Új Szó, 1963. január (16. évfolyam, 1-31.szám)

1963-01-25 / 25. szám, péntek

Világ -proletárjai, egyesül jetele ! UJSZO SZLOYAKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONT1BIZOTTCAGANAK NAPILAPJA Bratislava, 1963. január 25. péntek * 30 fillér • XVI. évfolyam, 25. szám A VDK sikerei buzdítóan hatnak a dél-vietnami hazafiakra A. Novotný beszéde Hanoiban a nagygyűlésen Mint már tegnapi számunkban közöltük, Hanoiban a Ba-Ding történelmi nevezetességű téren a csehszlovák küldöttség tiszteletére nagygyűlést rendeztek. Antonín Novotný a népgyűlésen mondott beszédében hangsúlyozta, hogy bár országaink több ezer kilométer távolságra vannak egymástól, a barátság és a közös ügyért folytatott harc mégis szorosan összekapcsolja a két népet. Népeink a szocialista országok hagy családjában lelkesen harcolnak e marxizmus—leninizmus nemes esza szocialista rendszer hatalmas alkotóerejéről tanúskodnak. Ezek a sikerek lelkesítően és buzdítóan hatHo Si Minh elvtárs szívélyesen üdvözölte a VDK-ba látogató Novotný elvtársat. (CTK felvétele) ményeinek megvalósításáért. A közös út, a közös eszmék és célok, a szocialista internacionalizmus, ez az alapja Csehszlovákia és a VDK népe megbonthatatlan barátságának — hangsúlyozta Novotný elvtárs. A két ország népének a szocializmus építésében elért sikereit méltatva A. Novotný kiemelte: Az Önök munkasikerei és országuk fejlődése FELELŐSSÉGÜNK TUDATABAN Régen volt már ilyen kemény, csikorgós tél, mint az idei. Ez nem mondható kellemesnek, mert bizony sok kárt, gondot okoz valamennyiünknek. A kemény fagyok nagy nehézségeket okoznak az energetikának és a közlekedésnek egyaránt. Már a száraz nyár és ősz lényegesen csökkentette a Vltava és a Vág vízállását, és éppen ezeken a folyókon vannak a legfontosabb vízierőművek. Most pedig a kemény tél hátráltatja a vízierőművek áramfejlesztését és ennek következménye napjainkban nagyon is érezhető. A kormány ezért kénytelen volt hatékony intézkedéseket foganatosítani a villanyárammal való gazdálkodás és takarékoskodás érdekében. Számos üzemben szükségessé vált a munkaidő megváltoztatása. A műhelyekben, a hivatalokban, az utcákon korlátoztuk a világítást — és sor került az áramfogyasztás szabályozására. A televízió és a rádió csökkentette a sugárzási órák számát. Ezek az intézkedések _ mindenkit érintenek, valamennyiünk számára kellemetlenek, de foganatosításuk — bizonyos időre — szükségszerűen elkerülhetetlen. A Központi Bizottság és a kormány legutóbbi felhívásában ismételten hangsúlyozza, „a fűtőanyagokat és az energiát rugalmasan ú§y kell A Nemzetgyűlés az állami tervet és a költségvetési javaslatot tárgyalja elosztani, hogy elsősorban a termelés, a kórházak, a gyermek- és ifjúsági intézmények szükségleteit és a lakosság legsürgősebb tüzelőigényeit fedezzék". Egyszóval az árammal úgy kell gazdálkodnunk, hogy népgazdaságunk legfontosabb ágazataiban a munka lehetőleg zavarmentes legyen. A dolgozók többsége ezt a helyzetet megérti. Sőt nemcsak megérti, hanem keresi a takarékoskodás lehetőségeit. Érdemes például megemlíteni a fiatalok kezdeményezését. A bratislavai Matadorban és a Dimitrov üzemben „ifjúsági őrsöket" szerveztek, melyek felügyelnek az áramfogyasztásra. A Óeské Budejovice-i fiatalok is hasznos munkába kezdtek. A CSISZ alapszervezetek körzetekre osztották a várost és a kisebb fogyasztóknál kísérik figyelemmel az áramfogyasztást. Ellenőrzéseket végeznek a hivatalokban, az üzletekben s ahol pazarlást észlelnek, plakátokat ragasztanak ki: '„Itt nem takarékoskodnak az árammal" s az illető hivatal, üzlet vezetőségével karöltve a takarékosság érdekében intézkedéseket foganatosítanak. Valaki azt mondhatná, hogy ha a hivatalban egy pár égőt kikapcsolnak — ez csekélység. Nos, sok kicsi sokra megy, s a csepp(Folytatás a 2. oldalon) '(Tudósítónktól) — Fontos gyűlésre jött össze 1963. január 24-én, csütörtökön a Nemzetgyűlés, hogy a kormány tagjainak, a központi hivatalok vezető dolgozóinak, az üzemek és földművesszövetkezetek képviselőinek jelenlétében megtárgyalja az Állami Tervbizottság elnökének beszámolóját az idei népgazdasági tervről, a terv- és költségvetési, az ipari, valamint a mezőgazdasági bizottság közösen előterjesztett beszámolóját az 1963-as költségvetési törvényt tartalmazó kormányjavaslatról. A Nemzetgyűlés 17. plenáris ülésén megjelentek a diplomáciai testület tagjai is. ZDENEK FIERLINGER, a Nemzetgyűlés elnöke ismertette az alkotmány 62. cikkelye értelmében ANTONlN NOVOTNÝ, köztársasági elnök levelét, amelyben bejelenti a Nemzetgyűlésnek a kormány összetételében történt változásokat. A napirend jóváhagyása után Fierlinger elvtárs bevezető szavaibau hangsúlyozta, hogy a megtárgyalásra kerülő napirendi pontokat a Nemzetgyűlés bizottságai alaposan megvitatták. A vita a XII. pártkongresszus határozatai iránti teljes bizalom jegyében folyt le és alapvetően járuüt hozzá a népgazdaság bonyolult és nehéz feladatainak tisztázásához. Az utóbbi hetek kedvezőtlen időjárása, a villamosenergiai korlátozások szükségessége megnehezíti a termelést. Dolgozóink e kritikus napokban is példás fegyelmezettséggel segítettek a nehézségek leküzdésében. A CSKP Központi Bizottságának és a kormánynak a vasúti közlekedésben beállott rendkívüli helyzet áthidalására vonatkozó felhívásához a Nemzetgyűlés is teljes súlyával csatlakozik. Ezután ALOISi INDRA miniszternek, az Állami Tervbizottság elnökének beszámolója következett az 1963-as évre szóló áltami fejlesztési tervről. A második napirendi pont előadója JOZEF VALÓ, a Nemzetgyűlés elnökhelyettese, a terv- és költségvetési, az ipari, valamint a mezőgazdasági bizottság nevében előterjesztette az idei költségvetési javaslatot. Való elvtárs beszédében hangsúlyozta, hogy bár idén a tervben előirányzott fejlesztés lassúbb iramú, mint a múlt esztendőben, a feladatok teljesítése rendkívüli erőfeszítést követel a népgazdaság valamennyi dolgozójától. Az eddigi rendelkezésre álló nak azokra, akiknele napjainkban harcolniuk kell a szabadságért és az alapvető emberi jogokért, vagyis délvietnami testvéreikre. Minden siker, minden új gyár, iskola, kórház, újabb csapást mér a dél-vietnaini diktátori rendszerre. Novotný elvtárs azután méltatta a dél-vietnami hazafiak hősies harcát (Folytatás az 5. oldalon) Válasz a párt és a kormány felhívására A hosszan tartó fagyok nagymértékben megnehezítették a munka folyamatos menetét hazánk fontos száraz kikötőjében, a Čierna nad Tisou-i állomáson is. A jelenlegi helyzet után érdeklődve az állomásfőnök helyettesétől, Dudinský elvtárstól kaptunk tájékoztatást: Az idei kedvezőtlen időjárás nálunk különösen sok gondot okoz. De nem csüggedünk el, mert nem vagyunk egyedül. Pártunk és kormányunk felhívása kedvező visszhangot talált nemcsak a környező községek, hanem a távolabbi üzemek dolgozói körében is. Már a felhívást követő napon Maié Trakany, Botany, Biel és Čierna nad Tisou község szövetkezetesei közül hatvanan segédkeztek az áru átrakásánál. Ma további 25 brigádos jelentkezett a közeli falvakbői. Húszan a Kelet-Szlovákiai Vasmű dolgozói közül segédkeznek. A délutáni vonattal várjuk Komárnóból, a Csehszlovák Dunahajőzási vállalattól hatvan dolgozó érkezését. Segítséget várunk a hadseregtől is. Az eddigi megértésnek, segítségnyújtásnak megvannak az eredményei. Szerdán például a darabáru és a gabonanemű átrakási tervét 103 százalékra teljesítettük. Csupán a vasércnél volt közel nyolcszázalékos lemaradás, ami annak a következménye, hogy ilyen hideg időben nehezen megy az összefagyott vasérc fagytalanítása. Sok esetben robbantani kell. Bízunk abban, hogy a további segítség sem marad el. — ik Szovjet vendégek Prágában (CTK) — Csütörtökön repülőgépen Prágába érkezett a Szovjet—Csehszlovák Baráti Társaság küldöttsége, melynek tagjai e napokban írják alá a Társaság és a Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség idei együttműködési tervét. A Prágába érkezett küldöttség tagjai: Nyikolaj Ivanovics Makejev, a Szovjet—Csehszlovák Baráti Társaság vezetőségének tagja, a Krasznaja Zvezda főszerkesztője és Vlagyimir Fjodorovics Horohorgyin, a Külfölddel Kulturális és Baráti Kapcsolatokat Ápoló Szovjet Társaságok Szövetsége osztályvezetőjének helyettese. adatok szerint az 1962 évi tervet az ipari nyerstermelésben 98,8 százalékra, az építészetben 96,2 százalékra, a munkatermelékenységben 98,6 százalékra teljesítettük. A munkatermelékenység az előirányzott 6 százalék helyett csupán 3,8 százalékkal emelkedett. Első látásra úgy tűnhet, hogy a lemaradás kicsi, csakhogy minden százalék milliókat képvisel. Ugyanakkor a béralapot körülbelül 300 millió koronával léptük túl, az átlagbérek 1,5 százalékkal emelkedtek. A helyzet még kedvezőtlenebb az önköltségcsökkentés terén. Az iparban ugyanis 2,22 százalékos önköltségcsökkentés helyett csak 0,99 százalékosat értek el. A személyi fogyasztás az 1961 évivel szemben 2,8 százalékkal és a lakosság bevásárlásai 4,4 százalékkal növekedtek, ugyanakkor 5,9 százalékkal emelkedtek a szociális és kulturális célokra fordított kiadások. Való Ivtárs a továbbiakban hangsúlyozta, nincs semmi ok arra, hogy a dolgozók előtt ne tárjuk fel őszintén, nyíltan a hibákat, hiszen minden feltételünk megvan a fejlett szocialista társadalom felépítésére. Tudnunk kell azonban, hogyan összpontosítsuk erőinket. Ha a kongresszusi határozatokat minden dolgozó magáévá teszi, akkor elérjük célunkat. Bátrabban kell alkalmaznunk az új technikát, a gépesítést és az automatizálást, mert ez az az út, amely a munkatermelékenység emelkedéséhez vezet. Nem lehetünk elégedettek a mezőgazdaság eredményeivel sem, mert sok nehézséget okoztak a lakosság ellátásában. Igaz ugyan, hogy a múlt évi időjárási feltételek sem voltak kedvezők, de helytelen lenne, ha csupán az időjárásban keresnénk a hibát. Sok esetben győződhetünk meg arról, hogy azokban a szövetkezetekben és állami gazdaságokban, ahol jó a munkaszervezés, megfelelően oldották meg a problémákat is. A mezőgazdasági terv országos nem teljesítése végeredményben kihatott a jól gazdálkodó szövetkezetekre és állami gazdaságokra is. Az idei terv értelmében nagy feladatok hárulnak mezőgazdaságunkra. Az állami terv az 1962. évi feladatok teljesítésének figyelembevételével a mezőgazdasági termelés 9,5 százalékos növelésével számol (a növénytermesztést 18,4 és az állattenyésztési termelést 1,3 százalékkal növeljük). Az állami költségvetésben a kiadásokra előirányzott összeg jelentős része — 35 milliárd 710 millió 900 ezer korona áll majd a nemzeti bizottságok rendelkezésére. A nemzeti bizottságok által irányított gazdasági ágazatok tavaly a feltételezetteknél rnsszabb eredményeket értek el. Csak a beruházási terv — pénzben kifejezett — teljesítése 950 millió korona hiányt mutat. A nemzeti bizottságok hatáskörébe tartozó építőváltalatok nem teljesítették az iskolák, egészségügyi intézmények és ipari üzemek építésével kapcsolatos feladataikat, de egyéb vállalatokban sem volt kielégítő a munkatermelékenység. Sok kívánnivalót hagyott hátra a lakosságnak nyújtott szolgáltatások mennyisége és minősége is. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy korai volt a nemzeti bizottságok számára előirányzott költségvetés globális megállapítása. A nemzeti bizottságok tanácsai ugyanis nem minden esetben voltak jó gazdák. Gyakran kevésbé fontos célokra fordították a rendelkezésükre álló pénzügyi eszközöket. Ezért helyes lesz, ha a költségvetésekben előirányzott eszközöket ezentúl az előre meghatározott feladatok teljesítésére fordítják. Ez elejét veszi annak, hogy helyenként pazarolják az állam pénzét. Pártunk XII. kongresszusa fokozott figyelmet szentelt az állami fegyelem s a személyes felelősség kérdésének. Való elvtárs hangsúlyozta, hogy ezt a fontos problémát a terv és a költségvetés megtárgyalása alkalmából sem hagyhatjuk figyelmen kívül. Sajnos nem egy vezető dolgozó értelmezte tévesen a decentralizációt és a demokratikus centralizmust. Ennek következtében gyengült az ellenőrzés és az irányítás is. Az alacsonnyabb fokú szervek dolgozói úgy vélték, hogy az országos érdekek megkerülésével hozhatnak a helyi szempontokból talán helyes, de az állami követelményekkel homlokegyenest ellentétes döntéseket. A munkafegyelem megszilárdítása terén is rendkívül nagy feladatok hárulnak az egész társadalomra. Alkotmányunk leszögezi, hogy mindenkinek joga van a munkára. Ez a jog azonban kötelességekkel jár. A lelkes, önfeldozó munka ragyogó példáját mutatják a szocialista munkabrigádok, a CSKP XII. kongreszszusának munkaközössége megtisztelő címmel kitüntetett kollektívák. Az ő feladatuk, hogy a helyes útra térítsék azokat a dolgozókat is, akik mindeddig nem tudatosítják a társadalom és munkatársaik iránti kötelességeiket. Jozef Való elvtárs beszámolója után JOLIUS ĎURIŠ, pénzügyminiszter tartott beszédet, melynek elhangzása után megkezdődött a két napirendi pont megvitatása. A vitában elsőnek felszólaló VLADIMÍR LITVAJ mérnök, a beruházási építkezések fogyatékosságaira mutatott rá. Utána JAROSLAV MISKA képviselő, az ostrava-karvinai szénkörzetben jelenleg uralkodó helyzetet elemezte. ZDENEK SMEKAL, a műszaki fejlesztés fontosságát hangsúlyozta felszólalásában és ANTONÍN BICHLER mérnök, a kohóipari üzemekben előforduló fogyatékosságokat bírálta. OLDRICH VAVERKA, a tervnek s a költségvetésnek az iparra vonatkozó részeihez szólt hozzá. MARIÉ FIŠAROVÄ, a közszükségleti ipar problémáit elemezte és JOSEF KURlCKA, a vasúti közlekedéssel kapcsolatos feladatokkal foglalkozott. A Nemzetgyűlés ülésének első napja ezzel véget ért. A Nemzetgyűlés ma folytatja vitáját. Csak egy hónappal ezelőtt helyezték üzembe a čelákovicei TOS új öntödéjét, melynek dolgozói azonban e rövid idő alatt is elérték a tervezett termelési színvonalat A čelákovicei öntők sikere különösen azért figyelemre méltó, mert a szükséges berendezés egy részét — például a szállító berendezést — maguk tervezték és készítették. Képünkön öntőformák töltése különleges homokvetővel, amely az egy tonnát meg nem haladó súlyú öntvényeket készítő gépsor fontos alkotórésze. (Tachezy — CTK — felv.] ,