Új Szó, 1962. november (15. évfolyam, 302-331.szám)

1962-11-21 / 322. szám, szerda

fejlesztése és o népgazdaság (Folytatás a 4. oldalról) Célszerű volna egy egységes ellenfir­zési központot létrehozni: párt- és álla­mi ellenőrzést bizottságot a megfelelő helyi szervekkel. A párt- és állami ellenőrzés szervei kapjanak megfelelő teljhatalmat és ló­gókat, hogy erős eszközzé válhassanak a párt kezében. Ezt úgy kell megszervez ni, hogy valamennyi ellenfirzésl szerv ér­vényesítse jogait, hogy ne csak adml nlsztratfv Intézkedésekre szorítkozzanak. A pérttagok és valamennyi szovjet ember szemében az ellenőrzési szerveknek olya­noknak kell lennillk, amelyek nemcsak vizsgálnak és büntetnek, hanem — ez a fő dolog — kiküszöbölik a visszaélé­sek lehetőségét, a fogyatékosságok és hibák elkerülésére, a párt és a kormány utasításainak teljesítésére figyelmeztetik és nevelik a funkcionáriusokat. Emlékezzünk vissza, milyen bölcsen fo­galmazta meg e kérdést Lenin. Azt mon­dotta: „A Munkás-Paraszt Felügyelet fel­adata nemcsak, sőt nem is annyira „lefülelés", a „ráblzonyítás" (ez a bí­róság feladata, amelyhez a Munkás-Pa­raszt Felügyelet közel áll, de amellyel egyáltalán nem azonos), mint inkább az, hogy tudjon |avítani a dolgokon A Mun kás-Paraszt Felügyelet fő feladata éppen az, hogy idejében és hozzáértéssel ja­vítson a dolgokon." (Lenin művei, 33 kötet. 24. oldal. Szikra kiadás.) Melyek a párt- és állami ellenőrzés szerveinek, és elsősorban a párt- és ál­lami ellenőrző bizottságnak fő feladatai és jogai? Az ellenőrzés központi és helyi szer­vei az SZKP KB osztályaival és a Szov­jetunió Minisztertanácsának apparátusá­val, a helyi pártbizottságokkal, a párt­ás szovjet szervezetekkel együtt tevé­kenyen segítsék a pártot programjának végrehajtásában, a kommunista építés vezetésének javításában, a XX. pártkong­resszus határozatainak végrehajtásában. Feladatuk ellenőrizni a párt- és a kor­mány utasításainak gyakorlati végrehaj­tását. Nagyon fontos megszervezni an­nak mindennapi ellenőrzését, hogyan tár­ják és használják fel a belső tartalé­kokat, az Ipari, építőipari és mezőgazda­sági termelés bővítésére, a termelés mi­nőségének javítására, az önköltségek csökkentésére és a munka termelékeny­ségének növelésére. Különleges figyelmet érdemelnek a termékek minőségéért, a selejtcsiná­lók ellen folytatott harc kérdései. A selejtgyártók az egész társadalmat és minden egyes dolgozót megkáro­sítják. Hruscsov elvtárs a továbbiakban megemlítette, hogy a Központi Bizott­sághoz és a Minisztertanácshoz sok panasz érkezett a dolgozóktól az ipa­ri és közszükségleti cikkek minősé gére, Így pl. panaszkodtak a herszonl népgazdasági tanács egyik textilgyá­rának gyártmányaira. Minden 100 da­rab felülvizsgált termék közül csak 15 éri el a kívánt minőséget. Mégsem lehet 85 százalékban rossz minőségű cikkeket gyártani — jegyezte meg Hruscsov elvtárs. A dolgozók panasz­kodtak továbbá a minszki rádiógyár Nyeman-3 védjegyű televíziókészülé kelnek rossz minőségére. Hruscsov elvtárs a továbbiakban megállapítot­ta: Az ellenőrző szervek hatékony se­gítséget nyújthatnak a pártnak az ad­minisztratív irányító apparátus továb­bi tökéletesítésében, olcsóbbá tételé­ben. Ügyünknek manapság ls nagy kárt okoz a bürokratizmus és az ak­tatologatás. A párt- és állami ellenőrzés szervei egyik legfontosabb feladatukat telje­sítik azzal, ha segítenek a pártnak könyörtelen küzdelmet szervezni a bürokratizmus ellen, a bürokraták el­len tüzelni a közvéleményt. Csak a munkások, a kolhozparasz­tok, az értelmiségiek és a társadalmi szervezetek tevékeny segítségével tu­dunk biztosan elzárni minden utal és rést a tolvajok, a megvesztegető elemek, a naplopók, a bürokraták és mindazon elemek előtt, akik kinyújt­ják kezüket az állam javai feli. Be kell vezetnünk a munka és a fogyasz­tás mértékének legszigorúbb ellenőr­zését. Azt hiszem, meg kellene mon­danunk, milyen további lépésekkel se gíthetnénk elő, hogy a dolgozók még jobban bekapcsolódjanak a közétkez­tetési vállalatok, kereskedelmi vál­lalatok, szociális és kulturális intéz­mények munkájának ellenőrzésébe. A párt- és államellenőrző bizottság és szervei kötelesek közvetlenül a helyszínen általánosítani az utasítá­sok végrehajtása ellenőrzésének ered­ményeit és ennek alapján országos jelentőségű kérdéseket terjeszteni az SZKP Központi Bizottsága és a Szov­jetunió Minisztertanácsa elé. A párt- és állami ellenőrzés szervei­ben szakképzett felügyelők csoportja vizsgálja felül a megvesztegetés, a lopás és üzérkedés eseteit. Magától értetődik, hogy a párt- és állami ellenőrző bizottság az SZKP Központi Bizottságának és a Szovjet­unió Minisztertanácsának ellenőrzése mellett végzi munkáját. Az ellenőrző szervek létrehozása még jobban fokozza a pártszervezetek és bizottságok felelősségét a párt- és kormányhatározatok végrehajtásáért. Ugyanez vonatkozik az állami szer­vekre is, amelyek bizonyos ellenőrzé­si funkciót töltenek be, de nem min­dig tudják Jogaikat helyesen érvénye­síteni. A köztársaságokban, a határterüle­teken és a területeken párt- és álla­mi ellenőrző bizottságokat kell léte­síteni, melyek a párt- és állami ellen­őrzés helyi szervei lesznek. Ennyit az ellenőrzési rendszer <tneg­szervezéséhez hazánkban. Elvtársaki Nem lenne helyes, ha csak a párt- és állami ellenőrző bízottságra támaszkodnánk, s úgy vélnénk, hogy meg­alakulása után minden fogyatékosság megszűnik, hogy a párt- és kormány­utasítások végrehajtása ellenőrzésének megszervezése, — mely bizonyos időt kíván s nagy erőfeszítést követel a párt­ós a szovjet szervezetektől — simán fog haladni. A legjobb kommunistákat küldjük e szervekbe, a lehető legnagyobb mérték­ben vonjuk be a pártonkívülleket, nyújt­sunk állandó segítséget és támogatást, szenteljünk figyelmet az ellenőrző szer­veknek. Az ellenőrzési rendszer átszervezése sorén gondoljunk további lépésekre is, amelyek hozzájárulnának bármilyen tiszt­séget betöltő valamennyi dolgozó fele­lősség- és fegyelemérzetének fokozásá­hoz, hogy mindenki Igazi forradalmi hév­vel dolgozzék és élstét fenntartás nélkül a kommunista építés nagy művének szen­telje. A népgazdaság pártirányításának ít­szervezésére készülő intézkedések, a párt- és a társadalmi ellenőrzés tökéle­tesítése megerősíti pártunkat és népün­ket a kommunista társadalom nagyszerű építési programjának teljesítéséért foly­tatott küzdelmében. Elvtársaki A Központi Bizottság el­nökségének javaslatai — mint látják — a párt- és államépítés, a népgazda­sági irányítás legfontosabb, létfontos­ságú kérdéseit érinti. Az élet szük­ségleteiből indulnak kl és céljuk a XX. kongresszus határozatainak mi­előbbi végrehajtása, pártunk program­jának teljesítése. A nagy Lenin, Lenin tevékenysége és bölcs gondolatai, tanácsai és uta­sításai a forradalmi alkotótevékeny­ség példáját mutatják pártunknak és Központi Bizottságénak, valamennyi kommunistának a legbonyolultabb feladatok megoldásában. Lenin előtérbe állította a gazdasá gi kérdéseket, a népgazdaság Irányí­tásának feladatalt; hangsúlyozta e kérdések rendkívüli politikai jelentő­ségét hazánk életében, ugyanakkor előrelátva a történelmi fejlődést, nemzetközi Jelentőségüket ls kiemel­te. „... ha egy kissé elmélyültebben és nagyobb távlatból nézzük azt a hatalmas, világtörténelmi Jelentőségű munkát, me­lyet az orosz proletariátusnak egyelőre még saját, elégtelen erejével kell elvé­geznie — akkor egyszerre érthetővé vá­lik, hogy a különböző Igazgatási rend­szereknek, a fegyelem megteremtése kü­lönböző normálnak még sokkal többszö­ri átdolgozása, gyakorlati kipróbálása is elkerülhetetlen, és hogy egy ilyen gigá­szi munkában mi sohasem tarthatunk igényt arra — és értelmes szocialista, aki a jövő távlatairól írt. soha nem is gondolt erre —, hogy valamely előre elkészített utasítás szerint egy­szerre létrehozhassuk és egy csapás­ra kialakíthassuk az új társadalom szer­vezeti formált." (Lenin művel, 27. kötet, 416. oldal. Szikra kiadás.) Az ipar, az építőipar és a mezőgazda­ság irányításának átszervezésében az utóbbi években szerzett tapasztalatok azt bizonyítják, hogy gyümölcsöző volt a lenini elvek helyreállítása a szervezeti kérdések megoldásánál. Gazdasági építésünk méretei mérhetet­lenül megnövekedtek, befolyásuk a vl­lágfejlődés menetére lényegesen erősebb lett. Ma a Szovjetunióval együtt való­sítják meg a szocializmus építését az emheriség több mint egyharmadát egye­sítő szocialista tábor népei. A világ fejlődésének két irányzata A világ fejlődésében két irányzat bontakozott kJ. Az első irányzat: a szocialista országok népgazdaságai­nak mind szorosabb közeledése, ter­melőerőik internacionalista fejlődésé­nek folyamata. A másik Irányzat: a kapitalista integráció, amelynek célja egyesíteni a különböző orszá­gok monopoltőkéjének erőfeszítéseit a fejlődő szocialista világrendszer elleni harcban. A monopóliumok egyesülési törekvésének azonban el­kerülhetetlen velejárója az imperia­listák közötti ellentétek, súrlódások, konfliktusok nagymérvű kiéleződése. Csak a szocializmus képes megoldani a gazdasági élet igazi nemzetközivé té­telének feladatit, amelyet megkövetel a termelőerők jelenlegi színvonala. A kö­zös terv szerint szabályozandó egysé­ges világgazdaság létrehozásának tenden­ciája — mint Lenin hangoztatta — „már a kapitalizmus idején is egészen világo­san megmutatkozott és ... a szoclallz­A GORKIJI gépkocsi-gyárat a Volga autók egymás után hagyják el. Első tekintetre egyformák, mindegyik ragyog a lakkozástól. Azonban, ha az egyes kocsik műszaki leírását lapozzuk, megállapítjuk, hogy sok tekintetben eltérnek egymástól. Nemcsak különböző részletekben, ha­nem a motor teljesítményében is eltérés mutatkozik, aszerint, hová ke­rülnek a gépkocsik, vajon a forró Afrikába-e, vagy a hűvös Skandiná­viába, esetleg a mérsékelt égöv alá. Ma a Volga gépkocsit ugyanis a világ 50 országába szállítják. (CTK — TASZSZ felvétele) musban feltétlenül tovább kell fejlesz­teni és teljesen meg kell valósítani." (Lenin művei, 31. kötet, 141. oldal. Szik­ra kiadás.) A szocialista országok népgazdaságuk általános szilárdítása mellett kezdettől fogva sokoldalúan fejlesztették népgaz­dasági kapcsolataikat, kölcsönösen se­gítették egymást és |elentős sikereket értek el. A mostani viszonyok között növekszik a felelősségünk a szocialista világrend­szer létezésének tényéből eredő óriási előnyeink kihasználásáért. Éppen ezért különös jelentősége van a szocialista országok gazdasági együttműködésének, amely a proletár internacionalizmus el­vein alapszik. Figyelembe kell venni, hogy a szocialista világrendszer gyors ütemben a világ nagy Ipari központjává válik. A szocialista világrendszer része ssdése a világ össztermelésében ma meg­közelítőleg 32 százalékra emelkedett. A szocialista országok nemzeti Ipa­ra a szocialista munkamegosztás alapján még gyorsabb ütemben fej­lődhet. Ez sokszorosan meggyorsítja a szocializmus fölényének kivívását a kapitalizmus fölött az anyagi ter­melés — a társadalmi élet e döntő szférája — területén. A szocialista világrendszer nemcsak a szocialista gazdaság progresszív és harmonikus fejlődését biztosltja, ha­nem nagy támogatást nyújt az elma­radott országok népeinek, a békéért, a társadalmi haladásért és a demok­ráciáért küzdő erőknek. Okosan kell kihasználni a szocia­lista tervgazdálkodás minden előnyét. Munkamegosztás, szakosítás A kooperáció és a szakosítás lehe­tővé teszi a legjobb módszereket al­kalmazó automatizált termelés beve­zetését valamennyi Iparágban. A tu­domány és a technika feltételeket teremt arra, hogy az Ipar ne álljon meg egy helyben, ne dolgozzanak elavult, elhasznált és erkölcsileg el­kopott berendezéssel. Ez az a tör­vény, amelyet munkánkban szem előtt kell tartanunk. Hazánk óriási, kimeríthetetlen erő­forrásokkal rendelkezik. Természete­sen, eredményesen érvényesíthetjük a folyamatos termelés új modern módszereit. Ám nem gondolhatunk csak saját hazánkra, csak saját szo­cialista gazdaságunk fejlődésére. Nem fejleszthetjük gazdaságunkat a testvéri szocialista köztársaságoktj különösen azoktól elszigetelten, ai lyek csak korlátozott nyersanyagfi rásokkal és fejletlen ipari termelés­sel rendelkeznek. Ha minden szocia­lista ország csak magával törődne, nehéz helyzetbe kerülne, mert nem volna lehetősége olyan gazdasági eredmény elérésére, amilyeneket a fo­lyamatos tömeggyártás biztosít. Tudjuk, hogy a tőkés országok is megvalósítják a termelés kooperálá­sát és a munkamegosztást, mert eb­ben a maguk szempontjából nagy elő­nyöket látnak. , Annál inkább ki kell használniuk szocialista gazdaságuk előnyeit a szo­cialista országoknak, melyek közös ideológiát, egységes politikai nézetet vallanak. Szorosabban össze kell hangolni a Kölcsönös Gazdasági Segítség Taná­csához tartozó országok termelési terveit. A gazdaságfejlesztési tervek előkészítésekor tekintetbe kell venni valamennyi ország érdekeit, a jelen­leg legelőnyösebb termelési ágakat kell fejleszteni. Egyes szocialista or­szágoknak nincs sok nyersanyagfaj­tája és egyéb szükséges erőforrása gazdaságúit fejlesztésére. Ebben az esetben nyilvánvalóan kereskedelmi alapon államközi gazdasági társulást kell létesíteni, melyhez minden or­szág egyenlően hozzájárulna, és min­den ország beruházásokkal részesed­ne bizonyos gyártmányok termelésé­ben. Ezt természetesen a szocialista országok közös megegyezése alapján kell megvalósítani. U L U któA imf­Egyesíteni kell a KGST-országok gazdasági és szervezési erőfeszítését, hogy a modern tudomány és technika sikereit valamennyi ország felhasz­nálhassa gazdasága fejlesztésére. A KGST-hez tartozó országok kom­munista és munkáspártjai központi bizottságai első titkárainak és kor­mányfőinek 1962 júniusában megtar­tott moszkvai értekezlete nagy ese­i mény volt a szocialista közösség né­' peinek életében. A KGST-hez tartozó országok képviselőinek minden bi­zonnyal a közeljövőben ismét talál­kozniuk kell magas szinten, hogy újabb lépést tehessenek előre a gaz­dasági együttműködés fejlesztésének útján. Bátrabban rá kell térni a minden ország számára közös tervező szerv megteremtésére. E szerv munkájába bevonnák a KGST-hez tartozó minden ország képviselőit. A nagy feladatokat valóra váltjuk Elvtársak! A párt Központi Bizott­sága kifejezi azt a meggyőződését, hogy az ipar, az építkezések, a mező­gazdaság pártirányltásának átszerve­zésére megjelölt intézkedések teljes támogatásra és helyeslésre találnak az egész pártnál, az egész népnél. A Központi Bizottság plénuma kitűzi a készülő átszervezés fő irányait, megvitatja és megoldja a legfonto­sabb elvi kérdéseket. Az átszervezés konkrét kérdései részletekben csak akkor oldhatók meg eredményesen, ha minden téren tekintetbe vesszük az egyes ország­részek sajátos viszonyait, az egyes népgazdasági ágak sajátos szerveit. Megfontoltan kell eljárni, nem sza­bad fölöslegesen elhamarkodni a dol­got. Kerülnünk kell az elhamarko­dást, mely szervezeti zűrzavart okoz­hat. Fokozatosan új szerveket kell létesíteni és párhuzamosan át kell szervezni az irányítást, hogy ne fé­kezzük, hanem ellenkezőleg, gyorsít­suk az ügyet. Nagyon sokat kell ten­nünk továbbá a tudományos kutatás, a konstrukciós és tervezőmunka he­lyes megszervezésére, a tudományos ismeretek és haladó tapasztalatok termelési érvényesítésére. Részletesen meg kell vitatni vala­mennyi kérdést a párt-, szovjet, szak­és gazdasági' szervezetekben, a készü­lő pártkonferenciákon és a dolgozók gyűlésein. A párt és a nép kollektív tapaszta­latai és kollektív bölcsessége meg­mutatják a legjobb módot a népgaz­daság irányításának megjavítását cél­zó intézkedések végrehajtására. Nemsokára a hétéves terv ötödik évébe lépünk. A szovjet nép az elfcő négy évben jó munkát végzett. Még jobban kell dolgoznunk, hogy ne csak teljesítsük, hanem túl is telje­sítsük a hétéves terv feladatait, hogy most, amikor megvalósítjuk a kom­munista építés nagy távlati tervét, lerakjuk az új győzelmek szilárd alapját. A párt és a nép minden ereje szol­gálja a XX. pártkongresszuson jóvá­hagyott nagy kommunista építőprog­ram teljesítését. * Tanácskozik az SZKP KB plenáris ülése Moszkva (CTK) — A Szovjet* főképpen a termékek minőségének unió Kommunista Pártja Központi Bizottságának november 20-i ple­náris ülésén megkezdték a vitát a Szovjetunió gazdasága fejlesz­téséről és a népgazdaság párt­irányításáról Nyikita Hruscsov, az SZKP KB első titkára hétfőn elő­terjesztett beszámolójáról. Gennagyij Voronov, az SZKP Köz­ponti Bizottsága OSZSZSZK-bell iro­dája elnökének első helyettese kije­lentette, hogy a népgazdaság párt­Irányításának javításával, mint idő­szerű bölcs és előrelátó lépéssel az egész párt foglalkozik. G. Voronov közölte a plenáris ülés­sel, hogy az OSZSZSZK-ban megva­lósul a pártszervek átszervezése. Az SZKP 45 önálló területi és határte­rületi bizottsága alakul meg az ipar, és ugyanannyi bizottság á mezőgaz­daság irányítására. Az OSZSZSZK autonom köztársaságaiban minden területi pártbizottság mellett bizott­ság alakul az ipar és külön a mező­gazdaság irányítására. Voronov foglalkozott az OSZSZSZK ipara fejlesztésének eredményeivel és közölte, hogy a hétéves terv teljesítésének" négy éve alatt a ter­melés növekedése az előírt 36 szá­zalék helyett 42 százalékot muta­tott. Ezekben az években 1600 új gépet adtak át rendeltetésének. A szónok egyúttal megállapította, hogy az ipar nem használja ki kellőkép­pen a tartalékokat és lehetőségeket, javítására és a technika legújabb is­mereteinek érvényesítésére. A köztársaság kolhozai és szov­hozai a kedvezőtlen feltételek elle­nére ez idén 2216 millió pud gabo­nát adtak át az államnak. A gabona felvásárlása az 1953 évihez viszo­nyítva megkétszereződött. G. Voro­nov kijelentette, hogy a kolhozok és a szovhozok megszűntették a füves vetésforgó gazdálkodást. Ennek kö­vetkeztében a gabonafélék vetéste­rülete több mint 7 millió hektárral bővült. Ez lehetővé tette, hogy 400 millió pud maggal többet takarítsa­nak be. Nyikolaj Poŕgornij, Ukrajna Kom­munista Pártja Központi Bizottságé­nak első titkára kijelentette, hogy a pártirányítás javasolt átszervezése megfelel a kommunista építés új sza­kaszának, hozzájárul a tömegek kez­deményezésének fejlesztéséhez és kiemeli a párt szerepét a népgazda­ság Irányításában. A párt felszámolta azt a pértelte­nes csoporto't, amely a népgazdaság irányítása régi módszereinek és for­máinak megőrzésére törekedett. Az Ipar, az építészet és a mező­gazdaság Irányításának átszervezése már kézzelfogható pozitív eredmé­nyeket hozott. Most múlhatatlanul szükséges a pártirányítás átszerve­zése, mert a kommunizmus építésé­nek mostani időszakában- a párt­szervezetekre nézve egyre nehezeb­bé válik az ipar és a mezőgazdaság konkrét Irányítása. AZ ANGOL ALSÓHÁZ 41 képviselője levelet tett közzé a Timesben, melyben felkérik az Egyesült Államokat, távolít­sa el Anglia területéről rakéta- és ten­geralattjáró támaszpontjait, mert ezek az angol lakosok millióinak életét ve­szélyeztetik. (CTK) A KÜLFÖLDI KULTURÁLIS Kapcsolatok Szovjet Szövetségének, Jogi osztálya, va­lamint a Szovjet Társulás a Nemzetközi Jogokért határozottan tiltakozott Julián Grimau spanyol szabadságharcosnak, a Spanyol Kommunista Pért Központi Bi­zottsága tagjának törvénytelen letartóz­tatása és kínzása ellen. (CTK) BRAZÍLIÁBAN közváleménykutatás alapján megállapítást nyert, hogy a la­kosság döntő többsége ellene van a ku­bai fegyveres beavatkozásnak. A meg­kérdezetteknek csupán 27 százaléka tá­mogatta Amerika támadási terveit. (CTK) GLASGOW skóciai iparvárosban 28 ezer a munkanélküliek száma, vagyis a dolgozók riígy és fél százalékának nincs állása. Félő, hegy a téli hónapok­ban a munkanélküliek száma 7 száza­lékra emelkedik. (CTK) AZ ADENI SZAKSZERVEZETI KONG­RESSZUS/- felhívására Adenban általá­nos sztráík folyik a Dél-Arábial Szövet­séghez való csatlakozás, a szakszerve­zeti tagok letartóztatása, valamint a tüntetések és sztrájkok betiltása ellen. (CTK) 1962. november 21. * Qj SZÖ 5

Next

/
Thumbnails
Contents