Új Szó, 1962. december (15. évfolyam, 332-359.szám)

1962-12-22 / 353. szám, szombat

Két riport egy témára UTAZÁS A HULLADÉK KORUL „A népgazdaság valamennyi ágában a fejlesztés egyik alapvető' követelményének tekintsük, hogy minél gazdaságosabban használjuk ki mind a hazai, mind a behozott nyersanyagokat." [A CSKP XII. kongresszusának határozatából). Szemétből érték Érdekelt, ml történik a szeméttel. Megvártam, míg megtelt a bratislavai „műszaki szolgálat" egyik „Kuka"-kocsI]a és a szemetesek „megtelt, mehetünk" felkiáltása után a városi szemétdomb felé vette az Irányt. UtánaI Kis Skodánk a nagy „Kuka" nyomában robog a hídon át. Futballpályák, parkok mellett visz az út. Az utolsó épületek is mögöttünk maradnak. Puszta térség, bulldózerektől, kotrógépektől feltúrt rét közelében, a „Kuka" letér az útról. Majd megfordul és befarol a buckák közé, egészen egy szakadékszerű mélyedésig. Helyben vagyunk. Nyílik a szemetes kocsi hátsó fala, a vezető visszájára Indítja a forgó 4obot. Dől a szemét a szemétdombra. Több mint 3500 má-. zsa naponta ... De mit keresnek Itt a kotrógépek és a bulldózerek? Ezek már egy másik üzemhez, a tözegfeldolgozó művekhez tartoznak. A több éve lerakott, megüllepedett szemetet feldolgozzák — értéket teremtenek belőle, — kltflnö komposztot készítenek a mezőgazdaság számára. Mert ebben aztán minden anyag benne van, ami a föld dúsításáhol szükséges. A közeli rusovcet EFSZ kísérletet Is végzett az Itt készülő komposzttal. Egyik földjét Istállótrágyával, a máslkat a Vitahum nevű, Itt készült komposzttal trágyázta 350—350 mázsával hektáronként. íme az eredmények: Az lstállótrágyás föld 250 mázsa cukorrépát adott hektáronként, a Vltahumos 420-at. A burgonyahozam 75 mázsával növekedett, a kukoricáé 53 mázsával. A Vitahum tonnája 50 korona. Nehéz ezresekkel gyarapodott a szövetkezet kasszája a kísérlet nyomán. Van is keletje az Itt gyártott humuszos trágyának — a Bratislava kornyéki szövetkezetek és állami gazdaságok szinte két kézzel kapnak utána. De ez még korántsem minden. A szemétben sok a szervetlen anyag ls, papíros, üveg, fém stb. A szttálásnál ezt félreteszik és a hulladékgyűjtő vállalatnak szállítják. Megtudom, hogy Prágában — ahol tökéletes, üzemi méretű a hulladék feldolgozása—a következő a munkamenet: A „Kukákból" forgó rostra kerül a szemét, ahol a komposztnak való kihull a szitán. A darabos maradékból a mágnes kiválogatja a vasat, acélt. A présekkel szép kockákba préselik és nagy értékű nyersanyagként a kohóknak küldik. A kenyérhulladékot egy állami hizlaldába, a színes fémeket külön osztályozva a színes fémkohászatnak, a papirost, a papírgyáraknak szállítják. A maradékot eltüzelik. De hogyan? Ügy, hogy gőzt fejlesztenek vele, amely villanyáramot termel az állami hálózatnak. A fáradt gőz azután a közeli lakótele-: pet fűti. A füst elszáll. De nem egészen. A hatalmas kémények koromfelfogő-berendezésén a korom tonnái fennakadnak. Ez a vegyipar kitűnő nyersanyaga ... De gyerünk tovább. Ojra begyújt-' juk a kis Skodát, és most már egy vashulladékot szállító teherautó nyomába szegődünk. Irány a Kovošrot bratislavai telepe Néhány emelet magasságig tornyosodik itt a hulladékfém — összezúzott gépkocsi-karosszériáktól a repülőalkatrészekig és kályhacsövekig minden megtalálható Itt. Hatalmas mágneses daruk, óriásprések búgnak, zakatolnak. Mennyi é. tékl Kevesen tudják, mily nagy szerepet játszik a fémhulladék még a nemzetközi kereskedelemben is. Csehszlovákia például 1938-ban évi 270 ezer tonnu vashulladékot importált. A vashulladék jelentősége még lobban kidomborodik, ha tudjuk, hogy 10 tonna hulladékvasból 300 méter vasúti vágányt készíthetünk, vagy 1 millió 666 ezer méter félmilliméteres drótot, esetleg tízezer darab vasedényt. Egy tonna vasércből csak 400 kiló öntvény lesz, de egy tonna vashulladékból majdnem ugyan ennyi készáru. Eg\ tonna acél elkészí téséhez ; t nyersanyagra van szűkA Kovošrot bratislavai telepén gyűjtik az ócskavasat, a kohók értékes nyersanyagát... ség. Ha azonban hulladékból gyártják — csak 1200 kiló. A nagyolvasztók legértékesebb nyersanyaga tehát éppen a vashulladék. Még Itt nem Jutottunk el azonban a végállomásra. Közelben van a kerületi hulladékfeldolgozó üzem, látogassunk el oda is. — Milyen értéket teremtenek a hulladékból? — kérdezem az üzem műszaki vezetőjét. — Év! 48 millió koronát. Csak a közszükségleti ipar (papírgyárak, műanyagfeldolgozók stb.) közel 25 millió korona értékű nyersanyagot kap tőlünk. Papírhulladékot exportálunk ls, kb 5 millió koronáért Egy dolgozónk évi 62 414 korona értéket teremt. Körülnézek az üzemben. Papiros, textil, csont, szaru, gumi, műanyag, haj (ezt a borbélyoktól szállítják], üvegcserép. Mindezt szépen osztályozzák, az ipar szükségletei szerint előkészítik a feldolgozásra. A textilhulladék 60 százaléka új értékké válik karton formájában. 125 kiló papiros egy javakorabei! fát ment meg erdeinkből. Számoltunk csak: a bratislavai üzem 14 200 tonna papirost értékesít. Ez több mint 14 millió kiló. Osszuk csak el 125-tel: 113 600 fa! Micsoda erdő! Ismerik ls ám az értékét! Az a papírköteg, amely eldobott, elhasznált, felesleges darabokból áll, olyan gondos kezelésben részesül, hogy öröm nézni. Az udvaron minden a legnagyobb rendben, ponyvával, igellttel letakarva, sehol egy darab szemét. A raktárakban katonás rend Ügy bánnak itt az anyaggal, ahogy megérdemli — mint értékkel. Mert Itt érték' születik a szemétből. .. érték születik'' a szemétből. ' Pont. A gépírónő már az aláírást akarta odaírni a riport alá. Magam ls úgy véltem, hogv ebből elég ennyi. A ma emberét nem tükrözi az írás, néhánv adat az egész, minek untassuk az olvasót? S akkor a levelezés! osztályból egy levelet nyomtak a kezembe, s kitűnt belőle, hogy a témát nem merítettem kl, hogy még egy riportot kel! erről írni. De ennek a címe már ez lesz: Értékből szemét A Rimavská Sobota-1 JNB ellenőrző osztálya levelet küldött szerkesztőségünknek. Egy panaszlevél vizsgálatának eredményeit tartalmazza. A Kostolná Bašta-I egészségügyi központ építéséről van benne szó. Válaszolnak arra. miért húzódott el oly sokáig az építkezés és néhány megdöbbentő adatot közölnek. Az építkezésre 550 mázsa cementet szállítottak Abbó! 338 mázsát felhasználtak 209 mázsa eltűnt. Jött 53 300 darab tégla. Abból 9300 darab tűnt el. Az épületfának több mint a fele veszett kárba, vagy cserélt gazdát tör-' vénytelen módon. A legkirívóbb a forma téglák adata: ezekből 3300 darabot hoztak az építkezésre és 2700-" nak nyoma veszett... Még magam előtt látom, h'ogyari őrizték esőtfii-fagytól a „haszontalan" papirost, hogyan takargatták ponyva alá a hulladékot a bratislavai üzemben. Másutt pedig az értékes készárut, a cementet, épületfát, formatéglát csak úgy ledob|ák, hogy mindenki vigyen belőle, amennyi tetszik, menjen tönkre? Nosza, gyújtsunk csak be... Azaz ne gyújtsuk be a Skodát, gyerünk gyalog. Végig a bratislavai gyár" negyeden, egyik üzemtől a másikig s nézzük meg, hogyan bánnak az értékes anyagokkal. A negyed legelhanyagoltabb gyárudvara a Nyugat-Szlovákiai Nyomdák SZNF-utcai üzemében van. Épült Itt egy alacsony földszintes melléképület. Lehet vagy három méter széles és 15—20 méter hosszú. Az egészre nem kellett több két-három fuvar téglánál. De összetörött tégladarabokból, ázott cementből és tönkrement épületfából 5 (öt) domb tornvosodik a kis épület körül. Az új gázgyár mellett épületelemek — födémpanelek — szépen rakott kockái sorakoznak. Látni, aki rakta vigyázott, minden sor közé lécet tett... De közelebb érve mégis elönt a méreg. Hogyan rakhattárf le ezt az autóról? Hiszen minden egyes darabból akkora beton törött le, hogy azt már bizony sehová sem Illesztik oda. ^ A Votruba utcán a Stavokomblnát 21-es sz. telepe mellett visz az út. Az üzem udvarán szép rend, de a járda szélére rakott épületelemek és téglák bizony annyira töredezettek már, hogy valószínűleg egy harmadával többet kellett rendelni belőlük, mint amennyit felhasználnak. S a Járdán meglepő kép: betonacél. Csak úgy szétdobálva, hogy a járókelő belebotlik és vagy elviszi, vagy ott hagyja. Pedig milyen nehéz beszerezni! Próbálja csak meg valaki... Az Elektroszerelő Művek malomligeti úti üzeme előtt teherautó Indul nagy útra. Erősen havazik. A kocsin két vezérlőpanel, rajta, benne bonyolult műszerek, finom drótszálak, precíz munka. Várok — letakarják-e ponyvával, vagy sem. Nem takarják le, elindulnak ... A legtöbb hanyagság ez építkezéseken tapasztalható. Ázik a cement, törik e tégla, a panel. Pedig érték mindez, sok emberi munka, fáradtság, pénz van benne. S mégis sok helyütt nem úgy bánnak az anyaggal, ehogy megérdemelné. így aztán szemét születik az értékből. VILCSEK GÉZA A SZOVJETUNIÓBAN IS FELFIGYELTEK RÁJUK Brigádok ai élen • Hűen a munkásbecsülethez • Oj tervezési rendszer — £37 százalék • Előtérben a lakosságnak nyújtott szolgáltatások megjavítása • A szövetkezeteknek is jelentős segítséget nyújtanak A Iiberecl szerelőüzem dolgozói piros betűvel jegyezték fel azt a napot naptárukban, amikor Jaroslav Pálka átvette üzemük vezetését. Két és fél évvel ezelőtt történt... Sok víz lefolyt azóta a kanyargós Nisán. Sok minden megváltozott azóta az üzemben és dolgozóinak munkamódszerében. Mintha mindenki és minden átalakult volna, mintha nem is ugyanazok az emberek üdvözölnék egymást reggelenként munkába jövet... AZ ÜZEM SZERÉNY elnevezéséből is kitűnik, hogy „csak" javításokkal, szereléssel foglalkoznak Itt a dolgozók. Bizonyára akad, aki elfintorítja arcát: „Jó, Jó, Ismerjük a közszolgáltatások minőségét, gyakran borsos árát, hogy a szinte végtelennek tűnő határidőkről ne is beszéljünk." Mihelyt azoflban átlépi valaki Pálka elvtárs igazgatói dolgozószobájának küszöbét, még ha felületes látogató ls az Illető, egyszeriben felfigyel. Bizalmatlansága szétfoszlik. Elég, ha a falra tekint, a rámákban függő kitüntetésekre. Mert annyi van belőlük, hogy a fal nem ls látszik tőlük. A KNB és a Kerületi Szakszervezeti Tanács Vörös zászlaját a terv összes mutatóinak rendszeres teljesítéséért a múlt hónapban már ötödször ítélték oda az üzemnek. Az egyes üzemrészlegek és a dolgozók közt élénk szocialista verseny folyik. Három kollektíva már megszerezte a szocialista munkabrigád címet, a többi húsz vetélkedő csoport törekvését ls bizonyára csakhamar siker koronázza. — Igen, munkánkkal elégedettek. Ez azonban még nem ok arra, hogy elbízzuk magunkat — szerénykedik az igazgató, majdnem minden büszkeség nélkül felsorolja az üzem feladatait: — A lakosság számára Jégszekrényeket, televízió- és rádió készülékeket, propán-butánnal fűtött takaréktűzhelyeket Javítunk. Az ipari üzemek szükségleteinek megfelelően felvonók, tűzoltókészülékek, villámhárítók, mérlegek, gázvezetékek, sőt az utóbbi időben turbinák és szabályozószelepek szerelésével és Javításával is foglalkozunk. Ezzel azonban korántsem merül kl munkásságuk. Szakembereinket műszaki tanácsadó és ellenőrző szolgálatainkért messze földről felkeresik. Gyakran előfordul, hogy az újítók, feltalálók megtanácskozzák velünk Javaslatalkat, elképzeléseiket. A találmányok megvalósítása szintén üzemünk feladatai közé tartozik. EBBEN A KÖRNYEZETBEN ÉL, ezt a sokoldalú munkát Irányítja nagy sikerrel Jaroslav Pálka. Mindenről tud, mindenhez ért, mindenből kiveszi a részét, úgy ahogy azt munkásbecsülete, a kommunista erkölcs megkívánja. Dehogyis tűrné ő, a prágai „Kolbenka" egykori harcos munkása a rendellenességeket, azt, hogy a munkálatok késedelmet szenvedjenek, vagy hogy a megrendelők elégedetlenül távozzanak. Pálka elvtársnak a tervgazdálkodás Irányítása és a munkaszervezés Iránti érzékét [gazolja legutóbbi kezdeményezése ls. Olyan tervezési és munka-értékelési módszert honosított meg elsőnek a köztársaságban, melynek alapján az üzemnek közvetlen érdeke a tervfeladatok maximális teljesítése, az új technika bevezetése, a Jobb minőségű munka, röviden, a termelés legmagasabb fokú hatékonysága. Az új rendszer lényege, hogy llsősorban a munka mennyiségét és minőségét — nem pedig a felhasznált anyagmennyiséget — veszik a kalkuláció, a bérezés és a számlázás, vagyis a teljesítmény alapjául. — A kitűnően bevált módszer segítségével a pótalkatrészek és az anyag megtakarítása terén ez év harmadik negyedének végén a tervet 2.37 százalékra teljesítettük — magyarázza Pálka elvtárs. — Nem, az , a Votruba utcában pedig értékes épületanyag, a be_ tonacél a járdán hever. CL já etedménifefí titka jralamlkor, ha valamelyik gazdának V lobban teleltek a tehenei, boszorkánysággal gyanúsították. Ráfogták, hogy megbabonázta az állatalt, s ezért tejelnek lobban. Ma már az emberek Javarésze nem hisz a babonákban. Mégts, manapság ís hallani néhol, hogy a kiváló mezőgazdasági üzemek eredményeit csupán a lobb leltételekkel lndokollák. A Lesenlcel Állami Gazdaság vlnlcal részlege éppen olyan talafon, éghajlat alatt és körülmények köpött gazdálkodik, mint a szomszédos falvak, ám a vtnlcalak fóval szebb eredményeket érnek el, mint sok mezőgazdasági üzem az Ipoly mentén. Kötelességüket mindenből tellesltlk, még a te) eladási tervét is túlszárnyalták. A lehetőségekről és a valóságról beszélgetünk a gazdaság vezetőjével, Belnhror Ernővel. — Senki se mondja nekem, hogy a talaj rossz. Csak a mezőgazdasági dolgozók jók, vagy rosszak. Itt az Ipoly mentén termékeny síkság húzódik, csak több figyelmet kell szentelni a föld művelésének, gondosabban kezelni a növényzetet. Igaz, az idén nagy szárazság volt. Májustól októberig nem esett. Mégis van elegendő takarmányunk. Téleri sem engedjük csökkenni a tejhozamot. Bezzeg, nem is éhezik a jószág. A hajszálpontosan kidolgozott etetést terv szerint 2 kiló széna, 5 kiló szalma, 20 kiló siló, 5 kiló burgonya, 0,5 kiló melasz, 2 kiló dara a napi adag. Sok helyen ilyen takarmányalap mellett bőkezűbben etethetnének. Ám a fejők munkacsoportja, amelyet Súth József vezet, nem prédálja a takarmányt. Nemrégiben élenjáró, dolgozóink felhívására elhatározták, hogy ízesítéssel javítják a takarmányt. Az állattenyésztési csoport vezetőjével, Kulifaý Istvánnal benéztünk a takarmánykeverőbe. A szecskára vágott szénát és szalmát silóval és darával keverik,^s az egészet sós melegvízzel locsolják. Ilyen egyszerű módszerrel 0,3 literrel növelték a napi fejési átlagot. Azonkívül változatossá teszik az étrendet. Reggel és este szecskát etetnek, délután csak darát melasszal és burgonyával. Ez növeli a tehenek étvágyát. Az istálló rendjéből ts látni, hogy Súth József csoportja lelkiismeretesen végzi munkáját. A táblákról leolvashatjuk, hogy mennyi a tejhozam és melyik tehénnek jár abrak. Azoknak a teheneknek, amelyek 15 litert tejelnek, több mint 3 kiló szemes takarmányt adnak, amelyek, öt liternél kevesebbet tejelnek, nem kapnak abrakot. Az istállóban ezenkívül nagy tábla áll, amelyen naponta feltüntetik minden fejő eredményét. Havonta értékelik teljesítményüket és a hozam szerint jutalmazásban részesülnek. Ez is a titka a szép eredményeknek. xjovember 28-lg teljesítették a CSKP xil. kongresszusára tett vállalásukat és egyúttal az egész évi tervet is. Az év végéig még 20 000 litert adnak. Ez nem boszorkányság, hanem a vlnlcal fejők, a becsületes emberek jó munkájának az eredménye. (am) Jaroslav Pálka új rendszert nem én találtam kl — mosolyog kérdésemen. — Bevált tapasztalatainkat persze nem rejtjük véka alá. Dolgozóink aktivistákként már most segítenek meghonosítani másutt ls, hiszen a Jövő év január elsejétől kezdve a helyi gazdálkodás összes üzemeiben bevezetik. — Az új rendszernek hírét vették a Szovjetunióban is. Ennek köszönhettük az év májusában néhány szovjet szakember látogatását üzemünkben — büszkélkedik az igazgató. — Éíénk figyelemmel kísérem az ottani újságokat, szaklapokat. így került a kezembe J. Libermannak, a harkovi Közgazdasági Főiskola tanárának a moszkvai Pravdában ez év szeptember 9-én megjelent fejtegetése. Ügy látom, a szovjet elvtársak még tovább mennek e probléma megoldásában. Ha jól tudom, a Tatár SZSZK-ban vezették be először az új módszertigen Jó eredménnyel. PÄLKA ELVTÄRS csupa lelkesedés, csupa kezdeményezés. De nemcsak üzeme érdekeit viseli a szívén. Nem azért tagja a pártnak 1921 óta, nem azért harcolt már 1926-ban is a roztoky! községi képviselőtestületben a burzsoázia ellen, nem azért volt tagja az Illegális mozgalomnak a német megszállás idején, nem azért veszélyeztette életét annyiszor a párt és a nép ellenségeivel dacolva, hogy ma közömbösen hagyják más üzemek, vállalatok, a népgazdaság, a társadalom szükségletel, érdekel. Hogyne figyelt volna fel a Liberectől egy kőhajításnyira lévő Kobyly község szövetkezeteseinek gyenge munkaeredményeire. — Nem hagyhatjuk a szövetkezetet segítség nélkül — mondta az üzem egyik munkaértekezletén — kötelességünk a hónuk alá nyúlni. Azóta végeznek az 'üzem dolgozói a kobyly-1 EFSZ-ben .politikai nevelőmunkát, segítenek a könyvelésben, a nyilvántartásban. Brigádmunkára ls rendszeresen eljárnak a szövetkezetbe az üzem dolgozói. Az ő érdemük a korszerű tehénistálló gyors felépítése, a hídmérleg üzembe helyezése. Ne csodáljuk, hogy enynyi gondoskodás, törődés eredménye csak a siker lehet: a kobylyi EFSZ ma a járás legjobb szövetkezete, amelyet a gabona felvásárlási tervének teljesítéséért 5000 korona prémiummal jutalmaztak. m m m A CSEKÉLYNEK semmi esetre sem nevezhető sikerek az Üstí-I KNB képviselőjének és még sok más tisztség viselőjének; a Munkaérdemrendes Jaroslav Pálkának önzetlen, fáradhatatlan szervező, Irányító, nevelőmunkáját, politikai kiállását dicsérik. KARDOS MÄRTA 1962. december 22. * C| SZÖ 5,