Új Szó, 1963. január (16. évfolyam, 1-31.szám)

1963-01-24 / 24. szám, csütörtök

Világ -proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPIl APJA Bratislava, 1963. január 24., csütörtök * 30 fillér • XVI. évfolyam, 24. szám Legyen gazdagabb az aratás A szövetkezetek évzáró taggyű­lésén az felmúlt esztendő eredmé­nyei, a közös vagyon számbavéte­le, a jövedelem elosztása mellett a zárszámadási beszámoló futóla­gos áttekintést is nyújt az alaku­lás óta eltelt időszakról. Jó do­log ez, hiszen ritkán Jut eszébe a szövetkezeti tagnak, még ritkáb­ban a kívülállóknak, mit adott né­hány év alatt a közös gazdálko­dás a falunak, mit jelent ez a tár­sadalomnak. Azért ls jó felidézni a múltat, mert az utóbbi időben a mezőgazdaságot ért sok bírálat között olykor elsikkadt a jó, az, ami előnyére vált népgazdasá­gunknak. Természetesen jogos az a bírá­lat, hogy a mezőgazdaság arány­talanul lemarad az ipar fejlődése mögött. Ezt az aránytalanságot minél hamarabb meg kell szüntet­nünk. S hogy ez a folyamat tény­leg a lehető legrövidebb időn be­lül a legjárhatóbb úton menjen végbe, pártunk XII. kongresszusa az egész ország népe feladatául tűzte ki a mezőgazdaság fellendí­tését. Szükséges ezt minduntalan hangsúlyozni, mert még akadnak emberek, akik úgy vélik, az ipar, a munkásosztály már úgyszólván mindent megtett a mezőgazdaság, a falu érdekében. A falu lakosai, a szövetkezeti dolgozók jól élnek, megvan mindenük. Minden házban van mosógép, televíziókészülék, sőt nem egy szövetkezeti tag már autóval mehet rokonlátogatásra: keresztelőre, lakodalomba. S vé­gezetül : egész utcasorok épültek íalvainkon, ami a közös gazdál­kodás, a munkásosztály, az ipar áldozatos segítsége nélkül nem valósult volna meg. Kétségtelen, ez mind így igaz. Sokkal jobban él a parasztember, mint régen. Mégis feltehető a kér­dés. Elegendő ez — társadalmi szemszögből vizsgálva? Hát a kö­zös gazdaságok megalakítása csu­pán egy célt — a parasztság élet­körülményeinek megjavítását — hivatott szolgálni? S itt van a bökkenő, éspedig abban, hogy sok esetben, ha a falusi életről, a szövetkezetekről beszélünk, csak egyet látunk: jobb sorsa van a földművesnek, házat épít, szépen ruházkodik, tisztességesen él, de hogy a másik, a társadalom szá­mára fontosabb célt elértük-e, ar­ról már legtöbb esetben általános­ságban beszélünk, s leszögezzük: a mezőgazdaság lemarad az ipar mögött. Ritkábban szólunk arról, hogy az ismert gépeken kívül, mint a traktor, a kombájn és az aratógép, kapott-e, kap-e megfele­lő gépi felszerelést a mezőgazda­ság. A falu életszínvonalának eme­léséhez roppant sokkal járult hoz­zá szocialista társadalmunk, de a gazdálkodást elősegítő fontos ál­lattenyésztési gépek, takarmány­begyűjtők, répakombájnok még sok szövetkezetből hiányoznak. S ha van is az említett gépekből, nem mindenütt váltak be, nem mindenütt tudják őket gazdasá­gosan kihasználni. Adós még az ipar a mezőgazdaságnak pl. a kü­lönböző vegyszerekkel. Kevés a szerves trágyánk. Ezért több műtrágyát vár a mezőgazda­ság. Szerves trágya dolgában más országokban sem különb a hely­zet. Amerikában sokszor megkon­dítják a vészharangot, mert a szerves trágya hiánya és a műtrá­gya szakszerűtlen, túlzott haszná­lata miatt nagy területek sivata­gosodnak el. Nálunk ettől — leg­alábbis most — nem kell félnünk, mert az a műtrágyamennyiség,, amennyit eddig átlag juttattunk a fö'dnek, édeskevés ahhoz,'hogy érdemben fokozni tudjuk a földek hektárhozamát. Sok európai or­szág jóval előnyösebb helyzetben van e téren. Egy kis összehason­lítás : A Német Demokratikus Köz­társaságban 147 kg, az NSZK-ban 166 kg, Hollandiában 206 kg az egy hektárra eső műtrágyafo­gyasztás. Nálunk 68 kg műtrágya jut egy hektárra. Hogyan alakul a szóban forgó országokban a hek­tárhozam búzából? Hazánkban 23 mázsa, az NDK-ban 34 mázsa, az NSZK-ban 35,6, Hollandiában 46,8 mázsa az átlagos hektárhozam. Nem véletlenül választottuk össze­hasonlításra az említett országo­kat. A két német állam természeti, éghajlati feltételei hasonlóak a miénkhez, viszont Hollandiában jóval kedvezőbbek a feltételek a műtrágyázást illetőleg. Persze, ha visszatekintünk a szövetkezeti mozgalom több mint egyévtizedes fennállására, még a meglevő hibák ellenére is joggal állíthatjuk: pártunk politikája, a munkásosztály áldozatos segítsége szép eredményeket hozott. Bár a mezőgazdaság állandó dolgozói­nak száma a háború előtti évek­hez viszonyítva kétmillióval csök­kent, mégis a termelésben túl­szárnyaltuk a háború előtti szin­tet. Segítséget is kapott a falu, méghozzá igen sokat. Csakhogy ez a segítség főképpen az egyén, a földműves munkájának megköny­nyítését, életszínvonalának az emelkedését szolgálta, de kevés olyan eszközt kaptak a szövetke­zetek, melyek a föld termőképes­ségének, gazdaságosságnak roha­mos növekedését szolgálják. Félreértés ne essék. Büszkék va­gyunk arra, hogy ma már nem gürcöl a parasztember, nincs ki­téve mások kénye-kedvének, mű­velődhet, szórakozhat, emberibben élhet a falvak népe. Äm ezentúl sokkal többet várunk a nagyüzemi szocialista mezőgazdaságtól. S ezt a többet közös erővel, a munkás­paraszt szövetség közös munkájá­val akarjuk elérni. Más szóval: az ipar, a tudományos dolgozók oly nagymérvű segítségére van szük­ség, amely forradalmi változáso­kat idéz elő a termelésben. Első­sorban a legalapvetőbb termelő­eszköznek, a termőtalajnak a megjavítására gondolunk. Gazda­gabb, termőbb föld, gazdagabb or­szág — ez az alapja a mezőgaz­daság további fellendítésének és annak, hogy 1970-ig elérjük az ipar színvonalát. Egy-két fogyatékosságot sorol­tunk fel csupán, hiszen sok útja­módja van még a termelés növe­lésének. Azt is nyíltan meg kell mondanunk, ha a szövetkezetek nem gondoskodnak megfelelő mennyiségű szerves trágyáról, komposztról. Olyan társadalomban élünk, melyben a munkás és a paraszt egymásra van utalva. Egyik csak félember a másik nélkül. S hogy mindig meglegyen az összhang, a kölcsönös megértés, a támogatás a kettő között, azért szóltunk né­hány fogyatékosságról. Egyben jellemezni akartuk mennyi még a tennivaló annak érdekében, hogy az irányító szervek vezetőitől kezdve a munkásoktól a paraszt­emberekig mindenki érezze: ma­gunk meg utódaink érdekében az eddiginél sokkal több gondot kell fordítani a földre, termőképessé­gének fokozására! Több komposzt­ra, szerves trágyára, műtrágyára van szükség, nagyobb területen kell meliorációs munkát, öntözést végezni és egészen bizonyos, hogy gazdagabbá tehetjük aratá­sainkat. Ötvenezres népgyűlés üdvözölte köztársasági elnökünket Hanoiban FOGADÁS A. NOVOTNÝ ELVTÁRS TISZTELETÉRE Hanoi (CTK) — Ho Si Minh, a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottságának elnöke, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnöke január 22-én este fogadást rendezett Antonín Novotný elvtársnak, a CSKP KB első titkárának, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökének, feleségé­nek és kíséretének tiszteletére. A fogadáson jelen volt Ton Duc Thang, a Vietnami Demokratikus Köz­társaság alelnöke, Le Duan, a Vietna­mi Dolgozók Pártja Központi Bizott­ságának első titkára, Truong Hlnli, a Vietnami Demokratikus Köztársaság Nemzetgyűlése állandó bizottságának elnöke, Pham Van Dong miniszterel­nök, a miniszterelnök helyettesei, a külügyminiszter, a politikai pártok és a tömegszervezetek vezető képviselői, valamint a diplomáciai testület tag­jai. Ho Si Minh és A. Novotný a foga­dáson pohárköszöntőt mondott. A Vietnami Demokratikus Köztársa­ság elnöke pohárköszöntőjében a viet­nami nép, .a Vietnami. Dolgozók Pártja és a VDK kormánya nevében melegen üdvözölte Antonín Novotný elvtársat, feleségét és kíséretének tagjait.­Ho Si Minh: Vietnam népét lelkesítik Csehszlovákia sikerei „1957-ben a testvéri Csehszlovákiá­ban tett látogatásom során alkalmam volt meggyőződni Csehszlovákia nem­zeti építésének nagy sikereiről. Cseh­szlovákia népe kommunista pártjának vezetésével lelkesen építi a szocializ­must. Az elmúlt években egyre na­gyobb sikereket aratott. Csehszlová­kia ma fejlett iparral rendelkezik, befejezte országának villamosítását és a legmagasabb életszínvonalú orszá­gok közé tartozik'a világon. A szocia­lizmus Csehszlovákjában teljes gyo-* zelrn^t aratott. Csehszlovákia népe aktívan készül a kommunizmusba va­ló folyamatos átmenetre" — mondotta Ho'Si Minh. Csehszlovákia népének nagy sikerei a Vietnami Demokratikus Köztársaság népét nagymértékben támogatják és lelkesítik a szocializmus építésében ás \Zietnam békés újraegyesítéséért folytatott harcában. Dél-Vietnamban a hazafiak a dél­(Folytalás a 3. oldalon) A tél munkaprogramja: EiewtfÉ tervekkel ­Mindent a maga idejében • Nem fáj a fejük • A szakosítás jegyében • A hír­név kötelez • Szorgalmas munkának gazdag a gyümölcse (TUDŐSÍTÚNKTŐL) A közép-szlovákiai kerület szüvetkezetesei az év végi számvetés idején nemcsak hátra, hanem előre is pillantanak, mert itt az ideje az 1963 évi feladatok számbavetésének, a feltételek bizto­sításának, a jövedelmezőbb gazdálkodás megalapozásának. Nagy erő­feszítéseket tesznek ennek érdekében műhelyben, irodában egyaránt. Tavasz a télben Dermesztő a hideg s a szűnni nem akaró szél nyargalászva viszi hátán a sűrűn szállingózó hópelyheket. Äm hiába vicsorgatja oly mérgesen fo­gait a tM, hiába fagyaszt fület, lá­bat, a jesenskéi gépállomás .munká­jának zaját nem hallgattathatja el. Olajos ruhájú, maszatos képű meste­rek a hideggel dacolva végzik a gé­pek javítását. Üj, szakaszos eljárás­sal dolgoznak a faktorokon, lánc­talpas erőgépeken. Eddig nyolc gé­pet javítottak meg ezzel a módszer­rel. Jó minőségben kerülnek ki a gépek a traktorállomás műhelyéből. Ez idén is tiszta számlával Lieskovce község (zvolení járás) dolgozó parasztjai elkészítették a múlt évi gazdálkodás mérlegét, s nagy izgalommal várják a zárszá­i^adó közgyűlés napját. A szövetke­zet ökonómusa ugyan nem árulta el, mennyi lesz a részesedés, de a ta­gok jól tudják, szorgalmas munká­juknak koronákban is kifejezve gaz­dag lesz a gyümölcse. Hiszen tavaly ' át vagon húst, ezer liter tejet adtak el ter­ven felül. Takarmányból az idén sincsenek szűken. 10 000 mázsa siló­kukoricájuk ízesre érett a gödrök­ben, s a téli hónapokban is naponta 1,25 kilogramm erőtakarmánnyal te­szik változatosabbá a tehenek étlap­ját. Nem félnek a téltől. Ez idén 180 mázsa hússal, 25 00 tojással és 30 000 liter tejjel szárnyalják túl árutermelésüket. Régi vágyuk teljesült A málinecl szövetkezetben Igen gazdag hagyományai vannak a sül­(Folytatás a 2. oldalon) A ZORD IDŐJÁRÁS KÍMÉLETLEN Katasztrofális a helyzet Európa-szerte Bécsben korlátozzák a vízszolgáltatást • Franciaországban több üzemben leállt a munka • Olaszországban óriási károkat okozott a fagy • Angliában drasztikus gázkorlátozások • Dél-Spanyolországban 26 napja esik A hideg időjárás és hófúvások, me­lyek már több mint egy hónapja tar­tanak, Európában és Észak-Ameriká­ban katasztrofális helyzetet Idéznek elő. A válságos helyzettel az egyes országok kormányai is foglalkoznak. A tüzelőanyag-, villanyáram-, élelmi­szerhiány után hiány mutatkozik a gázellátásban és válságos a helyzet az Ivóvízellátásban is. így például a szomszédos Ausztria fővárosában nagymértékben korlátozzák a víz­szolgáltatást, mivel a Duna több mint 200 km-es szakaszon befagyott. Az osztrák kormány — tekintettel a vál­ságos helyzetre — úgy döntött, hogy korlátozzák az áramszolgáltatást. Bel­giumban a gázipar felhívta a háztar­tásokat és ipari fogyasztókat, hogy csökkentsék a gázfogyasztást. Tüzelő­anyag és gáz hiánya miatt több üzemben leállt a munka. Hasonlóan nehéz a helyzet Nyugat-Németor­szágban. A tüzelőanyag-ellátás a bá­nyászok nagy önfeláldozása ellenére sem javul. Több iskolában február 4-ig hosszabbították meg a félévi szünetet. Csaknem egész Franciaország terü­letén havazik. A közlekedés helyzete rendkívül súlyos. Ezt főleg Észak­Franciaország lakosai érzik meg, ahol több üzemben leállt a munka, mivel nem tudják őket ellátni nyersanyag­gal. f A fagyhullám Olaszországba is el­jutott. Az ország északi részén mí­nusz 20 fokot mértek. Nem sokkal jobb a helyzet Közép- és Dél-Olasz­országban. Előzetes számítások sze­rint a fagy elpusztította a Rómától északra elterülő olajfaligetek 50 szá­zalékát. Több községben nem műkö­dik a posta, nincs villanyáram. Angliában — ahol a háztartások többsége gázzal fűt — a gázipar nemzeti tanácsa bejelentette, hogy gázhiány miatt korlátozzák, vagy tel­jesen leállítják — naponta 12—13 órára — a gázszolgáltatást. Délnyu­gat-Angliában és Walesben több üze­met kapcsoltak ki a gázhálózatból. Több ezer munkást küldtek haza a munkából, a többiek pedig értesítést kaptak, hogy másnap már ne jöjje­nek munkába. A gázmüvek felhívják a lakosságot a gázfogyasztás csök­kentésére. Az iskolákban csökkentik a tanítási órák számát, vagy teljesen beszüntették a tanítást. Ha a fogyasz­tók nem veszik figyelembe a felhívást, egész városokat ki kell kapcsolni a gázhálózatból. Az utóbbi napokban az ivóvízellátásban is nehézséget okoz a tartós fagy. Angliában leggyakrabban a falon vezetnek a vízcsövek és ezek a fagy következtében megre­pednek és befagynak. Mlg másutt fagy, Dél-Spanyolor­szágban már 26 napja esik. A sevillai terület egy hatalmas tóvá változott. Csaknem 80 000 mezőgazdasági mun­kás maradt munka nélkül. A Balkánon, Jugoszláviában, Görög­országban és Bulgáriában havazik. Szófiában a központi hivatalok al­kalmazottai önkéntesen vesznek részt a hó eltakarításában. (CTK) f Az ostravai vasúti csomópont dol­gozói éjjel-nappal áldozatkészen harcolnak a kedvezőtlen időjárás ellen, meghosszabbított műszakok­ban is. Nemcsak az erős széllel, faggyal és hóval kell küzdeniök, hanem a nagy munkaerőhiány­nyal is. Az erős fagy rendkívül sok hiWöt okoz a gőzmozdonyok­ban s a vasutasoknak a kisebb ja­vításokat kint kell elvégezniük Képünkön Rudolf Dluhoš, a moz donyszin felügyelője az egyik be fagyott gépen dolgozik. (ČTK — V- Svorčil felvétele) r/JWVVVWuW/WVW^VWVVWVW

Next

/
Thumbnails
Contents