Új Szó, 1962. november (15. évfolyam, 302-331.szám)

1962-11-28 / 329. szám, szerda

"Világ proletárjai, egyesüljetek! Bratislava, 1962. november 28. szerda * 30 fillér • XV. évf., 329. szám Ä társadalmi érdek legyen a döntő Szlovákia Kommunista Pártjá­nak kongresszusán sok szó esett a nemzeti bizottságok munkájáról. Ez természetes is, mert a nemzeti bizottságok nagy és felelősségtel­jes feladatot teljesítenek. Munká­jukkal kapcsolatban nem hiány­zott az elismerő szó, mert külö­nösen néhány új szakaszon való­ban komoly ( munkát végeztek. Legnagyobb részben a nemzeti bi­zottságok érdeme az is, hogy pél­dául a „Z"-akció keretében Szlo­vákia lakosai több mint 12 millió órát dolgoztak le társadalmi mun­kában s ezzel nem kevesebb, mint 236 millió korona értékű művet al­kottak. Természetes, hogy ilyen óriási munkát nem lehetett volna elvé­gezni jó szervezés nélkül. Hason­lóképpen pozitívan értékelhetjük egyes helyeken a különféle bizott­ságok munkáját, melyek közül legjobban talán a nőbizottságok és a mezőgazdasági szakbizottsá­gok dolgoztak. Száz- és százezer tojással több került piacunkra a nőbizottságok áldozatkész mun­kájának eredményeként. Nemegy­szer ők maguk jártak elöl jó pél­dával a tojásbeadásban, s félre­téve az egyéni érdekeiket, tevé­kenységükben a társadalmi érde­keket tartották szem előtt. A me­zőgazdasági szakbizottságok mun­káját dicséri az a tény is, hogy az idei aratáskor már jelentősen kevesebb volt a géphiba, jóval több az egy kombájnra eső átlagtelje­sítmény, mint a korábbi években. Helytelen lenne, ha nem vennénk észre, hogy az idén a gabonafel­vásárlás minden eddiginél jobban sikerült, pedig néhány helyen a nagy szárazság komoly vámot vett a terményből. Nagy feladat hárult a nemzeti bizottságokra a rájuk bízott ter­melési ágak irányításánál is, hi­szen Szlovákiában a szocialista szektorban dolgozók 39 százalékát a nemzeti bizottságok irányította gazdaságok foglalkoztatták. Bár még sok a panasz a helyi ipar üzemeire, a közszolgáltatásokra, de tény, hogy a közszolgáltatások lényeges kibővülésének — amit a nemzeti bizottságok munkája eredményezett — köszönhetjük, hogy pártunk XI. kongresszusa óta Szlovákiában 134 ezerrel nö­vekedett a foglalkoztatottak szá­ma. Különösen a nők foglalkozta­tottsága növekedett jelentősen, ami természetesen lényegesen nö­velte az egy családra eső jövedel­met, s emelte az életszínvonalat. Ezek a tények a legkézzelfog­hatóbb bizonyítékai annak, hogy Szlovákiában a nemzeti bizottsá­gokba megválasztott hatvanezer­nél több képviselő, valamint a kü­lönféle bizottságokban tevékeny­kedő több mint 100 000 állampol­gár nem csekély munkát végzett. A nagy és áldozatkész munkáról Szlovákia Kommunista Pártjának kongresszusa is elismeréssel szólt. Annál is inkább, mert a jelenlegi feladatok jelentős részével a két kongresszus közötti időszakban bízta meg a párt és a kormány a nemzeti bizottságokat. Az pedig természetes, hogy a kibővített jog­körrel és felelősséggel még nem járt és azonnal nem is járhatott együtt az, hogy mindegyik kép­viselő teljes mértékben helytáll­jon a nagyobb feladatok teljesíté­se terén. Pártunk Központi Bizott­sága is számított azzal, hogy kü­lönösen az átmeneti időszakban itt-ott felmerülnek nehézségek. Fel is hívta erre a pártszerveze­tek figyelmét és hangsúlyozta, hogy a pártszervezeteknek a ko­rábbinál fokozottabb mértékben kell segíteniük a nemzeti bizott­ságok munkáját. A legtöbb helyen a pártszervezetek meg is tették, ami tőlük tellett. Annál kevésbé érthető tehát, hogy a nemzeti bizottságok nem mindenütt és nem minden esetben teljesítették feladataikat a nagy és merész célokhoz méltó következe­tességgel. Főként a beruházási építkezések szakaszán fordultak elő komoly fogyatékosságok, még* pedig azért, mert sok helyen a járási, sőt a kerületi, de legtöbb esetben a helyi nemzeti bizottsá­gok a reszortérdekeket tartották elsődlegeseknek. Azért van ma Szlovákiában olyan sok félbema­radt építkezés, mert a nemzeti bizottságok nem kielégítően han­golták össze a terveket, illetve a beruházási építkezéseket és bi­zony sok esetben egyáltalán nem tartották szem előtt az ő érdekei­ket is szolgáló társadalmi érdeke­ket. A befejezetlen iskolák, kul­túrházak és egyéb építkezések ez­rei tanúskodnak erről. Az ilyen felelőtlen munka, vagy lokálpat­riotizmusból kiinduló intézkedés elég gyakran azt eredményezi, hogy a nem megfontoltan, a nép­gazdasági, társadalmi érdekekkel nem összehangoltan tervezett, ma már elkészült épület, a mil­liós befektetés csupán egy-két évig szolgálja majd a célt, akkor is csak a szűk reszortérdekeket. Főképp a kultúrházak és a kisebb üzemek építésére vonatkozik a kongresszusnak ez a tgegállapítá­sa. A falusi lakásépítkezések eddi­gi módszere ugyancsak nem a leg­kiválóbb bizonyítványa a nemzeti bizottságok munkájának. Hiszen néhány év alatt megközelítőleg 7000 hektár szántóföldet rabol­tunk el az amúgy is kevés föld­területből. Bacílek, elvtárs beszé­dében hangsúlyozta: „Rá kell mu­tatnunk, hogy az egyéni lakás­építkezésben bizonyos ösztönsze­rűség mutatkozik." Ez pedig hely­telen. A nemzeti bizottságok gyak­ran adnak építkezési engedélyi olyan földterületre, amelyet meg­menthettek volna, ha a távlati ter­vekben kidolgozott új arcú falu építésére irányítják a figyelmet. Ha a kertekkel övezett házak he­lyett az emeletes, több lakásegy­séges építkezést szorgalmaznák, akkor az építkezési anyag problé­májának megoldásában milliós ér­tékekkel segítenék a népgazdasá­got. Ugyanakkor jobb és gazdasá­gosabb feltételeket teremtenének a falu kanalizáčiójának, központi fűtésének, tehát az építkezés te­rén a város színvonalára való emelkedése megoldásának is. És ki nyerne legtöbbet? Mindeneset­re az új lakások tulajdonosai, mert olcsóbb és korszerűbb lakásokhoz jutnának. Komoly és egyik legfelelősség­teljesebb feladat, hogy a közeljö­vőben a nemzeti bizottságok nagy súlyt helyezzenek a mezőgazdasá­gi üzemek felvásárlási tervének teljesítésére. „Az SZLKP kongresszusa elvár­ja — hangsúlyozza a nemzeti bi­zottságok munkájával kapcsolat­ban a határozat —, hogy a szlo­vákiai nemzeti bizottságok megja­vítják vezető, szervező és nevelő­munkájukat, az állami politika kö­vetkezetes végrehajtói, az állami terv-' és pénzügyi fegyelem őrei lesznek, következetesen harcolni fognak minden lokálpatriotizmus ellen, mindent megtesznek, hogy teljesítsék a kitűzött feladato­kat ..." Most, a CSKP XII. kongresszusa előtt a szlovákiai nemzeti bizott­ságoknak ezt fokozott mértéiben kell szem előtt tartaniuk. Hatékonyabb munkaverseny A váratlan havazás kedvezőtlenül befolyásolja az őszi munkák menetét a nyugat-szlovákiai kerületben. A múlt héten csupán 6 százalékkal nö­vekedett az őszi mélyszántás. Eddig 35 ezer hektárt szántottak fel. A terv­teljesítéshez még 130 ezer hektár hiányzik. A legjobb eredményt — 10 százalé­kos növekedést — a komárnói járás­ban érték el. Nehéz körülmények kö­zött is túlszárnyalták a napi teljesít­ménynormát. A szántás ütemének még nagyobb fokozása érdekében át­tértek a szocialista munkaverseny új formájára. Míg eddig hetente a leg­jobb traktorosokat jutalmazták a tel­jesítmény meghatározása nélkül, no­vember 24-től a gép kezelőszemélyze­tének, amely december 4-ig 140 hek­tárt felszánt, 400 korona 1 jutalmat fizetnek, 115 4hektáť' után 250 koronát és 100 hektár után 150 .koronát. Ez­zel a módosítással el akarják érni a gépeknek két műszakban való jobb kihasználását. 4 (tk) Díjnyertes gyártmányok szeripari üzemek teljes berendezését szállítják a megrendelőknek. Az üzemben évente 25 komplett tejfeldolgozó-üzem berendezése készül a Szovjetunió részére. Képünkön a csehszlovák—szovjet barátság nevét vi­selő szocialista munkabrigád Jirí Vanék (felvételünkön baloldalt) vezeté­sével a Szovjetunió részére készülő berendezéseket szereli. E centrifuga az Uruguayban, Montevideóban megrendezett tejüzemi gépek nemzetközi versenyén első díjat nyert. (Krejčí felv. — ÖTK1 A szocialista munkabrigádok jelentik: TELJESÍTETTÜK Végső fázisához közeledik a CSKP XII. kongresszusát megelőző időszak. Az üzemekből érkező hírek százai szinte szóról szóra ugyanazt jelen­tik: teljesítettük a pártkongresszus tiszteletére tett kötelezettségvállalá­sokat. \z ifjúság a párt tiszteletére A trenčíni Merina üzemben Mechrík elvtársnő szocialista munkabrigádja, amely a kongresszusi címért is küzd, a nagy esemény tiszteletére erede­tileg úgy határo­zott, hogy a terve­zett mennyiségnél 200 kilogramm fo­nállal gyárt töb­bet. A kongresszu­si versenyben a csupa fiatalokból álló kollektíva lel­kesedése nem Is­mert határt. S az eredmény: több mint 7000 kg ter­ven felül gyártott I ji textilfonál 2 millió •„« koronán felüli ér­téliben. A verseny kimenetelét az is jelentősen befolyásolta, hogy a bri­gád Petriscseva szovjet asszony mun­kamódszerei szerint végzi munkáját. A munkához való szocialista viszony A gottwaldovi Svit üzemben a fia­talok szinte kivétel nélkül élenjáró munkások. A gépjavító részlegben maradéktalanul teljesítették a kong­resszus tiszteletére tett ígéretüket: anyagmegtakarítással és a munka­szervezés megjavításával 31 000 koro­nával gazdagították az országot. Tel­jesítették az újítási javaslatokkal összefüggő felajánlásaikat is, mert a kongresszusi versenyben benyújtott 4 T ~7" ' yr ' -r J újítójavaslatból hármat már a ter­melésbe is bevezettek. Az építőiparban is A poprádi magasépítő vállalat szo­cialista munkabrígádjai eredetileg 100 000 korona értékű kötelezettség­vállalást tettek. Most a kongresszus előtti napok kellemes meglepetést hoztak a kollektívák számára: a ver­seny kiértékelésénél kiderült, hogy eddig 173 000 koronát ér az a munka, amelyet brigádok tagjai a pártkong­resszus tiszteletére terven felül eí» végeztek. A bányászbecsület így kívánja Mindössze egy mondat, de ezer szó nál többet ér: „A karvinai Május 1 Bánya" dolgozói Mikula elvtárs vezet­te kollektívája a hónap első 20 napja alatt 21 820 tonna szenet fejtett kom­bájnnal. Teljesítményükkel az utolsó betűig eleget tettek a kongresszus tiszteletére tett felajánlásuknak. A bányászkollektíva azonban — úgy látszik — egy percig sem akar a ba­bérjain nyugodni. Máris elhatározták, hogy a munka jobh, megszervezésé­vel megdöntik a kombájnos szénfej­tés hazai rekordját. Nagyszerű emberek a kubaiak ANASZTASZ MIKOJAN NEW YORKBAN New York (CTK) — Anasztasz Mi­kojan, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese, aki három­hetes havannai látogatása után visz­szautazik hazájába, november 26-án (időszámításunk szerint) 20 óra 20 perckor a New York-i Idlewild re­pülőtérre érkezett. A. Mikojant a re­pülőtéren Anatolij Dobrinyin, a Szov­jetunió washingtoni nagykövete, .Va­szilij Kuznyecov, a Szovjetunió kül­ügyminiszterének helyettese és Vale­rian Zorin, a Szovjetunió ENSZ kül­döttségének vezetője fogadta. A. I. Mikojan New Yorkba érkezése után nyilatkozott. „Örülök, hogy Ku­bából New Yorkba jöhettem. Három hetet töltöttem Kubában és tárgyaltam a szocialista Kuba vezetőivel. Különböző helyeket kerestem fel Kubában. Utolsó, két és fél év előtti látogatásom óta nagy változások tör­téntek. Nagy haladást tapasztaltam és láttam azt a népet, amely lelkesen és odaadással támogatja kormányát. Kuba népe és a nép vezetői kiváló emberek. Ajánlom Önöknek, lépjenek velük összeköttetésbe. Hruscsov szov­jet kormányfő és Kennedy amerikai elnök megállapodása folytán ez a le­hetőség megvan, s ezt nem volna szabad elszalasztani. Mikojan kijelentette, hogy kubai lá­togatásával rendkívül elégedett. Az újságírók kérdéseire azt felelte, hogy a Szovjetunió támogatja Kuba öt igazságos pontját. (Folytatás a 3. oldalon) Nem egészen fél esztendő múlva üzembe helyezik a nerato vicei Spola­nát, hazánk egyik legnagyobb kén­savgyártó üzemét, amely hazai nyers­anyagot fog feldolgozni. (Tachezy felv. — CTK) Megitatják a ôzomjoô, fiä&det Középiskolás koromban tanultam a türkmén sivatagokról, hogy elegendő csapadék mellett gazdag termőföldekké válnak. Ültess el egy száraz karót, köpj rá és kivirágzik. Szó szerint ez a mondás állt a földrajzkönyvben. Ha nem is egészen, de majdnem így van ez a Bodrogközzel ts. A ter­més az időjárás kénye-kedvétől függ. Azaz csak függött, mert az ember nem azért ember, hogy ebbe belenyugodjék. Mint tenyért a ráncok, úgy szeldesik át széltében-hosszában a vidéket az öntözőcsatornák. Az egész rendszer pe­dig csak most épül. Kell ts, mert olyan szeszélyes itt az Idő, mint egy elké­nyeztetett királykisaszony. Ha esik, esik szakadatlanul, ha pedig megma­kacsolja magát, a kutak is kiszáradnak. — Júliusig egy hitvány felhő se nézett felénk — bosszankodik még most ís Bók Todor, a Somotort Állami Gazdaság agronómusa. — Akkor meg úgy megeredt, hogy a végén már a pokolba kívántuk volna minden csepp­jét. Kívánták, vagy nem, magától ts el­ment. Talán megharagudott, mert no­vemberig nem jelentkezett. Hát ilyen itt az idő. Öntözni kell, vagy máskü­lönben az útilapu is elszárad. Somotoron két évvel ezelőtt hatmil­liós beruházással öntözőberendezést építettek. Nagy költség, ám kifizető­dött. Palágyi Sándor igazgatónak is ez a véleménye. — Csak azt sajnálom, hogy műszaki hiba folytán nem öntözhettük mind a háromszáz hektárt (ennyire volt ter­vezve]. A hibás fővezetéket a télen kijavítjuk. Jövőre már az egész terü­letet öntözni akarjuk. Az idén 220 hektárt öntöztek. Sok mindent termeltek rajta. Kukoricát, cukorrépát, lóherét, még búzát is, amely az alávetés kedvéért kapott vi­zet. Hogy hű képet kapjunk az öntözés jelentőségéről, egy kis összehasonlí­tást adunk. Kukoricából az öntözött 42 hektáron csövesen 75—80 mázsát ér­tek el. Az öntözetlen 24 hektáron 45 mázsát. A cukorrépa öntözve 320 má­zsát, öntözetlenül 280 mázsát adott. Lóheréből egyszeri kaszálásra 44 má­zsát takarítottak be hektáronként. A búza ls meghálálta a vizet. Húsz hektáron a kosutiból 35,4 mázsás hoza­mot értek el. A öntözés áldásos hatását legjobban akkor vesszük csak igazán észre, ha összehasonlítjuk az 1960 előtti hoza­mot, amikor még nem működött az öntözőberendezés, az ideivel. 1959-ben 30,4 mázsás hozamot értek el. 1958-ban ennél is -kevesebbet, csupán 28,5 má­zsát. Az idei hozam átszámítva sze­mesen kb. 55 mázsa. Majdnem kétsze­rese a két év előttinek. Kétszeres hek­tárhozam, kétszeres pénzértéket jelent. Ez pedig sok pénz. Talán több, mint hatmillió. Így is, úgy is, előbb-utóbb kamatostól megtérül a beruházás. — Lehettek volna nagyobb hozamok ls — mondja az agronómus, s nyomban magyarázattal is szolgál. — Ám mind­össze kétszer locsoltunk 30—30 milli­métert. Nyáron annyira leapadt a Bodrog holtága, ahonnan a vizet nyer­jük, hogy ősszel a betakarítás előtt már nem öntözhettük a területet. Pe­dig egy-két mázsával ez is növelte volna a hozamot. Ogy hallottam, hogy jövőre elkészül Streda nad Bodrogom mellett a szi­vattyúállomás, akkor majd lesz elég vizünk. Megitatjuk ezt a telhetetlen főidet — magában talán továbbfüzte a gondolatot az igazgató. Magasabb hektárhozamokra, több termésre gon­dolt. PALÄGYI LAJOS

Next

/
Thumbnails
Contents