Új Szó, 1962. december (15. évfolyam, 332-359.szám)

1962-12-06 / 337. szám, csütörtök

ŕ Csehszlovákia Kominiiiiista Pártjánál! XII. tim*.&p*mwmmm A kelet-sdovákiai kerület dolgozói mindent megtesznek társadalmunk továbbfejlesztése érdekében Jaroslav Knižka, a Kelet-Szlovákiai Vasmű igazgatója A^ok a feladatok, amelyeket a XI. kongresszus tűzött elénk, a széles šzalagú hengerdével ellátott ú| ko­hóüzem felépítése, s az ezzel kapcso­latos ipari, közlekedési és mezőgaz­dasági beruházások, nemcsak a cseh és a szlovák kerületek gazdasá­gi kiegyenlítődését Jelentik, ha­nem népgazdaságunk további fejlesz­tése feltételeinek biztosítását is. A Kelet-Szlovákiai Vasmű, ha ide­jében üzembe helyezik, 1970-ben az egész állam acéltermelésének lénye­ges részét biztosltja majd. A Kelet­Szlovákiai Vasmű a kohóipari terme­lés szerkezete átalakításának fő lánc­szemévé válik. Elegendő mennyiségű pléh szállítása gépiparunk számára lehetővé teszi a népgazdaság haté­konyságának fokozását: a fémhulla­dék lényeges csökkentésével növeli a fémmegtakarítást, a termelési vona­lak bevezetése pedig emeli a munka termelékenységét, s végül lehetővé teszi számunkra, hogy a pléhbehoza­tal terén gazdaságilag függetlenné válljunk a tőkés államoktól. A tervekben az új technika és technológia a munkatermelékenység lényeges növelésével és az önköltség csökkentésével függ össze. Ezeket az eredményeket a csehszlovák és szov,­jet szakemberek szoros együttműkö­dése alapján értük el; a bevált szov­jet berendezéstípusok felhasználása és a tervezésben nyújtott széleskörű mű­szaki segítség révén. Az általános megoldás és a termelési mutatók megerősítik, hogy a Kelet-Szlovákiai Vasmű nemcsak a legkorszerűbb ko­hászati üzem lesz, hanem ugyanakkor Igen hatékony üzem is. Igy például a legfiatalabb, s ma legjobb kohóipari üzemünkhöz, a Klement Gottwald Gj­kohóhoz viszonyítva a Kelet-Szlová­kiai Vasműben az egy tonna kokszra eső költség 93 százalékot, a nyersvas­ra eső költség 73 százalékot, sőt a nyersacél tonnájára eső költség csak 66 százalékot tesz kl. Ez az ered­mény, az oxigén konvertorokban al­kalmazott új termelési technológia javára Írandó A kerületi pártszerve­zet az építés kezdetétől rendkívül nagy figyelmet szentelt az építészeti szervezetek kiépítésének és az épít­kezési dolgozók számára a kedvező feltételek megteremtésének. Ez any­nyit jelentett, hogy a szakképzett ká­derokról kellett gondoskodni, bizto­sítani számukra a lakást, valamint a kulturális és szociális szolgáltatáso­kat. Főiskoláink és a különféle Irányú felsőbb Ipariskoláink segítenek ben­nünket a szükséges műszaki káderek biztosításában, ugyanakkor lehetővé teszik az idősebb dolgozók szakkép­zettségének növelését. Kerületünk Ipariskolái ma 9773 tanulót számlál­nak, ebből 4623 alkalmazási viszony­ban van. A műszaki főiskolának 1878 hallgatója van, s ennek 27 százaléka a tanulás különleges formáit válasz­totta. Knižka elvtárs a továbbiakban rész­letesen foglalkozott a lakásépítéssel, és a Kelet-Szlovákiai Vasmű dolgozói számára a szolgáltatások kiépítésé­vel. Az építkezésen dolgozók szakkép­zettségének állandó növekedése a jobb eredményekben is megnyilvánul. Az eredmények mögött a dolgozók ezreinek áldozatkészsége és kezde­ményezése áll. A dolgozók többsége edcjig még nem dolgozott Ilyen mű­szaki szempontból igényes építkezé­sen. Az építkezésen 20 szocialista munkabrigád dolgozik, 290 kollektíva a cím elnyeréséért versenyez, 140 kol­lektíva pedig a CSKP XII. kongresz­szusa címért, az egész építkezés pe­dig a CSKP XII. kongresszusának építkezése címért. E kollektívák Ke­let-, Nyugat és Közép-Szlovákia dol­gozóinak ezreiből tevődik össze, akik a cseh dolgozókkal elvtársi együttmű­ködésben, közvetlenül valósítják meg a XI. kongresszus határozatát. Ki kell emelnünk mindenekelőtt építőink munkáját, akik nemcsak a dolgozók áldozatkészsége révén értek el jó eredményeket, hanem a magas fokú gépesítés és az építkezési mun­kák szerelési módszerének alkalma­zásával is. Hisz a központi mechani­kai műhely csarnokában az építő munkák megkezdése után 13 hónap­pal már megindult az acélszerkeze­tek gyártása. 1961 végéig elkészült a végleges hídüzem számára szolgáló acélszerkezet. E hldrészlegben a na­pokban már megkezdődik a termelés. A gépszállítmányok terén néhány tisztázatlan kérdés következtében elő­fordulj hogy az építés eredetileg ki­tűzött határidejét el kell halasztani. Ügy véljük, hogy ezt nem a terme­lőhelyek hiánya, vagy a termeléshez szükséges anyagok hiánya okozza. A fő problémát továbbra ls a szervezé­sileg alapos előkészítés, a feladatok­nak munkahelyenkénti tervezése és szétírása jelenti. S ez az építkezésre éppúgy vonatkozik, mint a gépipari üzemre. A tervben eszközölt gyakori változások s a szállítók és az átvevők közötti viszony is ezt bizonyítja. A vítkovlcei Vasmű az 1963-as év 145 millió korona értékű szállítmá­nyából csak 40 millió korona értékűt termel, vagyis 27,6 százalékot. ígérik ugyan, hogy a jövő években többet fognak szállítani, ugyanakkor azon­ban 1963-ban a Kelet-Szlovákiai Vas­mű részére Vítkovicén készített gé­pek az évi gépipari termelésüknek alig néhány százalékát képezi. Ez az állapot alapvető fogyatékosságra mu­tat rá, mégpedig a termelés előkészí­tésére. Erről tanúskodik maga a szer­vezési előkészítés ls. Annak ellenére, hogy a kezdő tervekben már kidol­gozzák az egész építkezés 68 száza­lékának a dokumentációját, és csupán 16 százalék marad, lényegesen lema­rad a végső terv, főként a technológia kidolgozása. A helyzet azt mutatja, hogy a Ke­let-Szlovákiai Vasmű számára készí­tett szállítmányok terén felmerült problémák gyökere a megrendelések elégtelen előkészítésében és tervezé­sében rejlik. Gyakran tapasztalható, hogy egyes vállalatok, helyi érdekből, inkább az ismételt termelést választják, mint a műszakilag igényes új típusú gépek gyártását. Hibának tekintjük, hogy a fejlesztés biztosítását és tervezését nem végezték a vezető gazdasági dol­gozók irányítása és felügyelete mel­lett, mert így bizonyára nem változ­tatták volna meg — oly rövid Időn belül — határozatalkat és következ­tetéseiket. Például a hőerőmű építésének ha­táridejét kitűző kormányrendeletet bizonyéra megtárgyalták a I. Brnói Gépgyárral, és jóváhagyták azt. Azon­ban ennek ellenére, 4 hónappal e ha­tározat után, kijelentették, hogy a ha­táridőt nem tartják be. Jóllehet nagy terjedelmű gépipari szállítmányokról és szerelésükről van szó, nťinden feltételünk megvan e feladatok teljesítésére, és arra, hogy a termelésben előforduló idővesztesé­get a szerelés idejének lerövidítésé­vel pótoljuk. Az építkezés helyét úgy készítettük elő és rendeztük be, hogy a tömb-szerelést, valamennyi részleg­ben a berendezés szerelésénél alkal­mazni lehet. A beruházási építkezéssel egyide­jűleg gondoskodni kell a dolgozók előkészítéséről is. Köztársaságunk 30 üzemében 2768 kelet-szlovákiai dol­gozót készítünk elő a Vasműben vég­zendő munkájukra. Kezdetben nehéz­ségeink voltak, hogy dolgozókat to­borozzunk a szakmai kiképzésre. Most viszont a vállalatok — különböző okokból — nem hajlandók betanítás­ra felvenni a dolgozókat. Tudatosíta­ni. kell azt, hogy a Kelet-Szlovákiai Vasmű számára a kábalek elôkésžíté­sénél . nemcsak Jó szakemberek neve­lésére kell törekedni, hanem elsősor­ban politikailag és szakmailag fej­lett dolgozók előkészítésére, akik az új vállalatnak nemcsak szakmai, ha­nem politikai magvát is képezik majd. Lényegesen jobb a helyzet a legfia­talabb nemzedék előkészltésétien. 1965-ig csak a tanonciskolákból 2298 fiatal dolgozó kerül ki; szaktanonc­iskplánk ebben az évben végzett 2400 növendéke a növekvő termelési fel­adatok kádertartalékát képezi majd. Knižka elvtárs felszólalása végén hangsúlyozta, hogy a kelet-szlovákiai kerület dolgozói mindent megtesznek azért, hogy kohászati termékekkel hozzájáruljanak társadalmunk további fejlesztéséhez. (Taps.) f á f A mezőgazdaságban nagy jelentősége van a komplex gépesítésnek Václav Pištek (dél-csehországi kerület) A Központi Bizottság beszámolója hangsúlyozta mezőgazdaságunk kom­plex gépesítésének jelentőségét. Az utóbbi Időben földműveseink ís so­kat foglalkoznak ezzel a kérdéssel. Egyebek között rámutatnak annak szükségességére, hogy a mezőgazda­sági gépeket gyártó vállalatok szo­rosabb kapcsolatok tartsanak fenn a mezőgazdasági üzemekkel. A lehető legjobban kell ellátnunk mezőgazda­ságunkat gépekkel s ezért az e téren felmerülő problémák megoldása sok gondot okoz. / Pištek elvtárs, a pelhfimovi Agro­stroj igazgatója a továbbiakban rész­letesen tájékoztatta a küldötteket azokról az intézkedésekről, amelye­ket a vállalaton belül a termelés fej­lesztésére és a fogyatékosságok le­, küzdésére foganatosítottak. A dolgo­zók számos kezdeményező Javaslata — mondotta Pištek elvtárs — továb­bá az, hogy a legkiválóbb munkások és műszaki dolgozók nagyobb mér­tékben vesznek részt a műszaki fej­lesztésben, értékes javaslatokat ered­ményezett az egyes kérdések megol­dására. A mezőgazdasági gépek ki­próbálását nemcsak a kísérleti mun­kahelyeken, hanem a mezőgazdasági üzemvitelben ls biztosíthatjuk, s a gé­pek teljesítőképességét kísérleti, ter­melési és mezőgazdasági dolgozókból álló különleges kollektívák értékelik. Az együttműködés eredménye megnyil­vánul például abban, hogy a gépek fő paramétereit az eddiginél ponto­sabban meghatározzák és kevesebb módosításra van szükség. A műszaki alapunk kiépítésére for­dított három évi munka eredményei kedvezően befolyásolták az új gépek fejlesztésének meggyorsítását, úgy­hogy már ez idén megkezdtük a csép­lőbetakarító gépek, trágyaszóró gépek, lentépő és más gépek sorozatgyártá­sát. Ez idén egy kombinált aratőgép kipróbálása terén értük el a legjobb eredményeket. Pištek elvtárs részle­tesen tájékoztatta a kongresszust az új típusú gép előnyeiről Ismertette, hogy ez a gép minden mezőgazda­sági munka elvégzésére alkalmas, többek között a gabona háromme­netes betakarítására is. Kiváló ered­ménnyel próbálták kl a megdőlt és hüvelyesekkel keverten vetett ga­bona, megdőlt lóhere, a tarlókeveré­kek, a katángkóró, a takarmánykáposz­ta, a napraforgó és az érett borsó betakarításánál is. Ez a gép alkal­mas továbbá a sllózásra, esetleg kóm­posztozásra kerülő burgonyalevelek betakarítására ís. Oj gépek fejlesztésével — mon­dotta a továbbiakban Pištek elvtárs — lehetővé tettük, hogy a múlthoz viszonyítva ma már lényegesen na­gobb a mezőgazdasági gépek válasz­téka. Ez természetesen érezteti hatá­sát a pótalkatrészek szükségletét ille­tően is. Tekintettel a tárolási lehető'­ségekre, az tgényeléssel s a meg­rendelések lebonyolításával össze­függő teendőkre elsőrendű feladat­nak kell tekintenünk a szükséges mennyiségű pótalkatrész biztosítását. Rendkívül figyelmet érdemel a pót­alkatrészek javítása is. Pištek elvtárs, ezután az új mező­gazdasági gépek fejlesztésével kap­csolatban hangsúlyozzta, rendkívül fontos, hogy a gépek könnyen kezel­hetők legyenek és a géphibák elő­fordulásának lehetősége a minimális­ra csökkenjen. A gép egyszerűbb szerkezete önmagában nem Jelenti azt, hogy lényegesen csökken a gép­hibák előfordulásának lehetősége. Egyes dolgozók ugyanis sok esetben egészen más szemmel nézik a mező­gazdasági gépeket, mint például a gépkocsit, amelyet rendszerint uta­sítás szerint gondoznak, futtatnak be stb. Ugyanért e lenne szükség min­den egyes mezőgazdasági gép eseté­ben is. Ezek megfelelő utasításokkaj és katalógussal hagyják el a gyár kapuját. Mégis előfordul, hogy ahol a gépek dolgoznak, nincs' kéznél a szükséges dokumentáció. Az elvtár­sak gyakran felteszik a kérdést, hogy miért nem kapják meg ezt. Valószí­nűleg, azért, mert valahol valamelyik Íróasztal fiókjában hevernek. A komplexcsoportpk megszervezése legjobban elősegítheti a mezőgazda­sági gépek kihasználását — hangsú­lyozza Pištek elvtárs. A komplex gépesítés teljes mértékű érvényesü­lése azonban megkívánja a mező­gazdasági üzemek szervezeti felépí­tésének és irányításának módosítá­sát. Örömmel vettük ezért a párt Köz­ponti Bizottságának erre vonatkozó intézkedéseit, amely rendkívül fontos lépés a mezőgazdasági munka tö­kéletesítése felé. Pištek elvtárs felszólalása befejező részében beszámolt azoknak a köte­lezettségeknek teljesítéséről, amelye­ket az üzem dolgozói a CSKP XII. kongresszusának tiszteletére vállal­tak. A műszaki dolgozók tartsák szem előtt az új technika gyorsabb bevezetését Mária Kudroňová (közép-szlovákiai kerület) Minden további siker saját mun­kánktól függ. Nagy erőfeszítés árán sajátítottam el a gépi munkát. Minél jobban dolgoztam, annál inkább lát­táit, mennyire segítek munkámmal társadalmunknak és magamnak is. Megkedveltem a gépi munkát és készségesen segítettem ott, ahol a helyzet leginkább megkívánta. Több szakmát tanultam ki. Ezért térhet­tem át — Valentyina Gaganova pél­dáját követve — jó munkaközösség­ből egy lemaradó munkaközösségbe. Ezt a lépésemet nem tartom rend­kívüli eseménynek, ez csupán a hála megnyilvánulása azért a segítségért, amelyet a gyárba lépéskor kaptam. Életem értelme a becsületes mun­ka. Annak örülök a legjobban, ha tu­dom, hogy munkámmal segítettem a kollektívának, az üzemnek és egész társadalmunknak. Üzemünkben vannak olyan lányok, akik becsületesen dolgoznak^ szere­tik a munkát, de vezetni kell őket. Szeretem munkatársaimat és mun­kásbecsületem azt sugallja, segít­sek nekik ott, ahol a helyzet meg­követeli. Akkor sem tántorodtam vissza, amikdr csökkent a keresetem. Annak örülök a legjobban, hogy a kollektíva jó szinvonalat ért el és elnyerte a szocialista munkabrigád elmet. (Taps.) Kollektívánk ma a többi munkakö­zösség példaképe. Bevezettük a gé­pek kollektív kezelését, a kollektív munkát és díjazást. Nem vagyunk egyedül. Üzemünkben több ilyen kol­lektíva van. Ez a dolgozók kezdemé­nyezése kibontakozásának, üzemi pártszervezetünk erőfeszítésének az eredménye. Szélesebb körben kezd­tük érvényesíteni az új munkafor­mákat. A versenyből eltávolítjuk a formaisságot, s jelszavunk: Szavadat adtad, teljesítsd! Ezért ellene va­gyunk a hangzatos, de üres vállalá­soknak, s igyekszünk megoldani a problémákat, mert ez népgazdasá­gunk legfőbb követelménye. A legjobb dolgozók felhívása alap­ján üzemünk dolgozói is hozzá akar­nak Járulni a közösségi szellem szi­lárdításához. Én annak örülök a leg­jobban, hogy a felhívás nagy hatást gyakorolt minden dolgozóra; ezért a jövőben is úgy fogok dolgozni, hogy kiérdemeljem az elismerést. Szeretném megjegyezni, hogy az eredményesen kibontakozó Gaganova mozgalom az utóbbi időben mintha elernyedt volna. Jelenleg nagy gazda­sági nehézségeink vannak. Minden kommunista, minden munkás tartsa becsületbeli kötelességének, hogy oda mehjen dolgozni, ahol a legna­gyobb szükség van rá. Ha minden dolgozó valóban megtalálná a mun­kához való szocialista viszonyt és na­gyobb felelősséget érezne a munká­jáért, egymásért, fokozatosan mind többen térnének át a gépek kollek­tív kezelésére. Ez a rendszer a leg­jobban segít e jelszó msgvalóslíásá-: ban: egy mindenkiért, mindenki egy­ért! A mérnökök és műszaki dolgozók tartsák szem előtt az új technika gyorsabb bevezetését. A brnói kiállí­táson például láttam olyan gépeket, amelyek lényegesen emelik a munka­termelékenységet, csak az a kár, hogy sokáig tart gyártásuk megkez­dése. Ha az új technika tömeggyár­tását é^pen olyan gyorsan elkezde­nék, mint a textilipar a divatcikke­két, már sokkal messzebb lehetnénk fejlődésünkben. (Taps.) ... Még egy dolog bánt bennünket, textilipari dolgozó nőket. Becsület­beli kötelességünknek tartjuk a terv teljesítését és jó minőségű cikkek gyártását. Éppen ezért nehezen tud­juk megérteni, miért van ma is hiá­nyosság a gyermekruha-ellátásban, miért nem lehet kapni ruhát min­den nagyságban. Egyes dolgozók csak saját munka­helyre, a társadalom szükségleteitől független tervteljesitésre szűkítik a munkásbecsület fogalmát. Itt gyors orvoslást kell eszközölni. A felelős dolgozók alaposabban figyeljék a la­kosság igényelt és vezessék be a ke­resett gyártmányok termelését. Csak a lelkiismeretes munka, a munka és népünk szeretete segít­heti elő az életszínvonal további emelkedését. Hiszem, hogy a leg­jobb dolgozók felhívása a munkához való szocialista viszony, a munkás­becsület és a parasztbecsület óvására utat talál minden dolgozó szívéhez. Ma ezrek vannak velünk, holnap mil­liók. Közös erőfeszítéssel virágos­kertté varázsoljuk gyönyörű hazán­kat, nielyben az élet még szebb, még boldogabb lesz. (Taps.) Több szenet adunk a népgazdaságnak František Ausberger (észak-csehországi kerület) Az észak-csehországi szénkörzet komofanyl Lenin Bányájának dolgozói büszkén mérlegelik munkájuk ered­ményeit. November 30-ig az állami terven felül 349 389 tonna szenet fej­tettek és 1485 326 köbméter földet takarítottak el a széntelepekről. Vál­lalatunknak mind a hat üzeme és több mint száz munkaközössége telje­sítette a XII. pártkongresszus üzeme vagy kollektívája cím elnyerésének feltételeit. A tfebušicet vasútállomás dolgozói­nak nagy érdemük van a feladatok, főként a szénfejtési feladatok telje­sítésében. Nagyra értékeljük vasuta­saink becsületes munkáját. Az 1963-as tervet a Központi Bi­zottságnak a népgazdasági nehézsé­gekkel kapcsolatban elhangzott nyílt szavai hatása alatt és a kongresszusi dokumentumok megvitatása alapján készítettük el. Az volt a fő célunk, hogy biztosítsuk a 950 ezer tonnával emelt jövő évi szénfejtési terv és a 2 375 000 köbméterrel növelt földel­takarltási terv teljesítését. Mindezt az állóalapok és a dolgozók számé­nak növelése nélkül, a termelési költségek tervezett csökkentése mel­lett szándékozunk elérni. Amikor megtudtuk, hogy a nép­gazdaság szénellátásában az eredeti­leg feltételezett nehézségek helyett még súlyosabb helyzet következett be, összehívtuk a funkcionáriusok aktí­váját és megbeszéltük a további in­tézkedéseket: folytatjuk az 1963-as terv előkészítését, bár javaslatát már átadtuk. Elhatároztuk, hogy újra fe­lülvizsgáljuk a tervet, és megtaláljuk a módját annak, hogyan adjunk to­vábbi igények nélkül több szenet, hogyan szállítsunk el több földet a szénrétegekről, hogyan találjuk meg az önköltség megtakarításának és a munkatermelékenység további emelé sének újabb lehetőségeit. Sikerült megnyernünk dolgozóink túlnyomó többségét. A felülvjzsgálás eredményeként 180 ezer tonnáyal emeltük az állami szénfejtési tervet és 320 ezer köbméterrel a lelőhelyek feltárásánál megmozgatott föld elta­karításának tervét. A raktárak átvizsgálása során több mint 7 millió korona értékű normán feletti készleteket fedeztünk fel. A vállalat normája 29 millió korona. A felülvizsgálat bebizonyította, hogy a norma feletti készletekből 3 664 000 korona értékű anyagot és gyártmá­nyokat adhatunk el más üzemeknek anélkül, hogy ez veszélyeztetné a vállalat ellátását. A felülvizsgálat további megálla­pítása alapján érvénytelenítettük az 1963. évi több mint kétmillió koro­na értékű anyag szállítására vonat­kozó megrendelésünket. A beruházási építésre előirányzott 64 millió koronából 48 millió koronát generáljavításokra, a gépek korsze­rűsítésére és rekonstrukciójára for­dítunk, és csak a maradékot hasz­náljuk fel a megkezdett építkezések befejezésére. A felülvizsgálat azt is megállapí­totta, hogy vállalatunk még 1963 fo­lyamán 2 277 000 korona értékű fö­lösleges állóeszközt adhat el. A villamosenergia-megtakarítással összefüggő feladatokat üzemeink összes párt- és szakszervezetei meg­vitatták. Mindjárt az első napokban I kedvező eredményeket értünk el. Jövőre folytatjuk a termelés össz­pontosítását. Tevékenységünk két döntő szakaszán oldjuk meg a prob­lémákat: szakosítjuk a műhelyeket, összpontosítjuk a javító munkát, a raktári szolgálatot és következetesen irányltjuk az anyagi-műszaki ellá­tást. Tevékenységünk súlypontja a mun­káskezek tízezreit pótló nagy gépek óriási teljesítőképességének jobb ki­használása. Ez lehetővé teszi, hogy teljesítsük az 1963. évi szilárdított tervet, sőt — a szocialista munka­verseny kibontakozásának eredmé­nyeként — valamennyi mutatóját túl is teljesítsük. Vállalatunk bányászai egyöntetűen támogatják pártunk Központi Bizott­ságának álláspontját. Készek leküz­deni a nehézségeket, kezdeményez­nek, nem sopánkodnak, hanem tevé­kenyen és lendületesen teljesítik fel­adataikat. 1962. december B. * 0] SZÖ 5

Next

/
Thumbnails
Contents