Új Szó, 1962. október (15. évfolyam, 271-301.szám)

1962-10-31 / 301. szám, szerda

.. r A lučeneci járási pártkonferencia a kommunistákat aktívabb munkára szólítja! k u 1 r ú n TI A kétnapos járási konferencia mérlegelte a kommunisták munkáját járási méretben, s behatóan foglalkozott az utóbbi két év alatt elért eredményekkel és fogyatékosságokkal. Végül kitűzte azokat a feladatokat, melyek az ipar és a mezőgazdaság fejlődése, valamint az ideológiai nevelőmunka terén a járásra hárulnak. A konferencia az alapszabályzattal és a dokumentummal kapcsolatos vitából indult ki. A beszámoló megállapította: az űj pártalapszabályzattal 1 kapcsolatos vitában a kommunisták aktivizálták soraikat. A vitában több mint ezernyolcszáz kommunista szólalt fel. A felszólalók bírálták és elítélték azokat a párttagokat, akik passzív magatartásukkal csak formális tagjai a pártnak. A dokumentum vitában, a nyilvános pártgyűléseken közel 22 ezer dolgozó szólalt fel. A javaslatok, észrevételek zöme rámutatott a tartalékok feltárásának lehetőségeire a termelésben, ugyanakkor foglalkoztak azokkal a fogyatékosságokkal, amelyek a gyorsabb előrehaladás kerékkötői. Többen bírálták azt a tényt, hogy a beruházási építkezés szakaszán rosszul gazdálkodnak az anyaggal, rossz a munkaszervezés és nemegyszer a munka minősége is. A járási pártkonferencia az ipar területén a fő figyelmet a bánya-, magnezit-, gép- és közszükségleti ipar fejlesztésének szentelte. Elemezte a kékkői szénbányák eredményeit. A kékkői bányákban — 1960-hoz viszonyítva — több mint egyharmadával növekedett a termelés. Itt az idei eredmények is kiválóak. Eddig 23 ezer tonna szenet fejtettek terven felül s a szenet tonnánként 4,12 koronával olcsóbban termelik! Ez az eredmény a gépesítésnek és annak tudható be, hogy a bányászok becsülettel teljesítették a CSKP XII. kongresszusa tiszteletére vállalt kötelezettségeiket. Hasonló a helyzet a lovinobaőai Magnezit üzemben, ahol közel három és fél millió korona értékű, árut termeltek terven felül, jó eredményeket! ért el a fifakovói Béke Üzem ls./ A járás többi üzeme azonban nem dicsekedhet hasonló eredményekkel. A fllakovói Kovosmalt az idén közel hatmillió korona értékű áruval adósa a népgazdaságnak, nem teljesíti tervezett feladatát a Lučeneci Béke Üzem, a Közép-Szlovákiai Tejüzem stb. Mi a lemaradás oka? Ross/^a munkaszervezés, elégtelen a munkaidő, — a gépek és a termelési területek kihasználása. Fogyatékosságok mutatkoznak abban is, hogy az-egyes üzemekben a munkatermelékenység növelését' nem a műszaki fejlesztéssel, hanem a munkaerők és a túlórák számának növelésével biztosítják. Ezen a téren azonban korlátozottak a lehetőségek, ami abban is megnyilvánul, hogy a járás üzemel az első félévben mindössze 95 százalékra teljesítették a munkatermelékenység tervét. Éppen azokben az üzemekbe nem törődnek eléggé a műszaki fejlesztéssel és az újítómozgalommal, ahol arra a legnagyobb szükség lenne. Az üzemekben nem foglalkoznak eléggé az anyagtakarékossággal. A járásban aránylag jó eredményeket értek el az építkezés terén. Az 1960. évi pártkonferencia óta 1908 lakás, 13 iskola (89 tanteremmel) és hét kultúrház épült. Folyamatban van a poltári egészségügyi központ és a Vefký Krtiš-i kórház építése. Mindennek ellenére a lučeneci Magasépítkezési Vállalat munkája nem kielégítő. A vállalat tavaly nem teljesítette tervét és az idén sem tesz eleget feladatainak. Nem adták át határidőre a tomašovcei baromfifeldolgozó kombinátot, s 94 lakásegység átadásával is adósok. A legnagyobb hiba az, hogy sok a megkezdett építkezés. Ezt bizonyltja az is, hogy egy építkezésre mindőszsze 4,5 munkás jut! Ilyen körülmények között a munkaerők szétforgácsolódnak és a gépeket sem használják ki teljesen. Nagyok a beruházások a podrečanyi Magnezit Bányában, ahol két éven belül a magnezitkő fejtése 20 százalékkal, a magnezittégla készítése pedig 70 százalékkal növekedik. Hogy az említett feladatokat teljesíthessék, 1963 második negyedévére be kell fejezni az építkezést. Ennek érdekében azonban az építészek munkáját lényegesen meg kell javítani. A konferencia behatóan foglalkozott a járás mezőgazdaságának helyzetével. Az utóbbi két év alatt a szövetkezetek megerősödtek. A szövetkezetek alapeszközeinek értéke több mint 120 millió koronával gyarapodott s' a szövetkezetek bevétele — beleszámítva az idei évet is — 38,8 százalékkal növekszik. Bár ezek az adatok a járás mezőgazdaságának fejlődéséről tanúskodnak, ez a fejlődés azonban nem felel meg a követelményeknek. A szövetkezetekben nem használják ki kellőképpen a lehetőségeket, nem tárják fel a tartalékokat. Még mindig vonakodnak az új technológiától. Vegyük például az aratási munkálatokat. 10 ezer hektáron érvényesítették az új technológiát — a többmenetes aratást. A lehetőségek azonban sokkal nagyobbak. Mi az oka, hogy a járásban az új technológia, az új munkamódszerek aránylag nehezen honosodnak meg? A lánctajpas traktorok folyamatos üzemeltetésének előnyei Érdekes cikk jelent meg nemrégen a Rudé právéban „Nem lehetne-e a mosti járás tapasztalatait másutt is megvalósítani" címmel. A cikk megjegyzés formájában arról szól, hogy a mosti járásban nagyon jó eredményeket érnek el az őszi mélyszántásban, mivel a nehéz lánctalpas traktorokat éjfel-nappal három műszakban üzemeltetik. A cikk nagy figyelmet keltett és több ellenérv is elhangzott az ilyen munkaszorvezés ellen. Az egyik elutasító álláspont például azt kifogásolta, hogy a haladó munkaszervezés bevezetése nagymértékben növelné a termelési költségeket. Nézzük csak, menynyiben van igaza és mik a többműszakos szántás előnyei. A mosti |árásban alaposan mérlegelték, hogy miért kell ittérni a lánctalpas traktorok folyamatos üzemeltetésére. Erre elsősorban az vezette őket, hogy a rendes és meghosszabbított műszakok alatt nem hozhatták volna be az öszi munkáknál mutalkozú lemaradást és az agrotechnikai határidők be nem tartásának veszélye fenyegette. Az előirányzott terület 10—15 százaléka megfagyott volna, a tavaszi vetés pedig semmi esetre sem pótolja az őszit. Tehát fennállt az a veszély, hogy jövőre csökkennek a hektárhozamok. Vegyük csak szemügyre azt az elemzést, amelyet a |NB mezőgazdasági osztálya a Vtelnél Állami Gazdaságban ké szított A gazdaságban 1470 hektárt szán tanak fel az őszön. A munkához hét DT-57-es traktor áll rendelkezésre. A talaj nagy része a IV. nehézségi osztály ba tartozik, s a mélyszántásnál 22—28 centiméterig négyes ekét használnak. A lánctalpas traktorok folyamatos üze meltetése esetén a hat traktor mindegyikére la hetedik tartalék géphiba ese tére) 245 hektár fut. A mélyszántás 30 napig tart 30 tizenkét őrás nappali és 30 tlzenkétórás éjszakai plusz egy tízórás műszak. Egy egy traktornál nappal 4,31, é)szaka pedig 3,74 hektáros teljesítménnyel számolnak Ha a trak torokon három három traktoros váltja egymást, s a szántást október 10-én kez dik, november kilencedikére végeznek vele A régi módszer szerint, meghosz szabbított 14 órás műszakokkal a vasár napokon kívül 48 napig, tehát november 26-ig tartana. Ez jelentős időveszteség, az elmúlt évek tapasztalatai pedig azt bizonyítják, hogy az időjárás november 10-e után rohamosan rosszabbodik. A mélyszántás 10—15 százalékát nem egyszer tavasszal végzik. Ha a Vtelnél Állami Gazdaságban a fagyok beálltáig nem sikerülne felszántani a tervbe vett terület 10 százalékát, jövőre a következő veszteségekkel számolhatnak. Termék Pénzérték ha-ként Veszteség tavaszi gabonaneműek 2 q 13 000 Kčs cukorrépa kapás takarmánynövények burgonya silókukorica hüvelyesek és keverékek 50 q 20 000 Kčs 50 q 2 500 Kčs 40 q 12 500 Kčs 80 q 15 000 Kčs 3q 3 000 Kčs összesen 86 000 Kčs Folyamatos üzemeltetés esetén az egy hektárra eső termelési költségek 90 fillérrel nagyobbak, mint meghosszabbított műszakban. Vagyis a költségek összesen 1328,64 koronával növekednek. Hasonlítsuk őket össze a veszteségekkel. Kézzelfogható a folyamatos szántás előnye, s a hatékonyság is mellette szól. Emellett a traktoros szabad és munkaideje rendszeresebbé válik. Minden 12 őrás műszak után 24 éra szabad ideje van, míg a meghosszabbított műszakban dolgozd traktoros naponta ül traktorra. Az előbbi esetben a traktoros 88.93 koronát keres egy műszak alatt, míg az utóbbi esetben 14 óra alatt csupán 55,50 koronát. A több műszakban dolgozó trakto ros ezenkívül pőtjutalmazásban részesül a haladő munkamódszerek alkalmazásé ért. Mindenesetre előnyösebb számára több műszakban dolgozni. Valaki ellenvethetné, hogy ez a munkamódszer több traktorost foglalkoztat. Ez igaz. Ám miért nincs elegendő traktorosunk? Azért, mert naponta 14 órát dolgoztatjuk őket, még vasárnap is. Nem csoda tehát, ha előbb-utóbb minden traktoros megválik a géptől. Többműszakos üzemeltetésnél a gép dolgozik nem pedig az ember. (R. P.) Erről beszélt a konferencián a želovcei küldött. Elmondta, milyen nehézségekbe ütközik a komplexbrigád, i A brigád elé ezeket a nehézségeket maguk a szövetkezet funkcionáriusai ! — közöttük a kommunisták — gördítik meg nem értésükkel. Tehát éppen azok, akiknek kötelessége lenne, hogy minden erejükkel támogassák az űj munkamódszerek bevezetését. A szövetkezet funkcionáriusai 1 nem ismerték fel a komplexbrigádok jelentőségét. Az ilyen magatartás egy szövetkezetben sem szolgálja a mezőgazdasági termelés előrehaladását. A járás mezőgazdasági földterületének 39 százaléka rét és legelő. Ennek ellenére sem biztosítják kellően a takarmányalapot, s a szövetkeze- i tekben ezen a téren is idegenkednek az új technológiától. A takarmányalap elégtelen biztosítása nagy kihatással van az állattenyésztésre. A járásban 1600 tehén hiányzik a tervezett állományból, annak ellenére, ] hogy az utóbbi két év alatt a szövet- ( kezetekben 2200-al nőtt a tehenek száma. A szövetkezetekben nem gondoskodnak megfelelően az állatállomány növeléséről. Ezt bizonyítja az is, hogy nagy a borjak elhullása — az első félévben például 6,4 százalékot tett ki. De vannak szövetkezetek, ahol az elhullás még nagyobb volt. Šuricén például 39 százalék. Az említett fogyatékosságok természetesen kihatnak a felvásárlásra is. A járási pártbizottság alaposan elemezte ezt a kérdést s megállapította, hogy bár a gabonafélék felvásárlási tervét 101,1 százalékra teljesítette a járás, bizonyos lemaradás mutatkozik a burgonya és a cukorrépa felvásárlásában. Sokkal nagyobb azonban a lemaradás az állati termékek felvásárlása terén. A húsfelvásárlás időtervét jelenleg csupán 72,5 százalékra teljesítik. Nem kielégítő a helyzet a tejfelvásárlás terén sem. A járás mezőgazdasági üzemei öt millió liter tejjel maradtak le. A lemaradás oka nemcsak abban van, hogy nem használják ki gazdaságosan a takarmányalapot, s alacsony a tejhozam, hanem az is, hogy a helyi pártszervezetek és a helyi nemzeti bizottságok elégtelen politikai-szervező munkát fejtenek ki. A szövetkezetekben nagy súlyt kell fektetni a hasznosság kérdésére. Ezen a téren is vannak követendő példák a járásban is. Például a Panické Dravce-i szövetkezetben Kovács Barnabás új technológia alkalmazásával évente öt vagon sertéshúst termel. Még jobb eredményt ér el Ián Slovák a Dúlovce-i Állami Gazdaságban, aki egý év alatt 13—15 vagon sertéshúst ad az államnak. Ez is azt bizonyítja, hogy ahol a kommunisták és a helyi funkcionáriusok szívügyüknek tekintik a mezőgazdasági termelés növelését, ott megtalálják erre a módot is. Természetesen az említett fogyatékosságok szorosan összefüggnek a járási nemzeti bizottság és a járási pártbizottság irányító és szervező munkájával is. A kommunisták ezzel kapcsolatban hangsúlyozták, hogy az említett szervek nem nyújtottak kellő segítséget a helyi szerveknek. A járási szerveknek következetes ellenőrzést kell végezniük, igényesebbeknek kell lenniük a helyi szervek munkájával szemben, s jobb munkára kell serkenteni a bizottságokat és szakbizottságokat. Ha a helyi és a járási szervek a kommunisták aktív tevékenységre serkentik a dolgozókat, az eredmény sem merad el. Erre több példát említhetünk mind az ipar, mind a mezőgazdaság területén. A járás üzemei a CSKP XII. kongresszusa tiszteletére 10 millió korona értékű felajánlást tettek. A kötelezettségvállalások teljesítésében jó eredményeket érnek el a fifakovói Béke Üzemben, a lovinobaüai Magnezit Üzemben. A mezőgazdaság szakaszán: a buzitkai szövetkezetben, a Lesenicei Állami Gazdaságban, valamint a Bolkovcei Állami Gazdaságban. Az említett mezőgazdasági üzemekben nincs is baj a felvásárlással. A Bolkovcei Állami Gazdaság slatinkai részlege például a felvásárlási tervet marhahúsból 106, sertéshúsból pedig 103 százalékra teljesíti. A pártkongresszus tiszteletére kötelezettséget vállaltak, hogy az év végéig 250 mázsa húst adnak el terven felül! Mint már említettük, a járásban vannak szép eredmények is. A járási pártkonferencia azonban a hibákat vette célba, a kommunisták nyíltan feltárták a fogyatékosságokat. Ugyanakkor azonban rámutattak a hibák kiküszöbölésének módjára ls, s kitűzték az erre irányuló feladatokat. Arról van szó, hogy a következő időszakban érvényre juttassák a pártkonferencia határozatait és minden erejüket mozgósítsák a tervezett feladatok teljesítésére. KEREKES ISTVÁN Űj színház épül Brnóban Gyors ütemben folyik Brno új színházának építése, amelyet 1964-ben adnak át rendeltetésének. Az építkezésben hazai dolgozók mellett a Német Demokratikus Köztársaság szakemberei is részt vesznek. Képünkön az új színház lőbejárati kapuja. (CTK — Bican — felvétele) Staudt Mihály festményei a bratislavai Városi Galériában A bratislavai Városi Galéria a párt XII. kongresszusa tiszteletére bemutatja november 21-ig tartó kiállításán Staudt Mihálynak az elmúlt öt év művészi termése jellegzetes válogatását. Staudt az életet, a népet, a mindennapok problémáit, nehézségeit, apró örömeit közvetlenül ismeri. Nincs szüksége röpke vagy hosszabb üzemi látogatásokra, munkáskörnyezetben frissen szerzett tapasztalatokra. Már gyermekkorától tárolódik agyéban, idegeiben, szívében az élményANYA anyag, amely a múlt küzdelmeiből, a kenyérért való hajszából, súlyos emlékekből szövődik össze. — Még csak tizenkét éves, amikor apját, a többgyermekes munkást elvesztette. Asztalosinas lett belőle, de munkája mellett minden szabad idejét a rajznak szenteli. A világnak a gyermeki lélekben kibontakozódé képe, az ifjú formálódó gondolatai Így nyertek kifejezést. Harmos Károlynak, a festőnek és komáromi rajztanárnak — aki több, ma jól ismert képzőművészt indított útjára — volt éveken keresztül tanítványa. Felváltva dolgozott a gyaluval s az ecsettel és ismerkedett a művészettel, irodalommal. 1926-ban a kitűnő piktornak, a haladó szellemű Gwerk Ödönnek Staudt néhány munkája annyira megtetszett, hogy Banská Štiavnicára hívja s ott munkát is szerez neki. A szccialista világnézetű, mélyen emberi és mély filozófiai gondolatokkal eltelt Gwerk nemcsak a festészetben, a művészettörténetben lesz mestere, hanem barátja is. Együtt járják a tájat s a bányákat is. Staudt új munkástípussal ismerkedik meg, a kizsákmányolt bányásszal. Közben egyre gyakrabban jelennek meg képei a szlovákiai kiállításokon. 1934-ben a bratislavai Művészegyesület ösztöndíjával tanulmányútra megy Budapestre. Eljut Olaszországba és Párizsba is. A háború megszakítja festői tevékenységét. 1944-ben bevonul katonának és< német fogságba esik. A felszabadulás után sokat foglalkozik festmények és faszobrok restaurálásával. Több művészi és történeti becsű freskót mentett meg a pusztulástól a régi középületekben s a vidék számos templomában. 1960 óta mint a Városi Galéria restaurátora folytat értékes munkát. Nyilvánvaló, hogy a vázolt előzmények után Staudt elválaszthatatlanul összeforrt korunk valóságával. A múlt súlyos emlékei, a ma küzdelmei és eredményei mellett a meglátott lírai szépségek is ihletői. Alkotásai tartalmát, a társadalomhoz való viszonyát az emberek sorsa iránti ösztönös érdeklődése szabja meg Alakos képeiben fejezi ki a legjobban magát. Kis formátumú vászna kon sűríti az emberekről az embernek szóló mondanivalóját. Az alakokat erősen hangsúlyozott körvonalak fogják körül és képezik a kompozíció struktúráját, a kép gerincét. Vékonyodnak, újra erősödnek, helyenként megszakadnak, jelezve a művész indulatát, érzését. Színes, jól jellemző festői nyelven beszél. A máig%etó személyes gyermekkori élményekben gyökerező, régebbi műveihez kapcsol ló drámai tartalmú olajképei a dél szlovákiai árvizek jeleneteit vetítik elénk. Igaz együttérzéssel, tompa sárga és barnákkal festi az elárasztott falvak siralmas pusztulását, az elemi csapás elől életüket és vagyonkájukat mentő embereket, a várva várt segítő kezek támogatását, az ember harcát a természettel. A már-már elfelejtett múltat idézi a nincstelen kivándorlók csoportja és a gwerki szinmegoldású Anya. Némán vádol a gondok súlya alatt meghajló fej, a kenyérből aggódőan szelő kéz és mellette a félénk tartású, fejletlen gyermek. Ahogyan képbe foglalja a hétköznapok embereinek egy-egy jól megfigyelt csoportját az élet ismétlődő ritmusában, munkájuk közben, az utcán, várótermekben, vonaton, a színházi kakasülőn, az üzletek előtt, velük érez és bírálja, is őket. Nem epés gúnnyal, csak csendesen rámutat az emberi gyengeségekre és hibákra (Kiárusítás). A Pánikban élesebb fényt vet a felzaklatott tömeg hörcsögi mohóságára, az izgalmat szító, hitlerképű reakciós rémhírterjesztőkre. VITORLÁS Magánéletünk intim jeleneteibe is bepillant. (A tükör előtt). Derűs mai színekkel érezteti szórakozás, üdülés közben a felfrissülő izmok játékát, a jókedvtől feszülő mozdulatokat. Az otthont ígérő hatalmas panelházakat, a vaskarú darukat életörömről, büszkeségről valló élénk koloritba burkolja. Palettája színeit tavalyi tuniszi útja forrósította fel. A trópusi benyomásokból születtek a lángoló sárgák és izzó vörösek. A berber és tuniszi asszonyokról, a mecset előtt csoportosulókról, hajóútjuk részleteiről ízes jellemzéssel, elbeszélő készséggel számol be. Nagyon élő, telt és tiszta színeinek hangulati és tartalmi értéke talán legszebben a kiegyensúlyozott felépítésű Vitorlás ragyogó tónusában és a magot érlelő Osz forró, lobogó narancs- és cinóberfében érvényesül. Staudt a valóság festője, nem a forma oldaláról indul el, nála a hozzálátás ettkuma, a humanista eszmeiség a döntő. Bárkány Jenőné 1982. október 31. * (jj SZÔ *