Új Szó, 1963. január (16. évfolyam, 1-31.szám)

1963-01-24 / 24. szám, csütörtök

Äz 1963-os évi terv teljesítése dönti e! o hétéves terv sikeres megkezdését Michal Sabolčík elvtársnak, az SZLKP KB elnöksége tagjának, a Szlovák Tervbizottság elnökének az SZLKP KB január 17—18. ülésén elhangzott beszámo lja A CSK? KB plenáris ülése ez év ja­nuár 4-én megtárgyalta az 1963. évi terv fő feladatait és kitűzte teljesí­tésük útjait és irányait. Az 1963. évi terv jelentős szerepet tölt be nép­gazdaságunk jelenlegi nehézségeinek leküzdésében. E terv sikeres teljesí­tése képezi az 1964—1970. évi hét­éves terv szilárd alapja megterem­tésének feltételét. Ezért a kormány ez év január 10-én, amikor jóváhagy­ta az 1963. évi tervet, egyúttal ak­ciós programot hagyott jóvá, amely a minisztériumok és a többi irányító gazdasági szerv munkáját az idei terv teljesítésének és progresszivitása nö­velésének fő kérdéseire irányltja. Gazdaságunkban az utóbbi évek­ben számos komoly fogyatékosság merült fel, amelyek befolyá^lják Csehszlovákia gazdaságának ökonó­miáját és a fejlődés arányosságának megzavarásához, a források és a szükségletek között aránytalan fe­szültséghez vezettek. A népgazdaság helyzetére kedve­zőtlenül hatott a múlt évi terv nem teljesítése is, főként az év utolsó hó­napjaiban. Szlovákiában az anyagi termelés egy ágazatban sem érte el a tervezett színvonalat. Az előzetes adatok szerint az ipar feladatait csak 98,6 .százalékra teljesítette. Ez annyit jelent, hogy az előző évhez viszonyít­va a termelés csak 7,1 százalékkal növekedett a tervezett 8,6 százalék helyett. Leginkább a nehéz gépipari vállalatok maradtak le, amelyek fel­adataikat csak nem egészen 90 szá­zalékra, s az élelmiszeripari vállala­tok, amelyek 96,1 százalékra telje­sítették feladatalkat. Az 1963. évi terv feltételezi az alapvető nyersanyagágazatok gyor­sabb fejlődését, ahol a termelésnek 3,2 százalékkal kell növekednie, míg a feldolgozó ágazatokban a terve­zett növekedés 1,8 százalékot tesz ki. Emellett például a gépiparban nö­vekszik a több munkát kívánó, mű­szakilag igényesebb termelés hánya­da, a vegyiparban elsősorban az alapvető vegyészet növekszik és az építőanyagtermelésben az eddiginél Nagyobb hányadot képezi majd az előregyártott elemek termelése. Emel­lett még hangsúlyózni kell, hogy az 1963. évi termelésben a legnagyobb mértékben takarékoskodni kell az anyagokkal, főkénl azokkal, amelyek­ből kevés van. Nagy feladatok állnak a vegyipar előtt, amelynek valamennyi iparága­dat kii/ül a legnagyobb, — 10,6 szá­zalékos gyarapodást kell elérnie El­sősorban a mezőgazdaság szükségle­teit elégíti ki, főként a műtrágya és a Mezőgazdasági vegyszerek szállítá­sával. E vegyszerek termelése lénye­gesen gyorsabban növekszik majd, mint a vegyipari termelés általában. A termelés növelését 90 százalékban új ipari létesítmények biztosítják, feltéve, ha a kitűzött határidőben üzembe helyezik őket s főként ha komolyabb zavarok nélkül fognak működni A termelés növeléséhen el­sősorban a šalai nitrogéngyár veszi ki részét^ amelyben előállítják a nit­A CSKP XII. kongresszusa feladatul tűzte ki, hogy 1963-ban szervezett erőfeszítéssel törekedjünk a gazdaság fejlődésében lévő aránytalanságok fo­kozatos megszüntetésére. Ebben az időszakban meg kell szilárdítani gaz­daságunkat, mert ez a hétéves terv előkészítésének nélkülözhetetlen fel­tétele. E törekvés jellegzetes vonása az, hogy át kell térni a források erőteljesebb kihasználására, nagyobb fokú hatékonyságok elérésére. Szlovákia 1SS3. évi gazdaságfejlesz­tési terve az országos lehetőségeken és szükségleteken alapul. Az általá­nos fejlődés gyorsabb lesz az orszá­gos fejlődésnél. Az ipari termelés több mint 2 százalékkal növekszik, mégpedig elsősorban a vegyi- és élel­miszeripar gyors fejlődése következ­tében. A mezőgazdasági termelésnek a múlt évre feltételezett állapottal szemben 13 százalékkal kell emelked­nie. Az építkezésre mintegy 2 száza­lékkal több eszközt fordítunk, mint 1962-ben, emellett az építkezési mun­kák terjedelme lényegében nem vál­tozik. A szocialista szektor dolgozói­nak száma 22 300-al növekszik. Röviden ezek a terv mennyiségi fel­adatai. Az anyagi termelésben leg­főbb feladatnak elsősorban a terme­lés minőségi teljesítését kell tekinte­ni, főként az egyes iparágak szerke­zeti átalakítását, továbbá azt, hogy az ipar fejlődése az anyagi források jobb kiaknázásától függ. A mezőgazdasági termelés tervé­ben a párt XII. kongresszusa irány­elveinek megfelelően különös figyel­met szentelünk annak, hogy megte­remtsük a növényi termelés fokozatos növelésének és szerkezeti átalakítá­sának feltételeit. Elsősorban a takar­mányalap bővítésére, ezen belül kü­lönösen néhány növény, így a kuko­rica, a hüvelyesek és a cukorrépa fokozott termesztésére törekszünk. A terv kitűzi a gazdasági állatok hasz­nosságának, mégpedig főként a tej­hozamnak és az állatok vágósúlyá­nak növelését Szembeszökő minőségi változásra kerül sor a beruházási építkezésben is. E változás lényege, hogy erőnket nagy mértékben a döntő fontosságú építkezések befejezésére összponto­sítjuk. Összesen 61 termelőhelyet, eb­ből 20 ipari termelőhelyet helyezünk üzembe. Csak egyes esetekben kerül sor új építkezések megkezdésére, ösz­szesen csak 13 építkezést, túlnyomó részt nem termelési építkezéseket kezdenek el. A bevételek 3,3 százalékos növeke­dése alapján a kiskereskedelmi for­galomnak 2,7 százalékkal kell növe­kednie. A kiskereskedelmi forgalom elsősorban az élelmiszercikkek el­adása folytán fog növekedni A terv számol azzal, hogy az éielmlszerel­adás a múlt évhez viszonyítva 4,6 százalékkal növekszik. Az ipari cik­kek eladásának 0,7 százalékkal kell növekednie, emellett meg kell javí­tani e cikkek szállításának összeté­telét. A terv továbbá a lakosságnak nyúj­tott szolgáltatások mintegy 9 száza­lékos növekedésével számol. E gyara­podást kétségtelenül túl lehet szár­nyalni, tekintettel arra, hogy e té­ren jelentős tartalékaink vannak. Emellett tudjuk, hogy e szakaszon még nem kielégítő a helyzet. rogénes műtrágyák és a szintetikus kaucsuk első ezer tonnáit. A Slov­naft új részlegeiben meginduló ter­melés e vállalat általános termelését több mint 20 százalékkal növeli, el­sősorban a nyersolaj fokozott feldol­gozásával. A vegyiparnak másik komoly prob­lémája a minőségi iavulás, mert a világszínvonalhoz viszonyítva számos vegyipari termék minőségével nem lehetünk elégedettek. A minőség ja­vításához megvannak a feltételeink. Oj vegyipari létesítményeket épí­tünk, a meglévőket korszerűsítjük és rendszeresen növeljük a káderek szakképzettségét A kutató- és fej­lesztési munkahelyek széles bázisá­val rendelkezünk. Csak az a fontos, hogy munkájukat célszerűen fel­használjuk. Hogy e téren jó eredmé­nyeket lehet elérni, azt a poliamid­rost liumennéi termelésének példája mutatja. Ebben az üzemben a bonyo­lult termelés számos nehézségével megtudtak birkózni és ugyanákkor lényegesen javították a termékek mi­nőségét. A termelés növekedésére számít a terv a szénbányákban is. A barna­szén jövesztése 7 százalékkal növek­szik. E többlet döntő részét a Clgel' bányában kell kitermelni, ahol a fej­tés a bánya feltárásával párhuzamo­san folyik majd. Valamennyi bányában tartós 'felté­teleket kell teremteni a munkaszerve­zés javítására, a káderek állandósítá­sára és képzésére, a gépek kihaszná­lására, üzemzavaraik csökkentésére, mert mindez alapvető feltétele a tervfeladatok egyenletes teljesítésé­nek. Értékelni kell a szlovákiai szénbá­nyák dolgozóinak erőfeszítését, akik a múlt évben nemcsak tervfeladataik­nak tettek becsülettel eleget, hanem a CSKP XII. kongresszusának tiszte­letére még 100 ezer tonna szenet bá­nyásztak terven felül. Ez év első nap­jaiban megindult a fejtés túlszárnya­lására irányuló kötelezettségvállalási mozgalom is. A novákyi bányák dol­gozói már kötelezettséget vállaltak, hogy az első negyedévben 5000 tonna szenet jövesztenek terven felül. A gazdaság villanyenergia ellátá­sának helyzete feszült. A villanyener­giaforrások és a szükséglet közötti aránytalanság az idén is fokozott szabályozó intézkedéseket követel meg, valamint" maximális gazdaságos­ságot az üuemek és a háztartások áramfogyasztásában. Ezért az energetika terén rendsze­resen a villanyművek legnagyobb mérvű rugalmas teljesítőképességére kell törekedni, a tüzelőanyag megta­karítást további 1 százalékkal kell növelni, fokozva az áramszolgáltatás megbízhatóságát a termelő- és el­osztóberendezések idejében és jól végzett karbantartásával. Kétségtelen, hogy a jelenlegi időszakban megvaló­sított szabályozó intézkedéseket tel­jes mértékben be lehet tartani. Annál nagyobb figyelmet kell szen­telnünk -a beruházási építkezésnek, főként új termelőhelyek (Nováky III. villanymű, a Hričov—Mikšová—Po­važská Bysti'ica-i vízikaszkád, a Kri­žovany-i és Lemešany-i elosztók és a Lemešany—Luduš 400 kW-os veze­ték) idejében való üzembehelyezésé­nek. Különös figyelmet kell fordítani a Vojany villanymű építésére is, amelynek erőteljesebben kell befo­lyásolnia Szlovákia 1965 utáni vil­lanyenergia mérlegét. Fokozott figyelmet fordítunk a magnezit ipar fejlesztésére. Az 1963-évi terv arra számít, hogy a magnezittéglák termelése 5,8 száza­lékkal, az égetett magnezité 9,8 szá­zalékkal fog növekedni. E feladatok teljesítésének fontosságát hangsú­lyozza az a tény is, hogy a magnezit­ipar jelentős szerepet tölt be kiviteli feladataink teljesítésében. A magnezitipar fejlesztésének kér­déseivel több ízben foglalkoztak párt­szerveink és számos alapvető intéz­kedést foganatosítottak a jelenlegi állapot megjavítása céljából. Folya­matban van a lovinobanai üzemek, va­lamint a lubeňíki üzem, a podrečanyi és a mikovái bányák bővítése stb Az idén javulást kell elérnünk a mag­nezit-termékek technológiája és mi­nősége terén is, főként a košicei üzemben. A fémkohászatban az 1983. évi feladatok kifejezik azt a törekvé­sünket, hogy 1965-ben zárt kohászati ciklust érjünk el a Kelet-Szlovákiai Vasműben. Az idén kell üzembe helyezni az előmelegítőt, meg kell valósítani az ötszékes hengermű szállításának és szerelésének lényeges részét, és biz­tosítani kell a szükséges berendezé­sek gyártását a széles szalagú hen­gersor számára. A feladatok súly­pontja tehát a technológiai berende­zés szállításán és szerelésén lesz. Az építkezési munkákban Is igen igényes feladatok várnak ránk, hisz lényege­sen növekszik a befejező és a műsza­ki szempontból nehezebb betonozó munka. E feladatok megkövetelik a szállítói fegyelem lényeges szilárdí­tását és az építés új hacmonogramjá­nak kidolgozásét, egészen az építke­zés teljes befejezéséig Az építési problémákon kívül továbbra ls nagy figyelmet kell fordítanunk a szakkép zett dolgozók idejében való kiképzé sére. E legfontosabb építkezésünk folya­matos építésének biztosításáról vala­mennyi illetékes szervnek gondos­kodnia kell. Abból kell kiindulnunk, hogy minél előbb fejezzük be az épí­tést, annál hamarabb oldhatjuk meg a hengerelt anyag összetételének mi­nőségi megváltoztatását is a pléhek javára és tehermentesítjük a népgaz­daságot, a kapitalista államokból .tör­ténő jelentős pléhbehozataltól. A gazdaságunk fejlesztésében 1962­ben elért eredményeket jelentősen befolyásolta a gépipar feladatainak kedvezőtlen teljesítése. E kedvezőtlen eredményekhez dön­tő mértékben hozzájárult a koSicei Kelet-Szlovákiai Gépgyár, a komárnól Szlovák Hajógyár, a poprádi Tatra Vagongyár, a tlmaöi Sz. M. Kirov Üzem, a martini Gépgyár, az Orava— Nižná-i Tesla Üzem A szlovákiai gép ipari vállalatok több mint 400 millió korona értékű termékekkel marad tak adósak népgazdaságunknak. » Ml az oka annak, hogy a gépipari vállalatok ilyen nagy mértékben nem teljesítették a tervet? Ennek oka elsősorban az anyagi­műszaki ellátás és a vállalatok kö­zötti együttműködés komaly fogyaté­kosságaiban rejlik, amelyek kihatot­tak a termelési feladatok teljesíté­sére. E tényből eredő következmé­nyek annál is súlyosabbak, mert a terv felbontása során nem gondos­kodtak a termelési terv és az anyagi fedezet lehetőségeinek összhangjáról és ez a gépipari vállalatok jelentős részének munkájára kihatott. A ter­melési programban eszközölt változ­tatások, a gyártmányok nem megfe­lelő összetétele, főként a kohászati anyagoknál, azzal a következménnyel jár, hogy a termelési terv nem telje­sítése mellett a gépipari vállalatok­ban aránytalanul nagy készletek hal­mozódtak fel. A munka helyes értékelése azon­ban megkívánja annak leszögezését, hogy a feladatok nem teljesítésében jelentős részük volt az egyes válla-" latok belső fogyatékosságainak is. Számos vállalat igen lassan építi ki szerkesztési, tervezési és technológiai alakulatait. így késedelmet szenve­dett az új termelési folyamatok jó műszaki előkészítése. Ezenkívül lema­radt a műszaki fejlesztési feladatok megvalósítása, a szakképzett dolgo­zók nevelése és ez teljes mértékben megmutatkozott a munkatermelékeny­ség színvonalában. Ezek nem új prob­lémák. Minden alkalommal hang­súlyoztuk megoldásuk sürgőssé­gét A gépipar fejlődésének átmeneti Az Idén az e^ész népgazdaság fej­lődésének reális volta a mezőgazda­sági feladatok teljesítésétől függ. Emellett a terv a CSKP XII. kong resszusának határozatából indul kl, amely kitűzte, hogy egész társadal­munk fő feladatának kell ma tekin­tenünk a mezőgazdasági termelés fejlesztését. A mezőgazdasági terme­lés lényeges fellendítése nélkül nem biztosíthatjuk sem a népgazdaság arányos fejlődését, sem a nép élet­színvonalának emelkedését. Az 1963. évi terv arra számit, hogy a mezőgazdasági nyerstermelés a szlovákiai kerületekben 13 százalék­kal, országos viszonylatban pedig 9,5 százalékkal növekszik a múlt évhez viszonyítva. A mezőgazdasági terme­lés fejlesztésében kulcsszerepe \fan a növényi termelés fejlesztésének. E téren 21,5 százalékos növekedéssel számolunk, míg az állattenyésztési termelésben 5,1 százalékos növeke­dést akarunk elérni. A nyerstermelés gyarapodásának négyötöde tehát a növényi termelés gyorsabb fejlődésé­től függ. Felmerül a kérdés, vajon e felada­tok reálisak-e? Több éves tapasztala­taink azt mutatják, hogy ilyen gya­rapodást már elértünk. A terv progresszivitását hosszabb időtartamra, s az egyes termények hozamai alapján keli megítélni. Az 1963. évi terv olyan hektárhozamo­kat tételez fel, amelyek ugyan az 1362-es évhez viszonyítva jelentősen nagyobbak, de az egyes termények­nél a múlt években már elértünk ilyen hozamokat. Például a cukorré­pa és a silókukorica, valamint a sze­meskukorica tervezett hozamait már 1960-ban elértük, s a rétiszéna terve­zett hozama valamivel alacsonyabb, mint amilyen 1359-ben volt. 'Hason­lóképpen az 1963-ra tervezett búza és árpa hektárhozamok alacsonyab­bak a múlt évi színvonalnál, vagy pedig ugyanazon a színvonalon mo­zognak. Hangsúlyozni kell azonban, hogy az előző évhez viszonyítva az 1963 évi tervezett hektárhozamok teljesí­téséhez kedvezőbb anyagi feltételeink vannak. A műtrágya szállítása példá­ul 1960-hoz viszonyítva 9,6 százalék­kal, vagyis 14 ezer tonna tiszta táp­anyaggal növekszik. Az utóbbi évek­ben talajjavítási munkákkal sok ezer hektárnyi földterület termőképessége növekedett, megjavult az egész ága­zat műszaki ellátása stb. Hasonlókép­pen az állattenyésztési termelésben is a gazdasági állatok tervezett hasz­nossága és az állattenyésztési termé­kek tervezett felvásárlása tekintetbe veszi a múlt évi takarmányalap ked vezőtlen hatását. E szempontból pozitívan kell érté­kelni azt, hogy miután a múlt év őszén túlszárnyaltuk az ősziek veté­sét, lényegesen megnövekedett a nagyhozamú búzafajlák hányada. Nem szabad azonban elhallgatnunk azt, hogy az idei terv teljesítése kedvező feltételeinek kialakítására irányuló intézkedések közül néhánnyal már elkéstünk. Így például a szlovákiai kerületekben csaknem 90 ezer hek tárnyi területen nem végezték el a mélyszántást, az Istállótrágyát pél 1 lassulása 1963-b»n ieiitiővé teszi e kérdés gyökeresebb megoldását. Ebben az ágazatban 1963 tervfel­adatait korlátozzák a termelés anyagi fedezésének lehetőségei. Ezért a ne­hézipar termelése ugyan 1,7 százalék­kal növekszik, de az általános gép­iparé a múlt évhez viszonyítva va­lamivel kisebb lesz. A termelés fejlődési ütemének las­sulása az Idén nagy lehetőséget nyújt arra, hogy céltudatosabban előkészít­sük a következő évek termelését. Ezért minden erőfeszítésünket a szer­kesztési, tervezési és technológiai ala­kulatok megerősítésére, a szerelési központok, a döntő fontosságú rész­legek, így a szerszámgyártó, karban­tartó .műhelyek stb. megfelelő kiépí­tésére kell összpontosítanunk. Megfontoltan kell megoldanunk egyes döntő vállalatok termelési programjának állandósítását is, még­pedig tekintetbe véve az egész szo­cialista tábor keretében folyó terme­lési szakosítást. A többi ágazat közül sajátos hely­zet alakul ki a közszükségleti ipar­ban. Itt a korlátozott nyersanyag- és anyaglehetőségek nem engedik a ter­melés bővítését. A közszükségleti iparvállalatok fő feladata ezért az lesz, hogy a korlátozott nyersanyag­lehetőségek mellett célszerűen gaz­dálkodjanak ezekkel az anyagokkal, következetesen betartsák a tervezett termelési választékot úgy, hogy az megfeleljen a lakosság követelmé­nyeinek, s fokozottan törekedjenek termékeik minőségének javítására. dául a kelet-szlovákiai kerületben csak 27 százalékban, a nyugat-szlová­kiai kerületben pedig 68 százalékban szántották be csupán. Az őszi mezei munkák folyamán elhanyagolták egyes takarmányfélék betakarítását, mégpedig olyan mértékben, hogy pél­dául a kukoricát, a cukorrépát és « kukoricakórőt sok helyen csak de­cemberben takarították be, úgyhogy a termés nagy része elértéktelene­dett. Emellett a múlt év őszén álta­lában igen kedvező feltételei voltak a betakarításnak. Becslések szerint decemberben a kukoricakórót még mintegy 30 ezer hektárnyi területről nem takarították be, vagyis a kuko­rica vetésterületének mint«gy 15 szá­zalékáról. E tények felett alaposan el kell gondolkodnunk már most a téli hónapokban, hogy a jó termés előkészítésében, főként az idei tava­szi munkák előkészítésével kedvező feltételeket teremtsünk a tervfelada­tok teljesítésére. Miben lássuk a növényi termelés füfeladatait 1983-ban? A fő feladat az lesz, hogy elérjük a takarmányfélék, de elsősorban a döntő fontosságú takarmányfajták, így a szemes- és silókukorica, a cu­korrépa, az évelőtakarmányok, a bur­gonya, és a füves vetemények hek­tárhozamainak feltételezett növeke­dését. A nyugat-szlovákiai kerületben és a kelet-szlovákiai kerület déli körzeteiben a takarmányalap szem­pontjából döntő fontosságú termény a szemes- és silókukorica. Tudatosí­tanunk kell, hogy amennyiben nem érünk el alapvető fordulatot e •ör­vény gondozásában, kezdve a talaj előkészítésétől, a vetőmag megválasz­tásától egészen a helyes agrotechni­káig és a veszteségmentes betakarí­tásig, |iem tudunk elegendő takar­mányt biztosítani az állattenyésztési termelés tervezett fejlesztéséhez. A múlt évi aránylag kedvezőtlen fel­tételek ellenére egyes kerületeink­ben és járásainkban elég példa van arra, hogy a kukorica gondozása ki­fizetődik. így például a trnavai já­rásban levő Bašovce i EFSZ szemes­kukoricából 60 mázsa átlagos termést ért el, a tópoľčanyi járásban levő Štitáre-i EFSZ 69 hektárnyi területen 510 mázsa silókukoricát termelt, a levicei járásban levő Ipefský Soko­lec-i EFSZ több mint 600 mázsa siló­kukoricát termelt stb. A közép-szlovákiai és a kelet-szlo­vákiai kerületben elsősorban arra kell törekednünk, hogy lényegesen nagyobb gondot fordítsunk a burgo­nya és a füvesvetemények ápolására. Az 1963-as évre tervezett hektárbo­zamot — 120 mázsa burgonya, vagy 31,5 mázsa rétiszéna — a múltban rendszerint elértük s ha szélesebb mértékben érvényesítjük a poprádi és a Banská Bystrica-i mozgalom tapasz­talatait, akkor megteremtjük a fel­tételeket e feladatok túlszárnyalásá­ra, az állattenyésztési termelés szük­ségleteinek kielégítésére, és megfe­lelő takarmánytartalék létesítésére. Végre alapos intézkedésekei kell foganatosítani a zöldségtermelés nö­velésére Nem lehel szüntelenül sze­met hunyni az olyan közönséges zöld­iF-ilv'atáp a i oldalonI A mezőgazdaságban elért szlovákiai eredmények rosszabbak az országos átlagnál. Az előzetes számítások sze­rint 1962-ben a tervben feltételezett színvonalnak csak 86 százalékát ér­tük el. Annyi mezőgazdasági termé­ket sem termeltünk, mint 1961-ben. Elsősorban kevesebb takarmányfélét termeltünk, úgyhogy a takarmány­szükséglet az új termésig csak mint­egy 90 százalékban van fedezve. Ha­nyatlott az állattenyésztési termelés is, és ennek következtében komo­lyan lemarad az állattenyésztési ter­mékek felvásárlása. A tejfelvásárlás országos lemaradásának majdnem egyharmadát és a tojásfelvásárlás­nak csaknem felét mi okoztuk. A hús­felvásárlás nem teljesítését gyakor­latilag Szlovákia lemaradása okozta. Nem kielégítő a beruházási építkezés feladatainak teljesítése. Harmincöt fontos ipari létesítmény közül csak 25-t fejeztek be. és azokat "is jelen­tős késéssel és számos hibával. En­nek oka túlnyomó részt a gépek és berendezések szállításának nem tel­jesítése volt. Az előzetes eredmények szerint az építkezés tervét 94 száza­lékra teljesítettük, ami a tavalyi év­hez viszonyífva csak 2,9 százalékos emelkedés a tervezett 9,5 százalék helyett. A múlt évben tovább csök­kent a munka termelékenységének a termelés növekedésére gyakorolt be­folyása. A munka termelékenységé­nek növekedése 1962-ben mind az iparban, mind az építészetben az utóbbi évek alatt a legcsekélyebb volt. Ezek az említett fogyatékossá­gok mind alaposan kihatottak nép­gazdaságunk fejlődésének hatékony­ságára. Az ipar fő feladatai A mezőgazdasági termelés igényes, de reális terve 19f3 ianttáj 24 * P • CV*0 3

Next

/
Thumbnails
Contents