Új Szó, 1962. november (15. évfolyam, 302-331.szám)

1962-11-24 / 325. szám, szombat

t Szlovákia eredményei és további fejlődése a szocialista Csehszlovákiában (Folytatás a 9. oldalról) hogy a pártéiet valamennyi kérdésében kifejezze nézetét. Nem érthetünk egyet egy további nézettel sem, mely szerint meg kellene állapítanunk, milyen százalékarány szerint kerüljön rendszeresen sor új funkcionáriusok megválasztására. Tapasztalataink arról tanúskodnak, hogy az alapszervezetek pártbizottságainak megválasztása során évente — különösen a nagyobb szervezetekben — kicserélődik a bizottsági tagoknak átlag több mint a 30 százaléka. Természetes folyamat a járási és a kerületi bizottságok tagjainak rendszeres kicserélődése is, amely átlag eléri a 40 százalékot is. A CSKP kongresszusa megtárgyalja a párton belüli vita eredményeit és jóváhagyja a párt új alapszabályzatát. Kizárólag tőlünk függ, hogy az új alapszabályzat értelmében magasabb színvonalra emeljük párton belüli életünket. Pártunk életében a közelmúltban jelentős esemény volt különösen az, hogy 1960-ban megvalósítottuk a párt-, állami- és társadalmi szervezetek területi elv szerinti átépítését. A nemzeti bizottságok, a vállalatok, ez üzemek jogkörének bővítésével lényegesen fokozódott a kerületi és járási pártszervek felelőssége s feladataik. A káderekkel kapcsolatos és a szervezési módosításokat úgy kellett végrehajtanunk, hogy mindenütt felelősségteljesen teljesíthessék az új, igényesebb feladatokat. A kerületek és járások számának csökkentésével lehetővé vált, hogy képzettebb, szervezési és politikai munkára rátermettebb dolgozókkal erősíthessük meg a kerületi,, illetve járási szerveket. Sok elvtárs, akik azelőtt a járási pártbizottságokon dolgoztak, üzemi és falusi pártmunkára mentek át. Ennek következtében aránylag rövid idő alatt megszilárdult az új kerületi és járási pánbizottságnk helyzete, eszmei és szervezeti egysége. Ezek az új pártbizottságok hatáskörükben olyan központok lettek, amelyek társadalmunk gazdasági, politikai és kulturális életének irányításában érvényre juttatják pártunk vezető szerepét. Ezeknek az eredményeknek eléréséhez jelentősen hozzájárult az SZLKP Központi Bizottsága Is, amely eleget tett legfontosabb feladatának a CSKP Központi Bizottsága határozatai teljesítésének kezdeményező biztosításában s azoknak a szlovákiai konkrét feltélelek szerinti alkalmazásában. Az SZLKP Központi Bizottsága — a CSKP Központi Bizottsága elé terjesztve javaslatait — kezdeményezzen járult hozzá országos jelentőségű politikai és gazdasági problémák megoldásához. Hozzájárult a Csehszlovák Szocialista Köztársaság új alkotmányának, különösen a szlovák nemzeti szervekre vonatkozó részének kidolgozásához javaslatokat dolgozott ki továbbá a magyar és ukrán nemzetiséggel összefüggő kérdéseknek, a cigányszármazású polgárok problémájának és egyéb kérdéseknek megoldására. Az SZLKP KB az SZLKP legutóbbi kongresszusa óta 20 teljes ülést tartott, amelyen megvitatta a CSKP KBnak az ipari és a mezőgazdasági termelés fejlesz'ésére vonatkozó határozatai konkretizálásának szlovákiai feladatait. Az SZLKP KB ülésein számos jelentős határozatot hozott, amelyek nagy segítséget nyújtottak a ke rületek és a járások gyakorlati tevékenységében. Szlovákiában az általában sikeres munka mellett előfordultak olyan esetek is, hogy lényegbevágó kérdésekben megszegték a párt irányvonalát Ezekkel az esetekkel a CSKP Központi Bizottságának Is foglalkoznia kellett, amely elvi jellegű, kötelező döntéseket hozott. A szóban forgó esetek közé tartozik, hogy a keletszlovákiai kerületben és a senicai járásban adminisztratív nyomást gyakoroltak a földmfívesszövetkezetek létesítése során, a „Nový Liptov" EFSZ-ben, Humennén, Michalovcén és Rožňaván megsértették az állami fegyelmet stb. Ezeket a fogyatékosságokat a CSKP KB elvi jelentőségű határozata alapján és az SZLKP KB hozzájárulásával többnyire felszámoltuk. Erről számos tény tanúskodik. így például fokozatosan megállapodtak a viszonyok az SZLKP kelet-szlovákiai kerületi szervezetében. Az SZLKP KB plénuma s úgyszintén valamennyi szlovákiai kerületi pártbizottság plénuma és irodája mélyrehatóan foglalkozott a CSKP KB-nak „A kelet-szlovákiai kerület további politikai és gazdasági fejlődésének egyes kérdéseiről" hozott határozatával. Azok a következtetések, amelyekre a pártszervek ezzel kapcsolatban jutottak. lehetővé tették a pártmunka módszereinek és stílusának tökéletesítését. Ez végeredményben nemcsak Ű] SZÓ 10 * 1982. november 24 a kelet-szloVákiai kerületben, hanem Szlovákia többi kerületében is viszszatükrözödik az állandóan javuló helyzetben. Az' SZLKP Kelet-szlovákiai kerületi szervezete elsőrendű feladatának azonban még ma is azt kell tekintenünk, hogy a pártmunkát a hazánk többi kerületében végzett pártmunka színvonalára emelje. Szlovákia valamennyi kerületi és járási pártbizottságának el kell mélyítenie irányító, és politikai-szervező munkáját. Ennek az a feltétele, hogy behatóan és konkrétan ismerjék a helyzetet, a fejlődés távlatait, és következetesebben mozgosítsák a kommunistákat és a pártonkívülieket a tervfeladatok teljesítésére. Számos járásban, például a Dunajská Streda-i, poprádi, martini, topolcanyi, komárnói és a Žiar nad Hronom-! járásban emelkedett a pártmunka színvonala, ami — különösen a mezőgazdasági termelés szakaszán — az adott problémák céltudatos, tárgyszerű megoldásában nyilvánul meg. Az elért sikerek ellenére azonban még sok járási pártszervekben jelentős fogyatékosságok észlelhetők, amelyeket fel kel! számolnunk. A pártszervek határozatai gyakran formálisak, általánosak, ami megnehezíti teljesítésüket és ellenőrzésüket. A problémákat sok esetben csak globális szempontok figyelembevételével ítélik meg, megoldásukkal nem foglalkoznak pártos szellemben Az SZLKP járási bizottságai többszöri figyelmeztetés ellenére is gyakran olyan problémák megoldásával foglalkoznak, amelyek kizárólag az állami, illetve gazdasági szervek hatáskörébe tartoznak A iárási pártbizottságok így helyettesítik ezeket a szerveket. Ez csökkenti az Illetékes gazdasági, valamint állami szervek és dolgozóik felelősségét és kezdeményezését. Egyben károsan hat a párt munkájára is, mert eltéríti a pártot a legfontosabb küldetésétől, attól, hogy politikailag irányítsa, biztosítsa, szervezze és ellenőrizze a párt politikájának gyakorlati érvényrejuttatását. A pártmunka sikerének legfőbb mércéje az elért eredmény. Tegyük föl a kérdést: Megfelelnek-e a szlovákiai mezőgazdasági termelés eredményei az irányítás valamennyi fokán végbemenő ülésezés és különféle tanácskozás mennyiségének? Határozottan állíthatjuk, hogy nem! Íme egy példa. Az SZLKP kerületi bizottságainak irodái ez év elejétől összesen 68 ülésen tárgyaltak mezőgazdaságunk alapvető problémáiról és számos határozatot hoztak. Mezőgazdasági problémákkal foglalkoztak ezenkívül az SZLKP kerületi bizottságai nak 6 plénumán, amelyeken elvi in| tézkedéseket foganatosítottak. Az említett üléseken az elvtársak százai vettek részt. Arról nem is beszélek, hány esetben tárgyaltak mezőgazdasági kérdésekről az SZLKP járási bizottságai és a nemzeti bizottságok. Mindezekkel az ülésekkel és tárgya lásokkal koránt sincsenek kellő arányban a mezőgazdasági termelés ben elért eredmények. Az SZLKP kerületi és járási bizott ságainak munkájában tehát helytelennek és károsnak kell tekintenünk azt, hogy az elvtársak erőfeszítésük túlnyomó részét beszámolók kidolgozására, határozatok felbontására fordít ják, de kevés időt szentelnek a szervező, és nevelőmunkának éppen ott, ahol életbe léptetik a határozatokat. Emellett gyakran nem ellenőrzik a határozatok teljesítését, és hasonló, új határozatokat hoznak. Elvtársak, ezen a helyzeten feltétlenül változtatnunk kell. Hiszen tevékenységünk értelme a határozatok teljesítése és főleg a szervező munka kibontakoztatása. A kerületekben és a járásokban folyó tanácskozásokat, tájékoztató értekezleteket és a különféle üléseket nem tarthatjuk a legfontosabbnak, bár időnként szükségesek. A gyakori tárgyalások és tanácskozások — az ezzel kapcsolatos anyagok előkészítése — úgyszólván lehetetlenné teszik nemcsak a mezőgazdaságban, hanem gazdaságunk más ágazataiban is a tervteljesítés prob lémáinak áttekintését és konkrét megoldását. A gyárakban és a mezőn dolgozó emberek körében Végzett mindennapi szívós munkának kell képeznie tevé kenységünk legfőbb tartalmát. Keressük az ilyen munkában rejlő tartalé kokat, mert ez a kulcsa gazdasági feladataink megoldásának. Üzemeinkben és földművesszövetkezeteinkben szép számmal vannak újítók, a haladó munkamódszereket alkalmozó nagyszerű emberek, járási pártbizottságaink kötelessége, hogy konkrétan szervezzék a legkiválóbb dolgozók tapasztalatainak és munkamódszereinek érvényre juttatását. A párt és politikai tömegmunka, valamint a szervező munka élvonalában elsősorban a választott pártszervek tagjainak kellene állniuk. Az új alapszabályzat értelmében az új járási és kerületi pártbizottságok tevékenységének már a közeljövőben meg kell mutatkoznia a pártmunka magasabb minőségi színvonalában. A jóváhagyott határozatok teljesítését rendszeresen ellenőrizni kell. Ez elsősorban megköveteli a pártellenőrzés rendszerének elmélyítését. A pártellenőrzés főleg a kollektív szervek feladata. Az új alapszabályzat-tervezet alapjaiban újszerűen szövegezi meg és elmélyíti ezeket a kérdéseket. Kongresszusunkon is újból hangsúlyoznunk kell, hogy az ellenőrzés tökéletesítése jelenleg a politikai és szervezési vezetés egyik legfőbb feladata, s a népgazdaság fejlesztésével kapcsolatos feladatok jobb teljesítésének fontos eszköze. Az ellenőrzés elmélyítése minden párt szervben és -szervezetben a káderek nevelése terén is fontos szerepet töli majd be. Az alulról helyesen megszervezett ellenőrzés ugyanakkor a pártós állami fegyelem megszilárdulásához fog vezetni, növelni fogja a munkamegbízatással járó felelősséget, s egyben elősegíti a bírálat és a pártos elvhűség kibontakoztatását. Ahol elhanyagolják az ellenőrzést, ott gyakran vétenek a kollektív vezetés elve ellen, ott a pártos elvhűség helyére a kritikátlanság és a helvtelen haverkodás" lép. Ez pedig a helyi és személvi érdekek előnybe helyezésének. sőt gyakran a szocialista törvényesség megsértésének is a táptalaja. Pártunk járási bizottságaiban ki kell alakítanunk a fogyatékosságok, a hibák, a hivalkodás és az erkölcstelenség elleni, megalkuvás nélküli harc légkörét. A párt- és az állami fegyelem megsértése elleni küzdelem leghatásosabb eszköze az, hogy minden párttag teljes nyíltsággal bírál-hasson és észrevételeit, panaszait gondosan megvizsgáljuk és elintézzük. Elvtársak! A feladatok és határozatok teljesítéséről emberek döntenek, s ez politikai és szakmai színvonaluktól, helyes kiválasztásuktól, nevelésüktől, elhelyezésüktől, valamint munkájuk ellenőrzésétől függ. Pártunk XI. kongresszusa óta a kádermunka szakaszán további kedvező eredményeket értünk el. Ezt elsősorban annak köszönhetjük, hogy a káderek kiválasztásával, nevelésével és elhelyezésével pártszerveink s a vezető dolgozók is következetesebben foglalkoznak. A járási és kerületi pártbizottságok 1965-ig kidolgozták kádernevelési távlati terveiket. Az utóbbi időben az állami és gazdasági szerveknek az emberek körében végzett tevékenysége is javult. Ennek ellenére a pártszervek és -szervezetek sok esetben megtűrik, hogy a vezető gazdasági dolgozók nem tartják be azokat az elveket, amelyeket a kádermunka kérdéseiben a CSKP KB tűzött ki. Előfordul például, hogy a káderkérdések megoldásában helytelen az üzemvezetőség és a pártszervezet kapcsolata. Megnyilvánul ez — ahogyan erre az SZLKP KB ez év júliusi ülésén is figyelmeztetett — két helytelen, ellentétes, a párt vezető szerepének meg nem értéséből eredő irányzatban. Akadnak vezető gazdasági dolgozók, akik káderkérdéseket a pártszerv, illetve szervezet megkérdése nélkül oldanak meg. Másrészt vannak olyan vezető gazdasági dolgozóink is, akik különösen a nem népszerű káderproblémák megoldását a pártszervezetre igyekeznek hárítani. Nagy jelentőségű a választott szervek apparátusának összetétele. Mindenekelőtt az apparátusnak kell biztosítania a pártszervek határozatainak teljesítését. Legutóbbi kongresszusunk óta lényegesen tökéletesedett a pártszervek dolgozóinak összetétele és emelkedett színvonaluk. Az SZLKP járási bizottságainak legtöbb vezető titkára és sok titkára is elvégezte a főiskolát. Pártunk valamennyi dolgozójának 27,8 százaléka fő- és középiskolai végzettséggel rendelkezik. A pártmunkások 37 százaléka hosszabb időtartamú pártiskolát végzett. Jelentős részük foglalkozása félbeszakítása nélkül, vagy bennlakásos iskolákban elmélyíti politikai, illetve szakmai ismereteit. Ez a jövőben kétségkívül kedvező hatású lesz a kerületi és járási pártbizottságok munkájának tökéletesítésére. Egyre bonyolultabb és komolyabb feladataink sikeres teljesítése megköveteli, hogy minél szélesebb körű aktívát kapcsoljunk be a pártmunkába. Kiinduló pontunk e téren a társadalmi fejlődés törvényszerű iránya, az a célkitűzés, hogy hovatovább mindinkább a választott szervek és a széles körű aktíva végezze a pártmunkát. Ha azt akarjuk, hogy pártunk és irányító tevékenysége a jövőbeni kommunista társadalom előképe legyen, akkor ebben a viszonylatban is az élvonalban kell állnia és utat kell mutatnia. Szem előtt tartva azokat a feladatokat, amelyek megoldásával pártunk foglalkozik, és a munkahelyeken végzett pártmunka színvonalát, teljes komolysággal előtérbe lép annak szükségessége, hogy megjavuljon pártunk alapszervezeteinek munkája. Az alapszervezetek közvetlenül a dolgozók körében működnek, felzárkóztatják őket pártunk körül és egyesítik törekvéseiket a pártpolitika megvalósítása érdekében. Munkájuk színvonalától függ a határozatok teljesítése. Pártszervezetek működnek minden jelentősebb munkahelyen ós minden faluban. Azzal, hogy a nagyobb EFSZekben alaoszervezetek létesültek, kedvező feltételeket teremtettünk a pártmunka tökéletesítésére, s a párt befolyásának növelésére ezen a szakaszon ls. Az eltelt időszakban alapszervezeteinkben számos tapasztalt pártfunkcionárius fejlődött., Az SZLKP legutóbbi kongresszusa meghagyta, hogy jobban gondoskodtunk pártunk összetételéről, erősödéséről és az eddiginél sokkal több, döntő fontosságú szakaszon dolgozó munkást, szövetkezeti tagot és fiatalt vegyünk fel a pártba. E feladat teljesítését az SZLKP KB s a többi pártszerv és szervezet mindig szem előtt tartotta. Szlovákia Kommunista Pártiának létszáma a legutóbbi kongreszszus óta 1958-hoz viszonyítva 27 százalékkal gyarapodott. Különösen nagyra értékeljük, hogy fiatalabb, elsősorban az anyagi termelésben dolgozó elvtársakat vettünk fel a pártba. A párt fejlődésének és összetételének előterjesztett konkrét elemzése alapján láthatjuk, mely szakaszon értünk el nagyobb sikereket és mire kell a jövőben összpontosítanunk figyelmünket. A GSKP KB kitűzte azt az elvet, hogy pártunk létszáma maradjon meg a mostani színvonalon és nagyjában csak annyi új tagjelöltet vegyünk fel, amennyivel a természetes kiesés következtében apad a tagság létszáma. Különösen Szlovákiában növelnünk kell a párt befolyását azokon a szakaszokon, ahol csekély a pártszervezetek létszáma, vagyis a mezőgazdaságban, az építőiparban és az erdőgazdaságban. A jövőben nagyobb gondot kell fordítanunk arra, hogy kiváló tudományos és műszaki dolgozók, a kísérleti intézetek és a tervező szervezetek dolgozói sorából vegyünk fel tagjelölteket. A főiskolai ifjúság körében is meg kell erősítenünk pártunk sorait. Emellett nem szabad megfeledkeznünk a szigorúan egyéni kiválasztás elvéről, s tagjelöltek neveléséről, összhangban pártunk szükségleteivel és azokkal az igényekkel, amelyeket az új alapszabályzat támaszt a kommunistákkal szemben. Pártunk mindig küzdött sorai tisztaságáért. Tudatában volt annak, hogy a becsületes és a szocializmushoz hű munkások, parasztok és a dolgozó értelmiségiek ezrei mellett igyekeznek befurakodni pártunkba különféle karrieristák, a szocializmus számára idegen, sőt ellenséges elemek is. Pártunk alapszabályzata ezért tulajdonít oly nagy jelentőséget a párt tagjelöltjei és tagjai egyéni kiválasztásának és alapos megítélésének. Kongresszusunkon meg kell mondanunk, hogy a tagok felvétele folyamán tanúsított minden elővigyázatosságunk és igényességünk ellenére is sikerült sorainkba befurakodni erre érdemtelen karrierista és kivételes esetekben ellenséges elemeknek is, akik visszaéltek párttagságukkal. Mindez azt bizonyítja, hogy a pártba való felvétel jelentkezési íveit csak felületesen vizsgálták, s a bennük feltüntetett adatokat nem ellenőrizték, de különösen hiányosan vizsgálták felül a jelentkezőknek az ún. szlovák állam idején kifejtett tevékenységét. Mindez ismételten annak hangsúlyozására késztet bennünket, hogy a káderpolitikában feltétlenül be kell tartanunk a kommunista éberség elvét. A fejlett szocialista társadalom építésének időszakában jelentősen megnövekszik a társadalmi szervezetek, főként a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom jelentősége és szerepe. Mindinkább ezek veszik át az állam feladatait. A szakszervezetek munkája a párt vezetésével egyre szélesebb körben érvényesül az anyagi termelés szakaszain és a dolgozók nevelésében. A szakszervezetek eredményesen részt vesznek a műszaki fejlesztési tervek, a tematikus feladatok* és a termelési tervek összeállításában. A szakszervezetek a termelési ér-: tekezletek és a szocialista munkaver-: seny, főként a fejlettebb versenyfor-; mák segítségével a feladatok telje-: sítésére mozgósítják a dolgozókat s a népgazdasági terv teljesítésével összhangban fokozottabban gondoskodnak a dolgozók munkafeltételeinek, munkabiztonságának és egészségvédelmének megjavításáról. Nálunk a szakszervezetek lényegé-, ben a társadalmi élet valamennyi kérdésének megoldásában részt vesznek, s megvannak a feltételeik jogaik érvényesítésére és kötelességeik teljesítésére. A szakszervezetek tevékenységének pozitív értékelése mellett azt is hangsúlyoznunk kell, hogy sok szakszervezet jobb eredményeket érhetne el, ha nem nézné munkáját szűk szem-, pontból és ha a szociális jellegű kér-, dések megoldását jobban egybekap-: csolná a termelés, a műszaki fejlesz-; tés problémáival és a dolgozók szak-: mai-politikai nevelésével. E kérdések megoldása álljon a Szlovák Szakszervezeti Tanács, a kerületi és járási szakszervezeti szervek figyelmének központjában. E szervek dolgozói sokkal kritikusabban értékeljék munkájukat, küzdjenek a formaiasság ellen, s ne elégedjenek meg az elért eredményekkel. Kívánatos, hogy bátrabban és kez->. deményezőbben fejlesszék a szocialista munkaversenynek, főként a szocialista munkabrigádok mozgalmának valamennyi formáját. A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség is egyre szemmelláthatóbban kiveszi részét társadalmi fejlődésünk feladatai-: nak teljesítéséből. Eredményesen fej-: leszti az Ifjúság aktivitását és munkalendületét, segíti a pártot az ifjű nemzedék kommunista nevelésében. A CSISZ legmegtisztelőbb feladata, hogy az új társadalom tevékeny és öntudatos építőivé nevelje a fiatalokat. A párt felhívására fiúk és lányok a népgazdaság legfontosabb szakaszain vállaltak munkát. A CSISZ ifjúsági kollektívái eredményesen dolgoznak a bányákban és a fontos építkezéseken. Az ifjúság kezdeményezése és lelkesedése megnyilvánult a komplexbrigádok megalakításában, a föld termővé tételében és a trágyaöntözéses gazdaságok létesítésében, főként a közép-szlovákiai kerületben. Nyáron a főiskolás brigádosok is eredményesen bekapcsolódtak ebbe az akcióba, örvendetes jelenség, hogy fiataljaink szívügye, becsületbeli dolga, munkahősiességének tanújele lett az ifjúsági szövetség jelszava: „Varázsoljuk hazánkat virágoskerttél" Folytassuk tovább ezt a tevékenységet. Tömegalapon bontakozzék ki az if-. júság és a pionírok mozgalma a gyü-: mölcsfák kiültetésében és ligetek lé-j tesítésében. A nagyszerű távlatok megkövetelik, hogy az ifjú nemzedék növelje tudását és szakképzettségét, sajátítsa el a modern technikát, hogy szocialista értelemben véve mindent megismerjen, ami a termelésben, a kultúrában és a művészetben új, forradalmi. Ebben az ifjúsági szövetség tagjai, főként funkcionáriusai mutassanak példát. A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség és pioriírszervezete pozitív eredményei mellett látnunk kell, hogy sok alapszervezet munkája még alacsony színvonalú. Ez különösen a CSISZ falusi szervezeteire vonatkozik, amelyek még csekély befolyást gyakorolnak a fiatalságra. Politikai nevelőmunkájuk még nem hatja át az egész ifjúságot, aminek következtében a fiatalok egy része más, gyakran nem kívánatos irányban fejlődik. Meg kell magyarázni a fiataloknak a legbonyolultabb gazdasági, politikai, kulturális, tudományos és technikai folyamatokat, meg kell tanítani őket az ismeretek alkotó érvényesítésére a gyakorlatban és a társadalmi életben. A CSISZ szerveinek és szervezei teinek nevelőmunkáját tehát céltudaj tosan, a marxizmus—leninizmus szel: lemében, a szocialista hazafjság, és a proletár' nemzetköziség szellemében kell irányítani. Az ifjúsági munka nem tűr formalizmust, szürkeséget, érdektelenséget; ez a munka legyen eleven, vonzó, meggyőző, és egyre változatosabb. Az ifjúság kommunista nevelésével kapcsolatban az a követelésünk, hogy a ifjúság a munkaidő és az oktatás után naponta érdekes és gazdag tevékenységet fejtsen ki. Az ifjúsági (Folytatás a 11. oldalon) t