Új Szó, 1962. november (15. évfolyam, 302-331.szám)

1962-11-24 / 325. szám, szombat

ANKÉT A TANÍTOK ISKOLÁN KÍVÜLI MUNKÁJÁRÓL Mindannyiunk feladata Minden pedagógusnak, az iskolák bármely fokán tanít, már a pályavá­lasztás alkalmával tudatosítania kell, hogy milyen feladatok várnak rá. A tanítók iskolán kívüli munkája tehát természetes. Helytelen azonban, ha a pedagógus az iskolán kívüli mímkában olyan mértékben vesa részt, amely gátolja az iskolai mun­kájának tökéletes elvégzésében. A pedagógusnak elsősorban a felnövek­vő nemzedék oktatása és nevelése a A jó együttműködés a munka alapja Tanítói oklevéllel, munkakedvvel tele, tizennyolcévesen indultam hi­vatásom első állomására. Osztatlan iskolára kerültem. Lelkiismeretesen, minden kérelemnek és felhívásnak eleget téve végeztem munkámat. A helyi funkcionáriusok közül néhá­nyan azonban — látva, hogy minden kérelmüket maradéktalanul teljesí­tem, fokozni kezdték követeléseiket. Később már azzal sem elégedtek meg, ha a plakátokat megfestettem. Követelték, hogy ragasszam is ki őket. Nő létemre azonban csak ne­hezen tudtam volna felkapaszkodni a villanypóznára, miegymásra, hát ezt a követelményt kategórikusan vissza­utasítottam. A harmadik iskolaévet Milanovcén kezdtem. Itt határozottan más a ta­nítók és a helyi funkcionáriusok vi­szonya. Minden tanító érdeklődési köréhez és életkorához mérten vá­lasztott és vállalt iskolán kívüli mun­kát. így aztán a tanítók egyéni le­leményességük szerint tevékenyked­hetnek De ez még nem minden, ör­vendetes jelenség, hogy a helyi funk­cionáriusok érdeklődéssel reagálnak s tanítók nehézségeire, mint amilye­nek a lakásprobléma, az étkezés biz­tosítása vagy az iskolai berendezé­sen észlelt fogyatékosságok. Hamar Ilona tanítónő, Milanovce feladata, mert ez a nemzedék lesz az, aki megvalósítja mindazt, amiért dolgozó népünk harcol: a kommunis­ta társadalmi rendszert. jelenleg az a helyzet, erről szól néhány hozzászólás, hogy nem min­den pedagógus veszi ki részét az is­kolán kívüli munkából. Ennek elle­nére véleményem szerint sok eset­ben nem lehet a pedagógusokat hi­báztatni. Előfordulnak olyan esetek ls, hogy a tömegszervezetek illetve a HNB funkcionáriusai nem szervezik meg a népnevelői munkát, arányosan. Gyakran egyes tanítókat túlterhelnek, másokra meg úgyszólván semmit sem bíznak. Szerintem, ha a pedagógusok kul­túrpolitikai munkáját szervezetté és jobbá akarjuk tenni, egyes pedagó­gusok túlterhelését meg akarjuk szüntetni, s ha az iskolán kívüli munkába minden pedagógust be aka­runk kapcsolni, a HNB-k mellett mű­ködő iskolai és kulturális bizottsá­goknak a mostaninál többet kellene foglalkozniuk a pedagógusok munká­jával. E bizottságokban ismerniük kell a tanítók szakmai és ideológiai fejlett­ségétj tudniuk kell, kik mire képesek. Szerintem nem helyes például az, hogy falun általában a tanítók a tö­megszervezetek elnökei. Az elnöki tisztséget más is betölthetné. A taní­tónak inkább a kultúrfelelős és a propagandista teendőit kellene vé­gezni. Végül azt szeretném megemlíteni, hogy ha a tanítóktól számon kérik a társadalmi munkát, a népnevelést és az ifjúságról való gondoskodást, miért nem kérik ezt számon a töb­bi értelmiségi dolgozótól is? Társa­dalmunk a technikusok, orvosok és adminisztratív dolgozók oktatására ugyanolyan, vagy még nagyobb ösz­szeget költött, mint a pedagógu­sokéra, tehát nemcsak a pedagógus erkölcsi kötelessége a tudás átadá­sa, a népnevelés, az Ifjúságról való gondoskodás, hanem a társadalom minden egyes tagjának. Fogjunk hát össze, végezzük közösen a teendő­ket! Kajtár József, Iža A bratislavai Gj Színpad nemrég mutatta be Arbuzov Tizenkettő után című színművét. Felvételünkön Ivan Mistrík, Ivan Ulibisev és D. Kákosová Katenka szerepében. (Ján Herec felv.) Gazdag műsor a baráiság hónapiában Dolgozzék mindenki tehetsége és módja szerint Lapunk szeptember 29-i számában megindított anké­tunk vitazáró cikkét — a ta­nítók iskolán kívüli munkájá­ról — a december 1-i szá­munkban közöljük. Jóleső érzés arról olvasni, hogy a tanítók sok községben igen Jelentős népnevelő munkát végeznek. Elő­adásokat tartanak, táncokat, éneke­ket tanítanak be, s ők a színjátszó csoport rendezői, irányítói. A taní­tók leglényegesebb munkája azon­ban az iskolás gyermekek nevelése és oktatása. A tanítók iskolán kí­vüli munkájának a megítélésénél ez­ért tekintettel kell lennünk a tanító lehetőségeire is. Nagy a különbség például az osz­tott és az osztatlan iskolák tanítói között. En ís Karolinán (levicei já­rás) egyosztályos iskolán működöm. Egy tanteremben, egyszerre tanítom mind az öt évfolyam tanulóit. Itt az egy évfolyamra eső tanítási idő csak egy ötöde az osztott iskoláéhoz vi­szonyítva. Természetes, hogy itt a tanulók nem szereznek olyan alapos ismereteket, mint az osztott iskolá­kon. Az osztatlan iskolák tanítóinak tehát az iskolán kívüli munkára nincs annyi idejük, mint azoknak, akik osztott iskolán tanítanak. S ha mégis végeznek iskolán kívüli mun­kát, azért kétszeresei! elismerést ér­demelnek. A tanító Wnunkájának a megítélésében, ebben iz esetben sem az iskolán kívül végzett munka meny­nyisége a döntő. A szülők, a helyi nemzeti bizottság, a társadalmi szer­vek funkcionáriusai tekintsenek be az iskolai munkába is. Vizsgálják meg, hogyan állják meg az iskolá­ból kikerülő tanulók helyüket az életben. Jó eredményeket érnek-e el? Ahol a tanítót csupán az iskolán kívüli munkája után ítélik meg, s sem nézik, milyen eredményeket ér el a tanítás, a nevelés és az oktatás terén: helytelenül járnak el. Vannak olyan tanítók ís, akik sokat tesz­nek a községben lévő egyes akciók alkalmával, ugyanakkor elmulasztják a leglényegesebbet: a tanulók taní­tását, nevelését. Ez pedig nagy hiba. Ez a mulasztás az iskolán kívül sem­mivel sem pótolható. Veress Vilmos, Nýrovce A csehszlovák-szovjet barátsági hó­nap keretében a lučeneci járás köz­ségeiben. "Kérdés-felelet estek formá­jában tartanak rendezvényeket. Meg­szervezték a szovjet filmek és a szovjet gyermek-filmek egyhetes fesz­tiválját is. Szovjet dalokat éneke­lünk címmel versenyt indítottak. A CSSZBSZ járási vezetősége a járási könyvtárral .karöltve Lufienecen, Fi­lakovón, Modrý Kameftban és Pol­táron körzeti könyvvitákat rendez. A szlovák olvasók Kozsevnylkov köny­vét „Ismerjék meg Balujevet", a ma­gyar olvasók pedig Szimonov Élők és holtak című regényét vitatják meg. Emellett Lučenecen járási olvasó­konnferenciát is rendeznek. A ba­Elégedettek lehetnek a zenekedvelők A košicei Kultúra és Pihenés Park­ja a Műszaki Múzeumban hetente (csütörtökön) megrendezi a zene­színház változatos műsorát, amely felváltva szerepelteti az ún. komoly és sláger-zenét, ezenkívül minden hónapban egy szavaló estet iktatnak a műsorba. Az elmúlt héten az első zenei délutánon a lengyel zenekarok és énekesek előadásaiban gyönyör­ködhetett a közönség, majd Yma Sumac perui énekesnő 'íangjában. Wagenhuber Adél, Košice rátsági hónap végén közös szlovák és magyar irodalmi estet bonyolíta­nak le Ctibor Štítnícký költő és dr. Csanda Sándor részvételével. A népi­orosz nyelvtanfolyamok 110 csoport­ban 1400 hallgató részvételével in­dultak meg. Ezzel egy időben a járás­ban öt orosz nyelv-klub kezdi meg működését. Sólyom László, Lučenec KULTURÁLIS HÍREK • A košicei járási tanítói énekkar Jozef Polaško fiatal karmester ve­zényletével sikeresen vendégszerepelt Ploské és Budimlr községekben. Ven­dégszereplésükkel a barátsági hónap műsorát gazdagítják. A barátsági hó­nap utolsó hetében a szomszéd járás székhelyén, Rožňaván is fellépnek. (m. p.) • Spanyolországban Las Palmasban, nemzetközi filmfesztivált rendeznek. Csehszlovákia Karel Kachyňa Szenve­dés című fimjével vesz részt, valamint a Város éjjel című rövidfilmmel. • December közepén rendezik meg Havannában az elsö nemzeti kulturá­lis kongresszust, amelyen 2000 kül­dött vesz részt. A kongresszuson a népnevelés magasabb formáiról és az 1963-as év kulturális munkájának ter­véről tárgyalnak. • Egyre több külföldi fiatal tanul a szovjet főiskolákon. Ez évben 20 ezer fiatal jelentkezett 120 országból. E lmerülten olvastam a kellemesen meleg szobában és élveztem a kezemben tar­tott könyv minden szépségét, amikor hirtelen egy nagy csattanás, csörömpölés és a hármas ablak egyik külső üvegtáblája szana­szét repült. Mérgesen ugrottam fel és első gondolatom ez volt: — Na, megálljatok, gézen­gúzok, majd adok én nektek futballozást, méghozzá á főtér kellős közepén, nemhogy a pályára mennétek, ahol nincs a közelben ablak ... Mire a méreg sugallta mon­dat végére értem, vagy hat-hét fiú ácsorgott ijedt képpel a ke­rítésünknél, a kitört ablak alatt. — Ne tessék haragudni kiáltott be Kovács Ferkő bűn­tudattól megszeppent arccal —, igazán nem akartuk, összead­juk a pénzt és mielőbb meg­csináltatjuk az ablakot. Már-már kinyitottam a szám, amikor eszem­be jutott egy régi-régi történet. ... Ml ls nagyon szerettünk labdázni, de mivel nem volt pattogó, fényes gumi-, vagy bőrlabdánk, megelégedtünk rongylabdával is, Nagyanyám készítette ezeket a kincse­ket Rossz harisnyaszárba rongyokat tömött és gömbölyűre formálta. Még ugrani is tu­dott, ha nagyon odavágtuk. Mindenesetre a falon való kiszámolásoshoz, meg a mezítlá­bas futballhoz nagyon megfelelt. Ám a rongylabdával éppúgy betörték a gyerekek a házak ablakát, mintha gumi­ból készült volna. Az volt a szerencse, hogy akkoriban a falusi házakon még olyan iri­nuó pirinyó kis ablakocskák voltak és egy­egy szárnya négyfelé volt osztva, így egy­egy üvegtábla alig volt nagyobb az ember tenyerénél. Laci bátyám is betört egyszer egy abla­kot, el is mondom, hogyan. Általában akkoriban úgy volt,hogyha egy gyerek betört egy ablakot, úgy elszaladt, hogy a lába sem érte a földet. Laci nem így tett. Amikor meghallotta az üvegcsörömpölést, szinte megdermedt a rémülettől. Szája széle mmm-y az abUk, wmmmm*** Irta: VlCH ROZSA reszketett a visszafojtott sírástól és egysze­riben arra gondolt: mit fog szólni nagy­anyám? — Miből fizeti meg a betört ablakot? j N agy anyánknál éltünk akkoriban, mivel szü­leink a városba mentek szerencsét próbálni.) Nem! Nem szabad megtudnia soha! — hatá­rozta el magát és azzal benyitott a házba. — Kovács néni — szólt az elősiető nénihez —, kitörtem egy ablakot, ne haragudjon ér­te... — Mit? Es még ne is hara­gudjak? Mi? Haszontalan kö­lyök! Majd adok én nektek! Megyek nagyanyádhoz ... meg fogjátok fizetni — rikácsolta egyre mérgesebben. — Ne tessék — fogta kö­nyörgésre a dolgot Laci..., Inkább ledolgozom. Nagy fiú vagyok már, 9 éves múltam ... tudok segíteni... vizet hordok, gyúftóst hasogatok. A néni nem sokáig gondolkozott. Jobbnak, kifizetődőbbnek találta a felajánlott segít­séget, mert az üveg csak néhány fillérbe ke­rült, de a szolgálatot időtlen-időkig igénybe lehet venni. Így adta el magát szegény Laci egy tenyér­nyi üvegtábláért, mert attól a naptól kezdve nem volt egyetlen szabad perce sem. Altg csukta be maga után az utcaajtót, hogy ját­szani menjen, márts süvöltött Kovács néni hangja: — Laci, hajtsd ki a libákat... — Laci, gyere fát hasogatni... — Laci, hordj be vizet... Es Laci ment. Lehajtott fejjel, a szája szélét harapdálva, de egyetlen zúgolódó szó nélkül. Es ha félév múlva nem költözünk el a faluból, talán még most is dolgoztatná az üvegszemecske árában szegény Lacinkat a szívtelen szomszédnéni... Pillanatok alatt gondoltam végig a régi történetet, miközben a fiúk •feszült kíván­csisággal várták válaszomat. Elmosolyodtam: — Jól van, no, mással ts megesett már az ilyesmi, játsszatok szépen tovább, de lehető­leg óvatosabban, fő?! A fiúk arca egyszeriben felderült és hangos sivalkodással futottak szerteszét, csak a tettes kiáltotta még felém, őszinte örömmel: — Köszönjük szépen ... AZ OKOS NYÚL (Vietnami mese) EGYSZER az oroszlán, az álla­tok királya naggyűlésre hívta alattvalóit. Amikor már minden állat összesereglett, azt mondta nekik: — Ha vadászatra Indulok, mind­annyian féltek tőlem. Ezért úgy határoztam, hogy ezután már nem megyek vadászni. Beszéljétek meg egymásközt és jöjjetek el hozzám egyenként, hogy minden napra friss pecsenyém legyen ebédre. Ügy is lett. Az állatok minden este kijelölték az áldozatot, s az oroszlánnak ki sem kellett jön­nie barlangjából. A többi állatt nyugodtan járt-kelt az erdőben. Az egyik este a nyúl került sorra. A nyúl azonban gondolt egyet: — Majd bolond leszek jőszán­tambó! az oroszlán torkába sétál­ni! Inkább kitalálok valami oko­sat, s aztán legalább nyugta lesz az erdő valamennyi lakójánaki A nyúl le sem hunyta a sze­mét azon az éjszakán. Egyre csak gondolkodott, törte a fejét, míg végül okos gondolata támadt. Másnap hiába várta az oroszlán az ebédet. Senki sem jött. Már­már indulni akart az erdőbe, amikor nagylihegve befutott a nyúl. — Végre! — bődült el az orosz­lán. — Miért késtél? — Ö uram, királyoml — felel­te a nyúl. — Hallgass meg! Ide­jövet utamat állta egy másik oroszlán. Menten fel akart falni, de aztán megmagyaráztam neki, hogy hozzád igyekszem. Az a má­sik oroszlán erre feldühödött és azt mondta, hogy csaló vagy, mert ő a mi igazi királyunk. Csak azzal a feltétellel engedett utamra, hogy erről tájékoztatom az erdő valamennyi lakóját. — Mutasd meg nekem azt a gazembertl — parancsolt rá az oroszlán. A nyúl egy mély kúthoz ve­zette az oroszlánt. — Nézz csak le a mélybe, uram, királyoml Ott rejtőzködik — mondta a nyúl. Az oroszlán lehajolt és a víz tükrében meglátta saját képmá­sát. Azt hitte, hogy az ott lenn az ő ellenfele. Egy ugrással a kútba vetette magát és megful­ladt. Amikor az állatok tudomást szereztek' a nyúl ügyességéről, nagyon megcsodálták bátorságát és attől kezdve csak „okos nyúl" néven emlegették megmentőiü­ket. Vércse Miklós fordítása i Erdő, erdő, sűrű erdő, | Kopár, tar már legelő. i Szarvat meg őz búsan járja, \ [ Elnémult a sok madárka. ) Alszik már a száraz avar, j Mit nemsoká hó betakar. Az ég alján szürke felhő, Permetez az ónos eső. ) Tarka tollú kismadárka ) Száll az erdőn ágról ágra. i Ehes, nincsen eledele, ? Nincsen, ki gondoljon vele. \ i A pionír rajvezető ; Jó példával ő jár elől. ; Tágas etetőt faragott, [ Szórt bele sok kendermagot. , i Vígabb a sok kismadárka, í Ugrándozik ágról ágra. ) Megeszi a kendermagot, ] Nem féli már a holnapot. POLYÁK VALÉRIA | ipari tanuló, Strekov. TÖRD A FEJE D • TÖRD A FEJED • TÖRD A FEJED TÖRD A FEJED • TÖRD A Rejtvényünkben egy idő­szerű mezőgazdasági jel­szót rejtettünk el. Ezt küldjétek be. Vízszintes: 1. A jel­sző első része. Zárt betűk: I. B. 8. Női név. 9. Va­dász teszt. 11. Kicsinyítő képző. 13. A jelszó harma­dik része. 19. Fordított szlovák mérföld (felesleges betilkettőzéssei). 20. Visz­szafelé: dísze. 21. Keresz­tül. 23. Betű kiejtve. 24. Belső szerv. 27. Ha-szlová­kul. Függőleges: 2. El­lentétes kötőszó: 3. Kedd közepe, i. Régi fegyver (fordítvaj. 5. Ennivalója, élelme. 6. Igekötő. 7. Egyik nem. 10. A jelszó második folytatása. (A nyíl Irányában, uralkodó (M-el a végén). 17. Me- nek. z 3 4~~ r­* 3 r~ lJ S ••••nana 13 14 15 n 13 19 10 • • 21 u ü n 24 1 25 m Vh a ü M * MtJLT HETI FEJTÖRŐNK MEGFEJTÉSE: 1. !gy jut a 16 egyenlő alakú és nagyságú háromszögbe egy-egy pont. 2. Többek között így lehet két egyenessel annyi kockát áthúzni, hogy összegük 122 legyen. KIK NYERTEK? Múlt heti fejtörőnk megfejtői Zárt betűk. F. D, N, A, Z.) 12. zögazdaságt szerszám. 18. Város Mtlyen-szlováku! (semleges nem, rész. 22. Eszme. 25. Ilyen lap is ékezethiba). 14. Téli sport. 15. Zi- ma mássalhangzói tisztséget betöltő 1. Filipovsky József, Borša, 2. Szacskó András, Vef. Kamenec, 3 van. 26. Fel ellentéte. 28. Nem Drapák Károly, Mužla, 4. Bögi 16. Főpapi be. Szerény, Bobetov. 5. Hlaváček Bé­mohamedán (Beküldte: Farkas László, Filakov la, Chlaba. ül SZŐ 15 *1962. november 24.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents