Új Szó, 1962. december (15. évfolyam, 332-359.szám)

1962-12-19 / 350. szám, szerda

Az adott szóhoz híven „A nemzeti bizottságok tevékenysége főként e közszolgáltatások álta­lános fejlesztésére és a kulturális-neveidmunkára irányuljon." * (A CSKP XII. kongresszusának határozatából.) Hatalmas udvar, épületek hosszú 80ra. Ez a kép tárul az Idegen elé, amikor a Galántai Közszolgáltatási Üzem kapuját átlépi. Hirtelen azt gondolja, hogy egy gyárba érkezett, s nem is jár messze az igazságtól... Itt a lakatosok kalapácsolása, ott vi­dám zene hallatszik. A rádiósok pró­bálgatják a kijavított készülékeket... A VÁLLALT HATÁRIDŐNÉL IS HAMARABB '— Vállalásaink alapján — tájékoz­tatott Lehnický elvtárs — áruterme­lési tervünket december 15-ig kel­lett volna teljesítenünk. Dolgozóink több tnint 672 000 koronával szár­nyalták túl tervüket, s eredeti vál­lalásunk határidejét újabb 15 nappal lerövidítették, vagyis valójában már teljesítettük az évi tervet. A közszolgáltatási üzem dolgozói védnökségi szövetkezetükről sem fe­ledkeztek meg A kongresszus évében segítségüket megkettőzték. Mintegy 2500 órát dolgoztak le különböző mezőgazdasági munkáknál. Az ara­tás idején egy kise'ejtezett boglyá­zógépet hoztak rendbe, amelyet az­tán a szalmsbetakarításnál használt a szövetkezet A Galántai Közszolgáltatási Üzem dolgozói tehát eleget tettek adott szavuknak. Mindenkor a feladatalkat teljesítő üzemek közé tartoztak. A terv nem teljesítését nem ismerik, mosodájuk, ruhatisztító-üzemük an­nak ellenére, hogy csak nemrég ün­nepelte egyéves fennállását, Szlová­kia-szerte jó hírnévnek örvend. Min­denkor a lakosság érdekeit tartják szem előtt. SEGÍTETT A NÔB1ZOTTSÄG — Az induláskor, mi tagadás, a mi mosodánk is nehézségekkel küzdött — mondja Cerva elvtárs részlegve­zető —. Az első negyedévben a lakosság részére csak 13,5 tonna fehérneműt mostunk ki. A második­ban már 18,1, a harmadikban 22,7 tonnát, októberben pedig, tehát egy hónap alatt, 9,8 tonnát. Ehhez a nö­vekedéshez hozzájárult az is, hogy ma már 22 állandó és két moz­gó gyüjtőközponttal rendelkezünk. Mindez azonban nem ment olyan könnyen, mint ahogy a részlegve­zető elmondotta. A falvakon gyűjtő­helyeket berendezni, helyiségeket kapni... Az üzemvezetőség azonban tudta, hogy kihez kell fordulnia. A helyi nőbizottságokat hívták segít­ségül. Hiszen gyűjtőhelyek beren­dezése a falvakon az asszonyok mun­kájának megköny­nyítését jelenti. S a nőbizottságok nem hátráltak meg a nehézségek elől. Az asszonyok a saját lakásaikat is felajánlották átme­netileg, s bizony a falvakon levő gyűjtőhelyiségek, négy kivételével, mindenütt magán­lakásokban van­nak. — A CSKP XII. kongresszusának határozata han­goztatja, hogy a közszolgáltatá­sok munkáját, kü­lönösen a falva­kon kell megjaví­tani. S valahogy csak el kell kezdeni. Mert hát mit ér a legjobb határozat, ha azt nem váltják valóra ... NÖVEKEDETT A MUNKA TERMELÉKENYSÉGE • A mosodában és a tisztítóban vég­zett munka minőségére sem akadt panasz. Pedig a mosodában dolgozó asszonyok nagyobb része csak „pár hónapja" került az üzembe. Toma­csek Etel például 3 hónapja, s ma már két 10, egy 30 és egy 100 kg-os mosógépet kezel. Polák Erzsébet két évvel ezelőtt a tisztítóban kezdte. Most a vasalógépeket kezeli. Egye­dül Iván Piroska, a műszakvezető az, aki az üzem régi mosodájában is dolgozott. — 'Nem is volt az mosoda — mondja nevetve. — Évi teljesítmé­nyünk 55 tonna körül volt. Az új mosodában ez egyhavi teljesítmény­nek felel meg ... — Ugye, ügyes asszonyaink van­nak? — veszi át a szót Cerva elv­társ részlegvezető. A imostani mű­szakban dolgozó asszonyok verse­nyeznek e szocialista munkabrigád büszke címért. No csak Piroska, számolj be, te vagy a brigádveze­tő... Az asszonyok sokatmondóan össze­néznek. Szemülskel biztatják vezető­A televízió-javító részleg dolgozói is példásan teljesítik tervüket. Felvételünkön Vincze Ferenc ellen­őrzi az elvégzett javítást. Példamutató' kezdeményezés (CTK) — A bratisla­vai Meopta vállalatban František Krát 12 tagú esztergályos kollektí­vájának nevéhez fűző­dik a magasabb formá­jú szocialista munka­verseny fejlődése. E kollektíva felhívást tett, példája követésé­re s kezdeményezésé­vel magával ragadta a többi dolgozót, úgy­hogy ennek az üzem­nek az eredményei, amely éveken át lema­radt, a dolgozók be­csületére válnak. „Szerényen kezd­tük, — mondja Král elvtárs, aki munkája mellett az SZLKP üze­mi szervezetének elnö­ki tisztségét tölti be — sőt azt mondhatjuk, hogy kedvezőtlen fel­tételek mellett. Az egyes szakmák dolgo­zói között nem volt egyetértés, feladatain­kat nem teljesítettük, a munkaszervezés nem volt kielégítő." Ez az év kezdetén volt. Ma a kollektívát példaké­pül állítják a többiek elé, s nem felejtik el megjegyezni, hogy Kráľ munkacsapata volt az, amely emelte az egész mechanikai műhely munkájának színvonalát. „A kollektívák szo­rosan egybeforrtak, egészséges verseny fo­lyik közöttük, s igye­keznek betartani azo­kat az elveket, amelye­ket gazdaságunk élen­járó dolgozói tűztek ki," — mondja Kráf elvtárs. Munkacsapata az év kezdetétől min­den hónapban megtart­ja kétnapos előnyét a feladatok teljesítésé­ben, szocialista mó­don gondozza a gépe­ket, s kiváló termékek előállítására törekszik. E törekvés eredménye­ként a megengedett se­lejtet 60 százalékkal csökkentették. A kol­lektíva négy tagja gép­ipari szakiskolát lá­togat, a többiek pedig az üzemi iskolában nö­velik tudásukat. Emel­lett a kollektíva há­rom tagja védnöksé­get vállalt a gyengébb dolgozók felett, és se­gítséget nyújt nekik abban, hogy elérjék a többiek szakmai szín­vonalát. A hencovcei faipari vállalat dolgozói jó munkaeredményeik alapján e negyedévben elnyerték a kormány és a KSZT vörös zászlaját. További elismerésben részesültek azáltal, hogy odaítélték nekik a CSKP XII. kongresszusának üzeme címet. A hencovcei vegyészek köztársaságunk­ban az egyedüliek, akik a bükkfa anyagot cellulózénak dolgozzák fel. Képünkön Bartolomej Šimko (baloldalt) fehérítő, jozef Kovailal ellen­őrzi a kifehérített cellulóze minőségét. (2. Petráš — CTK felvétele) jüket, hogy csak beszéljen helyettük ls. — A büszke cím elnyeréséért feb­ruár elsejétől versenyzünk. Elhatá­roztuk, hogy ezzel köszöntjük a CSKP XII. kongresszusát. A megalakuláskor vállaltuk, hogy az évi tervet decem­ber 20-ig teljesítjük, az önköltségnél 2000 koronát megtakarítunk, az üze­mi munkaiskola keretén belül kol­lektívánk' minden egyes tagja meg­szerzi a szükséges szakmai képzett­séget. Ezenkívül mindnyájan két-két családot megnyerünk, hogy az üze­münkben mosasson. Vállalásukat — az évi terv telje­sítésének kivételével — minden egyes pontban teljesítették. A moso­da dolgozói az önköltség terén dicsé­retre méltó eredményt értek el. Ko­ronánként 7 fillérrel csökkentették az önköltséget, ami bizony szép eredmény. Mindezt a munkatermelé­kenység növelésével érték el. A ver­senyben" TSUÓ kollektíva míg június­ban egy-egy műszak alatt 400—600 kg fehérneműt mosott ki, addig szeptemberben már elérték a 900 kg-ot is. MÉG TÖBBET AKARNAK S vajon elégedettek-e eredmé­nyeikkel? Nem! Mindig jobb és szebb eredmények elérésére törek­szenek. Nemrég bevezették a fehér­nemű és a ruhajavítást is. Ez pedig nagymértékben elősegíti a mosást, a ruhatisztítást igénybe vevők tábo­rának kiszélesítését. — Amíg nem rendelkeztünk javí­tóműhellyel, ez bizony gondot oko­zott azoknak, akik- ruháikat festtették nálunk — mondja Sőepka Silveszter igazgatóhelyettes. Ugyanis a festés előtt a kabát alján felfejtettük a bé­lést, hogy össze ne húzódjék s így is kerültek vissza gazdáikhoz. Ma mindezt magunk elvégezzük. Teljesít­jük is a tervet, úgy az általánosat, mint pedig a lakoságnak nyújtott szolgáltatások terén (108,5 százalék). Az üzem vezetősége a jövőről sem ~ feiedkezik meg. Szolgáltatásaikat to­vábbra ís a falu felé irányítják. A je­lenlegi gyűjtőközpontok számát leg­alább harmincra akarják növelni. ŰJ mosógépet helyeznek üzembe, s a je­lenlegi kétműszakos üzemeltetés mellett eleget tudnak majd tenni minden követelménynek. A JÜVÖRE IS GONDOLNAK De nemcsak a mosoda és ruhatisz­tító üzemrészleg teljesíti a tervet. A lakatosok 116, a rádiójavítók 127,8, a televíziójavítók 114, és a könyv­kötők 101 százalékra teljesítik ter­vüket. Nem érdektelen megemlíteni azt sem, hogy eredményeik elérésé­ben milyen nagy jelentőséggel bír az, hogy saját konyhájukkal és üze­mi orvossal is rendelkeznek. S hogy eredményeik a következő években még szebbek lesznen, bizonyítja az a tény, hogy igen nagy gondot fordí­tanak az utánpótlás nevelésére. Az üzem jelenleg 44 tanoncot alkalmaz különböző iparágakban. A Galántai Közszolgáltatási Üzem­ről és minden egyes dolgozójáról el­mondhatjuk, minden igyekezetükkel azon fáradoznak, hogy valóra vált­sák pártunk azon határozatát, amely a közszolgáltatási üzemek munkájá­nak megjavítását iTányozza elő. N. J. EJisszhang • •« Visszhang.., Vímh ang, Néhány szó a mozí­látogatókhoz Mozipénz tárainkban évente mint-, egy 150 millió jegy kel el, vagyis a vetített kép nálunk mindenütt jó ba­rátokra talál. Pedig közönségünk túl­nyomó többsége válogatás nélkül ma már nem tekint meg akármit, hanem saját ízléséhez, kialakult igényeihez igazodva válogat, osztályoz, dicsér és bírál. A látogatottság alakulását ele­mezve is érdekes tanulságokat von­hatnánk le a műveltségi, esztétikai színvonal emelkedéséről és az e téren még tapasztalható fogyatékosságok­ról. De az illetékesek még ettől ís többet okulhatnak a mozilátogatók által közvetlenül felvetett kérdések­ből, megjegyzésekből és észrevételek­ből. Néhány ilyen leggyakrabban elő­forduló nézetre ad választ Stanislav ZvoníCek filmkritikus a RUDÉ PRÄVO vasárnapi számában. Évente száznyolcvan filmet muta-; tunk be, ebből negyven hazai. A kttl-s földi alkotásokat mintegy 600 mű kö­zül egy — szakemberekből álló — bizottság választja kl. Nem ritka az a panasz, hogy az eszmei-művészi színvonal tekintetében megengedhe­tetlenül elnézőek vagyunk és előfor­dul, hogy betessékelünk silány férc-: munkát, főleg érzelgős limonádékat. Zvonícek elvtárs egyetért azzal, hogy ily alkotásokkal szemben magasabbra kellene emelni a mércét. Rámutat viszont arra, hogy világszerte válság­ban van a könnyű műfaj és a film-: vállalat „kasszapolitikát" folytató he­lyi szervei éppen az ilyen felszínes filmeket tűzik előszeretettel műsorra. Gyakran halljuk, sőt néha magunk is osztjuk a véleményt, hogy ezt, vagy, azt a filmet megtekinthetnék mond-i juk a 12—16 éves serdülőkoriak is, de a tiltó rendelkezés ezt csak 16 évtől engedélyezi. Többen vannak viszont azok, akik sürgetik a további megszigorítást, akik azonnal riadót fújnak, ha például a tizenötévesek megtekinthetnek olyan filmet, amely­ben kegyetlenül igaz képekben ele-: venedík fel a világháború, vagy egy-: két erotikus motívum található. A vá­logatást Intéző bizottság természete­sen néha melléfog, általában azon­ban nem híve sem a szabadosságnak, sem a merev puritanizmusnak. A Jö­vőben ez a bizottság azt a gyakorla­tot fogja érvényesíteni, hogy csak ki­vételesen tiltja be az adott film meg­tekintését 16 éven aluliaknak, viszont minden esetben fel fogja tüntetni, hogy milyen korosztály számára ajánlja a film megtekintését. Így el­sősorban a szülők, az iskola, valamint a CSISZ gyakorol majd hatékony fel­ügyeletet. Zvoníček elvtárs rámutat arra, hogy javult a bemutatott filmek ösz­szetétele. A szovjet film hitelét le­járató régi gyakorlattal ellentétben kisebb a szovjet filmek hányada, vi­szont a minőségi színvonal jelentő­sen emelkedett, ami a látogatottság növekedésében is megnyilvánul. A csehszlovák filmek átlaga viszont sok kívánnivalót hagy maga után. Joggal bírálják, hogy elsősorban életünk megjelenítésében többnyire nem men­nek a felszín alá, Inkább a külsősé­gekben, mint hőseik gondolataiban és tetteiben maiak. Viszont nem egészen igazságos az, ha egész filmtermésün­ket gépiesen összehasonlítjuk a kül­földről behozott válogatott alkotá­sokkal. A gondolkodás forradalma „A gondolkozás, a tudomány ôs a technika mai helyzete és az iroda­lom" — erről a témáról tartottak a minap Prágában — az írók és tu­dósok részvételével — fontos konfe­renciát. A vitaindító előadást a leg­nagyobb cseh filozófus, Arnošt Kol­man tartotta. Az általa felvetett gon­dolatok ösztönző hatásáról tanúsko-, dik a többi között az, hogy a tartal­mas vitában húszan kértek szót. A konferenciát oldalas cikkben ismer­teti a LITERÁRNI NOVINY 50. száma s egyben beharangozza, hogy néhány felszólalással még részletesebben is foglalkozik. Egyelőre csak nagy vonalakban tolmácsolni széretnénk A. Kolman né­hány értékes elmefuttatását. Beszélt arról, hogy a társadalom, a tudo­mány és a technika, általában az em­beriség élete forradalmi átalakulásá­nak szerves részét képezi a gondol­kozásban jelenleg végbemenő forra­dalom. Ami a tudomány és az iro­dalom kapcsolatát illeti, a legfonto­sabb közös nevező az élet, a társa­dalom, az ember igazának keresése. Utalt arra, hogy a személyi kultusz komoly károkat okozott a tudomány­nak, főleg a társadalomtudományok­nak, valamint irodalmunknak és mű­vészetünknek. A szocialista társadal­mi kapcsolatok bürokratikus felfo­gásában nyilvánult meg a személyi kultusz lényege, amely öncélúan fe­tisizálta az ember által létrehozott és az ember szolgálatába állított Intéz­ményeket, és a kultúra ügyét büröké ratikusan kezelte. Kolman elvtárs ez-i zel kapcsolatban foglalkozott a pár-: tosság kérdésével is. Hangsúlyozta; magának az Író szeméyiségének pár-, tosnak kell lennie, saját meggyőző­déséből kell fakadnia a felismerés -Í nek: csak pártosan Írhat. A bürokratikus megnyilvánulásokat nem operálhatjuk kl, itt hosszan tartó gyógyfolyamatra van szükség, harc-; ra a bennünk mély gyökeret vert ré-; gi gSndolkozásmód és magatartás el-j len. Ezt a harcot — mondotta Kol«i man elvtárs — nem fogja senki sem helyettünk megvívni, valamennyiünk­nek segítenünk kell a pártot ebben a törekvésében. A filozófia sarkalatos problémáival foglalkozó szavaiban kiemelte, hogy a többi. társadalomtudományhoz ha­sonlóan a filozófia is tudományos alapját kell, hogy képezze a társada­lom irányításának. Ezért kell küz-. deni a filozófia és a politika elvá­laszthatatlan egységének kialakításé-; ért. „Ezt a folyamatot nekünk filo­zófusoknak dialektikusan kell értel­meznünk, ellentmondásaival együtt. Nem mentegethetjük lemaradásunkat azzal, hogy a filozófiát a párt gyako­rolja. Törekednünk kell arra, hogy tudományunk időelőnnyel, a lehető legnagyobb előrelátással rendelkez­zen. Ez annyit jelent, hogy ne kor* látozódjon csupán az események és a párthatározatok kommentálására; hanem dolgozza fel a társadalmi gya­korlat konkrét problémőit, általános sítsa a párt és az állami szervek in-: tézkedései megvalósításának tapasz-: talatait, és a fogyatékosságok, vala­mint a hibák merész feltárásával se-: gítse pártunk munkáját". Hasznos cikksorozat Nem vagyunk messze az igazságtól^ ha azt állítjuk, hogy a területi szín­házak egy ideje — különösen amióta gyorsabban tért hódít a televízió — válsággal vívódnak. Ezért is hasznos volt a PREDVOJ kezdeményezése, aimely több hónapon keresztül rend­szeresen foglalkozott a vidéki szín-, házak feladataival és főleg problé-i máival. Legutóbbi számában szerkesz­tőségi vitazáró cikket közöl a lap,­A területi átszervezés alapján e színházak irányításában végrehajtott módosítás lényegében nem vált be. (Arról van szó, hogy a területi szín­házakat eszmei-művészi viszonylat-: ban a KNB-ok, míg gazdaságilag a városi nemzeti bizottságok irányítják.)] Szükfcég van arra, hogy a színházakat magas fokú hozzáértéssel vezessék és segítséget nyújtsanak nekik mű-; vészi koncepciójuk kialakításában. Hosszadalmas és nem eléggé szak H avatott továbbá a műsorterv j ó váha-: gyása, amire különben lapunk hasáb-i jain ls rámutattunk. A színre kerü<t lő darabokat ismerni kell éppen úgy; mint az együttesek művészi lehető­ségeit és célkitűzéseit. A csökkenő látogatottság előtérbe állítja az ezzel szerves egységet ké­pező dramaturgiai tevékenységgel szembeni igényeket. A lényeg az, hogy a szocialista színház dolgozói magas követelményeket támasszanak saját munkájukkal szemben, hogy ele-; get tehessenek a társadalmi megren­delésnek. A közönséget nem szabad lebecsülni, mintha a fajsúlyosabb da-, rabokat nem kedvelné és nem érte­né meg — amint azt nem egy szín-; házi dolgozó gyakran hangoztatja. Persze a helyes eszmei-művészi vonal érvényesítése számos más probléma megoldását ls sürgeti. Ide tartozik például az együttesek művészi kon­szolidálása, a tehetséges rendezői egyéniségek sokoldalú támogatása, a színészek továbbképzése feltételeinek biztosítása. Jogos büszkeséget tápláló szavak Varga József írt recenziót a KOR­TÁRS 11. számába Fábry Zoltán Em-. berek az embertelenségben című mű­véről. Néhány idézettel szeretnénk érzékeltetni azt a megbecsülést és tiszteletet, amelyet előző könyveihez hasonlóan ez is kiváltott a magyar­országi kritikusok körében. ... a korát szenvedélyesen figyelő, s a haladás erőit tudatosan segíteni akarö ember vizsgázik ezeken az oldalakon fö­lényesen. ... a legmagasabbrendfi politikai-iro­dalmi publicisziika a Fábryé. Micsoda hőfokú publicisztika! Hiszen mindez még mindig csak „nyersanyag" maradna, ha nem fűtené át Fábry hite, szenvedélye, gyűlölete a század rossz erőivel szem­ben, és állandó segíteni akarása a jó tö­rekvések győzelmének ... hadd fedezzük" fel most a nagy irodalomértőt, művek igazi titkainak biz­tusszemű megmutatni tudóját. ... a háború ellen kUzdfi antifasiszta európai publicisztika élvonalába tartozik Fábry Zoltán müve. Ügy hiszzük, nincs itt szükség kom­mentálásra. Egyszerűen örülünk en­nek a szép elismerésnek. G. I. 1082. december 19. * ÜJ SZÖ 5.

Next

/
Thumbnails
Contents