Új Szó, 1962. november (15. évfolyam, 302-331.szám)
1962-11-21 / 322. szám, szerda
fejlesztése és o népgazdaság (Folytatás a 4. oldalról) Célszerű volna egy egységes ellenfirzési központot létrehozni: párt- és állami ellenőrzést bizottságot a megfelelő helyi szervekkel. A párt- és állami ellenőrzés szervei kapjanak megfelelő teljhatalmat és lógókat, hogy erős eszközzé válhassanak a párt kezében. Ezt úgy kell megszervez ni, hogy valamennyi ellenfirzésl szerv érvényesítse jogait, hogy ne csak adml nlsztratfv Intézkedésekre szorítkozzanak. A pérttagok és valamennyi szovjet ember szemében az ellenőrzési szerveknek olyanoknak kell lennillk, amelyek nemcsak vizsgálnak és büntetnek, hanem — ez a fő dolog — kiküszöbölik a visszaélések lehetőségét, a fogyatékosságok és hibák elkerülésére, a párt és a kormány utasításainak teljesítésére figyelmeztetik és nevelik a funkcionáriusokat. Emlékezzünk vissza, milyen bölcsen fogalmazta meg e kérdést Lenin. Azt mondotta: „A Munkás-Paraszt Felügyelet feladata nemcsak, sőt nem is annyira „lefülelés", a „ráblzonyítás" (ez a bíróság feladata, amelyhez a Munkás-Paraszt Felügyelet közel áll, de amellyel egyáltalán nem azonos), mint inkább az, hogy tudjon |avítani a dolgokon A Mun kás-Paraszt Felügyelet fő feladata éppen az, hogy idejében és hozzáértéssel javítson a dolgokon." (Lenin művei, 33 kötet. 24. oldal. Szikra kiadás.) Melyek a párt- és állami ellenőrzés szerveinek, és elsősorban a párt- és állami ellenőrző bizottságnak fő feladatai és jogai? Az ellenőrzés központi és helyi szervei az SZKP KB osztályaival és a Szovjetunió Minisztertanácsának apparátusával, a helyi pártbizottságokkal, a pártás szovjet szervezetekkel együtt tevékenyen segítsék a pártot programjának végrehajtásában, a kommunista építés vezetésének javításában, a XX. pártkongresszus határozatainak végrehajtásában. Feladatuk ellenőrizni a párt- és a kormány utasításainak gyakorlati végrehajtását. Nagyon fontos megszervezni annak mindennapi ellenőrzését, hogyan tárják és használják fel a belső tartalékokat, az Ipari, építőipari és mezőgazdasági termelés bővítésére, a termelés minőségének javítására, az önköltségek csökkentésére és a munka termelékenységének növelésére. Különleges figyelmet érdemelnek a termékek minőségéért, a selejtcsinálók ellen folytatott harc kérdései. A selejtgyártók az egész társadalmat és minden egyes dolgozót megkárosítják. Hruscsov elvtárs a továbbiakban megemlítette, hogy a Központi Bizottsághoz és a Minisztertanácshoz sok panasz érkezett a dolgozóktól az ipari és közszükségleti cikkek minősé gére, Így pl. panaszkodtak a herszonl népgazdasági tanács egyik textilgyárának gyártmányaira. Minden 100 darab felülvizsgált termék közül csak 15 éri el a kívánt minőséget. Mégsem lehet 85 százalékban rossz minőségű cikkeket gyártani — jegyezte meg Hruscsov elvtárs. A dolgozók panaszkodtak továbbá a minszki rádiógyár Nyeman-3 védjegyű televíziókészülé kelnek rossz minőségére. Hruscsov elvtárs a továbbiakban megállapította: Az ellenőrző szervek hatékony segítséget nyújthatnak a pártnak az adminisztratív irányító apparátus további tökéletesítésében, olcsóbbá tételében. Ügyünknek manapság ls nagy kárt okoz a bürokratizmus és az aktatologatás. A párt- és állami ellenőrzés szervei egyik legfontosabb feladatukat teljesítik azzal, ha segítenek a pártnak könyörtelen küzdelmet szervezni a bürokratizmus ellen, a bürokraták ellen tüzelni a közvéleményt. Csak a munkások, a kolhozparasztok, az értelmiségiek és a társadalmi szervezetek tevékeny segítségével tudunk biztosan elzárni minden utal és rést a tolvajok, a megvesztegető elemek, a naplopók, a bürokraták és mindazon elemek előtt, akik kinyújtják kezüket az állam javai feli. Be kell vezetnünk a munka és a fogyasztás mértékének legszigorúbb ellenőrzését. Azt hiszem, meg kellene mondanunk, milyen további lépésekkel se gíthetnénk elő, hogy a dolgozók még jobban bekapcsolódjanak a közétkeztetési vállalatok, kereskedelmi vállalatok, szociális és kulturális intézmények munkájának ellenőrzésébe. A párt- és államellenőrző bizottság és szervei kötelesek közvetlenül a helyszínen általánosítani az utasítások végrehajtása ellenőrzésének eredményeit és ennek alapján országos jelentőségű kérdéseket terjeszteni az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa elé. A párt- és állami ellenőrzés szerveiben szakképzett felügyelők csoportja vizsgálja felül a megvesztegetés, a lopás és üzérkedés eseteit. Magától értetődik, hogy a párt- és állami ellenőrző bizottság az SZKP Központi Bizottságának és a Szovjetunió Minisztertanácsának ellenőrzése mellett végzi munkáját. Az ellenőrző szervek létrehozása még jobban fokozza a pártszervezetek és bizottságok felelősségét a párt- és kormányhatározatok végrehajtásáért. Ugyanez vonatkozik az állami szervekre is, amelyek bizonyos ellenőrzési funkciót töltenek be, de nem mindig tudják Jogaikat helyesen érvényesíteni. A köztársaságokban, a határterületeken és a területeken párt- és állami ellenőrző bizottságokat kell létesíteni, melyek a párt- és állami ellenőrzés helyi szervei lesznek. Ennyit az ellenőrzési rendszer <tnegszervezéséhez hazánkban. Elvtársaki Nem lenne helyes, ha csak a párt- és állami ellenőrző bízottságra támaszkodnánk, s úgy vélnénk, hogy megalakulása után minden fogyatékosság megszűnik, hogy a párt- és kormányutasítások végrehajtása ellenőrzésének megszervezése, — mely bizonyos időt kíván s nagy erőfeszítést követel a pártós a szovjet szervezetektől — simán fog haladni. A legjobb kommunistákat küldjük e szervekbe, a lehető legnagyobb mértékben vonjuk be a pártonkívülleket, nyújtsunk állandó segítséget és támogatást, szenteljünk figyelmet az ellenőrző szerveknek. Az ellenőrzési rendszer átszervezése sorén gondoljunk további lépésekre is, amelyek hozzájárulnának bármilyen tisztséget betöltő valamennyi dolgozó felelősség- és fegyelemérzetének fokozásához, hogy mindenki Igazi forradalmi hévvel dolgozzék és élstét fenntartás nélkül a kommunista építés nagy művének szentelje. A népgazdaság pártirányításának ítszervezésére készülő intézkedések, a párt- és a társadalmi ellenőrzés tökéletesítése megerősíti pártunkat és népünket a kommunista társadalom nagyszerű építési programjának teljesítéséért folytatott küzdelmében. Elvtársaki A Központi Bizottság elnökségének javaslatai — mint látják — a párt- és államépítés, a népgazdasági irányítás legfontosabb, létfontosságú kérdéseit érinti. Az élet szükségleteiből indulnak kl és céljuk a XX. kongresszus határozatainak mielőbbi végrehajtása, pártunk programjának teljesítése. A nagy Lenin, Lenin tevékenysége és bölcs gondolatai, tanácsai és utasításai a forradalmi alkotótevékenység példáját mutatják pártunknak és Központi Bizottságénak, valamennyi kommunistának a legbonyolultabb feladatok megoldásában. Lenin előtérbe állította a gazdasá gi kérdéseket, a népgazdaság Irányításának feladatalt; hangsúlyozta e kérdések rendkívüli politikai jelentőségét hazánk életében, ugyanakkor előrelátva a történelmi fejlődést, nemzetközi Jelentőségüket ls kiemelte. „... ha egy kissé elmélyültebben és nagyobb távlatból nézzük azt a hatalmas, világtörténelmi Jelentőségű munkát, melyet az orosz proletariátusnak egyelőre még saját, elégtelen erejével kell elvégeznie — akkor egyszerre érthetővé válik, hogy a különböző Igazgatási rendszereknek, a fegyelem megteremtése különböző normálnak még sokkal többszöri átdolgozása, gyakorlati kipróbálása is elkerülhetetlen, és hogy egy ilyen gigászi munkában mi sohasem tarthatunk igényt arra — és értelmes szocialista, aki a jövő távlatairól írt. soha nem is gondolt erre —, hogy valamely előre elkészített utasítás szerint egyszerre létrehozhassuk és egy csapásra kialakíthassuk az új társadalom szervezeti formált." (Lenin művel, 27. kötet, 416. oldal. Szikra kiadás.) Az ipar, az építőipar és a mezőgazdaság irányításának átszervezésében az utóbbi években szerzett tapasztalatok azt bizonyítják, hogy gyümölcsöző volt a lenini elvek helyreállítása a szervezeti kérdések megoldásánál. Gazdasági építésünk méretei mérhetetlenül megnövekedtek, befolyásuk a vllágfejlődés menetére lényegesen erősebb lett. Ma a Szovjetunióval együtt valósítják meg a szocializmus építését az emheriség több mint egyharmadát egyesítő szocialista tábor népei. A világ fejlődésének két irányzata A világ fejlődésében két irányzat bontakozott kJ. Az első irányzat: a szocialista országok népgazdaságainak mind szorosabb közeledése, termelőerőik internacionalista fejlődésének folyamata. A másik Irányzat: a kapitalista integráció, amelynek célja egyesíteni a különböző országok monopoltőkéjének erőfeszítéseit a fejlődő szocialista világrendszer elleni harcban. A monopóliumok egyesülési törekvésének azonban elkerülhetetlen velejárója az imperialisták közötti ellentétek, súrlódások, konfliktusok nagymérvű kiéleződése. Csak a szocializmus képes megoldani a gazdasági élet igazi nemzetközivé tételének feladatit, amelyet megkövetel a termelőerők jelenlegi színvonala. A közös terv szerint szabályozandó egységes világgazdaság létrehozásának tendenciája — mint Lenin hangoztatta — „már a kapitalizmus idején is egészen világosan megmutatkozott és ... a szoclallzA GORKIJI gépkocsi-gyárat a Volga autók egymás után hagyják el. Első tekintetre egyformák, mindegyik ragyog a lakkozástól. Azonban, ha az egyes kocsik műszaki leírását lapozzuk, megállapítjuk, hogy sok tekintetben eltérnek egymástól. Nemcsak különböző részletekben, hanem a motor teljesítményében is eltérés mutatkozik, aszerint, hová kerülnek a gépkocsik, vajon a forró Afrikába-e, vagy a hűvös Skandináviába, esetleg a mérsékelt égöv alá. Ma a Volga gépkocsit ugyanis a világ 50 országába szállítják. (CTK — TASZSZ felvétele) musban feltétlenül tovább kell fejleszteni és teljesen meg kell valósítani." (Lenin művei, 31. kötet, 141. oldal. Szikra kiadás.) A szocialista országok népgazdaságuk általános szilárdítása mellett kezdettől fogva sokoldalúan fejlesztették népgazdasági kapcsolataikat, kölcsönösen segítették egymást és |elentős sikereket értek el. A mostani viszonyok között növekszik a felelősségünk a szocialista világrendszer létezésének tényéből eredő óriási előnyeink kihasználásáért. Éppen ezért különös jelentősége van a szocialista országok gazdasági együttműködésének, amely a proletár internacionalizmus elvein alapszik. Figyelembe kell venni, hogy a szocialista világrendszer gyors ütemben a világ nagy Ipari központjává válik. A szocialista világrendszer része ssdése a világ össztermelésében ma megközelítőleg 32 százalékra emelkedett. A szocialista országok nemzeti Ipara a szocialista munkamegosztás alapján még gyorsabb ütemben fejlődhet. Ez sokszorosan meggyorsítja a szocializmus fölényének kivívását a kapitalizmus fölött az anyagi termelés — a társadalmi élet e döntő szférája — területén. A szocialista világrendszer nemcsak a szocialista gazdaság progresszív és harmonikus fejlődését biztosltja, hanem nagy támogatást nyújt az elmaradott országok népeinek, a békéért, a társadalmi haladásért és a demokráciáért küzdő erőknek. Okosan kell kihasználni a szocialista tervgazdálkodás minden előnyét. Munkamegosztás, szakosítás A kooperáció és a szakosítás lehetővé teszi a legjobb módszereket alkalmazó automatizált termelés bevezetését valamennyi Iparágban. A tudomány és a technika feltételeket teremt arra, hogy az Ipar ne álljon meg egy helyben, ne dolgozzanak elavult, elhasznált és erkölcsileg elkopott berendezéssel. Ez az a törvény, amelyet munkánkban szem előtt kell tartanunk. Hazánk óriási, kimeríthetetlen erőforrásokkal rendelkezik. Természetesen, eredményesen érvényesíthetjük a folyamatos termelés új modern módszereit. Ám nem gondolhatunk csak saját hazánkra, csak saját szocialista gazdaságunk fejlődésére. Nem fejleszthetjük gazdaságunkat a testvéri szocialista köztársaságoktj különösen azoktól elszigetelten, ai lyek csak korlátozott nyersanyagfi rásokkal és fejletlen ipari termeléssel rendelkeznek. Ha minden szocialista ország csak magával törődne, nehéz helyzetbe kerülne, mert nem volna lehetősége olyan gazdasági eredmény elérésére, amilyeneket a folyamatos tömeggyártás biztosít. Tudjuk, hogy a tőkés országok is megvalósítják a termelés kooperálását és a munkamegosztást, mert ebben a maguk szempontjából nagy előnyöket látnak. , Annál inkább ki kell használniuk szocialista gazdaságuk előnyeit a szocialista országoknak, melyek közös ideológiát, egységes politikai nézetet vallanak. Szorosabban össze kell hangolni a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsához tartozó országok termelési terveit. A gazdaságfejlesztési tervek előkészítésekor tekintetbe kell venni valamennyi ország érdekeit, a jelenleg legelőnyösebb termelési ágakat kell fejleszteni. Egyes szocialista országoknak nincs sok nyersanyagfajtája és egyéb szükséges erőforrása gazdaságúit fejlesztésére. Ebben az esetben nyilvánvalóan kereskedelmi alapon államközi gazdasági társulást kell létesíteni, melyhez minden ország egyenlően hozzájárulna, és minden ország beruházásokkal részesedne bizonyos gyártmányok termelésében. Ezt természetesen a szocialista országok közös megegyezése alapján kell megvalósítani. U L U któA imfEgyesíteni kell a KGST-országok gazdasági és szervezési erőfeszítését, hogy a modern tudomány és technika sikereit valamennyi ország felhasználhassa gazdasága fejlesztésére. A KGST-hez tartozó országok kommunista és munkáspártjai központi bizottságai első titkárainak és kormányfőinek 1962 júniusában megtartott moszkvai értekezlete nagy esei mény volt a szocialista közösség né' peinek életében. A KGST-hez tartozó országok képviselőinek minden bizonnyal a közeljövőben ismét találkozniuk kell magas szinten, hogy újabb lépést tehessenek előre a gazdasági együttműködés fejlesztésének útján. Bátrabban rá kell térni a minden ország számára közös tervező szerv megteremtésére. E szerv munkájába bevonnák a KGST-hez tartozó minden ország képviselőit. A nagy feladatokat valóra váltjuk Elvtársak! A párt Központi Bizottsága kifejezi azt a meggyőződését, hogy az ipar, az építkezések, a mezőgazdaság pártirányltásának átszervezésére megjelölt intézkedések teljes támogatásra és helyeslésre találnak az egész pártnál, az egész népnél. A Központi Bizottság plénuma kitűzi a készülő átszervezés fő irányait, megvitatja és megoldja a legfontosabb elvi kérdéseket. Az átszervezés konkrét kérdései részletekben csak akkor oldhatók meg eredményesen, ha minden téren tekintetbe vesszük az egyes országrészek sajátos viszonyait, az egyes népgazdasági ágak sajátos szerveit. Megfontoltan kell eljárni, nem szabad fölöslegesen elhamarkodni a dolgot. Kerülnünk kell az elhamarkodást, mely szervezeti zűrzavart okozhat. Fokozatosan új szerveket kell létesíteni és párhuzamosan át kell szervezni az irányítást, hogy ne fékezzük, hanem ellenkezőleg, gyorsítsuk az ügyet. Nagyon sokat kell tennünk továbbá a tudományos kutatás, a konstrukciós és tervezőmunka helyes megszervezésére, a tudományos ismeretek és haladó tapasztalatok termelési érvényesítésére. Részletesen meg kell vitatni valamennyi kérdést a párt-, szovjet, szakés gazdasági' szervezetekben, a készülő pártkonferenciákon és a dolgozók gyűlésein. A párt és a nép kollektív tapasztalatai és kollektív bölcsessége megmutatják a legjobb módot a népgazdaság irányításának megjavítását célzó intézkedések végrehajtására. Nemsokára a hétéves terv ötödik évébe lépünk. A szovjet nép az elfcő négy évben jó munkát végzett. Még jobban kell dolgoznunk, hogy ne csak teljesítsük, hanem túl is teljesítsük a hétéves terv feladatait, hogy most, amikor megvalósítjuk a kommunista építés nagy távlati tervét, lerakjuk az új győzelmek szilárd alapját. A párt és a nép minden ereje szolgálja a XX. pártkongresszuson jóváhagyott nagy kommunista építőprogram teljesítését. * Tanácskozik az SZKP KB plenáris ülése Moszkva (CTK) — A Szovjet* főképpen a termékek minőségének unió Kommunista Pártja Központi Bizottságának november 20-i plenáris ülésén megkezdték a vitát a Szovjetunió gazdasága fejlesztéséről és a népgazdaság pártirányításáról Nyikita Hruscsov, az SZKP KB első titkára hétfőn előterjesztett beszámolójáról. Gennagyij Voronov, az SZKP Központi Bizottsága OSZSZSZK-bell irodája elnökének első helyettese kijelentette, hogy a népgazdaság pártIrányításának javításával, mint időszerű bölcs és előrelátó lépéssel az egész párt foglalkozik. G. Voronov közölte a plenáris üléssel, hogy az OSZSZSZK-ban megvalósul a pártszervek átszervezése. Az SZKP 45 önálló területi és határterületi bizottsága alakul meg az ipar, és ugyanannyi bizottság á mezőgazdaság irányítására. Az OSZSZSZK autonom köztársaságaiban minden területi pártbizottság mellett bizottság alakul az ipar és külön a mezőgazdaság irányítására. Voronov foglalkozott az OSZSZSZK ipara fejlesztésének eredményeivel és közölte, hogy a hétéves terv teljesítésének" négy éve alatt a termelés növekedése az előírt 36 százalék helyett 42 százalékot mutatott. Ezekben az években 1600 új gépet adtak át rendeltetésének. A szónok egyúttal megállapította, hogy az ipar nem használja ki kellőképpen a tartalékokat és lehetőségeket, javítására és a technika legújabb ismereteinek érvényesítésére. A köztársaság kolhozai és szovhozai a kedvezőtlen feltételek ellenére ez idén 2216 millió pud gabonát adtak át az államnak. A gabona felvásárlása az 1953 évihez viszonyítva megkétszereződött. G. Voronov kijelentette, hogy a kolhozok és a szovhozok megszűntették a füves vetésforgó gazdálkodást. Ennek következtében a gabonafélék vetésterülete több mint 7 millió hektárral bővült. Ez lehetővé tette, hogy 400 millió pud maggal többet takarítsanak be. Nyikolaj Poŕgornij, Ukrajna Kommunista Pártja Központi Bizottságénak első titkára kijelentette, hogy a pártirányítás javasolt átszervezése megfelel a kommunista építés új szakaszának, hozzájárul a tömegek kezdeményezésének fejlesztéséhez és kiemeli a párt szerepét a népgazdaság Irányításában. A párt felszámolta azt a pérteltenes csoporto't, amely a népgazdaság irányítása régi módszereinek és formáinak megőrzésére törekedett. Az Ipar, az építészet és a mezőgazdaság Irányításának átszervezése már kézzelfogható pozitív eredményeket hozott. Most múlhatatlanul szükséges a pártirányítás átszervezése, mert a kommunizmus építésének mostani időszakában- a pártszervezetekre nézve egyre nehezebbé válik az ipar és a mezőgazdaság konkrét Irányítása. AZ ANGOL ALSÓHÁZ 41 képviselője levelet tett közzé a Timesben, melyben felkérik az Egyesült Államokat, távolítsa el Anglia területéről rakéta- és tengeralattjáró támaszpontjait, mert ezek az angol lakosok millióinak életét veszélyeztetik. (CTK) A KÜLFÖLDI KULTURÁLIS Kapcsolatok Szovjet Szövetségének, Jogi osztálya, valamint a Szovjet Társulás a Nemzetközi Jogokért határozottan tiltakozott Julián Grimau spanyol szabadságharcosnak, a Spanyol Kommunista Pért Központi Bizottsága tagjának törvénytelen letartóztatása és kínzása ellen. (CTK) BRAZÍLIÁBAN közváleménykutatás alapján megállapítást nyert, hogy a lakosság döntő többsége ellene van a kubai fegyveres beavatkozásnak. A megkérdezetteknek csupán 27 százaléka támogatta Amerika támadási terveit. (CTK) GLASGOW skóciai iparvárosban 28 ezer a munkanélküliek száma, vagyis a dolgozók riígy és fél százalékának nincs állása. Félő, hegy a téli hónapokban a munkanélküliek száma 7 százalékra emelkedik. (CTK) AZ ADENI SZAKSZERVEZETI KONGRESSZUS/- felhívására Adenban általános sztráík folyik a Dél-Arábial Szövetséghez való csatlakozás, a szakszervezeti tagok letartóztatása, valamint a tüntetések és sztrájkok betiltása ellen. (CTK) 1962. november 21. * Qj SZÖ 5