Új Szó, 1963. január (16. évfolyam, 1-31.szám)

1963-01-22 / 22. szám, kedd

Újabb szovjet békés kezdeményezés a nukleáris leszerelésre (Folytatás az 1. oldalról) rendezett találkozóján az angol tu­dósok javasolták. Egyébként azt ls Jól tudjuk, hogy amikor elgondolá­sukat közölték, nem volt teljesen Is­meretlen az akkor Londonban Időző tudósaik előtt sem. Ml azt javasoltuk, hogy az atom­hatalmak államhatárainak közelében, de a területükön ls létesüljenek Ilyen állomások. Egyetértettünk az­zal, hogy három Ilyen állomás léte­süljön a Szovjetunió területén, és­pedig azokon az övezeteken, ahol leggyakóribbak a földrengések. Az Ilyen állomások létesítésére legalkal­masabb három övezet a Szovjetunióban a közép-ázsiai, az altáji ős a távol­keleti övezet. Szovjet tudósok véleménye szerint a Szovjetunió területén létesítendő automatikus szeizmikus állomások helyeként leginkább Kokcsetav vá­ros környéke a Szovjetunió közép­ázsiai övezete, Bodajbo város kör­nyéke az altaji övezet és Jakutszk város környéke a távol-keleti övezet számára felelnek meg. Ha országaink képviselőinek eszmecseréje alapján más helyeket javasolnának az auto­matikus szeizmikus állomások létesí­tésére, úgy készségesen foglalkozunk ezekkel a javaslatokkal ls és kölcsö­nösen elfogadható megoldásra tö­rekszünk. Az emllteft övezeteken kívül köt további szeizmikus övezet — a kau­kázusi és a kárpáti — terül el a Szovjetunióban. Ezek az övezetek azonban nagyon sűrűn lakottak, úgy­hogy az említett területeken gyakor­latilag lehetetlen a nukleáris kísér­letek végrehajtása. A lepecsételt készülékeknek a nem­zetközi központból való elszállításá­ról és a nemzetközi közjpontba szál­lításáról szovjet repülőgépeken teljes mértékben szovjet személyzet gon­doskodhatna, hogy rendszeresen ki lehessen cserélni a készülékeket a Szovjetunió területén levő automati­kus szeizmikus állomásokon. Ha azonban a készülékeknek az említett automatikus szeizmikus állomásokra szállítása és elszállítása innen idegen személyzet részvételét is Igényelné, ügy ehhez azzal a feltétellel adhat­nánk beleegyezésünket, ha szükség esetén intézkedéseket foganatosíthat­nánk arra, hogy az Ilyen utazások ne szolgálhassanak kémkedésre. Te­hát az automatikus szeizmikus állo­másokkal kapcsolatos javaslatunk a nemzetközi ellenőrzés elemeit is magában foglalja. Ez pedig a Szovjetunió jóakaratának megcáfolhatatlan bizonyítéka. Nyíltan megmondom, hogy mielőtt előterjesztettem volna ezt a javasla­tomat, szakemberekkel tanácskoztam és e tanácskozás után a kormányban levő munkatársaimmal együtt arra a a következtetésre jutottam, hogy ami a Szovjetuniót illeti, az említett In­tézkedésekre vonatkozó elgondolá­saink megalapozottak s ezért véle­ményünk szerint az amerikai" félnek nincs oka ellenvetésekre. Elnök Or, ön és képviselői ls arra hivatkoznak, hogy legalább minimá­lis számú helyszíni felülvizsgálás nélkül nem sikerül meggyőzniük az amerikai szenátust, hogy hagyja jóvá a kísérletek beszüntetésére vonatkozó egyezményt. Szerintünk azonban ez a feltétel megköti az önök kezét, s megakadályozza önöket annak az egyezménynek aláírásában, amely egyszer s mindenkorra lehetővé tenné a nukleáris kísérletek végrehajtására használt lőterek kiürítését. Nos, ha csak ez az egy akadály áll a meg­egyezés útjában, akkor mi az olyan nemes és humánus cél érdekében, mint amilyen a nukleáris fegyverek­kel végzett kísérletek beszüntetése — e kérdésben ls hajlandók vagyunk engedményeket tenni. Nem kerülte el figyelmünket, ami­kor 1962. október 30-án V. V. Kuz­nyecov, a Szovjetunió külügyminisz­terének első helyettese New Yorkban folytatott megbeszéléseket, az ön képviselője, A. Dean kijelentette, hogy az USA kormányának véleménye sze­rint évente két-négy helyszíni ellen­őrzés ls elegendő lenne a Szovjet­unió területén. A. Dean nagykövet szavai szerint az USA készségesen fo­ganatosítana olyan Intézkedéseket, amelyek kizárnák az említett ellen­őrzésekkel kapcsolatos utazásoknak kémkedésre való felhasználását. Em­lítést tett olyan intézkedésekről is, mint például: szovjet személyzet ál­tal Irányított szovjet repülőgépek szállítanák helyszínre a felügyelőket, a repülőgépeken lefüggönyöznék az ablakokat, az utasok nem vihetnének magukkal fényképezőgépet stb. Mindezt fontolóra vettük s hogy kijuthassunk a zsákutcából s végül lehetóvé tegytfk a kölcsönösen elfo­gadható megegyezést, szükségesnek tartott esetekben beleegyeznénk ab­ba, hogy évente 2—3 ellenőrzésre kerüljön sor mindegyik nagyhatalom területének szeizmikus övezetein, ahol gyanús földrengést észlelnének. Ma­gától értetődő azonban, hogy a föld alatti nukleáris kísérletek betiltására vonatkozó egyezmény ellenőrzésének alapját az automatikus szeizmikus állomásokkal együtt a nemzeti eszközök alkotnák. A helyszíni ellenőrzést egy­idejűleg lehetne végrehajtani azokkal az intézkedésekkel, melyeknek célja — Dean nagykövet javaslata értel­mében — az ellenőrzés kémkedésre való felhasználásának megakadályo­zása. Ogy véljük, hogy most már egyenes és világos az az út, amely a meg­egyezéshez vezethet. 1963. január 1­től már sehol e világon nem kellene nukleáris robbantásoknak reszkettet­niük a levegőt. Világszerte ez a né­pek óhaja és erre szólított fel az ENSZ közgyűlése is. A kubai válság megszüntetésével elhárítottuk az em­beriség feje felől a halált hozó nuk­leáris fegyverek háborús felhasználá­sának veszélyét, azt a veszélyt, amely már közvetlenül fenyegette a világot. Kérdem tehát, nem oldhatunk-e meg ennél sokkal egyszerűbb kérdést is, azt, hogy békeidőben szűnjenek meg a nukleáris fegyverekkel végzett kí­sérleti robbantások. Ogy vélem, hogy ezt megtehetjük s meg ls kell ten­nünk. Ez elsőrendű kötelességünk or­szágaink és minden más ország né­peivel szemben. Ha gyorsan oldjuk meg ezt a kérdést — és ma megvan­nak ennek a feltételei —, megköny­nyítjük a leszerelési egyezmény ki­dolgozását és egymás iránti még na­gyobb bizalommal kezdhetjük meg a sajnos, még szép számmal előforduló elodázhatatlan nemzetközi problémák megoldását." jobban a tárgyalásokhoz, amelyek megkívánhatják egyes műszaki szempontok megbeszélését is. Ogy vélem, kívánni fogja, hogy az Önök képviselője találkozzék Willlam Ch. Foster úrral, a fegyverkezési és leszerelési ellenőrző ügynökség Igaz­gatójával, mégpedig ott, ahol ez mind a két félnek megfelel, pl. New York­ban, vagy Genfben. Szeretném meg­ismerni az ön javaslatait. A tanács­kozás után értékelhetjük, mit értünk el, és folytathatjuk a közös munkát, amelynek célja a mindenfajta atom­fegyver kísérlet megszüntetésére vo­natkozó hatékony szerződés aláírása. N. Sz. Hruscsovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének 1963. január 7-i válasza John Kennedy, az USA elnöke 1962. december 28-i üzenetére John Kennedy, az USA elnökének 1962. december 28-i üzenete N. Sz. Hruscsov­hoz, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökéhez Tisztelt Miniszterelnök Or! Rendkívüli mértékben megörven­deztetett az ön 1962. december 19-1 levele, amelyben az atomfegyver-kí­sérletekkel kapcsolatban kifejezte né­zetét. Ogy vélem, hogy ami a hábo­rú elhárításának szükségességét Il­leti, nézeteink nem térnek el egy­mástól. Talán csak azok, akik fele­lősek az atomfegyverek ellenőrzésé­ért, tudatosítják teljes mértékben, milyen szörnyű károkat okoznának ezek a fegyverek, ha felhasználnák őket. E nézetekből, valamint a kísérletek betiltásának problémájából kiindul­va, őszintén hiszem: az ön levelében foglalt javaslatok hozzájárulnak ah­hoz, hogy végre megkezdjük az egyezményhez vezető út egyengeté­sét. Reményemet megerősíti az a tény ls, hogy ön hajlandó egyetérte­ni a helyszíni ellenőrzés elvével. Ezt szükségesnek látjuk nemcsak azért, mert a ml kongresszusunkat ez irány­ban aggodalom tölti el, hanem azért ls, mert véleményünk szerint az el­lenőrzés a megbízható egyezmény lényegét érinti, az egyezmény pedig véget vetne az atomfegyver-kísérle­teknek. egymástól távol álló rendszerek kö­zött béke honoljon, meg kell talál­nunk az eszközöket ahhoz, hogy gyengítsük, vagy kiküszöböljük a tu­datlanságból, a kölcsönös megértés hiányából, vagy pedig az abból ere­dő félelmet és gyanút, ami egyik vagy másik fél szemében az egyez­mény megszegésének tűnik. Rám néz­ve a kezesség eleme életbevágóan fontos a még szélesebb körű kapcso­latok fejlesztésére. Ami a helyszínen történő ellenőrzést illeti, egyetértek azzal, hogy Jóváhagyhas­sunk minden ésszerű javaslatot, ame­lyet Önök előterjesztenének védelem­ként az ellen, hogy az ellenőrző kö­zegek az ellenőrzött területre utaz­va, ne kerülhessenek a kémkedés gyanújába. Stevenson nagykövet az Egyesült Nemzetek Szervezetében el­hangzott nyilatkozatában kijelentet­te, hogy az Egyesült Államok egyet­ért bármilyen ésszerű biztonsági In­tézkedéssel az ellenőrző közegek hivatalos útját Illetőleg, azzal a fel­tétellel, hogy ésszerű lehetőséget nyújtanak nekik, hogy meggyőződ­hessenek arról, valóban odajutot­keznek-e azzal a lehetőséggel, amely elkerülhetetlen az ellenőrzés megva­lósítására az Illető korlátozott terü­leten. Ami pedig a helyszíni ellenőrzések számát illeti, úgy tűnik, hogy itt félreértés áll fenn. Valószínűleg arra gondol, amit Dean nagykövet Kuznyecov miniszterhelyettes előtt kijelentett: az Egyesült Államok egyettérthetne évente 2—4 ellenőrzés­sel. Dean nagykövet arról tájékozta­tott engem, hogy az egyetlen Szám, amely Kuznyecov miniszterhelyettes­sel folytatott beszélgetéseiben egyál­talán felmerült, 8—10 volt. Az Egye­sült Államok ez irányban jelentősen eltért eredeti követelménytől, mert először 12—20 ellenőrzőúthoz ra­gaszkodott. Szilárdan hittem, hogy az Egyesült Államok e lépésére a Szovjetunió hasonló lépéssel vála­szol, és a 2—3 helyszíni ellenőr­zést — amint azt egy bizonyos idő előtt említette —, megengedhetne. Tudom, hogy az ellenőrzőutakra vonatkozó kérdés önnek jelentős ne­hézségeket okozott, bár nem értem teljesen, miért kellene ennek így lennie. Számomra az atomfegyver-kí­sérletek betiltásáról szóló hatékony szerződés rendkívül fontos, s nem Ha azt akarjuk, hogy az eszmeileg j-fcngedném, hogy Ilyen nemzetközi egyezményben szerepet játsszék a ml óha|unk, vagy valamely más ország kívánsága, hogy a Szovjetunióról más­féle Információt szerezzen be. Tel­jesen őszintén hiszem, hogy olyan egyezményeket dolgozhatnánk ki, amelyek önt és elvtársait meggyőz­nék arról, hogy ez így van és nem másként. Ezzel kapcsolatban azonban az ön állítása, hogy a helyi ellenőrzésnek a földrengéses területekre kellene szorítkoznia, nekünk bizonyos nehéz­ségeket okoz. Igaz ugyan, hogy az események szokásos kibontakozása mellett a földrengéses területeken előforduló jelenségek felkeltenék nyugtalanságunkat, azonban felül nem vizsgált földrengés olyan terü­leten, ahol a földrengés szokatlan, rendkívül gyanússá válna'. Az USA úgy véli, hogy ilyen körülmények között a Szovjetuniónak joga volna közvetlenül a helyszínen kivizsgál­ni ezt a jelenséget, amely a ml te­rületünkön fordulna elő és hogy az USA-nak hasonló joga lenne az el­lenőrzések évi kvótájának határai között. Nem tartom kizártnak, hogy ellen­vetéssel él abban a tekintetben, hogy az ellenőrzésre kijelölt területen tak-e ahová igyekeztek és rendel- földrengés lehet olyan helyen is, ahol rendkívüli titkos védelmi ob­jektum (építmény) van. Beismerem, hogy ez a probléma reális, azonban úgy vélem, kidolgozhatók olyan In­tézkedések, amelyek nem engednék meg, hogy a kevéssé valószínű vé­letlen áthidalhatatlan akadályt ké­pezzen. Az ön javaslata, amelyben három helyet javasol a Szovjetunióban, ahol személyzet nélküli földrengést jelző állomások létesülhetnének, előnyös, azonban egyáltalán nem tűnik messzeható­nak.. Mindezek az állomások "kívül esnek a földrengéseknek kitett öve­zetek határain és ezért ezeknek az övezeteknek keretében nem jegyez­nek fel minden jelenséget. Ezek az állomások előnyösnek bi­zonyulnának, mert kibővítenék az egész biztosító-rendszer lehetőségeit, azonban kétségbe vonom, hogy a földrengésként megállapított gyanús rengési jelenségek korlátozásának szempontjából értékesek lennének. E célból a személyzet nélküli, föld­rengést jelző állomásokat a földren­gésnek legnagyobb mértékben kitett Övezetekben, nem pedig az övezetek határain túl kell létesíteni. Avégből, hogy ezt elérjük, az állomások egész sorozatát kellene létesíteni a kam­csatkai övezet térségében és számos állomást a taskenti övezetben. Ter­mészetesen lehetséges volna közvet­lenül a Szovjetunió területén elhe­lyezett állomások számát némileg csökkenteni, mégpedig olyképpen, hogy Hokkaidöben, Pakisztánban és Afganisztánban létesítenénk állomá­sokat. ön arra hivatkozik, hogy a 10. pugwashi értekezleten 1962 szeptem­berében Londonban javaslatokat ter­jesztettek elő „a fekete ládákra". E Javaslatokat az Egyesült Királyság terjesztette elő és az USA egyetértett velük. Nem hiszem, hogy ez Így tör­tént. Ez a javaslat, amint velem kö zölték, szovjet Javaslat volt. Az Egye sült Államok egyes tudósai megvitat­ták ezt a Javaslatot. Mindezen problémák ellenőre az ön levelét buzdítónak tekintem. Nem hiszem, hogy az általam említett problémák valamelyike ls megoldha­tatlan lenne, s az a véleményem, hogy szükséges e problémák megoldása. Szeretném tudni, hogy az ön nézete szerint hogyan foghatnánk hozzá leg Tisztelt Elnök Orl Megkaptam az 1962. december 19-én kelt üzenetemre adott válaszát. Örü­lök, hogy a szovjet kormánynak az üzenetben Ismertetett javaslatalt he­lyesen arra irányuló lépésként érté­keli, hogy a közeljövőben elérjük az atomfegyver-kísérletek betiltását. Az ön válaszát úgy értelmezzük, hogy nincs ellenvetése az ellen, hogy a föld alatti atomfegyver-kísérletek betiltására vonatkozó egyezmény el­lenőrzésének alapját az önműködő földrengést jelző állomásokkal kap­csolatos nemzeti jelző eszközök al­kossák. Tudomásul vesszük az ön egyetértését azzal, hogy az önműködő földrengést Jelző állomások létesítése hasznos lesz a föld alatti atomfegy­ver-kísérletek beszüntetése hatékony ellenőrzésének fokozására. A genfi ta­nácskozásokon jogosan állapították meg, — amit az önök képviselői is kijelentettek, — hogy a földrengés­jelző állomások létesítése a nemzeti földrengésjelző állomások helyes munkája felülvizsgálásának hatékony eszközévé válik. Ez volt az elképzelése a szovjet kormánynak is, amikor azt javasolta, hogy az önmű­ködő földrengésjelző állomások léte­sítésének gondolatát —, amely a tu­dósok pugwashi értekezletén felme­rült, — valóra váltsák. 1962. december 19-1 üzenetemben három szovjet területet neveztem meg, amelyeken tudósaink nézete sze­rint önműködő földrengésjelző állo­másokat lehetne létesíteni. Ezeket a területeket' az ezeken a helyeken uralkodó geológia! és szeizmografikai feltételek sokoldalú mérlegeiése és gondos tanulmányozása után válasz­tottuk ki. Javaslatunk szerint Kokcse­tav és Bodajbo térségében, a kristá­lyos hegységek lábánál és Jakutszk térségében, az örökösen befagyott föld övezetében létesítenénk önmű­ködő földrengésjelző állomásokat. Ismeretes tény, hogy a kristályos hegységekben és a befagyott földben nagy mélységben ls észlelhetők a ki­sebb földrengések és ez megkönnyíti a föld alatti atomrobbantások meg­bízható megállapítását. ön egyáltalán nem nyilatkozott az önműködő földrengésjelző állomásnak az altaji övezetben, Bodajbo város térségében való elhelyezésével kap­csolatban, úgyhogy ezt a kérdést megoldottnak tekinthetjük. Kifejezte azonban kétségét az ön­működő földrengésjelző állomásoknak a Szovjetunió többi földrengéses öve­zeteiben, a Távol-Keleten és a közép­ázsiai térségben való elhelyezését illetőleg. Az ön nézete szerint ezek­ben az övezetekben célszerű volna az állomásokat a kamcsatkai területen és Taskent térségében elhelyezni. A szovjet tudósok nézete szerint az önműködő földrengésjelző állomások elhelyezése Taskent és Kamcsatka térségében rosszabb lenne, mint az általunk javasolt változat, mert eze­ken a területeken az önműködő állo­mások működését a földrengés! za­varok teszik mejd bonyolulttá. Ha azonban célszerűbbnek tartje ezeknek az állomásoknak az áthelyezését, nem élünk ellenvetéssel. Üzenetem­ben már rámutattam arra, hogy a Szovjetunió az önműködő földrengés­jelző állomások elhelyezésének kér­désében ls hajlandó kölcsönösen el­fogadható megoldást keresni. Egyet­értenénk azzal, hogy a Szovjetunió közép-ázsiai övezetének önműködő földrengésjelző állomását a taskenti területre, Szamarkand város köze­lébe helyezzék át és hogy a távol­keleti övezetben Szejmcsonban he­lyezzék el, amely a kamcsatkai szelz­mografial területhez tartozik. Önműködő földrengésjelző állomás létesítése Kamcsatka-félszigeten a szovjet tudósok nézete szerint telje­sen elfogadhatatlan azok miatt a nagy zavarok miatt, amelyeket az óceán közelsége és az aktív vulka­nikus működés idéz elő a félszigeten, ami mindenképpen akadályozni fogja az állomás rendes munkáját. Ogy tű­nik tehát, hogy az önműködő föld­rengésjelző állomások elhelyezésének kérdését a Szovjetunió közép-ásziai és távol-keleti szeizmograflal öveze­tében megoldottnak tekinthetjük A szovjet kormány a szakértőivel folytatott tanácskozások után arra a megállapításra jutott, teljesen elegen dő, ha a Szovjetunió területén há­rom önműködő földrengésjelző állo­más létesül, annál is inkább, mert Elnök Or üzenetében utal önműködö földrengésjelző állomások létesítésé­nek lehetőségére a Szovjetunió szeiz­mográfjai övezeteivel szomszédos te­rületeken, — Hokkaidöben, Pakisz­tánban, Afganisztánban, természete­sen az illető kormányok beleegyezé­sével. A szovjet kormány a Szovjetunió területén létesítendő önműködö föld­rengéstjelző állomások létesítésére bizonyos területeket jelölt kl. Ezen­kívül, Elnök Or, tekintetbe vesszük az ön óhaját és egyetértünk két ál­lomás áthelyezésével. Ezért joggal elvárjuk, hogy az Önök részéről Is kijelölnek bizonyos térségeket, ahol az USA területén létesítenek Ilyen állomásokat, és hogy ezekre a he­lyekre vonatkozó egyezmény összeál­lításánál az amerikai fél a ml kíván­ságunkat ls tekintetbe veszi. Elnök Or, meggyőződésünk szerint, megvan minden lehetőség arra, hogy az ellenőrzés kérdésében megállapo­dásra juthassunk. Ismeretes, hogy az utóbbi időben több ízben hallottuk a nyugati oldalról: ha elvben egyet­értenek az ellenőrzéssel, nyitva áll az egyezményhez vezető út. Ogy vél­tük és továbbra is úgy véljük, hogy az ellenőrzés egyáltalán nem szük­séges, és amennyiben egyetértünk évi 2—3 ellenőrzéssel, ezt kizárólag azért tesszük, mert az egyezmény elérésé­nek érdekében kl akarjuk küszöbölni a nézeteltéréseket. Amint látja, messzemenő engedé­kenységet tanúsítottunk önökkel szemben. A nukleáris nagyhatalmak bármelyikének területén végzendő ellenőrzések általunk javasolt száma elegendő. Hiszem, a tárgyalások so­rán az önök képviselői maguk ls el­ismerték: ,arra nézve, hogy az egyes államokat meggátoljuk a szerződés­szegésben, nem szükséges felülvizs­gálni minden gyanús jelenséget, vagy azok javarészét. Emellett az önök képviselői az évi ellenőrzések számát olyképpen állapították meg, hogy alapjában véve megegyeztek az álta­lunk jav^olt mennyiséggel. Termé­szetesen legcélszerűbb lenne azokon a területeken végezni az ellenőrzést, ahol sor kerülhet a legnagyobb szá­mú fel nem derített szeizmografikus jelenségre. Ha azonban szükséges­nek tartja, nem ellenezzük azt sem, hogy az ellenőrzést a földrengésmen­tes területen is elvégezzük, ha az el­lenőrzést az általunk feltüntetett évi kvóta keretében végezzük. Megfigyeltem, hogy válaszában el­ismeri azon ésszerű Intézkedések szükségességét, amelyek kizárnák az ellenőrző utakkal való visszaélés le­hetőségét kémadatok szerzésére. A helyszíni ellenőrzésnél természete­sen olyar) körülmények merülhetnek fel, hogý az ellenőrzési területen bizonyos védelmi jelentőségű épít­mény található. Természetesen ebben az esetben szükséges megfelelő intézkedések végrehajtása amelyek kizárnák, hogy kárt szen­vedjenek azon állam biztonságának érdekei, amelynek területén az el­lenőrzés folyik. Ez Irányban teljes mértékben egyetértek az ön üzeneté­ben kifejtett nézetekkel. Elnök Or, üzenetében azt javasolja, hogy képviselőink New Yorkban vagy Genfben összeüljenek, hogy az ön ál­tal érintett egyes problémákat elő­zetesen megtárgyalják. Nem ellen­zem képviselőink Ilyen találkozását. A szovjet kormány e tárgyalások foly­tatására I. T. Fedorenkot, a Szovjet­unió állandó ENSZ-képvlselőjét és Sz. K. Carapklnt, a Szovjetuniónak a 18-hatalmi leszerelési bizottságában működő képviselőjét nevezte ki, akik január 7-e és 10-e között találkozhat­nának New Yorkban Willlam Ch. Fos­ter úrral, az önök képviselőjével. Ab­ból indulunk kl, hogy képviselőink találkozása már a közeljövőben meg­állapodásra vezethetne a többi meg­oldatlan kérdésben Is, hogy a 18-ha­talmi leszerelési bizottság munkájá­nak felújítása után képviselőink je­lenthessék a bizottságnak: nyitva áll az atomfegyver-kísérletek betiltására vonatkozó egyezmény megkötéséhez vezető út. 19B3. január 22. * (jj SZÖ 3

Next

/
Thumbnails
Contents