Új Szó, 1963. január (16. évfolyam, 1-31.szám)

1963-01-03 / 03. szám, csütörtök

Világ proletárjai, egyesüljetek! ÜJSZO SZLOVAKIA KOMMUNISTA PARTIA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1963. január 3. csütörtök * 30 fillér * XVI. évfolyam, 3. szám ÚTRAVALÓUL A múlt év utolsó napjaiban egy­re-másra érkeztek a falvakból a jelentések: Teljesítettük az egész évi húseladás tervét, eleget tet­tünk tejeiadási kötelezettségünk­nek ... Az ország népe megelége­déssel vette tudomásul, hogy a szövetkezeti parasztság a tavalyi természeti és egyéb nehézségek ellenére is kitett magáért. S bár a mezőgazdasági termékek felvá­sárlásának országos tervét min­denből nem teljesítettük, mégis elismerés jár azoknak, akik szor­galomból, munkaigyekezetből je­lesre vizsgáztak. Gondolunk itt többek között a Dolný Kubin-i já­rás dolgozó parasztságára a sike­res tejeladásért, vagy a Dunajská Streda-i járás szövetkezeteire, me­lyek a hústermelésben és eladás­ban tiszta számlával lépték át az új esztendő küszöbét. Nem volt könnyű a múlt eszten­dő. Az ősziek sem a legjobb körül­mények között teleltek, hiszen a hótakaró nélküli tél megviselte különösen a kései vetésű búzákat. A tavasz ls sokat váratott magá­ra. A későbbiek során sem volt kedvezőbb a helyzet. Akadtak vi­dékek, ahol hónapokig egy csepp eső sem hullott. Hallatlanul nagy erőfeszítésbe került a termés biz­tosítása kiváltképpen ott, ahol a szóban forgó csapások ellenére is kitűnő eredményeket, nagy ter­mésátlagokat értek el. És ilyen szövetkezet^ államf gazdaság jó néhány volt. Még emlékszünk azokra a kellemes meglepetések­re, amikor aratás idején 35—40 mázsás árpa-, 30—35 mázsás bú­zatermésről számolhattunk be. S ml fűtötte a dolgozó paraszt­ságot, mi volt az oka annak, hogy sokszor a lehetetlennek tűnő dol­gok felett is győzött a szorgalom, az igyekezet? Elsősorban a ver­seny láza, az, hogy a kongresszus előtti időszakban tömegeket moz­gatott meg az „én többet akarok, mint a másik" — elhatározás. A kongresszus tiszteletére Indult kötelezettségvállalási mozgalom csak fokozta a parasztság öntuda­tát. Ebből fakadt az a nagy mun­kaaktivitás, amely a kommunisták tanácskozásának napjaiban érte el tetőfokát. Azokban a napokban a dolgozó parasztság is megmu­tatta a haza, a párt iránti hűsé­gét. Ez annak is a jele, hogy az utóbbi időben sokat erősödött a szövetkezeti öntudat. Nem kell ma már sokat magyarázni, mert a szövetkezeti tagok tudják, aszerint boldogulnak, ahogyan dolgoznak, úgy élnek jobban, ha egyre többet juttatnak az országnak, s így el­lenszolgáltatásképpen államunk is többet tud adni a falunak. öntudatban, szorgalomban so­kat fejlődött az utóbbi Időben a szövetkezeti parasztság, ám a me­zőgazdaság mai helyzete azt mu­tatja, még mindig kevés az, amit a népgazdaság, a társadalom ér­dekében tesz. Kevés főképpen az­ért, mert az élenjárókon és a kö­zepesen gazdálkodó szövetkezete­ken kívül sok még a gyengén mű­ködő EFSZ. Sőt akadnak olyanok, melyeknek tagjai — a kongresz­szus előtt is — szép vállalásokat, elhatározásokat tettek, ám az adott szó ritkán teljesült. De, hogy valóság legyen a szóból — és ez termékekben is megmutatkozzon —, ahhoz nem elégséges az elha­tározás. Kell hozzá a szakember hozzáértése, az emberek munkája, szorgalma, tapasztalata és ami a legfontosabb, a haza iránti szere­tet, a társadalom iránti felelősség­érzet. .Ez az utóbbi — sajnos — még sok szövetkezetben nincs meg. A szakember hozzáértése a mai idők fontos követelménye. Ezt pártunk XII. kongresszusa is hangsúlyozta, amikor kitűzte a célt: 1970-ig a mezőgazdaságnak el kell érnie az ipari termelés színvonalát. Egy csapásra minden feltételt — különösen a gyengén gazdálkodó szövetkezetekben — nem lehet megteremteni ahhoz, hogy máról holnapra az élenjárók közé Jussanak. De ezernyi példa van rá, hogy a szövetkezeti veze­tés egy kis leleményességgel ki­tűnően össze tudja hangolni a kö­zös gazdaság érdekeit a társada­lom érdekeivel. Az sem lehetetlen, hogy a szaktudás gyarapításával, a nagyüzemi termelés korszerű eszközeinek teljes kihasználásával a gyengébbek ls felsorakozzanak az átlagos eredménnyel gazdál­kodó szövetkezetekhez. Azért hangsúlyozzuk ezt, mert a rohamosan fejlődő technikával, a gyors gépesítéssel nem minde­nütt tud lépést tartani a szövet­kezeti parasztság. Ennek bizonyí­téka az alábbi kis összehasonlítás. Négy év alatt — 1958-tól 1962-ig — a traktorok száma 61932-ről 125 800-ra gyarapodott. Négy esz­tendővel ezelőtt 5027 gabonakom­bájn dolgozott, tavaly 10 700 se­gített a termésbetakarításban. S hogy ezzel párhuzamosan nem gyarapodtak a szakemberek, a traktorhoz és a kombájnhoz értők, ezt bizonyítja, az a tény, hogy aratás alatt sok volt a gépkiesés, kevés a traktoros, nem tudjuk a gépeket két műszakban üzemeltet­ni. A három műszakról meg csak elvétve beszélhetünk, ritka, mint a fehér holló. Az előttünk álló feladatokat csakis a korszerű technika, a tu­domány segítségével valósíthatjuk meg. Ezért számít a távlati terv is arra, s akként kell munkálkod­nunk, hogy 1970-ig a szövetkeze­tekben minden 1000 dolgozóra 100 szakember, ebből 36 főiskolát végzett szakember jusson. Ez az alapja annak, hogy néhány . év alatt az Ipar színvonalára emeljük a mezőgazdasági termelést. E jó tanács megszívlelésével juthatnak előbbre a ma még gyengén gaz­dálkodó közös gazdaságok is. Az út — ezt a XII. pártkongresz­szus is leszögezte —, melyen ha­ladunk, helyes, csupán a gödrö­ket kell elegyengetni, a gyengéb­beket a jók közé emelni. Jó példa szépszerével akad. Vannak már járások, melyekben ha szétnéz az ember, úgy tűnik s nemcsak neki, hanem a szövetkezeti parasztság­nak is, mintha a falvak népe min­dig közösen, nagyüzemi módon gazdálkodott volna. Kétségtelen, a szövetkezeti gondolat győzelme óta több élelem kerül a városi la­kosság "asztalára, és jobban él a parasztság ls. S hogy ez ls kevés, az az életszínvonal rohamos emel­kedésének a bizonyítéka. Gond, nehézség volt elég tavaly is. Az idén sem lesz másképpen, hiszen a feladatok növekedésével gondjaink is szaporodnak. Äm ke­vesebb lesz a gond és több a ha­szon, ha az év első napjaitól kezd­ve számba vesszük a lehetősége­ket, jól elkészített tervekkel kezd­jük meg az év első mezei munkáit, a tavasziak vetését. A lényeg az, hogy minden szövetkezet minden egyes tagja tudásának, képeségei nek legjavát bocsássa a köz ren­delkezésére. Útravalóul még any­nyit: osszuk meg a kötelezettsé­geket is — minden szövetkezet a termelési feltételeknek megfele­lően teljesítse feladatát, mert csak így várható, hogy a mező gazdaság fejlesztésében megjelölt célokat mihamarabb elérjük. A Ziar nad Hronom-i Szlovák Nemzeti Felkelés Üzem kohászai 1962. évi feladataikat teljesítették, s tiszta számlával kezdték az új évet. Az 1962-es év végéig 50 tonna alumíniumot termeltek terven felül. A feladatok sikeres teljesítéséhez nagymértékben hozzájárult a Michal Gašparik vezette 31-tagú kollektíva, a CSKP XII. kongresszusának brigádja. Képünkön: Michal Gašparik (középen) a kollektíva egyik részével. (V. Píibyl felv. — CTKf Üzemeinkből jelentik: meg új Az új év első munkanapján díszített gyárkapuk tunk XII. kongresszusa határozatainak teljesítése. és fúvószenekarok fogadták a munkába érkező dol­gozókat. Olyan évet kezdtünk meg, amely nagy je­lentőségű a népgazdaság fejlesztésének hétéves ter­ve szempontjából, ugyanakkor kezdetét veszi pár­Üzemeinkben újabb felajánlások születtek, melyek­ből kitűnik, hogy dolgozóink mindent megtesznek a nehézségek leküzdésére s meg akarják teremteni az idei tervfeladatok sikeres teljesítésének szükséges feltételeit. Bányászaink nagyobb feladatok előtt Az osztrava-karvinai szénkörzet bányászai azzal az elhatározással kezdték az új évet, hogy Jobb munká­val biztosítják az idei tervfeladatok teljesítését. A bányászoknak az idén közel 600 ezer tonna szénnel kell többet fejteniük, mint tavaly. Nagy segítségükre lesz ebben a műszaki fejlesztés és a gépesítés. A körzet bányáiban 110 szénkombájn naponta több mint 45 ezer tonna szenet fejt majd, ami ez egész szén j ö vesztés fe­lének felel meg. Az új év megkezdé­se alkalmából a bányászok értékes kötelezettségeket vállaltak, így pél­dául Ladislav Hečko szocialista inun­kabrigádja a Fučík bányából vállalta, hogy naponta 30 tonna szenet fejt terven felül. Hasonló felajánlásokat tettek a szénkörzet további bányai­ban ls. Több terméket kapunk a szovjet kőolajból A bratislaval Slovnaftban a múlt évhez viszonyítva az idén kétszere­sére növelik a termelést. Pártunk XII. kongresszusa tiszteletére az üzem • • • • • • • A Szovjetunióban a jaroszlavi mtí­szergyártó-Uzemben egy automatikus termelési vonalat helyeztek üzembe, melynek speciális megmunkáló-egysé­gei a kurími TOS-üzemben készültek. Képünkön az automatikus vonal egyik szakasza. (TASZSZ-felvétele —•CTKj dolgozói kiváló eredményt értek el: nyerstermelési tervüket több mint 9 millió koronával teljesítették túl s a költségeket 13 millió koronával csök­kentették. A kombinátban az idén újabb tizemrészlegeket adnak át ren­deltetésüknek, ezenkívül kezdetét ve­szi a kombinát építésének második szakasza. Az első negyedévben átad­ják rendeltetésének az automatikus mérleggel ellátott iparvágányt is, mely lehetővé teszi, hogy naponta 24 ciszterna-szerelvényt indítsanak útjá­ra. A bratislavai vegyészek a szovjet kőolajból az idén 70 százalékkal több folyékony üzemanyagot és 155 száza­lékkal több fűtőolajat készítenek. Fontos év a Kelet-Szlovákiai Vasmű építkezésén A Kelet-Szlovákiai Vasmű építkezé­sén, mely elnyerte a CSKP XII. kong­resszusának címét, az idén nagy fel­adatok megvalósítása vár a dolgo­zókra. A múlt évhez viszonyítva kb. 30 százalékkal növekszik a beruhá­zás. A feladatok ugyanakkor igénye­sebb építőmunkát és jelentősebb technológiai és gépi berendezések szerelését követelik a dolgozóktól. A főbb építővállalatok — a Kohóipar! Építővállalat, a Hydrostav — ezért e legnagyobb súlyt fektetik a hőerő­mű, az ércdúsító és kokszoló, a nagy­olvasztó és az acélmű, valamint a le­mezhengerde építésére. Nagy felada­tok hárulnak a szállítóüzemekre is. Szükséges, hogy ezek a vállalatok idejében, terv szerint szállítsák a gé­peket és berendezéseket s így hozzá­járuljanak a Vasmű sikeres építésé­hez. Ötezer tonna szén terven felül A szlovákiai bányászok, akik tavaly 95 ezer tonna szénnel adtak többet népgazdaságunknak, az idén még na­gyobb feladatok teljesítését vállalták. Ebből kiveszik részüket az új CIger Bánya dolgozói is, akik ebben az év­ben már 200 ezer tonna szenet fej­tenek. A Handlovai Nagybányában nagy súlyt helyeznek a kombájnnal történő fejtésre. A novákyi bányászok új fejtési módszereket vezetnek be. E bánya dolgozói az új évet kötele­zettségvállalással köszöntötték: az el­ső negyedévben 5000 tonna szenet fejtenek terven felül. A komárnói hajógyár is felkészült Mint számtalan helyen az ország­ban, a komárnói hajógyárban is ze­nével kezdték az év első műszakját. A rövid évnyitási ünnepségen, ame­lyen az üzemi pártszervezet elnöke beszélt a feladatokról, ilyen vélemé­nyeket hallottam: — Az idén jobban kell dolgoznunk, mint tavaly. — Bizony Jobban — válaszolt a mellettem áfló bajuszos szerelő • Valóban. A 1963-as év nem min­dennapi feladatokkal köszöntött be a hajógyárba. Ebben az évben ugyanis amellett, hogy a termelés súlypontját továbbra is a kétezer tonnás moto­ros teherbajók fogják képezni, a ha­jógyáriaknak el kell készíteniük a kétezer tonnás motoros hűtőhajó él az ezer tonnás univerzális uszály mintapéldányait — és biztosítaniuk kell a sorozatgyártás megkezdését. Az idén megkezdik a központi távvezér­lő berendezések gyártását. Ezt a be­rendezést eddig a kooperáló üzemek­től kapták, ami sokszor megnehezí­tette a határidőkkel folytatott har­cot. Nagy feladatok állnak a hajógyá­riak előtt, de az üzem fennállása óta eltelt munkásévtík olyan embereket edzettek hajóépítőkké, mint annak a több mint száz kollektívának tagjai, akik már elnyerték, vagy küzdenek a szocialista munkabrigád címért, öt kollektíva pedig megkapta a CSKP XII. kongresszusának brigádja címet. (tmj A kongresszusi cím kötelez . A fdgvcs s'.kos t. (.ári határozott léptekkel, a hidegtől kipirult arc­val igyekeznek a dolgozók a XII. kongresszus címével kitüntetett Prá­ga-Smíchovi Tatra Vagongyárba. Az ünnepélyesen feldíszített szegecselő­műhelyben gyülekeznek. Az üzem fú­vószenekara ropogós indulókat ját-i szik. Bensőséges a hangulat. — Eddigi eredményeinkért nem kell szégyenkeznünk — halljuk a díszemelvényről Zpevák mérnöknek, a vagongyár igazgatójának múltba­pillantó szavait. A nyerstermelés tervét az üzem dolgozói 103 százalékra teljesítették. Gyártmányaikat ma már szerte a vi­lágban ismerik és megbecsülik. Vil­lamosaikról, mozdonyaikról, vagon­jaikról elismeréssel nyilatkoznak mindenütt, elsősorban a Szovjetunió­ban. A legutóbb kiegészített terme­lési program új feladata — a légsza­bályozó berendezés megoldása is jól sikerült. Minek köszönhetik a sikert? — Versenyünk a XII. kongresszus cí­mért, vállalásaink, újítási javasla­taink, erős akaratunk minden ne­hézségen átsegítettek — állapltja meg elismerésse! az igazgató. A XII. kongresszus útmütatását kö­vetve a Tatra Vagóngyár dolgozóinak az 1963-as évben is lesz alkalmuk megmutatni azt, mire képesek. S hogy nem vallanak szégyent, abban senki sem kételkedik. Biztosítékul szolgál­nak eddigi eredményeik, a kérges tenyerek erőteljes kézfogása. Tisztá­ban vannak vele, mivel tartoznak a XII. kongresszus büszke címnek. A megható ünnepély a Munka Dalának eléneklésével ért véget. Ezzel a dal­lal indultak munkába, ennek a dal^ nak hangjai mellett ' kezdték el a Smlchovi Tatra dolgozói a remény­teljes új esztendőt. (km)

Next

/
Thumbnails
Contents