Új Szó, 1962. október (15. évfolyam, 271-301.szám)

1962-10-04 / 274. szám, csütörtök

Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOVAKJA KOHM UN ISTA PARTJA KOZPOMTlBIZ0TTSA6ANAK NAPILAPJA Bratislava, 1962- október 4- csütörtök • 30 fillér • XV- évfolya m,. 274. sz. Jobb szervezést Régen a parasztember így gon­dolkodott ősz idején: Jó búzát csak akkor terem a föld, ha annak rendje és módja szerint október­ben elvetjük a magot. Arra is ügyelt és úgy munkálkodott, hogy a répát, krumplit, valamint a ku­koricát ne érje a fagy a határban, mert rossz gazdának számított az, aki fagyos, vagy sáros burgonyát hordott a pincébe. E tekintetben most sem cselekedhet másként egyetlen szövetkezet sem. Jobb termést tudunk és akarunk elérni, mint valamikor? Kétségtelen, az idei nyár is bizonyítja ezt, az élet­színvonal emelkedéséhez is több kell. Ám mégsem cselekszik min­den szövetkezeti tag úgy, mint ré­gen, egyénileg gazdálkodó korá­ban. Miért van ez? Talán ma nem oly szorgalmas a parasztember, mint annak idején? Vagy tán nem tudja, mit kell tennie, hogy szép sorjában mindent, minél hamarabb rendbe tegyen a határban? Tisztában van az őszi munkák fontosságával ma is a föld műve­lője, ez tagadhatatlan. S hogy a múlt heti és az utóbbi napok je­lentései mégis nagy késedelemről számolnak be, mind a vetésben, mind az őszi kapások betakarítá­sában nagy a lemaradás, annak oka van. Hát az egyik ok az, hogy más dolog egy-két hektár föld ter­mésének a betakarítása, és merő­ben más több száz hektár föld rendbetétele, a termékektől való megtisztítása. A közös, nagyüzemi gazdaság­ban más a szervezés is, mint va­lamikor a kisüzemben. Régen úgy volt, hogy reggel ellátták a jószá­got, azután kiment a család a ha­tárba, végezte a kukoricaszedést, este következett a fosztás. Ma egy­néhány ember 600—700, sőt 1000— 1500 hektáros gazdaságot vezet, s bizony, ha nem talpraesett az el­nök, nem felkészült jó szervező az agronómus, eltéved az őszi mun­kák rengetegében, sűrűjében. Az őszi munkák áradatában könnyen elmerülhet az elnök, az agronómus, ha nem áll mögötte jó kormányos, nem segíti őt a pártszervezet és a helyi nemzeti bizottság. Bár a kormány az elnök kezében van, s nem is szándékszik kivenni ezt a kezéből senki ember­fia, mégis jobb, ha a kormányt több biztos kéz markolja. Miért beszélünk erről? Sok helyütt el­könnyelműsködik az őszi munkák idején a szervezést és általában ezt hangoztatják: Van elég gép, bírjuk mi a munkát. Hát • igen, nagy segítség a gép, nélküle igen nehezen boldogulna most a falu, a kevés munkaerőből nem jutna mindenhová, a répába, a burgo­nyába, meg a kukoricába is. A szántástól is sok függ. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az idei tavasz és a nyár, hiszen az aszály, a nyár végi forróság ál­talában csak azokon a területeken okozott jelentős károkat, melye­ken valamilyen ok miatt nem szántottak kellő időben és elég mélyen. Ilyen ok, objektív ok viszont ma már nincs, nem lehet. A legkor­szerűbb gépekkel dolgozik a mező­gazdaság. Államunk azzal is törő­dik, hogy gépekben ne legyen hiány. Nincs is, hiszen most ősz­szel további ezer lánctalpas és 3500 kerekestraktort kapott a me­zőgazdaság. Még a szárazság sem lehet akadály, hiszen a lánctalpas traktor bármilyen kemény is a föld, bírja az ekét. Talán alább­hagyott volna az aratásban tanú­sított lelkesedés? Ezt nem állít­hatjuk, mert szorgalomban most sincs hiány, sőt fűti a mezőgaz­daság dolgozóit a verseny láza is. Akadnalc traktorosok, mint az Üj Élet EFSZ-ben dolgozó Farkas Ernő, aki nyújtott műszakban 26 —27 hektár földet is felszánt. Nagyszerű teljesítmény ez. Hozzá hasonlóan még kiváló eredménye­ket ér el a Zemianska Olča-i Csu­kás Ernő, aki 452 hektárt szántott fel eddig, vagy a rusovcei szövet­kezetben Marek Béla 486 hektár­ral. Csak elismerés illeti ezeket a traktorosokat és azokat is, akik sokszor nem nézik a napfelkeltét, vagy a naplementét, tudásuk leg­javát adják. Mégis lemaradás ta­pasztalható a talajelőkészítő mun­kákban, és természetesen ez a ve­tést Is hátráltatja. A lemaradás fő oka a rossz szervezés, helyesebben mondv§, nem dolgozik két műszakban min­den traktor. Ezért van azután az, hogy a nagy erejű lánctalpas trak­torok átlagteljesítménye alig éri el a napi öt hektárt. Igaz, azt sem követelheti senki, hogy egy traktoros — mint például Farkas Ernő — egész ősszel „két műszak­ban" üljön a traktor nyergében. Ezt nem kívánjuk, nem is akarjuk, mert nem az embernek kell kiven­ni a zsírját, hanem jobban kell megszervezni a munkát, s két, esetleg három műszakban váltsák egymást a traktorosok. Csehországban a mosti járás szövetkezeteiben mozgalom indult a gépek két, illetve háromműsza­kos üzemeltetésére. Sőt olyan szö­vetkezetek is vannak a szóban for­gó járásban, hogy a traktor „örökmozgó" lett, váltáskor a traktorosok kézről-kézre adják a kormányrudat, s a gép éjjel-nap­pal, megállás nélkül dolgozik. Várható volt, hogy ez a mozgalom^ országszerte gyorsan tért hódít és nemcsak egyének, hanem egész járások követik a mosti példát. Ám eddig nem történt ez így. Miért? Sok helyütt a régi nótát fújják: „Megleszünk valahogy úgy, mint máskor, majd csak vég­zünk az őszi munkákkal". Egye­bütt viszont „nem számoltak" a nagy szárazsággal, úgy gondolták elég, ha egy esetleg nyújtott mű­szakban szánt a lánctalpas, s nem is biztosíthattak két műszakra traktorost. Pedig nagyon sokkal előbbre hozhatnánk a munkát, ha a traktorokat két műszakban tudnánk üzemeltetni. Csakhogy rosszul szervezték meg a munkát, s erről nem gondoskodtak idejé­ben. Mi tehát a teendő, hogy behoz­zuk a lemaradást, vagy legalább is az előttünk lévő tennivalókat idejében el tudjuk végezni? Min­denkit mozgósítunk. Sok helyütt az a kifogás, hogy nem tudnak olyan embereket szerezni, akiket fel lehetne ültetni a traktorra. Még ugyan most sem késő, bár korábban is gondolhattak volna erre a szövetkezetek vezetői, — mint ahogyan egyes helyeken na­gyon helyesen úgy jártak el — hogy a jó traktorosok mellett má­sokat is betanítottak a traktorve­zetésre, olyanokat, akikkel a ket­tős műszakot is megoldhatták vol­na. Azért nem késő még, mert úgyszólván minden járásban akad olyan, korábban a gépállomásokon, ma nem a mezőgazdaságban dol­gozó traktoros, aki szívesen kise­gítene az őszi munkákban. Lás­sunk hát hozzá a szervezéshez, álljanak a mosti mozgalom ter­jesztésének élére a jó traktorosok, a kommunisták — segítse a moz­galmat mindenki, aki csak tudja, hogy minél előbb minden traktor két-három műszakban dolgozhas­son. Világraszóló siker öt éve A fiatal tudományos dolgozó ma 27 éves. A neve: Pavel Sulek, a bratislavai Komenský Egyetem atomfizikai tanszékének tanársegéde. Öt éve, amikor az ember által irányí­tott energia a világűrbe röpítette ai első emberi kéz készítette égitestet, Šulek Pavel diák volt még — tanult. Azaz, hogy még ma is tanul. Talán .többet mint diákkorában, mert volta­képpen akkor — öt éve — jegyezte el magát a tudománnyal, ne hogyan is történt? Mi történt az utolsó öt év alatt Pavel Stílek életében? Hogyan hatott rá az első szputnyik és a töb­bi mesterséges hold fellövése? így számol be r61a: Ma öt éve annak ... Előadást hall­gattam az egyetemen és talán a vé­letlen akarta így, éppen az asztronó­miáról. A professzor azt magyarázta, milyenek is lesznek a jövőben a mes­terséges holdak és a bolygóközi állo­mások, az űrrepülés lehetőségei. Az­tán — még ott az előadóteremben megtudtuk a szenzációként ható, hírt. Szenzáció? Szánalmas szó. A hallga­tók — mert a tett tudományos érté­két még nem tudtuk teljes egészében felmérni — arra gondoltunk elsősor­ban, hogy most már valóban itt van megint egy új, talán midennél fonto­sabbá váló tudományos szak, melyet majd nekünk fiataloknak kell tökéle­tesíteni. Tudós professzorunk előtt már akkor teljes nagyságában világos volt a tudományos eredmény jelentő­sége. Es mégis azt mondta a megle­petésből való felocsudás után: „Ko­•loszális. Ezt én csak néhány évvel későbbre vártam." Leírhatatlan volt az örömöm, de ezt még fokozta az a tudat, hogy a szputnyikot a Vörös Térről irányí­tották. A kommunisták irányították, akik közé magam is tartozom. A szov­jet tudósok győzelmében az én iga­zam, kommunista meggyőződésem tel­jességét láttam. Tudtam, nem vélet­len, hogy vörös csillag van az első emberi kéz gyártotta égitestre festve. Aztán az elmúlt öt év alatt nem múlt el egy esztendő sem, hogy a szovjet tudomány ne lepte volna meg a világot valami szenzációként ható újdonsággal. Es nekem — tudomá­nyos dolgozónak, atomfizikusnak — ez nem szenzációt, hanem elkötele­zettséget jelentett. Mert lépést sze­retnék tartani a tudomány legújabb felfedezéseivel és úgy gondolom, eljön majd az idő, amikór az atomfizikának is alkalma lesz közvetlenül is segí­teni az asztronautikának. Ránk — csehszlovák fizikusokra nézve — felemelő érzés tudni, hogy a bolygóközi és a Föld körüli repü­lés kincsestárába mi is hoztunk ér­téket. A Csehszlovák Tudományos Akadémia mellett külön osztály ala­kult az új tudományág tanulmányozá­sára és — hogy gyakorlati példát mondjak — a csefiszlovák csillagvizs­gáló állomások néhány központja már az első szputnyik fellövésekor méré­sekei végzett, hogy az így szerzett adatokból pontosabban ellenőrizhes­sék az új „égitest" pályáját. Az egyetemen — a nevelőmunka során — sok nálamnál fiata­labb emberrel — hallgatókkal ke­rülök naponta össze. 'Es ilyenkor összehasonlítok. Például az én évfo­lyamtársaim világnézetét a mostani egyetemistákkal. Csekély öt év vá­laszt el bennünket és mégis renge­teget fejlődött a mai fiatalság gon­dolkodásmódban is. Es ebben nem kis része van az asztronautika ered­ményeinek. TÓTH MIHÁLY A Králüv Dvür-i Vasgyárat átalakítják. Képünkön: Miroslav Černý vezeté­sével a plzeni Lenin Művek szerelői a Szovjetunióból szállított henger­széket szerelik. [ČTK — Tachezy felvétetele)' Újabb amerikai űrhajós a világűrben Canaveral fok (ČTK) A nyugati sajtóirodák jelentették, hogy a Cana­veral-fokon tegnap űrhajót lőttek fel, melynek pilótája Walter Schirra. Az űrhajó a terv szerint hatszor repüli körül a Földet. Schirra 39 éves tengerészalezredes­nek 9 óra 11 perc űrrepülés után a Csendes-óceánon kell leszállnia kb- a Midway szigettől 440 kilomé­terre északkeletre. A leszállás ter­vezett térségében harminc hajó és száz repülőgép várja az űrrepülőt. Schirra programja igényesebb Glenn és Carpenter programjánál. Fő feladata megállapítani, milyen mó­dosítások szükségesek a Mercury ka­binján, hogy 1964-ben 24 órás re­pülésre is alkalmas legyen (a Föld 18-szori körülrepülése). Schirra számes kísérletet végez és fényképeket készít. Közölték, hogy a hordozó rakéta leválása után ez űr­hajó Schirra kézi irányításával el­érte megjelölt keringési pályáját. Schirra közölte, hogy jól érzi magát, a műszerek kifogástalanul működ­nek, csak kissé melege van. Schirra űrhajójának súlya 4200 fo>nt (1905) kg. Keringési pályájának leg­magasabb pontja a Föld felszínétől 282 km, legkisebb 150 kin. A kabin óránkénti 28 ezer km-es sebességgel repül és 89 perc alatt repüli körül a Földet. Az olasz nagykövet fogadása a külügyminisztériumban (ČTK) — Dr. Antonín Gregor, a külügyminiszter első helyettese a kül­ügyminiszter képviseletében október 3-án fogadta Andrea Ferrerát, az Olasz Köztársaság új csehszlovákiai rendkívüli' és meghatalmazott nagy­követét azzal kapcsolatban, hogy a nagykövet átadja megbízólevelét. A lá­togatáson jelen volt dr. Bohumil Ver­ner, a Külügyminisztérium diplomá­ciai protokollfőnöke. A szakosítás óriási lehetőségei Dicséret illeti a Podunajské Biskupice-i szövetkezetesek kezdeményezését Az ősz dolgozó parasztságunk számára nemcsak a kapásnövények be­takarítását, a kenyérgabona elvetését és a mélyszántás elvégzését, hanem egyben a következő évre való felkészülés időszakát is jelenti. Mint már tavaly, ez idén is a tervezés új módja érvényesül, mely az eddiginél sok­kal nagyobb felelősséget r6 a szövetkezetek, az állami gazdaságok veze­tőire. Az új módszer lényege az, hogy a járási nemzeti bizottság csupán a termelés irányszámait küldi meg a mezőgazdasági üzemeknek, nem irja elő részletesen, miből mennyit vessenek. Csupán azt közli velük, milyen terményeket vár tőlük az ország. Ezen a téren igen kezdeményezőig Rövid mondatokba foglalt mondani­kezdték meg munkájukat a Bratisla- valóját az ökonómus va-vidék járásának községei, melyek POTOSAN ELŐKÉSZÍTETT az irányszámokat megelőzően TERVEKKEL TÁMASZTOTTA ALÁ SAJÁT ADOTTSÁGAIK FIGYELEMBEVÉTELÉVEL láttak hozzá gazdálkodásuk biztos alapjának lerakásához, a tervezéshez. Ezek közé tartozik a Podunajské Biskupice-i szövetkezet is, ahol az idei tervfelosztást termelésük szako­sításának előkészítésére használták fel. No de hagyjuk beszélni az ille­tékeseket, hallgassuk meg Ján Voj­tech ökonómus nyilatkozatát: — Mielőtt még a JNB-ről megkaptuk volna a termelés irányszámait, papír­ra fektettük a pártdokumentum meg­tárgyalásakor elhangzott értékes ja­vaslatokat és saját elképzeléseinket. Nem kis meglepetésünkre elgondo­lásunkat helyeselték, elfogadták a járáson. A tavalyi irányszámokkal ellentétben javasoltuk, hogy 40 hek­tárral csökkentsék a cukorrépater­melést, s az így nyert földterületen 50 hektárra bővítsük a kertésze­tet. Ezenkívül kértük, hogy a gabona mellett a vetőmagtermesztésre is be­rendezkedhessek a szövetkezet. Az első dolog, ami lekötötte figyel­memet. a zöldségtermesztés bővítése volt. A kertészet területét negyven hektárral gyarapították. Lesz-e ele­gendő munkaereje, öntözőberendezé­se, kifüthetö helyisége a szövetkezet­nek? — Erről is gondoskodtunk — kap­csol rá ismét Ján Vojtech. — A mun­kaerőkérdést megoldottnak tekintjük. Melegágyaink is vannak és a fűtést a szomszédos Slovnaft-üzemben el­használt, de a zöldségek kihajlásá­ra nagyon alkalmas gőzpára fel­használásával valósítjuk meg, ami­be az üzem vezetősége is beleegye­zett. Ezzel a lépésével a szövetkezet nemcsak Bratislava, hanem az ország zöldségellátásának gondjain is jelen­tős mértékben enyhít és kétmillió koronával gyarapíthatja bevételeit. Még kézzelfoghatóbb lehetőségek­kel kecsegtet a vetőmagtermesztés. Eddig 51 vagon gabonát adott el a szövetkezet az államnak. A következő évben e mennyiségen felül még 28 VAGON KIVÁLÖ MINŐSÉGŰ VETŐMAGGAL JÁRUL HOZZÁ a szövetkezetek hektárhozamának nö­vekedéséhez. Természetesen ezek csak a szakosítás első eredményei, hiszen az elkövetkező években város­melléki, korszerű tejtermelésre, állat­tenyésztésre állítja át gazdálkodását a szövetkezet. A népgazdasdág egyre több árut, kenyérgabonát, húst, tejet, zöldség­félét, ipari nyersanyagot kér a me­zőgazdaságtól. Tény az, hogy a szövetkezetek, ál­lami gazdaságok ma még sok áru­féleségből nem adnak annyit, mint amennyire szüksége lenne az or­szágnak. Még mindig külföldről kell behoz­nunk a kenyérgabonát, a háziasszo­nyok még mindig nem találnak ele­gendő húst a boltokban. Ezért szükséges az egyre nagyobb feladatot jelölő mezőgazdasági ter­vek hiánytalan .teljesítése,-sőt,• lehe­tőség szerint túlteljesítése. Az 1 or­szág várja a sok jó és olcsó mező­gazdasági terményt. A TERMELÉS FOKOZÁSÁNAK SOK MŰDJA VAN, többek között ilyen a szakosítás is, mely az élelmiszerbőség megterem­tésében határtalan lehetőségeket biz­tosít. A biskupicei szövetkezetesek már megtették a termelés fokozásához szükséges első lépéseket, ám az őszi munkák végzésében sokkal messzebb kellene tartaniuk. (Folytatás a 2. oldalon)',

Next

/
Thumbnails
Contents