járás vezetői. A járási hullás. Persze így ls előfordul, hogy ból ennyi többlet nagy d oi og! Na gy állatorvos nagyszabású kísérletet kez- egy-egy csirke, esetleg malac elhull. azértj mert az Aur<J0vl t adagolásával deményezett. A járási zootechnlkussal Va n olyan komisz anyadisznó, me y érték e[ anélkül> hogy eg y dekával együtt kidolgozták a tervet. Hadd a legjobb felügyelet el enére ls el- jg nBvelt6k volna az án atok takar­emeljük ki ezen a helyen ennek a t aP°f s a- e lf eksz l "Wft Ig y ® z mányadagját. Milye* jó volna, ha a két kezdeményező, az ügyért oly so- nfl u k ^ ľnfLw.nt P.ŕrt senica i i árás mlnde n szövetkezetében kat tett embernek a nevét: dr. Stefan g^ het 0 ^i Btnrvntr« S ha ~ 75 van a íárásba n ~ és mind e' C u le n és Ondrej Remko. A kísérletet n i" cf szükségünk ôllatorvosra.S ha nQU ahQl mé nem adag oi jäk ezt a a pártbizottság hatásosan támogatta. «JjgBg>! S még egy ember mozdult meg a z _ s' há lfaz antibio­kezdeményezes láttán - Zelinka tlkum o^ na k S_ má r hónapok óta mernok vegyész-biológus a bolerázi n_ szüksé b8ava tkozására. Ez is keményítőgyárból, aki az antibiotiku- hQ z„ valam i« a konyhár a, hi Szen az egészséges jószág kevesebb eleséget fogyaszt és nagyobb hasznot hajt. hatásos gyógyszert, mielőbb rátérné­nek alkalmazására. Sokat hozna ez minden szövetkezet konyhájára. Hogy mennyit? Próbálják ki. Meggyőződ­hetnek róla, nem kerül sokba, 300 százalékosan téríti meg a költsége­ket és megéri a fáradságot! VILCSEK GÉZA, MÉRY FERENC 10 dekával emelkedett a súlygyarapodás Bővül az Intsrvízió szlovákiai hálózata (ČTK) — A távösszeköttetési dol­gozók e napokban kezdték meg a nemzetközi televízióhálózat szlová­kiai közvetítő berendezésének be­mokkal kísérletezik. Zelinka mérnök — aki vegyész létére nagy állatba­rát — saját ügyévé tette a járási méretű kísérletet. Megszületett egy másfél gépelt ol­dalas körlevél, amelyet a járási állat­orvos adott ki a körzeti állatorvosok, naponta minden hízó sertésnél. Száz­a szövetkezetek és állami gazdaságok negyven hízónál ez már jelent vala­zootechnikusai számára. A levél az mi t. A zootechnikus az élő tanú, meg Aureovit pontos adagolásának recept- a z etetők is megmondták: „Pedig jét tartalmazza. Leírja, mikor, hogyan semmivel sem fogyasztanak több ta­kell az állatoknak beadni, s így feje- karmányt, mint azelőtt". Bár a ződik be: „Az Aureovit C-20 a bolerá- g y6gyszernek tápértéke nincs, mégis zi keményítőgyárban a körzeti állat- az t mondhatjuk, hogy van. Nos, van kapcsolását és kipróbálását. A szov­orvos receptjére és az EFSZ, vagy ál- vagy nincs? Igenis vanl Annyiban, Jet gyártmányú közvetítő beren­lami gazdaság megrendelésére szerez- hogy abból az eledelből, amit ez- dezés közvetlen televízíó-összekötte­hető be." Ezzel a járás 30 mezőgaz- előtt a beteg állat elfogyasztott, ke- tést tesz lehetővé Csehszlovákia és vesebb haszna volt a közösnek. Most a Szovjetunió, valamint az Intervízió az abraknak minden mázsája húsban, hálózatába tartozó további országok zsírban, tejben válik értékké. Sőt az között. Az új technológiai berende­is főnyeremény, hogy nem pusztul a zést szovjet szakértők vezetésével és jószág. Persze, mint jó gazdák bán- irányításával szakembereink különle-. nak az állatokkal. Ha végigmegyünk ges csoportjai szerelik. Az ezzel kap­a hosszú szarvasmarhaistállón, példás csolatos munkálatok Szlovákiában rend fogad. Az ember szemét legel- mintegy két hónapot vesznek igény­tetheti a tisztán tartott borjakon, be. Az idei kemény tél sok gondot okoz a Kelet-Szlovákiai Vasmű építőinek, y gyakran megnehezíti munkájukat. Ké- ? lünkön: Valent Pekár, Ján Leško és > Užbeta Svetičová forró vízzel keve- ; rik a habarcsot. i [Ján KočiS felv.j í 1963. Január 29. * £j| ggQ g

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents