Új Szó, 1962. december (15. évfolyam, 332-359.szám)
1962-12-01 / 332. szám, szombat
Világ proletárjai, egyesüljetek ! UJSZO SZLOVAKIA KOMMUNISTA PARTJAKÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1962. december 1. szombat • 50 fillér * XV. évf., 332. szám Harc a jó munkáért Egész társadalmunk pártunk XII. kongresszusának jegyében él. Fővárosunkba naponta érkeznek a világ minden részéből a testvéri pártok küldöttel, hogy a nagy jelentőségű tanácskozáson tanúi legyenek eddigi sikereink szemléjének, lássák, mint oldjuk meg fejlett Ipari országunkban a szocialista társadalom további fejlesztésének kérdéseit. A pártunk Iránti szeretet legékesebb tanúbizonysága, hogy a dolgozók ezrei, csaknem huszonötezer kollektíva, műhely, részleg, üzem és vállalat Indított versenyt a CSKP XII. kongresszusa megtisztelő címért. Mennyi újat és szépet hozott ez a nagy kezdeményezés I Ez nemcsak a terv teljesítésében és a lemaradás behozásában nyilvánult meg, hanem elmélyítette a szocialista brigádmozgalmat is. Az életünkre, munkánkra oly jellemző „Szocialista módon dolgozzunk, szocialista módon éljünk" jelszó ebben az időszakban még konkrétabb értelmet kapott. „A munka iránti szocialista viszonyért, a munkásbecsületért, a parasztbecsületért" jelszóval hetekkel ezelőtt megindított országos mozgalom még gazdagabb tartalommal telíti életünket és mindennapi tevékenységünket. Az élenjáró dolgozók felhívása a lelkiismeretünkhöz szól. Azt kérdezi telünk, megteszünk-e mindent, amit a munkásbecsület rneg•kíván tőlünk, úgy dolgozunk-e, úgy élünk-e, hogy' szocialista társadalmunk még gyorsabban fejlődhessen s hogy a CSKP XII. kongresszusa kitűzhesse elénk a fejlődés további merész céljait. Mit tegyünk, hogyan folytassuk építőmunkánkat? Gondolkoztunk-e azon, mit kell csinálnunk, hogy azt mondhassuk : ma jobban dolgozom, mint tegnap és holnap jobban fogok'dolgozni, mint mai Ezt a nagy érdeklődést keltő mozgalmat Josef Trousil elvtárs, hlušovicei tehéngondozó, a szocialista munka hőse indította el diadalmas útjára a Rudé právoban megjelent cikkével. Jirí Hendrych elvtárs Szlovákia Kommunista Pártjának kongresszusán ezzel kapcsolatban kijelentette: „Trousil elvtárs nagyon helyesen fejezte ki azt a látszatra szürke, de mégis nagy igazságot, hogy van egy nagy tartalékunk, melynek kihasználása sem beruházást, sem anyagot nem igényel: ez a tartalék az emberek helyes viszonya a munkához." A munka iránti szocialista viszony kialakulásáért, elmélyítéséért a felszabadulás óta harcolunk, erre irányult és irányul a kommunisták, az öntudatos dolgozók tevékenysége. Eddig is sok mindent tettünk, sokoldalúan fejlesztettük a versenymozgalmat, népszerűsítettük és hasznosítottuk a haladó munkamódszereket, hogy a szívvel-lélekkel végzett építőmunkában új típusú, szocialista típusú emberekké nevelődjünk, hogy minden tettünket, gondolkodásunkat és életmódunkat mélyen áthassa a szocializmus iránti odaadás, hűség és áldozatkészség. Ez az új életmód, életszemlélet arra serkent bennünket, hogy jól végezzük munkánkat, példásan éljünk és törődjünk mások gondjával, bajával. Az élenjáró dolgozók felhívása ezt az érzékeny pontot is érinti. Azért érzékeny, mert nem vagyunk egyformák. Egyikünk jobban, a másik kevésbé jobban végzi munkáját. Ugyanilyen különbségek vannak az életmódban is. A felhívás időszerűségét húzzá ilá ez a tény. Az Igaz — nem lehetünk mindnyájan egyformák, de sokat tehetünk annak érdekében, hogy kihasználjuk azt a nagy tartalékot, mely bennünk rejlik, melyről oly kifejezőn beszélt Trousil elvtárs. A munkához való szocialista viszony egyeseknél abban nyilvánul meg, hogy azt a legtermészete sebbnek veszik s még többet is tesznek, mint ami a kötelességük De vannak olyanok, akik nem végzik el a rájuk bízott feladatokat Ha kutatnánk ennek indítékát, azt mondhatnánk, egyesek gondolkodnak a munkájuk felett, mások nem törik ezen fejüket. így nem csoda, hogy ezek a nemtörődöm emberek nemcsak saját magukat, családjukat károsítják meg, hanem hátráltatják építőfeladataink teljesítését ls. A munkásbecsület tői távol áll, hogy a gondolkodás és szeretet nélkül végzett munkába beletörődhessünk. A felhívás arra ösztönöz mindnyájunkat, hogy harcoljunk a jó munkáért, harcoljunk a rossz munka ellen. A munkájukat becsületesen végző emberek sokszor a maguk arculatára ls átformálhatják azokat, akik akarva, akaratlanul lemaradnak mögöttük. Ha példát mutatunk, és élve a bírálat jótékony hatásával, kellő Időben figyelmeztetjük munkatársainkat hibáikra, erkölcsi gyengeségeikre, gyors fordulatot érhetünk el a munka iránti viszony elmélyítésében. Sok példa tanúsítja ennek igazát. Említsük csak a szocialista brigádok legkiválóbb vezetőit, Gaganova követőit, akik a pártszervezetek, a kommunisták segítségével neveltek példás, szocialista típusú dolgozókat. Ez azért sikerülhetett nekik, mert nem tudjtak mindenbe belenyugodni. A szocialista típusú ember nem mondhatja a magáénak azt a régi, kispolgári gondolkodásmódot, hogy ne oltsd azt a tüzet, mely nem éget. Nekünk oltani kell azt a tüzet is, mely nem éget bennünket. Nyíltan, őszintén kell beszélnünk, az igazat akkor is ki kell mondanunk, hogyha az másoknak nem tetszik. A munkafelajánlásokon kívül az élenjáró dolgozók felhívására csak akkor adhatunk méltó választ, ha elsősorban önmagunkban keressük, mérlegeljük: milyen bennünk a munkásbecsület? Egy nap alatt nem érlelődhet meg bennünk a válasz. A munkához való szocialista viszonyt nem értékelhetjük számokban, mint a kötelezettségek, újí-tások, új munkamódszerek értékét. Ez többet jelent mindennél, ezt erkölcsünk mértékével kell mérnünk. Megtörténhet, hogy önmagunk elképzelései ellen is harcot kell vívnunk. Annál nagyobb lesz az örömünk, ha ezt meg tudjuk tenni, legyőzzük magunkban mindazokat a gátló körülményeket, melyek még visszatartanak bennünket attól, hogy szocialista típusú embernek mondhassuk magunkat. Erre azt mondhatná valaki, bonyolult dolog ez. Maga az élet is ilyen. Már nemegyszer tettünk tanúbizonyságot arról, hogy életünk, az építőmunka sok bonyolult kérdését sikeresen megoldottuk. Most se lesz másképp, mert előrenézünk, látjuk a távlatokat, azt az utat, melyen pártunk a kommunizmusba vezet bennünket. Mi ennek tudatában dolgozunk. S ha már oly gyakran és sokat beszélünk arról, hogyan is képzeljük el a kommunizmusban élő embert, iparkodjunk már most olyanná válni. Ezt elősegíti, ha mindennapi munkánkban valóra váltjuk a felhívás elveit. Mind határozottabban párosítsuk az egyéni érdeket a társadalom érdekével. Ez meg- t hozza a gyümölcsét. Közlemény Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának üléséről A CSKP Központi Bizottsága pénteken, november 30-án, Prágában plenáris ülést tartott. Az ülésen megtárgyalták a Központi Bizottság beszámolóját a párt tevékenységéről és szocialista társadalmunk további fejlődésének fő irányvonalairól, amely a CSKP XII. kongresszusán hangzik el. Megtárgyalták továbbá a párt új alapszabályzatának tervezetét. A bevezető beszédet Antonín Novotný elvtárs mondotta. A vita után, amelyben számos elvtárs szólalt fel, a Központi Bizottság egyhangúlag jóváhagyta az előterjesztett beszámolót és a párt alapszabályzatának tervezetét. • Csehszlovákia Kommunista Pártjának XII. kongresszusa december 4-én délelőtt 9 órakor kezdi meg munkáját a prágai Kongresszusi Palotában. A terv teljesítése közös ügy A strážskei Chemko példát mutat * Az év végéig hatmillió korona terven felül * Gondolnak a jövő évre * Brigádok az élen : mm o. • ••••• •• Közeledik az év ^, m » v a • vége s számos üzemben kezdetét vette az év végi hajrá. Nem valami megnyugtató jelenség ez, hisz ahol hajrára van szükség, ott rendszerint lemaradás mutatkozik a terv teljesítésében, ott mulasztások történtek. Az év végéig még be lehet hozni bizonyos le- • • • • maradást, azonban mennyivel nyugodtabb a légkör, mennyivel tisztább a lelkiismeret azokban az üzemekben, ahol már az év elején gondoltak az év végére s a gyakorlatban érvényesítették a közmondást: Amit megtehetsz ma — ne halaszd holnapra. Ezekben az Szemekben ma nincs szükség hajrára, mert a tervet teljesítik, sőt túl is szárnyalják. December 25-ig! Már ma megállapíthatjuk, hogy pártunk XII. kongresszusa serkentőleg hatott a tervfeladatok teljesítésére. Üzemeinkben nagyarányú szocialista munkaverseny bontakozódott ki s ebben a versenyben páratlan sikerek születtek. Az év elején és az év közben vállalt kötelezettségek nagy értékeket jelentettek, igazi értéküket azonban csak a következő napokban mérhetjük fel. Hol s hogyan teljesítették felajánlásaikat — olyanok lesznek az eredmények is. Ahol a kongresszusi munkaverseny nem volt formális, ott az eredmények is biztatók, sőt már ma bizonyosra vehetők. Az egyik ilyen üzem a strážskéi Chemko. A vállalat dolgozói a negyedik negyedév elején kötelezettséget vállaltak, hogy egész évi tervüket december 25-ig teljesítik s terven felül hatmillió korona értékű árut készítenek. Ma, néhány nappal a kongresszus előtt elmondhatjuk, hogy a Chemko dolgozói megtartják adott szavukat. Minden mutatószámot teljesítenek, sőt egyes feladatok teljesítéséről már ma múlt időben beszélhetünk. így például az üzem egész évi kiviteli tervét már október végén teljesítette s ezzel kapcsolatos feladatalt előreláthatóan több mint egymillió koronával túl is szárnyalja! Akik dicséretet érdemelnek Az eredmények — mint már említettük — a jól szervezett szocialista munkaversenynek köszönhetők. A DDBQMGI pártszervezet, szakszervezet, valamint az üzem vezetősége is a munkaversennyel állandóan és behatóan foglalkozott s támogatta a szocialista munkabrigádok és a kongresszusi címért versenyző kollektívák és üzemrészlegek kezdeményező munkáját. Az üzemben tizennégy szocialista munkabrigád működik s jelenleg négy kollektívának javasolják a cím odaítélését. Az 1. és a 2. üzemrészleget pedig „A" CSKP XII. kongresszusának üzemrészlege" cím odaítélésére javasolják. Ezek a részlegek nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy az üzem sikeresen teljesíti a tervet. Különösen Ondrej Kačur és Ján Vojna szocialista munkabrigádja érdemel dicséretet. De rászolgáltak a dicséretre a villanyszerelők is. Készülnek a jövő évre Ezek után egészen természetesnek találjuk, hogy az üzemben nagy súlyt fektetnek a jövő évi terv előkészítésére. Nem mondható ugyan, hogy az előkészület „simán" ment, mert problémák itt is vannak, ám tény, hogy a problémák előtt nem torpannak meg, hanem megoldásukon fáradoznak. A minisztérium irányszámait az üzem dolgozói megvitatták, s miután meghányták vetették a lehetőségeket, kitűnt, hogy a minisztériumi irányszámok és a reális lehetőségek között lényegesebb ellentét nincs. A jövő évi terv tehát reális — pedig igazán nem állítható, hogy a növekedés szóra sem érdemes! A jövő évben ugyanis — az idei évhez viszonyítva — a termelés ' 14 százalékkal lesz nagyobb, sőt az export-terv 34 százalékkal növekszik! A munkatermelékenységnek 11 százalékkal kell növekednie, az önköltséget 1,1 százalékkal csökkentik és 2,5 millió korona értékű anyagmegtakarltást érnek el. Legfőbb eszköz: a műszaki fejlesztés Nyilvánvaló, hogy a megnövekedett feladatok teljesítésére meg kell teremteni a feltételeket. A munkatermelékenység 11 százalékos növelése nem kis feladat. Ám ezt is teljesíthetőnek tartják mert ismerik a módját, hogyan érhetik el. Ezért nagy jelentőséget tulajdonítanak a műszaki fejlesztésnek, a jelenlegi berendezések jobb kihasználásának és számos műszaki-szervezési intézkedést terveznek. A cél az, hogy jövőre is becsülettel helyt álljanak — teljesítsék a felemelt feladatokat Az üzem dolgozói már jelenleg ís ezen fáradoznak. KEREKES ISTVÁN Tudósítónk jelenti Szebben nem is köszönthetnek a. XII. pártkongresszust Rosszabb körülmények, mégis nagy teljesítmény • A komárnói járásban módot találtak a szántás meggyorsítására • Az újonnan szervezett szocialista munkaverseny és a traktorosok • A célszerű kezdeményezés követésre méltó példa A közelgő XII. pártkongresszus hajtóerőként hat egész dolgozó népünkre. Nem túlzás az az állítás, hogy országszerte alig akad ember, aki nem gondolkozna a termelés növeléséről. A mezőgazdaságban dolgozók — hasonlóan, mint az ipari munkások — kötelezettségeket vállalnak a tervek túlteljesítésére, s már most alapozzák — és ezt helyesen teszik — a jövő évi jövedelmezőbb termelést. Tény, hogy a nyugat-szlovákiai kerület — az országos teljesítményt véve alapul — nem dicsekedhet a mélyszántás ütemével. Akadnak járások, ahol a cukorrépából és kukoricából még sok vár a betakarításra, s ez késlelteti az őszi mélyszántást. Az is igaz, hogy a természeti viszonyok nem kedvezők a parasztság száméra, s éppen ezért derekas munkát kell kifejteniük, hogy a még kint levő termést betakaríthassák és a szántást akadálytalanul elvégezhessék. A komárnói járásban — bár a kukorica 900' hektáron még kint van — a cukorrépa már nem jelent akadályt. A szövetkezeteseknek és a járási funkcioriusoknak azonban legnagyobb gondot a szántás okoz, amit még több, mint 9000 hektáron kell elvégezni. Hogy a munka üteme meggyorsuljon, a járási nemzeti bizottság mezőgazdasági osztálya módosította az eddigi szocialista munkaversenyt. A cél az, hogy egy lánctalpas traktorral a személyzet elérje a napi 14 hektáron felüli teljesítményt (a teljesítmény eléréséhez éjjeli műszakban is szükséges üzemeltetni a gépet). Ha ezt 10 napon át megisÍFolytatás a 2. oldalon) A gottwaldovi Munkaérdemrenddel kitüntetett Finomgépipari Üzemben a napokban hazánk 50 gépipari tizemének képviselői találkoztak, hogy tapasztalatcserét folytassanak a dolgozók szakmai továbbképzéséről. Képünkön Jarmila Žilinská a tapasztalatcsere résztvevőinek egy esztergályozási módszert mutat be. (CTK — Nesvadba felvétele}