Új Szó, 1962. november (15. évfolyam, 302-331.szám)

1962-11-24 / 325. szám, szombat

Szlovákia eredményei és további fejlődése a szocialista Csehszlovákiában Karol Bacílek elvtársnak, a CSKP KB politikai irodája tagjának, az SZLKP KB első titkárának beszámolója Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának tevékenységéről és a további feladatokról Tisztelt elvtársak, tisztelt kong­resszusi küldöttek és vendégekl Szlovákia Kommunista Pártja Cseh­szlovákia* Kommunista Pártjának el­választhatatlan részeként és harcos osztagaként egységesen, az egész nép növekvő nagy politikai és munkás aktivitásának jegyében tartja meg kongresszusát. Az SZLKP legutóbbi kongresszusa és a CSKP XI. kongresszusa óta ha­zánkban nagy sikereket értünk el. Történelmileg rövid időszak, nem egé­szen két évtized alatt valóra váltot­tuk azokat a célkitűzéseket, ame­lyekért a munkásosztály legjobb, leg­öntudatosabb fiainak, a kommunis­táknak egész nemzedékei küzdöttek. Társadalmunk fejlődésének legfon­tosabb eredményeit a szocializmus anyagi és műszaki bázisának felépí­tése, a szocialista termelési viszo­nyok győzelme jelenti egész gazda­ságunkban. Ezeken az alapokon lét­rejött az új osztályszerkezet — a szocialista társadalom szerkezete, szüntelenül emelkedett a dolgozók életszínvonala és sikeresen fejlődik a szocialista kulturális forradalom. Éppen ezért 1960-ban, a CSKP or­szágos konferenciája leszögezhette, hogy hazánkban győzött a szocializ­mus, s törvénybe iktathattuk a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság új szocialista alkotmányát. Egész tanácskozásunkat 'hassa át Csehszlovákia Kommunista Pártja XII. kongresszusa legfontosabb jelszavá­nak szelleme: „Minden erőnkkel szo­cialista társadalmunk további fejlő­déséért". E .jelszó jegyében folyt le a széles körű országos vita is, s a dolgozók tízezrei kapcsolódtak be a szocialista munkaversenybe, főként a szocialista munkabrigád címért, va­lamint a CSKP XII. kongresszusának munkaközössége, brigádja, műhelye vagy ü?eme kitüntető cím elnyerésé­ért folyó versenybe. Kongresszusunkon arról van szó, hogy megítéljük, hogyan valósította meg Szlovákia Kommunista Pártja legfőbb -pártszerveink ' határozatait, valamint saját határozatait Szlovákiá­ban, hogyan járul hozzá népünk bol­dog életének megteremtéséhez közös hazánkban, a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban. Ezt akarjuk kifeje­zésre juttatni az előterjesztett beszá­molóban, e szellem hassa át a kong­resszus vitáját is. Pártunk egész munkásságában a marxizmus-leninizmus forradalmi ta­nításának elveiből indul ki, okult és okul a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomnak, főleg élcsapa­tának, a Szovjetunió Kommunista Pártjának tapasztalataiból. A Szov­jetunió Kommunista Pártja, a nagy Lenin pártja mindig példaképünk volt. Tapasztalataira támaszkodva és támogatásával fejlődött pártunk leni­ni típusú párttá. Ez alkalomból újból hangsúlyozzuk, csak a Szovjetuniónak a hitlerista fasizmus fölött elért győzelme tette lehetővé, hogy népünk elnyerje sza­badságát és elindulhasson az új szo­cialista társadalom építésének útján. A szocialista világrendszer megszi­lárdulásának feltételei mellett, a Szovjetunió hathatós segítségével megoldottuk a kapitalizmusból a szo­cializmusba való átmenet fő feladatát és megkezdtük a fejlett szocialista társadalom építését. Csakis a Szov­jetunióval és a többi szocialista or­szággal való szövetségben biztosítjuk népünk békés építő munkáját. Ezt a tényt különösen a jelenlegi nem­zetközi helyzetben kell hangsúlyoz­nunk. I. A nemzetközi politikai fejlődés néhány jellemző vonása Az utóbbi négy esztendő nemzetkö­zi politikai fejlődését elsősorban egy­felől a szocialista világrendszer ha­talmának és befolyásának további gyarapodása, másfelől az imperializ­mus presztízsének hanyatlása jelle­mezte. A szocializmus és a kapitaliz­mus között folyó világtörténelmi mér­kőzés az elmúlt Időszakban is az élet minden területén megnyilvánult. A gyakorlat teljes egészében igazolta a 81 kommunista és munkáspárt 1960 novemberében megtartott moszkvai értekezletén kiadott Nyilatkozat he­lyességét, mely szerint „korunk leg­fontosabb jellemvonása abban áll, hogy a szocialista világrendszer az emberi társadalom fejlődésének dön­tő tényezőjévé válik." Jelenleg az a legfontosabb feladat, hogy megakadályozzuk az új világ­háborút. Ezért a kommunista pártok és az egész forradalmi munkásmoz­galom minden demokratikus, háború­ellenes és imperialistaellenes erőt egységfrontba tömörítenek a háború ellen és a béke megvédésére, annak biztosítására, hogy az imperialista kormányok tiszteletben tartsák a bé­kés együttélés elveit. E törekvésnek élén a legelső szocialista ország — a Szovjetunió áll. A béke megőrzésének és megszilár­dításának legmegbízhatóbb eszköze a szjgorú nemzetközi ellenőrzés alatt végbemenő egyetemes és teljes le­szerelés, amely megfelel az emberi­ség legsajátabb érdekeinek és vágyai­nak. A békéért és a szocializmusnak a kapitalizmus fölött elérendő győzel­méért folyó harcban elsőrendű jelen­tőségű az a kölcsönös versengés, amely a szocialista tábor gazdasági és műszaki-technikai fölényéért fo­lyik. A legutóbbi kongresszusunk óta eltelt időszakot a szocialista orszá­gok rohamos gazdasági fejlődése jel­lemezte. A Szovjetunió Kommunista Pártjának rendkívüli XXI. kongresszu­sa jóváhagyta a szovjet népgazdaság fejlesztésének hétéves tervét, a Szov­jetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusa pedig elfogadta a párt új programját, a kommunizmus épí­tésének programját. A szovjet nép si­keresen teljesíti a hétéves tervet. A szocialista tábor többi országának népgazdasága is rohamos ütemben fejlődik tovább, megszilárdul népük erkölcsi és politikai egysége. A szo­cialista világrendszer gazdaságának fejlődését tekintve megszerezte az el­sőséget, s a világ tudományos és mű­szaki fejlődésének élén halad. A Szovjetunió óriási sikereket ért el az atomerő békés felhasználásában, a világűr meghódítását szolgáló fejlett rakétatechnika terén. A szocializmus országaiban az összes ipari termelés 1961-ben 1950-hez képest 3,8-szorosá­ra emelkedett, a tőkés országokban viszont ugyanakkor csupán 1,7-szere­sére nőtt. A szocialista világrend­szernek ma hatalmas a gazdasági ereje. A világ ipari termelésében va­ló részesedése az 1951. évi 20 száza­lékról 1961-ben 37 százalékra emel­kedett. Ezekben az eredményekben kifeje­zésre jut az is, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának orszá­gai egyre inkább elmélyítik testvéri gazdasági és tudományos technikai együttműködésüket. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsához tartozó országok kommu­nista pártjai képviselőinek ez év jú­niusában Moszkvában megtartott ér­tekezlete megmutatta, hogy ezt a kölcsönös együttműködést még job­ban el kell mélyíteni, még magasabb színvonalra kell emelni. Éppen eb­ben rejlik az egyik legfontosabb biz­tosítéka annak, hogy a szocializmus végleges diadalt arat a tőkés rend­szer fölött az emberi munka döntő fontosságú szakaszán, az anyagi ter­melés terén.' Ezért valamennyi szocialista or­szágnak meg kell tanulnia, hogy nép­gazdasági terveinek kidolgozásánál és végrehajtásánál ne csupán saját népgazdaságára gondoljon, hanem vegye figyelembe a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsa mindegyik or­szágának gazdasági szükségleteit és lehetőségeit. A nemzetközi szocialis­ta munkamegosztás adott lehetőségei­nek kihasználása elsősorban a koo­peráció és a szakosítás révén a tár­sadalmi termelés és a jólét gyors gya­rapítására vezet valamennyi szocia­lista országban. Egyben ez az az út, amelyen a szocialista országok töb­bé-kevésbé egyidejűleg juthatnak el a kommunizmusba. A szocialista országok gazdasági együttműködése az állami független­ség és egyenlőség, a kölcsönös elő­nyök és a nemzetek közötti barát­ság elveinek alapján fejlődik és von­zó példaképül szolgál Afrika és Ázsia fiatal nemzeti államai számára, ame­lyek most választják meg fejlődésük útját. A szocialista tábor fellendülése és képessége, hogy sokoldalú támogatás­ban részesítse az imperializmus igája alól felszabadult nemzeteket, volt az elmúlt időszakban az egyik legfon­tosabb objektív feltétele a nemzeti felszabadító mozgalom széles körű formája ellen, a gazdaságilag kevés­sé fejlett országok további fejlődésé­ért folytatott harcban óriási jelen­tőségű éppen a szocialista országok segítsége. E tekintetben fontos szere­pet játszik Csehszlovák Szocialista Köztársaságunk is. Ezzel egyben ele­get teszünk internacionalista köteles­ségünknek és egyben világszerte erő­fellendülésének. A szocialista forra­dalom a történelem folyamán elő­ször megvetette lábát az amerikai kontinensen is. A régi hagyományos gyarmati rendszer lényegében szét­hullott. Ám az imperialisták nem akarnak beletörődni ebbe a ténybe és az elnyomás új formáihoz folya­modnak. Az újkori gyarmatosítás, a neokolonializmus politikáját alkal­mazzák, hogy legalább részben meg­tartsák pozícióikat ezekben az orszá­gokban. A neokolonializmus minden sítjük a szocializmus pozícióit, a bé­ke és a haladás erőit. Az utóbbi időben rendkívül kiéle­ződtek az ellentmondások a kapita­lizmuson belül, amely általános vál­ságának harmadik szakaszába jutott. A kapitalizmus ma már valóban nem rendelkezik egyetlen vonzó érvvel sem, amelyet szembe állíthatnának a szocializmus elméletével és gyakor­latával, a Szovjetunió Kommunista Pártja programjában kifejezett esz­mék erejével. Az imperializmus erői félelmükben és abban a hiábava* ló törekvésükben, hogy megállítsák a történelem menetét, az anti­kommunizmus zászlaja alatt össze­fognak a régi nácikkal és fasisz-: tákkal, valamint az úgynevezett szo-i cialista internacionálé áruló képvisel lőivel, akik már rég csenbenhagyták a szocializmust. Mindezeknek a törek-: véseknek az élén a világreakcíő csendőre, az Amerikai Egyesült Ál­lamok imperializmusa áll, amely — i •mint a Kubával kapcsolatos legutóbbi események mutatták — kizsákmányo­ló céljai érdekében attól sem ri^g vissza, hogy az egész világot a ter­monukleáris háború szakadékába döntse. Vitathatatlan, hogy a kubai nép katonailag senkit sem fenyeget. Békében és nyugalomban akarja feH építeni hazájában a szocializmust. Ku-: ba tengeri blokádjának az volt a ren-i deltetése, hogy megteremtse a közvet-! len agressziónak, a kubai forradalom elfojtásának feltételeit. Csakis a szov­jet kormány bölcs politikájának, a vi­lágszerte széles tömegeket megmoz-i gató békemozgalomnak köszönhető, hogy az emberiség megmenekült az atomháborútól és hogy véget vetettek a Kuba-ellenes blokádnak. Kuba él és építi a szocializmust — ez a szocia*: lizmus és a béke erőinek óriási eM kölcsi, politikai győzelmét jelenti. Örömmel üdvözöljük a Kínai Nép­köztársaság kezdeményező javaslatait is a kínai—indiai-határviszály békés megoldására. Az amerikai imperializmus terveiben egyre fontosabb szerep jut a német militarizmus agresszív erőinek. A Né-; met Szövetségi Köztársaság kormánya az egyetlen kormány Európában, amely nem ismeri el a fennálló ál-, lamhatárokat és a revanslzmus gon­dolatát ápolja, amely Európában a háború legnagyobb veszélyét rejti ma-: gában. Egyre inkább megnyilvánul annak szükségessége, hogy megkös­sék Németországgal a békeszerződést ős ezzel útját állják a német mili­tarizmusnak. Népünk ezért fenntar-: tás nélkül támogatja a "szovjet kor-: mánynak a német kérdésben folyta­tott politikáját. A békeharcnak minden országba® megvannak a maga konkrét formál. Nálunk Csehszlovákiában és a többi szocialista országban e harc legalap-: vetőbb formája, hogy teljesítsük a szocialista építés minden feladatát. Ezzel erősítjük hazánkat, az egész szocialista rendszert, a béke és a ha­ladás erőit az egész világon. n. Az ipar, az építőipar és a közlekedés fejlődése Elvtá(sakl A Csehszlovákia Kommunista Párt­jának XI. kongresszusán kitűzött fel­adatok teljesítése során társadalmi életünk valamennyi szakaszának fej­lesztésében jelentős sikereket értünk el. Ezeknek a sikereknek az alapja gazdaságunk, főleg az ipar gyors és sokoldalú fellendülése volt. Szlovákia gazdaságának gyors gya­rapodása szembetűnőbbé teszi azt a tényt, hogy csakis a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság egységes gazdasá­ga teszi lehetővé Szlovákia és a cseh országrészek gazdasági színvo­nalának teljes kiegyenlítődését. Ugyanakkor Szlovákia iparosítása, anyagi forrásainak kihasználása múl­hatatlan előfeltétele annak, hogy biz­tosítsuk a Csehszlovák Szocialista Köztársaság egész gazdaságának fo­lyamatos fejlődését. Szlovákiában a gazdaság fejleszté­sének területén pártunk XI. kong­resszusa óta további fontos sikere­ket értünk el. Szlovákiában a brut­to ipari termelés 1959 és 1961 között évente átlag 14,2 százalékkal emelke­dett, vagyis felülmúlta a Csehszlovák Szocialista Köztársaság termelésének átlagos gyarapodását, amely évente 10,4 százalékot tett ki. Szlovákia fej­lett mezőgazdasággal, virágzó kultú­rával rendelkező Ipari ország lett. Az ipari termelés növekedésének gyors ütemét nagyrészt új, fontos üzemek építésével értük el. Cseh­szlovákia egész népgazdasága szá­mára rendkívül fontos a Barátság kőolajvezeték, amelyet a Szovjetunió segítségével építettünk. Ez az épít­kezés egyben az egyik legfontosabb bizonyíték arra. mily messzemenő tá- i mogatásban részesíti a Szovjetunió a Csehszlovák Szocialista Köztársasá- i got, s egyben az elvtársi együttműkö­dés példájául szolgál. Sikeresen tel­jesítettük a CSKP XI. kongresszusának határozatát, amely kitűzte Kelet-Szlo­vákia gazdaságilag elmaradott járá­sainak iparosítását. Megkezdték a ter­melést a humennéi műanyagszál ­gyárban, a medzilaborcei szállító esz­közök gyárában, a bardejovi cipő­gyárban. Svidníkben ruhagyár épült, Stropkovban gyengeáramú villamos­sági berendezéseket előállító üzem. Ezek a gyárak 7000-nél több dolgo­zót foglalkoztatnak. Mind az iparban, mind a gazdaság többi ágában az elmúlt időszakot a beruházási építkezések messzemenő programja jellemezte. A szlovákiai gazdaságban 1959-től 1961-ig végre­hajtott beruházások felével haladták meg az előző három év összegét. Megjavult a gyárak műszaki fel­szerelése, aminek jelentős része van a munkatermelékenység növekedésé­ben; az ijjarban a munka termelé­kenysége 26 százalékkal emelkedett. Részben megjavult a gyártási beren­dezések kihasználása ls. Az ipar fejlesztésében elért sike­rek mellett egy sor komoly hiba is tapasztalható. Egyes gyárakban nem teljesítik bizonyos fontos gyártmá­nyok termelési tervét, a műszaki fej­lesztés lemaradása következtében nem érjük el a munkatermelékenység elő­irányzott növekedését. Komoly hibák lépnek fel az anyagi és műszaki ellá­tás területén. Egyfelől általában hiány tapasztalható szükséges anyagokban, ugyanakkor másfelől egyre gyűlnek, egyre nagyobb mértékben halmozód­nak fel a normán felüli készletek, ami Jelentős anyagi és pénzügyi esz­közöket bénít meg, s ezáltal csökken­ti egész gazdaságunk fejlődésének hatékonyságát. Az egész fejlődésünket lassító, em­lített hibák mellett látnunk kell azt is, hogy komoly hibák lépnek fel a népgazdaság irányításának valameny-. nyi fokán is. A gazdaság fejlesztésében Szlová-i kiában elért eddigi eredményeket ér­tékelve látjuk, hogy számos negatív jelenség oka saját munkánk fogyai tékosságaiban rejlik. Ez azt jelenti, hogy képesek vagyunk e hibák fo­kozatos leküzdésére. Ezért még na­gyobb erőfeszítéssel, szüntelenül, napról-napra harcolni kell az előre­haladásunkat fékező fogyatékosságok ellen, hogy ezzel hozzájáruljunk a gazdaságunkban tapasztalható átme­neti nehézségek leküzdéséhez, egész népgazdaságunk fejlődése arányossá­gának helyreállításához, általános hatékonyságának növeléséhez. További gazdasági fejlődésünk szempontjából döntő jelentőséggel bír az alapvető iparágak fejlesztése, amelyek feldolgozó iparágaink szá­mára a szükséges nyersanyagokat és egyéb anyagokat biztosítják. E szem­pontból különösen fontos Szlovákia természeti és gazdasági adottságainak kihasználása. A Csehszlovák Szocialista Köztár­saság kohóiparának fejlődésében rendkívüli jelentőségű a Kelet-Szlo­vákial Vasmű építése. Üzembe helye­zésével jelentősen megjavul köztár­saságunk acéltermelésének mérlege. A vasmű termelte áruk választéka le­hetővé teszi, hogy a gépiparban gyor* sabban vezessük be az új, haladó ter-: melési módszereket, ami fémek meg­takarítására és a munka termelékeny­ségének növelésére vezet. Ezért va­lamennyi párt- és gazdasági szerv fordítsa a legnagyobb figyelmet a f Folytatás a 4. oldalon] 1962. november 24. • XJJ SZÓ 3

Next

/
Thumbnails
Contents