Új Szó, 1963. január (16. évfolyam, 1-31.szám)

1963-01-27 / 27. szám, vasárnap

Világ -proletárjai, egyesüljetek! ÜJSZO SZLOVAKIA KOHHUNISTA PARTJA K02P0NT1BIZ0TT5A6ANAK NAPILAPJA Bratislava, 1963. január 27. vasárnap • 30 fillér * XVI. évfolyam, 27. szám Adatok, gondolatok, tennivalók Év eleji szokás, hogy a fejlő­dést, a termelés növekedését mérlegelve egy bizonyos időszak eredményeit összehasonlítsuk a korábbi esztendő azonos Idősza­kával. Hasznos az adatok össze­hasonlítása, mert így világos ké­pet kapunk arról, vajon jól vé­geztük-e munkánkat, felhasznál­tuk-e a múlt évek tapasztalatait, vagy megrekedtünk a termelés fejlesztésében. Mezőgazdasági dolgozóink idei rajtját' is tényekkel, adatokkal mérhe^ük, hiszen a felvásárlási feladatok teljesítésében már mö­göttünk van két dekád, s köze­lednek a harmadik dekád végé­hez. Mi a helyzet tulajdonképpen? Az összehasonlítás egyaránt okoz örömet és bosszűságot. Megelégedéssel vesszük tudomá­sul, hogy a hűseladásban helyt­álltak Szlovákia mezőgazdasági üzemei. A múlt év első húsz nap­jához viszonyítva ezt mutatják a felvásárlási eredmények. Az Idén 20 nap alatt 1103 tonna marha­hússal, 581 tonna sertéshússal és 32 tonna baromfihússal többet vá­sároltunk fel, mint tavaly. A fel­adatok teljesítése százalékokban a következőképpen fest: Marha­húsból 119,7, sertéshúsból 104,7 és baromfiból 146,2 százalék. Ki ne örülne ennek a siker­nek? A Král. Chlmec-i Állami Gazdaság sertéshúsból már telje­sítette első negyedévi feladatát, s a szövetkezetek nagyobb része a nem ép{»en bőséges takarmány­alap ellenére a tervezettnél több sertéshúst, marhahúst adott piac­ra. Ez a tény azt bizonyítja, hogy mezőgazdasági dolgozóink az ab­raktakarmánnyql már jóval cél­szerűbben, okosabban gazdálkod­nak. A sertéshizlalásnál a ned­ves önetetés térhódítása az űj technológia legádázabb ellenzőit is meggyőzte, hogy ezzel a mód­szerrel egy kg hús termeléséhez jóval kevesebb abraktakarmány kell, mint a korábban alkalmazott etetési módszerek esetében. Az is jelentős lépés előre, hogy szövet­kezeteseink a múlt év végén (leg­alábbis az EFSZ-ek nagyobb részé­ben) nem „dobták" piacra a 60— 70 kilós sertéseket, mint azt ko­rábban tették, hogy ily módon fo­kozzák — foltozzák a munkaegy­ség értékét. A hízó marhák esetében, Illet­ve a tervezett marhahús felvásár­lásának túlteljesítésében is a ta­karmányozási technika komoly fejlődésének köszönhető az örven­detes változás. Ezen a téren kü­lönösen az antibiotikumok játsza­nak nagy szerepet és az is, hogy mezőgazdasági dolgozóink mind a silótakarmányok készítésében, mind a silóval történő takarmá­nyozás módszerében egyre na­gyobb gyakorlatra, tudásra tesz­nek szert. A mezőgazdasági termékek fel­vásárlását illetően sajnos csak eddig a dicsekedni való. Ugyanis Szlovákia mezőgazdasági üzemei közel 3 millió iiter tejjel keveseb­bet adtak piacra az év első 20 napján, mint tavaly. Előre kell azonban bocsátanunk, hogy ez az óriási mennyiség százalékosan nem tükröződik hűen a tervtelje­sítésben, mivel a lehetőségek fi­gyelembevételével az idei első ha­vi terv kisebb, mint a tavalyi volt. A nyugat-szlovákiai kerület ennek ellenére alig 92,5 százalékra tel­jesítette a tervet. Csupán a kelet­szlovákiai kerület dicsekedhet az­zal, hogy tejből sem maradt adó­sa közellátásunknak, sőt a terve­zettnél 329 ezer literrel többet is adott a piacra. A közép-szlovákiai kerület a második dekádban vala­mit „lefaragott" ugyan az adós­ságból, de az így is 40 000 liter körül mozog. Nagyon komoly hiba lenne, ha a tejtermelésről közölt adatok nem gondolkoztatnák el mezőgaz­dasági dolgozóinkat, elsősorban a fejőgulyásokat. Igaz ugyan, hogy hiányos a takarmányalapunk, az is igaz, hogy a hirtelenül bekö­szöntött kemény tél részben befo­lyásolhatta a tejtermelést s elvét­ve talán a felvásárlásban is zavart okozott, de az már semmiképpen sem lehet igaz, liogy a tejterme­liés növelése érdekében nem te­hettünk volna meg sokkal többet, mint amennyit tettünk. Tény, hogy nincs elegendő fe­hérjedús takarmányunk. Annyi legalábbis nincs, hogy egyetlen lehetőséget is elszalaszthatnánk a rendelkezésünkre álló takarmány lehető leggazdaságosabb felhasz­nálására. Márpedig nagyon sok példa bizonyítja, hogy nem min­denütt gazdálkodnak célszerűen a takarmánnyal. Erre enged követ­keztetni az a tény, hogy a mező­gazdasági üzemek takarmányalap­ja között megközelítőleg sipcs olyan óriási különbség, mint ami­lyen a tehenek tejhozamában mu­tatkozik. Hroboňovón például át­lagosan alig 2 litert fejnek napon­ta egy-egy tehéntől, Okočon pe­dig majdnem 6 liter a napi fejési átlag, bár a takarmányadagok kö­zött csak minimális a különbség. Állításunk igazolására elemez­zük egy mezőgazdasági üzem tej­termelését. Egy-egy gazdaságban ugyanolyan minőségű és mennyi­ségű takarmányt etetnek a tehe­nekkel, mégis, sokszor szinte el­képesztő a tejtermesélben mutat­kozó különbség. A Fejszési Álla­mi Gazdaságban például Veres bá­csi akkor is 6,5 literes átlagot ért el, amikor a fejőgulyásoknak csaknem a fele alig fejt többet 2—2,5 liternél. Dunajský Klátov­ban Majláthné csaknem kétszer annyit fejt a gondjaira bízott te­henektől, mint amennyi a gazda­ság átlaga volt. Mondjuk ki ke­reken, nem mindig a takarmányok mennyiségi és minőségi különbsé­ge okozza a nagyon is eltérő ered­ményeket, a tények világosan bi­zonyítják, hogy nagyon sok mú­lik az emberen, jelen esetben a fejőgulyásokon, illetőleg a takar­mányozás és a gondozás módján. Zootechnikusaink, sőt a fejőgu­lyások is jól ismerik azokat a le­hetőségeket, amelyekkel lényege­sen növelhetik a tejtermelést. Bi­zonyára azt is tudják, hogy a fa­gyos állapotban etetett siló többet árt, mint használ. Az sem titok, hogy megfelelő eljárással az erő­sen fás szerkezetű takarmányok hasznosítható fehérjeértékét meg­kétszerezhetjük. És a meleg víz? Tehát van elég lehetőség. Termé­szetes, hogy a lehetőségek kihasz­nálása több gondosságot, jobb munkát követel. De azt is látni kell, hogy jelenlegi körülmé­nyeink között a lehetőségek leg­nagyobb mértékű kihasználása népgazdasági követelmény, s tel­jesítése valamennyiünk érdekét szolgálja. Ezért a szövetkezetek­ben és az állami gazdaságokban dolgozó kommunisták segítsenek, hogy minél hamarabb utat törjön az új, s még szebb eredmények szülessenek az állattenyésztési termelésben. ANTONÍN NOVOTNÝ ELVTÁRS VIETNAMBAN. Képeink köztársasági elnökünk cauduongi lá­togatása idején készültek. Baloldalt a csehszlovák segítséggel épült üzem dolgozóit láthatjuk, amint Novotný elvtársat köszöntik Jobboldalt: A küldöttségünk tiszteletére rendezett nagygyűlés elnöksége. Jobbról balra: Pham-van-Dong, A. Novotný, O. Šimúnek. (ČTK-képtávíró) • • Aláírták a vietnami-csehszlovák közös nyilatkozatot FOGADÁS HANOIBAN PÁRT- ÉS KORMÁNYKÜLDÖTTSÉGÜNK TISZTELETÉRE * O. ÍIMONEK ÉS PHAM VAN DONG BESZÉDE • A TÁRGYALÁSOK BARÁTI, SZÍVÉLYES LÉGKORBEN FOLYTAK Manói (ČTK) — A Vietnami Dolgozók Pártjának Központi Bizottsága, a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya és Hazafias Frontja ja­nuár 25-én iinnepi estet rendezett Hanoiban a csehszlovák párt- és kormányküldöttség tiszteletére. A rendkívül szívélyes és elvtársi légkörű ünnepségen Fham Van Dong, a Vietnami Dolgozók Pártja politikai bizottságának tagja, a Vietnami Demokratikus Köztársaság miniszterelnö­ke és O t a k a r Šimfinak, a CSKP KB Elnökségének tagja, minisz­terelnök-helyettes, pohárköszöntőt mondott. Otakar Siniünek pohárköszöntőjé­ben többek között e következőt mon­dotta: „Párt- és kormányküldöttsé­günk látogatá&a a Vietnami Demok­ratikus Köztársaságban Ismét az or­szágaink és nemzeteink közötti test­véri kapcsolatokról tanúskodik. Ezek a kapcsolatok a szocialista nemzet­köziség elvein alapszanak és gyakor­latilag a szocialista országok önzet­len együttműködésében s kölcsönös támogatásában nyilvánulnak meg. Testvéri pártjaink — a Vietnami Dolgozók Pártja és Csehszlovákia Kommunista Pártja — együttműköd­ve szilárdítják a szocialista országok egységét, melynek alapja pártjaink tántoríthatatlan hűsége a marxiz­mus-leninizmushoz s országaink megbonthatatlan barátsága a Szovjet­unióval és a szocialista tábor többi országéval. A Vietnami Dolgozók Pártjának III. kongresszusa és Cseh­szlovákia Kommunista Pártjának nemrég te-rtott XII. kongresszusa ls (Folytatás a 3. oldalon) Tudósítónk jelenti: i MII HIHIHI IIÍIII immunt m n Az ev elejétől fordítsunk kellő gondot az eladási terv teljesítésére A levicei járás gazdaságai túlteljesített ék a hústermelést • A tejből hiány mu­tatkozik, de van lehetőség a hozam növelésére • A lemaradók kövessék az élenjárókat Az év második dekádja a levicei járásban javított a felvásárlés mér­legén. A marhahús eladási terv tel­jesítése 93,4 százalékra növekedett. A tej felvásárlása is javult, ám en­nek ellenére az első 20 napban még­is a tervezettnél 5,7 százalékkal ke­vesebb tejet adtak el a mezőgazda­sági üzemek. Jobb szervezéssel, he­lyesebb takarmányozással azonban nem került volna sor a lemaradásra. Vida László járási zootechnikus egy ív papírt húz elő, amelyen néhány szövetkezet tejtermelése van felje­gyezve. A fcajakovői szövetkezet a múlt év november első dekádjában 5009 liter tejet adott el, az utóbbi 10 napban pedig 6805 liter tejet kül­dött a közellátás számára. A Tekov­ské Lu2any-i szövetkezet ugyanebben az időszakban 10 naponként 14 090 literről 16 012 LITERRE NÖVELTE A TEJELADÄST. A két gazdaság portáján érdemes kö­rülnézni és meggyőződni róla, hogy a téli hónapokban mi tette lehető­vé a tejhozam növelését, mert mind­két esetben számottevő dologról van sző. Nyéüs József, a őajakovöi szövet­kezet zoo technikusa felsorolja a te­henek kosztját: Egy tehén három kiló szalmát, 1,5 kiló szénát, 20 kiló silótakarmányt (fele tejesviaszos éré­sű kukorica) és 1,5 kiló abrakot kap. Amint látjuk, a takarmány eléggé egyoldalú, javarészt keményítőfélé­ket tartalmaz. Éppen ezért a szövet­kezetesek kísérletezni kezdtek. Rá­jöttek, hogy ha az abrakot élesztő­sitik, TÖBB TEJET ADNAK A TEHENEK. Az abrakhoz 25 deka melaszt, 28 deka darált lucernát adnak, ezt for­ró vízzel leöntik és az egyik etetés­től a másikig erjedni hagyják. Ezzel az egyszerű eljárással sikerűit növel­niük a termelést. Az említett novem­beri dekádban is kaptak abrakot a tehenek, csak nem élesztőset. — A közeljövőben további 50 liter rel növeljük naponta az eladott tej mennyiségét — mondja a zootechni­kus —, mert a takarmányadagot 3 kiló répafej-silóval javítjuk s rövide­sen néhány borjút is elválasztunk. Az eladási tervet kzonban már így is túlteljesítjük. KÖNNYŰ OTT A HOZAM NÖVELÉSE, ahol a takarmányadag javításáról be­szélhet a zootechnikus — hozhatják fel érvül a lemaradozók. Az igaz, de vajon ők tettek-e valamit annak ér­dekében, hogy több tejet küldhesse­nek a piacra? Sok esetben az élesz­tősítést egy kézlegyintéssel elintézik, pedig nem lebecsülendő dolog, mert sokat segít a takarmány gazdaságos értékesítésében. Ezt a Tekovské Lu­žany-i szövetkezetesek példája is bi­zonyítja. Ismeretes, hogy ebben a szövetke­zetben jelentősen javult a tejterme­lés, pedig a tehenek egy szál szénát sem kapnak. Meg kell elégedniük a silótakarmányba kevert szalmával és a másfél kiló abrakkal. Persze, SOKAT SEGlT AZ ÉLESZTÖSlTETT MOSLÉK. Feladata a fehérjetartalom pótlása. A meleszból és a különböző vegyi anyagokból előállított takarmány (la­boratóriumi vizsgálat alapján) 1,15 százalék fehérjét tartalmaz. Az íze­sítő előállításéra komoly berendezé­sük van a lužanyiaknak, de amiht a tejhozarn növekedése mutatja, kifize­tődik a befektetés. Leszögezhetjük, hogy az élesztősí­tett takarmányok etetés* növeli a tejtermelést. Ha a járás minden szö­vetkezetében rátérnének, amire lehe­tőség van, hiszen nem szükséges drága berendezés alkalmazása — az 5,7 százalékos lemaradást néhány nap alatt behoznák a gazdaságok. S mivel az állomány jobban értéke­sítené a takarmányt,, olcsóbbá válna a tejtermelés. (bj) Nem a külsőségek, a tartalom a fontos Interjú Daniel Futej elvtárssal, a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának elnökével Ez év áprilisában tartja a CSISZ IV. kongresszusát, amelyen az or­szág minden részéből érkezett küldöttek értékelni fogják az ifjúsági szö­vetség eredményeit, felmérik erejüket, hogy azt a XII. pártkongresszus határozatainak megvalósítására fordítsák. Most folynak a CSISZ évzáró taggyűlései, amelyek már a kongresszusi előkészületek szellemében zaj­lanak le. Ebben az időszakban tettem fel Daniel Futej elvtársnak, a CSISZ SZKB elnökének a következő néhány kérdést. összhangban dolgozzák ki a további munkatervet. Most folynak a CSISZ szervezetekben az évzáró taggyűlé­sek és az üzemi konferenciák, ahol az ifjúság megismerkedik a XII. kongresszus eredményeivel. Szövet­ségünk tagjai munkatervet dolgoz­nak ki és konkrét vállalásokat tesz­nek. Az eddig lefolyt évzáró taggyű­lések és aktívák azt mutatják, hogy az Ifjúság különösen érdeklődik a XII. kongresszus eredményei Iránt. A fiatalok javaslatokkal lépnek fel ar­(Folytatás a 2. oldalon) • Hogyan foglalkoznak a CSISZ szervezetek a CSKP XII. kongresz­szusán kitűzött feladatokkal, mit tesznek a feladatok megvalósítása érdekében? — A pártunk XII. kongresszusán kitűzött feladatok közvetlenül érin­tik az ifjú nemzedék életét, munká­ját és érdeklődési körét. A CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának plénuma foglalkozott a kongresszus határozataival, melyeket most tár­gyalnak meg a kerületi és járási ve­zetőségek, ahol e határozatokkal

Next

/
Thumbnails
Contents