Új Szó, 1962. december (15. évfolyam, 332-359.szám)

1962-12-10 / 341. szám, hétfő

/ \ r . ' CseKszlovžkSa Koiiii?niiiiisía Pártjánál* XII, kongrcssziisa Csehszlovákia egységes gazdaságában növekszik Szlovákia szerepe Karol Bacílek elvtárs felszólalása Tisztel Elvtársak! A CSKP Központi Bizottságának jelentése, amelyet No­votný elvtárs terjesztett elő, kifejti szocialista társadalmunk népgazdasá­gának, társadalmi rendjének és kul­túrájának fejlesztési távlatait. Ez a program ugyanakkor Szlovákia fejlő­désének nagyszerű kilátásait is fel­tünteti. Szlovákia, amely már most, a szocialista társadalom építésének néhány esztendeje alatt megszabadult évszázados nyomorától és éhínségé­től, a legközelebbi időben megköze­líti a fejlett cseh országrészek szín­vonalát. A mezőgazdasági termelés­ben is megszűnnek az elmaradottság utolsó nyomai, és Szlovákia mező­gazdasága eléri a cseh országrészek fejlett mezőgazdaságának színvonalát. Szlovákiában az egész Népgazdaság" fejlesztésének üteme ezentúl is, akár­csak eddig, gyorsabb lesz, az orszá­gos átlagnál. Az egész, köztársaság javára jobban kihasználjuk belső nyersanyag- és munkaerő forrásain­kat, amelyek Szlovákiában még talál­hatók. Szlovákia e nagyarányú fej­lődése csakis a Csehszlovák Socia­lista Köztársaság egységes gazdasá­gának keretében lehetséges, amelyet egyetlen gazdasági egészként egy központitól irányítanák a kormány és a minisztériumok. Sok szlovákiai üzem országos jelen­tőségű. Korszerű üzemekként épül­tek fel, amelyekben nagy a munka termelékenysége. Ez nemcsak a már teljes lendülettel dolgozó üzemekre érvényes, mint például a Szlovák Nemzeti Felkelés Művek' a Garam menti Ziarban, a martini gépgyár, a dubnicai gépgyár, a komárnói hajó­gyár, a strážskei Vegyipari Művek stb., hanem azokra az üzemekre is, amelyek épülőfélben vannak, vagy hamarosan elkészülnek. A bratislavai Slovnaft és a salai Duslo művekben már megindult a termelés. Más üzemek, mint példáit! a seredi nikkelkohó és a Duslo má­sodik része, hamarosan megkezdik a termelést. Az egész népgazdaság szempontjából rendkívül fontos sze­repe lesz annak, hogy. üzembe he­lyezzük a Kelet-szlovákiai Vasmű öt­asztalos párhuzamos bádoghengerdé­jét, amely 1964. április 1-től kezdve sok százezer tonna bádoggal látja el népgazdaságunkat. Ez a mennyiség nem csupán Csehszlovákia gépiparát elégíti ki, hanem kivitelre ís jut be­lőle. Az említett üzemek idejekorán! elkészülte lényegesen hozzájárul ah­hoz, hogy leküzdjük a népgazdasá­gunkban mindeddig tapasztalható aránytalanságokat, s lehetővé teszi egész népgazdaságunk további hatal­mas fejlődését. Hasonlóképpen a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság és más szocia­lista országok kohászata számára rendkívül fontos a magnezltipar fej­lesztése, gyártmányai minőségének megjavítása. A magnezitipar fejlesz­téséhez rendkívül dús készletekkel rendelkezünk, amelyeknek csak 16 ezrelékét aknázzuk ki. Hasonlóképpen nagy jelentőségű lesz Kelet-Szlovákiában a vojanyi vil­lanytelep, amely szovjet antracitot használ fel. Szlovákia iparának hatalmas ará­nyú építését teljesen indokolttá teszt saját nyersanyagkészletünk, az or­szág földrajzi helyzete, a szovjet ha­tárok közelsége és a rendelkezésre álló munkaerőforrások, amelyek a Csehszlovák Szocialista Köztársaság összes munkaerő gyarapodásának 60 százalékát biztosítják. Szlovákia iparosítása a szlovákiai dolgozók életszínvonalának állandó emelkedését jelenti, egyenesen' klasz­szikus példája a nemzetiségi kérdés lenini megoldásának a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban. Egyben arról is tanúskodik, hogy köztársa­ságunkat egyenesen példás együttmű­ködés fűzi legjobb barátunkhoz, a Szovjetunióhoz. Szovjet érc, szovjet kőolaj, gabona, széleskörű műszaki és tudományos együttműködésünk nél­kül nem volna lehetséges a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság népgaz­daságának ily gyors fejlődése. Tud­juk azt is, hogy Szlovákia további iparosítása csakis a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság egységesen irá­nyított gazdaságának keretében lehet­séges, másfelől viszont nehezen kép­zelhető el a Csehszlovák Szocialista Köztársaság népgazdaságának további hatalmas arányú fejlődése Szlovákia erőforrásainak egyidejű kihasználása, Szlovákia iparosítása nél­kül. A felsorolt elvek betartása mellett szem előtt kell tartanunk a szlovák nemzeti szervek, nevezetesen a Szlovák Nemzeti Tanács fokozott felelősségét, amely foko­zott mértékben felelős azért, hogy Szlovákiában teljesítsük a párt kitűz­te feladatokat. A Szlovák Nemzeti Tanács az ál­lamhatalom és a közigaz­gatás elválaszthatatlan részeként a központilag irányított munkaszaka­szokon is kezdeményezőn léphet fel olyképpen, hogy megfelelő javasla­tokat terjeszt a kormány elé, vagy értekezik az illetékes minisztériumok­kal; munkássága azon­ban elsősorban abban áll, hogy köteles támo­gatni a szlovákiai nem­zeti bizottságokat vala­mennyi sürgős, időszerű probléma megoldásában. A Szlovák Nemzeti Tanács elegen­dő kiváló szakképzettségű, politikai­lag öntudatos szakemberrel rendel­kezik, hogy megadhassa ezt a segít­séget és ugyanakkor ellenőrizhesse a párt és a kormány határozatainak végrehajtását. Milyen irányű legyen elsősorban ez a támogatás? A legnagyobb feladatok a mezőgaz­dasági termelés területén várnak ránk — a szlovákiai párt- és nem­zeti szervek dolgozóira. Tudatában vagyunk annak, mily igényes feladat, hogy elérjük a fejlett cseh mezőgazdaság színvo­nalát, s ugyanakkor bevezessük az ipari munkamódszereket. Ez megkö­veteli, hogy Szlovákia Kommunista Pártja, a Szlovák Nemzeti Tanács ós a különböző fokú nemzeti bizottsá­gok különös gondot fordítsanak e feladatra, s kezdeményezőn- járjanak el. iá munkában nem élhetünk kész sémával. ,...,., Szlovákiában a mezőgazdasági te­rület egyharmad része magasan fek­vő hegyvidéki és hegyaljai övezetek­ben van. A CSKP Központi Bizottságának a hegyvidéki és hegyaljai övezetek me­zőgazdasági termelésének fejleszté­séről hozott határozata lehetővé te­szi. hogy megkülönböztetett módsze­rekkel fogunk hozzá e vidékek me­zőgazdasági problémáinak megoldá­sához, a helyszínen oldjuk meg a fejlődés kérdéseit, minden EFSZ, ál­lami gazdaság, minden helység konk­rét viszonyainak ismeretében. Emellett nem szabad szem elől té­vesztenünk, hogy Szlovákiában a föld 19 százaléka éppen ezekben az öve­zetekben még egyénileg gazdálkodó parasztok kezében van. Vannak járá­sok, ahol a szocializálás igen ala­csony fokú. A čadcai járásban pél­dául a földterületnek csupán 12 száza­léka, a Dolný Kubín-i járásban a mező­gazdasági terület 18 százaléka van a szocialista szektor kezében. Gon­dosan előkészített vizsgálattal meg kell határoznunk a mezőgazdaság termelési irányzatát, s jó politikai tömegmunkával gondoskodnunk kell EFSZ-ek alapításáról, ugyanakkor biztosítva a gazdálkodás rentabilitá­sát. Külön probléma a nagytermelés megszervezése olyan helyeken, ahol ritka a település, s nagy területeket legelők foglalnak el. Itt is biztosit­hatjuk a mezőgazdasági termelés nagyfokú belterjességét. Ezt szemlél­tetőn mutatja a podlavicei és más hegyvidéki és hegyaljai szövetkezetek­gazdálkodása, ahol állandóan növelik a szarvasmarha-állományt és a tej­hozamot. Ezeken a vidékeken és mindenütt másutt is fontos, hogy a terület ter­mészeti viszonyainak megfelelőn sza­kosítsuk a mezőgazdasági termelést. Ez lehetővé teszi, hogy kijelöljük a juhtenyésztés övezeteit is; az állat­tenyésztésnek ez az ága nemrég még általánosan elterjedt volt, de egészé­ben véve az utóbbi időben hanyat­lott. Nagv gondot kell fordítanunk or­szágunk déli Járásaira is. Dél-Szlová­kiát, ahol hosszú a vegetációs idő­szak, mintha arra teremtették volna, hogy évente két termést adjon. Itt működnek legjobb egységes földmű­vesszövetkezeteink is, amelyek ta­pasztalt szakemberekkel rendelkez­nek, egyes szövetkezetekben a mező­gazdasági termelés igazi mestereit találjuk. A széles csallóközi rónán a jelen­legi csatorna-rendszer lehetővé teszi mintegy százezer hektár olcsó öntö­zését, miközben a költségek felét ma­guk az EFSZ-ek viselnék. A kelet­szlovákiai .talajjavítási munkálatok 46 000 hektár új szántóföldet adnak és 140 000 hektáron javítják meg a talajviszonyokat. Hasonlóképpen oldjuk meg a nyu­gat-szlovákiai Hegyalja (Záhorie) problémáit is, az itteni talajjavítási munkákba bekapcsolódhatik Dél-Mor­vaország is, majd sorra kerül a Sajó, a Žitva, a Nitra melléke is. E nagyjából vázolt Intézkedések a mezőgazdasági termelés növelésének óriási lehetőségeit jelentik, elősegí­tik, hogy elérjük a cseh országrészek színvonalát. Emellett természetesen teljesíteni kell a termelés és a fel­vásárlás folyamatos feladatait is, ide­jében szántani, vetni és aratni. A komplexbrigádokban biztosítani kell, hogy az idénymunkákat két mű­szakban végezzék. Fokozni kell a vegyszerek alkalmazását, gondoskod­ni kell az új szakemberek nevelé­séről. Fontos feladatot jelent a gyönge szövetkezetek támogatása, hogy eze­ket az EFSZ-eket is a jól gazdálko­dó szövetkezetek termelésének szín­vonalára emeljük és biztosítsuk a termelés és a begyűjtés tervfelada­tainak teljesítését. További fontos teendőnk, hogy tá­mogassuk és ellenőrizzük a munka­erők toborzását az új szlovákiai üze­mek, valamint az ostravai iparvidék és az északnyugat-csehországi gyá­rak, valamint ama országos jelentő­ségű üzemek részére, ahol elkerül­hetetlen a szlovákiai munkaerők se­gítsége. Egész iparunk zavartalan munkájának számára fontos, hogy A mezőgazdasági termelésnek 1970-ig az ipar színvonalára való emelése — mondotta Laštovka elv­társ — többek között megköveteli, hogy nagy gondot fordítsunk a fia­talok megnyerésére és gondoskodjunk szakmai továbbképzésükről. Ez a mezőgazdaság új nagyüzemi termelé­si formái fejlesztésének és a maga­sabb fokú munkaszervezésnek fon­tos előfeltétele. Nemcsak az élet­körülmények terénj hanem elsősor­ban a munkafeltételek tekintetében kell megszüntetnünk a mezőgazda­ság és az ipar munkafeltételei kö­zötti különbséget. Hat EFSZ egyesítésével összesen 1368 hektár szántóföldön gazdálkodó ázövetkezet jött létre. A szövetke­zetek egyesülése előtt nagy problé­mát okozott nekünk a munkaerő­hiány, főként a fiatalok hiánya. A fiatalok túlnyomó része a városba ment dolgozni, s így történt, hogy öt évvel ezelőtt EFSZ-ünkben 268 szö­vetkezeti tag közül, csak hat fiatal volt. Igyekeztünk megnyerni és a mezőgazdaságban tartani a fiatalo­kat. Néha adminisztratív módszere­ket is alkalmaztunk. Eredményt azonban nem értünk el. Ezért szö­vetkezete íkben a pártszervezettel és a helyi nemzeti bizottsággal alapo­san elemeztük annak okait, hogy a biztosítsuk a szükséges munkaerőket a fontos üzemek részére, ez a feladat tehát a szlovák nép saját ügye is. A Szlovák Nemzeti Tanácsnak segítséget kell nyújtania az új szlovák üzemek és a mezőgazdaság dolgozói­nak szakmai továbbkép­zésében. Ellenőrizze, ho­gyan teljesítik a ta­nonc-, az ipari és a mezőgazdasági iskolákba való toborzás egyes fel­adatait. A Szlovák Nemzeti Tanács közvetlenül fe­lelős az iskolaügy és a kultúra fejlődéséért Szlovákiában. A szlovák iskolarendszer fejleszté­se mellett gondoskodnia kell a magyar és ukrán nemzetiségű lakosok iskoláinak és kultúrájá­nak fejlesztéséről is, biz­tosítania kell egyenjogú helyzetüket és telje-' síteni' a politikai iroda határo­zatait problémáik megoldása so­rán. Szükséges azonban, hogy a magyar és az ukrán gyermekek már az általános iskolákban elsajátítsák a szlovák nyelvet úgy, hogy nyelv­tudásuk lehetővé tegye' bármelyik főiskolán való tanulást, köztársasá­gunk bármelyik szakaszán való mun­kát és különféle funkqiók betöltését. Az iskoláról történő gondoskodás mellett aránylag nagy feladatot je­lent a szlovák, magyar és ukrán nemzetiségű dolgozók csehszlovák szocialista hazaszeretetre való neve­lése. Szlovákia Kommunista Pártjának egyik állandó kötelessége, hogy har­coljon a sovinizmus minden marad­ványa és a burzsoá nacionalizmus minden megnyilvánulása ellen. Szlovákia párt- és állami szervei­re nem csekély feladatok hárulnak a cigány származású személyek el­maradottságának megszüntetésében is. Szlovákiában e személyek száma 120 ezret tesz ki. Gondoskodniuk kel! bekapcsolásukról a munkafolyamatba, biztosítaniuk kell a cigánytelepek felszámolását és szocialista emberhez méltó lakáskörülményeket kell szá­mukra megteremteni. E problémák megoldásában a szlo­vákiai párt- és nemzeti szerveknek nagy lehetőségük nyílik kezdeménye­zésük maradéktalan érvényesítésére. A szlovák nép jóléte és fejlődése at­tól függ, milyen jól dolgozik. E té­ren tudatában vagyunk saját felelős­ségünknek és e cél elérésére irányít­juk munkánkat. Elvtársak, most engedjék meg, hogy néhány megjegyzést fűzzek a CSKP Központi Bizottságának Novot­ný elvtárs által előadott beszámolója fiatalok miért nem akarnak a mező­gazdaságban dolgozni. Megállapítot­tuk, hogy a fiatalok ugyanolyan munkafeltételeket óhajtanak, mint a népgazdaság többi ágában dolgozók. Ezért nemcsak az életkörülmények tekintetében, hanem a munkafelté­telek terén is meg kellett teremte­nünk a lehetőségeket, hogy a fiata­lok úgy éljenek, dolgozzanak és olyan keresetet érjenek el, mint az ipari dolgozók. Bevezettük, hogy a fiataloknak a végzett munka után havonta rendszeresen, teljes pénzbe­li díjazást adtunk, míg a többi szö­vetkezeti tag továbbra is a havi elő­leget s az év végén kiegészítő ju­talmat és természetbeni juttatást kapta. Korszerű technikai eszközök, főként traktorok, kombjánok és egyéb gépek beszerzésével megte­remtettük az ifjúság mezőgazdasági munkájának további jő előfeltételeit. Ugyanakkor a fiatalok számára a mezőgazdasági tanonc- és szakisko­lákban lehetővé tettük szakképzett­ségük növelését. A fiatalok szempontjából további fontos probléma a lakáskérdés. A mezőgazdaságban dolgozó fiatalok korszerűen akarnak lakni, családot akarnak alapítani. Az idén e fel­adat megoldásához is hozzáláttunk. Nyolc lakásegység építését kezdtük azon részéhez, amelyben a személyi kultuszról s annak pártunk életében mutatkozó következményeiről van szó. A CSKP KB múlt év novemberi ülé­sén megállapította, hogy a személyi kultusz fő megtestesítője nálunk Slánský volt, aki főtitkári tisztségé­ben a pártba bürokratikus adminiszt-i ratív a pártnak idegen munkamód-! szereket vitt be, meghonosította a parancsolgatást, csökkentette a kol­lektív döntés szerepét, olyan rend­szert honosított meg, amelyben elfoj­tották a bírálatot és az önbírálatot. A párt-ellenőrző bizottság munkájába biztonsági módszereke^vittek be s az úgynevezett biztonsági' ötös útján a biztonság tevékenységében erőszakos és jogtipró módszereket alkalmaztak. Slánský politikájáért a párt elpöke, Gottwald elvtárs volt felelős, aki Slánskýnak az ún. biztonsági ötösben folytatott tevékenységéről tájékoztat­va volt. Igaz, hogy mikor később a párt és az állam vezetése Gottwald elvtárs kezében összpontosult, a párt­ban és a közéletben tovább hatott a személyi kultusz s továbbra is elő-; fordultak a törvénysértés esetei. Gottwald elvtárs nagy tekintélye és a múltban szerzett érdemei következ­tében abban az időben a párt veze­tősége sem bírálta hibáit, figyelmen kívül hagyta munkamódszereinek fo-, gyatékosságait. Mindez azonban elő­segítette a személyi kultusz további fennmaradását, ami pártunknak sú­lyos politikai károkat okozott. Az SZKP és Hruscsov elvtárs nagy érdeme, hogy leleplezték Sztálin sze­mélyi kultuszát és ez segítségünkre volt saját hibáink feltárásában is. Nem tudom elvtársak, hova jutottunk volna, ha nem oldjuk meg ezeket a kérdéseket. A Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak XX. kongresszusa óta, amelyből pártunk is levonta a következte­téseket, sikerült felszámolnunk' a sze­mélyi kultuszt a pártban. De végle­gesen fel kell számolni a személyi kultusz következményeit is. Ezért üdvözlöm és teljes mértékben támogatom azt a javaslatot, hogy a CSKP új Központi Bizottsága vizsgál­ja felül abban az időben előfordult egyes eseteket. Véglegesen fel kell számolni a múltat, amelyre a szemé­lyi kultusz nyomta rá bélyegét. A személyi kultusz ugyanis megszo­kott jelenség a burzsoáziánál, de mélységes ellentétben áll a szemé­lyiségnek a munkásmozgalom tevé­kenységében és történelmében betöl­tött szerepének lenini felfogásával. Hála pártunk Központi Bizottsá­gának s személyesen Novotný elv­társnak, pártunkban a személyi kul­tusznak már eddigi leleplezése is a pártélet kibontakozásához, a párton belüli demokrácia, a kollektív veze­tés, a párton belüli bírálat és önbírá­lat széles körű érvényesüléséhez ve­zetett. Meggyőződésem, hogy pártunk men­tesül a múlt minden terhétől és si­keresen teljesíti azokat a feladato­kat, amelyeket a XII. kongresszus tűz elé. (Taps.) meg s lényegében az idén be is fe­jezzük, összesen 460 000 korona költ­séggel. Jóllehet ezek az intézkedé­sek bizonyos kiadásokat követelnek, ez teljes mértékben megtérül a szö­vetkezetnek. A fiatalok lendületes munkájukkal jelentős mértékben hozzájárulnak a szövetkezet felada­tainak teljesítéséhez. A kedvezőtlen éghajlati feltéte­lek ellenére szövetkezetünkben az idén átlagosan 192 kg húst, 880 liter tejet és 310 db tojást termelünk egy­egy hektár mezőgazdasági földre számítva. A, piaci termelés pedig 180 kg húst, 785 liter tejet és 310 darab tojást jelent a mezőgazdasági föld hektárjára számítva. Ezekkel az eredményeinkkel a járás legjobb szö­vetkezetei közé tartozunk s ez szin­tén — és elsősorban — a fiatalok érdeme, akik túlnyomórészt gépesí­tőként és gépkezelőként dolgoznak. Nagy segítséget jelentene, ha a falusi tanítók nemcsak az iskolaláto­gatás utolsó évében igyekeznének megnyerni a fiatalokat a mezőgazda­ság számára, hanem már az első osztályoktól kezdve, céltudatosan, az egységes földművesszövetkezet se­gítségével neveljék a gyermekeket a a mezőgazdasági munka szeretetére. (Taps.) A íiatalok nagy segítséget nyújthatnak a szövetkezetnek Josef Laštovka (dél-csehországi kerület) ÚJ SZÖ 6 * 1962. december 10. >

Next

/
Thumbnails
Contents