Új Szó, 1962. november (15. évfolyam, 302-331.szám)

1962-11-10 / 311. szám, szombat

Világ proletárjai, egyesüljetek ! UJSZO SZLOVAKIA KOHHUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1962. november 10. szombat • SO fillér • XV. évf. 311. szám BECSÜLETTEL Aratás alatt találkoztam vele a kolárovói EFSZ határában. Ebédidő volt. A fák hűs árnyékában pA hent, utolsókat szippantott cigarettájából és elindult a kombájnok felé. Néhány szót váltottunk egymással. Érthető, hogy nem másról, mint a termésbetakarításról be' szélgettünk. Ö azt mondta, menjünk a határ másik szélére. Ott aratnak az élenjárók. Neki ebben a megdőlt gabonában kell forgolódnia. Menjen csak, noszogatott, azok tegnap is fejenként húsz hektárt tettek rendbe, róluk lehet írni. Hangjában semmi gúny, sőt az elismerés igazi emberi megnyilvánulása volt érezhető. De hát mit lehetne róla írni? Nincs értelme — adja tudtomra -hiszen az egész aratás alatt alig vág le 80—100 hektárnyi gabonát. Szöget ütött fejemben: miért? Ö adta meg a választ. Valakinek ezt (a dőlt gabonát) ls le kell vágni. Mindenki nem lehet élenjáró sem. Igaz is, bár kissé fájlalta, sőt mintha restellte volna, hogy a nagy kombájnnal ilyen keveset tud learatni, ám vigasztalta" önmagát: Ezt a búzát sem hagyhatjuk a határban, becstelen dolog lenne, ha ezzel a gabonával a kutya se törődne... 1 Tíz esztendeje traktoros. Érti munkáját, hallja a gép minden baját. Sok esztendőn át, mint élenjáróról az újságok is írtak és most meg itt „fullad be" a megdőlt gabonába. Nem kényszerből tette; amit tett, hanem saját jő belátása szerint cselekedte. Pedig azt is tudta, elmarad a hírnév, a boríték is laposabb lesz a többiekénél, akik akadálytalanul „leterítik" naponta a 8—10 hektárt. De becsület is van a világon! Meg arról sem feledkezett meg amióta a közösben van, hogy a földművelésben akad jobban fizetett és kevésbé értékelt munka, ám mindkettőt a szövetkezeti tagoknak kell elvégezni. Éppen ezért, állíthatnák többen is, miért kell ennyit írni egy emberről, aki tulajdonképpen kötelességét teljesítette azzal, hogy a vezetőségtől kapott munkát zokszó nélkül elvégezte, tehát nincs ebben semmi különös. Ez igaz. Ha azonban jobban mélyére nézünk a dolgoknak, ez az ember már több, mint gépiesen dolgozó szövetkezeti tag. Az ilyen ember eszével, szívével és teljes odaadásával a közösség érdekeit, s nem csupán az egyéni érdekeket szolgálja. Sok ilyen ember van már, az is igaz. S hogy mégis csak erről az egyről beszélünk, ezt azért tesszük, mert a hétköznapok forgatagában, a munka sűrűjében valahogy megfeledkezünk róluk és általában csak azokról beszélünk, írunk, akiknek már „nevük" van, többet „tettek" a társadalom érdekében, mint a hétköznapok kis hősei. Többször írtunk arról, hogy számos szövetkezetben lelkiismeretfurdalás nélkül hónapokig, sőt egész évben sem teljesül az adott szó, azaz nem teljesítik az állammal kötött szerződésük pontjait. Emiatt aztán kevesebb mezőgazdasági termék kerül a piacra, olykor zavarok keletkeznek a húsellátásban. Az egyik cikkre több levél is érkezett. „A becsületünk forog kockán — írta többek között a strekovi szövetkezet egyik sertésgondozója — ha így vélekedik a ftártlap a szövetkezetekről Mi becsülettel helytállunk, eleget teszünk kötelezettségünknek, még terven felül is adtunk el húst." Szép dolog, ha a parasztbecsületnek vannak védelmezői és őrködnek felette, hogy csorba ne essék rajta. Am nem írhattunk, s nem írhatunk a jövőben sem másképp a mezőgazdaságról, a parasztságról addig, amíg húsban, tejben és egyéb termékben tartoznak az államnak. Viszont megdicsérjük azokat, akik becsülettel helytállnak, szorgos kezük nyomán az adott paraszti szó minden betűje húsban, tejben ölt testet. Terven felül is adtunk el húst — írja az illető sertésetető. Ez dicséretes dolog. Sok, sok ilyen szövetkezet van az országban, amelyben igyekeznek egyre többel hozzájárulni a nagy mu szépítéséhez, formálásához. Meg aztán tagadhatatlan* ha többet adnak el, több pénzt is kap a közös. A többől jócskán jut aztán a munkaegységekre, korszerű gépek és berendezések vásárlására. Nagy az állam segítsége is I Az elmúlt évtized alatt sok mindent kaptak a szövetkezetek, épültek, szépültek a falvak. S a jövőben sem lesz szűkmarkú az ország, hiszen 1963-ban a mezőgazdaság fellendítésére gépek formájában 3 milliárd koronát kap a parasztság. Beruházási építkezések gyarapításához 4 milliárd koronával járul hozzá az állam, nem beszélve a „kisebb" juttatásokról, amelyeket műtrágya és egyéb formában kap majd a mezőgazdaság. S mivel olyan időket élünk, amikor a kettőn áll a vásár közmondás sem veszített igazságából, a parasztságnak is, — mint ahogyan megállta a helyét az aratásban, az őszi munkákban, — az eladás teljesítésében is ki kell tenni magáért. Örvendetes, hogy sokasodik az a tömeg, amely már nem csupán a gépies „megteszem, mert muszáj" gondolattal dolgozik, hanem szívügye is, miként tesz eleget szövetkezete a társadalmi követelményeknek. Ezek az emberek legyenek továbbra is az új, a haladó megtestesítői és hassanak oda, hogy a kiváló dolgozók felhívása mindenütt megértésre találjon. Hiszen a parasztbecsületről van szó 1 S ha már a becsületről beszélünk, legyen az bármilyen, ha egyszer elveszítjük, nehéz azt visszaszerezni. Becsülettel álljunk helyt minden murikában 1 Ez volna rövid mottója a felhívásnak. És talán az a legfontosabb, hogy felébreszszük a felelősséget mindenkiben, akinek valami köze van a mezőgazdasághoz. Világossá kell tenni, hogy társadalmi . feladatunk és egyben kötelességünk is úgy dolgozni, hogy a jövőben az eddigieknél nehezebb kalászt, több burgonyát, kukoricát, dúsabb füvet teremjen a föld. Ezt tették az idén azok, akik a párt kongresszusa tiszteletére jobban dolgoztak, úgy, hogy az adott szó értéke húsban, tejben, vajban már most lemérhető. ' v A jövőben tehát nemcsak a szövetkezetek élenjáró tagjaira számítunk, hanem a mezőgazdaság minden egyes dolgozójára. És ha a parasztság vigyázni akar becsületére, s megérti a kiváló dolgozók felhívásának célját, a becsületes helytállásnak jótékony hatása szinte beláthatatlan lesz a mezőgazdasági termelés és a falusi lakosság földművelési kultúrájának javulásában. Teljesítették a kötelezettségvállalást, Az ostrava-karvini szénkörzetben a Suchá-Sto' nava Bánya bányászai teljesítették kongresszusi kötelezettségvállalásukat. Az idén 52 000 tonna szenet fejtettek és 601 méter folyosót hajtottak ki terven felül. Evi tervüket december első napjaiban teljesíteni akarják. Képünkön: Viktor Högr szocialista brigád címért versenyző munkacsoportja, a bánya legjobb kollektívája a termelési vezetővel az elkövetkező időszak feladatairól tárgyal. (Švorčík felv. — CTK) VALÓRA VÁLTJÁK ADOTT SZAVUKAT Az ifjú építők kitesznek magukért Az ifjúsági szervezetek tagjai is számos kötelezettségvállalást tettek a CSKP XII. kongresszusának tiszteletére. Fiataljaink becsületére legyen mondva, ezek a vállalások nemcsak papíron maradtak, hanem teljesítették, illetve túlteljesítették őket. Látni, hogy a jövő nemzedéke méltóan bekapcsolódik az alkotómunkába. • Ha mindenütt így dolgoznának A közép-szlovákiai kerületben 51 ifjúsági építkezésen rendszeresen teljesítik az építkezési Időtervet, illetve a CSKP XII. kongresszusára tett vállalásaikat. Az év elejétől mintegy kétmillió korona értékű munkát végeztek terven felül. Ján Baláž gépivakoló csoportja jóval túlteljesíti tervét s három évi jótállást is ad. Az említett kollektíva felhívást intézett a többi csoporthoz, mely szerint az évi tervet a kongresszus megkezdéséig teljesíti. Hasonló szép példával szolgálnak a Kutná Hora-l fiatalok is. A suchdolei borjúistállót — szintén ifjúsági építkezés — a kongresszus megkezdéséig átadják rendeltetésének. • Ahol van akarat A Veiké Ozorovce-i szövetkezet fiataljai a föld termőerejének fokozását Szovjet vendégek Szlovákiában • ' ti A szovjet küldöttség fogadása Bratislavában. (CTK) — Pénteken, november 9-én a kora reggeli órákban Bratislavába érkezett a Szovjet—Csehszlovák Baráti Társaság küldöttsége, amely hazánkban részt vett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 45. évfordulójának ünnepségein és a csehszlovák—szovjet barátság hónapjának megnyitásán. A küldöttség november 13-ig marad Szlovákiában. A küldöttséget, Vjacseszlav Ivanovics Kocsemasžov, az OSZSZSZK Minisztertanácsának alelnöke vezeti, tagjai: Nadezsda Grigorjevna Zaglada, az USZSZK Legfelsőbb Tanácsának képviselője, a szocialista munka hőse, a zsitomiri terület Május 1. kolhozának növénytermelő csoportvezetője, Vlagyimir Mihajlovics Szinyelnyikov, a Komszomol harkovi határterületi bizottságnak titkára és Igor Alekszandrovics (Folytatás a 2. oldalon) (CTK felvétele) tűzték ki célul. A CSKP XII. kongresszusának tiszteletére 500 köbméter komposzt készítését vállalták. Hogy teljesítették-e? Igen, mégpedig 300 százalékra, vagyis 1500 köbméter komposztot készítettek. A rétek és legelők gondozásával sem maradnak el. Vállalásukat 10 hektárral túlteljesítették és mintegy 7000 korona egyéb munkát végeztek el. • Aranyat érnek A komárnói baromfitelepen dolgozik Szűcs Marika háromtagú kollektívája (a keltetőben) szép kötelezettséget vállaltak a CSKP XII. kongresszusának tiszteletére. Vállalták, hogy a megengedett elhullást 10 százalékkal csökkentik, a tervezett 280 ezer csirke helyett 308 ezret keltetnek ki. E vállalásuk értéke mintegy 97 000 korona. A kongresszus megkezdéséig unég jó pár hét van hátra, de Szűcs Marika kis kollektívája már túlteljesítette vállalását. Mintegy 408 ezer csirkét keltettek ki. Hasonló szép eredményeket ér el Kurina Mária kollektívája is. • A fiatal bányászok szava A Novákyi Bánya tanonciskolájának tanulói és oktatói a CSKP XII. kongresszusának iskolája címért versenyeznek. A verseny megkezdés alkalmából kötelezettséget vállaltak, mely szerint terven felül 4000 tonna szenet fejtenek ki. A fiatal bányászok becsülettel teljesítik vállalásaikat. Feladataikon kívül mintegy 5000 tonnával túlteljesítették széntermelési tervüket. -nj-i Fogadás a Külügyminisztériumban (CTK) — Václav Dávid külügyminiszter pénteken, november 9-én fogadta Cemjl Vafit, a Török Köztársaság ú] rendkívüli követét és meghatalmazott miniszterét azzal kapcsolatban, hogy az új követ átadja megbízólevelét köztársaságunk elnökének. A fogadáson jelen volt dr. Bohumil Verner, a Külügyminisztérium diplomáciai protokollfőnöke. iiiB Versenyeznek a postások Hárommillió nagyon sok. Hárommillió búzaszem is nagyon sok, de különösen sok hárommillió postai küldemény. A bratislavai l-es számú postahivatal dolgozói havonta hárommillió küldeményt juttatnak el a címzettekhez. Hárommillió levelet, csomagot és pénzesutalványt. A hatvannégy éves Vanek János és a hatvanhárom éves Dušička Václav már negyven éve végzi ezt a munkát és a két „veterán" biztató szemmel mosolyog a fiatalokra, akik néha-néha tanácsért fordulnak hozzájuk. A póstás — mindennapi ismerősünk, de kapcsolatunk mindöszsze csak annyi, hogy átvesszük a küldeményt, aláírjuk a szelvényt és egymásra mosolyogva köszönünk. De érdemes egy kis látogatást tenni a postás egytk munkahelyén, a postán. A bratislavai l-es számú postahivatalban például 5 kollektíva már elnyerte a szocialista munka brigádja címet, további nyolc csoport nemsokára szintén elnyeri, kettő pedig a CSKP XII. kongresszusa brigádja címért versenyez. A pártkongresszust köszöntő felajánlások között legfontosabbak azok, amelyek gz önköltség csökkentését, a takarékosságot és a szolgálati kötelességek mintaszerű teljesítését tűzték kl célul, s amelyeket az eddigi értékelések szerint maradéktalanul teljesítenek. Reggel kilenc órakor már feltűnik Bratislava utcáin a postások közismert egyenruhája és a riporter örömmel írfa le a legjobbak neveit. A hatvanhét éves Král József mellett Nemiek Kálmán, Kotlárik József, Kozičová Mária, Vrbiková Emília, Borovcová Mária, Molnár Ľudmila, Pelikán Anna, Kováčik József és Stefko Gustáv az l-es számú posta élenjáró dolgozói, akik jó munkájukkal, példát mutatnak a többieknek. Versenyeznek a bratislavai l-es számú postahivatal dolgozói és ebben a versenyben mi Jis segíthetjük őket. Például azzal, hogy küldeményeinket előírásos címzéssel látjuk el, hogy Sportka- és Sazka-tikettjeinket nem az utolsi pillanatbari — pénteken este adjuk be —, hogy a csomagokat rendesen ragasztjuk, címezzük, hogy a pénzesutalványt rendesen kitöltjük — mindez nekünk apróság, de a versenyben álló postai alkalmazottak számára a munka megkönnyítését jelenti, segíti őket vállalásuk teljesítésében. P. Gy. N