Új Szó, 1962. december (15. évfolyam, 332-359.szám)

1962-12-15 / 346. szám, szombat

Világ proletárjai, egyesül jetele! UJSZO SZLOVAKIA KONMUMSTAPARTJAKOZPONTI BIZOTTSÁGÁN AK NAPILAPJA Bratislava, 1962. december 15.. szombat • 50 fillér • XV. évf., 348. szám A szocialista külpolitika fő irányvonala Világszerte feszült érdeklődéssel hallgatták N. Sz. Hruscsov elvtárs beszédét a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésén. A fokozott érdeklődés érthető is, hiszen ez volt a szovjet kormányfő első külpolitikai jellegű beszéde a karibi válság óta. A beszédtől mindenütt azt várták, hogy megmutatja az utat, amelyen haladva az emberiség meggátolhatja egy pusztító termonukleáris világháború kirobbanását. Hruscsov elvtárs , beszéde, amelyben a szovjet kormány külpolitikáját tolmácsolta, — ezt az utat megmutatta. Ma, amikor a világ úgyszólván termonukleáris fegyverekkel aláaknázott földtekén él, az emberiség előtt két lehetőség áll: a pusztító háború, vagy a békés egymás mellett élés. Hruscsov elvtárs világosan megmondta, hogy a háborút, mint a vitás nemzetközi kérdések megoldásának eszközét el kell vetni, s a vitás kérdéseket tárgyalások útján kell megoldani. Hruscsov beszéde minden mondatával bizonyította a békés együttélés politikájának helyességét és szétzúzta azoknak a nézeteit, akik nem ismerik el ezt a politikát és a békés egymás mellett élés ellen úszítanak, legyenek azok az antikommunista propaganda vagy az álforradalmi szólamok hangoztatól. A legreakciósabb imperialista körök úgy látszik nem értették meg, hogy az atomfegyverek korában, amikor egy 'fegyveres öszszetűzés könnyen pusztító nukleáris világháborúvá fajulhat, már nem érvényes Clausewitz elve, hogy „a háború a politika folytatása más eszközökkel". Ma nincs olyan politikai cél, amelynek elérése megérné azokat az óriási veszteségeket, amelyeket az emberiség a nukleáris háborúban elszenvedne. Ez túlságosan magas ár lenne. Az imperializmus felett aratott végső győzelemért az emberiség nem fizethet egész nemzetek elpusztításával. Ma a háború nem a politika folytatását, hanem a politika végét jelentené. Ezért válaszolt a Szovjetunió az Egyesült Államok katonai akcióira mindenekelőtt politikai akciókkal, amelyek — a fegyveres erők készenlétbe helyezésével együtt — az agresszív erőket rákényszerítették veszélyes terveik feladására. Hruscsov elvtárs beszédében rámutatott, hogy bár a karibi válságot mind ez ideig még nem oldották meg teljesen, az előrehaladás jelentős. Az eddigi eredmény jelentőségét érzékeltetik Hruscsov elvtárs szavai : „A Szovjetunió, a béke és a szocializmus erői ezzel bebizonyították, hogy képesek rákényszeríteni a békét a háborús kalandorokra." A veszély azonban még nem múlt el teljesen, mert az agresszív erők a végső megoldást a végtelenségig szeretnék halasztani, hogy ezzel megakadályozzák más jelentős kérdések megoldását is. Hruscsov elvtárs hangsúlyozta, hogy még több olyan probléma vár megoldásra, amely nem halasztható tovább. Ezek közé tartozik az általános és teljes leszerelés, valamint a német békeszerződés megkötése, és a nyugat-berlini helyzet rendezése. A karibi válság és kimenetele rámutatott, hogy mily fontos e két jelentős nemzetközi probléma rendezése, s megmutatta azt ls, hogyan oldhatók meg e kérdések. A válság pillanataiban az emberek milliói tudatára ébredtek, hogy a béke ilyen nagy mérvű veszélyeztetésére nem kerülhetett volna sor, ha megvalósult volna a leszerelés, vagy legalábbis megkezdték volna a leszerelés első szakaszának valóra váltását. Az emberek megelégedéssel fogadják, hogy Hruscsov elvtárs ismételten és ünnepélyesen kijelentette: „A szovjet külpolitika elsőrendű feladatának továbbra ls a leszerelés megvalósítását tekinti." A karibi válság idején Európában ls ráébredtek az emberek, milyen veszély keletkezhet abból, hogy még nem számolták fel Németországban és Nyugat-Berlinben a második világháború maradványait. Így ismét az előtérbe került a német békeszerződés megkötésének és a nyugat-berlini helyzet normalizálásának szükségessége. Az a Hruscsov elvtárs beszédében tolmácsolt szovjet javaslat, miszerint a nyugat-berlini NATO-csapatokat az ENSZ csapatai váltsák fel, kitűnő alkalmat kínál a nyugati hatalmaknak a kérdés rendezésére. Mindazok címére, akik úgy vélik, hogy valamiféle „szilárd állásponttal", „kemény politikával" a Szovjetuniót egyoldalú visszavonulásra késztetik, a szovjet kormány Hruscsov szavaival válaszolt : „A Szovjetunió nem engedi, hogy olyan politikát kényszerítsenek rá, amely ellentétben áll a szocialista országok és a világbéke érdekeivel. Minden olyan igyekezet, amely az „erőpolitikából" indul ki, a Szovjetunió megfelelően szilárd állásfoglalásába ütközik." Hruscsov elvtárs a szovjet kormány nevében örömmel fogadta a Kínai Népköztársaság javaslatát a kínai—indiai határviszály tárgyalásos megoldására. Mint ismeretes, ez a viszály éppen a Kuba-ellenes imperialista agresszió idején fa jult nagy fegyveres összetűzéssé. Hruscsov elvtárs ezzel a kérdéssel bőven foglalkozott, mégpedig azért, mert ha az indiai—kínai viszály nyílt háborúvá fajulna, az romba dönthetne sok olyan eredményt, amelyet a béketábornak több mint egy évtized folyamán sikerült elérnie. Megértéssel fogadták Hruscsov elvtársnak azokat a szavait is, amelyeket az SZKP és a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének kapcsolatairól mondott. Hruscsov elvtárs beszédéből kitűnik, a Szovjetunió és Jugoszlávia kapcsolatai arra épülnek, hogy Jugoszlávia szocialista ország és egyes nézeteltérések ellenére a közeledésben jelentős haladás tapasztalható. Népünk Hruscsov elvtársnak — méltán mondhatjuk — történelmi jelentőségű beszédét megelégedéssel és örömmel fogadta, mint annak a bizonyítékát, hogy a Szovjetunió és népe további hallatlan igyekezetet fejt ki a világbéke megőrzése érdekében. Egyetértéssel fogadjuk azt a követelményt, hogy minden szocialista országban a külpolitika fő irányvonala a lenini békés egymás mellett élés elve legyen. Az a nemzetekhez intézett felhívás, hogy erősítsék tovább a béke megőrzése érdekében kifejtett igyekezetüket, bizonyára hatalmas visszhangra talál hazánkban is. A CSKP XII. KONGRESSZUSA UTÁN Eredményesebb időszak kezdődjék az építőiparban is Tettek követik a tanácskozást • Vannak még tartalékok • A példamutatók portáján • Harcban az építők becsületéért • Legalább két műszakban üzemeltessük a gépeket • A kongresszusi határozatok valóra váltása nem tűr halasztást * * „Csökkentsük a befejezetlen épületek fölöslegesen nagy számát... az építőiparban is törekedjünk messzemenőbben az ipari munkamódszerek bevezetésére... az építőipar szervezését és vezetését hozzuk összhangba az új feladatokkal és feltételekkel... nöyeljük a műszakok számát" — olvashatjuk többek közt a CSKP XII. kongresszusának határozatában. Igen, az építőiparban bőven akad tennivaló, ha azt akarjuk, hogy népgazdaságunknak ez az ága is a kor színvonalára emelkedjék. A feladatok világosak és teljesítésük nem tűr halasztást. Amint az alábbiakból kitűnik, egyik legjobb építőipari vállalatunk, a trnavai, már hozzá is látott e munkához. resszusi határozatban tulajdonképpen erről van szó. így érvényesíthetjük az építőiparban az ipari munkamódszereket. Párját ritkító munkasiker Bevezetőben meg kell említenünk, hogy a trnavai Magasépítő Vállalat dolgozóit elsősorban ez idei nagyszerű munkasikereik lelkesítik a jövőbeni nagy feladatok teljesítésére. Augusztusban versenyfelhívást intéztek valamennyi építőipari üzemünkhöz, melyben arra szólították fel e vállalatok dolgozóit, hagy az 1962-es esztendő lakásépítési tervét már a XII. kongresszus megnyitásáig teljesítsék. A felhívást, amely a trnavai vállalatban egyúttal kongresszusi felajánlás is volt, csak ők teljesítették. December 4-ig az egész évre tervezett 1754 lakás helyett néggyel többet adtak át az új otthonra talált boldog családoknak. E párját ritkító eredmény után csoda-e, hogy a jövőben még szebb sikereket akarnak elérni? A fő irányelvek szerint A pártkonferenciák és kongreszszusok után az üzemi pártbizottság lépett fel a kezdeményező szerepében. Kidolgozta azokat a politikaiszervező intézkedéseket, melyek megvalósítása a vállalat rejtett és Ismert tartalékainak kihasználását eredményezi majd. A trnavai építővállalat kommunistái megértették a kongresszus határozatait és megtették az első lépéseket azért, hogy lehetőségeiket, munkafeltételeiket a lehető legjobban kihasználják. Elsődleges feladat számukra, s általában az egész építőipar részére, hogy a meglevő műj szaki felszerelést, mindenekelőtt a 1 nagy kapacitású gépeket az eddlglj nél sokkal jobban kihasználják. En| nek legreálisabb módja a két- vagy I háromműszakos üzemeltetés. A trnavai vállalat célja, hogy minden jelentősebb gépet (pl. emelődarut, baggert, I stb.) legalább két műszakban üzeí mehessen. Ezért e gépek munkáját j új harmonogramok szerint fogják I szabályozni. Az új terveket inár az | 1963-as esztendő első napjaitól érvéi nyesítik. A munkaidő jobb kihasználása sem kisebb. feladat az előbbinél. A munkatermelékenységi terv nem teljesítése építőiparunk legfőbb i gyengéje. A trnavai építők jobb munkaszervezéssel, az általuk kidolgozott új munkamódszerek széleskörű érvényesítésével fogják a munkai időt az eddiginél sokkal jobban ki[ használni. Tudják, hogy a haladó I munkamódszereknek nem könnyű ; pártfogókat szerezni. Ezért már most 1 hatásos politikai tömegnevelő munkát kezdenek, s a dolgozóknak szemléltetőn bizonyítják az új munkamódszereknek a régiekkel szembeni nagyobb gazdaságosságát. És a kongTöbb figyelmet a dolgozók észrevételeinek A kongresszusi határozat az irányítás és szervezés színvonalának .emelését is feladatul tűzte. A trnavai építővállalat munkasikerei arról tanúskodnak, hogy vezetősége jól irányítja, szervezi a munkát. Az üzemi pártbizottság azonban e téren ls talált fogyatékosságokat. Legutóbbi határozatában úgy döntött, hogy növelni fogja a vezetés rugalmasságát, nagyobb figyelmet szentel a dolgozók észrevételeinek, azonnal cselekedni fog, ha rendellenességet tapasztal a tervteljesítésben. Mindenekelőtt ügyelni fog arra, hogy a befejezetlen épületek száma ne haladja meg a tervezettet. Így minden építkezésre kellő műszaki felszerelést és munkaerőt biztosíthatnak. Az elismerés kötelez Végezetül meg kell említenünk, hogy a vállalat kiváló munkaeredményeiért az elmúlt napokban nagy elismerésben részesült. Üt munkacsoportja elnyerte a CSKP XII. kongresszusának brigádja címet, a legjobb dolgozókat pedig jutalomban részesítették. Dicséretre méltó, hogy a kitüntetett csoportok még nagyobb igyekezettel végzik munkájukat. Némelyik új felajánlást is tett. Pavel Krivošík kollektívája például válaszként kiváló dolgozóink felhívására elhatározta, hogy elsajátítja a harmadik szakmát is, a villanyszerelést. Eddig már két szakmát tanult meg: a fűtőtestek és a vízvezeték szerelését. Mindkét szakmában kiváló munkát végez. Tanulni lehet tőlük Annak ellenére, hogy a trnavai építővállalat csak 1958-ban létesült, tehát a legfiatalabb, a többi építővállalat sokat tanulhat tőle. Elsősorban is azt a nagy igyekezetet kellene elsajátítaniuk, amellyel a trnavai építők amúgy is eredményes munkájukat szüntelenül tökéletesítik. A kongresszusi határozatok gyors életbe léptetése azt bizonyltja: a trnavai építővállalat kommunistái megértették, hogy a kongresszusi határozatok csak akkor lehetnek igazán gyümölcsözőek, ha azonnal hozzálátunk maradéktalan megvalósításukhoz. Ezt minden építővállalatban tudatosítani kell. (szó) Megkezdődött a KGST XVII. ülésszaka Bukarest (CTK) — A bukaresti tikai bizottság póttagja, a Román Sciintea Ház márványtermében de- 'Népköztársaság Minisztertanácsa elcember 14-én délelőtt 10 órakor öszszejöttek a Kölcsönős Gazdasági Segítség Tanácsa tagállamai küldöttségeinek vezetői, hogy megtárgyalják a KGST XVII. ülésszakának napirendjét. A Bolgár Népköztársaság küldöttségét Sz. Todorov, a BKP KB politikai bizottságának tagja, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének helyettese, Bulgária állandó KGST-beli képviselője vezeti, a csehszlovák küldöttség vezetője Otakar Siműnek mérnök, a CSKP KB Elnökségének tagja, a miniszterelnök helyettese, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság állandó KGST-beli képviselője, a Német Demokratikus Köztársaság küldöttségének élén Bruno Leuschner, Németország Szocialista Egységpártja Központi Bizottsága politikai bizottságának tagja, az NDK Minisztertanácsa elnökének helyettese, az NDK állandó KGST-beli képviselője áll. A Mongol küldöttséget D. Moloindzsamc, a Mongol Forradalmi Néppárt Központi Bizottsága politikai bizottságának tagja, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének első helyettese, Mongólia állandó KGST-beli képviselője vezeti. A lengyel küldöttség élén Piotr (aroszewicz, a LEMP KB tagja, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének helyettese, Lengyelország állandó KGST-beli képvinökének helyettese, Románia állandó KGST-beli képviselője. A magyar küldöttséget Apró Antal, a Magyar Szocialista Munkáspárt politikai bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének helyettese, Magyarország állandó KGST-beli képviselője vezeti. A szovjet küldöttség élén M A Leszecsko, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének helyettese, a Szovjetunió állandó KGST-beli képviselője áll. Az első tanácskozáson részt vett N V/ Fagyejev, a KGST titkára is. Az a tény, hogy minden tagállamot a Minisztertanács elnökének helyet- • tese képvisel, akit a nemzetközi szocialista együttműködés ügyeivel bíztak meg, valamint a küldöttségek összetétele és a küldöttségeket kísérő szakértők nagy száma, kiemeli a KGST XVII. ülésszakának jelentőségét. Ezen az ülésszakon kidolgozzák a testvérpártok első titkárainak moszkvai júniusi tanácskozásából eredő intézkedéseket. A XVII. ülésszakon rendezik a szoros együttműködés elmélyítésének, valamint a termelési programok elosztásának problémáit számos gazdasági ágazatban. Előreláthatólag különös figyelmet szentelnek majd a gépipar fejlesztése és a mezőgazdasági termelés kérdésének. A KGST első plenáris ülését deselője áll. A román küldöttség veze- cember 14-ére délutánra hívták ösztője Alexandru Birladeanu, a poli- sze. A Píerovi Gépgyár dolgozóinak, akik cementgyárak berendelísét készítik, igen igényes export-megrendeléseik teljesítésében már három hónapja nagy segítséget nyújt az NDK-ban gyártott 140 tonnás fogaskerék marógép. (CTK — Nesvadba felvétele)