Új Szó, 1962. december (15. évfolyam, 332-359.szám)

1962-12-19 / 350. szám, szerda

Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOYAKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSAGANAK NAPILAPJA Bratislava, 1962. december 19. szerda • 30 fillér * XV. évf. 350. szám. Pártunk új alapszabályzata "A XII. kongresszus kitűzte szo­cialista társadalmunk továbbfej­lesztésének feladatait és jóvá­hagyta a párt ú] alapszabályza­tát. Ennek a dokumentumnak fel­becsülhetetlen jelentősége van a párt számára a kongresszus által kitűzött feladatok megvalósítása és a párt vezető szerepének to­vábbi elmélyítése során. Hazánkban győzött a szocializ­mus, megszüntettük az embernek ember általi kizsákmányolását, alapvetően megváltozott a társa­dalom osztályösszetétele és újabb hatalmas fejlődésen mentek át a termelőerők. Ezek a változások és a szocialista társadalom to­vábbfejlesztésének új, nagy fel­adatai fokozzák a pártnak, társa­dalmunk vezető erejének szere­pét. Az új alapszabályzat ennek megfelelően alkotó módon to­vábbfejleszti a pártélet és a párt­építés lenini normáit. Az új pártalapszabályzat beve­zető része jellemzi a pártot, mar­xista—leninista elemzését adja a jelenlegi időszaknak, s megszab­ja a párt fő feladatait a szocialis­ta társadalom továbbfejlesztése és a jövőben a kommunizmusba való áttérés előkészítése során. Pár­tunk ezen az úton a Szovjetunió Kommunista Pártja programjában leszögezett alapelveket tartja szem előtt, amely általánosítja az egész nemzetközi kommunista mozgalom tapasztalatait. A kommunizmust álmodozással nem lehet megvalósítani, a népet a kommunista jövőbe csakis ki­tartó, szívós munkával lehet el­vezetni. A párt az állandó tudo­mányos ós technikai haladás alapján a termelés szüntelen nö­velésére, a termelőerők fejleszté­sére, a szocialista termelési vi­szonyok elmélyítésére és megszi­lárdítására törekszik — hangsú­lyozza az új alapszabályzat. — Az állami népgazdasági terv felada­tainak teljesítésére és túlteljesí­tésére mozgósítja a nép erőit, ügyel arra, hogy a munka az em­berek elsőrendű létszükséglete legyen, hogy kielégítsék a társa­dalom növekvő szükségleteit és a társadalom minden egyes tag­jának lehetősége legyen a sokol­dalú fejlődésre. Az új alapszabályzat jellemző sajátossága annak az alapelvnek következetes betartása, hogy pár­tunk politikája a tudományos vi­lágnézeten, a marxizmus—leniniz­mus forradalmi tanain alapszik és kifejezi a párt politikájának internacionális jellegét. Az alap­szabályzat kiemeli, hogy Cseh­szlovákia Kommunista Pártja a nemzetközi kommunista és forra­dalmi munkásmozgalom elválaszt­hatatlan szerves része. A marxiz­mus-leninizmus elvei alapján te­vékenyen előmozdítja az egész nemzetközi kommunista mozga­lom egységének erősítését és egész tevékenységében érvényesíti a proletár nemzetköziség eszméit. Az alapszabályzat leszögezi pár­tunknak a Szovjetunió Kommunis­ta Pártjához fűződő viszonyát'. Az SZKP tapasztalatai pártunk szá­mára felbecsülhetetlen jelentősé­gűek. Az új alapszabályzat nagy gon­dot fordít a párt sorai eszmei és szervezeti egységének továbbszi­lárdítására, a pártélet lenini nor­máinak következetes betartására, a párt és a nép kapcsolatának állandó erősítésére. A szocialista társadalom sokoldalú fejlesztésé­ért pártunk viseli a fő felelőssé­get. A XII. kongresszus ezért a párt összes szervei és szervezetei elé legfontosabb feladatként tűz­te ki a párt vezető szerepének to­vábbi elmélyítését, irányító szere­pének érvényesítését életünk va­lamennyi területén. A pártmunka fő tartalmát a következő Időszak­ban a kongresszus által elfoga­dott 11 alapvető feladat szabja meg. A pártalapszabályzat-tervezet megvitatása folyamán pártunk tagjai a legteljesebb egyetértés­sel fogadták a kommunisták fe­lelősségének fokozásával szem­ben támasztott nagy követelmé­nyeket. A pártmunka hatékonysá­ga elsősorban a párt tagjainak aktivitásától függ. Ezt szüntele­nül szem előtt kell tartani vala­mennyi kommunistának. Az alap­szabályzat a kommunista köteles­ségei között az első helyen emeli ki, hogy következetesen érvénye­sítse a párt politikáját, magya­rázza meg ezt a tömegeknek és nyerje meg őket megvalósítására, szilárdítsa és mélyítse el a párt kapcsolatát a néppel, kövesse fi­gyelemmel a dolgozók nézeteit és szükségleteit, ezekre idejében reagáljon,- harcoljon minden el­len, ami megszegi a párt politi­kájának elveit és egységét. Az alapszabályzat a továbbiakban hangsúlyozza, hogy a kommunis­ta törekedjék a termelés és a termelőerők fejlesztésére, mutas­son példát a munkához való kom­munista viszonyban, legyen úttö­rője minden újnak és haladónak, művelje magát és sajátítsa el e legújabb technikát, tökéletesítse szakképzettségét, tevékenyen ve­gyen részt a politikai életben, az állami és közügyek igazgatásában és Intézésében, a gazdasági és a kulturális építésben. Az új pártalapszabályzat meg­teremti a párton belüli demokrá­cia továbbfejlesztésének kedvező feltételeit. Világosan leszögezi, hogy a párt szervezeti felépítésé­nek és tevékenységének vezér­elve a demokratikus centraliz­mus, amely a párt egységes tevé­kenységét, szilárd szervezeti fel­építését és a szigorú pártfegyel­met a legszélesebb párton belüli demokráciával és a kommunisták kezdeményezésével egyesíti. A de­mokratikus centralizmus megkö­veteli, hogy a párt politikáját és a vezető pártszervek határozatait minden pártszervezet és vala­mennyi kommunista a konkrét helyi feltételek közepette alkotó módon megvalósítsa. Az új alap­szabályzat tovább fokozza a köz­ponti, a kerületi és a járási párt­bizottságok plénumainak felada­tait és megteremti annak feltéte­leit, hogy a pártszervek és szervezetek munkájában egyre in­kább érvényre jusson a kollektivi­tás, mindjobban figyelembe ve­gyék a dolgozók véleményét és javaslatait. Az új alapszabályzat nagy követelményeket támaszt az alapszervezetek tevékenységével szemben is, elmélyíti jogkörüket és felelősségüket. A párt új alap­szabályzata megköveteli a párt­szervezetektől és pártszervektől, hogy feltétlenül tartsák be a pártmunka lenini alapelveit. Ha­tározottan leszögezi, hogy a sze­mélyi kultusz, és a pártdemokrá­ciának vele összefüggő megsérté­se összeférhetetlen ezekkel az elvekkel és ezért nem tűrhető meg a pártban. A pártunk új alapszabályzatá­ban lefektetett elvek és követel­mények életbeléptetése és betar­tása valamennyi kommunista alapvető kötelessége, mellyel hozzájárul a CSKP XII. kongresz­szusán kitűzött nagy feladatok teljesítéséhez. * T}> * Á CSKP XII. kongresszusa szellemében GONDOSKODJUNK A DOLGOZOK JAVASLATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁRÓL A -helytelen irányzatok ellen • Teljes figyelmet elsősorban a fontos javaslatoknak • A vita eredményei tartós értékek „A vita? Hisz már régen véget ért. Most a kongresszusi anyagokkal kell foglalkoznunk..." Egyes elvtársak ilyen logikával érvelnek. Fő­ként ott, ahol a kongresszus előtti vita csak formális volt, ahol egy­szeri kampányként értelmezték. A pártszervek és -szervezetek feladata most, hogy meggátolják ezeket az irányzatokat és gondoskodjanak ar­ról, hogy a dolgozók észrevételei és indítványai megnyilvánuljanak munkánk sokoldalú javulásában. A tapasztalatok megerősítik, hogy ez igen igényes feladat, s teljesítésének állandóan figyelmet kell szentel-­ni. „A mondottakkal egyetértek..." A pardubicei Kelet-Csehországi Vegyipari Üzemben például nem pa­naszkodhatnak arra, hogy a dolgo­zók nem vettek kellőképpen részt a vitában: a CSKP üzemi bizottságának titkárságán 341 olyan észrevétel és javaslat van, amelyeket meg kell ol­dani, meg kell válaszolni s közvet­lenül az üzemben, kell érvényesíteni. Vítek elvtárs, a CSKP üzemi bizott­ságának elnöke erről a következőket mondja: „A vitából levonni a végső következtetést — ez még alapos munkát ad nekünk ..." A pardubicei Kelet-Csehországi Vegyipari Üzemben december folya­mán valamennyi hozzászólást meg akarnak válaszolni. E célból arány­lag egyszerű, de igen célszerű nyil­vántartást vezettek be. Az észrevéte­leket jellegük szerint véleményezés céljából a felelős dolgozókhoz to­vábbították. Számos észrevételre már megérkezett a válasz a CSKP üzemi bizottságához. Nem mondhat­juk, hogy a gazdasági dolgozók fe­lelőtlenül intézik az észrevételeket. De itt is az látható, hogy mindegyikük legelőször a legkönnyebbekre vála­szol. A fontosabb észrevételeket, amelyeknek megvalósítása több mun­kát ad — félreteszik. Az eddig be­érkezett válaszokból az az egészség­telen irányzat érezhető, hogy az ész­revételeket a legkönnyebb úton in­tézzék el. Ezéri nem egyszer — mint hivatalos állásfoglalás — csak az alábbihoz hasonlókat olvashatjuk: „A javaslattal egyetértünk ..." Az elvtársnak igaza van: Igen, így van..." Helyes, hogy az üzemi bizottság illetékes albizottsága a feleleteket részletesen megtárgyalja s azokat, amelyek megválaszolása nem megfe­lelő, — visszaküldi az illetékes elv­társaknak. Évente ötszáz hektárt... A pardubicei járásban évente átlag ennyivel csökken a szántóföldterület. Ezért természetes, hogy e kérdésnek a vitában nagy figyelmet szenteltek. Ügyszólván valamennyi gyűlésen szó­ba került e kérdés. Hisz e járásban egy lakosra csak 0,34 hektár mező­gazdasági föld esik. A hozzászólások alapján e problé­mával tüzetesen foglalkozott a járási pártbizottság is. Megállapították, hogy a földdel nem gazdálkodnak helyesen, sokszor feleslegesen csök­kentik a szántóföldterületet, s lehe­tőség nyílik új szántóföldek nyeré­sére is. A földdel való helyes gaz­dálkodás érdekében a CSKP járási bizottsága külön albizottság létesí­tését határozta el. Bebizonyosodott, hogy a dolgozók bíráló észrevételei jogosak voltak. A járásban például a Labet szabályozzák. Helytelen azonban, hogy a felhányt kiváló szántóföld nem kerül oda, ahol szük­séges volna, — a homokos talajra. S nem kis mennyiségű termőföldről van szó. Csupán a Labé—Svitkov-i szakaszon 32 000 köbméterről. A földdel való helyes gazdálkodás érdekében alakult bizottság jelszava: Az elvett földet pótolni kell. E célból megszervezték a járás egész határá­nak részletes szemléjét. Betekintettek az üzemek és az építkezések kerítései mögé is. Az eredmény meglepő volt: a járásban, ahol minden talpalatnyi földért a szó szoros értelmében har­colni kell, nem egy helyen sok hek­tárnyi kihasználatlan termőföldet találtak ... A pártszervezetek feladata Az az állítás, hogy most a párt-? szervezetek feladata a XII. kong­resszus anyagaival foglalkozni, min­denképpen helyes. De tudatosítani kell azt is, hogy a XII. kongresszus tanácskozása elsősorban a kongresz­szus előtti vitából indult kl, s a kongresszusi anyagoknak valamennyi pártszervezet számára útmutatóul kell szolgálniok arra, hogy o vitá­ban elhangzott észrevételeket hogyan valósítsák meg, hogyan tekintsenek az egyes javaslatokra, s milyen irányt szabjanak a pártszervezetek munká­jának. A vitában elhangzott észrevé­telek következetes érvényesítéséért tehát harcolniok kell. a pártszervek nek és -szervezeteknek. (Rpj Megvalósulás előtt álló tervek TREBISOV, ahol a múltban nehéz volt az élet, megváltoz­tatja arculatát. Az utóbbi hónapokban lakosai új teret, az úgynevezett északi teret kapják. Itt-áll a kultúrház. Befeje­zéshez közeleg egy 6 emeletes lakóház 73 lakásegységgel, központi kazánház­zal, ahonnan az északi tér egész bal­szárnyát fűtik majd. A Szovjet Hadsereg utcáján épülő ház hangyanagyságú a Cheops piramishoz vtszonyítva. De messze magaslik TrebiSov összes háza fölött. De nem so­káig lesznek rá büszkék a trebišo­viak. Már 1963 má/u­sában megkezdik itt egy hatalmas épület . építését, kilenceme- Épülnek a korszerű lakóházak (R. Berenhaut felv.j letes toronyházat negyven lakással. 1967-ig pedig 1100 lakás épül az állami, vállalati és a szövetkezeti építkezés keretében. Ezen­kívül természetesen számos családi ház is épül. Néhány év múltán tehát a trebišovi lakáshivatalban kiürülnek a fiókok, amelyek most még lakáskér­vényekkel vannak teli. A hatemeletes lakóházat 1963 júniu­sában adják át. Előtte, ahol eddig ala­csony kis házak sorakoztak, korszerű áruház, a Hornád áll majd. 'A kis csa­ládi házak tulajdonosai nem fognak többé bánkódni „sajátjuk" után. Ók is örülni fognak az új áruházinak, ame­lyet a košicei Kramár mérfiök terve­zett, s melynek földszintjén külön tej­bár. és élelmiszer önkiszolgáló bolt lesz. Az áruház 2 300 000 korona költ­séggel épül, s 1963 végéig fejezik be. Az északi tér további részén épül az igen szükséges szálloda. TrebiSov köz­társaságunk egyetlen járási városa, amelyben nincs szálloda. , A szál­A CSTA díjai, jutalmai, és díszoklevelei (CTK) — A csehszlovák Tudományos Akadémia elnöksége mint minden évben, díjakat, jutalmakat és díszokleveleket ítélt oda a CSTA intézetei tudományos dolgozóinak és kollektíváinak olyan tu­dományos kutatófeladatok sikeres meg­oldásáért, amelyek jelentősek népgazda­ságunk, kultúránk és a tudomány további fejlődése szempontjából. ^^trasraayt^txsra^íro^ loda építésén teljes iramban dolgoz­nak. Most fejezik be a földmunkákat és a külső csatornázást. Építése 3 mii­lió koronába kerül. Ha az építők be­tartják a kitűzött határidőket, akkor 1964 januárjában már beköltözhetnek az első vendégek. 1963-ban megkezdik a járást postaigazgatóság építését ts.' Bizony ez az építkezés is sürgős. Hisz e fontos intézmény jelenlegi címe: „A trebišovi járási postaigazgatóság koši­cei és sečovcei székhellyel". AMIKOR e városka távlatairól beszé­lünk, meg kell említenünk azt is, hogy a szolgáltatások házának tervén most dolgoznak. Ide összpontosul majd a közművi szolgáltatások minden fajtája. Ugyancsak most dolgoznak egy nagy 430 ágyas polikliníkai rendszerű kór­ház tervein. Ennek építését 1965-ben kezdik meg. Ugyanakkor nem feled­keznek meg a mérnöki hálózatról sem. Láthatjuk tehát, hogy TrebiSov arcu­lata alaposan megváltozik. V. M. A nováky: III. gözvillanymű építői a XII. kongresszus építkezése címért versenyezve szocialista vállalásai­kat a nehézségek ellenére teljesíteni akarják, hogy 1963 negyedik negyedében üzembe helyezhessék a III. vil­lanyművet. Képünkön az építkezés látképe. (P. Havran — CTK — felv.)

Next

/
Thumbnails
Contents