Új Szó, 1962. október (15. évfolyam, 271-301.szám)

1962-10-15 / 285. szám, hétfő

A szocialista munkabrigádok közelebb hozzák a jövőt A fotólaboratóriumoknak ta- { Ián még ga>ha nem volt annyi J műnkájuk, mint az idén. Ahány? család annyi fényképezőgép és| legalább öt film hrnzzá. De az) sem ritkaság, kiüönfisen a sza-í badságukat külföldön töltők? között, hogy tíz-tizenöt filmet j is kifénvképeznek és persze ha­j zahozzák előhivatni, másolato­kat készíttetni. A fényképezés ilyen óriási ará­nyú elterjedésével lépést kell tar­j tania a laboratóriumoknak ls, kfl-j lönben a nyári felvételeket csak! Ja következő szabadság idején lát­i nák viszont az amatőrök. A prá- j | gai Fotografia szövetkezet tulaj­C donában levő automatagépnek kö-J szűnhető, hogy fényképeiket el-1 5 fogadható határidőn belül kapják ; kézhez a megrendelők. A Pakoline nevű, Belgiumban) i vásárolt automatát — egyetlen j | darab az egész szocialista tábor- < I ban — a szocialista munkabrigád ! 1 címért versenyző hattagú kollek­I tíva kezeli. A másolási, előhívás!, i mosási, rögzítési és szárítási idő | | összesen 29. perc, egy műszak alatt 1 i a gép nyolcezer fényképmásolatot j ' készít. A fotocellával ellátott má­I solő, a negatív minősége szerint' | önműködően állapítja meg az ex- j ' pozíció idejét, az előhívó-, rögzí­tőberendezés automatikusan sza-1 | bályozza a folyadékok hőmérsék- J letét. Egyszerre csupán két ember 3 dolgozik, az egyik a másolót ke- j zeli, a másik a szárítődobról ki­J eső kész fényképeket csoportosít- j ja. Josef Košík, az üzem vezetője? | elárulta, hogy a napokban jubileu- J i mot ültek. Január 1-től mostanáig j | egymillió fénykép készült a Pa­kolinen. A géphez szükséges kü-J lönleges eljárássa-1 készülő papi-1 ] rokat a brnól Fotochema szállítja. — va , Á technika és az ember fejlődése HA NYITOTT szemmel járunk e világban, érdekes változásokat ta­pasztalhatunk. Az egyik ilyen a technika gyors fejlődése. A Salai nitrogéngyárban például már olyan részlegek is vannak, ahol a terme­lést vezérlő panelekről irányítják, s a fizikai munka csupán a mű­szerek karbantartására és ellenőr­zésére korlátozódik. Tudjuk, hogy társadalmunk ter­melőerőinek hatalmas arányú fej­lődése törvényszerű és a termék­bőség elérésének, a kommunista társadalom kialakulásának alapját képezi. De tudjuk azt is, hogy e fejlődésnek további társadalmi kö­vetelményei vannak. A termelőktől megköveteli elméleti tudásuk to­vábbi növelését. Ez azonban nem mehet végbe alkalomszerűen, ha­nem a pártszervezeteknek kell irányítaniuk e folyamatot. A tanulás szükségessége Az a folyamat, amelyben a szellemi és a fizikai folyamat megközelíti egy­mást, talán a legszemléletesebben a szocialista munkabrigádokban látható. Az e címért folyó verseny minőségi­leg magasabb fokú, mint az előző versenyek. Itt nem csupán arról van szó, hogy a lemaradó egyének a ki­válók színvonalára emelkedjenek, ha­nem annál többről — a személyisé­gek sokoldalú, céltudatos fejlődésé­ről, az embernek a kommunista tár­sadalomban való előkészítéséről. Ezért a szakképzettség növelését, vagyis a technika elsajátítását nem lehet a vé­letlenre bízni, hanem céltudatosan kell irányítani. A Senica nad Myjavou-i selyem­gyárban például két szocialista bri­gád valamennyi tagja elvégezte a • • A KOMMUNISTÁK NEMCSAK A SZAKMAI TOVÁBBKÉPZÉSBEN, HANEM AZ EMBEREK EGYMÁS KÖZTI KAPCSOLATAIBAN IS PÉLDÁVAL JÁRNAK ELŐL • A PÁRTSZERVEZETEK BEHATÓBBAN MAGYARÁZZÁK MEG A SZOCIALISTA MÓDON ÉLNI JELSZÓ ÉRTELMÉT • A TÁVLATOK LEGYENEK SZEMÜNK ELŐTT Prága Közlekedést Vállalata motoll kacstállornásán most folyik az első három T-3-as villamos kipróbálása. A Tatra Vagongyár dolgozói még az idén 67 ilyen korszerű közlekedést eszközt szállítanak a prágai vonalak számára. Képünkön az úf korszerű villamos Prága utcáin a próbaút folyamán. (J. Tachezy felv. — CTK) műszaki tanfolyamot és megtanulta több különféle típusú gép kezelését. Ezért a selyem minőségét ls javíthat­ták. A Nové Zámky-i Elektrosvit 513. számú műhelyében közvetlenül a munkahelyen tartanak szakoktatást. A nők megtanulják a műszaki rajzok leolvasását és megismerik a munka­folyamatokat. így nem csoda, hogy négy nő már újítási javaslatot nyúj­tott be. Széles látókör A technika fejlődése lényeges be­folyást gyakorol a társadalom fejlő­désére. Ez a folyamat azonban nem megy végbe önmagától. Az ember meggyorsíthatja, lelassíthatja. Szük­ségszerű tehát egy másik fontos fel­adat is: az ember formálása is. Ezért nagy jelentőségű a pártszervezetek nevelő tevékenvsége. E tevékenység gyümölcsei ismét a szocialista mun­kabrigádokban mutatkoznak meg a legszemléletesebben. A kollektívák megfelelő feltételeket teremtenek ah­hoz, hogy az eg-yén minden téren fej­leszthesse érdeklődését, közéleti te­vékenységet folytasson, kulturáltabbá váljék, széles politikai és műszaki lá­tókört nyerjen. Ezt főkénj akkor kell szem előtt tartani, ha a szocialista mó­don dolgozni és élni elvről van szó. Ezt az elvet gyakran helytelenül értelmezik A pártszervezeteknek gondoskod­niuk kell arról, hogy a szocialista munkabrigádban, de azon kívül is az emberek ne csak technikailag és szel­lemileg, hanem érzésvilágukban fej­lődjenek. Erre pedig néhol kevés súlyt helyeztek. A pártszervezeteknek a pártcsoportokon és az egyes tago­kon keresztül ilyen irányban is ne­velni kell a munkabrigádok tagjait. Hisz a kommunizmus azt jelenti, hogy az ember jó viszonyban van ember­társaival, e kommunizmus olvan em­bert tételez fel, akiről az élet már letörölte az önzés, .az alakoskodás, az irigység és a gyűlölet szennyét. Szo­cialista módon, élni tehát a jellem csiszolását, a legszebb emberi tulaj­donságok teljes kibontakozását je­lenti. Erkölcsi nevelés Lényegében két feladatról van szó: a kollektívának kell az egyéneket el­sősorban nevelnie, egyeseket mente­síteni rossz jellembeli tulajdonsá­gaiktól, hogy pozitív tulajdonságok fejlődjenek ki bennük. Ismét az Elektrosvitből vett példá­val mutathatunk rá a teendőkre. A világító testeket gyártó műhely­nek különböző gondjai voltak. Az egyik lány fegyelmezetlen volt, egy másik már az egész üzemet bejárta, de heves természete, haragos kitöré­sei miatt sehol sem bírtak vele. A mester — kommunista — gyakran beszélgetett vele, barátságosan, harag nélkül. A leányok is lelkére beszél­tek. Végül a két lány belátta, hogy helytelenü viselkedett, s ez volt az el­ső lépés a javulás felé. Egyes esetekben azonban már olyan tulajdonságok csírái láthatók, ame­lyek a kommunizmus emberét vetí­tik elénk. Ezeket az első csírákat a pártszervezeteknek ápolniok és fej­leszteniük kell, hogy az egyes jelen­ségek mielőbb általánossá váljanak. Boros elvtársnő például az első részleg dolgozója, két gyermek anyja megbetegedett. - Mihelyt megtudták ezt a műhelyben dolgozó lányok, azonnal meglátogatták. Négy lány ki­takarította a lakást, bevásárolt, s a gyermekeket is ellátták, Ugyanez a kollektíva már több rendkívüli mű­szakot dolgozott le, s a „keresetből" két lányt Magyarországra és a Szov­jetunióba küldtek. Lám, mennyi ön­zetlenség, mennyi megértés, milyen szép kapcsolat 1 • Amikor Viera Melisovának nemrég kislánya született, nemcsak virággal köszöntötték, hanem megajándékoz­ták gyermekkocsival is. Az ilyen fi­gyelem bizonyára örömöt okoz, s az­után az illető Is mindent megtesz a kollektíváért. Molnár Béla kommunista nemrégen 1900 korina jutalmat kapott újítási javaslatáért. Miután feleségével meg­beszélte, utolsó fillérig a kollektívá­nak adta ezt az összeget, hogy mind­nyájén együtt részt vehessenek egy kiránduláson I Igen, a szocialista munkabrigádok­ban az ember sokoldalúan fejlődhet. A szocialista munkabrigádok hozzá­járulnak ahhoz, hogy a fejlődés tör­vényszerűségei teljes mértékben ér­vényesüljenek s közelebb hozzák a jövőt. S. Zúber T OGIKUSNAK tűnik, ám a puszta valóság egészen mást mutat, és ez további elmélkedésre késztet: Mi ennek az igazi oka? Hol keressük a baj gyökerét? Egyesek azt mondják — a nők alkalmaztatása. Mások úgy vélik, hogy nem kellett volna jóvá­hagyni a terhesség művi megszakítá­sáról szóló törvényt. Kevés a gyerme­kekről gondoskodó Intézmény, nem ki­elégítő a lakáshelyzet, a szolgáltatások még sok kívánni valót hagynak ma­guk után és különben is — a gyermek drága mulatság, hagyjanak vele ne­künk békét! Csak nézzék meg, milyen jól élnek azok, akiknek nincs, vagy legfeljebb csak egy gyermekük van. Bonyolult probléma ez. Számos'ok szerepel Itten, és ez csak komplex intézkedéssel oldható meg. Mondjuk meg nyíltan: nemcsak gazdasági prob­lémák ezek_ hanem az emberek vál­tozó mentalitásának problémái, már­pedig ez rendkívül bonyolult, hossza­dalmas folyamat. Nem foglalkozunk Itt azzal, lépjen-e állásba az ass^pny, vagy sem. A szo­cialista társadalomban ez már egyál­talában nem képezheti vita tárgyát. Jól tudjuk, hogy az asszonyok egyen­jogúsításának meg vannak az alapjai; s annak legelső pillére a gazdasági függetlenség. Nem javasolhatjuk te­hát, hogy az asszonyok ne menjenek munkába (ez népgazdaságunk szem­pontiéból el sem képzelhető), hanem arra kell a figyelmet fordítani, ho­gyan tegyük számukra lehetővé, hogy dolgozhassanak, és amellett anyai hi­vatásuknak ls eleget tehessenek. A terhesség megszakításának egy­szerű betiltásával sem érnénk el so­kat. Lehet, hogy a statisztikusok ke­vesebb művi megszakítást tartanának nyilván, de ezzel nem nagy szolgála­tot tennénk a népszaporulatnak. Az engedélyezett" abortusok helyét — Is­merjük be őszintén — az asszonyok egészségét és sokszor életét veszé­lyeztető tiltott műtétek foglalnák el. Itt ls sokkal súlyosabb dologról van szó: Nem kell betiltani a terhesség Három gyermek, vagy egy sem? A'szaporodás világtáblázatán hazánk a harmadik helyen áll — de há­tulról. 1950—1954-ben ezer lakosra átlagosan 22 élve szUletett gyerek esett, ma ez a szám mindössze 15,8. Hazánk néhány városában — ezek közé tartozik Prága is — kevesebb gyermek szUletett, mint ahány ter­hességet megszakítottak. Ezt mondja a statisztika. Roppant száraz, mégis beszédes tények ezek. Sokan, szakemberek és laikusok foglalkoznak ma ezzel a kérdéssel: hogyan lehetséges, hogy az életszínvonal nálunk tapasztalható gyors emelkedése mellett olyan rohamosan csökken a szülések száma? Hiszen ennek éppen fordítva kel­lene lenni. megszakítását, hanem meg kell szün­tetni azokat az okokat, amelyek ki­váltják, hogy az asszonyok e műtét mellett döntenek. Több gyermekgondozóra, több la­kásra, jobb szolgáltatásokra van szük­ség. Igen, igen, igen. Ezzel minden­képpen egyet kell értenünk. Csakhogy ez önmagában a többi feltételtől füg­getlenül nincs döntő kihatással. Hi­szen 10 évvel ezelőtt sokkal kevesebb gyermekgondozó Intézetünk volt, sok­kal rosszabb volt a lakáshelyzet, a közszolgáltatásokról nem is beszélve, és a szaporulat mégis nagyobb volt. És itt van az egyik ok, ahol egy perc­re meg kell állnunk. Érdekes ugyan­is, hogy azt a bizonyos harmadik gyermeket sokkal kevesebb asszony akarja azok közül, akik a háztartás­ban vannak, mint azok közül, akik dolgoznak. Sőt a háztartásban lévő asszonyok között sokkal több van olyan, aki egyáltalában nem akar gyermeket. Tulajdonképpen tehát nem a harmadik gyermek problémája áll itt fenn, hanem sokszor az első, vagy a második gyermeké ls. Mindannyiunk számára érthető, hogy a család gazdasági biztosítása az elsődleges feltétele annak, hogy a házaspárnak gyermeke legyen. Ez azonban az egyetlen feltétel? Dehogy is. Nézzünk csak jól körül. Bármelyi­künk környezetében található olyan jól szituált család — gyakran nem ls egy —, amely a világ minden kincsé­ért sem akar gyermeket, s ha már, akkor legfeljebb egyet, s aztán elég, mondván: „Csak nem leszünk olyan buták, hogy gyerekekkel vegyük kö­rül magunkat.' Minek annyi gyerek, inkább autót veszünk, vagy nyaralót, vagy valami mást. Röviden tárgyakat, tárgyakat, tárgyakat. Olyan tárgyakat, amelyek gyakran nem Is teszik kellemesebbé az életet, <6 amelyek ahelyett, hogy az embert szolgálnák, rabszolgatartók­ká válnak, amelyeknek az egész csa­lád szolgál és amelyekért nagy áldo­zatokat hoz. Rendkívül jellemző pél­dát hozhatok fel az. egyik prágai is­kolából. Az osztály egyhónapos erdei Iskolába készült. A tanítónő meghagy-, ta, hogy a gyermekek kérdezzék meg otthon, elmehetnek-e. Másnap az egyik diáklány ezt a választ hozta: „Anyukám azt üzeni, én nem mehe­tek, nincs rá pénzünk, sokba kerül az autó!" Szó szerint így történt. Tehát, amint mondottuk, nemcsak gazdasági kérdésről van szó. Egyre inkább előtérbe kerül az a tény, hogy az életszínvonal emelkedését nem kí­séri hasonló ütemben nevelőhatás, amely befolyásolná az önző gondol­kodást, a kényelemszeretetet. Igaz, hogy a gyermektelen családok, vagy az egygyermekes családok élet­színvonala nálunk magasabb, mint a többgyermekes családoké. Ezzel a CSKP KB szocialista társadalmunk to­vábbi fejlődósének távlatairól szóló okmánya is foglalkozik, amely nagy súlyt fektet e különbségek megszün­tetésére. A készülő intézkedések kö­zé tartozik az anyasági szabadság meghosszabbítására vonatkozó javas­lat is. Az asszonyok már előre örül­nek neki, hiszen ez hatalmas lépés az anyákról és gyermekekről való gon­doskodás terén. Ezzel kapcsolatban azonban felmerülnek javaslatok — mondhatjuk demagóg javaslatok —, amelyek azt követelik, hogy az anyák egyéves fizetett szabadságot kapja­nak I Érthető az is, hogy az ilyen ja­vaslatoknak nagy sikerük van. Csak­hogy akik ezeket a Javaslatokat te­szik, tudhatnák, hogy nem adhatunk többet, mint amennyit az anyagi fel­tételek lehetővé tesznek. . Vissza kell utasítanunk azt az Irány­zatot is, amelyek szerint az anyasági szabadság meghosszabbításával keve­sebbet kell majd a bölcsődék és óvo­dák építésére fordítani. Ez nem áll fenn. Az anyasági szabadság meghosz­szabbltása egyáltalán nem mentesíti az üzemeket, a szakszervezeteket, az EFSZ-eket és HNB-ket azon kötelessé­gük alól, hogy ezen Intézményekről és azok bővítéséről gondoskodjanak. Hiszen az anyasági szabadság letelté­vel újból felmerül a kérdés: hová tegyük a gyermeket? Tudjuk jól, meny­nyi kisgyermekes asszony marad ki a munkából éppen emiatt. És azt is tudjuk, hogy ez hatalmas veszteséget jelent a népgazdaság számára. A probléma túlbonyolulť ahhoz, hogy egy cikk keretében kimerítsük. Egy azonban vitathatatlan: az anya­ság ma nálunk nem magánügy. A nép­szaporulat fokozása az egész társada­lom érdeke. A társadalom feladata vi­szont, hogy a bonyolult kérdések so rát megoldja, hogy megkönnyítse a dolgozó asszonyok helyzetét s nem utolsó sorban nevelő hatásával segít­sen a nőknek felülemelkedni az önző érdekeken. (ska) A prágai Csehszlovák Tudományos­Műszaki Társaság keretében megkezdő­dött a rejtjel-olvasás alapjairól rende­zett tanfolyam, amely a maga nemében az első a világon. Hazánkban főként a külkereskedelmi vállalatok használnak rejtjeles táviratokat. Így a sürgönyök rövidebbek és évente mintegy 600 000— 700 000 koronát takarítanak meg. Képün­kön a tanfolyam első hallgatói láthatók. (CTK — Dezort felvétele] KÉTSZER KÖRÜLUTAZTÁK HAJÓ­VAL A VILÁGOT a modranyi csoko­ládégyár ládákba csomagolt csokolá­dé- és cukorkagyártmányai. Az uta-: zás célja az volt, hogy megállapít­sák, meljik csomagolóanyag felel meg a legjobban az exportáruk csomago­lására. 24 ÉVI SZÜNET UTÁN ismét fel­újult a Szovjetunióban a léghajók ter­vezése. A moszkvai tervezők most olyan léghajókat konstruálnak, ame­lyek 160 km-es sebességgel is halad­hatnak és több tucat tonnányi terhet szállíthatnak nagy távolságra. A BRUMOVI MEZ a Strojexport kül­kereskedelmi vállalat közvetítésével 52 országba szállítja gyártmányait. Az üzem dolgozói a pártkongresszus tisz­teletére egy hónappál előbb szállítják le Kubának a megrendelt hegesztőgé­peket. A ZOJA SZOVJET HAJÖ további éleimiszerszáilítmánya befutott az al­gériai kikötőbe. A szállítmány a szov­jet nép adománya a hős algériai nép­nek. Kjusu szigetén már két napja megállás nélklil zuhog az esfi. Sagn, Nagaszaki és Jamagucsi japán megyékben"iotf mm csa­padék hullott. Az esőzés rendkívül jelen­tős anyagi károkat és emberéleteket is követelt áldozatul. KÜLÖNLEGES SZOBRON DOLGOZIK Szabó István Kossuth-díjas magyar szobrászművész. Egy 6 m átmérőjű hatalmas tölgyfából Lenin szobrát fa­ragja ki. MEGKEZDTE MOSZKVAI VENDÉG­SZEREPLÉSÉT a New York-i balett. Az együttes 5 előadására már régen elkelt minden jegy. Szombatra virradéra Temsberg repülő­tere térségében éjszakai gyakorlatozás' közben lezuhant egy norvég repülőgép. A pilóta életét vesztette. ROSZTOVBAN E NAPOKBAN HE­LYEZTEK ÜZEMBE a pionír-mozit. A Kozmosz nevű moziban a pionírok egyedül állítják össze a műsort, s csaknem minden munkát egyedül vé­geznek el. ÜJABB CSEHSZLOVÁK GYÁRTMÁ­NYÚ TELEVÍZIÓK KERÜLTEK AZ ÜZLETEKBE. Az egyik az állványba beépített Diamant nevő 12 csöves ké­szülék, 43 cm-es átmérőjű képernyő­vel. A készülék ára 4 100 korona. Észak-Portugáliában a Coimbre mel­letti vasúti átjárónál szombaton egy vonat összeütközött egy autóbusszal. A baleset folytán 6 személy életét vesztette és 20-an súlyosan megsé­rültek. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK nyugati partvidékén dúló óriási vihar nagy területeket szántott végig Kaliforniá­dban, Oregon és Washington államok­ban és Kanada Brit-Kolumbia tartomá­nyában. Csupán Oregon tartományá­ban 45 személy vesztette életét s az anyagi kárt 150 millió dollárra be­csülik. A szélvihar óránként a 270 km sebességet is elérte. A szovjet filmdolgozók szövetségének meghívására csehszlovák filmesek időz­nek a Szovjetunióban, hogy a filmb ch­nika terén tapasztalatcserét folytassanak szovjet kollégáikkal. FRANTIŠEK TICHÝ FESTŐMŰVÉSZ alkotásaiból kiállítás nyílott Brnóban. A kiállításon főleg rajzok, akvarel­lek és kisebb számban olajfestmények szerepelnek. A CSEH FILHARMÓNIA pénteken reggel Budapestre érkezett 17-én lépnek fel először a magyar fővá­rosban. A zenekart Josef Veselka ve­zényli. A KET VILÁGJÁRÓ MÉRNÖK JiH Hanzelka és Miroslav Zlkmund útjá­ról újabb három rövidfilm kerül rövi­desen a filmszínházakba. 0] SZŐ 2 * 1962. október 15.

Next

/
Thumbnails
Contents