Új Szó, 1962. október (15. évfolyam, 271-301.szám)

1962-10-06 / 276. szám, szombat

A hrkovcei Iskola Igazgatójától < kaptuk az alábbi sorokat: Ogy gondolom, hogy néhány soros beszámolóm a nyilvánosság < | elé kívánkozik- Megérdemlik azok J az emberek, akikről beszélni fo-j gok, hogy mások is tudjanak tet; tűkről. Nem világrengető dologról < van szó. Csupán arról, hogy a le- J vicei járásnak ebben a községé- < ben mindmáig nem volt járda és< ezért sáros időben a gyalogjárók J is az úttestet vették igénybe. A< felnőtteket még csak hagyján, de< az iskolásokat mindig félteni kel- J lett a balesettől, nem is beszélve < arról, hogy ilyenkor nyakig sárosan érkeztek meg az iskolába. A helyi nemzeti bizottság elhatározta, hogy pénzügyi lehetőségei-! hez mérten még az idén megoldja* fájó problémát. Először is a < ; szülők segítségét kérte. Szlovákok! és magyarok egyaránt jöttek az j ! első hívó szóra. ISO méter hosz- < | szúságban — az iskola és a főút! • közötti szakaszon — rövidesen elj ! készült a betonkockákból épített < ; gyalogjáró. További S00 méteren a < i közeljövőben fejezik be a járda j 1 építését. A szülők azt is elhatá- < ; rázták, hogy még ebben a hónap • ban 100 gyümölcsfát ültetnek ki ^ 1 az iskola környékének szépítésére. A nyilvánosság előtt mondunk! í köszönetet a kedves és áldozat-' I kész szülőknek, abban a remény; ben, hogy pó példájuk másokat 1 • is hasonló tettekre mozgósít. SZALAI Dezső igazgató, Hrkovce' ZflJ SZftpQSTÁlÁBŐ Szerkesztőségünk mindent megtesz annak érdekében, hogy lapunk színvonala állandóan emelkedjék, s kielégítse sokrétű olvasótáborunk igényeit. Ez azonban nemcsak a szerkesztőség ügye, nagy segítséget nyújthatnak — és nyújtanak is — ebben a munkában a külső munkatársak, levelezők. Tudósításaikkal, észrevételeikkel és javaslataikkal hozzájárulnak ahhoz, hogy pártunk kezét ott tartsa az élet ütőerén. Ezért Ürömmel fogadunk minden olyan levelet, mely ilyen szándékkal íródott. HOGY SZÍVÜGYÜNKKÉ VÁLJON... H

atalmas határa, közel 5000 hektáros területe van járásunk legnagyobb községének, Dvory nad Zitavou-nak. Nagy a szövetkezet területe, tehát természetes lenne, ha a mezőgazdasági termelést szakképzett emberek irányítanák. De imit mutat a dolgok egyszerű vizsgálata? Az EFSZ-nek egyetlen főiskolát végzett szakikádere van, középfokú Iskolai végzettséggel már 12 személy rendelkezik, de közülük csak négy dolgozik a termelésben. A termelési eredményeknek papíron való rögzítése és értékelése jó kezekben van, csak éppen a termelés... A szövetkezet elnöke nem minden keserűség nélkül beszél erről a problémáról. Ez év augusztusában be kellett volna lépnie hozzánk egy végzett főiskolásnak. Hiába Irányították őt szövetkezetünkbe, mégis Palárlkovőra ment — tanítani. Ugyancsak a kényelmes tanári pályát választotta az a másik főiskolás is, aki már másfél évig a szövetkezetben kereste kenyerét. Pedig azt sem lehet mondani, hogy a szövetkezet nem gondoskodott eléggé ellátásáról, inert egy négylakásos ház éppen befejezés előtt áll a szövetkezetben. Ezeket a szövetkezeti lakásokat az előírások értelmében csak olyan szakembereknek lehet adni, akik magasabb végzettségÉPÍTŐMUNKÁSOK #vwv--//V A kellemes, meleg napsütés a pihenni vágyó embereket sétára csalta a városba és a parkokba. A zöld padok állandóan tele vannak unokákra vigyázó KOVETENDO PÉLDA A košicei járás szövetkezeteinek és állami gazdaságainak egyik fő feladata gondoskodni arról, hogy mind a kerület, mind •a Kelet-Szlovákiai Kohóművek dolgozóinak hússzükségletét teljes mértékben biztosítsák. A legnagyobb hiányt különösen a borjúhúsnál érezzük, mert a növendékállatok zömét — helyesen — továbbtenyésztésre fogják, gyarapítják állatállományukat. Ezen a téren a Nagyidai Állami Gazdaság jár elől jő példával, ahol kísérletképpen 25 kéthetes borjút soroltak be a gyorshizlaldába s ezeket galacíd hozzáadásával fölözött tejjel etetik. A kéthetes borjak a gyorshizlalás segítségével négy hónapos korukig elérik a 150—180 kilogramm vágősúlyt s kiváló minőségű húst adnak. Ezzel a hizlalás! módszerrel jelenleg naponta és darabonként 0,95 kilogrammra emelkedett a súlygyarapodás. A felvételen Szabó Ferenc gondozó az egyik jó húsban lévő jószággal. Iván Sándor, Košice ezzel Kínai kiállítás Csehországban A XVI. században épült beneíovl kastélyt a város lakót a múlt évben újjáépítették. A kastély a Csehszlovák Tudományos Akadémia tulajdona. A szépen rendbeszedett termekben legutóbb a kínat festők és szobrászművészek alkotásaiból rendeztek kiállítást. A többmillió korona értékű kiállítás 2—3000 év előttről származó müveken kívül a napjainkban született alkotások legiobbjait is bemutatja. A rendkívül érdekes és sok tanulsággal szolgáló kiállítást a hazaiakon kívül már sok külföldi látogató ls megtekintette. Gustáv 2ák> Defil

n_ Bővül a gazdaság Az Ivánkái Baromfitenyésztő Gazdaság nem nagy múltra tekint vissza. Egy éve létesült. Azóta sokat fejlődött s ma már négy gazdasági épületben folyik a tenyésztés. 10 000 baromfival kezdték, ma 220 000 az állományuk. Az Idén ismét egy épülettel gyarapszik a gazdaság, ahol olyan munkamódszereket vezetnek be, amelyeket még hazánkban nem alkalmaztak. Az etetést teljesen gépesítik. Ennek révén évente kb. 300 millió kilogramm húst adnak közellátásunknak. Torpis József, Fiľakovo BÁTOR KATONÁK Az ezredparancsnok parancsa így szól: az ezred az erősítéssel és beosztott egységekkel együtt az előttünk levő magaslatra húzódik és biztosltja a terepet. A parancsnok tökéletesen ismerte a terepet és tudta, hogy ez a feladat nagyon nehéz. Az egység jól volt kiképezve, de a technika nehezen megy keresztül ezen a terepen. A felsőbb parancs úgy hangzott, hogy az egységnek minden technikával együtt kell tovább nyomulnia, akkor ls, ha ez három napig tartana. Az ezredparancsnokság gondosan átvizsgálta a terepet, de gondterhelt arccal tért vissza az alakulathoz. A parancsot teljesíteni kell. Az -alakulat biztosított menetben haladt előre. A legtöbb gondja Kvapil főhadnagynak van, aki a tanklsták parancsnoka. A legjobb tankistát Safarík őrvezetőt magával viszi, felülvizsgálják a terepet. A vizsgálat eredménye nem kedvező, a terep nagyon nehéz. Šafarik őrvezető azt javasolja, tegyenek kísérletet. Ha valaki élőiről irányítaná tankját, lassan áthaladna a veszélyes szakaszon. Kvapli főhadnagy Ismeri Šafarikot, tudja, milyen kiváló vezető, ezért bízik benne. A tank lassan elindul. Šafarik minden kézmozdulatra figyel, melyekkel Kvapil főhadnagy irányítja őt. Néha sikerül, de az is előfordul, hogy a tank talpának egy része mély szakadék felett van. Kvapil főhadnagy mosollyal próbálja segíteni a tankvezetőt, de ez a mosoly nem mindig sikerül. Arra kell gondolnia, mi történne, ha a vezető egy pillanatig habozna. Már néhány méter van hátra. A főhadnagy nem mer hátranézni, nagyon pontosan követi a tank útját. Már csak öt, már csak három méter van hátra, a tank megáll. Šafarik őrvezető megizzadva, de boldogan száll ki a tankból. Kvapil főhadnagy örömmel öleli magához bátor társát. De ml legyen a többi tankkal? A két katona készségesen segít a több! vezetőnek, és a feladatot közösen teljesítik. A tankok újból harci alakzatbari folytatják útjukat. A merész tettet a parancsnokság figyelembe vette, amiről a következő parancs tanúskodik: Különleges szorgalomért és a feladatok bátor teljesítéséért hét nap rendkívüli szabadságot kap Šafarik őrvezető és megkapja a mestervezető fokozatot. Az első osztályú vezető fokozatot Kyndrlc, Sivőák és Rusnek őrvezetők kapják. Nagy Árpád nagyszülőkkel, olvasgató fiatalokkal, vagy az új városrészben gyönyörködő emberekkel, akik örömmel nézik azokat a nagy változásokat, amelyek városunkban végbemennek. A törpés park vízmedencéje körül vidáman kergetőznek a kisgyerekek, nevetésük harmonikusan olvad bele a közelben épülő szövetkezeti bérház melletti betonkeverőgép zajába. Mikor már kigyönyörködtem magamat a szebbnél szebb, tarka virágokkal díszített parkban, elindultam a hatalmas épület felé, amelyen ugyan még dolgoznak, de nemsokára már a dolgozók kényelmes új otthonául fog szolgálni. A betonkeverő dobjába két ember hányja szorgalmasan a kavicsot, a harmadik pedig a gépet kezeli. A gépkezelőben felismerem Séri Józefet, s kihasználom a kínálkozó alkalmat, hogy elbeszélgethessek munkájáról, eredményeiről. — Több mint tíz éve dolgozunk már együtt — mondja — és társaimmal, Szulcsányi, Lakatos és Pataki elvtársakkal részt vettünk már az összes komárnói lakótelepi építkezésekben. Munkájuk után érdeklődve megtudtam, hogy teljesítményük még soha nem volt száz százalék alatt, átlagteljesítményük 110 százalék körül mozog, A kölscönös megértés, összeszokottság és nem utolsósorban a lelkiismeretesség és szakszerűség gyönyörű eredménye ez. — Ezt az építkezést is — mondják Lakatos és Pataki elvtársak — határidő előtt akarjuk befejezni. A hatalmas, még az új Európa-szállót is túlnövő gigantikus épület falai az építőmunkások jó és becsületes munkájáról tanúskodnak. MUNKA LASZLÖ, Komárno. Egy öreg, hasznavehetetlen silókombájn állt tavasszal a Malé Šárovce-i szövetkezet gazdasági udvarán, kitéve az idő kényének-kedvének. Senki sem figyelt fel rá, míg Konc Károly agronómusnak eszébe nem jutott, hogy egy kis munka árán hasznát vehetnék. Megbeszélte a géplakatosokkal, traktorosokkal, összedugták a fejüket, fúrtak-faragtak és 500 koronás költséggel az öreg géproncsot átalakították takarmánybegyüjtésre. Az agronómus újításának hírére jártak a szomszédos szövetkezetekből ls. Nem csoda, hisz naponta 30—40 hektár szénát összegyűjtöttek vele, ami az NKP 160-as boglyázógép teljesítményének a kétszerese. Sajnos, Konc Károly újítását még csak egy elismerő szóval sem méltatták, mindamellett, hogy nem sokkal később a Tekovské Lužany-i szövetkezet határában is feltűnt egy hasonló gép. Ez könnyen kedvét szegheti a leleményes újítónak. Kúcs Gyula, Dolná Seč gel rendelkeznek s a szövetkezet felvirágoztatásán óhajtanak dolgozni. De hát ezek szerint ki jön Ide és kl marad meg a faluban? Az egyik baj szűll a máslkat. Ha nincs lakója az új épületnek, akkor ml sem igyekszünk befejezésével, és az ott dolgozó építőcsoportot átvezényeljük fontosabb épületekre. Az állattenyésztéshez szükséges épületek és gazdasági felemelkedést elősegítő szakemberek problémája egyformán Időszerű a szövetkezetben, mert az állattenyésztési terv teljesítése egyelőre bizony lemaradHa már a beruházási építkezéseknél tartunk, szóljunk egy másik ügyről Is. A szövetkezet 1960-ban épített központi telepén egy szociális épületet. Szép gondolat volt az, hogy ahol 2000 sertést és közel 1000 szarvasmarhát gondoznak, ott nagyobb mértékben gondoskodjunk a munka kulturáltságáról. De init ér a dicséretre méltó kezdeményezés és a 360 ezer korona befektetés, ha nem akad olyan vállalat, amely vállalná a meleg víz bevezetését és a ruhatárt. Vagy ezeknek megépítését is a szövetkezet vállalja? Ezek szerint nemcsak az említett összeg hever kihasználatlanul, hanem nagy csalódás érte a szövetkezeteseket is, mert olyan Intézmény üzemeltetését hiányolják, amely nagy mértekben hozzájárult volna ahhoz, hogy eltűnjék a városi és falusi dolgozók munkakörülményei közt a különbség. GÁBRIS föZSEF, Nové Zámky Fejlődik a falu Kollárovo nemhiába az ország legnagyobb faluja. Ki ls tesz magáért, hogy a kulturális fejlődésben lépést tartson a várossal. Ez nem frázis. Ugyanis a kolárovói szövetkezet Fővdvarában a közelmúltban adták át rendeltetésnek az ún. szociális *"ÍMÍ. Látszatra nincs ezen az épületen semmi különös. Éppen ezért tartom szükségesnek elmondani, hogy a falutól elég távol dolgozó szövetkezeteseket fürdőszoba s a televíziókészülékkel ts berendezett kultúrterem várja a valóban otthoná varázsolt épületben. A Főudvar dolgozóinak sza* bad ideje tehát hasznos és kellemes percekké, órákká változott. CSIZMADIA ZOLTÁN, Kolárovo Az összefogás eredménye Nagy öröm érte CiCarovce lakosait, amikor megkezdték a faluban a kultúrház építését. A kezdeti nekilendülés után azonban az építkezés munkaerőhiány miatt elakadt. Egy Ideig szünetelt a munka. Eközben a falu lakói megtalálták a kivezető utat. Összefogtak és elhatározták, hogy társadalmi munkával építik fel a kultúra otthonát. Az összefogás meghozta az eredményt. Az új művelődési otthon befejezéséhez közeledik. A munkákból a falu lakót példásan kivették részüket. A legtöbb dicséretet Koffan István, Dozslcky Gyula és Dozslcky Péter érdemli. Kázmér László, Čičarovce NEM BÁNTAM MEG... Elmondja JOSEF MATOUSEK, a vstiši EFSZ elnöke Amikor a párt 1960. január elsején a Pfešticel Járási Nemzeti Bizottságról ide küldött, az akkor gyengén működő szövetkezetbe, mit tagadjam, eléggé begyulladtam. Állandóan ez a kérdés motoszkált a fejemben: mi lesz, ha kudarcot vallok? Minden önbizalmamra szükségem volt, hogy meg ne futamodjam és a lehetetlennek látszót is megkíséreljem. A kitartó munkának megvolt az eredménye. Igaz, nemcsak az én érdemem, mert a tagok rendes, becsületes munkások. Csak a vezetést, az Irányító kezet nélkülözték. Ma már nem panaszkodhatunk. Mindenünk megvan. Az új, korszerű tehénistálló valamennyiünk büszkesége. A földekről a termést kétmenetes aratással tizennyolc nap alatt takarítottuk be. A szalmát idejében tető alá hoztuk. Már az őszi búzát ls elvetettük. Két és fél vagonnyi burgonyatermésünkért sem kell szégyenkeznünk. Az eredmények számokban kifejezve így beszélnek: míg 1959-ben 208 000 korona volt a szövetkezetesek Jövedelme, 1960-ban már 680 000 koronát és 1961-ben 1 035 000 koronát mondhattunk a magunkénak. Ez évben a terv szerint már 1 200 000 korona kerül kiosztásra tagjaink között, ami azt Jelenti, hogy egy munkaegységre 20 korona esik. De nemcsak a munkára fektetünk nagy súlyt. A kultúra, a művelődés, a szórakozás elengedhetetlen kísérője jó életünknek. A legbüszkébbek 29 000 korónát kitevő kulturális alapunkra vagyunk. Hogy mire fordítjuk ezt az öszszeget? Sok mindenre. Elsősorban, az utánpótlást tartván szem előtt, kiegészítjük belőle tagjaink mezőgazdasági iskolában tanuló gyermekeinek zsebpénzét. A szövetkezetesek kulturális MEG KELL MONDANOM A patincei fiatalok (Nové' Zámky-i járás) a XII. kongresszus tiszteletére vállalták, hogy bekapcsolódnak a vas- és papírhulladékgyűjtésbe. Eddig 8200 kg vas- 200 kg papír- és 150 kg rongyhulladékot gyűjtöttek. A lakosság a kultúrház építésénél 3800 óra ledolgozását vállalta. Az építkezést már megkezdték. Szabó István Igényeiről sem feledkezünk meg. , avonta kétszer ís lehetővé tesszük számukra a plzeftl és környékbeli színházak látogatását. A jegyeket már jó előre megrendeljük. A szövetkezet autóbuszával kirándulásokra, kiállításokra visszük őket. És hogy Idehaza is legyen hova Járnlok, hogy ne unatkozzanak és szabad Idejüket mégis hasznosan töltsék, a helyi nemzeti bizottság kultúrházát mi is használjuk. Szövetkezeti klubot és közös könyvtárt létesítettünk benne. A helyi nemzeti bizottsággal most éppen az óvodáról tárgyalunk, a költségeket már a jövő év január elsejétől kezdve együtt fogjuk viselni. Mondtam már: jól élünk. Ezt Igazolja kitűnő ellátásunk is. Szövetkezeti konyhánkban családtagjaink részére ls rendszeresen főzünk. Megbecsüljük, amink van, de nem bízzuk el magunkat, mert tudjuk, hogy mennyire Igaz a régi közmondás: Ki mint vet, úgy arat. A FEJLŐDÉS ÚTJÁN A" „Fáklya"' nevű Rim. Sobota-I irodalmi színpad, mely a CSEMADOK járási bizottsága és a járási művelődési ház mellett működik, nemrég tartotta második műsoros estjét. Az eredeti rendezés és az előadók magas színvonalú teljesítménye arról tanúskodik, hogy a színpad együttese a .fejlődés útján halad. A rendezőség a csehszlovákiai fiatal magyar szerzők műveiből állította össze az est műsorát. A rendezvényt Balogh Ilona gyönyörű énekszáma, Molnár Béla és Llcsko Magdolna zenetanárok hangszerszőlól tarkították. A zenei szerkesztés munkáját Horváth Júlia végezte. Az együttes legközelebb december elején lép a közönség elé. A pártkongresszus tiszteletére cseh, szlovák és szlovákiai magyar szerzők harcos, szocialista művelt viszik színpadra. Az est címe" „Ez a föld, ez a táj" lesz. Az Irodalmi színpad szerkesztő bizottsága már a jövő évi terven dolgozik, mely sok szépet Ígér. Reméljük, sokat hallunk még róluk, lankadatlan szorgalmuk és tehetségük komoly reményekre jogosít bennünket. A szép szóért, a haladásért folytatott erőfeszítésért az együttes valamennyi tagját és vezetőjét elismerés illeti. Veres János RElTŐfMNEP Gottlieber Ferenc nyolc évvel ezelőtt lépett az Oj Szó levelezőinek népes táborába. Munkáslevelezőként kezdte. Rövid, tartalmas tudósításait a katonai szolgálat sem szakította meg. jelenleg mint főhadnagy végez komoly és felelősségteljes munkát néphadseregünknél. Példás és bá1 tor katona, mindig hű segítőtárs — | ezt tartják róla mind beosztottjai, , mind felettesei. Nem véletlenül, mert i tapasztalatait nem rejti véka alá. > Különösen a CSISZ szervezetben dol' gozik nagy odaadással, de mint gépi kocsivezető ts szívesen segít társaii nak. > Az Oj Szó hasábjain több mint kétj száz tudósítás bizonyltja, hogy Gott, lleber főhadnagy az újságírásban sem i járatlan, s azt ts, hogy szereti a i betűvetést. Amikor kezébe kapta a | meghívót az Ol Szó országos leve! lező konferenciájára, szerényen így i nyilatkozott : 1 — Talán meg sem érdemlem, hogy \ én ls ott legyek a legjobb levelezők országos értekezletén. Persze, azért azt is bevallom, hogy örülök a megtiszteltetésnek. Számomra október hatodlka így kettős ünnep lesz. Akkor ünnepeljük néphadseregünk napját és ha minden jól sikerül, az Oj Szó országos levelező konferenciáján fogom megünnepelni levelezőt tevékenységem nyolcadik évfordulóját. Arról ts nyilatkozott a szerény fiatalember, hogy legszívesebben rövid tudósításokat ír, mondván: — Katonaember vagyok, szeretem a rövid, katonás beszédet. Csak írjon még sok-sok, az^eddlglhez hasonló tömör és tartalmas tudósítást. —

ýd— 1982. október 6. • (jj SZÓ 5