Új Szó, 1962. december (15. évfolyam, 332-359.szám)

1962-12-06 / 337. szám, csütörtök

CseBiszloví&kia XII. kongresszusa; A CSKP Központi Revíziós Bizottságának jelentése a XII. kongresszusnak Novotný elvtárs a Csehszlovákia kommunista Pártja Központi Bizottságának tevékenységéről szőlő beszámolóban mélyen elemezte a nemzetközi helyzetet és hazánk belpolitikáját. Felmérte azt az ütat, amelyet pártunk és népünk a XI. kongresszus óta megtett, rámutatott arra, hogy ennek az időszaknak tartalma az egész dolgozó nép termékeny, alkotó munkássága volt, amelyet Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével ért el. A Központi Revíziós Bizottság elemezte a XI. kongresszus óta végzett munkáját és jóváhagyás céljából a kongresszus elé terjeszti az alábbi jelentést: í. A Központi Revíziós Bizottság a párt XI. kongresszusának határozatai a párt alapszabályzata, a revíziós bizottságok ténykedésével kapcsolatos irányelvek és a pártszervek határozatai alapján tevékenységét elsősor-i ban arra irányította, hogy a párt szerveiben, szervezeteiben és intézményeiben megszilárduljon a fegyelem és a rend a pártügyek intézésében. Figyelmet fordított a fegyelem és a gazdaságosság követelményeire, főleg a párt eszközeinek kiadásában és felhasználáséban, a tagsági díjak fizetésében. Ügyelt az éberség megőrzésére, a pártokmányok, a párt berendezése és egész vagyona védelmében. Jelentjük a párt XII. kongresszusának, hogy a revíziós bizottságok által ellenőrzött szakaszokon az egész pá£t tevékeny részvételével a XI. kongresszus óta jő eredményeket értünk el, amelyek hozzájárultak a pártszervezetek további megszilárdulásához. A revíziós bizottságok valóra váltották a CSKP XI. kongresszusán kitűzött feladatokat. Növekedett a tagság létszáma, javult a tagsági díj fizetése — egyrészt rendszeresen fizették a tagdijat, másrészt betartották a CSKP Központi Bizottsága által megszabott díjszabást. A területi átszervezés alapján módosult a párt szervezeti felépítése, 14 százalékkal csökkent a pártapparátus dolgozóinak száma, növekedett a gazdaságosság, az alapszervezetekben is rátértek a költségvetés szerinti gazdálkodásra. Mindennek segítségével jelentős sikereket értünk el. Kommunista pártunk sokrétű tevékenységét saját forrásaiból, elsősorban a tagsági díjakból és a pártlapok bevételéből fedezi. A XI. kongresszus után a párt bevételeinek és kiadásainak arányában nagy fordulat következett be. A párt bevételei sokkal gyorsabban gyarapodtak a kiadásoknál. 1958. január 1-től kezdve 1961. december 31-ig, vagyis négy esztendő alatt 18,7 százalékkal növekedtek a kiadások, a bevétel azonban 69,7 százalékkal, ebből a tagsági díjakból származó bevétel 72,9 százalékkal növekedett. Ha az 1958-as esztendő szintjét 100-nak vesszük, akkor a következő években így alakult a helyzet: 1959-ben a bevétel 123,2-re és a kiadás 108,7-re emelkedett; 1960ban a bevétel 150,2-et tett ki, míg a kiadás 112,8-at, 1961-ben a bevétel 169,7 volt, míg a kiadás 118,7. Ugyanakkor az agitáciőra, az iskoláztatásra és a gyűlésekre fordított kiadások három év alatt, 1959-től 1961-ig, 26,8 százalékkal, és a pártiskolákra fordított kiadások négy év alatt 6,1 százalékkal növekedtek. Világos tehát, hogy a párt Központi Bizottsága nagy figyelmet szentelt a nevelés és a propaganda kérdéseinek. Ä szervezeti és gazdasági kiadások ugyanis csak 4,2 százalékkal növekedtek. A bevétel gyarapodása nemcsak a tagsági létszám növekedésének, hanem elsősorban a jobb tagdíjfizetési J ose f Štetka elvtárs beszámolója morálnak köszönhető. Ha a párttagok 1957. évi átlagos tagsági díját száznak vesszük, akkor ez az átlag 1958ban 110,2-re, 1959-ben 121-re, 1960ban 132-re, és 1961-ben 143,5-re emelkedett. Ez év október elsején elértük a 152,7-et, ami arról tanúskodik, hogy jelentősen megjavult a pártszervek és a pártcsoportok, az alapszervezeti pénztárosok, a revíziós bizottságok stb. munkája. Jó munkájukkal kiérdemelték elvtársi elismerésünket és köszönetünket. A párt XI. és XII. kongresszusa közti időszakban jó eredményeke,t értek el a gazdálkodásban a kerületi pártlapok is. Bevételeik sokkal gyorsabban növekedtek a kiadásoknál, habár jelentős összeget emésztett fel az, hogy napilapokká váltak. A bevétel 1959-ben az előző esztendőhöz viszonyítva 28,3 százalékkal és a kiadás 14,4 százalékkal növekedett. 1961-ben a bevétel már 124,7 százalékkal volt nagyobb, míg a kiadás 81,6 százalékkal. 1959-ben az előző évhez viszonyítva a gazdasági eredmény 69,2 százalékkal, míg 1961-ben már 293,2 százalékkal volt nagyobb. Valamennyi kerületi pártlap, eltekintve a közép-szlovákiai kerületben megjelenő Smer-től, és az észak-morvaországi kerületben lengyel nyelven megjelenő Glosz Ludu-tól, jelenleg aktív gazdasági mérleget mutat fel. A kerületi lapok példányszáma a XI. kongresszus idején mintegy 550 ezer volt. Abban az időben a kerületi lapok hetente egyszer, vagy" néhányszor jelentek meg. Most, miután a kerületi pártlapok többségéből napilap lett, a példányszám hozzávetőlegesen 860 000. A Rudé právo és a többi központi lap Is jól gazdálkodott. Aktívájuk négy esztendő alatt mintegy 50 százalékkal gyarapodott. A politikai könyvkiadó is, — amely 1959 óta gazdaságilag a Rudé právohoz tartozik — aktív. Tovább szilárdult a párt intézményeinek és vállalatainak költségvetési gazdálkodása, beleértve a pártfőlskola, a CSKP KB mellett működő Társadalomtudományi Intézet, a CSKP Történeti Intézetének, valamint a Klement Gottwald és a Vlagyimir Iljics Lenin Múzeumoknak gazdálkodását. Költségvetésük pontosabb és mozgósítóbb, ami a gazdaságosság további fokozásának feltétele. Nem kevés eszközt fordítunk ezeknek az intézményeknek tevékenységére, vagyis a marxi—lenini nevelésre. Ezeket az eszközöket a lehető legjobban ki kell használnunk. Csehszlovákia Kommunista Pártjának valamennyi szervezetének és szervének gazdálkodása a demokratikus centralizmus alapelvéhez igazodik. A párt illetékes szervei a politikai, ideológiai és szervezési feladatok alapján önállóan kidolgozzák gazdasági terveiket és költségvetésüket, amelyek egyben a párt egységes gazdasági tervének és költségvetésének részét képezik. Ez az egységes gazdasági terv és költségvetés, miután a Központi Bizottság jóváhagyta, a párt valamennyi szerve gazdálkodásának kötelező Irányelve. A párt XI. kongresszusa óta eltelt időszakban nagy figyelmet fordítottunk az alapszervezetek gazdálkodására. Teljesítettük a Központi Bizottságnak azt a határozatát, hogy az alapszervezeteket be kell kapcsolnunk a párt költségvetésébe. Ez lényegében minden alapszervezetben megtörtént. így létrejött a párt pénzügyi és anyagi eszközei helyes elosztásának lehetősége, kezdve az alapszervezetektől egészen a Központi Bizottságig, mégpedig a rájuk háruló politikai, ideológiai ós szervezési feladatok alapján. Főleg a pénzügyi fegyelem javult meg az alapszervezeA testvérpártok küldöttei a CSKP XII. kongresszusán. Balrál: K. T. Mazurov, A M Rumjancev, K. Nyikolajev, V. M. Dmitrukova, L. N. Holkunov, M. V. Zim lanyin, az SZKP küldöttségének tagjai, Fehér Lajos, a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttségének vezetője és F. Ebért, a Német Szocialista Egységpár küldöttségének vezetője. U- RöbliC íelv. - CTK) tekben, amelyeknek a Jóváhagyott költségvetés keretében joguk van felhasználni eszközeiket. Ezen Intézkedés lényegesen tökéletesítette a revíziós bizottságok tagjainak személyes kapcsolatát az alapszervezetek funkcionáriusaival. Tekintettel arra, hogy ez a kapcsolat nem korlátozódott csupán a költségvetés megtárgyalására, a pártmunka más kérdéseiben is hozzájárult a helyzet javításához. Annak ellenére, hogy a tagdíjfizetési fegyelem magas színvonalat ért el, a revíziós bizottságok így is elég gyakran feltárják egyes párttagok fegyelmezetlenségét. Ez gyakran öszszefügg egyes alapszervezetek alacsony színvonalú pártmunkájával. Leggyakrabban a mezőgazdaság szakaszán működő pártszervezetekben fordul elő a . fegyelem megszegése. Ezért a revíziós bizottságok — sajnbs csak az utóbbi Időben — nagyobb figyelmet fordítanak ezekre a szervezetekre és a felülvizsgálás eredményét összegezték a pártszervek számára készült jelentéseikben. A falusi pártszervezetekben nehezebb a revízió, mint az üzemi szervezetekben. A revíziós bizottságok ennek ellenére az esztendő első felében több mint 4000 falusi, szövetkezeti és állami gazdasági pártszervezetben tartottak ellenőrzést. A végrehajtott revíziók száma a kelet-csehországi ős az észak-csehországi kerületben volt a legmagasabb. A falusi, a szövetkezeti és az állami gazdasági pártszervezetek több mint felében hajtottak végre felülvizsgálatot ezekben a kerületekben. A felülvizsgálat nemcsak a tagsági díjak fizetésében, hanem más pártmunkában ts komoly fogyatékosságokat tárt fel. A járási és a kerületi pártbizottságok még mindig elégtelen segítséget nyújtanak a falusi pártszervezeteknek. Számos pártszervezet nem kielégítően tölti be falvainkon a vezető politikai tényező szerepét. Az ellenőrzések feltárták azt is, hogy elégtelenül valósul meg a párt ^Központi Bizottságának határozata a falvakon lakó és üzemekben szervezett párttagok nyilvántartásáról. Ennek a nyilvántartásnak segítséget kellene nyújtania abban, hogy az üzemi pártszervezetek legjobb tagjaival erősítsük a falusi pártszervezeteket. Mind ez ideig elégtelenül teljesítik ezt a fontos feladatot. A kedvező eredmények mellett pártunkban elszigetelten felütötték a fejüket egyes negatív jelenségek is. A XI. kongresszus óta az alacsonyabb fokú pártszervekben és az alapszervezetekben lelepleztük a párt pénzével való visszaélés néhány esetét. A bűnösöket felelősségre vontuk. Ezek a fokozatosan leleplezett esetek arra ösztönözték a Központi Revíziďs Bizottságot és a CSKP Központi Bizottságának gazdasági osztályát, hogy bővítse és tökéletesítse ellenőrző tevékenységét. Ehhez hasonló eset utoljára egy évvel ezelőtt történt és ekkor a revíziós bizottságok 1962 januárjában valamennyi járási pártbizottságon mélyreható revíziót hajtottak végre. Azóta nem került sor hasonló visszaélésekre. H. S párt ügykezelésében és tagsági nyilvántartásában is jó eredményeket értünk el. Ehhez hozzájárul a pártmunka növekedő színvonala és az 1960. évi területi átszervezés kedvező befolyása, mivel ekkor az egész ügykezelést át kellett adni az új pártszerveknek. Ez a nagy és igényes feladat felölelte a párt kádereinek előkészítésével és nyilvántartásával kapcsolatos okmányok és iratok, az egységes pártigazolványok, a statisztikák, a fegyelmi és feljebbviteli eljárások jegyzőkönyveinek, a párt levéltárainak, a népi mllíclának, a párt vagyonának, gazdasági ügykezelésének átadását, illetve átvételét. Ez lényegesebb hibák nélkül megtörtént. A párt ügykezelése és vagyona átadásának előkészítésében nagy szerep hárult a revíziós bizottságokra, amelyeknek közvetlenül részt kellett venniük ebben a munkában. Főleg azt ellenőrizték, hogy hibátlanul átadják a párt okmányait és vagyonát. A CSKP járási és kerületi bizottságainak plénumain azután beszámoltak a gazdálkodás és az ügykezelés helyzetéről s az új pártszervekre történő átruházások előkészítéséről. Az átadásról részletes jelentést dolgoztak ki; amelyet 1960. június 29-én megtárgyalt pártunk Központi Bizottsága és számos hatékony intézkedést foganatosított. A CSKP Központi Bizottsága szükségesnek tartotta figyelmeztetni a kerületi pártbizottságokat, hogy ne engedjék meg a párt ügykezelésének bármiféle lebecsülését és ennek következtében a pártos éberség durva megszegését. A pártmunkának erre a részére rendszeres és gondos figyelmet kell fordítanunk, mivel ez a pártirányítás alkotó része és ettől is függ a párt jő munkája. Valamennyi fokú révíziós bizottság egy évvel később, 1961 májusában kiterjedt felülvizsgálatot végzett, a párt ügykezelésében. A cél annak megállapítása volt, vajon az űj, a területi átszervezés' előtti helyzethez viszonyítva kétszer, sőt háromszor nagyobb járási és kerületi pártbizottságok helyesen, a CSKP Központi Bizottságának irányelvei szerint vezetik-e a párt ügykezelését. A járási és a kerületi revíziós bizottságok a revízió eredményeit jelentésben dolgozták fel. Ezeket a jelentéseket megtárgyalták a járási és a kerületi pártbizottságok, illetve irodájuk. A CSKP Központi Revíziós Bizottsága összegező jelentést készített, amelyet 1961. október 4-én megtárgyalt a CSKP Központi Bizottságának titkársága. Az előterjesztett Jelentések nemcsak a párt ügykezelésének pozitív oldalaira, hanem elsősorban a megállapított fogyatékosságokra mutattak rá. A legnagyobb hiányosságokat a tagjelöltekről való gondoskodásban, a párttagok és a tagjelöltek egyik szervezetből másik szervezetbe való átjelentkezésében, továbbá az alapszervezeti jelentések felterjesztése a járási pártbizottságokra, az érkező és a kiküldött posta központi nyilvántartása, valamint a párt levéltárainak munkája terén állapították meg. Ez év májusában újra ellenőrzést hajtottunk végre a párt valamennyi járási bizottságán, hogy ezeket a fogyatékosságokat a párt XII. kongreszszusáig kiküszöböljük. A felülvizsgálat célja annak megállapítása volt, vajon megvalósltották-e a fogyatékosságok kiküszöbölésével kapcsolatos párthatározatokat. Az eredmény további javulásról tanúskodott. 53 százalékkal csökkent például azoknak a tagjelölteknek a száma, akiket már át kellett volna Igazolni a tagok sorába. A dél-csehországi kerületben például 1961 májusában 4135 Ilyen tagjelölt volt, imíg ez év májusában már csak 1339. Javult a bizalmas és a szigorúan bizalmas anyag kezelése, valamint a kádernyilvántartás ls. Ezzel szemben növekedett a tagok és a tagjelöltek el nem intézett átiktatásának száma. Semmi javulás sem tapasztalható az alapszervezetek havi és negyedévi jelentéseinek felterjesztésében. Csak kis eredményeket értünk el a járási pártbizottságokon a központi nyilvántartás és a párt levéltárai kezelésében. Az egyik pártszervezetből a másikba lépő párttagok hosszadalmas átiktatását gyakran az alapszervezetek következetlen munkája okozza. Az átIktatási űrlap késedelmes vagy helytelen kitöltése következtében a másik pártszervezetbe kerülő tag hosszabb ideig nem vehet részt a pártszervezet munkájában. A legtöbb nehézséget azok a párttagok okozzák, akik máshová költöznek és alapszervezetüknek nem Jelentik távozásukat és új pártszervezetükben sem jelentkeznek le. Tekintettel az átiktatás jelentős számára, szükséges, hogy az alapszervezetek, a járási, körzeti és városi pártbizottságok állandóan magyarázzák a párttagok és a pártszervezetek ezzel kapcsolatos kötelességeit. Az Ipari jellegű járásokban az átlépések jelentős száma egy nem kívánatos jelenségről — a munkaerőhullámzásról is tanúskodhat. Ezért helyesnek tartanánk, ha ezekben a járásokban mind az alapszervezetek, mind pedig a járási pártbizottságok foglalkoznának az átlépés okaival. Az alapszervezetek negyedévi és havi jelentésének felterjesztésében sem értünk el megnyugtató eredményeket. A pártszervezetek bizonyos része még mindig nem . terjeszt fel ilyen jelentéseket és ezzel zavart kelt a tagsági nyilvántartásban. Jelentős politikai és párton belüli akció volt 1961-ben a tagsági igazolványok kicserélése. E közben növekedett az egész párt politikai és szervező tevékenysége. A tagsági igazolványok kicserélésével rendet teremtettünk a nyilvántartásban és elintézést nyert néhány ezer tisztázatlan eset. Az akció jelentősen hozzájárult a tagsági létszám felméréséhez az (U járásokban és kerületekben, a párttagok igazolványainak rend beszedéséhez és a párt sorainak megszilárdításához. A párt ügykezelésében és tagsági nyilvántartásában megállapított és ä XII. kongresszus megnyitásáig kl nem küszöbölt fogyatékosságokkal kapcso-; latban a Központi Revíziós Bizottság leszögezte, hogy a revíziós bizottságok, — beleértve a Központi Rívíziős Bizottságot is — nem fejtettek kl idejében megfelelő igyekezetet és kezdeményezést, habár tudták, hogy hol és milyen fogyatékosságok van-, nak az egyes pártszervekben. III. Valamennyi fokú revíziós bizottság munkájának hatékonysága a XI. és a XII. kongresszus közti időszakban tovább mélyült. A revíziós bizott-, ságok a régi gyakorlatot felszámolva a párt olyan revíziós szerveivé váltak, amelyek már nemcsak a párt pénzügyi gazdálkodásának számvite-, li-technikai oldalát kíséri figyelem-) mel, hanem a kiadások egyes tété-; lelt a szükségszerűség, a gazdaságosság és a célszerűség szempontjából is megítélik és számos kezdeményező javaslatot terjesztenek a pártszervek elé. A revíziós bizottságok imínd gyakrabban hívták fel a pártszerve-, zetek figyelmét a megállapított fogyatékosságokra és harcoltak kikü-i szöbölésükért. Ugyanakkor, főleg az" alapszervezetekben, a revíziók során segítséget nyújtottak sok fogyatékosság kiküszöbölésében, elsősorban á tagdíjfizetési fegyelem megszüárdítá-: sában. A revíziós bizottságok ebben az időszakban főleg a párt ügykezelésével, a tagsági nyilvántartás irány-! elveinek betartásával, a párt levéltárainak és okmányainak kezelésé-; ben az éberség megőrzésével kap-i csolatos kérdésekkel foglalkoztak.; Ezt megtehették egyrészt azért, ml-i vei jő eredményeket értünk el a párt gazdálkodásának irányításában, más-; részt pedig a revíziós bizottságoké ban úgy tökéletesítettük a munkát, hogy a felelős vezetők által lrányf«j tott munkacsoportok rendszerét ho-i/ nosítottuk meg. Ennek segítségéve^ nemcsak növekedett munkánk minő*! sége, hanem a munkát egyenleteseb-i ben megosztottuk a revíziós bizottsá-i gok tagjai között. Ugyanakkor növe-i kedett tagjaink felelősségtudata az előre meghatározott munkaterv telje-* sítésében. A Központi Revíziós Bizottság tag-; jaira — amellett, hogy teljesítették feladataikat a munkacsoportban, — rábíztunk egy-egy kerületi revíziós bizottságot, hogy azt segítsék és te-; vékeny, céltudatos munkára serkentsék. Hasonlóképpen a kerületi revf-: ziős bizottságok tagjaira ls rábíztunk egy-egy járási revíziós bizottságot. Az illetékes revíziós bizottságok dicsére V ték a kapcsolatot és a segítségnyúj-; tásnak ezt a formáját. A revíziós bizottságok munkáját tö-; kéletesítette az is, hogy az alapszer-; vezetekben az egyes ágazatok szerint hajtottuk végre az ellenőrzést. Így például az építészet, a közlekedés, a kultúra, az egészségügy, a külkeres-: kedelem, a mezőgazdaság stb. alap-i szervezeteiben ellenőriztük a pártte-i vékenységet. A járási pártbizottságokban a gaz-f dálkodás, a nyilvántartás és az ügy-; keíelés terén dogozók szakképzettség gét is gyarapítottuk és a revíziós bl-i zottságok tagjainak egy része 14 napos tanfolyamokon vett részt a kerüli letí pártiskolákon. A résztvevők eredményesnek minősítették ezt az isko-: lázást. A Központi Revíziós Bizottság Jől ismeri a kerületi és a járási revíziós bizottságok munkáját és eredményeit, ami lehetővé tette, hogy tisztába legyen a párt felügyeleti hatáskörébe eső imunka helyzetével és fejlődésével. A Központi Revíziós Bizottság tagjai legutóbbi gyűlésükön megelégedéssel állapították meg, hogy munkásságukban mindig a központi, kerületi és járási pártszervek, valamint a pártintézmények megértésével találkoztak. Az ellenőrzést az alapszervezetekben is jől, elvtársi segítségként fogadták, amelyek célja, kiküszöbölni az esetleges fogyatékosságokat. A Központi Revíziós Bizottság az ellenőrző és felülvizsgáló ténykedés fejlődésében Jelentős lépésnek tartja ennek a munkának újszerű megoldását, amelyet az új alapszabályzat tervezete körvonalaz. Ennek értelmében az ellenőrző és revíziós bizottságok tevékenységükkel a párton belül jelentősen kiveszik részüket az elvtársi kapcsolatok kialakításában, hogy ezek a kommunista kapcsolatok az egész társadalom példaképévé váljanak. Az új ellenőrző és revíziós bizottságok váljanak a pártszervek hatékony segítőtársaivá a CSKP XII. kongreszszusa által meghatározott komoly feladatok teljesítésében. Éljen Csehszlovákia Kommunista Pártjai ÜJ SZÖ 2 * 1962. december B.