Új Szó, 1962. november (15. évfolyam, 302-331.szám)

1962-11-20 / 321. szám, kedd

Világ proletárjai, egyesüljetek ! UJSZO SZLOYAKIA KOMMUNISTAPÁRTJA KÖZPONTI BIZ0TTSÁ6ÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1962. november 20. kedd * 30 fillér * XV. évf. 321. szám Gyümölcsöző együttműködés Ha visszatekintünk az elmúlt . évekre, bátran megállapíthatjuk, hogy együttműködésünk a Szovjetunióval gyümölcsöző volt. Kölcsönös gazdasági együttműködésünk szilárd alapokra, a két ország természeti és gazdasági adottságaira épült. Állandón mélyülő árucsere-forgalmunk mindkét ország számára előnyös. Együttműködésünk nagy méreteit szemlélteti az a tény, hogy külkereskedelmünk egyharmada a Szovjetunióra esik, amely első számú kereskedelmi partnerünk. Äm a Szovjetunió szempontjából is fontos ez az együttműködés, hisz külkereskedelmében Csehszlovákia 12 százalékban részesedik és ezzel a második helyet foglalja el. Árucsere-forgalmunk természetesen elsősorban azokra a gyártmányokra és termékekre irányul, melyek döntő jelentőségűek a népgazdaság fejlesztése szempontjából. S ha azt vesszük alapul, hogy a nagyobb munkatermelékenység biztosítása — amint Lenin elvtárs hangsúlyozta — a legfőbb, a legfontosabb az új társadalmi rend győzelme szempontjából, akkor a szovjet gépekről és berendezésekről elmondhatjuk, hogy nagyban hozzájárultak a szocializmus építése folyamán elért nagyszerű eredményeinkhez. A szovjet gyártmányú gépeik — magas műszaki színvonaluk révén — számos iparágazatban a m u nikatermelékenység nö-i velősének forrását képezték. Különösen az utóbbi időben mélyült el gazdasági együttműködésünk, amikor is egyre inkább előtérbe került a kölcsönös gazdasági segítség elvének, a nemzetközi szocialista munkamegosztásnak gyakorlása. Ennek hatása megnyilvánul az árucsere-forgalom szakosításában is. A Szovjetunióból behozott gépek több mint ötven százalékát kotrógépek, út-i építő, építőipari és mezőgazdasá-i gi gépek, valamint vasúti beren-i dezések képezik. Például a felszabadulás óta több ezer lánctalpas traktort hoztunk be a Szovjetunióból. S hogy ezek a lánctalpas traktorok nagy segítséget nyújtottak mezőgazdaságunknak — ez kétségtelen. Ugyanakkor népgazdaságunk" fejíődése szempontjából nagy je-i lentőséget tulajdonítunk annak a ténynek, hogy az utóbbi tizenöt év alatt a Szovjetunióba irányuló gépszállításunk lényegesen növekedett, s tavaly például értékben elérte a 355 millió rubelt. Ez már jelentős összeg, s körülbelül megfelel Nagy-Britanniának a Német Szövetségi Köztársaságba, vagy Franciaországba irányuló gépkivitele értékének. Vitathatatlan tehát, hogy a Szovjetunióval való kapcsolataink — vagyis az a tény, hogy gépiparunknak hosszú időre biztosított a piaca — befolyásolják gépiparunk szakosítását is. A múlt évben például vegyipari berendezéseink több mint 87 százalékát, élelmiszeripari berendezéseinknek 99 százalékát, kohászati és hengerdei berendezéseinknek 84 százalékát s a hajók 99 százalékát a Szovjetuniónak szállítottuk. Az utóbbi évek"ben a Szovjetunió által vásárolt gépeknek és berendezéseknek 17—18 százaléka — csehszlovák gyártmány. Bár eddig csupán a gépipar területén folyó együttműködésről beszéltünk, nem állítható, hogy a népgazdaság többi ágazatában nem értünk el figyelemre méltó eredményeket. Különösen nagy segítséget jelent számunkra a szovjet nyersanyag, így például a vasérc — vasércbehozatalunk 62 százalékát a Szovjetunió szállítja —, továbbá a mangán, nyersvas, színes fémek, kőolaj stb. Mindez igen fontos a népgazdaság fejlesztése szempontjából. Ezenkívül olyan termékeket is behozunk a Szovjetunióból, melyek közvetlenül a dolgozók szükségleteit hivatottak kielégíteni. így például búzaszükségletünk felét szovjet búzával fedezzük. Számottevő azonban a tea, halkonzervek, bor és a zsiradékok behozatala ls. Ezzel szemben a Szovjetunió például motorkerékpárszükségleté nek 88 százalékát, konfekció- és fehérnemű-szükségletének 44 százalékát csehszlovákiai behozatalból fedezi. Az eddig elmondottakkal gazdasági együttműködésünk fejlődését és jelentőségét vázoltuk. Baráti együttműködésünk azonban nem csupán a gépekre és nyersanyagokra korlátozódik, hanem felöleli a tudományos-műszaki kérdéseiket is. S nem lebecsülendő az e téren folytatott együttműködés sem. Nemcsak abban nyilvánul meg, hogy a Szovjet-: unió fontos dokumentációs anya-í got bocsát rendelkezésünkre, ha-: nem abban is, hogy számos szov-: jet szakember építőmunkánkban közvetlenül adja át gazdag ta-: pasztalatait. Elég, ha példaként megemlítjük a Kelet-Szlovákiai Vasművet. Itt ugyancsak kézzel-: fogható a Szovjetunió segítsége. A gépeken és berendezéseken kívül. megtaláljuk ott a szovjet szakembereket is, így sorolhatnánk tovább a pél-: dákat, melyek az igaz barátságról, az önzetlen segítségről ta-: núskodnak. S ezt a barátságot mint szemünk fényét ápoljuk, őrizzük, mert közös célunk elérésének ez a záloga. Célunk a legnemesebb a világon: a béke megvédése. Ez a biztosítéka annak, hogy felépítjük a kommunista társadalmat, azt a társadalmai, amelyben a bőség kosarából mindenki egyaránt vehet. A népgazdaság fejlesztéséről és a pártirányítás kérdéseiről tárgyal az SZKP Központi Bizottságának plénuma Moszkva (CTK) — A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának plénuma hétfőn, a Nagy Kremlpalotában megkezdte munkáját. Az ülés napirendjén a szovjet népgazdaság fejlesztésének és pártirányításának kérdései szerepelnek E napirendi pontról Nyikita Szergejevics Hruscsov, az SZKP KB első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke számolt be. (Hruscsov elvtárs beszámolójának első részét lapunk 3. és 4. oldalán kivonatosan közöljük.) Felszólalásra jelentkeztek a területi pártbízottságoknak első titkárai, akik nem tagjai a Központi Bizottságnak, néhány területi és határterületi pártbizottság ipari és mezőgazdasági titkárai, a nagy ipari központok városi pártbizottságainak első titkárai és titkárai, a szövetségi és autonóm köztársaságuk minisztertanácsainak elnökei, a területi és határterületi tanácsok végrehajtó bizottságainak elnökei, a szövetségi köztársaságok állam! tervbizottságainak és népgazdasági tanácsainak elnökei, a szövetségi köztársaságok mezőgazdasági termelési és felvásárlási miniszterei, földmüvelésügyi, vízgazdálkodási és építőipari miniszterei, a szövetségi köztársaságok mezőgazdasági gépkereskedelmi egyesüléseinek elnökei, néhány gyárigazgató, élenjáró ipari és mezőgazdasági dolgozók, a Szovjetunió és az OSZSŽSZK minisztériumainak és állami bizottságainak dolgozói, a központi lapok szerkesztői, az SZKP KB apparátusának és a Szovjetunió Minisztertanácsának felelős munkatársai. A plénum hétfői ülése moszkvai időszámítás szerint 17.25 órakor fejeződött be. Mai ülése moszkvai időszámítás szerint 10 órakor kezdődik a beszámoló megvitatásával. A Barátság és Béke Stafétája (CTK) — A Barátság és Béke Stafétájának északi ága hétfőn, november 19-én reggel a kelet-csehországi Svitavyból indult el majd Litomyšlin, Česká Tíebóván át Lanškrounba folytatta útját, majd Horné Hermanice után átlépte a kerület határát. A staféta a kelet-csehországi kerületben tett csaknem hatszáz kilométeres útjáról szovjet barátainknak örvendetes Jiíreket, a kötelezettségvállalások teljesítéséről szóló jelentését viszi. A stafétához Semiliben csatolt kötelezettségvállalások értéke meghaladja a négymillió koronát. A Česká Skalica-i és a környékbeli üzemek ígéretet tettek, hogy a termelési tervet három és félmillió koronával túlszárnyalják. A hronovi Šmeral Művek dolgozói elhatározták, hogy a Szovjetunió, számára készülő gépeket november 30-ig elszállítják. A staféta északi ágát tegnap délelőtt Olšanyban átvették az északmorvaországi kerület képviselői. Ezután további üdvözleteket és kötelezettségvállalásokat csatolva a stafétához Zabŕeh, Šumperk, Rýma?, Bruntál és Šternberk lakosai üdvözölték a stafétát, amelynek első napi ötfa az észak-morvaországi kerületben az Olomoucban tartott békemanifesztációvai fejeződött be. A staféta jelképét éjszakára a Petr BezruC Vasműben helyeztek el. A szocialista emberért (ČTK) — A Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség aktivistái, Szlovákia iskolai és népnevelési dolgozói tegnap Bratislavában értekezletet tartottak a szovjet irodalom szerepéről a szocialista emberért folyó harcban. A bratislavai Slovnaftba — amelyet a Barátság olajvezeték közvetlenül öszszeköt a Szovjetunióval, február 22-e, az olajvezeték üzembehelyezése óta már több i mint egymillió tonna kőolcj érkezett. Az értékes nyersanyaggal igen gazdaságosan bánnak. A reforming dolgozói az év végéig sok ezer korona értékű benzint termelnek terven felül. Képünkön a reforming dolgozóinak egy csoportja, baloldalt Artúr Dytrich műszakmester. (V. Pŕibyl felv. — ČTK) * Kongresszusi ajándék A lelesi szövetkezetesek a CSKP XII. kongresszusa tiszteletére vállalták, hogy kukoricából, búzából, árpából és burgonyából túlszárnyalják a tervezett hektárhozamokat. A napokban végzett értékelés szerint valamennyi kötelezettségüket becsülettel teljesítették. A vállalásokban foglalt túltermelés pénzértéke összesen 631 ezer 439 korona. Kukoricából a bevetett -140 hektáron 56 mázsás hozamot ígértek. Ehelyett azonban csövesen 82,14 mázsát értek el, ami 60,78 mázsás hektárhozamot jelent. Sőt a „Tőköz" dűlőben 20 hektáron átlag 114 mázsa termett. Búzából 300 hektáron a tervezett 27 mázsa helyett 31,5 mázsát takarítottak be. Rozsból 25,4 mázsát termeltek ki hektáronként, s a tervet 4,4 mázsával túlszárnyalták. A burgonya 157 mázsával fizetett hektáronként, így nem kevesebb, mint 57 mázsával felülmúlták a tervet. A pi-ägai CSAD dolgozói a napokban egy 50 m hosszú hajót szállítottak t Komárnóból Prágába. (E. Bican felv. - ČTK) Tiszta lelkiismerettel Čierna nad Tisou jelöl szinte hangtalanul suhan be a hosszú tehervonat a košicet vasútállomás hatodik vágányára. A villanymozdony lassít, majd a kijelölt helyen megáll. Vezetője kikapcsolja a motort és frissen leugrik a gépről. Jozef Sačury elvtárs már 52 esztendős, több mint két évtizede mozdonyvezető. Azóta sokszor megjárta ezt az útszakaszt, sok ezer tehervonatot szállított hazánk 7?gnagyobb szárazföldi kikötőjéből... Ha az ember két évtized távlatából visszatekint a múltra, a folytonos fejlődésre, sok minden eszébe jut. Sečury elvtárs is emlékezik. Felidézi a háború utáni éveket, amikor több társával megkezdte a szovjet kenyérgabona szállítását. Aztán jött a vasérc,.kőolaj, hús és mindaz, amire a legnagyobb szükség volt. Jött és mindig idejében érkezett a baráti segítség. Megindult a felszabadult ország gazdasági életének vérkeringése. Mint sok más, hazájához hü embert, fog lalkozásán és saját munkáján kívül őt ts érdekelte mindaz, ami körű lőtte történik. Amikor a keletszlo vákiai síkságon átrobogó mozdony ból széjjeltekintett, észrevehette o vidék, a táj arculatának változását A keskeny földsávok széles szövet kezeti táblákká alakultak, az ekébe fogott görnyezedő jószágok helyett traktorok akaszkodtak a feljavított, talaj-, és árvíztől megszabadított földbe. A szerdahelyi vasúti híd alatt töltés közé szorult a rakoncátlan Bodrog. A vasútvonal men tén új iskolák, modern lakóházak épültek, gyárkémények nyúlnak a magasba. JOZEF SAČURY ELVTÁRS — A fejlődéssel elsősorban nekünk, a közlekedés területén dolgozóknak kellett lépést tartani jegyzi meg Sačury elvtárs, majd arról a beszél, melynek ő volt egyik kezdeményezője. - Többet és gyorsabban kell szál lítanunk — mondogatta a többieknek, amikor megszületett benne az elhatározás. — Én megpróbálom — s ha sikerül — a többiek is követnek. A kezdeményezés mozgalommá fejlődött. A košicei állomáson egymást érték a meglepetések. Meggyorsult a szállítás. Időről időre hosszabb és nehezebb szerelvények/ érkeztek Ciernából. Előbb 1350 tonna, majd néhány száz tonnával több. Amikor Jozef Sačury 2000 tonna teherrel futott be a pályaudvaron, egyesek azt mondották: — Ez a végső határ, ennél többre már nem képes! — Egy szép napon 2200 tonna teherrel állt meg a szerelvény a košicei állomáson. Ezt követték a még nagyobb eredmények. A május elsejére tett felajánlás teljesítése — 2500 tonna, a vasutasnap alkalmából 3000 tonna rakomány zavarmentes szállítása KoSícére ... Amikor a mozgalom erős gyökeret vert a košicei fűtőházban, Sačury elvtárs vezetésével megalakult az első kis kollektíva, amely ma ts élen jár a mozdonyvezetők csoportjainak versenyében. A kommunista mozdonyvezető tapasztalt szakember, mint jó családapa, gondoskodik fiatal védenceiről, munkatársairól. A 28 éves Juraj Soukup ma már párttagjelölt és a két é'->el idősebb Stejan Drotárt is előkészíti, hogy kiérdemelje a párt bizalmát. Ilyen ember Jozef Sačury elvtárs, Kelet-Szlovákia egyik kongresszusi küldötte, aki — amint megjegyzi — nuugodt lelkiismerettel megy az SZLKP kongresszusára, mert társaival együtt teljesítette mindazt; amire pártunknak szavukat adták. KULÍK GELLÉRT I