Új Szó, 1962. december (15. évfolyam, 332-359.szám)

1962-12-24 / 355. szám, hétfő

BIZTATÓ INTERJÚ (Folytatás az 1. oldalról.) fcanak a dolgozó nőknek. Eddig ls erre törekedtünk, most pedig minden erőnkkel azon leszünk, högy a kongresszus határozatait maradéktalanul vigyük át az életbe. M MIBEN LÁTJA A Fö FELADATOKAT? <— A mosodák, tisztítók és a lakáskarbantartó-részleg fejlesztésében. Még nagyobb súlyt akarunk fektetni a minőségi munkára, hogy ezzel újabb vevőkört nyerjünk meg. 1963ban ugyanis már több mint 10 kg fehérnemű mosását szeretnénk elvégezni lakosonként. Bővíteni akarjuk a pelenka, az. ágynemű és a munkaköpeny-kölcsönzés lehetőségeit. • A MEGVALÓSÍTÁS ÚTJA? — Üzemeink dolgozói fiatalos lelkesedéssel láttak a kongresszusi határozat megvalósításához. Dolgozóinknak több mint a negyede nem hiába fiatalabb 26-évesnél. Ez a fiatalos munkalendület is segít bennünket a mosás, tisztítás Idejének lerövidítésében. Egész december folyamán például hét napon belül mosunk, tisztítunk — minden felár nélkül. Szeretnénk ezt a jövőben ls folytatni. Meghalt Vlastimil Rada (CTK) — A Munkaérdemrenddel kitüntetett Vlastimil Rada államdíjas nemzeti művész, a Képzőművészeti Akadémia tanára szombaton éjszaka 67 éves korában hirtelen elhúnyt. IIUIIIIIUlHIIIIUIUIIIIlllllllilllllillllilll' A bratislavai Filmstúdióban Földgáz címmel készítenek rövid filmet. Képünkön Barlik rendező a film egyik jelenetét állítja be. (P. Haško — felvétele.) • A SZOLGÁLTATÁSOK ALAPJÁT TEHÁT A MOSODÁK ES TISZTITÖK KÉPEZIK? — Ma még igen. De a távlatok azt mutatják, hogy rövidesen a lakáskarbantartó-részleg veszi át ezt a szerepet. Már most 80 állandó előfizetőnk van erre a szolgáltatásra, ami rendkívül előnyös a dolgozó nők számára. Alkalmazottunk ugyanis nemcsak a lakást tartja példás rendben, hanem elviszi a mosni-tisztltanl valót és a következő héten tisztán mindent házhoz is szállít. • ÚJABB JELENTKEZŐKET IS ELFOGADNAK? — Egyelőre nem, mert munkaerőhiánnyal küzdünk. Itt ugyanis csak makulátlan jellemű dolgozókat alkalmazhatunk, hiszen anyagilag felelősek vagyunk a lakásokért. Meg kell mondanom, hogy nem ts volt még egyetlen reklamáció vagy panasz sem a vevők részéről. — Most ezt a részleget akarjuk megerősíteni, hogy minél több dolgozó asszony helyzetén könnyíthessünk. • NEM KEZELIK KISSE MOSTOHÁN A TÖBBI ÁGAZATOT? — Szó sincs róla. Fodrász és kozmetikai szalónjainkban a legkorszerűbb gépekkel és vegyszerekkel dolgozunk. A köztársaságban elsőként nekünk sikerült orvos-kozmetikust alkalmazni. A MalinovszklJ-utcai kozmetikánkban dr. Bednár kozmetikus szakorvos rendel. • MILYEN ÚJDONSÁGOK VÁRHATOK AZ 19B3-AS ÉVBEN? — Minden gyűjtőhelyünkön bevezetjük a pelenka-cserélést. A Kabloüzem példája szerint gyűjtőhelyeket létesítünk a nagyobb üzemekben, ahol a munkások beadhatják olajos, piszkos munkaruhájukat és egy héten belül kimosva, tisztán kapják vissza őket. Német gépek özembe helyezésével másképpen oldjuk meg a fehérnemű jelzését, amivel megszűnik majd a vevőközönség kötöttsége. A mosás után a jelzés a darabokról könnyen eltávolítható ós a vevő nem lesz arra kényszerítve, hogy ' állandóan egy gyűjtőhelyre hordja a fehérneműt. Angliából automatikus tisztitógépeket hozunk be. A gép 20 perc alatt tisztít ki egy szvettert vagy pulóvert. Ezt az időt olvasással, feketekávé mellett, kellemes környezetben töltheti el a várakozó. Még nem tudjuk, pontosan hol, de a város forgalmas helyén rendezzük majd be ezt az üzemrészleget. SKALINA KATALIN • • Csehszlovákia 9 • O Szovjetunió O • O Csillagszórók Már hetekkel előtte készülünk rá. Szeretteinktől észrevétlenül Igyekszünk megtudni, mi a szívük vágya. Kezdődik a takarékoskodás, a vásárlás, s a legizgalmasabb: az ajándékok eldugdosása. Karácsonyfagyújtáskor boldogan tesszük a fa alá az ajándékot, lehetőleg minél több papírba csomagolva, hogy a megajándékozott ne jöjjön rá egyhamar, mit ls kapott. Apa egy szép nyakkendőt kapott, mivel igazán nagy szüksége volt rá. Ugyanis Ilyen divatos csíkos nyakkendője még csak négy van. — Hogy ez milyen elegánsI — mondta elragadtatva, s hangján nem érzett, hogy pokolba kívánja a nyakkendőt és vágyva gondol arra a csinos kis üvegre, ami úgy kínáltatta magát a kirakatban. Jófajta borocska volt benne. Anya viszont meglepődött, hogy miből tudott apa összekuporgatni egy ruhaanyagra valót. — fenő, te letagadtad a múlt havi prémiumot I — szórt villámokat a szeme. — Nem tetszik szlvecském? — kérdezte apa csalódottan. — Dehogynem I Kitűnő ízlésed van, fiacskám, dicsérte anya az ajándékot. — Tudtam én azt mindig! Mégsem mondhatom meg neki az igazat, különben máskor nem vesz nekem semmit — gondolta anya. Az ünnepek után titkokban kicserélte az anyagot, mert hát S — úgymond — olyan ízléstelen vacakot fel nem vesz. S apa? Elhitte, hogy valóban kitűnő az ízlése, mikor meglátta anya új ruháját . .. Öcsköstől nem volt nehéz megtudni, mit szeretne. Bősz hegedűs 6, nincsenek teljesíthetetlen kívánságai, beért egy-két kottával. Minden évben kapott egypár új kottát, de az idén megfogtam: ha törik, ha szakad, kizárólag könyvet kap tőlem, így legalább az ünnepek alatt nem hegedül majd, hanem olvas. — Mit szeretnél? — kérdezem tőle, titokban meg azért fohászkodtam, hogy bárcsak valami szvettert, vagy mit bánom én mit kívánjon, csak ne... — Kottát, az nem kerül sokba — felelte ártatlan arccal. Mondanom sem kell, hogy szavamat nem tartottam be. Nagy halom kotta került a fa alá. s én az ünnepek alatt bedugott füllel tártam-keltem a házban. — Hűt én mit vegyek neked? — kérdezte öcsém. — Tudod, láttam a kirakatban egy szép barna táskát, fehér müanyagfUllel! lelki szemeim előtt megjelent a táska. Nehogy megvegye az a gyerek! Mondtam is: — Nekem az nem tetszik, vegyél Inkább egy pár harisnyát. — Jó, jó — mosolygott a „bajusza' alatt. A fa alatt ügyetlenül becsomagolt holmi feküdt. — A tied! — szól öcsém büszkén, lesve a hatást. Türelmetlenül bontottam kl a csomagot. Mit gondolnak, mi volt benne? Eltalálták: a táska... KOPASZ CSILLA A mezőgazdasági adótörvény módosítása A Nemzetgyűlés e napokban hagyta jóvá az 1959 évi mezőgazdasági adótörvény fontos módosítását. E törvény kiadásakor azt a célt szolgálta, hogy a szövetkezetek és a szövetkezeti tagok jövedelme összhangban álljon a munka szerinti díjazás elvével, hogy csökkentsék az EFSZ-ek és a szövetkezeti tagok jövedelmében a különböző természeti és gazdasági feltételek okozta Indokolatlan különbségeket. A régi törvény kiadása óta ugyanis lényeges változásokra került sor az EFSZ-ek összetételében és gazdaságában, és ezen felül a mezőgazdasági adó csak csekély mértékben enyhítette az egyes termelőkörzetek és szövetkezetek közötti különbséget. így például a törvény nem oldotta meg a hegyi- és hegyaljai szövetkezetek, valamint a kukorica- és cukorrépa termő körzetek szövetkezetei gazdasági eredményeiben lévő különbségeket. E tényre gyakran rámutattak, mert a hegyi- és hegyaljai EFSZ sokszor ugyanolyan termelési Irányzat mellett rosszabb termelési feltételei következtében nehezebben, kevesebbet és drágán termelt. Ezt bizonyítja a cseh kerületek egyes termelőkörzeteiben az egy hektárra számított pénzjövedelem 11961) összehasonlítása ls A kukoricatermő körzetben ez 5600 korona, a cukorrépatermő körzeiben 5639 Korona, a burgonyatermő körzetben 3912 korona. a burgonya . zabtermő körzetben 3390 korona, a hegyvidéki körzeiben 3084 korona volt. Hasonló különbségek vannak Szlo vákiában ls Ennek fő oka a talaj csekélyebb termőképessége, a i'oszszabb éghajlati feltételek, továbbá itt — többnyire a terep miatt — csak kisebb mértékben érvényesül a gépesítés és nagyüzemi termelési techno lógia. Az EFSZ-ek ugyanolyan fá radsággal és a szövetkezeti tagok ugyanolyan munkaráfordításával különböző jövedelmet értek el. Az egy szövetkezetesre eső pénzjövedelem ugyanolyan munkaráfordítás mellett a hegyvidéki körzetben 1961-ben 4000 koronával is kevesebb volt, mint a cukorrépatermő körzetben. Továbbá elégtelenül használták fel az oszthatatlan alapot a mezőgazdasági termelés további fejlesztésére. Számos EFSZ ugyan a múlt években több pénzt fizetett ezekre az alapokra, de főként azért, hogy mezőgazdasági adókönnyítést nyerjen. Míg 1960-ban az adóengedmény mintegy 60 millió koronát teti ki, az idén ennek már kétszeresére emelkedett. Ez a kivetett mezőgazdasági adónak több mint 15 százalékát jelenti. Beható elemzésekkel megállapították, hogy az oszthatatlan alapnak csaknem 72 százalékát az állóeszközök leírására használiák fel, csak a hátralevő összeget fordították a bővített újratermelésre. S így történt, hogy adóengedményben részesültek azok az EFSZ-ek ls, amelyek gyakorlatilag egy és ugyanazon gazdasági színvonalon maradtak. Mindezeket a gyakorlatban felmerült körülményeket mérlegelték a mezőgazdasági adótörvény új módosításánál. Elsősorban növekszik az adódíjszabás különbözősége az egyes termelőkörzetek közölt, valamint az egyes körzöieken belől úgy, hogy a mezőgazdasági adó erőteljesebben enyhítse a különböző termelési és gazdasági feltételek között dolgozó EFSZ-ek és szövetkezetiek jövedelmének különbözőségét Az adómódosítás főként azt a célt követi, hogy jobban kimerítsék a különbözeti adót a kedvező természeti és gazdasági feltételekkel rendelkező körzetekből, a hegyi- és hegyaljai körzetek mezőgazdasági fejlesztésének javára. A hegyi- és hegyaljai körzetek EFSZelnek közvetlen segítségével továbbá arról van szó, hogy a CSKP XII. kongresszusának szellemében e körzetekben gyorsabban bevezessük a szakosítást és a megfelelő gépesítést a termelési költség csökkentése érdekében és hatékonyan növeljék a szövetkezetesek érdekeltségét a közös gazdálkodás eredményeiben. Az új mezőgazdasági adónál is nyújtanak engedményeket. De valóban csak azok a szövetkezetek részesülnek adóengedményben, amelyek fejlesztik gazdaságukat és a termelést, — több eszközt fordítanak az építkezésre, a gépesítésre, és elsősorban a föld termővé tételére. Hisz éppen ezek a beruházások jelentik a mezőgazdasági termelés lényeges növelésének fő feltételeit. Űjonnan rendezték a húsz áron felüli kis földtulajdonosok jövedelmi adóját ts. Az igazságos adókivetés elvének betartása érdekében az emelésről a helyi nemzeti bizottságok fognak dönteni. Tekintettel a bor árának emelkedésére, nagyobb mezőgazdasági adót vetnek kl a szőlőkkel rendelkező szövetkezetekre, valamint az öt árnál nagyobb szőlőterülettel rendelkező termelőkre is. A mezőgazdasági adó új rendezése nem az állami jövedelem, hanem a mezőgazdasági termelés növelését célozza. Ha ezt a hegyaljai és a hegyi körzetekben ls el akarjuk érni, akkor nagyobb pénzbeli- és egyéb segítségben kell részesíteni őket. E segítségben most kiveszi részét mezőgazdaságunk Is (tehát nemcsak az állam), főként azok a körzetek, amelyek sokkal előnyösebb természeti feltételek között gazdálkodnak Ez nemcsak a hegyi és hegyalja! körzetek szövetkezeteinek, hanem az egész társadalomnak Javára válik. Közös asztalunkra több mezőgazdasági termék kerüli R. P. Hazánk legnyugatibb ipari üzemében, az Aü melletti Studánkában levő Ohara vállalatban megkezdik a növényi rostból készült fonal gyártását, később pedig a műrost gyártását ís. Korszerűsítik a meglevő termelési vonalakat s új szovjet gépeket szerelnek fel. Képünkön: Jifl Medvéd (sapkában) gépkezelő, J .A. Carjegorodcev szovjet főszerelővel együtt beállítja az egyik szovjet gépet. (CTK — Bambule felv.J Előrelátó emberek BUDCA KÖZSÉG krónikása sok érdekes történetet örökített meg a falu fejlődéséről, a lakosok életkörülményeiről. Hiába forgatom azonban az elsárgult lapokat, a történelmi feljegyzések egyik fejezetében sem esik szó arról, hogy a lakosság valaha is földmüveléssel foglalkozott volna. Miből éltek tehát, mivel foglalkoztak a falubeliek? — Az emberek a szomszédos járási székhely üzemeiben és az ország különböző részein keresték meg mindennapi kenyerüket. Akadtak olyanok is, akiket a megélhetés az ország határain túl, Franciaországba, Amerikába kényszerített. Azt a néhány száz hektár földet, ami a fenyvesek alján elterült, az asszonyok, gyermekek művelték, a falu idősebbjei pedig a környékünk hagyományaihoz tartozó Juhtenyésztéssel foglalkoztak. Így tengették életüket a szegény napszámosok. Ondrej Šekový, a szövetkezet fiatal elnöke élethű pontossággal festi meg a falu múltbeli helyzetét. De hol vannak már a régi idők? Ezekről már csak a nagyapák mesélnek érdekesnél érdekesebb történeteket unokáiknak, az idegeneknek, akik szívesen meghallgatják a letűnt Jegyző-bírói világ sok szenvedéssel, nélkülözéssel teli eseményeit. A szövetkezet és a falu vezetői általában a fiatalabb nemzedékhez tartoznak-már, s természetesen a múlt helyett inkább a máról, a közös gazdálkodás gyönyörű távlatairól tájékoztatják a látogatót. Ez csendül ki Ján Korvínl agronómus fejtegetéseiből is. — A szövetkezet megalakulásának tízéves távlatából kevesen hiszik el, mennyi gondot okozott nálunk a közös gazdálkodás kialakítása. A falu színe-java és a rátermettebbek mind elhagyták a falut, ismét Zvolen üzemeiben helyezkedtek el. Sok álmatlan éjszakába került, míg a munkaerőkérdést úgy ahogy sikerült megoldanunk. Nem kell tovább folytatnia az agronómusnak, hiszen eddigi tájékoztatásából is kiderül, hogy a szövetkezet építésében az Idősebbekre, az asszonyokra kellett támaszkodnlok, akik a férfiak fizikai erejét hallatlan szorgalmukkal, leleményességükkel pótolták. Ennek köszönhető természetesen, hogy a közös gazdálkodás hamar talpra állt és hallatlanul rövid idő alatt kilábolt a kezdeti nehézségekből. — Ma a szövetkezet vagyona — büszkélkedik Ján Skrinlár zootechnikus — túlhaladja a kilenomillló koronát. Nagy érték fekszik a földekben, az újonnan épített ólakban, istállókban. A ZOOTECHNIKUS ezután röviden elmondotta, hogv a szövetkezet gazdálkodását élejétől kezdve a jövedelmező állattenyésztés, tej- és hústermelés kialakítására alapozták. A határ és a hegyoldalak csaknem négyszáz hektáros finom illatú szénát termő rétjei, legelól biztosították a meginduláskor a takarmányalapot. Később helyes talajerőgazdálkodással a gabonatermesztést ls a kívánt színvonalra emelték. Ez idén súlyos volt az aszály, mégis 35 mázsa szénát, gabonából pedig átlagosan 34 mázsát termesztettek hektáronként. — Persze, ezek után arra is kíváncsiak — szólalt meg Ismét az elnök —, hogy saját erőnkből milyen beruházásokat eszközöltünk a földbe, a rétek és legelők hozamainak fokozására. Csak a talajberuházások — tíz év alatt — túlszárnyalják a másfél millió koronát. Az utóbbi két évben 62 hektáros parcellán végeztük el az alagcsövezést. Ezen a területen, ahol savanyú széna és hasznavehetetlen csáté termett, 32 mázsás árpa-, termést értünk el hektáronként. Ezután a falu és a város kapcsolata kerül beszélgetésünk homlokterébe. Annyit már eddig is tudunk, a falunak — tekintettel arra, hogynaponta kétszázan utaznak a járási székhely különböző munkahelyeire — Jó kapcsolata van a várossal. Mi a helyzet azonban más vonatkozásban, például a piaci kapcsolatokban, mert végeredményben ez a döntő a tények helyes megítélésénél. A vezetők értetlenül egymásra néznek, a zootechnikus arca mosolyra derül. Tekintetükből kl lehet olvasni, nem várták a kérdést. Skrlnlár elvtárs azonban mielőtt válaszolna, belső zsebeiben kotorász s előhúzza mindentudó jegyzetfüzetét. — Pieci téren sem rosszabbak kapcsolataink a várossal — jelenti ki magabiztosan és jegyzeteiből a tanító pontosságával diktálja az adatokat. — Eddig 150 ezer liter tejet, tehát 30 ezerrel többet adtunk el a közellátásnak, húst pedig összesen hét és fél vagonnal értékesítettünk. Terven felül 30 mázsa marhahúst és 20 mázsa sertéshúst szállítottunk a piacra. A zootechnikus huncutul még azt ls hozzáteszi, hogy őket aztán senki sem vonhatja kérdőre, az üzletekben miért kevesebb a hús, mert szövetkezetük hektáronként több mint 300 kilóra emelte a hús árutermelését és naponta most ís 250 liter tejet, 100 literrel többet szállítanak a tejbegyűjtőhelyre, mint tervezték. VALÖBAN őket nem illetheti szemrehányás, hiszen most, az év végén már nem az évi problémákkal, hanem a következő esztendei tervek előkészítésével, hétéves tervük megalapozásával foglalkoznak. Néhány adatot az új tervükből is sikerült ellesnünk. Szinte hihetetlen, de reális valóság, 1963-ban másfél vagon hússal fokozzák árutermelésüket, tejből 50 ezer literrel toldották meg ez idei előirányzatukat. Vajon mire alapozzák az árutermelés ilyen arányú fokozását? Az agronómus, aki a kályha melletti íróasztalnál szinte belesüllyedt a karosszékbe, erre hirtelen megszólal: — Kiváló minőségű rétiszénával rendelkezünk. Ezenkívül erőtakarmányból sincs hiány. Mindezen túl pedig a fejőstehenek takarmányadagját ízesítjük, hogy szívesebben fogyasszák, jobban visszatérítsék értékét a tejtermelésben. Sertéshúsból szintén teljesíthetjük az előirányzatot, hiszen az erőtakarmányon kívül jócskán van cukorrépánk is, amit első ízben ez idén termeltünk. Az állatenyésztésben egyedül az lesz a feladatunk, hogy^z új technológia alkalmazásival csökkentsük a gondozók amúgy is kevés létszámát, gazdaságosabbá tegyük a termelést. Nem vitás tehát, a budčal szövetkezetesek hasonlóképpen, mint eddig, a jövőban is úgy szervezik meg gazdálkodásukat, hogv állam iránti kötelességeiknek példásan eleget tehessenek. A HAGYOMÁNY ezt a csinos települést forradalmi bérmunkás községnek tartja. Most nyugodtan elmondhatjuk, hogy lakói harcos múltja mellé az új paraszti, szövetkezeti falu név Is odaülik. És joggal, mert csak azok tudnak ilyen nagyszerű szocialista, jövedelmező nagyüzemet létrehozni, akik előrelátó emberek, teljes meggyőződéssel építik az új társadalmat, a szebb holnapot. • SZOMBATH AMBRDS 0j SZÓ 2 * 1962. december 24.