Új Szó, 1962. december (15. évfolyam, 332-359.szám)

1962-12-08 / 339. szám, szombat

Csehszlovákia Kommunista Pártjának XII. kongresszusa Hadseregünk a szovjet hadsereg oldalán éberen őrködik népiink békés munkája felett Bohumír Lomský, nemzetvédelmi miniszter beszéde A XI kongresszus 6ta tovább szi­lárdult a párt vezető szerepe a had­sereg építésének valamennyi szaka­szán. A párt vezetésével ez Időszak alatt Jelentősen megnövekedett a hadsereg harci felkészültsége. Fokozó­dott és tovább fokozódik ütőereje, lényegesen |avult az állam légvédel­me. Társadalmunk fejlődésével össz­hangban tovább szilárdult fegyveres erőink tagjainak erkölcsi és politi­kai egysége. Fegyveres erőink tagjai a feszült nemzetközi helyzetben, a tavalyi berlini válság idején éppúgy, mint az Idén a karibi feszült helyzet­ben szilárd egységben állottak a Varsói Szerződés hadseregeinek ol­dalán, készen megvédelmezni népünk építőmunkáját, a szocializmust és a békét. Hadseregünk parancsnoki kara, melynek gyökerei mélyen a népből erednek, tovább fejlődött politikai, szakmai és technikai téren. A pa­rancsnoki kar tagjainak 76,4 száza­léka munkás- és parasztszármazású, 69,5 százaléka párttag és tagjelölt, a tábornokok és tisztek 14,6 száza­léka főiskolát végzett, s emellett az átlagos életkor nem haladja meg a 34 évet. Parancsnokaink a pártelvek szel­lemében következetesen érvényesítik az oszthatatlan parancsnoki jogkört, a katonák kiképzésénél és nevelésé­nél az eddiginél jobban támaszkod­nak a párt és az Ifjúsági szerveze­tekre. A pártmunka emelkedő szín­vonala, a hadsereg pártszervezetei­nek eizmei és szervezeti megszilár­dítása megnyilvánul a katonák éle­tére gyakorolt pártos befolyás to­vábbi növekedésében. Nem csekély mértékben bontakozott ki a katonák kezdeményezése és aktivitása. Erről tanúskodik a szakosítás elmélyíté­sére, a kiképzés hatékonyságának növelésére és anyagmegtakarításra vállalt 331 893 kötelezettség teljesí­tése, amelyet katonáink a harci üd­vözlet stafétájával küldenek pártunk XII. kongresszusának. Népesednek a példás katonák és példás egységek sorai. Katonáink si­keresen sajátítják el a legújabb har­ci technikát, fokozódik a gazdasá­gísság a hadsereg életének minden területén. Termőtalajra talált nép­gazdaságunk kiváló dolgozóinak fel­hívása. A hadseregben .ls mozgalom Indult a katonai szolgálat iránti szo­cialista viszonyért. Elmélyült a fegy­veres erőknek a nép életéhez, mun­kájához, a szocializmus építésének problémáihoz fűződő kapcsolata. Er­ről tanúskodik, hogy nemcsak a kü­lönféle gazdasági feladatok teljesíté­sében, főként a mezőgazdasági mun­kákban nyújtottak segítséget a ka­tonák, hanem fokozott mértékben részt vesznek a politikai és a köz­életben ls. A kongresszus előtti vitában a ka­tonák 90 százaléka részt vett. A hoz­zászólások több mint egyharmada a szocializmus építésének kérdéseire vonatkozott. Megjavult a területi szervekhez és pártszervekhez fűződő kapcsolat. Mindezen kérdésekben munkánkat még tovább kell javíta­ni. Hadseregünk harci készenlété­nek és erejének növekedésére lénye­ges befolyást gyakorolt és gyakorol a Varsói Szerződés tagállamai vé­delmi rendszerének további minőségi szilárdulása, az egyesült fegyveres erők csapatainak elmélyülő együtt­működése, valamint az a tény, hogy hadseregünk a Varsói Szerződés tag­államai egyesült fegyveres erőinek szilárd láncszemeként és oszthatat­lan részeként fejlődik. Részt veszünk a szocialista társadalmunk védelmé­ben s emellett megtisztelő feladatot teljesítünk a szocialista tábor nyu­gati határán, a NATO fő erőivel szemben. A Varsói Szerződés hadse­regeinek gyakorlatai egész sorában; közös feladata volt kidolgozni a vá­ratlan támadás megbízható visszave­résének módozatait. Az itt felsorolt tények feljogosí­tanak bennünket annak a következ­tetésnek leszűrésére, hogy a párt Központi Bizottságának vezetésével a XI. kongresszuson kitűzött irány­vonalatt az ország védelmi képessé­ge további erősítése terén — telje­sítettük. A XII. kongresszus utáni Időszak • jelentős szakasza lesz a háború elhá­rításáért, a világbéke megőrzéséért vívott harcnak. Az imperialisták őrült fegyverkezése s nyilvánvaló kellet­lensége arra, hogy egyetértsenek az általános és teljes leszereléssel, nem tiszta szándékaikról és olyan háború előkészítéséről tanúskodik, amely a mai feltételek között elképzelhetet­Szovjetunió előrelátó politikájának, az utóbbi hetekben, amikor az egész emberiség nagy drámát élt át, sike­rült elhárítani a nukleáris rakéta­háborút és megvédelmezni a forra­dalmi Kubát. Ez nem jelenti azt, hogy nem kerülhet sor további Im­perialista provokációkra. Látnunk kell például, hogy szom­szédságunkban a nyugat német revan­sisták napról napra egyre nagyobb befolyásra tesznek szert a NATO szerveiben. Míg 1959 végén a NATO parancsnoki tisztségeiben és vezér­karaiban a Bundeswehr 246 tábor­noka, tengernagya és magasrangú tisztje volt, számuk 1961-ben már 1350-re növekedett. Félmillió főnyi Bundeswehr kiépítését tervezik. Az NSZK-ban a fegyverkezési kiadások 1962-ben 35 százalékkal emelkedtek az előző évhez viszonyítva. Nem két­séges, hogy a bonni kormány a Bun­deswehrnek a NATO-ban megszilár­duló helyzetét saját revanslsta cél­jaira igyekszik majd felhasználni. Nem, elvtársak, mi az imperialis­tákról nem táplálunk illúziókat. A párt mindig óva intett, és újból óva int az imperializmus erejének lebecsülésétől, mert még nem jött el az az Idő, hogy az emberiség szá­mára ne volna veszélyes. Míg az Imperialisták nem egyez­nek bele az általános és teljes le­szerelésbe; nincs más megoldás, mint a szocializmus további építése mel­lett szüntelenül éberen őrködni, to­vább szilárdítani az ország védelmi képességét, a fegyveres erőket a har­ci készenlét magas fokán tartani, hogy készen legyen a szovjet hadse­reggel, a Varsói Szerződés védelmi rendszerének fő erejével, és a test­véri szocialista hadseregekkel együtt bármikor meghiúsítani az imperialis­ták esetleges agresszióját. Ezért a szocialista országok védel­mének biztosítását a szocialista ál­lam egyik legfontosabb funkciójá­nak, valamint, minden egyes lakos legfőbb kötelességének és becsület­beli ügyének tekintik. Az országnak a védelemre való felkészítése során, éppúgy, mint fegyveres erőink kiépí­tésénél, tiszteletben kell tartanunk társadalmunk fejlődésének' törvény­szerűségét, és a katonai téren beál­lott forradalmi változásokat. Ez any­nyit jelent, hogy a hadsereg népi jellegének elmélyítése, a korszerű harci követelményekkel összhangban, tovább folyik. És ebben a folyamat­ban továbbra is alkotó módon fel­használjuk a szovjet hadsereg ta­pasztalatait, amely a kommunizmust építő társadalom hadserege. A fegyveres erők népi jellegének megszilárdítása megköveteli, hogy to­vább mélyítsük a párt vezető szere­pét, növeljük a katonaság életére és tevékenységének minden szakaszára gyakorolt befolyását. Ez a fő felté­tele összes további sikerünknek. Ezzel kapcsolatban növekszik a katonák kommunista nevelésének jelentősége. A hadsereg és a nép egysége további megszilárdításának egyik utáját annak a feladatnak kö­vetkezetes teljesítésében látjuk, hogy hazánk építőit és védelmezőit ne­veljük. A hadseregünk rendelkezé­sére álló új s egyre bonyolultabb technika, valamint az esetleges há­ború jellege is egyre fontosabbá te­szi az ember szerepét és jelentősé­gét. Az ember öntudatosságától, Is­mereteitől, képességeitől, bátorságá­tól függ a fegyverek harci bevetése minden lehetőségének kihasználása. S itt nyíltan meg kell mondanunk, hogy bár az ideológiai munka sza­kaszán számos sikert sorolhatunk fel, az eredmények még mindig nem felelnek meg korunk növekvő igé­nyeinek, még kevésbé azoknak a nagy feladatoknak, amelyeket a táv­lati fejlődés során pártunk kitűz. A hadsereg előtt álló feladatok teljesítésében a legfontosabbak a pa­rancsnoki káderek további sokoldalú fejlődését, politikai szak-, katonai, műszaki és pedagógiai ismeretei nö­velésének biztosítását tekintjük. Azt akarjuk, hogy parancsnokaink és nevelőink a párttag kiváló tulaj­donságaival, az új szocialista ember erkölcsi vonásaival rendelkezzenek, tevékenyen harcoljanak a párt po­dát mutassanak a feladatok teljesí­tésében. Megállapíthatjuk, hogy az ilyen parancsnokok száma állandóan növekszik. Nagyobb figyelmet követel a fe­gyelem további szilárdítása és a ka­tonaság életének magas fokú szerve­zettsége. Ezen a téren átütőbb ered­ményeket kell elérni. A további sikerek elérésébön dön­tő lesz, hogy irányító munkánkat megjavítsuk, azon feladatok szelle­mében, amelyeket a kongresszus tűz ki. Ebben felhasználjuk a vitában elhangzott észrevételeket. A hadseregben elsősorban az a fontos, hogy minden fokon megja­vuljon a tervezés, elmélyüljön az emberekkel végzett munka, jobban helyezzük szét a kádereket, hogy a parancsnokok még jobban részt ve­gyenek alárendeltjeik nevelésében, személyesen világítsák meg a prob­lémákat, alárendeltjeiket jobban fel készítsék a feladatok teljesítésére, igényesek legyenek az értékelésben és ellenőrizzék a feladatok teljesíté­sét. Az ifjú nemzedék nevelése egész társadalmunk közös feladata. E fel­adatok teljesítésében a hadseregben jobban akarjuk érvényesíteni azok törekvéseit, akik az ifjúságot előt­tünk nevelték. A hazának nemcsak jó védelmezőit akarjuk nevelni, ha­nem azt szeretnénk, hogy katonai kötelességük teljesítése után, jobb felkészültséggel segíthessék a kom­munista társadalom építését, amely­ben ezek a fiatalok élni fognak, s amelyet tovább kell fejleszteniük. Ezért mindazoknak, akik részt vesznek e feladat teljesítésében, szem előtt kell tartaniok, hogy a kommunista nevelés oszthatatlan ré­szét képezi a haza védelmére való nevelés is. Nagy segítséget jelentene nekünk, ha a hadseregbe politikai­lag még jobban felkészült, nagyobb műszaki ismeretekkel, általános mű­veltséggel rendelkező, fizikailag al­kalmasabb fiatalok jönnének. Egyre fontosabbá válik katonáink­nak a proletár nemzetköziség szel­lemében, a testvéri népekhez fűződő megbonthatatlan egység, a szocialis­ta hadseregekkel, főként a szovjet hadsereggel való harci testvéri szö­vetség szellemében való nevelése. Ezért a hadseregben levő kommunis­ták még nyomatékosabban ítélik el az Albán Munkapárt vezetőinek egy­ségbontó politikáját, elítélik mind­azokat a tetteket, amelyeket az al­bán vezetők a Szovjetunió Kommu­nista Pártja, a szovjet kormány, a szovjet nép és hadserege ellen, s a Varsói Szerződés egyesült parancs­noksága ellen követtek és követnek el. Maradéktalanul csatlakozunk ah­hoz az állásfoglaláshoz, amelyet No­votný elvtárs a kongresszus elé ter­jesztett beszámolóban adott elő. Engedjék meg, hogy a hadsereg va­lamennyi tagja nevében biztosítsam a XII. kongresszust: hadseregünk a párt vezetésével, egész népünk támogatá­sával, továbbra is becsülettel telje­síti szent kötelességét s a szovjet hadsereg és a többi szocialista had­sereg oldalán éberen őrködik a szo­cialista társadalom és népünk békés munkájának biztonsága felett. (Taps.) A mezőgazdaságban is teljesíteni lehet a tervet Jan Večera (dél-morvaországi kerület) Jan Večera elvtárs, a dél-morva- dett, bár a' herefélék javarészét le­lenül pusztító háború volna. Hála a litikájáért, is alárendeltjeiknek pél­országi kerületi tvarožnál EFSZ el­nöke felszólalásában ismertette szö­vetkezetük, valamint a bedfichovlcei és podolii EFSZ munkaversenyének eredményeit. Ez a verseny már esz­tendők óta folyik, egy éve azonban új versenyfeltételekben állapodtunk meg -r- hangsúlyozta. A tvarožnál EFSZ vállalta, hogy annyi húst ter­mel, mint a podolii s annyi tojást, mint a bedrichoviceí szövetkezet. Társaik viszont célul tűzték maguk elé, hogy a tejtermelésben utolér­nek bennünket. Így született meg a CSKP XII. kongresszusának tisztele­tére tett vállalásunk. Szomszédain­kon kívül versenyre hívtuk a trnavai járási zeleneői szövetkezetet, amely nagyjából velünk azonos feltételek mellett gazdálkodik. A CSKP XII. kongresszusának tisz­teletére aztán mintegy 6000 EFSZ és 300 állami gazdaság kapcsolódott be a versenybe. Elsőnek a vinaryl szö­vetkezet jelentkezett a Hradec Krá­lové-! járásból. Igy aztán Tvarožná, Vinary és ZeleneC között hármas verseny indult. A szomszédos podolii szövetkezetnél jobbak vagyunk az állattenyésztési termelésben, rosz­szabbak a növénytermesztésben. Bed­fichovice az idén lemaradt. A másik hármas versenyben szeptember 30-án Zeleneő vezetett a hústermelésben, összesen 204 kg-ot ért el hektáron­ként, Tvarožná 200 kg-ot, az egyes húsfajtákat tekintve azonban a tva­rožnái szövetkezet — a marhahús­és sertéshús-termelését tekintve — túltett a zelenečieken. A tejterme­lésben a szeptember 30-i állapot sze­rint mi 817 litert értünk el hektá­ronként, Vinary 681 iitert és Zele­neő 404 litert. Ugyancsak szeptem­ber 30-ig Tvarožnában 433 tojást, ZeleneCben 315, Vinaryban pedig 296 tojást termeltek hektáronként. Ám nem mondhatjuk, hogy nincse­nek nehézségeink. A kedvezőtlen időjárás miatt főleg a takarmány­ellátás okoz gondot. Ennek ellené­re május végéig 6,5 literes volt az átlagos napi tejhozamunk. Ké­sőbb fokozatosan 8,9 literig emelke­/ kaszáltuk. A kukorica sem fizetett úgy, ahogy reméltük. 182 vagon he­lyett csak 28 vagont silóztunk. A veszteséget répafejjel egyenlítettük kl. Csak ennek köszönhetjük, hogy becsülettel teljesítsük a felvásár­lás feladatait. Örömmel jelentem a kongresszusnak, hogy szövetkeze­tünk az árutermelésben, nevezetesen a marha-, sertéshús, baromfi- és to­jástermelésben teljesítette vállalt kötelezettségét. Eredeti vállalásunk­hoz képest 5000-rel több tojást ad­tunk be, s az év végéig ezt az ered­ményt továb i 6000 tojással növel­jük. Teljesíteni kell a tejbeadás fel­adatát ls. Elismerjük, számunkra ez nem könnyű feladat, hisz már csak néhány nap választ el attól az idő­ponttól, amikor végleg számot kell adnunk, hogyan teljesítettük köte­lességünket. Ezért annál nagyobb örömmel jelenthetem, hogy a mező­gazdasági terület minden hektárjá­ról 93 kg marhahúst, 146 kg sertés­húst, 6 kg baromfihúst termeltünk és adtunk el az államnak. Ehhez járul még a fajtenyésztő-állomány, a végső eredmény tehát 269 kg hús hektáronként. (Taps.) Hektáronként eddig 485 tojást í«l­tunk be. Ezt a számot az év végéig 490-re emeljük, s az év végéig 1030 liter tejet adunk be a mezőgazda­sági terület minden hektárjáról. Ga­bonaneműekben az állami tervet 110,8 százalékra teljesítettük, s vál­lalt kötelezettségünk szerint 3 va­gon búzát adtunk be terven felül. Burgonyából az árutermelés tervét 134,5 százalékra teljesítettük. Igy tett eleget a tvarožnái szövet­kezet vállalt kötelezettségének. Azt mondják rólunk, hogy jó földön gaz­dálkodunk. Elég, ha bevetjük és ma­gától terem. Am szövetkezetünk földjeinek egy ötöde az 5.-7. minő­ségi osztályba tartozik. Elért ered­ményeink elsősorban annak tulajdo­níthatók, hogy a szövetkezet tagjai szeretik, jó.1 végzik munkájukat. Az eredményekért harcolnunk kellett, s éppen a vállalt kötelezettség se­gített hozzá a sikerhez. (Taps.) Uj módon irányítsuk a mezőgazdasági termelést František Dvorský, az SZLKP nyugat-szlovákiai kerületi bizottságának vezető titkára Dvorský elvtárs felszólalása beve- i és korai burgonyát is akarunk ter­zetö részében ecsetelte a nyugat-szlo- melni, más kerületek számára is. Fo­vákial kerületnek a CSKP XI. kong- ' kozatosan el akariuk érni. hoev a resszusa óta végbement fejlődését. Kerületünk — mondotta a továb­biakban — fontos mezőgazdasági kör­zet. Több mint egymillió hektár me­zőgazdasági földünk van, ennek 93,4 százaléka a szocialista szektorba tar­tozik. Köztársaságunk legalacsonyabb fekvésű része vagyunk, s a kerület nagy részében évente 200 napon át süt a nap. Ez a gazdag napenergia nemcsak hasznunkra van, hanem ká­runkra is, mert a talaj gyakran ki­szárad. A kerületi pártkonferencián bírál­tuk munkánkat ős olyan intézkedé­seket dolgozunk ki, amelyekkel biz­tosítjuk a mezőgazdasági termelés olyan színvonalra emelését, hogy bel­terjessége tekintetében a legközeleb­bi években elérjük a legfejlettebb cseh kerületek színvonalát. Fokozato­san bővítjük az öntözött területet, hogy nagy hektárhozamokat érjünk el, s főként takarmányt biztosítsunk, amelyből még mindig kevéssel ren­delkezünk. De ugyanakkor zöldséget Nagy az érdeklődés a könyvek iránt. jövőben a föld egyharmadát, vagyis mintegy 300 000 hektárt öntözzünk. Nincs a kerületben olyan járás, amelyben ne terveznék öntözőberen­dezés építését. Dvorský elvtárs felszólalása továb­bi részében az árpa, a búza, és a cukorrépa termeléséről beszélt. Legfontosabb terményünk — foly­tatta — a kukorica. A szántóterület­nek több mint 26 százalékát kukori­cával vetjük be. Az igen kedvezőtlen időjárás ellenére 25 mázsa szemet ér­tünk el hektáronként. A feladat, amelyről a kongresszusi beszámoló­ban szó volt, — hektáronként átlag 50 mázsa elérése — reális. De ter­mészetesen csak akkor, ha a termesz­tésnél szükséges minden feltételt biztosítunk a növénynek. Dvorský elvtárs felszólalása továb­bi részében arról beszélt, hogy meg kell oldani a kukorica betakarításá­nak gépesítését. Pártunk Központi Bizottsága — folytatta — kitűzi a feladatot, hogy a mezőgazdasági termelés színvona­la 1970-ben lényegében elérje az ipar színvonalát. Ennek egyik fő eszköze a korszerű technika gyors kihaszná­lása a munkafolyamatok komplex gé­pesítése terén. Az idén az egész ga­bonaterület 76,4 százalékán közvet­lenül vagy kétmenetesen kombájnnal arattuk le a gabonát. A legközelebbi két évbeji a terület 93—95 százalé­kán takarítjuk be kombájnokkal a gabonát. Gitalov elvtárstól, a kiváló gépesítőtől tanulva 1960-ban és 1961 tavaszán megalakítottuk az első komplex-csapatokat és brigádokat. Látható, hogy a munka termelékeny­sége és minősége gyorsan emelkedik. Maradéktalanul egyetértünk azzal a javaslattal — mondotta felszólalása végén Dvorský elvtárs —, hogy a mezőgazdasági termelést a járásban mezőgazdasági termelési igazgatóság irányítsa. Ha szakosítani és összpon­tosítani akarjuk a mezőgazdasági ter­melést, ha valóban nagyüzemi ter­melést akarunk, ezt az eddigi irányí­tási módszerrel nem érjük el. (Taps.) 1982. december 7. * (JJ SZÖ 5.

Next

/
Thumbnails
Contents