Új Szó, 1962. november (15. évfolyam, 302-331.szám)

1962-11-09 / 310. szám, péntek

Más lapokban olvastuk |A trebišovi kommunisták fő célja | a mezőgazdasági termelés színvonalának emelése Sok újat tudnak meg i § A TREBIŠOVI JÄRÄSI PÁRTKONFE 1 Megbízhatatlan Nagy lelkesedéssel, egyenesen az iskolából került az üzletbe. A szo­cialista kereskedelemről szerze t el­méleti ismereteit a gyakorlatban akar­ta érvényesíteni. Becsületes akart lenni, úgy, ahogy az iskolában ta­nulta. Nem akarta meglopni a ve­vőket, de végül mégis kénytelen volt. A vezető ráparancsolt, hogy az egyes árufajtákat ne mérje pon­tosan, a másikat pedig drágábban árulja. Csak az élesztőn naponta 10 —20 koronát kellett keresnie. Nem értett ezzel egyet, szomorú volt. Vé­gül nem tűrhette tovább, felszólalt. Legközelebb azonban már nem ka­pott prémiumot, s egyszerre meg­bízhatatlan lett. Egy másik üzletbe ment dolgozni. Bekapcsolódott a szocialista munka­brigád címért folyó versenybe és rövidesen példás dolgozó lett. Öröm­mel dolgozik, vidáman jár haza a jól végzett munka érzésével. Az első üzletet bezárták, vezetője pedig bíróság előtt felel majd tet­teiért. A második, ahol most dol­gozik, példaképe lehet a többi üzlet­nek. Igazán, meddig lesz még üzle­teinkben olyan különbség a munka­feltételek között és némely vezető meddig bánhat ilyen felelőtlenül az ifjú generációval, amelyet nevelni kellene? állati termékek termelése is sokkal még jobb felhasználásával akarják ezt ^ RENCIÁN legtöbb szó a mezőgazdasá- kedvezőbb lesz. • valóra váltani. ^ got érintő kérdésekről hangzott el. A növénytermesztésben a szárazság Mátyás István, Buttky Sándor, La­% Mind a beszámoló, mind a küldöttek ellenére több szövetkezetben figyelem- dányi Mária és további harminc fel­^ felszólalásai hangsúlyozták, hogy a re méltó termést értek el. Veľké Ka- szólaló a vitában egyszerű szavakkal, § konferencia közötti időszakban tovább pušanyban búzából átlagban hektá- tapasztalataik alapján beszéltek az* ^ erősödött a párt befolyása és vezető ronként 37 mázsát, kukoricából (intenzív búzafajták termelésének elő­^ szerepe. Ezt tükrözi vissza az állami Zemplínské Hradištén, Lelesen 60 má- 'nyélről, a földalappal való jobb gaz­^ gazdaságok és szövetkezetek megerő- zsát, Maié Trakany, Polany községek­^ södése, közös vagyonuk gyarapodása, ben pedig 50 mázsát takarítottak be. ^ az új technika és technológia széles Egyre több az olyan gazdaság, ahol ^ körű alkalmazása, a saját termésű már nem megy ritkaságszámba a ^ takarmányszükséglet megteremtésére 350—400 mázsás cukorrépahozam. / ^ irányuló törekvés. Vannak azonban olyan szövetkeze­^ A beszámoló kedvezően értékelte a tek is, melyekben a kalászosokból i közös gazdaságok saját forrásból tör- alig 15 mázsa termést értek el. Még i ténő beruházásait. A járásban lénye- van sok olyan község és gazdaság, fcgesen növekedett a szövetkezeti ala- ahol az állatállomány sűrűsége igen ^ pok feltöltése. Az utóbbi évek folya- alacsony és hasznosságuk sem kielégí­§ mán a szociális és kulturális alapok tő. A tapasztalatok arról tanúskodnak, $ feltöltése 7 millió koronáról 18 millió- hogy azokban a gazdaságokban, ahol ^ ra emelkedett. Az oszthatatlan alap bátran alkalmazzák a haladó módsze­^ hét százalékkal gyarapodott. Az egy reket, a komplex-gépesítést, olcsóbban > hektárra eső piaci termelés két év és többet termelnek. Az állami gaz­fc alatt 700 koronával, a munkatermeié- daságok 350 liter tejet adnak el egy ^ kenység ugyanebben az időszakban hektár mezőgazdasági terület után. § egy dolgozóra számítva 5500 koroná­S val növekedett. v Az állami gazdaságokban és szövet­A vojkai, bodrogi és több más szövet­kezeiben 250 litert, de egész sor kö­zös gazdaságból csak hatvan liter te­jet adnak a 'közellátásnak. Hasonló különbségek mutatkoznak a mezőgaz­VecebHik. Egy kis megértést Az eső, és a kabát alá belopakodó hideg szél a račai temetőnél a megállón várakozókat bizony nem egy epés megjegyzésre kényszeritette a bratislavai közlekedési vállalat értelmetlen intézkedése miatt. A régi váróbódét ugyanis lebontatták, de az újjal senki sem törődik. Azok, akik néhány nap egymás után ennél a megállónál fagyoskod­tak és este köhögve, prüszkölve ér­tek haza, úgy vélik, hogy jobb volt a régi, kicsit rossz tetejű váróterem, mint most a semmilyen. Nem győ­ződhetnének meg erről a közleke­dési vállalat dolgozói személyesen? Ez is szolgáltatás? Éppen vacsoránál ültem s egy­szer csak csörömpölni kezdett az üveg. Mire felugrottam, a tettesnek már nyoma veszett. Illetve — egy jókora kavics maradt utána. Másnap elindultam Moldavára, hogy üveget vegyek. Gondoltam, le­vágják az üveget, otthon berakom és kész. Alaposan meglepődtem tehát, ami­kor a kommunális szolgálatok üve­gezőműhelyében csodálkozó szemek­kel kérdezte a fiatalember: „S hol hagyta a keretet?" Hiába magyaráztam, hogy az üveg az ajtóba kell, az ajtó pedig nehéz, kár lenne Moldavára cipelnem. Ö csak a magáét hajtogatta, hogy állí­tólag az üveget tilos darabonként árulni. így aztán üveg nélkül érteni haza. Az úton azon gondolkoztam, hogy milyen szolgáltatás ez? Hogyan kép­zelik Moldaván, hogy az ember Ja­sovról cipelje az egész ajtót, ha egy darab üveget kell pótolni. Véle­ményem szerint elég ilyen esetben egy darabka papír, amelyre ráírták a pontos méretet. fc kezetekben 182 munkaközösség ^ négyezer egyén vesz részt a szociális ^ ta munkaversenyben, öt kollektíva a daság többi ágazatában is. ^ párt XII. kongresszusának brigádja A KÜLDÖTTEK MEGÄLLAPlTOTTÄK, § címért versenyez. A mezőgazdaság ott ahol a szövetkezeti gazdálkodás ^ élenjáró dolgozói kitűzték a föld ter- nem éri el a kívánt szintet, egy hely­^ mőképességének növelését, a terme- ben topog, kizárólag az elégtelen po­^ lés fokozását, a költségek csökkenté- litikai tevékenység és az ebből eredő i sét, a saját termésű takarmányalap rossz munkaszervezés, a gépesítéstói % megteremtését és a haladó munka- való idegenkedés megszüntetésével le­^ módszerek alkalmazását. het a helyzetet megoldani. ^ KÉT ÉV ALATT a járásban felszán- A konferencia bizakodó hangulatá­^ tottak 6300 hektár kis hozamú rétet ból, a bátor és nyílt felszólalásokból ^ és legelőt, s takarmányfélékkel vetet- kicsendült: az idei tervfeladatok va­fc ték be. Ezerkétszáz hektárról ez idén lóra váltásával indulnak a járás kom­^ et szénabegyűjtést a legújabb módsze- munistái a jövő elé. Politikai-szervező ^ rek szerint végezték el. A szántóföld tevékenységükben az elsődleges helyet ^ 19 százalékán kukoricát vetettek, az új technika és technológia beveze­^ Mindezek az intézkedések nagyban téséért vívott harc fogja képezni. A ^ elősegítették, hogy a legtöbb gazda- szocialista munkaverseny kiszélesíté­^ ságban nemcsak az állatok áttelelte- sével, példamutatással, a gépesítés ^ tése okoz kevesebb gondot, hanem az tökéletesítésével, a helyi adottságok dálkodásról, a talajjavítási munkála­tok eredményeiről és a termelés szükséges szakosításáról. A hektárho­zamok növelését elsősorban a talaj idejében történő megművelésévei, a jó vetőmaggal és öntözéssel kell biztosí­tani, nem pedig csupán a tervezett vetésterület betartásával. A szántóföld további bővítése első­rendű feladat a trebišovi járásban. Már az 1963-as évben felszántanak legalább kétezer hektár kis hozamú rétet és legelőt. 1966-ig az így nyert új szántóterületek terjedelme megha­ladja a hétezer hektárt. AZ EDDIGI GAZDAG TAPASZTALA­TOK ALAPJÁN még nagyobb gondot fordítanak a takarmánytermesztésre. Növelik a szántóföldön termesztett évelő takarmányok vetésterületét. Legnagyobb súlyt az idén is a bő ter­mést hozó kukorica termesztésére he­lyezik, amit 1963-ban már a szántó­földek 20 százalékán akarnak termel­ni. A termelés sokat emlegetett szako­sítását is megoldják a trebišovi járás­ban. A jövő év közepéig a járás álla­mi birtokai és tíz szövetkezete részé­re kidolgozzák a szakosítási tervja­vaslatot olyan formában, hogy az 1963—1964-es években megvalósítást nyerjen. Sor kerül az új technika és techno­lógia nagyobb méretű alkalmazására, a mezőgazdasági dolgozók szakkép­zettségének növelésére és egyéb fon­tos feladatok teljesítésére. A konferencia azt bizonyítja, hogy a kommunisták még szervezettebb munkájával a járás további sikereket könyvelhet majd el. Mózes Sándor A Csehszlovák- i Szovjet Baráti | Szövetség račai | körzeti bizottsága ^ Bratislava legak- ^ tívabb CSSZBSZ ^ szervezetei közé ^ tartozik. Hogy mi- S ^ lyen széles körű a tevékenysége, ^ ^ azt az is bizonyítja, hogy 15 cso-§ ^ portja működik tevékenyen. A he­i ^ lyi csoport 107-tagú, az EFSZ f ^ mellett működő pedig 86. $ dag műsort állított össze a cseh-1 ^ szlovák—szovjet barátság hónapjá-1 ^ ra. Orosz nyelvtanfolyamot, szov- ä N jet filmbemutatókat rendeznek, S ^ meghívták a Bradlan együttes-, J ^ előadásokat tartanak a Szovjet­í ^ unióról, szovjet könyvkiállítást i % rendeznek, stb. § | A račai CSSZBSZ egyik legna­i i; gyobb csoportja az egységes föld- § ^ müvesszövetkezet mellett műkő- fc ^ dik. A tagok kötelezettséget vál- ^ ^ laltak, hogy 40 új tagot szerez- \ , A tagok nemcsak novemberben ^ $ tevékenykednek. Példásan vesznek ^ § részt iskolázásokon, tanfolyamo- ^ § kon. Mindnyájan tudásuk, szak- ^ ^ képzettségük elmélyítésére törek- ^ % szenek. A szövetkezeti iskolát $ | majdnem mindenki rendszeresen ^ ^ látogatja. A szovjet munkamód-$ $ szerekről tartott előadások is nagy ^ ^ érdeklődésnek örvendenek. Sike- ^ $ res volt a gyümölcstermesztők is- * i lrntávíea A; ĽCC7 áimnta Irk 1E S S munkatársaiknak a ^ szerzett élmé- ^ $ nyeikrol, tapasztalataikról. $ A haladó munkamódszerek J i beszámolnak ^ Szovjetunióban { n iiuiuuu jiiuiiHauiuuxzereK ^ § iránti érdeklődés — különféle ^ § előadások, a sok szovjet szak- ^ ^ könyv — mindennapi munkájuk- 4 ^ ban is megmutatkozik. A CSSZBSZ * ^ tagjai a legjobb dolgozók közé $ ^ tartoznak. A fiatalok is nagy ér-1 ^ deklődést tanúsítanak a szovjet ^ ^ munkamódszerek iránt. § Biztosak vagyunk abban, hogy ^ ^ a szoveiKezeteseK az ez evi oa- ^ ^ rátságí hónapban is sok újat tud- ^ Az észak-csehországi szénkörzet teplicei Rekultivációs Vállalatának dolgozói újból termővé teszik a bányamun­kák következtében elértéktelenedett földeket. (CTK felvétel) a. Jó! bánnak a gépekkel Szövetkezetünkben kombájnok se­gítségével takarítjuk be a cukorré­pát. Szűcs Gyula traktoros, Zsem­lye Vince és Renczés Mihály kom­bájnvezetők rendszeresen gondos­kodnak a gépek karbantartásáról. Eddig még egyetlen egyszer sem for­dult elő üzemzavar. Lelkes munká­jukkal a rendkívül száraz talajon húsz nap alatt 43 hektár termését takarították be s több mint 100 szö­vetkezetes helyett végezték el a munkát. Tóth Vince agronómus, Horná Pôtoň Dolná Seč-i levél Ä minapi esőzések jól előkészített magágyban találták a Dolná SeC-1 szövetkezet őszi gabonáját. Még a kukorica és a cukorrépa betakarítá­sa okoz gondot, de ezzel a feladat­tal is sikeresen megküzdünk. Az aszály ellenére 40 mázsás szemes kukoricával számolunk hektáron­ként. Rosszabb a helyzet a cukor­répánál, alig érjük el a 250 má­zsás hozamot. A téli takarmányt, fő­ként silót így ls elegendőt bizto­sított a szövetkezet. Egy-egy lá­basjószágra számítva 40 kôbmšter nedvdús takarmány jut. Húsbői ed­dig 100 mázsával teljesítette túl szö­vetkezetünk előirányzott tervét és 30 ezer tojással adott el többet a köz­ellátásra a tervezettnél. Kis Gyula, Dolná Seč már csaknem elfeledkeztem, pedig egy Időben meglehetősen sokat emlegették őket a faluSan. Különösképpen sok szó esett róluk szüretkor. Ta­lálóan megválasztott s szinte művészien variált jelzők tömegéből idézhetnék, melyekkel a falu népe, hogy úgy mondjam elhalmozta a három asszonyt. Állítólag az Iskolában megkérdezte a tanító: —- Nos, gyerekek tudjátok-e, mik a szőlő leg­ismertebb kártevői? — A filoxéra — mondja az egyik. — A peronoszpóra — így a másik. — A lisztharmat — feleli a harmadili. A gyerekek így, szépen felsorolnak minden ismertebb szőlőbetegséget és kártevőt, nem fe­ledkezve meg a szőlőorbáncról és a gyökérgoly­váról sem; a tanító nagyon elégedett, hiszen mindez nincs is a tananyagban, ki-ki önszorgalom­ból tanulta meg otthon, a szüleitől. Már éppen be­fejezné az órát, amikor az utolsó padból a kis fitos Jóska nyúftja a kezét. — Tanító elvtárs, vannak kártevők, melyek el­len nem használ sem a Dynol, sem ti kénpor, de még a bordóilé sem. — Például...? —- Hát... például a három asszony ellen; tet­szik ismerni őket... — és mondfa a nevüket. Mit tehet szegény tanító? Nevet ő is a huncut felele ten. Mondom, a hárorh asszonyról már csaknem elfeledkeztem. Vasárnap délelőtt azonban megszó­lal a községi hangszóró s egyszeriben azt látom, hogy az utca minden lakófa kint áll a házak előtt s élénk figyelemmel hallgatja a közvetítést. — „Figyelem, figyelem — hallom a titkár jól­ismert hangját — a HNB mellett működő közrend­védelmi szakbizottság most tárgyalja Stolár Ilona, Györgyik Ilona és Varga Mária vádlottak ügyét. A tárgyalást a községi hangszórón közvetítjük. Nevezettek az imént érkeztek meg a HNB iro­dájára ..." Öt perc múlva én ís ott ülök az irodában s az utcára néző ablak mellett figyelem a tárgyalást. A három asszonyról Néha egy-egy pillantást vetek az utcán ácsorgó emberekre. Elsőként Stolár Ilona áll a mikrofon elé. Megle­pődve veszem tudomásul, hogy az asszony szinte elképesztően nyugodt, megfontolt tárgyilagos vá­laszokat ad a feltett kérdésekre. Mindent be­ismer, mindent megbán. A gyerekéinek lopott, akik megkívánták a szőlőt. Mennyit? Egy hátiko­sárral. Á bizottság úgy tudja, hogy több mint 1400 korona havi jövedelme van a gyereksegéllyel együtt. Rá van utalva a lopásra? Dehogy/ Már meg is bánta, nagyon megbánta. Mintha könyvből olvasná. Látszik, hogy jól felkészült a tárgyalásra. Nézem az arcát: egykedvű, a megbánásnak nyoma sincs rajta. Kinézek az ablakon. Az emberek csó­válják a fejüket. A bizottság elnöke felolvassa az egységes földművesszövetkezet vezetőségének vé­leményét, mely szerint Stolár Ilona, aki a nö­vénytermesztő-csoportban dolgozik, munkáját rendszeresen elhanyagolja. Egy fintor az asszony ajkán jelzi: nem érdekli őt túlságosan az egész. Erkölcstelen élet — hallom a vádat. Űjabb fintor. Az elnök hangja reszket az idegességtől. Györgyik Ilona már kevésbé magabiztos. Nem hajlandó a mikrofon elé állni. Sír. Azt állítja, hogy Stolár Ilona beszélte őt rá a szőlőlopásra. Egyébként a szőlőt ő is a gyermekeinek lopla. Szegény gyerekek! Megbánta? Meg. ámbár... ő ezt nem tartja lopásnak. Attól lopott, akinek van. Mert neki nincs. Mi ez akkor, ha nem lopás? — kérdi az elnök. Az asszony ránt egyet a vállán. Segített megkapálni azt a szőlőt? — Nem, azt nem.., Míg Stolár Ilona özvegyasszony, Györgyikné 'szalmaözvegy. A férje börtönben ül verekedés köz­ben elkövetett súlyos bűntett miatt. Családfa meg­élhetése biztosítva van. Az asszony először áll a büntetőbizottság előtt. S végül a harmadik vádlott: Varga Józsefné. Magas, barna asszony; harmincöt éves, akárcsak a két előbbi. — Mit szólt a férje, amikor megtudta, hogy a feleségét lopáson csípték? — hangzik az elnök első kérdése. — Veszekedett — törik el nyomban a mécses —< azóta mindig csak veszekszik. — Igaza van a férjének. Mindja csak, mi vitte rá magát a lopásra? Az asszony hallgat. Kinézek az ablakon. Az em­berek, mintha egy kicsit szomorúbbak lennének. Vargánét ezelőtt rendes, becsületes embernek is­merték. Az elnök is ezt állítja: — Magára még soha nem volt panasz. A mun­kájára sem. A szövetkezet vezetősége ezt írja: „Szorgalmasan, rendesen dolgozik." Nem gondolja, hogy legjobb lenne minél előbb felhagyni ezzel a „barátsággal"? •Az asszony bólint és a szemét törülgeti. Amíg a bizottság meghozza döntését, a három asszony a szomszéd helyiségben várakozik. Az öttagú bizottság csaknem egy órán át tár­gyalja az ügyet. Végül behívják a három asszonyt és felállva meghallgatjuk a döntést. A döntés szövege rövid: Mind a három asszony kártérítést és fejenkint kétszáz korona büntetést fizet. A pénzt mindenki saját maga viszi el a káro­sultnak. A Z.-i HNB tanácsa mellett működő közrend­védelmi szakbizottság figyelmezteti Stolár Ilonát, akinek viselkedése már többször felháborította a község lakóit, hogy a legkisebb hasonló kihá­gás esetén feljelentést tesz ellene a járásbíró­ságon. ZSÉLYI NAGX LAJOS Ül SZÖ 4 * 196 2' november 9.

Next

/
Thumbnails
Contents